FEKETEÖVES PROVOKÁCIÓ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.06.27.

Hellohello, békés jó estét mindenkinek! Valamiért azt hittem, hogy legalább ma megkímél a gondviselés attól, hogy megint minden doktorok leghíresebb miniszterelnökének elgurult gyógyszereit kelljen összeszedegetnem keccsölésileg. Nem így történt, nincs nekem ilyen szerencsém. Pedig őszintén tudtam volna díjazni, ha például szombat örömére úgy avatnak rendőrtiszteket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tisztavatóján, hogy a ceremónián Felcsút kivételesen nem képviselteti magát (a vérfagyasztó címlapfotó is természetesen ott készült).

Ma már ez nagyjából elképzelhetetlen Magyarországon. Vagyis az, hogy bármilyen esemény, amiből izzadságszagú politikai hasznot lehet húzni, ott őfelsége ne tegye tiszteletét, és ne kanyarítanának az egészből valamit, ami kizárólag róla szól. Ha járvány idején jó ötletnek tűnik a propagandastábnak, hogy kórházakat látogasson és vírusölő atyaúristent játsszon, akkor kórházakat látogat. Ha Fekete György temetésén kell kultúrharcot vizionálni és a Nyugatot temetni, akkor ott nyomul és osztja az észt, ha meg rendőrtiszteket avatva kell feketeöves pofátlansággal és gátlástalansággal bagatellizálni a rasszizmust, akkor rá feltétlenül lehet számítani. Gondolom, ez a méltó büntetés azért, mert tegnap reggel megkímélt a pártállami rádióban péntekenként esedékes igehirdetésétől.

Naszóval odatolta magát rendőrtiszteket avatni (a pocakos a halála, hát hiszen az egészséges önkritikának is ő a legmesszebbre világító Duna-parti szimbóluma), és az Egyesült Államokban a rendszerszintű rasszizmus, vagyis a feketéket és más színesbőrűeket aránytalanul sújtó rendőri erőszak elleni tömegtüntetéseket példátlan erőszakhullámnak nevezte, ahol szerinte megalázzák a fegyveres szerveket. Tehát emberünk azt értette meg a George Floyd nyakán 9 percig térdelő, ezáltal a fekete polgár kínhalálát okozó egyenruhás szörnyeteg védhetetlen akciója nyomán az amerikai társadalomban évtizedek, de inkább évszázadok óta parázsló feszültségek felszínre töréséből, hogy jómódú országokban az egyenruhások iránti közmegbecsülést köztéri szobrokkal együtt döntik le, és „az állam és a törvény kivonul az utcáról”.

Bezzeg nálunk. Nálunk soha nem lesz olyan, hogy a pártállam elengedje az egyenruhások kezét, Magyarországon sosem fogják magukra hagyni az egyenruhásokat. Miközben a hanyatló Nyugat jómódú országainak egészségügyi és pénzügyi rendszerei összeomlanak, mi hasítunk: a pénzügyeink rendben vannak, egészséges a gazdaságunk, és csak az nem dolgozik, aki nem akar. Mi, magyarok feketeöves válságkezelők vagyunk (mimagyarok közel 40%-a különben havi 250-350 ezer forinttal már boldog lenne, úgyhogy miért sajnálná a huszonezer milliárdokat a drága doktor úr udvartartásától)...

ITT OLVASHATÓ

A NÉGY HALÁLTÁBORT MEGJÁRT H. VARGA JUDIT: HA PUSKÁT FOGNAK FEGYVERTELENEKRE, AKIK NEM KÖVETTEK EL SEMMI TÖRVÉNYTELENT, AKKOR TELJESÍTIK KÖVETELÉSEIKET

168 ÓRA
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2020.06.27.

A négy haláltábort megjárt H. Varga Judit mindenkijét elveszítette e pokolban. 18 évesen jött vissza, nagykanizsai házukban már idegenek laktak. Szomszédjuk megőrizte édesapja 1938-43 között öt kockás füzetbe írt naplóját – ez nemrég Ködkárpit címmel meg is jelent. Múlt heti számunkban a beszélgetés ott zárult, ahol a pokoljárás elkezdődött.

Mikor jöttek a csendőrök?

1944. április 27-én kora reggel hangosan verték a kertkaput… Nem tudom, hogy elmondjam-e az egészet. Hiszen már annyian mondtak el hasonló történeteket.

Csak akkor, ha nem esik nehezére, és annyit, amennyit az utókor számára fontosnak tart.

Jó, akkor megpróbálom elmondani. Mi a bátyámmal a padlástéri szobában voltunk, amikor az a néni, aki akkor nálunk takarítani segített, szaladt föl a lépcsőn, hogy tessék lejönni, tessék lejönni, itt vannak magukért a csendőrök. Addigra már ott állt az ebédlőben édesapám, édesanyám és a nagymamám Szombathelyről, aki éppen vendégségben volt nálunk. A két csendőr ráfogta a családra a puskát. Elmondták, hogy a magyar állam nevében letartóztatnak bennünket, fél órát kapunk, szedjük össze a legszükségesebbeket, mert el kell hagynunk a házat.

Az egyértelmű volt, hogy azért, mert valaki zsidó, természetes kötelessége végrehajtani a csendőrség parancsait?

Természetes volt, mert már előtte mindennap hoztak korlátozó rendelkezéseket a zsidók számára. Akkor mi már állandó stresszben éltünk, és egyre kevesebb jogunk volt, mindennap egyre kevesebbet tehettünk. Már az utcára is alig mehettünk.

Tizenhét évesen mit gondolt, hogy mi ennek az oka? Vádolta magát, amiért a zsidókkal valami baj van, hogy valami rosszat tettek? Hogy ártanak a többieknek? Gondolkodott erről egyáltalán?

Nem. Nemigen gondolkodtunk, és főleg nem beszéltünk erről. Hogy antiszemitizmus van, az egyértelmű volt. Édesapám gondterhelten járt haza, szomorúak voltunk, hiszen mindent megnehezítettek, az üzlet működését és az egész életünket. De ezeket nem beszéltük meg, hiszen ezek tények voltak, amelyek rengeteg mindennapi feladatot róttak ránk. A szörnyűségeket átéltük. Az egész helyzet mint egy mázsás súly, nyomta a vállunkat.

Azon a délelőttön, gondolom, nem volt kérdés, hogy a csendőrök parancsát teljesítsék, hiszen puskát fogtak a családra.

Hát ha puskát fognak fegyvertelen polgárokra, akik között egy hetvenvalahány éves nagymama is áll, és akik nem követtek el semmi törvény ellen valót, akkor nincs más választásuk. Vagy lelövik őket, vagy teljesítik, amit követelnek tőlük. Nem volt kérdés. Úgyhogy édesanyám irányításával összeszedtünk néhány holmit, hátizsákokba tettük, amit tudtunk, és fél óra alatt fölöltözve álltunk a csendőrök rendelkezésére. Nem volt ellenállás, nem volt ellenvetés. Nagykanizsán egyébként sem volt ellenállás, ott nem voltak forradalmárok, egyszerű polgárok voltak. Mindenkit elvittek. Nem akarok most elérzékenyülni, de gyönyörű tavasz volt, virágoztak a fák a kertben, kifelé menet még letéptem néhány szál gyöngyvirágot, amit a zsebembe gyömöszöltem ösztönös mozdulattal. Ezek a virágok elkísértek egészen addig, amíg Auschwitzban nem kellett ledobnom a télikabátomat a földre, és ott hagyni örökre. Auschwitzba egy nappal a 17. születésnapom előtt érkeztünk...

ITT OLVASHATÓ

AMERIKAI VÍZUMSTOP-KISOKOS

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.06.27.

Az amerikai elnök rendelete nyomán idén már nem kapnak vízumot azok, akik az Egyesült Államokban szeretnének dolgozni. Donald Trump ugyanis úgy döntött, október helyett az év végéig meghosszabbítja a zöld kártyák kiadásának tilalmát az USA-n kívül. Vajon kiket és hogyan érint ez a döntés?

Donald Trump kormánya a döntést a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémákkal és a munkahelyek védelmével indokolta. A Fehér Ház úgy számol, hogy az intézkedés több mint félmillió munkahelyet ment meg.

Bizonyos ágazatokra (élelmiszeripar és a vírus elleni küzdelemben részt vevők) nem érvényes a döntés, ami egyébként egy áprilisi szűkítés kiterjesztése és Donald Trump szerint akár jövőre is folytatódhat, amennyiben az szükséges.

A döntés kritikusai (például több üzleti csoport) szerint az nem hogy segítene az amerikai gazdaságon, de ártani fog neki, hiszen a külföldi tehetséges munkavállalók más országokat választanak majd.

Mely vízumokra érvényes?

Elsősorban az állandó letelepedést lehetővé tévő zöld kártyákra, illetve azokra a nem-bevándorló ideiglenes munkavállalási engedélyekre, melyek áprilisban kimaradtak a szórásból.

H-1B

A H-1B vízumot elsősorban a speciális végzettségű munkaerők kapják (legalább BA-diploma kell hozzá az adott szakterületen). Előszeretettel adják például az indiai, kínai és egyéb országokból származó tech-szakembereknek.

H-4

A H-4 vízum a H-1B vízumtulajdonosok partnereinek jár, méghozzá ugyanolyan időtartamra.

H-2B

A mezőgazdaságon kívüli idénymunkások (például fakitermelők) körében a leggyakoribb vízumtípus. Az élelmiszerlánchoz köthető munkakörökben dolgozók kivételek.

J

Ez a típus a kulturális és oktatási diákcserében és kutatásokban részt vevőknek jár, de jellemzően az au pairek is ezt kapják.

L

Az L-vízumot a nemzetközi vállalatok ideiglenesen Amerikában helyezett alkalmazottai (jellemzően vezetői) használják...

ITTOLVASHATÓ

DIÁKSZÁMLÁT KERESEL? INGYEN IS MEGKAPHATOD - ÉSZNÉL KELL LENNI A VÁLASZTÁSNÁL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.06.25.

Diákmunka mellett és továbbtanulóknak elengedhetetlen a bankszámla, azonban nem mindegy, mennyibe kerül. Szerencsére a normál banki díjak töredékéért kínálnak speciális diákszámlákat a bankok. Aki ügyesen használja, akár ingyen vagy fillérekért bankolhat, de ehhez be kell tartani bizonyos szabályokat. Mutatjuk a buktatókat, amiket érdemes elkerülni, különben a zsebünk bánja a tapasztalatlanságot.

Sok diák tervezi, hogy a nyáron munkát vállal. Ehhez mindenképp bankszámlára lesz szükségük. A felsőoktatásba indulóknak pedig már a beiratkozásnál meg kell adniuk a számlaszámukat. Jó hír, hogy a diákok kitüntetett helyzetben vannak a bankoknál, hiszen a normál díjak töredékéért kínálják számukra a szolgáltatásokat. Néhány banknál (OTP, K&H) már 6-7 éves kortól is kaphatnak saját bankszámlát, 14 éves kor felett pedig már széles kínálatból választhatnak.

A diákszámlák jellemzője, hogy tanulói jogviszony kell hozzá, jövedelmet nem várnak el, és a normál díjaknál jóval kedvezőbb árakat szabnak a bankok, ha nem is az összes, de több szolgáltatásra is. Ennek köszönhetően akár ingyen is használhatunk egy bankszámlát bankkártyával, vagy néhány száz forintból is megúszhatjuk a dolgot. Ehhez persze okosan, a buktatókat kikerülve kell bankolni. A kedvező díjakat a diákévek végéig vagy általában 24-26 éves korig lehet kihasználni.
Mire kell figyelni?

A diákszámla havi díja banktól függően nulla és 390 forint között szóródik, a bankkártya pedig vagy ingyenes, vagy banktól függően havi pár száz forintra jön ki az ára (ha elosztjuk az éves díjat 12-vel). Néhány banknál az első évben még nulla forint a kártya díja, a másodiktól azonban már felszámítanak valamekkora összeget. Ezek mellett a tételek miatt nem szabad elmenni, mert gyorsan letelik az első év, és utána már szépen egymásra rakódnak a pár száz forintos díjak, amiket aztán minden évben megemelnek a bankok. (A banki díjakat itt szedtük táblázatba.)

A legolcsóbban úgy lehet bankolni, ha a bankszámlára érkező pénzből (fizetés, diákhitel, szülői támogatás, családi pótlék stb.) bankkártyával költünk, ez ugyanis díjmentes. A készpénzfelvételre viszont nagyon oda kell figyelni. Minden 16 évesnél idősebb ügyfél havonta két alkalommal, legfeljebb összesen 150 ezer forint készpénzt díjmentesen vehet fel bankkártyával ATM-ből (bankautomatából, nem a bankfiók pénztárából). Ehhez azonban külön kell írásban nyilatkozni a bankban. Ilyen nyilatkozatot csak egy banknál tehetünk. Ha erről megfeledkezünk, akkor súlyos összegeket számolhatnak fel minden egyes készpénzfelvét után. (Lásd a banki készpénzfelvét költségeit a táblázatban!) Ezt akkor is megteszik a bankok, ha túlléptük ezt a díjmentes limitet.

Nagyon megdrágíthatjuk a bankolást, ha sokszor kisebb összegeket veszünk fel az ATM-ből. A havi kétszeri díjmentes készpénzfelvételt követően a harmadiktól már díjakat szed a bank akkor is, ha 150 ezer forintnál kevesebb pénzt vettünk fel. A díj attól is függ, hogy a bank saját ATM-jét vagy másik pénzintézetét használjuk. Semmiképp ne vegyünk fel banki pénztárból készpénzt, mert az ATM díjak többszörösét is fizethetjük érte!

...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/26. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.06.26.

P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Most zökken ki

Tévedtem, sajnálom. Három hete, amikor az volt a rossz hír, hogy Atlantában a csőcselék Molotov-koktélokat dobált, és betörte a CNN székházának földszinti üvegfalát, bíztam benne, hogy a viharvert, de bevált amerikai liberális képviseleti demokrácia ezt az őrjöngést is átvészeli. Vannak benne olyan korrekciós eszközök, amik Magyarországon hiányoznak, mint a megbízhatóan és ellenőrizhetően működő büntető igazságszolgáltatás vagy a helyi polgárok adóira támaszkodó, decentralizált hatalom, ami nincs alárendelve a központi kormányzat szeszélyeinek.

Utóbbira példának hoztam fel azt a jelenetet, ahol egy színpadon állt Killer Mike rapper, aki ragyogó szónoklatban intette a publikumot, hogy ne gyújtogasson és romboljon, hanem menjen haza, és úgy kezdjen szervezkedni a rendőrségben uralkodó „rendszerszerű rasszizmus” ellen; Keisha Lance Bottoms atlantai polgármester (fekete, nő, a rassz és gender szerinti diszkrimináció eleven cáfolata) és a fehér, vállaltan leszbikus rendőrfőnök, Erica Shields, aki bocsánatot kért, amiért a helyi rendőrök sokkolóval bántalmaztak egy fekete diáklányt (a rendőröket pedig őrizetbe vették).

Akár létezik rendszerszerű rasszizmus, akár nem, az összhang azt bizonyította volna, hogy a világ legrégebben folyamatosan fennálló demokráciája egyszerre képes az igazságtalanságok helyretételére és önmaga megvédésére...

Darvas Béla: Putyi

Magyar László András: A Birodalmak és Mi

Techet Péter: Egy lehetséges válasz

Bajomi-Lázár Péter: Trump és Roosevelt
Egy szokatlan összehasonlítás

Kovács Zoltán: Buborékok

Gadó Gábor: Messziről szaglik

Szelényi Iván–Mihályi Péter: Pánik ma: vírus, gazdaság, etnikum

Dobrovits Mihály: A koronavírus Oroszországban

Klaniczay Gábor: Bak János
(1929–2020)

Bokros Lajos: Önfia vágta sebét
A trianoni tragédia tanulságai

Avar János: Bosszúálló bennfentesek

Gervai András: Az út vége

Huszár Károly színészi karrierje a némafilmkorszakban teljesedett ki, de tehetségét hangosfilmekben is kamatoztatta. Magyar, német és amerikai filmekben játszott. Az egyik első magyar színész volt, aki hollywoodi sztár lett.1 A honvágy hazahozta, de sok évvel később újra elindult sikerei legfőbb helyszínére...

Szále László: Bálint György emlékére
(1919–2020)

V I S S Z H A N G 

Bauer Tamás: Reformkorok és más korok

Tamás Gáspár Miklós: Kis megjegyzés egy bírálathoz

Szijj Ferenc: Tisztelt Szerkesztőség!

Vicsek Ferenc: Nemzeti agymosoda

P Á R A T L A N

(Nyerges): FIDESZ ANNO 1936

átkai: LEX KOVIUBI

Gyárfás Endre: ÁTMINŐSÍTÉS

(Hápé): SZÁJMASZK

-hg-: EGYELŐRE

Huszár Ágnes: A NER NYELVE

pá-ti: SZTAHANOV HÍRADÓ

Lendvay Gábor: TRUMP UTÁN SZABADON

-skó: NEM KELL ÁTMENNI

Völgyi Ferenc: HECCELŐK

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/26. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.06.26.

F E U I L L E T O N

Lapis József: A jéghegy csúcsa alatt
Gondolatok a gyerekkönyvkritikáról

I N T E R J Ú

Mélyi József: Húsevők és növényevők
Beszélgetés Pados Gáborral, az acb Galéria tulajdonosával

K R I T I K A

Wagner István: Csodás és valós

(Franz Radziwill, Landesmuseum Oldenburg – Schloss, augusztus 23-ig; Wundersam wirklich, Kunstsammlung Gera – Orangerie, augusztus 30-ig)

„Számomra a legnagyobb csoda a valóság” – vallotta a mágikus realizmus legjelentősebb német képviselője, Franz Radziwill (1895–1983), akinél naturális részletek állnak össze olyan természethűnek tűnő egésszé, amely akár valósággá válhatna. Ám előbb végigjárta a korabeli izmusokat: szürrealista Chagall-utánérzés egy falusi kocsmabelsője, a személyes baráti köréhez tartozó Brücke csoporttól az expresszionizmus tiszta színhasználatát vette át, kacérkodott Chirico metafizikus piktúrájával, ám legnagyobb szerepet a fény játszott nála. Ebben távoli példaképe Caravaggio és Rembrandt volt, de belejátszott a korabeli némafilm vagy Moholy-Nagy 1936-os Fényjáték-tanulmánya és a metropoliszok reklámvillogása egyaránt...

Ruff Borbála: Ohne Musik

(Esterházy Péter: Oratorium balbulum. Mácsai Pál előadásában. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2020)

Nem zenemű meghallgatására gyűltek össze a BMC nézői a felvétel készítésekor, noha a helyszín azt sejtette volna, és nincs hangszeres zene a csak Esterházy Péter nevével fémjelzett hangoskönyvön sem, mégis olyan eleven hatást gyakorol, amely a nagyzenekaros, kórussal előadott oratóriuméval vetekszik. Mindez legalább két embernek a műve: a szerzőnek, aki a szakrális téma és a világi nyelvezet provokatív együtteséből hozott elő csak rá jellemző iróniát, másrészt az előadónak, aki nem átallotta ezt a szöveget a legjobb értelemben vett páratlan gátlástalansággal megszólaltatni...

György Péter: Epizód vagy fordulat

Ha valaki visszaidézi magában az egyébként archive.org-on megtalálható, évtizedekkel ezelőtti honlapokat, hamar felismeri a radikális különbségeket. A 90-es években, az ezredfordulón a különféle honlapok, azaz digitális reprezentációk a múzeumlátogatók figyelmébe ajánlották az állandó gyűjteményeket és az ideiglenes kiállításokat, s persze a múzeumshopok kínálatát is. Mindez nem volt más, mint a figyelemfelhívó információk egyre gazdagabb rendszere. Ugyanakkor már jóval a koronavírus európai elterjedése, tehát a kontinenst hónapokra karanténná változtató, kiismerhetetlen járvány előtt egyre többször merült fel a különféle interaktív honlapok autonómiájának lehetősége. Azaz a nagy múzeumok szerte a világon, éppúgy, mint az elismertségre és ismertségre vágyó kisebb intézmények, túlléptek a látogatásra való felhíváson, s ma már a múzeumi honlapok önmagukban véve – úgymond – fele, így a British Museum, amelynek bonyolult honlapja a legkülönbözőbb szempontok szerint magyarázza el az intézmény történetét...

Báron György: A Szaturnusz gyűrűje

A bohókás-játékos Ricsi még gyerekforma, Kristóf már komoly kamasz, csaknem férfi. Néhány rövid felvételen láttam őket, amit maguk készítettek a járvány miatti kényszerű bezártságban töltött napjaikról. A kamerát, pontosabban a mobilt Csuja László, a Virágvölgy és a Kilenc hónap háború alkotója adta a kezükbe. A rendező nem filmezni ment a gyermekotthonba, nem is azért, hogy filmezni tanítsa a lakóit. A film.hu-n olvasható tanulságos karanténnaplójából kiderül, állást keresett és talált ott, a filmes munkák szünetelvén, ki tudja, meddig. Feladata a gyerekek segítése volt az online tanulásban...

Károlyi Csaba: Időjárás-jelentés

(Időjárás-jelentések a rádióban.)

Érdekesebb kérdés, hogy mi szükség van ezekre az időjárás-jelentésekre ma. Réges-régen az úgy volt, hogy a tájékozódni kívánó ember kézbe vette a reggeli újságot, és kapott valami választ arra is, fog-e esni. Réges-régen a hírekre kíváncsi ember meghallgatta az esti krónikát a rádióban, vagy megnézte az esti tévéhíradót, és a végén megtudta, hány fok várható holnap. Ma az ember nyom egyet az okostelefonján, és azonnal látja, hogy milyen idő lesz...

Molnár Zsófia: Tempora, mores

Mellesleg, de ezt csak halkan mondom, ha sokak megítélése szerint nem megfelelő az oktatás színvonala, arra nem egy kívülről/felülről vezérelt strukturális modellváltás a megoldás. Személy szerint a levélben azonban az a kedvenc részem, amikor a szöveg megfogalmazói arról beszélnek, hogy „az egyetemen végzett hallgatók nem szolgálják ki a magyar kőszínházi hálózatot”, mert „az egyetem oktatói közössége a független szféra felé orientálja” őket. Nos, bár a szerződtetés folyamatába nem látok bele, naivan azt gondolom, hogy egy fiatal színész oda szerződik, ahol tovább pallérozhatja magát (értsd: kecsegtető szerepajánlatokat kap), és a munkájából nem mellesleg meg is tud élni...

Fáy Miklós: Wagner-pornó

(Wagner: Siegfried – a Müpa honlapján)

Tudom, hogy egy kicsit hurráoptimisztikus a következtetés, de alighanem jót tesz a Wagner-napoknak az idei kimaradás. Mert maradt is, láttuk is, mégsem azt láttuk, most várhatjuk, hogy újra találkozzunk. Még jobban szeressük, és még jobban utáljuk...

Grecsó Krisztián: Nem mondja meg

(Havas megmondja, YouTube)

És az ötlet jó, valóban lehet a bukottságot függetlenségként értelmezni, elméletileg legalábbis, és a YouTube-on futó új széria, a Havas megmondja lehetne akár egy radikálisan őszinte, keresetlen műsor is, hiszen készítőjének nincs mit vesztenie, azt mond, amit akar. Havas monológjai válhatnának a szabadság tabudöntögető szólamaivá is, de sajnos inkább esettanulmányok, a néző megértheti belőle, hogy a profi influenszerek játékos, könnyednek látszó szólamai mögött mennyi gyakorlás, munka és előkészítés van. Havas Henrik bizonyára az évtizedes rutinjában bízik, amikor minden átgondoltság és felkészültség nélkül, zaklatottan, és néha talán ittasan is, beül a kamera elé...

Králl Csaba: Tanúk

(Börcsök Boglárka: The art of movement – dokumentumfilm)

Felfogni is nehéz, merre fejlődött volna a modern tánc, és egyáltalán a magyarországi táncművészet, ha a mozdulatművészet nem kerül tiltólistára háború után. És nem is akármilyen megfogalmazások közepette került indexre, hanem mint a „tanácstalan értelmiségi zavarát tükröző” művészeti ág, ami „nem jelenthet értéket”, és amit „egészében el kellett vetni”...

Hermann Veronika: Már semmi nincsen itt

Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 92 oldal, 2699 Ft

A jelenben létezés mindig melankolikus, hiszen valódi jelen nem létezik. Különösen igaz ez a poszthumán, pláne a pandémia furcsa időtapasztalatával küzdő társadalmakra. Ebben az értelemben kifejezetten önreflexív kötet az Áttetsző viszonyok, mert tragikussága ironikus távolságtartásba oldódik. Jó példa erre a kötetzáró Spirál című egység, amely egyetlen látomásos hosszúversből áll, és a nyitó darabhoz hasonlóan igen erős. A versben fontos szerepe van a kötetben többször is felbukkanó esküvő motívumának, de nem ünnepi, inkább álszent társadalmi esemény vonatkozásában jelenik meg. Az esküvő lényegénél fogva a jövőről szól, de a jelenben pazarol: talán ezért is emelkedik szimbolikus erőre. Az amerikai beatköltők lírai formába oltott látomásos társadalomkritikáját ugyanúgy felidézi, mint (némileg váratlan módon) Nagy László Menyegző című hosszúversének kaotikus tombolását...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Bartha Judit: Ex libris

Margaret Atwood: Testamentumok
Jennie Melamed: Lányok csöndje
Rafael Pinedo: Plop
Naomi Alderman: Hatalom

D. Magyari Imre: Atlantisz-érzés

Csepeli György–Ferenczi Borbála: Sors-húzó. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2018, 208 oldal, 2990 Ft

Ferenczi Borbála kérdései nyomán feltárul a szakmai életút is (sőt részben a magánéletút is), kezdve a keresztény középosztálybeli családtól, amelyen átgázolt a történelem. Kirajzolódik a tudományos pálya – nem gondoltam volna: az ország egyik legismertebb tudósa és legokosabb embere utólag hibának tartja, hogy nem maradt még fiatalon Nyugaton, noha lett volna lehetősége. 1975-ben kapott egy féléves ösztöndíjat Amerikába – a következőre 1989-ig kellett várnia...

Lovász Andrea: „nem kell félnetek jó lesz”

Mészöly Ágnes: A királyné vio­lá­ja. Pozsonyi Pagony Kiadó, Bu­da­pest, 2020, 396 oldal, 2990 Ft

Mészöly Ágnes remek könyvet írt. Azon könnyen átsiklunk, hogy a főszereplők, akik a művészetkedvelő Beatrix közelébe kerülnek, mindannyian éppen kitűnően játszanak egy-egy hangszeren, még véletlenül sem sporttagozatosak, az egyikük ráadásul félig olasz származású, meg hogy az időutazásban el-el szórnak tárgyakat (gördeszkát, tűfilceket, tankönyveket is!), s el is hoznak magukkal ruhákat, ez meg csöppet sem zavar be a történelembe (ahogy ezt minden időutazós történetből megtanultuk). A múltba érkezés leírása kissé nehézkes – de aztán már nem is érdekes, mert a középkori Budára érve elképesztő forgatagba csöppen az olvasó...

Kovács Alex: Visszafogottan személyes

Konok Tamás: Emlékkövek – Fe­je­zetek egy önéletrajzból. Új Mű­vé­szet Kiadó, Budapest, 2019, 250 oldal, 3900 Ft

Ami miatt a könyvet mindenkinek hasznos elolvasni, aki érdeklődik a művészetek és a kortárs diskurzusok iránt, az a szöveg megdöbbentően gazdag kulturális referenciabázisa. Nem csupán arról van szó, hogy Konok a tanulmányai alatt kapcsolatba került Bernáth Auréllal, Barcsay Jenővel, később Lipták Gáborék körével és még bőven sorolhatnánk, hanem széles érdeklődése, műveltsége és jó természete mindenhol értékes és jó barátságokhoz segítették hozzá, amelyek később is megőrződtek, és amelyekre sok esetben támaszkodhatott...

Böcskei Balázs: „Kudarc volt (...), de volt benne élet”

Sausic Attila: A terror sodra – A diáklázadás és a terrorizmus 1968 után. Athenaeum Kiadó, Bu­da­pest, 2020, 486 oldal, 4499 Ft

Saucic Attila most 486 oldalon át meséli el a RAF-sztorit, előzményekkel, leágazásokkal, tisztázásokkal, és nem utolsó sorban magyarul soha nem olvasható újdonságokkal. Ilyen terjedelem esetén pedig fennáll néha a „túlírtság”, a „mintha korábbi oldalakon olvastam volna már” veszélye – amelynek csapdájába többször bele is lép a szerző. Például, ha valami 2020-ban unalom, az a hatvanas évek(et követő) ellenkultúra és kábszerben úszó, infantilis (szexuális) kultúra újraolvasása. Viszont egy olyan könyv esetén, mely tele van „valódi halottakkal”, továbbá az aufklérista radikális politika szükségszerű bukásának illusztrálásával, ez talán bocsánatos bűn...

Szokács Kinga: Klinikai anekdoták

Oliver Sacks: Első szerelmek és utolsó történetek. Fordította Pétersz Tamás, HVG Kiadó, Budapest, 2020, 253 oldal, 4200 Ft

Jelen kötet harmincnégy elbeszélést tartalmaz három részben, ám ezek a korábbi történeteitől abban különböznek, hogy itt nem csupán a saját, új megfigyeléseiről ír, hanem mások vizsgálataira, esetleírásaira is támaszkodik. A szövegek terjedelme szintén változó, a legrövidebb írás egy, a leghosszabb tizenkilenc oldalas. Az első részben vannak saját élettörténetek az első szerelmekről (tengerbiológia és tintahal), az áprilistól novemberig tartó mindennapos úszásról, a kedvenc könyvtárakról, elemzés Karinthy Utazás a koponyám körül című könyvéről, amelynek 2008-as angol kiadásához ő írt előszót. A második részben a tényleges orvosi esetekről olvashatunk, a harmadik pedig különféle életvilágbeli furcsaságok, érdekességek kaleidoszkópja...

Halmi Tibor: Helyükre kerülő felhőmozaikok

Poós Zoltán: A felhő, amelyről nem tudott az ég. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2020, 120 oldal, 2990 Ft

A 120 oldalas könyv 59 szövegéből 21 vers (!) újraközlés, melyekben részben fontos, részben pedig elhanyagolható változtatásokat eszközöl a költő (az Eladhatatlan örökség című versben Poós mindössze a „cajgázni” szót cserélte ki a jobban bejáratott „cangázni”-ra). Ám a látszólag jelentéktelen módosítások is szükségesek. Ugyanis a szerző a bibliai tékozló fiú történetéhez hasonló, ám saját élményeken alapuló egzisztenciális bolyongástörténetet mesél el lírai szövegeken keresztül.

I R O D A L O M

Kabai Lóránt: afféle szájpenészes

Kabai Lóránt: senki sem ezt a tavaszt

Lövétei Lázár László: Feketemunka

Magolcsay Nagy Gábor: hyperemesis gravidarum

Magolcsay Nagy Gábor: böjtelő

Magolcsay Nagy Gábor: szívlomb

Kiss Tibor Noé: A férjem szerint ez az élet rendje

A férjem mindig korábban kel, amikor horgászni megyünk, ilyenkor a reggelit is ő készíti. A lányom a bundás kenyeret szereti sajttal, nekem elég egy tükörtojás. Só, bors, petrezselyem. A lányom két parikakarikát rak a szeme elé, mintha szemüvege lenne, de a férjem rászól. Amikor én voltam nyolcéves, akkor nem játszottunk az étellel, mondja a férjem, és hallom a hangjában azt a remegést, ami akkor fog kitörni belőle, ha a tóparton kifordul alóla a kisszék, vagy kiderül, hogy mégis rosszul kevertem be a kukoricadarát a beetetőbe. Vagy, vagy, vagy. A férjem még mindig beszél, a lányom csöndben rágja a kenyeret, az egyik kezével a maciját szorongatja. Felállok az asztaltól, hogy készítsek neki egy szörpöt. A lányom szereti, ha horgászni megyünk, mert futkározhat a parton, és kavicsokat dobálhat a vízbe. A halakat is visszadobálná a tóba, mert sajnálja őket, amikor vérzik a szájuk, és a horog átszakítja a szemüket, de a férjem szerint ez az élet rendje. Az élet rendje az, hogy a férjem agyoncsapja a halat egy kalapáccsal. Málnaszörpöt töltök a pohárba, a színe olyan, mint a vér. Látom magamat, ahogy este ott állok a gáztűzhely előtt, serceg az olaj, sül a hal a tepsiben. U betűs halacska, a lányom így nevezi a rántott pontyszeletet. Tépkedi a panírt, lassan csócsálja a húst, a nyelvével is a halszálkákat keresi a saját szájában...

Vandlik Katalin: Szamóca

Anyámnak nem volt olyan meggyőződése, hogy gyümölcs lenne. Leginkább halottként tudta volna elképzelni magát, de ez sehogy se jött össze neki. A többszöri kórházi kezelés olyan mértékben hozzászoktatta a szervezetét a nyugtatókhoz, hogy amikor maga ellen akarta azokat fordítani, egy lónak elegendő adag sem ütötte ki. Az osztályon nem a szokványos kórházszag terjengett, itt nem érződött fertőtlenítő, ürülék vagy főzelék szaga. A pszichiátrián használtruha-szag volt, meg műanyagpohár-, műanyag­asz­talterítő- és szomorúságszag. A műanyag abroszok alól fellibbenő szomorúságszag nagymértékben anyám földszagú kipárolgásából állt...

Oravecz Péter: Malacka

Egy ízben Gábor Örkény egyperceseiből mondott el egy csokorra valót. Malacka ujjongott örömében, tapsolt mindegyik után, majd sűrű bocsánatkérések közepette hívta fel Gábor figyelmét a pontatlanságokra, például, ha egy-egy kötőszó vagy névelő elmaradt. Így derült ki, hogy Malacka egy két lábon járó hangoskönyv, melyből többórányi Örkény, Čapek és Cortazár hívható elő. Az abszurd szövegek iránti vonzalma csak addig volt meghökkentő, amíg nem vettük szemügyre képeit, melyeket leginkább Chagall vagy Paul Klee világához lehetne hasonlítani.

No de ne gondolja senki, hogy Malacka mindig kellemes társaság volt. Kéken ragyogó tekintete időnként minden előzmény nélkül szürkére váltott, arca elkomorult. Ha ráköszöntünk, nem köszönt vissza, és egyértelmű jelét adta annak, hogy fogalma sincs, kik vagyunk. Előfordult, hogy elbújt előlünk, vagy rászólt Gáborra, ne klimpírozzon már annyit azon az istenverte zongorán. Magdit, az ötvenes éveiben járó alkoholista modellt egyenesen bolondnak nézte, hogy idegen emberek előtt meztelenkedik...

Székely Márton: Préd 3,18

Harmincnégy éves vagyok. Mindegy, hogy mennyi. Úgynevezett tehetséges ember voltam, jól csináltam a tanulmányaimat. Jó kutatónak indultam, megjelent pár publikációm. Tanultam mindenféle nyelveken. Sok kedves és tűrhető külsejű nővel basztam, néha hónapokig, évekig, így szokás, nyolc-tíz hűséges próbaházasság után egy sikeres. Mindegyiktől elvettem valamit, mindenki rosszul jött ki belőle. De végső soron működött ez a modell, legalábbis nekem, a nyolc-tíz lánynak nem annyira, mert megházasodtam, és jól is megy az élet. Szerető és drága feleségem van. Ha elestek, az egyik a másikat fölsegítheti. De jaj a magányosnak: ha elesik, nincs senki, aki fölsegítené! Gondoskodik rólam, amikor majd öregedek, aztán meghalaszt, boldogan és örömmel, felveszi az özvegyasszonyi pózt, jól áll majd neki a vastag felkar, boldogan keni a vénasszonyos rúzst a szájára. Még pár évtized. Fél éve fiam született, kedves gyerek. Most lép abba a korba, amikor a tárgyakat megvizsgálja, tíz-tizenöt másodpercig is akár, aztán eldob mindent a picsába. Ez szórakoztató. Semmi allegória. És van egy rossz hivatali munkám, nagy kincs manapság az állandó munka. A szüleimtől kapott lakásban ülök egy kellemes városrészben. Reggelente felülök az ágyamban, és egy darabig nem mozdulok.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN NEM AKÁRMILYEN SZÉLKAKAS – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.06.25.

A TARTALOMBÓL:

– Fekete-Győr András: Tíz éve még én is Orbánra szavaztam – A Momentum elnöke a Fideszből való kiábrándulásáról, Gyurcsány szerepéről, határon túliakról és Polt Péter remélt büntetőeljárás alá vonásáról. Interjú

– Orbán nem akármilyen szélkakas – Nagyon utálom, hogy a miniszterelnöknek egy szavát sem lehet elhinni – mondja Mérő László. Interjú

– Az egyetemek a kormány mostohagyerekei – Jövőre ugyan 80 milliárd forinttal többet (2229 milliárd forint) tervez költeni rá, mint az idén (2149 milliárd forint), ám reálértéken csak 0,7 százalékkal nőnek a kiadások

– Lobbik akadályozzák a közös érdekek érvényesülését – A Budapest–Belgrád-vasút helyett a fővárost tehermentesítő vonal kellene

– Újabb fontos tisztség a Tömbhöz közeli figurának – Mező Barna korábbi munkahelyei nagy értékű megrendelésekkel halmozzák el a hivatalnok testvére cégét

– Miniszterelnök-jelöltet is állítanak Szanyiék – Az Iszomm elnevezésről, az ellenzéki térfélről és céljaikról beszélt a politikus a Magyar Hangnak

– Illiberális üzenet a nemzeti oligarcháknak: nix ugribugri – Őrizetbe vették a Széchenyi Bank volt vezetőit. Töröcskei István bankvezér korábban Simicska Lajos köréhez tartozott – A félmúlt homálya

– Húzd meg, ereszd meg – Nem újdonság, hogy az állam átszervezi az egyetemeket, a neoliberális felsőoktatási politika sajátja a racionalizálás – Oktatókat kérdeztünk

– „A törvény embere lettem” – Krízisszállóról a jogászdiplomáig- A mélyszegénységből induló, gyermekkorában a verés elől az utcára menekülő Gomány Csaba vallomása arról, hogyan tudott kitörni a nyomorból

– Szándékosan rontják el a gépeket a gyártók – A jogvédő civilek öt–tíz éves jótállással szüntetnék meg a tervezett elavulást

– Egyszínű parlamentje lett a sokszínű Szerbiának – A teljes ellenzék kívül rekedt a szkupstinán, ám sokak számára ez mégsem jelent kudarcot

– Furcsa gyilkosság árnyékolja be a német–orosz viszonyt – A korábban roppant szoros gazdasági kapcsolatok gyengülésével párhuzamosan egyre kritikusabbá válik a német kül- és biztonságpolitika Moszkvával

– Nagyot kaszál a maffia a koronavírus-járványon – Azokat az ágazatokat veszik célba, ahol még megmaradt a készpénzhasználat

– Fideszes nem a rasszizmus elleni tiltakozásra – A szélsőjobboldali és EU-szkeptikus politikai csoportok mellett a magyar kormánypárti képviselők szavaztak nemmel az EP-állásfoglalásra. De mi is áll a dokumentumban?

– Dudára második forduló várhat – A lengyel elnökválasztáson is folytatódik a Jog és Igazságosság, valamint Polgári Platform versenyfutása

– Minden pillanatban hazatérünk – Rövid séta Thészeusztól a járvány utáni városokig.

– A vőlegény és a négy árva gyerek – Szerelme és három kistestvére gyámja lett a 23 éves fiatalember. A legnagyobb gyerek, a 16 éves Zoli iskola mellett jár napszámba. Pálfai riport

– Ön befogadna egy körözött terroristát? – A Berlinben élő író és újságíró, Sausic (vagy Schauschitz) Attila RAF – A terror sodra címen írt kiváló irodalmi tényregényt a Vörös Hadsereg Frakcióról, vele beszélgettünk

– Gyógyítható lesz az aggkori elbutulás? – A kínaiak már piacra dobtak egy gyógyszert, de a világ orvostársadalmában kétségek vetődtek fel hatásosságát illetően

– Szemét ügyeink – Tengernyi műanyag, felhígított törvényjavaslat és állami hulladékmonopólium

– „Túlzással reagálunk ma mindenre” – Mészáros Blankával és Sodró Elizával készített Páros interjúnkban szóba került a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) küzdelme, a Gothár- és a Marton-ügy, a ledöntött szobrok és a vasalódeszkás tanár is

– Egy adag hideg nyalat – David Lebovitz gasztroblogger könyve a nyár elengedhetetlen kelléke

Publicisztika:

– Gulyás Balázs: Hazánkban a narancssárga a legsötétebb szín
– Dévényi István: Törékeny
– Torkos Matild: Míg a Várban dorbézolnak, az alvégeken nyomorognak
– Szerető Szabolcs: Nincs menekvés
– Pápay György: Hogyan készül a politika a második hullámra?
– Körmöczy György: Éjszakai szolgálat a repülőtéren
– Lukács Csaba: Özönvíz Székelyföldön – Helyzet-Kép
– Híd Jenő rajzol: Politikai korrektség
– Wekerle Szabolcs: Mirror translation
– Gazda Albert: Esetlen borkommentek
– Ficsor Benedek: Az igazság tiszta formája – Benedek Tibor (1972–2020)
– Puzsér Róbert: Gulyás Márton, a tragikus hős
– Marabu: Sajtóélet

Tárca:

– Lackfi János: Csodás gyerekkor
– Haklik Norbert: Sörténelem

Kritika:

– A múltnak kútja – Szilágyi István: Messze túl a láthatáron
– Vérben áztatja – Sebastian Barry: Végtelen napok
– Ne dobd ki, hasznosítsd! – Kate Turner: Zero waste konyha
– „Elfeledni ezt is épp elég lesz” – Sándor Iván: Amit a szél susog
– Hámán-táska, a mákon túl – Rosenstein Tímea: Hámán-táska, a velünk élő tradíció

ITT OLVASHATÓ

A LEGFRISSEBB NARANCS (2020.06.25.) AJÁNLÓJA

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: mancs.hu
2020.06.25.

Gyász
„A lényeg abban nyilvánul meg…”
Benedek Tibor (1972–2020)

Múlt csütörtökön, súlyos betegség után, alig pár héttel 48. szülinapja előtt hunyt el az egyik legnagyobb sportember, akit ismerhettem.

VÉLEMÉNY

Kapronczay Stefánia–Szabó Máté Dániel
Felszabadulva

Ítélet a civilellenes törvényről

Három évvel ezelőtt, 2017. június 13-án a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) valamennyi munkatársa bent volt az irodában, együtt vártuk, hogy megtörténjen, amiről hetek, hónapok óta tudtuk, hogy be fog következni.

Karsai Dániel
Hazudni márpedig szabad

A sajtó-helyreigazítás vége?

A hírekben észrevétlen maradt az Alkotmánybíróság friss, május 26-án hozott, IV/254/ 2020. számú határozata, mely a továbbiakban gyakorlatilag lehetetlenné teszi politikai vitákban a sajtó-helyreigazítás jogintézményének alkalmazását.

Vajda Mihály: Miért … Szókratész?

Szókratésszel a teraszon

Míg Szókratész rendbe szedi magát a fürdőszobában, elmondom a kedves olvasónak, hogy most már abbahagyom az arról való okoskodást, hogy miért akarták az athéni polgárok kivégeztetni Szókratészt, meg hogy miképpen mentettem meg kedvenc filozófusomat a bürökpohártól – eltartott egy darabig, míg kifundáltam a vihart, melyben az a bizonyos hajó visszatértében Déloszról valamennyi utasával egyetemben, Thészeusz persze már nem volt közöttük, elpusztult.

A szerk.
A modell

Ma reggel végre hivatalos választ kapott az ország arra a bizonyára sokakat lázban tartó kérdésre, hogy tudniillik miért is van Dzsu­dzsák Balázsnak magyar diplomata-útlevele.

A szerk.
A rossz pecsét

A múlt vasárnapi szerbiai parlamenti választáson nagyon szép eredményt ért el déli szomszédunk köztársasági elnöke, Aleksandar Vučić. Vagyis nem ő – hiszen ő államelnök létére nem is indulhatott a választáson –, hanem pártja, a Szerb Haladó Párt (Srpska Napredna Stranka, SNS).

POLITIKA

Amerikai csapatkivonás Németországból
„Amíg nem fizetnek”

Trump elnök a minap kész tényként közölte: az Egyesült Államok 9500 katonát von ki Németországból. Az indok: Berlin még mindig keveset fizet a NATO-nak. Sokan Európa stabilitását és a transzatlanti kapcsolatokat látják veszélyben.

Megreformálható-e az amerikai rendőrség?
Lebontanák, hogy újratervezzék

A George Floyd halálát követő tüntetéssorozat újra fókuszba állította az amerikai rendőri gyakorlat túlkapásait. Sokak szerint a rasszizmusra és a brutalitásra a jó válasz a rendőrség finanszírozásának csökkentése vagy akár a testület teljes feloszlatása.

A kerepesi fideszes polgármester és a szélsőjobb
Útmutató harcosoknak

Másfél évtizede erdei túléléssel, bozótmíveléssel foglalkozik, videón mutat be késeket, de tervez is, például a Betyárseregnek – a betyárkésről megjegyzi, „húzóvágásnál a metszése nagyon jó”. A Deák téri gyilkosság ürügyén verset írt.

A szociális szféra küzdelme a járvánnyal és a mindenkori kormányokkal
Láthatatlan emberek

A kormányzati kommunikációban egy szó sem esett a szociális munkások járvány elleni küzdelmeiről, legföljebb az idősotthonokban terjedő betegség okán került elő a szociális szféra. Mintha ez a hivatás nem is létezne.

Merre tart a Jobbik?
Befelé fordulva

Ismert párttagok hagyták el a Jobbikot, a vezetőség a maradókra koncentrál, a kritikusok szűk belső irányító körről beszélnek. Sok idő nincs rendezni a sorokat, közelít 2022.

A gyöngyöspatai szegregációs per utóélete
Nem tudják elengedni

Ellenállva a politikai nyomásnak, együttesen százmilliós kártérítést ítélt meg 60 szegregáltan oktatott roma fiatalnak a Kúria. A kormány törvénymódosítással venné elejét a hasonló pereknek, s közben kampánytémát csinál az iskolai erőszakból.

KULTÚRA

mi a kotta?
A szatén suhogása

Lemez
Kaitlyn Aurelia Smith: The Mosaic of Transformation

Lemez
Alban Berg Ensemble Wien

Lemez
Mert ez műanyag

Lady Gaga: Chromatica

Feltűnése óta zajlik a vita, hogy Lady Gaga személyében egy erős egyéniséggel, határozott művészi-üzleti koncepcióval és kiforrott hanggal bíró, Gesamtkunstwerkben gondolkodó, a poptörténetben saját fejezetet író előadóról, vagy csupán egy mások életművét recikláló-kizsákmányoló, epigonista imposztorról beszélhetünk.

Projekt
Felöltöztetni a csontvázakat

Müller Péter Sziámi: Napidal Sziámival 365+1

„Legyél a szerzőtársam!” – ezzel a felhívással indult április végén az a YouTube-csatorna, amelyre mindennap felkerül egy-egy új videó. Első ránézésre nem sokban különböznek egymástól: Müller Péter Sziámi piros kalapban ül a dolgozószobájában a háta mögött egy számítógéppel, és egy metronóm ütemére szaval.

rés a présen
Kender bég

Sinkovics Ede képzőművész


A múzeumok és az online tér
Nyitva éjjel-nappal

A karantén idején a múzeumok arra kényszerültek, hogy a gyűjteményüket, kiállításaikat online módon tegyék elérhetővé, és új formákat találjanak ki a közönségük megszólítására. A módszerek nem újak – de hogyan jutottunk egy gyűjtemény online megtekintésétől a kiállításrendező virtuális kurátorig?

Könyv
Katharina von der Ga­then–Anke Kuhl: Az álla­tok szerelmi élete

Képregény
Judge Dredd – Dredd bíró aktái 01

Könyv
Az ajtón kívül

Dalos Anna: Ajtón lakattal – Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon (1956–1989)

„A szocialista korszak zenéje éppúgy megszületik, mint eddig minden más korszaké. Hogy pontosan milyen lesz, azt nem tudjuk, nem is akarjuk Önök nélkül megfogalmazni. De bizton reméljük, hogy a zeneköltő, aki megismeri és elfogadja a mi társadalmunkat, megszereti a mi embereinket, átéli és így teszi sajátjává a szocialista ember belső tartalmait – ki tudja fejezni és belső indíttatásra ki is fejezi korunk emberét a zenében.

Interjú
„A legfontosabb ember a világon”

Jonathan Safran Foer író

A világhírű író Globális öngyilkosság című, Bolygónk megmentése a reggelinél kezdődik alcímű új könyve nem szépirodalmi mű, hanem személyes hangvételű felhívás a klímaváltozás elleni cselekvésre. Ennek kapcsán az állattenyésztés ártalmasságáról, Greta Thunberg szerepéről és Al Gore filmjének feltűnő hiányosságáról is beszélgettünk vele.

Könyv
Apám, a szörny

Nemes Anna: Előled

Már akkor sejtjük, hogy Nemes Anna első regényében finomkodásnak és szépelgésnek nincs helye, amikor a felütésben az elbeszélő apja egy vemhes őz hasába vágja a kését.

Rádió
A svéd Kennedy

Bűnügyi podcast a 24.hu-n

Vannak dolgok, melyeket egészen addig nem hiányolunk, míg fel nem fedezzük őket. A bűnügyi rádióműsor – illetve podcast – épp ilyennek tűnik. Persze az úgynevezett hagyományos rádiók­ban is vannak rendőrségi hírek, de azok legfeljebb a száraz tényközlésig jutnak el.

Színház
„Legyetek erősek”

Trojka – Dekameron 2020

Lisetta beveszi, hogy maga Gábriel arkangyal akar vele kefélni, Calandrinóval pedig simán elhitetik, hogy terhes, Tessa pedig beadja a férjének, hogy (még véletlenül sem a szeretője, hanem) kísértet zörget az ajtón. Nem sok minden változott Boccaccio Dekameronja óta: ma is a hazugságok, álhírek korszakát éljük.

Interjú
„A beteg gyógyíthatatlan”

Novák Eszter rendező

A Színház- és Filmművészeti Egyetem jövőjét meghatározó alapítványi modellváltás bejelentése óta naponta érik meglepetések az érintetteket. Az SZFE oktatási rektorhelyettesével és tanárával, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti vezetőjével az ügy legfrissebb fordulatairól beszélgettünk.

ÉLET + MÓD

chili&vanília
Egy csokor cékla tetőtől talpig

étel, hordó
Gyöngy – Velence

Konyhai kémia LXIII. – Az alufólia veszélyei
Ide a rozsdást!

Olcsó, sok mindenre jó csomagolóanyag, sokan mégis félnek használni. Vajon alappal?

Interjú
„A gyerekek csendes elszenvedői voltak a járványnak”

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője

Hogyan birkóztak meg a gyerekek a koronavírus-járvány nehézségeivel, a digitális oktatástól kezdve a gyakoribbá vált családon belüli erőszakig? Mi lesz a következménye az opcionális örökbefogadási tanfolyamnak, és megoldás lesz-e bármire az iskolaőr?

BLOG

tévésmaci
A kecskefőnök keze-lába

Tévésorozat
Űrhadosztály

Tévésorozat
White Lines

Film
Tigertail – A mi történetünk

Film
Queen & Slim

Film
Gumikesztyű

Kitty Green: Az asszisztens

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, micsoda forradalmári bátorság kellett az elmúlt néhány évben annak a szexus és nexus vezérelte, fojtogató gyakorlatnak a megtöréséhez, amely a hatni, de legalábbis látszani akarást üzletként prezentáló rendszerekben (színház, film, tévé, zeneipar stb.

Interjú
„Egy vén bolond”

John Lithgow és Juliet Rylance színészek

Az HBO Perry Mason című sorozata megmutatja, hogyan festett Erle Stanley Gardner főhőse, mielőtt a krimirajongók kedvence vált volna belőle. A sorozat két fontos szereplőjét, John Lithgow-t és Juliet Rylance-t egy Zoom-kerekasztal keretében kérdezhettük.

ITT OLVASHATÓ

A 168 ÓRA JÚNIUS 24-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2020.06.23.

Újabb pótolhatatlan veszteség érte a múlt héten a magyar sportot. Két – egyenként háromszoros – olimpiai bajnok hunyt el 24 órán belül. Kárpáti Györgyöt pár nappal 85. születésnapja előtt, Benedek Tibort 48. életévében érte a halál. A hazai pólózás két nagy korszakát testesítették meg. Az egész országgal együtt mi is megemlékezünk róluk.

Pótólhatatlanok

Újabb pótolhatatlan veszteség érte a múlt héten a magyar sportot. Két – egyenként háromszoros – olimpiai bajnok hunyt el 24 órán belül. Kárpáti Györgyöt pár nappal 85. születésnapja előtt, Benedek Tibort 48. életévében érte a halál. A hazai pólózás két nagy korszakát testesítették meg. Az egész országgal együtt mi is megemlékezünk róluk.

Mint XIV. Lajos udvarában

Orbán Viktor és a Fidesz célja, hogy a rendkívüli állapot váljon normálissá. Fleck Zoltán jogász, szociológus szerint tehát semmi sem változik, miután a kormány – egyelőre – megszüntette a vészhelyzetet. Az Eötvös Károly Intézet igazgatója emlékeztetett rá, hogy a Fidesz a hatalomra kerülése óta szisztematikusan igyekszik leépíteni a kormányzat alkotmányos korlátait. Közben pedig már senki sem meri megmondani a nagyfőnöknek, mi is igazán a helyzet.

A remény számkivetettjei

Az ellenzék kezelésében a kormányzat kellemes helyzetben van. Ejt és emel, ha kell, felfüggeszt, kicsinál, pártfogásába vesz. Néha tartalék pártot szervez. Indulásakor a Jobbikot is protezsálta, amikor a szülési görcsök véget értek és az újszülött karmai megnőttek, a szőnyeg szélére állította, s gondosan felszabdalta. A keletkező forgácsból Mi Hazánk Mozgalom néven tartalék posztnáci pártot barkácsolt.

A magyar mezőgazdaság Trianonja

Ne csak az Antall-kormányt hibáztassuk! A Horn- kormány 1994-ben leállíthatta és visszafordíthatta volna a kedvezőtlen folyamatokat, de nem tette. Szolgai módon átvették a koalíciós partner, az SZDSZ programját, folytatták a jól működő, hatékony nagyüzemi rendszer szétverését. Ugyanakkor a Bokros–Surányi-csomag része volt a világszínvonalú magyar élelmiszeripar kiárusítása, leépítése is.

Aztán eljött az a szörnyű április – II. rész

A négy haláltábort megjárt H. Varga Judit mindenkijét elveszítette e pokolban. 18 évesen jött vissza, nagykanizsai házukban már idegenek laktak. Szomszédjuk megőrizte édesapja 1938-43 között öt kockás füzetbe írt naplóját – ez nemrég Ködkárpit címmel meg is jelent. Múlt heti számunkban a beszélgetés ott zárult, ahol a pokoljárás elkezdődött.

A kormány legyűri a településéket

Néhány hétig úgy látszott, a kormányzatnak már nincs mozgástere, hogy az eddiginél is jobban megkurtítsa az önkormányzatok büdzséjét. Úgy tűnt, elégnek tartják, hogy ingyenessé tették a parkolást és elvették a gépjármű- és idegenforgalmi adót. A jelek szerint azonban mégis van lehetőség a települési és a fővárosi testületek további sarcolására.

Szabad a rablás

Az utóbbi időben egyre többször fordul elő, hogy az egyik szülő erőszakkal magához veszi a gyermekét, majd távozik vele. Ez a következménye a felnőttek egymás közti csatájának. A résztvevők pedig legtöbbször nem törődnek vele, mekkora kárt okoznak a csemetéjüknek.

A „nyócker” festőnője

Csámpai Rozi festőnő pedagógiai munkáját a nyócker egésze igényli. Mindenki által ismert jelenség, kit a kerület utcáit járva mindenki köszönt. Már csaknem két évtizede rajzszakkört vezet a kerületben élő magyar és kínai diákoknak.

Ajkai história

Tavaly év vége óta nincs üveggyártás Ajkán, a gyárban csak néhányan maradtak, akik a már meglévő poharakat díszítik. A hivatalos indoklás szerint átrendeződött a piac, nincs már igény az ajkai kristályra. Tényleg nincs? Lehetséges, hogy az egykor világhírű hungarikumra már nincs elég vevő?

Kossuth–díjas csibész

Úgy kellene megöregedni, ahogyan Bodrogi Gyula. Illetve úgy kellene örökifjúnak maradni. Nem vénült meg, nem lett bácsi, egy kíváncsi ember maradt, aki 86 esztendősen is simán vezet autót, naná, hogy vadászik, amit lőtt, akár meg is főzi, vadból nem is igen eszik mást, mint amit ő puffantott le.

Hit és művészet

Festményeivel és grafikáival már többször elnyerte a Fedél Nélkül pályázatán az Év Alkotása díjat, idén színes tollrajzával közönségdíjas lett. Nyolc önálló kiállítása volt már, műgyűjtő is vásárolta a képeit. Emellett verseket ír, Hargitai-díjas költő, sőt feltaláló is, nem egy szabadalmaztatott találmánya van. Barta Pál portréja.

Mesés férfiak kurblival

A kinematográf, avagy a villanyos színház este fél kilenctől egészen reggelig nyitva tart, úgyhogy kedvünkre elmélyülhetünk a mozgó élvezetben. Ha érdekli a világpolitika, akkor kecses figyelmébe ajánlom Dreyfust és nejét az ügyvédjeivel, Viktória angol királynő temetését, az angol–búr háborút, vagy Őfelsége I. Ferencz József prágai látogatását.

Hazakerülhetnek a Parthenon ékességei?

Május végén Görögország ismét hivatalosan kérte vissza Londontól a Parthenon frízeit, az Elgin-márványokat. Az elmúlt két évszázad alatt ez már a sokadik próbálkozás, ezúttal azonban lehet, hogy nem teljesen esélytelen. A járvány után az elsők között újranyitott antik emlékhelyre, az Akropoliszra most a szokottnál is több figyelem irányul, miközben a britek alkupozíciói a Brexit árnyékában meglehetősen labilisak. Egy napokban megszületett bírósági döntés is Athén malmára hajtja a vizet.

Ha férfinak születik Fanny...

Az utrechti Koen famíliába 102 évvel ezelőtt érkezett meg Francina, akit a családban Fannynak becéztek. Négy fiútestvér mellett a család egyetlen leánya volt, aki azonban a fiúkat megszégyenítően sportolt már kicsiként. Apjának feltűnt, hogy a gyerek úgy indul futva minden reggel az iskolába, hogy lendületből átugrik a kertkapun. Ügyes lány, gondolta magában, de eszébe sem jutott, hogy minden idők legnagyobb atlétanőjét látja felcsepereni.

ITT OLVASHATÓ

MILYEN JÓ VOLNA, HA ORBÁN ÉS SOROS BÉKÉT KÖTNE

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.06.27.

„Semmiképp ne szokjuk meg azt, hogy egykedvűen elmegyünk a dolgok mellett, ne szokjuk meg azt, hogy szürkének és megváltoztathatatlannak látjuk a világot és azt se, hogy magunkat cenzúrázzuk. Beszélgessünk, mondjuk el a véleményünket, jusson el a gondolatunk az emberekhez, hadd tudják meg, mi is az a demokrácia, amit még tanulnunk kell” – ezt mondta a Hírklikknek adott interjújában Máriás Béla, alias drMáriás festőművész, zenész és publicista. Azt is elmondta, hogy noha már tíz éve uralja a Fidesz az országot kétharmaddal, de még nem tapasztalta, hogy létrehozott volna egy saját kulturális kánont.

– Miből van neked doktorátusod?

– Nekem a naivitásból van doktorátusom.

– Az mit jelent?

– Komolyra fordítva a szót: az édesapán neves orvos volt, kórházigazgató Újvidéken. Szerette volna, ha én is folytatom ezt a szakmát, de – bár nagyon tisztelem ezt a hivatást – magamtól nagyon távolinak tartottam, ezért inkább lelki, művészeti területen próbálom továbbvinni az ő világfelfogását. Így aztán egyfajta társadalomsebészként, önmagam általi műfaji besorolásban dolgozom, hivatalos doktorátus nélkül – mégis egyfajta gyógyászati jelleggel a művészetem által.

– Sikerült már valakit meggyógyítanod?

– Szerintem sikerült. Sikerült elindítani olyan gondolatsorokat, beszélgetéseket, amelyek eltérnek a hivatalos, mainstream iránytól, sikerült felkeltenem némely emberekben annak az igényét, hogy valamin elgondolkozzanak, valamire rácsodálkozzanak. Nyilván azok a témák, amelyeket én a zeneszámaimban, vagy a festményeimben megfogalmazok, eltérnek a kánontól.

– Mert egyébként hova sorolod magad, mint társadalomsebész? Szóval akármelyik oldalon látod a bajt – értem ezalatt a jobb, vagy a bal oldalt –, te ott műtétre jelentkezel?

– A magam szerény eszközeivel igen. Kívülállóként, kisemberként, egyszerű megfigyelőként teszem a dolgom.

– Tudod ki nevezte magát megfigyelőnek?

– Ki?

– Konrád György.

– Talán nem vagyok olyan alapos megfigyelő mint ő, inkább rácsodálkozom bizonyos helyzetekre, dolgokra – akár örkényi, vagy svejki naivitással próbálva a dolgokat másként is látni, láttatni, átgondolni. Hogy visszatérjek a nyitó gondolatra, mondtam ugye, hogy a naivitásnak vagyok a doktora.

– Említetted Örkényt: a te festményeid időtálló egypercesek, vagy nagyon a mának szólóak? Vagyis, amit megfestesz, elénekelsz, megírsz, tíz év múlva már értelmezhetetlenek lesznek?
– Nagyon remélem, hogy időtállóak a műveim, ahogy Örkény egypercesei, mert annak ellenére, hogy egyes személyek, akiket megfestek, tíz év múlva lehet, hogy feledésbe merülnek, mégiscsak képviselői olyan történelmi helyzeteknek, hangulatoknak, korra jellemző eseményeknek, hogy akár egy történelmi tankönyv illusztrációi is lehetnének, mint hiteles lenyomatai egy különös kornak...

ITT OLVASHATÓ

FOLTON FOLT KIRÁLYSÁG

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGYBLOG
Szerző: PÁVEL MELINDA
2020.06.26.

...Olyanok vagyunk, mint az egyszeri ország, amelynek uralkodója igyekezett ugyan jó királykodásra nevelni a fiát, ám amikor meghalt és a fiú trónra került, esztelen dorbézolásba fogott, mígnem elkótyavetyélte a birodalmat és végül koldusbotra jutott. A mi országunk is kiérdemelné a folton folt nevet, csillogó foltok próbálják elfedni az alatta lévő szörnyű rongyokat. Kifelé azt a képet próbáljuk elhitetni, mennyire rendben van minden, ha másban nem, hát a sportban igyekszünk jobbak lenni, mint mások, stadionok nőnek ki a földből, előbb-utóbb sportfőváros leszünk, minél több világversenyt szeretnénk mi megrendezni, ez ám a dicsőség, addig nem is nyugszunk, míg nem rendezhetünk olimpiát vagy foci VB-t. Akkor végre – tényleg, mi lesz akkor?

Az embernek az az érzése, hogy vagy álmodik, vagy valami rettenetes varázslat hatása alá került, a valóság egyre szürreálisabb, olyannyira, hogy ez már felülmúl minden képzeletet, de hiába csipkedjük magunkat, csak nem jön az ébredés. Nem tudom, Patyomkin herceg írt-e valaha kézikönyvet vagy legalább emlékiratokat, ha igen, a mű egészen biztosan ott van Orbán könyvespolcán. A miniszterelnök a szedett-vedett megjelenésével, a hátizsákjával azt sugallja, hogy számára a népe a legfontosabb, valójában épp ellenkezőleg, az országot csak vadászterületnek, a javak forrásának tekinti, ahol kénye-kedve szerint garázdálkodhat. A hívei pedig készségesen el is hisznek neki bármit, amit el akar hitetni velük.

ITT OLVASHATÓ

A LEVÉLHÁBORÚ FRONTJA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.27.

Hirtelen nagyon megnövekedett az értéke a kedves vezető szívhez szóló levelének, amellyel a gyűlöletet, hülyeséget vagy a rajongást, és nem utolsósorban a reá szavazási buzgalmat igyekszik szinten tartani, s amit mindközönségesen nemzeti konzultációnak nevez a rezsim. Háború is van a papírok körül, legalábbis fideszi szemszögből, mert most jöttek rá arra, hogy ugyan sok következménye nem lenne, de mókásan venné ki magát, ha az M1 beszámolna szokás szerint a teljes és lehengerlő sikerről, miszerint 15.187.616-an küldték vissza helyeslőleg és rajongással az íveket, közben meg Hadházy mutatná, hogy nála van az összes.

Ez nem szimpla választás, ahol lefagy a rendszer, meg jönnek az ukránok a disznóólakból támogatni a nemzeti kormányt, hanem ez az élet, amelyben le is lehet bukni. A színjáték, amely arról szól, hogy lehengerlő társadalmi támogatottsága van a kollégistáknak, amelyre mutogatnak mindenfelé, hogy itt diktatúra nincs is, mert minden magyar őket akarja. Aztán ott állna Hadházy a sok levelekkel, mutatná, hogy neki többet küldtek, mint a Viktornak. Abban a pillanatban vesztené el az amúgy sem létező legitimitását a maffia, mert látszana is, milyen sokan és mennyire utálják. Tehát, ami csípőgyakorlatnak tűnt, az már nem tréfadolog.

Ebbe, ha bele nem is, de azért elég nagyot lehetne bukni, egynémely illúziók elillannának, odalenne az érinthetetlenség varázsa, és lehetne akár ez Orbán Sztálingrádja, ahol megfordul a háború menete egészen a végső bukásig. Ez mind benne van abban az akcióban, hogy gyűjtsük össze a leveleket, ne a szemétbe dobjuk vagy a seggünket töröljük ki vele. Ez új. Ezzel nem tudnak mit kezdeni, visítanak tehát és fenyegetőznek, gyártják a történeteket, hogy most a levelek vannak veszélyben, mint annak idején a szánkók, borzalom. Nekik. Nekem móka és kacagás, mert tehetetlen vagyok az ügyben, hosszú évek óta nem leveleznek velem, rajta lehetek valami listán...

ITT OLVASHATÓ