MOST TÉNYLEG A FIDESZ KEZÉRE KERÜL A SZÍNMŰVÉSZETI?

INDEX
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2020.06.19.

A történet nem kezdődött szépen: maga az egyetem is csak utólag, a sajtóból értesült arról, hogy Semjén Zsolt május 26-án éjjel benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely alapján 2020. szeptember 1-jétől az eddig a legtöbb egyetemhez hasonlóan állami fenntartású Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) alapítványi fenntartásúvá válna, azaz onnantól egy erre a célra létrehozott alapítvány kezébe kerül az egyetem egész vagyona, ingatlanai és főbb döntési körei.

Az egyetem szintén utólag, az államtitkár sajtónyilatkozatából értesült arról is, hogy a modellváltás dátuma ennyire közeli. Az átalakításról ugyanis zajlott már korábban is egyeztetés, de eddig – még néhány héttel korábban, idén májusban is – azt jelezték az egyetemnek, hogy az eredeti elképzelések szerint, a többi érintett egyetemmel egyidőben, januárban kerül majd sor az átalakulásra.

Az egyetem vezetése már erre a dátumra is azt mondta: mivel más egyetemek esetében egy ilyen váltást előkészíteni akár évekig tartó folyamat volt, a január iszonyatosan közeli határidő, pláne, ha tekintetbe vesszük a járvány miatt kényszerűen meghosszabbított tanév feladatait és a forráselvonások hatásait. És ebből vont most el a kormány még négy hónapot...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN EGÉSZ EGYSZERŰEN NEM MONDOTT MA IGAZAT!

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.06.19.

„Még, hogy ők mentettek meg akár egyetlen életet is! Ez egész egyszerűen nem igaz: ők inkább megöltek embereket a kórházak kiürítésével és az egészségügyi ellátásoknak az indokoltnál nagyobb mértékű szétverésével” – reagált Falus Ferenc, korábbi országos tisztifőorvos, járványügyi szakértő Orbán Viktor ma szavaira. A miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádiós interjújában azt mondta, hogy a koronavírus-járvány elleni sikeres magyarországi védekezés több tízezer ember életét mentette meg. Falus szerint, az meg különösen kockázatos, hogy Orbán arról is beszélt, hogy „ne rontsuk el a kedvünket, örüljünk...szabadság van, végre lehet élni”.

„Orbán ezekkel a mondataival a maszkviselés és a szociális távolságtartás ellen érvel, ugyanúgy, mint korábban, amikor – emlékezzünk csak! – még véletlenül sem voltak hajlandók felvenni a maszkot, pedig azzal példát mutathattak volna” – szögezte le Falus Ferenc. Mint emlékezetes, az operatív törzs nagyon hosszú ideig egyenesen ellenezte a maszk viselését, miközben bizonyított tény, hogy a maszk hatásos a vírus terjedése elleni küzdelemben...

ITT OLVASHATÓ

AZ INGATLANMÁGNÁS CÉGE ELBONTOTTA A HEGYOLDALT A XII. KERÜLETBEN, HOGY LUXUSLAKÁSOKAT ÉPÍTSEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.06.19.

Magyarország 21. leggazdagabb emberének, Nagy Eleknek a cége letarolta az erdő egy részét, és elbontotta a hegy oldalát Budapest 12. kerületében, hogy luxuslakásoknak csináljon helyet. A telek korábban az önkormányzaté volt, de azt még nem árulták el, hogy mennyiért adtak túl rajta.

Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy a főváros XII. kerületében a Csillagvölgyi úton rengeteg fát vágtak ki egy építkezés miatt. Sőt, elbontották a hegy oldalát is, hogy a helyére luxusapartmanokat húzzanak fel. Kirándultunk egyet, hogy megnézzük Budapest egyik legzöldebb utcáját, és ezt a tájpusztító beruházást

A kanyargós úton először egy erdő mellett haladtunk el, amit később egy villasor vált fel. Az ott élők eddig erdőre néző kilátással büszkélkedhettek, azonban az utóbbi időben a teraszukról nézhették végig az új lakópark kivitelezését kísérő természetrombolást. Az építkezésre a főbejáratánál lehet belátni, ahol drótkerítés van, illetve a kerítés tövében lévő dombokról lehet befotózni a területre.

Itt korábban erdő volt

A tájrombolást nem nehéz kiszúrni: az út jobb oldalán nagy területen eltűnt az erdő, a hegy egy részén pedig jelentős földmunkát végeztek, hogy helyet csináljanak a társasházaknak. Ahhoz ugyanis, hogy valaki ilyen terepre tudjon építkezni, elég komoly előkészítő munkákat kell végeznie az alapok lerakásához...

ITT OLVASHATÓ

45 MILLIÁRDRA DRÁGULT A ZALAEGERSZEGI TESZTPÁLYA, EMLÉKTÁBLÁT KAPTAK A KORMÁNYKÖZELI KIVITELEZŐK

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.06.19.

A miniszterelnök elmondása szerint a Zala megyében született Palkovics László ITM-miniszter javaslatára döntött a beruházásról, és azért, mert ő is élt másfél évet a városban. Az eredetileg 40 milliárdos összköltség ma már 45 milliárdnál tart, és még messze az építkezés vége. A munka nagyját a kormányközeli Duna Aszfalt nyerte, de a szintén NER-kedvenc ZÁÉV-nek is jutott pár milliárd. A kivitelezők már egy emléktáblát is kaptak a helyszínen.

Orbán Viktor 2016 májusában jelentette be, hogy a kormány úgy döntött, a járműipar támogatása érdekében 40 milliárd forintból épít autótesztpályát Zalaegerszegen. A projektet az állami tulajdonú Autóipari Próbapálya Zala Kft. bonyolítja, a megvalósításról egy 2016 júliusi kormányhatározat rendelkezik, és decemberben írta alá a vonatkozó együttműködési megállapodást az állam Zalaegerszeggel.

2017. május 19-én volt a tesztpálya alapkőletétele, ahol Orbán Viktor hosszú beszédet mondott. A miniszterelnök akkor elmesélte, hogy miután a Flextronics elbocsátásokba kezdett (ez 2012-ben volt – a szerk.), elkezdtek keresni egy nagyberuházást – akár magyart, akár külföldit -, ami “azt üzeni az itt élőknek, különösen a fiataloknak, hogy Zalaegerszegnek van jövője, sőt nagy jövő előtt áll”.

Orbán abba is beavatta a közönséget, mi alapján dől el a NER-ben egy ilyen gigaberuházás sorsa. A miniszterelnök anekdotázása szerint a helyi kötődésű politikusok lobbiztak, hogy Zalaegerszegen épüljön meg a pálya, és mivel ő is élt már a városban, rábólintott.

“Az igazság az, hogy ezt a beruházást lényegében a zalai fiúk hozták össze: a képviselő úr, a polgármester úr, és itt Palkovics államtitkár urat is meg kell említenem, aki az itt megidézett vitákban erőteljesen képviselte a szülőföldjének az érdekeit.”

“És miután nekem is abban a szerencsében volt részem, hogy lehúzhattam másfél évet, mint zalaegerszegi ideiglenes lakos, úgy éreztem, hogy talán ez a döntés helyes, és én is hozzá tudok járulni” – tette hozzá Orbán.

A fogaskerekek ezután a megszokott módon forogtak tovább. A tesztpálya előkészítő munkálataira kiírt, nettó 3,3 milliárd forintos közbeszerzést 2017 júniusában a Duna Aszfalt Kft. nyerte. Aztán 2017 szeptember végén kiderült, hogy a kiszolgáló és technikai épületeket a ZÁÉV építi nettó 2,3 milliárd forintért. A két cég már akkor is a közpénzben dúskáló NER-kedvencek között volt, azóta pedig még erősebb, állami megbízásokkal még jobban kitömött tagjai lettek a kormányközeli gazdasági birodalomnak...

ITT OLVASHATÓ

AZ MNB 11 MÉTERES CSODASZARVAS-SZOBROT, A KORMÁNY 20 MILLIÁRDOS IRODABÚTOROKAT RENDELT

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.06.19.

G7: Matolcsyék aranyrudakkal és 11 méteres csodaszarvassal díszítik a Postapalotát

Úgy tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Banknál nem tudják elképzelni a saját tulajdonukban lévő nagyobb ingatlanokat monumentális szobrok nélkül. Azt követően, hogy az MNB-Ingatlan Kft. néhány hete közel 700 millió forintért rendelt két gigantikus szobrot az egykori Magyar Telekom-székház feldíszítésére, most a korábbi Postapalotát díszítenék fel két, szintén hatalmas műalkotással.

Index: Őrizetbe vették a Széchenyi Bank egykori vezetőit

2014. december 5-én a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a bank tevékenységi engedélyét, és elrendelte végelszámolását. A kisbank ekkor már egy ideje a csőd felé tartott, és a volt vezetők felelőssége már akkor felmerült. Az MNB büntető feljelentést is tett a Töröcskei István üzletember, illetve az állam tulajdonában álló bank ügyében ismeretlen tettes ellen. A A Fővárosi Nyomozó Ügyészség közleménye szerint egy hatmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoznak, és 9 személyt vettek őrizetbe.

Hvg.hu: Magyar bankban akarhatott tisztára mosni kétmillió dollárt a zimbabwei kormány

Pénzmosás miatt nyomoznak a magyar hatóságok, miután egy alig két hónapos cégnek a MagNet Bankban nyitott számlájára 2 millió dollárt utalt a zimbabwei kormány. A pénzmozgás a MagNet Banknak lett gyanús, a NAV pedig az Interpolt is értesítette kiszivárgott dokumentumok szerint. Egy zimbabwei lap szerint a zimbabwei kormányzat a koronavírus-járványt kihasználva túlárazva szerez be teszteket és védőfelszereléseket az elnökhöz, Emmerson Mnangagwához köthető cégektől. A zimbabwei kormányzat két olyan céggel is szerződést kötött, amik nincsenek regisztrálva a helyi közbeszerzési hatóságnál, így a helyi törvények szerint eleve szabálytalanul nyertek el állami megrendeléseket. Az egyik ilyen egy svájci bejegyzésű vállalat, ennek nyitottak két számlát a MagNetnél.

Népszava: Garnitúraváltás: 20 milliárd forintért rendelt bútorokat a kormány

Óriási bútorbeszerzésre írt ki pályázati felhívást a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF): a szervezet összesen 20 milliárd forint értékben szerezne be irodabútorokat, a következő három évben – derül ki abból a dokumentumból, ami az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent felhívásból. A kartámla nélküli széktől a bőrbevonatos, faberakásos főnöki fotelig mindenféle típusból vásárolna a kormányzati beszerző központ, és megrendelné a hozzájuk kapcsolódó javítási és karbantartási szolgáltatásokat is.

Mfor.hu: Mészárosék elárulták: 854 milliót nem fizetnek be a büdzsébe a TAO miatt

Néhány évvel ezelőtt az Átlátszó és a Transparency International is hosszas pereskedésbe bonyolódott annak érdekében, hogy kiderüljön, mely cégek adják a társasági adójukat az államkassza helyett bizonyos sportszervezeteknek. Ehhez képest most néhány Mészáros Lőrinc és családjához szorosan kötődő cég – szándékosan vagy véletlenül – saját maga árulta el az éves beszámolójában, idén pontosan mennyi pénzt adtak látvány-csapatsportok támogatására.

ITT OLVASHATÓ

SOK SZÜLŐ ÚGY ÉRZI, HOGY A JÁRVÁNY IDEJÉN AZ ISKOLA CSERBENHAGYTA A GYEREKEKET

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2020.06.19.

Véget ért a COVID-járvány miatt meglehetősen rendhagyóra sikeredett iskolai tanév: a magyar kormány nevében Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár sikeresnek és eredményesnek ítélte a járvány miatt az iskolákban március 16-tól bevezetett távoktatást. Az iskolás korú gyermekeket nevelő szülők egy része azonban ebből a sikertörténetből semmit nem érzékelt. Arról már a karantén első heteiben is részletesen lehetett olvasni, hogy is néz ki a magyar iskolák jó részében az úgynevezett digitális átállás. Sok helyen még a fővárosi intézményekben is annyi történt, hogy a pedagógusok különböző digitális platformokon néhány sorban, vagy emailhez csatolt word- vagy pdf- fájlok formájában kiküldték a feladatokat. Ezeket pedig, tanári bejelentkezés hiányában, az otthon amúgy nem a szabadságukat töltő, hanem a legkülönfélébb munkakörökben home office-ban dolgozó – és többnyire semmiféle pedagógiai szakképesítéssel nem rendelkező – szülőknek kellett nagyon is analóg formában a megtanítaniuk a gyerekeikkel. 

Az optimistábbak eleinte reménykedtek abban, hogy mindez egy-két héten belül megváltozik majd, és a pedagógusok is belerázódnak az új helyzetbe. Bizonyára szép számmal lehettek is, akik előbb-utóbb bele is rázódtak. A Qubit által megkérdezett szülőknek viszont csak a kisebbik részét érte ez a szerencse. A többség inkább arról számolt be, hogy az iskolabezárások elrendelésétől, március közepétől június 2-ig sem ők, sem a gyerekeik nem látták a tanároknak még a színét sem. Ezekben az esetekben a pedagógusok a feladatok kiküldésére és a befotózott megoldások ellenőrzésére korlátozták a munkát. Akadtak, akik magántanárt voltak kénytelenek fogadni, mert a budai általános iskolában, ahová a gyermekeik járnak, a tanárok a karantén kezdete óta nemhogy vasalódeszkával nem zsonglőrködtek, de még egy kósza frontális órát sem tartottak a digitális térben.

Elmondani sem merik az igazat

Az ilyen vagy olyan okokból már alapból hátrányból induló, például sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulók és szüleik közül sokan még inkább értetlenül állhattak a Maruzsa-féle helyzetértékelés előtt. A Qubitnek nyilatkozó szülők túlnyomó többsége szerint gyermekeiket az iskola és a pedagógusok jóformán teljesen hátrahagyták a rendkívüli helyzetben. Bár a körkép nem reprezentatív, a kiragadott példák nemcsak azt érzékeltetik jól, milyen volt valójában a távoktatási sikertörténet Magyarországon, hanem azt is, mennyire tekintik partnernek a szülőket a tanárok, és mennyire transzparens a hazai oktatási intézményekben a kommunikáció tanárok és a szülők között. Az általunk kérdezett hat budapesti szülő közül egyetlen egy vállalta névvel a véleményét, vélhetően azért, mert neki pozitív tapasztalatai voltak. A többiek, mint mondták, azért kérték nevük elhallgatását, mert félnek, hogy végül a gyerekeik látnák kárát annak, hogy a tapasztalataikról beszámoltak...

ITT OLVASHATÓ

KÜLÖN TRANSZFORMÁTORÁLLOMÁST ÉPÍT AZ ELMŰ A BESSENYEI-ROGÁN-VILLA ÁRAMELLÁTÁSÁRA

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2020.06.19.

Négy héten át forgalomkorlátozás lesz a XII. kerületi Felhő és Gyöngyvirág utcában. A környék lakói nem fogadták kitörő örömmel, hogy kábelfektetés miatt több száz méteren felárkolták az úttestet, miután a postaládákba dobott szórólapokból kiderült, hogy a munkálatokat egyetlen ingatlantulajdonos érdekében végzik.

A Felhő utcában tavaly készült el az a többszintes villa, amelyet a Valton-Sec Kft. résztulajdonosa, Bessenyei István és felesége, Sarka Kata építtetett. 2019 szeptemberében Rogán Antal és felesége is beköltözött a több mint ezer négyzetméteres ingatlanba. Bessenyeiék egyébként Luxemburgban is rendelkeznek saját lakással, sőt a bejelentett lakcímük is ott van.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője azonban nem élvezhette sokáig az épület kényelmét: feleségével novemberben bejelentették, hogy elválnak, Rogán elköltözött (a miniszter különös körülmények között, munkatársa apjától bérel egy II. kerületi luxuslakást), így Rogán-Gaál Cecília maradt az egyetlen bejelentett lakó az épületben.

A jelek szerint azonban vagy a tulajdonos, vagy a bérlő nem lehetett elégedett az ingatlan berendezéseinek működtetéséhez szükséges áramellátással. Az E.ON-csoporthoz tartozó Elmű a tulajdonos kérésére egy középfeszültségű transzformátorállomás építésébe kezdett a Felhő utca végén, amit a tervek szerint földkábellel kötnek össze a házzal. Azt, hogy egy 11 kilovoltos, ipari kapacitású transzformátor létesítése zajlik éppen, az ingatlan kerítésére kifüggesztett tájékoztatóból tudták meg a környék lakói.

Az E.ON internetes oldalán található tájékoztató szerint a „lakossági fogyasztók középfeszültségű vezetékre közvetlenül nem kapcsolódhatnak. Középfeszültségű hálózatra való csatlakozás esetén önnek saját transzformátorállomást kell létesíteni. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ebben az esetben a transzformátorállomást önnek kell üzemeltetnie és karbantartania!” A tájékoztató alapján megkerestük az Elműt, hogy a lakossági kérésre épülő Felhő utcai transzformátor esetében hogyan valósul meg ez a szabályozás, és ki finanszírozza a hálózatbővítést...

ITT OLVASHATÓ

VÁLASZÚTON AMERIKA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.06.19.

Mintha egyre magasabbra korbácsolódnának az indulatok az Egyesült Államokban. A jelenlegi helyzet gyökerei korábbra nyúlhatnak vissza. A kimenetel pedig nem csak az USA, a világ sorsát is meghatározhatja.

Alig több mint egy évtizede csodálattal konstatálta a világ, hogyan jutott túl az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb belső gondján, a feketék emancipációján. Az egyik tv-csatornán még egy egykori Ku-Klux-Klan tag is lelkesen mondta el, hogy Obamára szavazott. A déli államokban szinte minden benzinkút fölött továbbra is ott lebegett az egykori konföderáció lobogója, látszólag anélkül, hogy bárkit zavart volna; Lee tábornok és Jefferson Davis szobra békésen álldogált például Virginia fővárosában (és még sok helyütt). A néha mégis kirobbanó tiltakozások – például a feketéket sújtó rendőri erőszak ellen – a felületes szemlélő számára alig jeleztek többet a világ bármely pontján előforduló rendőri túlkapásoknál.

Arra egyébként, hogy semmi sem annyira egyszerű, mint ahogy esetleg látszik, a hatvanas évek eseményei utalhatnak. A béke– és hippimozgalom, a szexuális forradalom nemcsak Amerikának, hanem az egész világnak adott új kulturális és mentalitásbeli, modern liberális arculatot. Ám aminek épp a csúcspontján – '68-ban - a baloldali Humphrey-val és Eugene McCarthyval szemben a majdhogynem szélsőjobboldali Richard Nixont választották elnökké, akit még saját párttársai is Trükkös Dicknek csúfoltak, és aki aztán meglehetősen dicstelenül távozott az elnöki székből.

Egy-egy amerikai regényben vagy hollywoodi filmben csak nagy ritkán villantak fel a hasadások: hogy mégsem véletlenül állnak azok a szobrok, hogy még vannak, akik szerint csak délen élnek istenfélő, becsületes, bátor, egyenes, egyszóval „igazi” amerikaiak, szemben a lusta, ravasz, spekuláns jenkikkel, és hogy létezik olyan kontextus, amelyben ez: New York-i demokrata, egyszerű zsidózásként dekódolható...

ITT OLVASHATÓ

KIEJTÉSTŐL AKCENTUSIG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Steve
2020.06.19.

Mindig érdeklődve figyeltem, hogy a külföldön eltöltött évek (inkább évtizedek) alatt miként változik az egyes emberek kiejtése. Akad olyan ismerősöm, akinek az elején erős magyaros akcentusát valamennyire sikerült levetkőznie, cserébe most már a magyar kiejtésén érezni egyre inkább a másik nyelv hatását. A kiejtés, akcentus, tájszólás kérdéskörét járja körbe Steve posztja is.

„Először ilyesmivel első gimnazista koromban találkoztam. A kollégiumba (Pannonhalma) érkezvén, 1957 őszén, voltak bőven vidékről jött diákok. A mi osztályunkban a legfeltűnőbb a (történetesen) legalacsonyabb új diák kiejtése volt. Ő palóc volt és valami messzi kis faluból jött.

Ma is emlékszem a hahotázást, (meg a tanárok alig elrejtett mosolyát is), ami elkerülhetetlenül bekövetkezett, akár mikor ez a kisdiák kinyitotta a száját. Nem élvezte! Akkoriban persze fel sem merült bennem, hogy nem kellett volna őt cukkolni. Az empátia sajnos nem a tinédzserek tulajdonsága.

Az angliai kaland

De menjünk tovább! Egy barátommal eljutottam Angliába (autóstoppal 1964-ben) és angoltudásunkat használni kezdtük. Egész Skóciáig felmentünk.

Az angolok udvariasak voltak és a mi akcentusunkat (gondolom elején csapnivaló volt) egyszer sem említették. Mi viszont vért pisiltünk, hogy az övékét megértsük.

Számtalanul előfordult, hogy útba igazításért valakit meg kellett állítanunk. Igyekeztünk mindig egy tanultnak kinéző polgárt megkérdezni, azoknak kevésbe tért el a kiejtése attól, amihez mi hozzá voltunk szokva, az „Oxford English”- hez. De ez sokszor vagy lehetetlen volt, vagy nem vált be.

Szóval, ha kérdező voltál, igyekeztél udvariasan ott állni és végighallgatni a segítőkész és sokszor hosszú tanácsot, annak ellenére, hogy gyakran már a kezdetétől fogva elvesztetted a fonalat, nem értetted a nehéz cockney vagy skót kiejtés miatt.

Nehéz volt komoly arccal ott állni, míg társad messzebbről figyelte szenvedésedet (nevethetnékét magába fojtani igyekezvén). De persze valakit megint meg kellett állítani és akkor ő lett a soros. Néha 2-3 próbálkozás kellett míg „irányba álltunk”. Telefonon beszélgetni meg még nehezebb volt...

ITT OLVASHATÓ

POLT PÉTER ÉS A KORMÁNY TAGJAI FELELNI FOGNAK A TETTEIKÉRT

HÍRKLIKK
Szerző: BUDAI BALÁZS
2020.06.19.

„A következő miniszterelnöknek ebbe bele kell állnia, én beleállnék” – mondta Fekete-Győr András a Klikk TV-nek adott interjújában arra utalva, hogy amennyiben az ellenzék nyeri a választást, Polt Péter és a kormány tagjai nem úszhatják meg a felelősségre vonást.

Fekete-Győr Andrást nagy többséggel választották újra elnökké a Momentum idei tisztújításán. A politikus elmondta, hogy egyetlen ellenfele volt, aki inkább csak azért indult el, hogy az elnöki kampány során elmondhassa véleményét a pártjának. Fekete-Győr szerint a Momentum nem célcsoportokban gondolkodik, hanem az egész országban egységesen terjeszkedik. Jelenleg legnagyobb arányban az egyetemisták, a fiatalok, de már az idősebbek is kezdik támogatni a pártot, így úton vannak a „nemzedék párt” és a „néppárt” között.

A Momentum elnöke szerint a közös pártlista felállítása irreleváns, mert a következő szavazás a választókerületek szintjén fog eldőlni. A Momentum nem zárkózik el sem a közös sem a külön listától, de nem ezt tartja elsődlegesnek. Mind a 106 körzetben meg akarják méretni képviselőjelöltjeiket, vagy előválasztásokon, vagy a tárgyalóasztalnál...

ITT OLVASHATÓ

AZ ASSZONYNAK MÉGIS HOL A HELYE? – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.06.18.

A TARTALOMBÓL:

– „A Jobbik nem balra tolódik, hanem középre” – Mi nem loptunk, tehát semmilyen kínos takargatnivalónk nincs – mondta a Magyar Hangnak adott interjúban Jakab Péter. Csupán folyosói pletyka a bomlasztás?

– Az asszonynak mégis hol a helye? – Jaksity Kata, Karafiáth Orsolya és Szabó T. Anna a társadalomba leszűrődő politikai arroganciáról, családon belüli erőszakról és a hataloméhes vezetőkkel szembeni harcmodorról. Hármas interjú

– Csatornák és pártok között sodródva – Hajdú Péter tetemes adótartozással, céges vádemeléssel is vezető lett Mészárosék tévéjében

– Ez a rendszer kiszárítja az országot – A klímaváltozás miatt nagy aszályokra készülhetünk, holott a vízzel már most sem állunk jól: több víz folyik ki az országból, mint amennyi érkezik

– Annyit járunk a 4-6-oson, hogy tönkretesszük a pályát – Folyamatosan tér át az új felépítményrendszerre a BKV, hogy könnyebb legyen javítani a napi 330–350 ezer utas által igénybe vett villamosvonalat

– „Gyermekem, ne menjél vissza” – Sípcsonton eltört karnis. Nórát rendszeresen verte a barátja, akinek családjától félnek Dombrádon

– Játék a kastéllyal – Jelentősen enyhítene a műemlékvédelmi szabályokon a kormány

– „Ilyen melegben az én lábam is dagad” – Körkép az otthonápolásról és az idősotthonokról. Elkeserítő tönrténetek, csillagászati tarifák

– A gyurcsányi hagyomány nyomában – Az egészségügyi ágazat folyamatos leértékelődése hazánkban 2007 óta töretlen

– Felébreszti a szélsőjobboldalt a szobordöntögetés – A hullám mostanra teljes erővel begyűrűzött Európába

– Ki viszi tovább a polgári lázadás lángját Szerbiában? – Az ellenzék úgy látja: jelenleg a választási bojkott a legjobb fegyver a hatalom ellen

– Amerika gyengül, Kína erősödik – A vírus kiélezte a két nagyhatalom viszályát, és megerősítette az ázsiai ország világpolitikai pozícióit

– A posztcovid világra készül a NATO – A szövetség Kína felemelkedése ellenére kiemelten kezeli Oroszországot

– Az állampártot belül hordja az ember – Molnár Gál Péter Coming outja rendkívüli kordokumentum, hiszen minden történetével arról mesél, hogyan működött és működik a mai napig az az állampárt, amely szembenézés helyett a folyamatos felejtésben érdekelt

– A Halálcsillag megépítésének lehetetlensége – Filippov Gáborral a vírusról és az azt követő jövőről is beszélgettünk

– A pánik értelmetlen, de ok bőven van rá – Mindenki igyekezett beleolvadni egy mocskos szürke ipari tájba, közben az emberek hülyéskedéssel próbálták megúszni a beszélgetéseket – idézte fel a nyolcvanas évek Romániáját Selyem Zsuzsa írónő. Interjú

– „Ti ismeritek a Rosensteint?” – Gasztronómia és irigylésre méltó életszeretet a Mosonyi utcából

– Háború és béke a Checkpoint Charlie-nál – Harminc éve szüntették meg Kelet- és Nyugat-Berlin leghíresebb átkelőpontját

– Címvédés a kényszerszünet után – Elsőként térhettek vissza a magyar nézők a stadionokba

Publicisztika:

– Pápay György: Kompromisszumképtelen kétpártrendszer – Több a zászló
– Gulyás Balázs: Valóban a hülyék korát kezdtük el élni – Maga itt a kultúrhörcsög
– Szerető Szabolcs: A diktatúra rémhíre
– Torkos Matild: Ez így nem tisztességes
– Lukácsi Katalin: Kockázatok és mellékhatások
– Novák Előd: Nem a bűnözőktől a bicskát, hanem a megemlékezőktől a zászlót vette el a rendőrség – Válasz Puzsér Róbertnek
– Puzsér Róbert: Identitás: a fogyasztás eszmevilága
– György Zsombor: Elrepültek – Helyzet-Kép
– Szathmáry István Pál: Szerény javaslat
– Híd Jenő rajzol: Színpompás toleranciaünnep
– Pethő Tibor: Rottenbiller – Ószleng
– Gazda Albert: Hatvannyolc
– Szerető Szabolcs: Látványpékség, gördülő tervezés – Szotyola
– Dévényi István: A büszke és erős Magyarország félrenéz
– Marabu: Propagandisztán

Tárca:

– Herczeg Szonja: Prospektus
– Benedek Szabolcs: Látkép hattyúkkal, híddal, folyóval

Kritika:

– Traumatizált életek – Mártonffy Zsuzsa: Akinek két anyja van
– A boldogságot megtalálni – Daniel Gilbert: Rábukkanni a boldogságra
– Párbeszédet és vitát provokáló alkotások – Gömör Tamás: 100 portré, 2003-2019
– Mérni az időt – Szilasi László: Kései házasság

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/25. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM

Szerző: ÉS

2020.06.19.

P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Elautózhatnának

Megint napirenden a kis forgalmú vasútvonalak ügye. Ez az alapjában véve közlekedési kérdés lassan két évtizede a politikai alkudozás fontos terepe. Egyfelől a jobboldal hazugságainak, másfelől a korábbi szocialista–szabad demokrata kormány elgyávulásának a története. A Fidesz útja a kis forgalmú vasútvonalak megvédésétől ezek leállításáig. Az MSZP–SZDSZ útja a reformtervektől a szétesésig.

A vita arról folyik, hogy meg kell-e menteni ezeket a kevés utast szállító vasútvonalakat. Különösen ott, ahol mindössze néhányan váltanak jegyet, ez az utazóközönség legföljebb a szabadjegyes vasutasokkal bővül, és ezt a forgalmat át kell terelni autóbuszra. A korábbi szocialista–szabad demokrata kormány második ciklusában erőtlen és bátortalan reformba kezdett, és a visszafejlesztést ambicionálta. Ez az akkori államkassza több milliárd forintos megtakarítását jelentette. Az akkori kormány bezárt több száz kilométer vasúti pályát, aztán leállította a tervet: egyszerűen megijedt a Fidesz ellenpropagandájától. Az akkori jobboldali ellenzék álláspontja ugyanis az volt, hogy a kis forgalmú vonalak azért kis forgalmúak, mert az állam nem költ rájuk, korszerűtlenné váltak, lassúak, ezért nem utaznak rajtuk elegen. 2008‑ban, a válság kellős közepén persze nehéz lett volna az államcsőd árnyékában komolyabb összeget elvonni az amúgy ráfizetéses kis forgalmú szárnyvonalak megtartására, de ellenzékből minden más...

Várhegyi Éva: Válságkezelés vagy haszonlesés?

A koronavírus okozta járvány megfékezésére világszerte hozott intézkedések súlyos gazdasági válságokat idéztek elő, amelyek kezelése további kormányzati beavatkozásokat igényel. A járvány terjedésének hiányos ismerete, illetve a hatások kiszámíthatatlansága eleve kérdésessé teszi e beavatkozások eredményességét. A magát NER-nek nevező rendszer eddigi működése alapján azonban azt is jó okunk van feltételezni, hogy a járvány örvén nálunk olyan intézkedéseket is meghoztak, amelyek elsősorban nem a gazdasági károk mérséklését, hanem a kormányfőhöz kötődő üzleti kör gyarapodását szolgálják...

Garam Katalin: A Palme-ügy vége?

Benda László: Hongkong borús holnapja

Giczy György: A dialógus dicsérete

Gadó Gábor: A rend lelke

Váncsa István: Naponta egyetlen vonat

Karsai László: A zsidók és a bacilusok

Valki László: Kvóták és ítéletek

Csillag István: Magyar Kreón

Szenczi Tóth Károly: Kilenctől tizenkettőig

Hegyi Iván: Állati összeállítás

Margócsy István: A hetvenéves Iker-Tigris
Szilágyi Ákos születésnapjára

V I S S Z H A N G

Salamon János: Jézus Krisztus szuperforradalmár

Ádám Péter: Tocqueville és a „fasisztoid mutáció”

Klaniczay Péter: Törvényre újabb törvény

Avar János: Milyen „rendet”?

P Á R A T L A N

Huszár Ágnes: MADARAT TOLLÁRÓL

ics: MEMENTO

Nyife: FÉNYRE DERÜL

-hg-: TRIANON

pá-ti-: AJÁNDÉK VADNAK...

Völgyi Ferenc: PAROLA

-iTi-: „MEGÁLL A VASALÓVAL”

-hágé: IDŐ

Lázár György: EZÜSTINGESEK

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/25. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.06.19.

F E U I L L E T O N

Angyalosi Gergely: A pillérek helye
A tudományok közötti „erőviszonyokról”

I N T E R J Ú

Kácsor Zsolt: Vakság és megvilágosodás
Beszélgetés Pál Ferenc műfordító, irodalomtörténésszel José Saramagóról

K R I T I K A

Wagner István: Förster aktjai és torzói

(Wieland Förster – Skulpturen und Zeichnungen, Angermuseum Erfurt, meghosszabbítva augusztus 9-ig.)

Mélyi József: A záridőről

Fátyol Viola 2011-ben végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, ahol a fotónak egy olyan megközelítésmódja állt akkoriban az oktatás középpontjában, amely az azt megelőző időszakot uralta: a beállított, narratív kép készítése, illetve egy olyan képi nyelv elsajátítása, amely a világ leképezésére egyszerre emelkedett, hatékony és hatásos eszköznek tűnt. Az egyetem után közvetlenül már elsősorban ez a felfogás jellemezte Fátyol munkáját, miközben az ezredvég egykori kérdése, hogy vajon lehet-e vagy kell-e határvonalat húzni képzőművészet és fotográfia között, számára már természetes módon, szinte fel sem merült. A következő években azután az egyetemen fókuszba emelt látásmódot két, más jellegű képnyelvi megközelítés váltotta fel, illetve egészítette ki...

György Péter: Szobrok változó időkben, terekben

(A Harvard College példájára hivatkoztam a Korallban 2019-ben megjelent, A szégyenletes örökség című tanulmányomban.)

1990-ben Krassó György és elvbarátai gyorsvágó flexet használva a csizmák magasságában kettévágták Münnich Ferenc Néphadsereg téren álló szobrát, amely ma a Szoborparkban látható. Krassó akcionizmusa némiképp emlékeztet arra, aminek hetek óta tanúi vagyunk az Egyesült Államokban és szerte Európában. Számos, a rasszizmusban, pontosabban a rabszolgatartásban és ‑kereskedelemben is érdekelt jeles férfiú szobrát öntik le festékkel, írják tele graffitikkel azok, akik számára az afroamerikai George Floyd minősíthetetlen rendőri akció során történt megölése egyszerűen tűrhetetlen volt. Olyan jóvátehetetlen sérelem, amely nem pusztán az állandósult tüntetéssorozatokhoz vezetett, hanem a fennálló társadalmi rend nagy embereit ábrázoló köztéri szobrok egy részének lerombolásához, illetve megrongálásához...

Stőhr Lóránt: Függő tekintet

(José María Cabral: A filmvetítő. Dominikai film. Bemutató: HBO GO)

Azért vesztegetek ennyi szót a filmvetítés hónapokig kényszerűen nélkülözött kultuszára, mert ez a kiindulópontja e heti kritikám tárgyának, A filmvetítőnek. José María Cabral hőse, egy vándormozis, aki naphosszat zötykölődik ócska kamionjában, és járja Dominika városait, falvait, hogy a csillagos ég alatt a közös sírás és nevetés élményével ajándékozza meg szerény hozzájárulást fizető nézőit. A vándormozis tematikájú filmek közül A filmvetítő nem a Mesés férfiak kurblival nosztalgikus ízű Menzel-varázslatával rokon, inkább Az idő sodrában című Wenders-darabbal a hetvenes évek közepéről. Wenders és Cabral főhősei magányos férfiak filmtekercsekkel, akik fájdalmas gyerekkorukat eltemetve gyökértelenül járják az országutakat, és tudattalanul keresik az elveszett otthon felé vezető utat, miközben a technológiai váltás (a múltban a televízió, a jelenben a digitalizáció) megélhetésüket és magányos létformájukat veszélyezteti...

Csengery Kristóf: Az évek és a tudás

(Chopin – Eric Lu. Warner Classics)

Mi adja Eric Lu zongorázásának a „késeiség” jellegzetes atmoszféráját? Egyrészt a már említett fegyelem: a „tetszeni akarás” következetes kerülése – másrészt az érettség, a tartalmi telítettség. Itt minden gesztusnak tere, jelentősége, súlya van, egy-egy hangsúly, apró lassítás, a dallam egy-egy finom lélegeztetése távlatokat nyit, mélységekbe világít. Mindig jó, ha egy előadás nem mond el mindent, maradnak titkos tartalékai, és ezt érezzük is. Eric Lu birtokában, úgy tűnik, vannak ilyenek...

Herczog Noémi: Árnyék-POSZT

Pénz tehát van, de még az Örkény Színház műszakja is kimenekül külföldre mosogatni, mert különben éhen döglik. A színészeknek és a háttérszakmák képviselőinek pedig felkopik az álluk, mégpedig műfajokon és a rájuk sütött politikai stigmán átívelően: vagyis az lenne a cél, hogy a jobboldalinak bélyegzett színházakból is merjenek belépni a színészek a szakszervezetbe. A fentiek pedig azért tudtak ilyen nyíltan elhangozni, mert volt egy felkészült (és fáradhatatlan) moderátor, aki néha tévesztett ugyan, de alapvetően végre nem álsemleges civilséggel fordult vendégei felé. Mi több, képes volt őket politizálni...

Fáy Miklós: Hallgatni kell

(Az élet álom – Zádori Mária portré az M5-ön)

Nem is erről van szó a filmben, bár egyszer ezt is feldolgozhatnák. De most kisebb madárra lőnek, Zádori, született Horváth Máriára, látni lehet Ki mit tud?-nyertesként, ahogy integet valami vonat ablakából, még Gildát énekelt, utána nem is vették föl a Zeneakadémiára. Elment a Rádiókórusba, és most azt mondja, ott tanult meg mindent, amit a szakmáról tudni lehet, amit egyfelől nem hisz az ember, mert akkor a többiek miért nem tanultak meg mindent, másrészt mintha benne az volna az igazán egyedi, ami nem a szakmából jön...

Végső Zoltán: COVID-jazz

(Brad Mehldau: Suite: April 2020 – Nonesuch, 2020)

Talán még soha nem történt meg, hogy egy időszakban szinte minden zenész ugyanarról, ugyanabból a megfontolásból zenéljen az adott szűkös fórumokon, és még inkább nem történt meg, hogy a valóság ilyen erősen jelenjen meg, szinte konfrontálódjon a legmetafizikusabb művészeti ággal, a zenével. Azt érzem, ennek az esztétikai-művészeti dilemmának áll most a középpontjában Brad Mehldau Suite: April 2020 című lemeze...

Siba Antal: A kormány reagál

(Szijjártó bőrfotelje. RTL Klub)

Ezek se jobbak, mint a külügyminiszter fotelje, és ha ezek állnak rendelkezésre – mert ezt bocsátotta részükre a kormánykommunikáció ötletekben, képekben igen fukar szakcsoportja –, akkor ezt fogják mutatni, ha odaillik, ha nem. Ez nem a csatornát minősíti, hanem azokat, akik normális tévétársaságoktól elzárkóznak, az emberibb találkozásoktól légszomjuk lesz, és akik amúgy a fönt idézett vágóképeket és imidzsfilmeket tartják normálisnak...

Károlyi Csaba: Véletlen viszonyok

Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020, 155 oldal, 2499 Ft

A novellák világképe valami olyasmit sugall, hogy az emberiség elvesztette az érzékét a világegyetem törvényeinek megértésére. A helyzet mégsem reménytelen, mert az egyes ember még mindig felismerheti a helyét a világban. Mint az a síző nő, aki így látja magát: „A sötét pont vidáman kanyarog a napfényes, fehér sávon, lehet, hogy látja Isten, megadóan legyint, és örömében bepisil.” (130.) Akár egy kutya...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Lakner Dávid: Ex libris

Szenvedélyek, formák, vallomások
Tarján Tamás: Kézjegyek a félmúltból
Cseke Péter, Benedek Anna: Pomogáts Béla – Egy irodalomtörténész portréja
Kőrössi P. József: Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál

Visy Beatrix: Pedig latrokkal is játszott

Bruno Vieira Amaral: Ma velem leszel a paradicsomban. Fordította Lukács Laura. Scolar Kiadó, Budapest, 2019, 304 oldal, 3999 Ft

Vieira Amaral regénye csupán Sebald regényének kistestvére, s bár témaválasztása ígéretes, a mű mégsem sokkal több, mint ügyes, de mégis ügyetlenné sikerült utánzat. Az autofikció jegyeit érhetjük tetten az elbeszélő szerzővel azonosítható alakjában, az életrajzi vonatkozású, Portugália közelmúltját és jelenét referenciálisan ábrázoló műben. Ennek kapcsán nemcsak Sebald látszik át a szövegen, hanem Eco, Le Clézió, García Márquez szövegvilágai is megidézhetőek...

Radvánszky Anikó: Teljes szívből

Maylis de Kerangal: Hozzuk rend­be az élőket. Fordította Kiss Kor­nélia. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2019, 269 oldal, 3699 Ft

A regény, miközben bő tárházát nyújtja az élettani és orvosi ismereteknek, bemutatja a szervátültetés jogilag, orvosilag és logisztikailag szigorúan szabályozott folyamatát – s mint ilyen, méltán nyerte el 2017-ben a Wellcome-díjat, melyet az orvostudományt népszerűsítő könyveknek ítélnek oda. De az ismeretterjesztésen messze túlmutatva, történetének valódi mozgatórugóját, mondhatjuk, szívét, épp e központi szervhez kapcsolódó cselekmény lélektani, etikai és metafizikai kérdései és távlatai jelentik...

Galántai Zoltán: Az emberiség fele

Caroline Criado Perez: Lát­ha­tat­lan nők. Így vesszük semmibe a népesség felét az adatokra épülő világban. Fordította Gelányi Mariann. Gabo Kiadó, Budapest, 2019, 428 oldal, 4990 Ft

A női munka egy jelentős része egyszerűen kimaradt a GDP-ből. Ezzel párhuzamosan – hogy meglehetősen ad-hoc módon néhány további példát hozzak – nagyjából az emberiség fele minden reggel abban az abszurd világban ébred, ahol a normál „amerikai férfi arcformájához igazított légzésvédő maszkok és szemvédők nem passzolnak a legtöbb nő arcára”; a katonaságnál elfelejtik a nők lábához igazítani a bakancsokat (márpedig azok a bizonyos női lábak keskenyebbek és magasabb boltozatúak, mint a férfiakéi). A korhatár nélküli filmekben pedig csak a párbeszédek kevesebb, mint egyharmada jut nekik.

I R O D A L O M

Beck Zoltán: kisbetű

aztán helyette más lett – pont az ellenkezője. és ezért gondolom, hogy az ember, és most semmiképpen ne írd nagybetűvel, jól is teszed, hogy kisbetűvel írsz folyton, nincs mire használni a nagybetűt, ki is kellene iktatni a nyelvtanból, az írásoktatásból, mert nincsen semmi, ami emberi, és megérdemelné a nagybetűt. csak a kisbetű van, a hitványságunk, az árulásunk, a hamisságunk, a gyűlöletünk kisbetűje, a nevetséges jelentéktelenségünk és pökhendi nagyravágyásunk kisbetűje. minden kisbetű. nagybetűs Ő, persze, a lófaszt. kisbetűs ő, az van, meg kisbetűs én van, meg kisbetűs te. szóval az ember rossz, vagy még inkább gonosz. a rossz gyerekekből gonosz felnőttek lesznek. mert a rossz gyerekeket a gonosz felnőttek tanítják meg felnőttnek lenni. bármit képzelhetsz, azt, mondjuk, hogy a gyerekek eredendően jók, vagy mondjuk azt, hogy a részeg ember mindig igazat mond. jó sok felmentést találtunk ki magunknak. nagyszerű mondatokat, örök igazságokat, ismételhető baromságokat. és tudod, mit gondolok? hogy egyenként ez mind igaz is lehet: a te fiadra, a te lányodra, rád, a szüleidre, a barátaidra, a szomszédodra. egyenként bárkire. de együtt egyikőnkre se, bassza meg, egyikőnkre se...

Pál Sándor Attila: A dohányos

Miután felkerültem Pestre, még visszajártam egy darabig, de aztán egyre kevésbé volt nekem is időm erre, hogy szülők bálja, falunap, idősek otthona, pünkösd meg mit tudom én. Traktorosnap Alsópusztán, ahol a színpad gumiszőnyeggel letakart raklapokból állt. Nincs is már otthon csoport. Megszűnt. Nem járok már haza egyáltalán. Anyám, apám meghalt, nővéremmel nem beszélünk. Ez van.

Hogy nálunk otthon, ja, nem, nem, nem, nem volt semmi. Érted, az Alföld peremén, hát régen volt, mert ugye táncoltuk mi eleget a kun verbunkot meg ilyeneket, de családilag én semmit nem hoztam. Az iskolában is, hogy tanultuk, hogy Béreslegény, jól megrakd a szekered meg Kőrösfői kertek alatt, ez köszönő viszonyban nem volt azzal, hogy nagyapám énekelte, amikor befröccsözött, hogy Kiskutya-nagykutya nem ugat hiába meg Borulj a pacalomra, kisangyalom, mert olcsó és nem ráz, meg Szép asszonynak urizálok, urizálok, urizálok. A mulatóstól, amikor a szintetizátor mögött nyenyereg a faszi (hogy a picsába van, hogy mindnek ugyanolyan a hangja?), és akkor ott ropják bebaszva a jól megtermett gazdálkodók a túlsúlyos asszonyokkal, bepacsulizva, a lila öltönyben meg a csillámos kisestélyiben, én ettől fiatalon rosszul voltam. Ma már megengedőbb vagyok. Gondolom, ezért is szívott be ennyire ez, meg azért kattantam rá Erdélyre teljesen, mert nálunk, érted, semmi nem volt, de semmi. Néphagyomány vagy népművészet. Nagyanyámék mesélgettek, hogyan őrizték a libákat gyerekként, meg hogy kapáltak, egyeltek, arattak, mit tudom én, ezeket én is csináltam. Kint meg aztán elvarázsolt a zene, a táj, a házak, a viseletek, a kedvesség, a nyelv, ezek. Azt még akkor nem rakod össze, hogy a tánc csak egy része volt az életüknek, ugyanúgy szívtak a földeken meg etették az állatokat, mint a te nagyszüleid. Szopatták őket a komcsik. A románok. Azt hiszik sokan, hogy a néptánc az úgy önmagában áll, meg hagyományos életmód, apjuk faszát, fél percig nem bírnák a nagy kemény csávók, akiknek a próbaterem meg a színpad között telik el az életük. Ebből élnek, ugye profik. Amikor fent voltam Pesten, egy kollégagyerek se tudta volna megfogni a kaszát. Pedig voltak vidékiek bőven, de körülbelül ötéves koruktól erre voltak trenírozva, hogy táncoltak, mint a barom. Mint a focisták. Ha parasztizálni kéne, ahogy a múlt rendszerben mondták, és lenne tánc, mondjuk negyedévente egyszer, ezek ott pusztulnának meg. Már hogy otthagynák, de biztos lenne olyan is, aki fölkötné magát. Én csak alkoholista lennék...

Patak Márta: Esti kép, ablakból, paddal

Azt, hogy Zsanett prostituált, csupán a környékbeliektől elcsípett félmondatokból tudhatta összerakni, jövetben-menetben hallott egyet-mást, amiből következtetett rá, viszont ez a félig-meddig bizonyosság egyáltalán nem befolyásolta. Nála minden új történés tiszta lappal indul.

Zsanettról nemhogy Kázé, még az állítólagos barátnő, PéeNGé sem tudhatja, hogy világlátott ember, négy és fél évet élt Londonban, munka mellett ott is folytatta az itthon jól bevált gyakorlatát. Londonban sem állt ki az utcára, a Tescóban arcról fölismerte potenciális ügyfeleit, megállt mellettük, hátul összefogta a kezét, majd mosolyogva, egyetlen, jól irányzott mondatával megszólította őket, Do you need something else?, miután látta, hogy a férfi belepakolta a kosarába, amit levett a polcról. Ha viszont a kiszemelt áldozat nem tudta, hogy hol keresse, ami a céduláján áll, és tanácstalanul téblábolt a gondola előtt, akkor Zsanett hirtelen ott termett, Can I help you?, majd térült-fordult, és miközben csigalassúsággal emelte le a polcról a kért árucikket, rámeresztette szemét a férfira. Tapasztalatból tudta, kit érdemes megszólítani, ha elsőre véletlenül nem érte el a célját, akkor sem esett kétségbe, tudta, a kiszemelt páciens valamilyen ürüggyel úgyis visszajön majd, tesz egy kört, és közben rájön, mit takar a pillantásban kódolt üzenet, és meg akar majd bizonyosodni róla, hogy tévedett-e vagy sem.

Megerőszakoltak. Ellopták mindenemet. Zsanett ezzel állított be a londoni állami kórházba, a sokadik alkalom után pedig már mondania sem kellett, odabent tudták, mi a helyzet, elvesztette a munkáját, nincs hol laknia, pár napot kihúz a kórházban, addig sem kell az utcán dekkolnia. Elég sokáig tűrték, ötször-hatszor is eljátszotta az áldozat szerepét, és előadta ugyanazt a sztorit. Nem volt nehéz elhitetni, amilyen zaklatott, feldúlt állapotban érkezett, remegett a szája széle, miközben beszélt. Az orvosok némi kis jóindulattal pszichés zavart állapítottak meg nála, placebo gyanánt pedig rendeltek neki egy gyenge nyugtatót, és két-három napra megfigyelés céljából bent tartották, majd miután meggyőződtek róla, hogy állapota tűrhető, sem önmagára, sem embertársaira nézve nem jelent veszélyt, útjára bocsátották...

Kántor Péter: Elegendő ok

Kántor Péter: A karantén idején

Tóth Kinga: Gyakorlatok

ITT OLVASHATÓ

AZ ÖNKÉNT VÁLLALT TÖBBLETMUNKA FELMONDÁSÁRA KÉRI TAGJAIT A MAGYAR ORVOSI KAMARA

MÉRCE

Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN

2020.06.19.

A mai nappal a Magyar Orvosi Kamara (MOK) megkezdi az önként vállalat többletmunka és külső ügyeleti vállalások felmondásának begyűjtését és ügyvédi letétbe helyezését – derül ki a szakmai érdekvédelmi szervezet közleményéből. Az orvosi kamara úgy fogalmaz, az akció célja, hogy

„a mostani, önkizsákmányolásra épülő rendszert egy betegbiztonságot garantáló, fenntartható, átlátható és hálapénzmentes egészségügy váltsa fel”.

A szervezet azt azonban reméli, hogy az ügyvédi letétbe helyezett felmondásokat végül nem kell élesíteni, mert már a gyűjtési időszakban sikerül megegyezni a kormányzattal az egészségügyi bérrendezésről.

A mostani kezdeményezés tehát gyakorlatilag egy érdekérvényesítési eszköz, amely az egészségügyi ellátási rendszer összeomlásának veszélyével fenyegetve próbálja rávenni a kormányzatot az orvosok javadalmazásának javítására. Az akcióra a MOK országos küldöttgyűlése 2019 novemberében adott felhatalmazást, ezt májusban a kamara Területi Szervezetinek Tanácsa határozatban erősítette meg.

„Az önként vállalt többletmunka egy, az egészségügyre jellemző kuriózum: csak nevében önkéntes, valójában egy munkajogi kényszermegoldás annak érdekében, hogy az alulfinanszírozottság és az egyre kritikusabb orvoshiány ellenére is biztosítható legyen az ügyeleti ellátás. Ezt a többletmunkát az orvosok önmagukat kizsigerelve, a pihenés, feltöltődés és a családdal töltött idő kárára végzik. Felmondásáért a magyar jog szerint nem érheti hátrányos megkülönböztetés az egészségügyi dolgozót” – fogalmaz a közlemény.

Az orvosi kamara arra emlékeztet, hogy egy kezdő orvos 900 forintos nettó alapbért, egy szakorvos pedig 1700 forintos nettó alapbért visz haza. Mindeközben az orvosokat jelentősen túldolgoztatják, akár heti 60-70 órát is lehúznak munkában.

„A betegek és orvosok érdeke közös: a biztonságos betegellátás, ami azonban strukturális és financiális változtatások nélkül nem lehetséges. A célunk, hogy az önként vállalt többletmunka és a külső ügyeleti vállalások felmondásával felhívjuk a döntéshozók figyelmét az egészségügyi ellátórendszer sérülékenységére és a változás halaszthatatlanságára” – mondta dr. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke.

A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy a MOK aktív résztvevője a belügyminiszter által életre hívott Bérrendezéi Munkacsoportnak, és üdvözli a kormányzat bérrendezés iránti elkötelezettségét.

Azok az orvosok, akik csatlakoznának a kezdeményezéshez, és ügyvédi letétbe helyeznék a túlmunka felmondását, ezen az oldalon találnak bővebb információt: https://mok.hu/tobbletmunka...

ITT OLVASHATÓ

SAJNÁLOM, ANYA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.06.19.

Szia, anya!

Szia kicsikém! Már annyira hiányoztál, úgy szerettelek volna megölelni, majdnem beleőrültem. Szörnyű volt ez a karantén. Hála istennek, hogy vége van.

Igen, vége van. De azért hoztam nektek két doboz maszkot. 100 darab van benne, az elég lesz egy darabig. Aztán talán majd lesz védőoltás.

Minek az? Mondtam már, hogy tőlünk nem kell félni, nem fertőzünk.

Nem tőletek féltünk eddig sem, titeket féltettünk.

Ugyan már! Túléltük a diktatúrát, járványokat, mindent. Meg aztán valamiben csak meg kell halni. De itt biztonságban vagyunk. Rengeteg maszkot vett az ország, mondták a televízióban. Abból jut mindenkinek.

Ti kaptatok belőle? Bárki, akit ismertek, kapott belőle?

Persze! Az önkormányzatiak hordták ki, minden család kapott.

Azt nem a kormány küldte, az önkormányzat vette.

Ugyan, miket beszélsz? Orbán Viktor küldte, mert felelősséget érez irántunk. Fontos neki a népe. Megvéd minket.

Hordjátok a maszkot, ha vásárolni mentek! Kérlek!

Ha megint járvány lesz, majd hordjuk. De most vége van, a miniszterelnök megvédte az országot. Nem engedte, hogy annyi ember meghaljon, mint más országokban. Nagyon sokat dolgozott ezért ő is, a munkatársai is. Meg aztán majd jössz te is, bevásárolsz.

Nem tudok jönni. Elutazom, másik országba megyek.

Nem kellene menned. Máshol gyilkol a vírus, de nem csak azért veszélyes. A migránsok megtámadják a fehéreket. Kirabolják, megölik őket. Féltelek. Ne menj! Itthon is lehet nyaralni, ez hazafias kötelesség is! Ott a Balaton, az a mi tengerünk.

Már nem a miénk, anya. Az övék.

Ezt nem értem.

Az övék. Mészárosé, Tiborczé…

Ezek magyar vállalkozók. Közülünk valók. Itthon csinálnak munkahelyeket, nem viszik ki a pénzt az országból, Magyarország fejlődik, magyar embereknek adnak munkát.

Akkor nem tudnak munkát adni magyar embereknek, ha nem vásárolják fel a tó partját? Ha a magyar emberek ingyen fürödhetnek a Balatonban, akkor nem fejlődik az ország?

Vannak szabadstrandok. Mondták a tévében. A balliberálisok hazudoznak, mint mindig.

Tudod mit jelent a liberális?

Hogyne! Hazaárulót jelent. Aki támadja a kormányt csak azért, hogy megkaparinthassa a hatalmat.

Szerinted most kié a hatalom, anya? Amit a liberálisok meg akarnak kaparintani.

A miénk. A népé. A parlamenté.

Tényleg? Téged megkérdezett már valaki, hogy mit szeretnél?

Persze. Most is jött a nemzeti konzultáció. Orbán Viktort érdekli az emberek véleménye...

ITT OLVASHATÓ

500 OLDAL TÖMÉNY BOTRÁNY – JOHN BOLTON KÖNYVE MÁR MEGJELENÉSE ELŐTT VEZETI AZ ELADÁSI LISTÁT

NÉPSZAVA
Szerző: HORVÁTH GÁBOR
2020.06.19. 

Volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Trump alkalmatlan az elnökségre.

Aligha van bármi, ami még meg tudná lepni a világot Donald Trumppal kapcsolatban, legfeljebb az a meghökkentő, hogy ő az Egyesült Államok elnöke. Most a hatalom legbelső berkeiből érkeztek új részletek, amelyek alapján teljesen nyilvánvaló – és egy szerda esti tévéinterjúban ez el is hangzott – hogy Donald Trump alkalmatlan az elnökségre. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó, John Bolton csaknem félezer oldalas, A szoba, ahol történt című, a tervek szerint kedden a boltokba kerülő visszaemlékezése bővelkedik a zaftos sztorikban. Néhány a jelentéktelenebbek közül: Trump nem tudta, hogy Nagy-Britannia atomhatalom, azt hitte, hogy Finnország Oroszországhoz tartozik és „klassz dolognak” tartotta volna Venezuela megszállását. 

Bolton legnagyobb leleplezése az, hogy Trump Hszi Csin-ping kínai elnököt arra kérte, segítse újraválasztását azzal, hogy Peking szóját vesz az amerikai farmerektől. Ez ugyanaz a törvénysértés, amelyet Ukrajna esetében is elkövetett: politikai előnyszerzésre használta fel a hivatalát. Az ukrán ügyben, amiért Trumpot a képviselőház impeachmenttel sújtotta, az elnök beismeréssel felérő módon kijelentette Boltonnak, hogy addig nem lehet szó semmilyen segélyről, amíg Kijevtől nem kapják meg a Hillary Clintonra és Joe Bidenre, illetve fiára vonatkozó vizsgálatok anyagát. Általában is, mint azt az amúgy kőkeményen konzervatív Bolton az ABC televíziónak elmondta, az elnök valamennyi cselekedete és minden gondolata csakis a saját újraválasztása körül forgott. 

Trump Bolton szerint soha, semmiben nem kereste az amerikai nemzeti érdekeket, ellenben boldogan tett szívességeket diktátoroknak. Hónapokig foglalkozott azzal, hogy Kim Dzsong-un észak-koreai vezetőhöz eljuttassa az Elton John életéről készült, Rakétaember című film dedikált kópiáját. Ezt azért tartotta jó poénnak, mert korábban „kis rakétaembernek” nevezte az atomfegyvereket és hordozórakétákat tesztelő Kimet. Erdogan török elnöknek megígérte, hogy eltakarítja az útból a török cégek korrupciós ügyeit vizsgáló amerikai ügyészeket. Vlagyimir Putyinról Bolton azt mondta, hogy az tapasztalt emberismerőként „úgy játszott Trumpon, mint egy hegedűn”. 

A Fehér Ház szerdán sürgős bírói beavatkozást kért a könyv terjesztésének megakadályozására. A beadvány arra hivatkozik, hogy Bolton veszélyezteti az USA biztonságát, mert államtitkokat hoz nyilvánosságra. Egyben azt is kérik, hogy foglalják le a könyvért a szerzőnek járó honoráriumot, illetve a kiadó hasznát. Jogászok szerint azonban erre nem sok esély van, mert Boltont és a kiadót védi a szólásszabadságot garantáló alkotmány. Ráadásul a könyv már úton van a boltok felé és a sajtónak is adtak példányokat a recenziókhoz. Az egész jogi cécó inkább csak a tajtékzó elnök megnyugtatására szolgál, hogy lám, a fehér házi jogi apparátusa és a William Barr vezette igazságügyi tárca mindent megtesz érdekei védelmében. Ahogyan egy jogi szakértő fogalmazott, ez „csak a kalap, marhák nélkül” vagyis olyan színjáték, amelyben a cowboy csak a külsőségekben kemény... 

ITT OLVASHATÓ

„EGY FÉL ORSZÁG RÖHÖGÖTT A VIDEÓMON HÁROM HÓNAPIG, KÖZBEN AZ ÉN ÉLETEMBŐL ELTŰNT A HUMOR”

HVG / ÉLET+STÍLUS
Szerző: BALLA ISTVÁN
2020.06.19.

Nem szereti, hogy „vasalódeszkás tanárként” híresült el, ha visszamehetne az időben, nem is csinálná meg a „digitális úszásóra” videót, ami miatt az azóta lemondott tankerületvezető meghurcolta. Felsejlik azért az ügy mögött némi politikai leszámolás is, noha erről végképp nem szeretne beszélni. Vezsenyi László nem akar népi hős lenni. Harminc éve a pályán van, szeretik a diákjai, a kollégái, most viszont az sem biztos, hogy pedagógus marad. Meglátogattuk a pedagógust, és kiderítettük a masszív vasalódeszka titkát is.

A kifejezetten csendes makói utca egyik házához kalauzol el a GPS, a kertben impozáns fedett terasz, mögötte téglából épített BBQ-sütő, hátrébb a kis kertben tavacska halakkal, teknősökkel. Rögtön feltűnt a néhány napja országos hírnévre szert tett vasalódeszka is, sőt egy kis tacskó bizalmatlanságát is el kellett oszlatnunk, amíg a tanár úr befejez egy telefont.

A szerelem vitte a pályára

„Itt az utolsó szögig, mindent én csináltam” – kezdi végül büszkén az ország pillanatnyilag valószínűleg legismertebb testnevelés tanára. Mint kiderül, noha pedagóguscsaládból származik, egy véletlenen, egész pontosan egy szerelmen múlt, hogy nem műbútorasztalosnak ment az érettségi után, hanem a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára.

„Igazából addig nem is voltam biztos benne, hogy tényleg tanár leszek, amíg el nem mentem az első tanítási gyakorlatra. Abban a pillanatban viszont, ahogy ott álltunk a gyerekek között, megéreztem, hogy ez nagyon klassz, ez az én pályám. Ott ragadtam. 14-en voltunk csoporttársak fiúk, ma rajtam kívül ketten, ha tanítanak.”...

ITT OLVASHATÓ

TANULNI MINDIG MEGTÉRÜLŐ BEFEKTETÉS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.06.18.

Az egyik legjobb befektetés a mai világban a tanulás, a továbbképzés, a sokoldalú tudás. Különösen fontos ez akkor, amikor pillanatok alatt megváltozhatnak a körülmények, és addig jól menő szakmák képviselőinek kell új munka után nézniük. Ezt láthattuk a világjárvány okozta válsághelyzetben is: addig sikeres vállalkozók álltak futárnak, vagy vendéglátósok kezdtek dolgozni az építőiparban.

Számtalan területen szerezhető manapság hasznos többlettudás, amivel jobb helyzetbe lehet kerülni a munkaerőpiacon. Szinte már közhely, hogy a magyarok idegennyelv-tudása a leggyengébb Európában, miközben egy vagy akár több nyelv tárgyalóképes ismerete óriási előnyt jelent az álláskeresésnél. Hasonlóan hasznos az informatikai, programozói szaktudás, hiszen ezen a piacon állandó a munkaerőhiány, és a digitalizációs trendeket nézve ez még sokáig így maradhat. Egy nyelvtanfolyamon vagy egy programozói képzésen olyan tudást lehet szerezni, amely ellenállóbbá és alkalmazkodóbbá teszi az embert váratlan krízishelyzetek esetén.

Vannak, aki saját szakmájuk egy részterületén mélyednének el jobban, például egy új módszer vagy gép használatát tanulnák meg, mások vezetői képességeiket fejlesztenék, például egy mentálhigiénés képzéssel.

A tanulás, a képzés ráadásul nem csak a megélhetést biztosíthatja. Akár egy hobbiban is el lehet mélyedni, ami segít a feltöltődésben és a kikapcsolódásban. Egyre népszerűbbek például a csokoládé- és bonbonkészítő képzések, és egyre többen vannak, akik többéves cukrászképzést is elvégeznek, kedvtelésből. Mások jógaoktatói képesítést szereznek, hogy azután tudásukat másoknak is továbbadják...

ITT OLVASHATÓ

CSAK KÉT EU-TAGÁLLAMBAN KISEBB A HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA, MINT MAGYARORSZÁGON

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2020.06.18.

2019-ben minimálisan nőtt Magyarországon a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása az európai uniós átlaghoz képest, de még így is elmondható, hogy a tagállamok közül csak Bulgáriában és Horvátországban költenek még ennél is kevesebbet a háztartások.

Az Eurostat adatai szerint 2019-ben a magyar háztartások egy főre eső tényleges fogyasztása az EU-átlag 67 százalékát tette ki, míg Horvátországban 66, Bulgáriában pedig 59 százalékot. A 2018-as adatokon alapuló kimutatásban ugyanez volt a sereghajtók sorrendje, csak akkor még 64, 63, illetve 56 százalékát tette ki a helyi háztartási fogyasztás az akkori uniós átlagnak.

A részletes adatokból kiderül, hogy a mostani 67 százalék kifejezetten örvendetesnek is tekinthető, mivel a magyar háztartások egy főre eső fogyasztása az uniós átlag 62-63 százalékánál állt 2008-2010-ben, majd a 2011-től 2017-ig tartó időszakban 64 százalékon stagnált. Erről sikerült elmozdulni tavaly és tavalyelőtt.

A három legtöbbet fogyasztó ország sorrendje sem változott tavaly óta: Luxemburg állampolgárai az uniós átlag 135 százalékát fogyasztják, majd Németország és Ausztria jön 123, illetve 118 százalékkal a tavalyi 132, illetve 120-120 százalék után. Ha Norvégia és Svájc is „versenyezne”, ők végeznének a második-harmadik helyen 124, illetve 128 százalékkal...

ITT OLVASHATÓ