RÁADÁS: FEKETE KÖNYV - KORRUPCIÓ MAGYARORSZÁGON 2010 - 2018

CIVITAS INTÉZET
Szerző: TRANSPARENCY INTERNATIONAL MAGYARORSZÁG
2018.

A Civitas Intézet megbízásából a Transparency International Magyarország elkészítette a magyarországi korrupció 2010 és 2018 közötti történetét feldolgozó Fekete könyvet. A kötetben külön fejezetekben foglalkozunk Magyarország antikorrupciós teljesítményével, a hazai korrupció minősített eseteivel, valamint az európai uniós források felhasználása és a közbeszerzések területén meglévő korrupciós kockázatokkal. A Fekete könyv ezen kívül 106 korrupciós ügy leírását is tartalmazza, ez a tekintélyes szám azonban még mindig csak a jéghegy csúcsát jelenti.

A Fekete könyv ingyenesen elérhető ITT.

ITT OLVASHATÓ

RENGETEGEN BÚCSÚZNAK BENEDEK TIBORTÓL A HAJÓS ALFRÉD USZODÁNÁL

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.06.18.

Sportvezetők, korábbi játékostársak, szurkolók emlékeznek a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóra.

Csendes megemlékezéssel búcsúznak csütörtök este a margitszigeti Hajós Alfréd uszodánál a hosszan tartó, súlyos betegség után 47 éves korában elhunyt Benedek Tibor, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázótól. Sportvezetők, korábbi játékostársak, szurkolók vettek részt az eseményen, amelyre a legtöbben gyertyával érkeztek. 

A rendkívül népszerű és szerény sportember kitartásának és szorgalmának köszönhetően lett a világ legjobb játékosa. Pályafutása kezdetétől az utolsó pillanatokig ő volt az, aki elsőként érkezett az edzésekre és utolsóként távozott. Jellemző a hozzáállására, hogy kétszeres olimpiai bajnokként, 35 évesen is külön edzőhöz járt, mert nem volt elégedett az úszótechnikájával. 

Pályafutása során játékosként három olimpián lett aranyérmes, megnyert egy-egy világ- és Európa-bajnokságot. Szövetségi kapitányként világbajnoki címet és Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett csapatával.

ITT OLVASHATÓ

VEZÉR A VÍZBEN ÉS A PARTON: BENEDEK TIBOR PÁLYÁJA

INDEX
Szerző: AJPEK ORSI, ÁGHASSI ATTILA
2020.06.18.

2015-ben Team Hungary néven Benedek Tibort, Biros Pétert, Kásás Tamást, Kiss Gergelyt, Molnár Tamást és Szécsi Zoltánt jelölték a hírességek csarnokába, hiszen ők hatan mindhárom olimpiai bajnoki aranyból (2000, 2004, 2008) kivették a részüket. Bekerültek a sportág halhatatlanjai közé. Kimondani is szörnyű, hogy öt évvel a beiktatás után Benedek Tibor már nincs köztünk. Minden idők egyik legjobb vízilabdázója 47 évet élt. Pályáját fotókkal idézzük fel...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

TÖRÖTT CSEREPEK – AZ UTOLSÓ LEVÉL HÁFIZNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: JÁSZBERÉNYI SÁNDOR
2020.06.18.

„A magyar nem szebb, nem okosabb, nem többet pusztított nép bármelyik másik népnél a világon. Csak hát éppenséggel a tiéd.” Jászberényi Sándor író-haditudósító tavaly nyár óta írta leveleit kisfiának a Válasz Online hasábjain. A tárcasorozat most a végéhez ér. Ez itt az utolsó levél.

Ha lett volna elég kitartásom, mindenről írtam volna neked, fiam.

Például a Nasszer-tóról és annak zöld vizéről. Az úszó roncsokról, melyeket kompnak neveznek. Fedélzetükön mezítlábas, színes ruhákba öltözött fekete nők. Írtam volna arról, hogyan szikrázik a fogukon a nevetés az átkelés alatt, miközben iszapszagú szél lobogtatja az ingedet. A szabadságról is beszéltem volna. Hogy sosem voltam szabadabb, mint amikor egy hátizsák, egy laptop és a fényképezőgép volt az összes tulajdonom, és mentem a fűszerek, az állati ürülék, az emberi izzadság és a tűző nap szagának keverékétől részegen, keresztül a Közel-Keleten és Afrikán.

Írtam volna a kuplerájokról a kikötőkben. A szomorú szemű, tetovált szomáliai lányokról a sötét bárokban Áden kivilágítatlan partján, ahol vattát köptünk és újra kellett tanulnunk a lélegzést a nedves és forró éjszakákban.

Meséltem volna a részeg ukránokról, akik gitároztak, ettek és énekeltek az orosz ágyútűzben Debalceve körbezárt katonai bázisán, hogy másnap meghaljanak. Ha magára gondol az ember, szinte elképzelhetetlen, hogy ez is megtörténhet. Nekem sem jutott az eszembe soha.

Barátságokról és csalódásokról is írtam volna. Az egyetem évei alatt a vonatablakokban elsuhanó tájról. Hogy még mindig meg tudom mondani, Budapest és Sopron között hol járunk a vonattal, akár álomból ébredve is.

Szerelmekről, nők ajkának melegéről is írtam volna, hogy meggyőzzelek: szerelmesnek lenni még mindig a legjobb érzés a világon, és nem éri meg lemondani róla, csak mert attól félsz, hogy bántanak.

A bántást amúgy sem kerülheti el senki.

Az emberrel a világon mindent meg lehet tenni, és ahogyan múlik az idő és még több ember lesz, egyre többet. Nem érdemes semmit sem biztosra venni, mert mindent el lehet venni tőled. Vagyont, titulust, megbecsülést.

Van azért valami mégis, amit nem lehet. Senki sem veheti el tőled emlékeid üveggolyóit. Azt, hogy te voltál ott és akkor, abban a napban. Amíg élsz, a legnagyobb télben is érezni fogod bőrödön a melegét.

Többet és jobbat írtam volna a magyarokról is. Nem szebb, nem okosabb, nem többet pusztított nép ez bármelyik másik népnél a világon. Csak hát éppenséggel a tiéd. Kaptad és bárhogyan is próbálod, nem adhatod vissza. Ha problémád van vele, úgy az Úristennél reklamálj. Ez szüli meg a költőt, Háfiz...

ITT OLVASHATÓ

SZILÁGYI ÁKOS: LIBERÁLIS DEMOKRÁCIÁBÓL VÁLASZTÁSOS AUTOKRÁCIÁBA JUTOTTUNK

HVG360
Szerző: PUSZTA DÓRA
2020.06.18. 

Magyarországon ő használta először az illiberális demokrácia kifejezést. A liberális politikai elit legnagyobb hibájának a doktrinerséget tartja. Volt Oroszország-kutatóként nem az oroszokat, hanem a velük üzletelő magyar vezetőket látja veszélyesnek. Humora legendás, de mostanában kevesebbet nevet, és fáj neki, hogy ezzel az egész ország így van. Portréinterjú Szilágyi Ákos költő-esztétával.

HVG: KISZ-díjat kapott 1979-ben, amikor az ős-Beatrice zenekarral közös performance-okat rendezett. A kommunista ifjúsági kultúra és a punk ezek szerint kompatibilis volt?

Sz.Á.: Sokat köszönhetek ennek a KISZ-díjnak. Olyan volt, mint egy lórúgás. Átlendített a ló, vagyis a rendszer, a „létező szocializmus” túloldalára. A díjjal nyilván le akartak választani a rendszerellenes elemekről. Magam sem tudtam, hogy közben már én is annak számítok, javában gyűltek a III/III-as jelentések rólam és Fölöspéldány író-művész csoportunkról.

HVG: Mégsem tartozott a klasszikus szamizdatos ellenzékiek közé. Óvatosságból maradt a lázadása a művészet terepén?

Sz.Á.: Számos megfélemlíthetetlen igazságmondót és nagy művészt igen, de nagy formátumú politikust egyet sem adott a nemzedékem. A karakterébe ivódott a viszolygás a hatalomtól, nem tudta élvezni a politikai játékot, irtózott minden tekintélyi szereptől. Ez is oka annak, hogy a konszolidálatlan liberális demokráciából választásos autokráciába jutottunk, amelyet az utánunk következő, a politikát a legnagyszerűbb játéknak – futballnak – tekintő nemzedék hozott létre és ural mindmáig. Ez a gátlástalan hatalom- és vagyonszerzésben bizonyult nagynak, a mi nemzedékünknek szerényen be kellett érnie a kulturális értékteremtéssel...

ITT OLVASHATÓ

VÍZI ÉLMÉNYPARK ÉPÜL GYŐRBEN 19 MILLIÁRDÉRT, MÉSZÁROS LŐRINCÉK VOLTAK AZ EGYEDÜLI PÁLYÁZÓK

ÁTLÁTSZÓ

Szerző: KATUS ESZTER

2020.06.18.

A tervezettnél egymilliárd forinttal drágábban épülhet meg Győrben a vízi élménypark, ami így a kezdetben saccolt árnak bőven a duplájába fog kerülni. A kivitelező a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Euro Generál Zrt. és a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. lesz, amik közösen tettek ajánlatot. Rajtuk kívül senki nem pályázott a tenderen, így nem meglepő, hogy ők nyertek.

Már áprilisban kiderült, hogy az Euro Generál Zrt. és a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) építheti Győr új vízi élményparkját, miután az Euro Generál tulajdonosa, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Globál Nyrt. a tőzsdén bejelentette a hírt.

Az uniós közbeszerzési értesítőben most jelent meg az erről szóló hivatalos tájékoztató, amelyből az is kiderül, hogy a nettó 19,6 milliárd forintba kerülő létesítmény költségét előzetesen nettó 18,5 milliárdra becsülte az ajánlatkérő győri önkormányzat.

Az Euro Generál Zrt. és a FÉSZ tehát a becsült árnál 1,1 milliárd forinttal drágábban végzi el a munkát.

Persze ez az áremelkedés már elenyésző ahhoz képest, hogy két éve, amikor kihirdették a tervpályázat nyerteseit (a Rába Quelle Üzemeltető, Szolgáltató Kft.-t és az A1 Építésziroda Kft.-t, amelyek együtt nettó 740 millió forintért vállalták az új vízi élménypark, valamint a meglévő gyógy- és élményfürdő bővítésének megtervezését), még csak 8,5 milliárd forinttal számoltak. Ahhoz képest ugye most 11 milliárd forint drágulásnál járunk.

Igaz, a közbeszerzés eredményéről szóló mostani tájékoztató arra is kitér, hogy az önkormányzat a Modern Városok Program keretében nyújtandó forrásból kívánja megvalósítani a beruházást, így a szerződés hatálybalépésének feltétele az, hogy az állami támogatást megítéljék a városnak. A kormány és az önkormányzat pedig még nem írta alá a vonatkozó Támogatói Okiratot, “ezért a szerződés még nem lép hatályba”.

Ha meglesz rá a pénz, a projekt keretén belül a kivitelezők feladata lesz a Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő (8 db termál- és gyerekmedencével, személyfelvonóval, 1278 m2 vízfelülettel) felújítása, bővítése, vízi élménypark kialakítása, a parkolási helyzet és a terület árvízvédelmének rendezése. Lesznek új medencék, új szaunaudvar, melegkonyhás önkiszolgáló étterem (közvetlenül fölötte a konyhával), új árvízvédelmi vonal, valamint automata öntözőrendszerekkel ellátott zöldfelület is. A beruházás műemléki védettségű épületet is érint, amelyet fel fognak újítani...

ITT OLVASHATÓ

AZT ÍRTUK, HOGY TARLÓS HAGYTA KIFOSZTANI BUDAPESTET, ÉS NEM AZT, HOGY FOGJA BE A SZÁJÁT

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S.PÉTER
2020.06.18.

...Hogy Tarlós nem tudja, ki vagyok, az ő dolga. Ha nem tűnik szerénytelenségnek, erről az a véleményem, hogy ez a kijelentése nem engem minősít, hanem őt. De nem ezzel szeretnék foglalkozni, hanem azzal, hogy nem írtam olyat, amit Tarlós nekem tulajdonít. A „Tarlós már rég befejezte volna a Lánchíd felújítását” című cikkemben a többi között a következőket írtam:

„Tarlós hagyta, hogy az Orbán-kormány kifossza Budapestet. Nem szólt egy szót sem a Városliget tönkre tételekor, s hallgatott akkor is, amikor kivágták a Kossuth tér fáit és elvitték Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről. Csöndben maradt a szégyenletes Szabadság téri emlékmű kapcsán, úgy tett, mintha neki ehhez semmi köze nem volna. Pedig, a belvárosi Szabadság tér ugyanúgy Budapesten van, mint ahogyan nemrég még Budapesten volt az elüldözött CEU nevű egyetem – ezzel kapcsolatban sem hallottuk, hogy Tarlós főpolgármester tiltakozott volna. Nem szólt akkor sem, amikor tönkre tették a Magyar Tudományos Akadémiát, és politikusnak álcázott percemberek packáztak az intézmény nemzetközi hírű tudósaival.”

Mindezeket Tarlós István elfelejtette megemlíteni. Hogy néhány dolgot nehezményeztem az ő főpolgármesteri tevékenységében, és ezért írtam azt, hogy van mire szerénynek lennie. A cikkem utolsó szakasza, amelyről Tarlós István azt állította, hogy ráordítottam és azt írtam, hogy hallgasson, szó szerint így hangzik: „Csupán azért említettünk néhányat Tarlós István jócselekedetei közül, hogy érzékeltessük: a volt főpolgármester jobban tenné, ha visszavenne a nagy arcából. Ha valakinek, neki tényleg van mire szerénynek lennie.”

Ez azért más, mint valakit arra „utasítani”, hogy hallgasson. Ha valakiről azt írják, hogy nem vezetője, hanem intézője volt a fővárosnak, vagy azt, hogy van mire szerénynek lennie, az lehet sértő az illetőre, de még ebben a sértett állapotában sem értelmezheti úgy, hogy én őt, vagy bárki mást elhallgattatnám. Amennyiben Tarlós Istvánnak a jövőben is megmaradnának a szövegértelmezési problémái, 45 éves újságírói tapasztalatommal és tudásommal szívesen állok a rendelkezésére.

ITT OLVASHATÓ

A FRISS MAGYAR NARANCS - LAPAJÁNLÓJA

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: mancs.hu
2020.06.18.

Interjú
„Nem magunkat féltjük”
Janisch Attila filmrendező

Eldőlt, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) is kiszervezi a kormány az állami felsőoktatási intézmények közül. Az intézmény hirtelen jött modellváltásáról, ennek vélt vagy valós okairól, az egyetem elleni támadásokról és az orbáni politika hatásairól beszélgettünk az egyetem docensével, online felületünk állandó publicistájával.

Reich Orsolya
Romboljuk le?

Mi történjék a ma már elfogadhatatlan emlékművekkel?

A George Floyd erőszakos halála nyomán május végén fellángoló tüntetések résztvevői az Egyesült Államokban az általuk rasszista elnyomás szimbólumaiként azonosított emlékművek ellen fordultak.

Mélyi József
Állatszobrok pénzjellege

Medve harcol bikával a Krisztinán

A hír ma már csaknem minden tekintetben hétköznapi: a Magyar Nemzeti Bank egyik cége közbeszerzési eljárást indított a Magyar Telekom egykori, Krisztina körúti székházához kapcsolódó műalkotások elkészítésére.


Sajó László: Öt és feles

Száz nap, amely

A szerk.
A talpraesett tolmács

Balajti László rutinos munkaerőnek számít nemzetbiztonsági körökben. Megjárta a csúcsokat is, 2009 végén még Bajnai Gordon nevezte ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére, de posztját 2010 után is megtarthatta, amikor Alkotmányvédelmi Hivatalra keresztelték át „a céget”.

A szerk.
Kedves Audi!

„Nyilvánvaló, hogy a gazdaság újraindításához, még a saját lábán megálló Audi-gyár újraindításához is kell kormányzati segítség” – ezt Orbán Viktor mondta hétfőn az Audi győri gyáregységében, ahol Palkovics László miniszterrel az oldalán a jelenlétével tisztelte meg a három műszakos termelés újbóli beindítását.

POLITIKA

Rendőrségi nyomozás a zsadányi önkormányzatnál
Ahol a szükség

Nyomozást rendelt el a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság februárban a zsadányi önkormányzatnál túlzott gázolaj-felhasználás formájában megnyilvánuló hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt. Az előző faluvezetés több éven keresztül sok millió forint értékben szabálytalanul támogathatta a helyi református egyházközséget.

Meglepetések a Momentum tisztújításán
„Hosszabb távú történet”

Fekete-Győr András elnök mellett csak egy elnökségi tagot választottak újra a Momentum tisztújításán, a vezetőségben a közvélemény előtt kevéssé ismert arcok és nagy visszatérők is helyet kaptak.

Célkeresztben a Pesti úti idősotthon
A politikán túl

A kormánypárti média a Pesti úti idősek otthonában történtektől hangos, a főváros szerint viszont csak kipécézték az otthont, hiszen korábban mindig mindent rendben találtak a vizsgálatok. Összeszedtük, hogy mit lehet tudni az esetről.

KULTÚRA

rés a présen
„Az is maradok”

Terék Anna író, költő

Könyv
A hős útitárs

Sára Sándor (1933–2019)

Sára Sándor a magyar filmkultúra része – jegyzi meg kötetindító tanulmányában Gelencsér Gábor, amivel aligha lehet vitatkozni. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy a magyar médiakultúra része, hiszen hosszú pályafutása alatt a rendezést, az operatőri munkát is művelte, a Duna Televízió elnökeként műsortervezéssel és -készítéssel is foglalkozott, emellett pedig kiterjedt (és eddig a maga teljességében fel nem tárt) fotós életművet is magáénak tudhatott.

Könyv
Mint az életben

Sally Rooney: Baráti beszélgetések; Normális emberek

Ha csak magát a szüzsét nézzük, minden adott ahhoz, hogy lektűrnek tartsuk Marianne és Connell, a két fiatal egyetemista bizonytalan, traumákkal terhelt szerelmének elbeszélését, vagy az írói énjét bontogató Frances érzés- és gondolatvilágának bemutatását egy házasságtörő kapcsolatban.

Tönkő Vera
Az irodalmi nő

A Ferrante-hatásról

Mi lehet a tárgya egy irodalmi műnek, amit nem söpörnek le kapásból az asztalról? A női téma maga kizárja, hogy irodalmilag értékes alkotás szülessen? Olaszországban még alig pár éve is elintézték Ferrante Nápolyi regények című tetralógiáját annyival, hogy „könnyen fogyasztható lektűr”, és ennek megfelelő figyelmet szenteltek neki.

poeta.doc

A lírikus elpillogja

Könyv
Korai búcsú

Révész Tamás: Nem akartak katonát látni? – A magyar állam és hadserege 1918–1919-ben

A Trianonnal kapcsolatos diskurzus egyik legabszurdabb leágazásaként még manapság is önjelölt fotelhuszárok merengenek azon, hogyan állhatott volna ellen hősiesen az állítólagosan intakt magyar ármádia a komplett antantnak.

Könyv
Egy férfi és egy férfi

Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun

Előzékenység – Nádasdy Ádám sokágú működésének alighanem ez a szép polgárerény az egyik főmotívuma.

Lemez
Hallgatnak rá

Ambrose Akinmusire: On the Tender Spot of Every Calloused Moment

Új albumával, faramuci címei sorát folytatva Akinmusire következetesen lépett tovább művészi útján.

Interjú
„Felszabadulásként éltem meg”

Szűcs Krisztián zenész

Öt év után újra koncertezik a Heaven Street Seven, amelynek énekesével a zenekar terveiről, az év elején indult szólókarrierjéről, és arról is beszélgettünk, hogy miért örül, hogy már nem kell részt vennie a popzenei kenyérharcban.

Interjú
„Még nem jött el az idő”

Richter Sára képzőművész

Pár nappal a veszélyhelyzet kihirdetése előtt nyílt meg Richter Sára Kötelék című kiállítása a szentendrei MANK Galériában; június 18-tól még tíz napig újra láthatók varrott vásznai. Ez adta beszélgetésünk apropóját is.

Színház
Valami közös titok

Köztünk marad

Jól vagyok, de azért jobb lenne, ha nem online lenne, és nem kéne improvizálni – mondják a színészek a Köztünk marad című „online interaktív színházi játék” elején. Egyértelműen mély víz ez számukra, Pallag Márton és Simkó Katalin mégis vállalta a hagyományos színházi keretek és a komfortzónájuk elhagyását – és persze mi, a közönség is idegen tájakra merészkedünk velük, így végig benne van a levegőben az érzés, hogy – alkotók és résztvevők – együtt nézzük, mi sül ki ebből az egészből, és ennek már önmagában van izgalma, tétje.

ÉLET + MÓD

Interjú
„A nászút meg a nyaralás”

Unoka Zsolt pszichiáter a járványhelyzet testi-lelki jólétre gyakorolt hatásait kutató felmérésről

A COH-FIT elnevezésű, 100 ország részvételével zajló nemzetközi internetes kutatás célja a koronavírus-járvány testi és lelki hatásainak felmérése. Magyar részről a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának csapata irányítja a vizsgálatot – erről kérdeztük a pszichiátert.

Interjú
„Mi is az, ami fáj nekünk?”

Zombory Máté szociológus

Az áldozati versengés ellehetetleníti a valós politikai konfliktusok megoldását, a tanúkat pedig éppen azok hallgattatják el, akik a nevükben beszélnek. A holokausztemlékezet átalakulásáról és a Trianonnal kapcsolatos mulasztásainkról is kérdeztük a Traumatársadalom szerzőjét.

Demencia és eutanázia
Emberként elmenni

A holland eutanáziatörvény legutóbbi módosítása értelmében már súlyosan demens személyek is kérhetik az eutanáziát. Milyen messze van a holland viszonyoktól a magyar?

Alacsony vízállások az európai folyókon
Kimerülnek

Nemcsak a Duna medrében látszanak a kövek, Közép-Európa számos folyója produkál rekordalacsony vízállásokat az utóbbi években.

A Lánchíd felújítása
Csak a rozsda biztos

A Lánchíd és környékének felújításával az egész belvárost élhetőbbé lehetne tenni, a kormány azonban bekeményített, ezért e lehetőség kihasználatlan marad. Csak annyira újul meg a Lánchíd, hogy a következő harminc évben még használni lehessen.

BLOG

Tévétorrent
Sligo megye szívei

Normal People

Connell: Ó, Marianne! Marianne: Ó, Connell! A boldog beteljesülés röpke ó-i ezek, nem nagy ügy, minden hormontagozatos gimnáziumban megesik az ilyesmi: Connell összejön Marianne-nel, az se számít, hogy a fiú az iskolai kelta foci­csapat sztárja és munkáscsaládból jön, míg Marianne a folyosói viccek gyakori céltáblája és előkelő házból jár suliba, Connell mamája náluk takarít.

ITT OLVASHATÓ

„HOGYAN SZOLGÁLHATJA ÖNT JOBBAN BUDAPEST?” – A LAKOSOKAT BEVONVA ALAKÍTANÁ KI BUDAPEST JÖVŐJÉT A FŐVÁROSI VEZETÉS

MÉRCE
Szerző: VARGA ZSÓFIA
2020.06.17.

Új honlapot hozott létre a főváros, hogy bevonják a várostervezésbe Budapest lakóit. A város fejlesztésének alapjaként a közös munkát nevezik meg, a tervek szerint ebben a különböző szektorok, szakági tematikus munkacsoportok és a városlakók működnének együtt.

„A stratégia (…) nem más, mint annak összegzése, hogy a kitűzött jövőkép elérése érdekében a következő 6-7 év alatt – a rendelkezésre álló erőforrások, lehetőségek és társadalmi igények figyelembevételével – milyen utat, milyen beavatkozásokat és eszközöket választunk, hogy azzal a lehető legjobb, legkívánatosabb eredményt értjük el – ha lehet, a leghatékonyabban” – írja a főváros most kiadott közleménye.

A hivatalosan Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) névre keresztelt várostervezési terv kialakításában bárki részt vehet, első körben kérdőíveket lehet kitölteni a projekt most indult weboldalán. Ezekben a városvezetés számos témáról, többek között közparkok kialakításáról, a tömegturizmus problémáinak kezeléséről és a Duna-partok szorosabban a fővároshoz kapcsolásáról kérdezi a nagyközönséget.

Budapest lakóinak ötleteit, véleményét és javaslatait már most várja a Fővárosi Önkrományzat a smartbp@budapest.hu email-címen.

Bár a konkrét beruházások megvalósulása a rendelkezésre álló fejlesztési források mennyiségétől függ, amit a vírushelyzet nyomán kialakuló gazdasági válság nagyban nehezít (éppen ma írtunk a Mércén a Lánchíd felújításának politikai-finanszírozási nehézségeiről),

az új városvezetés elkötelezett egy „élhető, zöld, versenyképes és szolidáris Budapest mellett, ahol a városlakók, civil és szakmai szervezetek is aktívan beleszólhatnak a városfejlesztés ügyeibe, és részt vehetnek a tervezési folyamatokban”.

A tervek szerint koordinátor irodákhoz fog befutni minden adat, ezek az irodák teremtenek kapcsolatot a projektek érintettjei között. Az érintettek aztán egy erre a célra létrehozott digitális térben és tematikus munkacsoportokban konzultálhatnak egymással, fogalmazhatják meg elvárásaikat és céljaikat a fejlesztésekkel kapcsolatban. Mindehhez a főváros az ún. Okos Város módszertant használja fel...

ITT OLVASHATÓ

ITT NEM A CSÚNYA BESZÉDRŐL VAN SZÓ. NAGYON NEM

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.06.18. 

A keresztény-konzervatív Fidesz már évek óta folyamatosan visszaél a hatalmával. Ez megmutatkozik az élet szinte minden területén, a bíróságok függetlenségének megszüntetése, a sajtószabadság két lábbal tiprása, vagy a legfőbb ügyész pozícióba helyezése és visszatapsolása csak egy-egy példa, amely alátámasztja ezt az állítást. Szinte nincs olyan hét, hogy ne érkezne hír arról, hogy mire tették rá éppen akkor a kezüket. Az ország szétlopása mellett egy talán még súlyosabb bűnt is elkövettek, ez pedig a közbeszéd útszéli stílusúvá silányítása. Ez alatt ne a káromkodást értsék, hiszen annak megvan a helye és ideje is, az a magyar nyelv része, a Kövér László és Bayer Zsolt által hétről-hétre képviselt „értékek” azonban ettől nagyban eltérnek. Szerintem senkinek nem azzal van baja ezen két fideszes figura kapcsán, hogy káromkodnak. Káromkodik a fél ország, ne legyünk álszentek: ez természetes velejárója az ember viselkedésének.

Ezek ketten viszont (nyilván vannak többen is, de ahhoz több oldalnyi helyre lenne most szükség) a gyűlöletet, a rasszizmust vagy a nők megalázását is a kormánykommunikáció már-már mindennapi eszközeként használják. Lehet véleménye az embernek bármiről, akármiről, és ezt ki is fejtheti, ám egy normális országban a szólásszabadságnak is megvannak a maga határai. Ez a határ pedig ott van, ahol a mi szabadságunkkal mások szabadságát és méltóságát megsértjük. Az elég egyértelmű, hogy rassziszta, nőgyűlölő kifejezésekkel pont ezt érjük el, amelyeket egy normális ország független hatóságai méltóképpen meg is büntetnek. Idehaza ilyenről szó nem lehet, hiszen ez a két agitátor lényegében azt mond és olyan stílusban mondja, amit és ahogy akarja. A legnagyobb probléma mégis az, hogy ezek a figurák nem egyszerű állampolgárok, útszéli trollok, hanem fontos pozíciót betöltő szereplői a NER egészének.

Kövér az elmúlt évek egyik, ha nem a legagresszívabb házelnöke, akinek módszerei bőven túllépik a kommunista időket. Annak ellenére is, hogy a házmester megpróbál úgy tenni, mintha pont a másik oldal képviselői lennének a kommunisták. De már megszokhattuk, hogy a Fidesz prominens tagjai általában azzal vádolják meg az ellenfelet, amiben egyébként ők bűnösök. Ezzel megpróbálják megelőzni a vitát, amelyen egyébként vélhetően veszítenének is. Előre támadnak, ami eddig be is vált. Csakhogy ezzel az a baj, hogy közben elfogadottá tették ezeket a kijelentéseket, elérték, hogy a saját táboruk tagjai is rendre túllépnek minden határt, és már nem csak egyes cikkek kommentszekcióiban nyilvánulnak meg emberhez nem méltó módon, de az utcán, a hétköznapokban is...

ITT OLVASHATÓ

KIOSZTOTTÁK A SZEGÉNYSÉGRŐL MÉLTÓSÁGGAL SAJTÓDÍJAT

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO

Szerző: VITRAI BARBARA

2020.06.18.

Idén rendhagyó módon online adásban osztotta ki a Szegénységről Méltósággal sajtódíjat az Esély Labor Egyesületben megújult Magyar Szegénységellenes Hálózat. A díjátadó ceremóniát és nemzetközi workshopot eredetileg márciusra tervezték, azonban a járványhelyzet miatt törölni kényszerültek az eseményt. A 2017-ben indult kezdeményezés keretében olyan 2019. január 1. és december 31. között megjelent cikkeket, riportokat, interjúkat, tudósításokat – és ezen keresztül alkotóikat – díjazzák, amelyek az érintettekből álló zsűri véleménye szerint megfelelő módon – körültekintően, méltósággal és árnyaltan – mutatják be a szegénységben élők helyzetét. A díjazottak között Suha Nikolett (hvg.hu), Bóna Samu, Szilágyi Máté és Szilli Tamás (index.hu), valamint Dohi Gabriella és Kemény Vagyim (Tilos Rádió). A különdíjat Zsilák Szilvia (Abcúg) és Veress Krisztina (RTL Klub) kapta.

Legtöbben, a többségi társadalom tagjaiként, csak elképzelni tudjuk, milyen lehet a társadalom peremén, szegénységben élni, olyan házakban, ahol nincs vezetékes víz, áram is csak akkor, ha feltöltöttük a kártyát, a hónap közepére már elfogyott az élelmiszerre szánt kevéske pénz, és azt latolgatjuk, hogy kitől is kérhetnénk kenyérre. Vannak köztünk, akik már jártak zsákfaluban, néhány napra átélték a kilátástalanságot, esetleg adományt is vittek, majd hazamentek a fűtött, városi lakásukba, és eltették mélyre ezt a képet – milyen szerencse, hogy velünk ez nem történhet meg.

A szegénységről méltósággal írni azt jelenti, hogy közelebb megyünk, empátiával fordulunk a kirekesztett, megbélyegzett, elfeledett emberek felé, sztereotípiák helyett a probléma mögött meghúzódó valódi okokat keressük. Ezek a történetek legyenek mégoly személyesek is, nem önmagukban állnak, hanem egy olyan társadalmi-gazdasági keretben, amely ahelyett, hogy kitörési pontokat mutatna a hátrányos helyzetben élőknek, folyamatosan akadályokat gördít eléjük, és tartósan szegénységre ítéli őket.

Ezek az cikkek, videók, rádióműsorok mégis valamiféle perspektívát kínálnak és reményt csempésznek bele a történetekbe, ezáltal segítenek megérteni az adott élethelyzetet, és megmutatják, hogyan lehet rajta változtatni...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: NINCS MESE

YOUTUBE
Szerző: EEDŐS VIRÁG
Előadó: BECK ZOLTÁN

  nincs mese

  egyszer volt
  hol nem volt

  volt egyszer
  de már nincs

  se a kert
  se a kút

  se a zsák
  se a kincs


se a kard
se a hős

se a csúf
se a nős

se igaz
se szegény

se vigasz
se remény

se muris
marabú

se akit
mar a bú

gyerekem
gyereked

se nekem
se neked

se hegy 

se hegytető

se hegyhen-
gergető

se béna
se ügyes

se kanga
se füles

se gebém
se gidám

se vitéz
se vidám

se tré se
takaros

se vip 

se fapados

se sárga
gyalogút

se fény 

se alagút

se dorka
se totó

se dia
se fotó

se panda
se grizli

se élő
se disney

se dobrüj
gyéduska

se nyúl 

se jézuska

se most 

se semmikor

se védett
férfikor

se bunda
se mutyi

se utca
se dutyi

se cukros
bácsika

se varázs
pálcika

se veled
se velem

se örök
szerelem

se óriás
se mini

se szakma
se gimi

egyedem
begyedem

se ingyen
egyetem

se bécs 

se baracska

se jófej
halacska

se ózd 

se kolontár

se kohn 

se kolompár

se üzi
se teló

se fizu
se meló

sejehaj
se a baj

se a tej
se a vaj

se tüzes
paripa

se közös
tarifa

se család
se haza

se galád
se fasza

se fele
királyság

se hülye
kivánság

se kár 

se kárhozat

se vezér-
áldozat

se vége
se hossza

se tárca
se glossza

se semmi
malacság

se szólás
szabadság

se bajok
se gondok

se nacis
vakondok

se bú 

se vigasság

se magyar
igazság

se híre
se hamva

se pogi
se manna

se szíved
se szavad

se bátor
se szabad

egyszer-volt
de-már-nincs

se a zsák
se a kincs

se ásó
se kapa

se anya
se apa

se bársony
takaró

se bögre
kakaó

föle se
leve se

se puszi
se mese

ITT HALLGATHATÓ MEG

A VEVŐK MÁR KORÁBBAN ELTÖRÖLTÉK A NYUGDÍJAS IDŐSÁVOT? - SOKAN A MASZKOT ÁLCÁZÁSRA IS HASZNÁLHATTÁK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.06.18.

Véget ér a rendkívüli jogrend, és megszűnhet a 65 év felettiek vásárlási idősávja is. Az ezt megalapozó rendelet éjszaka már megjelent a Magyar Közlönyben. Összeszedtük, hogy jelenleg milyen gyakorlat tapasztalható ezen a téren. Van, aki azt állítja, a vásárlók már eldöntötték a kérdést.

Megjelentek a Magyar Közlönyben a veszélyhelyzet megszűnéséről és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabályok (ezeket itt tanulmányozhatja) . Ez azonban még csak az első fázis, a kormánynak külön rendeleteket is kell alkotni. Egy jókora csokor már ezekből is megjelent az éjszaka. Ilyen módon törölhetik egyébként el az idősek külön vásárlási sávját, amit az utóbbi időben rengeteg kritika ért.

Körülbelül egy hónappal ezelőtt már erőteljes lobbizás indult a kereskedők részéről az idősebbeknek fenntartott vásárlási idősáv módosítására. Akkor az merült fel, hogy háromról két órára csökkentsék a 65 év felettiek vásárlására biztosított 9-12 óra közötti időt, szombaton pedig minden ilyen megkülönböztetés szűnjön meg. Azzal érveltek, hogy reggel (nyitástól 9 óráig) nagyon megnőtt az élelmiszerüzletek forgalma, és nem egy helyen sorállás alakul ki az arányos, biztonságosan elosztott bejutás érdekében. A bolti forgalom az ezt követő háromórás speciális szakaszban – amikor egyébként továbbra is jelentős lenne az értékesítés, főként a hét vége felé – látványosan csökken. Délben viszont ismét megindult fölfelé a látogatottság.

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának soros elnöke. Juhász László az InfoRádiónak elmondta, lehetne enyhíteni, szűkíteni vagy akár meg is lehet szüntetni az időseknek szóló külön vásárlási idősávot. Feleslegesnek, sőt kontraproduktívnak tartotta az intézkedés fenntartását a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke, Bubenkó Csaba a Magyar Nemzetnek azt fejtegette: mivel a munkavállalók nem járhatnak el hivatalos szervként, egyre nagyobb rajtuk a nyomás mind a tulajok, mind a vásárlók részéről...

ITT OLVASHATÓ

AHOL A MADÁR SE JÁR

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Ági
2020.06.18.

Alighanem rekord a blog történetében, hogy egy kalandozós történet második része szinte napra pontosan egy évvel az első után jelenjen meg, ám most ez történik. Ági ugyanis éppen egy éve írta meg argentínai útjának első részét, most pedig jön a második. Vigyázat, egészen fantasztikus fotókkal!

„Ez a második poszt, amelyet arról az argentin utunkról írok, mely egy olyan helyre vitt ebben a hatalmas országban, amerre még a madár sem jár, nemhogy turista. :)

Hogy miképp keveredtünk ide, s merre jártunk az utunk első hetében, arról itt olvashattok, most pedig folytatjuk ott, ahol abbahagytam: a 14 színű hegynél és a kalandos utunknál az El Hornocalhoz.

Sajnos meg sem fordult a fejünkben, hogy Humahuachából nem indul 2-3 óránként (minimum), busz Salta városába. Ráadásul ismerve mennyire elképesztően kevés a turista, azt sem gondoltuk, hogy nem lesz hely valamelyik járatra. Nem számoltunk azonban az ingázókkal (akik Saltába járnak dolgozni és vissza).

Amikor visszaértünk a Hornocalról, azzal kellett szembesülnünk, hogy a számunkra ideális, 18 óra körül induló buszra már nincs jegy és a következő járat csak éjjel 11-kor indul Saltába.

Ezzel több baj is volt: mivel az út 4 órás, így kb. hajnali 3 körül érünk Salta busztermináljára. Onnan tovább Cachiba (ami a következő úticélunk volt), csak reggel 8 körül indult a busz.

Szóval semmiképpen nem érte volna meg a húsz perces gyaloglás a hostalba hajnali 3-kor. Ha a legjobb időt futjuk is, a legkorábban hajnali 4 körül kerültünk volna ágyba, a buszunk viszont Cachiba reggel 8-kor indult.

Vagyis legkésőbb 6 körül kelnünk kellett volna, ha el akarjuk érni a buszunkat úgy, hogy jegyet is legyen időnk venni. Nem érte meg. De nem érte meg az sem, hogy Salta buszterminálján csövezzünk.

Megértettem, hogy így, az 5. x után már nem akkora buli egy buszterminálon éjszakázni, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt. :))) Akkoriban valahogy könnyebben toleráltuk mind a nem alvást, mind a hideget, mind a kényelmetlenségeket.

50 év után már olyan luxusigényei támadnak az embernek, hogy szeretne este lefürödni és utána aludni (lehetőleg ágyban…), nem pedig egy hideg terminálon ugrálni...

ITT OLVASHATÓ

OTT MARAD - (GRECSÓ–HRUTKA TANDEM: ELSŐ ÉVRE FECSKE – SZERZŐI KIADÁS, 2020)

ÉLET ÉS IRODALOM / KRITIKA
Szerző: VÉGSŐ ZOLTÁN
2020.06.12.

  Az év elején megjelent album kettős 
  szerzői lemez, az egymásra találás 
  lenyomata a zeneszerző Hrutka 
  Róberttel. És azt hiszem, a lemez egyik 
  igazán szimpatikus vonása éppen az, 
  hogy Grecsó nem sajátítja ki egy műfaj 
  megszületésének pillanatát, és bátran 
  támaszkodik a remek szerzőtársra.

  A színészlemez műfaját jól ismerjük, 

  zseniális albumok vannak, olyanok, 

  amelyek korszakokat határoztak meg, és 

  bizonyos értelemben maradandóbbak, 

  fontosabbak lettek az adott időszak 

  popzenéinél: Udvaros Dorottya, Básti Juli, Kulka János, Cserhalmi György és persze a nagy varázsló, Dés László lemezei. Ám az író- vagy költőlemez egyáltalán nem bevett fogalom; hiá­ba létező törekvés a zeneművekbe irodalmárokat, önálló szövegek megalkotására képes remek művészeket bevonni, olyan lemez még nem igazán született (legalábbis nem jut ilyen az eszembe), ahol maga a költő énekelne is. Pedig a klasszikus, a kortárs, a jazz és még a modern DJ-kultúra területén is jelen vannak az írók és költők, nem beszélve a klasszikus városi dalról (Bereményi, ugye), sőt, a slam poetry kifejezetten igényli is az irodalmi szintű szövegeket. De nem énekelnek, hanem írnak, esetleg felolvasnak és beszélnek. Hogy az író ember énekeljen is, azt a Rájátszás című produkció hozta el: ebben többek között Háy János és Grecsó Krisztián zenei közreműködőként is jelen van, azonban saját névvel a borítón lemezt most Grecsó Krisztián készített.

Az Első évre fecske tulajdonképpen – nem tudom kihagyni – az első fecske, pedig nyilvánvaló, hogy vannak a zenélés iránt késztetést érző, zenélni tudó írók, költők, mégis ezzel a lemezzel született meg valamiféle műfajiság. Azért nem mondhatjuk teljesen, hogy új, mert az irodalom és a zene között mindig is volt kölcsönhatás, az viszont mégis más helyzet, hogy a szöveg megalkotója belülről van jelen a zene megszületését kísérő alkotófolyamatban is. És ez nem ugyanaz, mintha egy tehetséges dalszövegíró irodalmi értékekkel bíró dalszöveget ír, itt az eredendő irodalmi indíttatás jelenik meg a közös alkotásban. Az év elején megjelent album kettős szerzői lemez, az egymásra találás lenyomata a zeneszerző Hrutka Róberttel. És azt hiszem, a lemez egyik igazán szimpatikus vonása éppen az, hogy Grecsó nem sajátítja ki egy műfaj megszületésének pillanatát, és bátran támaszkodik a remek szerzőtársra. Hrutka is készített már színészlemezeket, a szélesebb közönség ismerheti őt a Jamie Winchesterrel közös albumokról és sikerfilmek zeneszerzőjeként. Az elképesztő rutin mégsem rutinmunkát eredményezett, hanem egy flow-t, amihez hozzátartozik az olykor megbicsakló prozódia, sortörés; és a finom kamara-hangszerelést is sikerült az intimitás szolgálatába állítani. Mert itt bizony olyan megélt történeteket énekelnek, öntenek képformába, amelyek egyedi élményekből, tapasztalatokból táplálkoznak, mégis mindannyiunknak ismerősek lehetnek: nagymama nehéz rézmozsara, szakítás, a pici gyermek megjelenése az életünkben, a Bóbita-éneklés, tévúton járó férj, bioszkönyv, az apakép. Számot vetünk elmúlással, a lemez daltulajdonosaival keressük a választ arra, kik vagyunk, számítunk-e egyáltalán, és keressük a fogódzókat is. A Grecsó–Hrutka Tandem az egymásra figyelésről is szól. Új helyzet lehet költőként egy másik személyiségen keresztül átszűrve előadni a saját szöveget, ahogy a fejben a vers eredetileg megjelenő ritmusát, dallamát valaki más átformálta. Ha van is ilyen dilemma, mi ezt nem érzékeljük a megtalált zsigeri közös hang miatt, ami annyira közös, hogy első meghallgatáskor nem tudtam elválasztani, kettejük közül ki énekel éppen. Grecsó sztáralkat, világít a színpadon, zenészként is felfigyelünk rá, jó, hogy hiteles tudott maradni, kellően laza, gitározás és éneklés közben sem bizonytalankodik el, a lemez szépen illeszkedik abba, ahogyan őt a könyveiből és innen az ÉS-ből megismerhettük.

Az anyag azzal együtt kerek, hogy van két – lényegében – felolvasás is, amelyek nem dalok, hanem akkordokkal kísért hangulatfoszlányok. Hrutka Róbert oda-vissza ismer zsánereket, amelyeket igazi mesterfogásokkal told meg. Képes „in medias res” vagy éppen visszafogással kezdeni, ami egyúttal a kiemelés eszköze is. A verseknek nincsen refrénjük, Hrutkának mégis sikerült refrénekre, bridge-re és további dalrészekre bontani a szövegeket, vagy „ná-ná-ná”-zva olyan „hook”-ot, a hallgatót rögtön megragadó motívumot odaillesztenie, aminek nyugati producerek is elismeréssel adóznának (például a lemeznyitó Amikor megkívánsz valcerében). Az Első évre fecske odafigyelős lemez, lassan ivódik be a tudatunkba: nálam most, úgy tűnik, egy ideig ott is marad.

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/24. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/24. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

VISZLÁT VESZÉLYHELYZET, HELLÓ EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZET? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.06.18.

Az egyesült államokbeli The Atlantic amerikai orbánizmusról ír; az EUobserver azt írja, Orbán Viktor kritikusai szerint optikai csalódás a veszélyhelyzet megszüntetése, mert egészségügyi válsághelyzetben ugyanúgy lehet rendeleti kormányzással igazgatni az országot. Ehhez hasonlóan a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt kérdezi: Viszlát veszélyhelyzet – Helló egészségügyi válsághelyzet? A Deutsche Welle pedig úgy fogalmaz: rendkívüli helyzet után és rendkívüli helyzet előtt. Csernyánszky Judit lapszemléje.

Amerikai orbánizmus?

Barack Obama demokrata elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Ben Rhodes Orbán Viktor példáján keresztül mutatja be a The Atlantic folyóiratban, hogyan vezet az út a demokráciától az autokráciáig, ami előtt Amerika is áll, amennyiben Donald Trump republikánus elnököt újraválasztják novemberben. Nemcsak a politikai berendezkedése, de kultúrája is az Orbán által megteremtett rendszerhez hasonlíthat. A 2014-es, az illiberális demokráciát megalapozó tusványosi beszédtől az erős kezű, autokratikus vezető által irányított nacionalizmusig eljutva a szerző összegzi: Orbán Viktor úgy döntött, a nemzet identitásának az ő identitásával kell megegyeznie, és hosszú finomhangolás eredményeképpen a demokratikus intézményeket a maga képére formálta. Gazdaggá tette a „haverjait”, és az így létrejött üzleti elit finanszírozza és tartja fenn a rendszerét. A Fidesz külpolitikáját egykor meghatározó oroszellenesség pedig Putyin-imádatba fordult, ami hozta magával a korrupciót is. Az amerikai republikánus párt is hasonló ösvényt tapos a 2008-as válság óta, saját meggazdagodásával törődve csak az újraválasztásra hajt, politikájának meghatározó jegye a bíróságok feltöltése saját emberekkel, a Fox News-birodalmon keresztül minden médiaműfajt igyekszik uralni, és oldódik oroszellenessége is. Orbán modellje alapján Trumpék is kialakították a „mi és ők” ellentétét, elértéktelenítik a demokratikus intézményrendszert, ellenfeleik után nyomoznak és lejáratják őket, gyakorlatilag a kongresszusi ellenőrzés megszűnt az elnöki rendszer felett. Legalábbis a republikánusok részéről. Ahogy Orbán harmadik megválasztásához is elég volt kevesebb, mint a szavazatok fele, úgy Trumpot is megválaszthatják hasonló szabályok szerint. A cikk szerint elég egyértelmű, hogy Trump második terminusa Orbánét másolja. Hacsak a szavazók nem látják úgy, hogy se Trump, se Orbán nem tudta kezelni a jelenlegi válságot, és még sötétebb jövő vár rájuk. A cikkben magyar jogvédőket, független újságírókat is megszólaltatnak.

Veszélyhelyzet, egészségügyi válsághelyzet

A veszélyhelyzet megszüntetéséről született jogszabály csak optikai csalódás, vélik Orbán kritikusai, mert egészségügyi válsághelyzetben ugyanúgy lehet rendeleti kormányzással igazgatni az országot, és az is hat hónapos átmeneti időszak után korlátlan ideig kiterjeszthető – elemzi a helyzetet civil érdekvédőkkel az EUobserver. A másik oldalt is „megszólaltatja” az írás, hisz Orbánék szerint hisztériakeltés és összehangolt politikai kampány folyt a kormány ellen. Úgyhogy itt az ideje a bocsánatkérésnek, mert mégiscsak véget vetett a miniszterelnök a különleges jogrendnek. A cikk emlékeztet, hogy az Európai Bizottság ugyan valóban nem indított vizsgálatot az elfogadott jogszabály miatt, de ezzel kapcsolatos aggályait minduntalan hangoztatta. Ami egyben figyelmeztetés is volt Orbánék számára. Orbán még levelet is írt az Európai Néppártnak, támadásukat aljasnak és cinikusnak tekintve. Csaknem száz intézkedést hozott a kormány a pandémia válságos időszakában, amelyek többsége változatlan marad.

A közel-keleti The National azt írja: kritikusai szerint az orbáni veszélyhelyzeti kormányzás precedenst teremtett mások számára abból a szempontból, hogy egy migránsellenes és muszlimellenes kormányfő miként képes korlátozni az emberek szabadságát. A cikk arra helyezi a hangsúlyt, hogy amint elfogadták az új törvényt, az rögtön az uniós górcső alá is került: vajon folytatódik a demokrácia lebontása? Hisz 13 tagállam már márciusban felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatos aggályára. A cikk azzal zárul, hogy az amerikai Johns Hopkins Egyetem adatai szerint a koronavírus-fertőzöttek és a betegségben elhunytak száma az uniós országokhoz, különösen nyugatiakhoz képest sokkal alacsonyabb.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ironizál a címben: Viszlát veszélyhelyzet – Helló egészségügyi válsághelyzet? Elég egyértelműen nyilatkoznak a jogvédők arról, hogy tulajdonképpen a hátsó lépcsőn mégiscsak a kvázi-diktatúra felé oson az Orbán-kormány.

A Deutsche Welle is ezen a vonalon megy tovább. Azt írja: rendkívüli helyzet után és rendkívüli helyzet előtt. Illetve egyik veszélyhelyzetből megy a másikba át a kormány.

Hol van válságban a demokrácia?

Az orosz Gazéta a maga demokráciaindexét állította össze, és ebben megállapítja, hogy jelenleg a nyugati demokráciák lakosságának 43 százaléka gondolja úgy, nem él demokráciában. Erre az orosz listára meglepetésszerűen felkerült Olaszország, Franciaország, de még az Egyesült Államok is. Az antidemokratikus országok között Magyarország is szégyenlistán: a magyaroknál és a lengyeleknél is a lakosság 64 százaléka nem érzékeli a demokráciát, míg a spanyoloknál 52 százalék, akárcsak az amerikaiaknál. Utóbbiakat a németek és az osztrákok, de még a dánok is élesen bírálják. Az orosz elemzés szerint ide jutott a világ, hogy európaiak bírálják az amerikai demokráciát, illetve annak leépítését.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

VALÓBAN SEMMI SEM LESZ OLYAN, MINT AMILYEN A JÁRVÁNY ELŐTT VOLT?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.06.18.

Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is előszeretettel hangoztatta a járvány hónapjai alatt, hogy semmi sem lesz úgy, ahogy az a koronavírus előtt volt. Hogy pontosan mire gondoltak, nem tudjuk, de az valószínű, hogy saját érdekeik előtérbe tolását remélték a krízishelyzettől. Most, hogy jelen állás szerint nagyobb döccenők nélkül lemenedzselték a járványt, jöhet a nagyobb falat, a gazdasági visszaesés kezelése. Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy ennek megoldása, esetleg megoldatlansága dönti majd el a 2022-es országgyűlési választások végkimenetelét.

Talán azért grasszált egy vödör kovászos uborkával néhány hete a magyar kormányfő, hogy megvillantsa azt, hogy mi marad a régi a járvány után is. Az általa összepancsolt savanyúság ugyanis az állandóságot sugallta a járvány idején, ami nyilván megnyugtató üzenet volt mindazok számára, akik aggódtak a Fidesz hatalmának esetleges megingása miatt. Azonban uborka ide, kovász oda, a járvány tanulságait összegezve ma már tudjuk, hogy nem a halálos áldozatok nagy száma miatt kell elsősorban aggódnia a kormánynak.

A költségvetés megrogyása ugyanis minden eddigi távlati elképzelést felülírt a Fidesz stratégái körében. Hiába szórja bőkezűen a kormány továbbra is a pénzt hazai és külföldi focicsapatoknak, hiába pörgeti fel a Mészáros Lőrincnek és köreinek szánt állami projekteket, azt tudjuk, hogy a kasszában messze nem lesz annyi pénz az idén, és valószínűleg jövőre sem, amennyivel nyugodtan vághatnának bele a választásokkor immár megszokott osztogatásokba. Ez mindenképpen változás lesz a 2018-as választásokhoz képest, úgyhogy ebben az értelemben igaz volt az állítás, hogy a vírus után sok minden megváltozik...

ITT OLVASHATÓ

“AZÉRT NEM VOLT MINDENKI HŐS” – EGY KÓRHÁZI DOLGOZÓ SZUBJEKTÍV JÁRVÁNYNAPLÓJA

ÁTLÁTSZÓ / KORONAVÍRUS
Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2020.06.18.

Az egyik fővárosi egészségügyi intézmény szakdolgozója vállalta, hogy megosztja az Átlátszóval a koronavírus-járvány során szerzett tapasztalatait. Névtelenül, hisz papíron az ágazat összes munkavállalójának megtiltották, hogy szóba álljanak a médiával. A beszélgetésből kiderül: keveset teszteltek az egészségügyi dolgozók körében, sokan pánikba estek, és olyanok is akadtak, akik inkább táppénzre mentek. Anyagilag viszont szinte mindenki rosszul járt. Szubjektív járványnapló, rózsaszín szemüveg nélkül.

– Mi volt a legnagyobb változás, amit a járványhelyzet okozott egy egészségügyi dolgozónál?

– Az átvezénylések. Ugyan ez mindig is benne volt a szerződésünkben, de a több mint húsz év alatt, amióta a szakmában vagyok, eddig soha nem éltek vele. Ahogy az általam ismert kollégáknál sem. És valami azt súgja, ez a változás tartós lesz. Ugyanis a vezetők ráéreztek az ízére, hogy gond nélkül lehet ide-oda rakosgatni az embereket. Korábban, amíg úgymond szárnyalt a gazdaság, nehezebben tehették volna ezt. Fennállt a kockázat, hogy megunják, besokallnak, elmennek külföldre, vagy itthon, a piaci szektorban vállalnak jobban fizető munkát. Most azonban, hogy az egész világon visszaesett a gazdaság, rengetegen elveszítették a munkájukat, bizonytalanabb lett az egész. Így aztán tömegével vannak olyan családok, ahol az egyetlen stabil jövedelem az egészségügyi dolgozóé. Ha férjét vagy a feleségét már kirúgták, ő nyilván nem fogja kockáztatni a közalkalmazotti státuszát, ami mégiscsak nyugdíjas állás. Szóval, így a kórházak is jobban tudnak munkáltatóként nyomást gyakorolni az átcsoportosítások érdekében. Szerintem ez a gyakorlat maradni fog – ahogy a kórházparancsnokok is...

ITT OLVASHATÓ

A VILÁGSZÍNVONALTÓL A KÖZÉPSZERIG – I. RÉSZ: A MAGYAR AGRÁRIUM DIADALA

168 ÓRA
Szerző: DR. GAZDAG LÁSZLÓ
2020.06.18.

Nem ördögtől való dolog a komplex agrárvállalkozási forma, még ha annak gyökerei éppen a magyar szocialista korszakban találhatók. Erről is beszélt lapunknak Raskó György agrárközgazdász abban a cikkben, amely két hete jelent meg. Szerinte a hagyományos magyar bizalmatlanság is oka lehet annak, hogy az agráriumban dolgozók idegenkednek a szövetkezeti, a társulási formáktól, mert az egykori kolhozrendszer emlékeit látják bennük. Holott a nagyüzemi működés egyik előnye éppen az, hogy integrálni tudja a kistermelőket, és így nagyobb jövedelmezőséget nyújt nekik. Gazdag László agrárközgazdász, kandidátus, egyetemi tanár a következő hetekben a saját tapasztalatai alapján foglalja össze az egykor világszínvonalú hazai mezőgazdaság kálváriáját.

Megkockáztatom, hogy az 1980-as évek közepén a magyar mezőgazdaság sok tekintetben az első helyen állt a világon.

A nagy találmány az úgynevezett termelési rendszer volt: egy komplex szolgáltató-ellátó és fejlesztő szervezet. Miközben a termelési rendszerek ötvenféle szolgáltatást egyesítettek, agronómiai, műszaki és közgazdasági-pénzügyi területen is segítséget nyújtottak a partnergazdaságoknak, egy-egy helyen egy hektárra vetítve 30 forintért. Akik ellenezték a termelési rendszerek létét, főleg azzal támadták, hogy kizsákmányolják az üzemeket. A pártállami oligarchák egy csoportjának ugyanis nagyon nem tetszett a termelési rendszerek piaci versenye a partnergazdaságokért, szerették volna ezeket integrálni és bürokratikus irányítás alá vonni. Ha ez a nézet győzött volna, az lett volna a termelési rendszerek halála!

Hatvanhárom ilyen szervezet volt az országban, ezek összegyűjtötték a világ legjobb technikai eszközeit, technológiáit, állat- és növényfajtáit, hibridjeit, mind kipróbálták, majd bevezették a partnergazdaságokban. A termelési rendszerek által kidolgozott pénzügyi konstrukciók révén a legágrólszakadtabb téeszek Szabolcsban, Hajdú-Biharban így hozzájutottak a világ legkorszerűbb technikájához, technológiájához, a John Deere traktorhoz, a Claas Dominator kombájnhoz, a Pioneer kukoricahibridekhez. Az előző öt év átlagához viszonyított többlettermésből kellett visszafizetni a hitelt. A technológiai robbanás következtében a termésátlagok egyik évről a másikra akár megháromszorozódtak (!), még a legszegényebb üzemek is ki tudták fizetni a hitelt a drága gépek után. Az egész világ csodálta a magyar mezőgazdaságot...

ITT OLVASHATÓ

NYÍLT LEVELET ÍRT PALKOVICSNAK A SZÍNMŰVÉSZETI

NÉPSZAVA
Szerző: Népszava
2020.06.17.

A majdani vagyonkezelői alapítvány kuratóriumába javasolnak kimagasló személyiségeket.

Eötvös Péter, Udvaros Dorottya, Röhrig Géza, Pataki Ági, Kovalik Balázs, Novák Eszter, Simó György és Droppa Judit textilművész szerepel a Színház- és Filmművészeti Egyetem Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek küldött levelében, amelyben a majdani vagyonkezelői alapítvány kuratóriumába javasolnak kimagasló személyiségeket.

 Az egyetem vezetősége a Facebookon nyilvánosságra hozott levélben így fogalmaz: "Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy a kurátorok kiválasztási folyamatában egyeztetési és egyetértési joga lehessen az egyetem szenátusának, illetve a hallgatók képviseletének. (...) A Kuratórium tagjaira vonatkozóan kiemelten fontos szempontnak tartjuk, hogy együttesen az intézményben oktatott valamennyi diszciplínát képviseljék, az intézmény oktatási, művészeti és tudományos kutatási feladatait, értékrendjét és hagyományait egyaránt szem előtt tartsák, legyen közöttük olyan személy, aki komoly oktatási, intézményvezetési, alapítványműködtetési tapasztalattal rendelkezik, továbbá, hogy legalább két nő kerüljön a leendő kuratóriumba." ...

ITT OLVASHATÓ

„NEM EZ A SAJTÓSZABADSÁG LEGNAGYOBB SÉRELME, DE ILYENRE ÉN NEM EMLÉKSZEM”

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.06.18.

Első olvasatra elképesztő botrányt kavart ismét feltűnési viszketegségében a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője, aki – önvallomása szerint – akár kalapáccsal is megtanítaná zongora mellett a helyes ujjtartásra akadékoskodó ellenfeleit. Az irodalmi filosz önálló munkássága híján, önmagának tulajdonított egy készülő Magyar Narancs cikket és le is közöltette az ideológiailag ellenérdekelt Origo felületén – még a Mancs-megjelenés előtt.

Demeter váltig állítja, hogy – Ottlik klasszikusával élve – a Magyar Narancsnak „elefes”, mivel nem kapta vissza a szerinte interjúnak tervezett információcsere tartalmát, ezzel ő az általa vélt anyagot szabad prédának vélte, annak ellenére, hogy a Mancs a jövő heti print számába tervezte.

Demeter keddi fb-reakciója szerint, továbbra is áll a sajtó rendelkezésére, ha megkeresik, korrekt kérdésekre korrekt választ ad, de arra már felhúzza a szemöldökét, ha ultimátumszerűen megmondják, meddig várják a választ. Ezután minden interjút fölvesz és közzéteszi a vágatlan verziókat a Facebook-oldalán – a PIM főigazgatójaként nincs takargatnivalója. „Teljes nyilvánosságot akartok, mert ez a közérdek, legalábbis ezt mondjátok, amikor közérdekű adatokat kértek ki (amelyeket határidőre mindig meg is adunk), szóval tőlem megkapjátok" – üzente a ballib sajtónak...

ITT OLVASHATÓ

A KUKAHOLDING KUDARCA UTÁN TÍZMILLIÁRDOKBA KERÜLHET AZ ÚJ SZEMÉTHATÓSÁG IS

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2020.06.18.

Négy év után megint új csúcsszervet tesz az Orbán-kormány az állami hulladékgazdálkodási szektor fölé: a szervezeti átrendezést júliusban indítják. Lefelezik, de tovább nyelheti a pénzt a kukaholding, közben legalább 35 milliárd forintot tesznek bele a Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatalának felállításába is.

Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. az indulása óta leginkább káoszt idézett elő maga körül, és veszteséget termelt. A kukaholdingként elhíresült állami céget 2016-ban hozta létre a kormány azzal a feladattal, hogy központosítsa a kommunális szemétszállítás díjbeszedését, és eddig ez a cég felelt a hulladékgazdálkodási stratégia meghatározásáért és az ágazat fejlesztési irányainak kijelöléséért is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azonban most elvenné az irányítói feladatköröket a kukaholdingtól. Anélkül, hogy nyilvánosan kimondták volna a cégről, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a tárca új ágazati csúcsszervezetet hoz létre, igaz, a felére visszavágva egyelőre életben hagyja a kukaholdingot is...

ITT OLVASHATÓ

BUDAPESTI KERÜLETEK EGY REJTÉLYES PARKOLÁSI SZOFTVER CSAPDÁJÁBAN

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2020.06.18.

- A fizetős övezetekhez tartozó önkormányzatokban egy olyan cég szoftverét használják a parkoló autók ellenőrzéséhez, ami alig árul el magáról valamit. 

- A kerületek átalánydíjai között óriási, nehezen magyarázható különbségek vannak.

- Ha egy önkormányzat egyszer leszerződött a céggel, akkor nagyon nehéz megszabadulni tőle.

- A főváros kerületei függővé váltak egyetlen magáncég informatikai szolgáltatásától.

- Karácsony Gergely, zuglói polgármesterként az önkormányzati kampányban, a szocialistákkal szembe menve, megpróbált kiszabadulni a csapdahelyzetből.

- Titokban készítettek egy új parkolási szoftvert, ami a kiút lehetett volna. Nem lett.

444: A Sessionbase parkolási szoftverét használják a legtöbb helyen Budapesten. Viszont a 12. kerület havonta nettó 14 és fél millió forintot fizet érte. Máshol, például a Várban…

x: Másfél millió alatt. Mindent tudok.


444: De miért van ekkora különbség?

x: Hol milyen éhesek a gazdik.

(Az idézet az egyik legnagyobb parkolási vállalat fejével folytatott háttérbeszélgetésből származik)


2019. decemberben a 12. kerület parkolást intéző önkormányzati cége, a Fáber kft. 870 milliós (bruttó 1 milliárd 104.9 millió forint) megbízást adott a Sessionbase kft-nek, ami azt jelenti, hogy a Hegyvidék öt éven keresztül nettó havi 14,5 millió forintos bérleti díjat fizet a parkolásellenőrzést kiszolgáló informatikáért. Miközben a szomszédos I. kerület, a Vár ennek tizedét, havonta egymillió négyszázhúszezer forintot fizet a Sessionbase csomagjáért. Zuglóban 2020. tavasszal Horváth Csabáék ugyanezzel a céggel állapodtak meg, ők havi nettó 8 millió forintot fizetnek a szolgáltatásért. Erzsébetváros pedig 2020. nyarán rendelte meg ugyanettől a cégtől a parkolás ellenőrzéséhez szükséges informatikai pakkot, havonta nettó 5 millió forintért.

A Sessionbase vezetőjét, Schäffer Zoltánt megkerestük, hogy adjon magyarázatot az árkülönbségekre, aki az alábbi választ küldte: „Figyelembe vesszük az adott partner igényeit, ügyszámát, parkolóhelyeinek számát, működési területét, a feladatot elvégzők számát, a keletkezett adatok mennyiségét is. Nincs két egyformán kialakított rendszerünk. Ezért nem lehet összehasonlítani az egyes partnereinkre vonatkozó árakat, ahogy azt Ön megtette.”...

ITT OLVASHATÓ