A NEMZETMEGVEZETŐ

HÍRKLIKK
Szerző: FSP
2020.06.17.

Megvallom őszintén, évekig kacérkodtam azzal a gondolattal, hogy Orbán Viktor fejét photoshoppal beleteszem Szálasi Ferenc elhíresült fotóján látható testébe. Arról a képről van szó, ahol a nemzetvezető testvért a Duna-parton, a folyóba roskadt Lánchíd és a földig rombolt Budapest látványa előtt kapták lencsevégre. Sokáig hezitáltam, de mindig elálltam az ötlettől, és most örülök, hogy így döntöttem. Ez ugyanis, ahogyan akkor is éreztem, de most már biztosan tudom, a kocsmák, a nyilas keretlegények – és mostantól a Fidesz – stílusa.

A budapesti Fidesz ma arra vetemedett, hogy Karácsony Gergely fotóját beleapplikálja Szálasi nemzetvezető testébe. Ezzel a Fidesz – ki tudja hányadszor – szintet lépett és olyan morális mélységekbe jutott, ahová tisztességes embernek nem szabad őket követni.

Annak idején azért játszottam a gondolattal, hogy Orbánt nemzetmegvezetőként ábrázoljam, mert haragudtam rá, amiért lesajnált, mondjuk ki: szörnyű helyet csinált a hazámból. Orbán nemzetmegvezetőnek köszönhető, hogy külföldön megvetéssel és sajnálkozással beszélnek rólunk, hogy már csak diktátorok állnak szóba a magyar vezetőkkel. Hogy mindent ellepett a korrupció, és egy eszelős, frusztrációit kezelni képtelen, saját démonaival megbékülni nem tudó vezér foglya lett az ország...

ITT OLVASHATÓ

„A NAGY TÚRÓT HIBRID REZSIM, EZ ZSARNOKSÁG!”

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2020.06.17.

Ripp Zoltán történész szerint a „Fidesz nevű bűnszervezet” által létrehozott rendszer nem hibrid rezsim, hanem zsarnokság, viszont az ellenzék ezzel nem néz szembe. Az éppen aktuális legerősebb párt örül annak, hogy szavazókat vett el a többitől, egyébként pedig úgy készülnek, mintha választáson leváltható lenne a regnáló hatalom.

Ripp Zoltán történész a Reggeli gyorsban azt mondta: cikkét figyelmeztetésnek szánta, hogy „tessék komolyan venni azt a helyzetet, amelybe kerültünk”, mert úgy tűnik, az ellenzék nem veszi elég komolyan. Tevékenysége, politikája nem irányul arra, hogy rendszerváltást érjen el, csak kormányváltást akar. Szerinte az illúzió, hogy ha felépítik magukat, összefognak, akkor lesz esélyük. Most az ellenzéki pártok annak örülnek, hogy elvesznek egymástól szavazókat, és akkor ők a legerősebbek, de ettől az ellenzéki és a kormánypárti szavazók aránya nem változik.

Nézzenek végre szembe azzal, hogy mi folyik Magyarországon, vegyék tudomásul, hogy Orbán Viktor „nem fogja átadni a hatalmat” egy szép, demokratikus választás után - hangsúlyozta. Olyan nincs, hogy egy „zsarnok” engedjen olyan helyzetet létrejönni, amelyben számára kedvezőtlen eredmény alakulhat ki. És a kormánynak ahhoz minden eszköze megvan, hogy megakadályozza az ellenzék törekvéseit – tette hozzá.

Az „alapvető bűnt” szerinte az ellenzék akkor követte el, amikor a 2014-es választások előtt nem arra építette fel a stratégiáját, hogy ez a rendszer illegitim. Ha nem játszanák el, hogy itt demokrácia van, akkor egészen más lenne a helyzet. De ez nemcsak a pártokra vonatkozik, mert a pártok csak az ellenzék kis részét fedik le. Ha csak rájuk építenek, akkor „megette a fene az egészet”.

Az ellenzék parlamenti részvételével el lehet játszani, hogy itt hibrid rendszer van – mondta a történész. Szerinte „egy nagy túrót van hibrid rendszer, Magyarországon zsarnokság van”, amihez nagyon más típusú ellenzékiség felel meg. Azt mondta, azért nem ír gyakran publicisztikát, mert már minden elmondott a „Fidesz nevű bűnszervezetről”, és nem akarja magát ismételni.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

TÖBB MINT 2 MILLIÓ NYUGDÍJASNAK POSTÁZZÁK KI A KORMÁNY INGYENES NYUGDÍJASMAGAZINJÁT

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2020.06.17.

„Jókor” címmel több mint 2 millió nyugdíjashoz megy ki a héten egy hivatalosan a Magyar Államkincstár által kiadott 16 oldalas nyugdíjas tájékoztató, ami formailag leginkább az ingyenesen osztogatott, fideszes bulvárlaphoz, a Lokálhoz hasonlít, annyi megkötéssel, hogy az újságban megszokott hagyományos kormányzati hirdetésekért ebben a kiadványban natív Fidesz-tartalmakkal, Orbán-köszöntővel, Novák Katalin-interjúval, Győrfi Pál-tanácsokkal és Reviczky Gábor-féle halászlérecepttel kárpótolják az idős olvasókat. 

Meg persze rengeteg nyugdíjemeléssel, nagyszülői gyeddel, gyógyszertámogatással, a kedélyes magazinhangulathoz elengedhetetlen unokázós-nosztalgiázós kontenttel, és keresztrejtvénnyel.

A kormány a különböző tájékoztatóknak álcázott propagandaakciók és konzultációkhoz hasonlóan ennek a kiadványnak az elkészülését is úgy csomagolja be, mintha csak felkérést teljesítene. Ha igaz, amit állított Novák Katalin családügyi államtitkár és Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott kedden, ezúttal az Idősek Tanácsának javaslatára álltak bele a dologba, bár nem siették el a dolgot, mert a magazin kiadásáról már 2018 októberében megszületett a döntés, Orbán Viktor jelenlétében. Viszont mostantól elvileg minden negyedévben megjelenik a nyugdíjas postaládákban a „Jókor”...

ITT OLVASHATÓ

A TŰZIJÁTÉK ÉS A SZENT ISTVÁN-FESZTIVÁL ISMÉT BELOBBANTHATJA A JÁRVÁNYT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.06.17.

„Hogyan tudja a kormány garantálni a szükséges szociális távolságtartást az augusztus 20-i tűzijáték és a többnapos fesztivál alatt?” – teszi fel a kérdést Falus Ferenc, aki szerint azt sem tudják majd elérni, hogy mindenki valóban viselje a maszkot, ráadásul a védelmet biztosító módon, azaz szabályosan. „Láttuk, hogy a Magyar Kupa döntőjében, a fociszurkolók hogyan viselkedtek” – fűzte hozzá. A tömegrendezvények nagyon veszélyesek, az USA-ban is a tüntetések után robbant be ismét a járvány, ahogy Madridban is a március 8-i nőnapi demonstrációt követően. Ráadásul azt sem lehet megmondani, hogy mikor jön a pandémia második hulláma. Kínában már a küszöbön áll, ha át nem lépte azt.

Miközben idehaza minden jel szerint lassan kifelé tartunk a koronavírus-járványból (legalábbis annak első hullámából), a világ több pontján újra elkezdett romlani a helyzet. Köztök Kínában, ahol megjelent a második hullám, amelynek nyomán Peking súlyosabb fokozatúvá nyilvánította a kockázatot, ismét bezárta az iskolákat, felkérte az embereket, hogy újra dolgozzanak távmunkában – jelentették a hírügynökségek. A hatóságok közlése szerint, újabb 58 új fertőzöttet regisztráltak (ezzel egy hét alatt 137 új esetet). A hullám egyébként ismét egy piacról indult ki...

ITT OLVASHATÓ

VISZONTLÁTÁSRA! NINCS ÉRTELME MAGUKKAL BESZÉLGETNI! TARLÓS ISTVÁN-NAGYINTERJÚ AZ AZONNALIN

AZONNALI.HU
Szerzők: BAKÓ BEA, HUTTER MARIANNA
2020.06.17.

Mi történt nyolc hónap alatt a fővárosban, azon kívül, hogy a Nagykörútra és az Üllői útra festettek két hosszú, sárga vonalat? – kérdezett vissza Tarlós István, mikor felvetettük: hogyhogy nincs elég pénz a Lánchíd felújítására? A MÁV igazgatótanácsába beült volt főpolgármestert kérdeztük a vasúti mellékvonalak megnyirbálásáról is: majdnem otthagyta az interjút, mert szerinte idétlen kérdés, hogy mikor utazott utoljára vonattal.

Milyen az élet Óbudán, mióta DK-s polgármester van?

A DK-s polgármesterről nekem emberileg nincs rossz véleményem. Ő nemrég még MSZP-s volt, és én óbudai polgármesterként futólag ismertem már őt, mert külső bizottsági tag volt az egyik bizottságban. Akkor is egy szerény, udvarias fiatalember volt. Ő eredetileg történelemtanár, és amikor megnyerte a választást, annak ellenére, hogy az elődje az én egykori alpolgármesterem és pártfogoltam volt, bejelentkezett, nagyon jól elbeszélgettünk. Sok mindenről mást gondolunk a politikában, de emberileg nagyon jó benyomásom volt róla.

Akkor nem félti Óbuda jövőjét?

Ha őrajta múlik, akkor szerintem nem kell. Hacsak valamilyen kényszer alá nem helyezik, ami azért abban a pártban elképzelhető éppenséggel.

Hogyan jött át Budáról, esetleg a Lánchídon keresztül jár dolgozni a Kossuth térre?

Az nem lenne logikus. De szerintem a jelenlegi városvezetés annál jobban jár, minél kevesebbet beszélünk a Lánchídról.

Akkor nem azért nem arra megy, mert nem mer rálépni a Lánchídra, hanem mert a Margit-híd jobban útba esik?

Leginkább az Árpád-hídon járok. De ha azt kérdezik, hogy én miért nem újítottam fel a Lánchidat, akkor azt tudom válaszolni, hogy azért, mert a jelenlegi furcsa koalíció emberei meg nem újították fel a hármas metrót, félkész állapotban hagyták ott a négyes metrót, és a többi. Vagy miért kótyavetyélték el a vízműveket, amit nekem vissza kellett vásárolnom? Mit szólnának most, ha Karácsony Gergely nevét és telefonszámát kicímkéznék a Lánchídra, ahogy Gy. Németh Erzsébet tette velem a hármas metrónál? Rendkívül arcátlan kérdésnek találom.

Ezt a kérdést ön tette fel saját magának.

Nem is mondom, hogy az önök részéről, de arcátlan feltevésnek tartom, különösen azok után, hogy 2018-ban mi már kész kivitelezési terveket prezentáltunk a Lánchídra. Szóval az utóbbi napok szánalmas próbálkozásai azért vannak, hogy ne kelljen arra a kérdésre válaszolni, hogy nyolcadik hónapja miért nem történt semmi a Lánchíddal.

Miért nem írták ki a Lánchídra még feltételesen sem a tendert? Erre kellene válaszolni inkább, de mivel erre nem lehet, ezért jönnek a hülyeségek sorban.

Az ellenzéki online sajtóban olyanokat lehet olvasni, amikre már nem is érdemes reagálni. Hogy nem mertem több pénzt kérni Orbántól, meg ilyen ostobaságok.

Akkor miért csak 6 milliárdot kért a felújításra, ha azt jósolta a BKK, hogy 14,4 milliárdba fog kerülni?

Mert nem jósolta ezt a BKK...

ITT OLVASHATÓ

A ZSÁKOS EMBER ÖRÖME

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.06.17.

Olyan mint mi, mint a szomszéd, mint a zöldséges, a postás. Közülünk való, a mi kutyánk kölyke, ismer minket, mi ismerjük őt. Szerethető figura, közvetlen, mentes minden nagyképűségtől. Gyűrött gatya, gyűrött zakó, ing a kutya alól közvetlenül, 300 forintos kínai póló az ing alól kikandikál, nyakkendő nincs, olyat a melósok nem hordanak. A Mikulás sem hord nyakkendőt. Csak megy, és viszi a puttonyában a mindenféle ajándékot a boldogan kacagó dedeknek. Nem kér viszonzást, legfeljebb egy kis sütit és tejet, de azt is csak bizonyos kultúrkörökben, a sztyeppei népek ebbe nem tartoznak bele. A kultúrkörbe.

Most is tele a puttonya, a kisvasutat már út közben kirakta, majd meg is fogja hosszabbítani Bicskéig, de pénz még maradt a zsákban, azt elhozta. A csillogó autókat gyártó üzembe hozta a pénzt, sok pénzt, út közben szedte össze a többi háznál, ahol megfordult. Mert csodák nincsenek, bármennyire szeretnénk hinni az ellenkezőjében. Az ajándékokkal tele zsák nem kifogyhatatlan és nem telik meg magától. Azt bizony újra meg kell tölteni, de semmi gond, a jó zsákos ember út közben megoldja ezt a feladatot is. Visz krumplit, tésztát, közpénzből fizetett menzát Pistikének, cserébe felmarkolja a kekszesdobozból a pénzt, amit a hűtőszekrény cseréjére rakosgattak félre a szülők. Nem fog kelleni a hűtőszekrény, az élelmiszer árak úgy felmentek, hogy amúgy sem lenne mit belepakolni. Aztán Kovács bácsiéknál is talál egy kis megtakarítást, azt viszi, hagy helyette az asztalon utalványt. Akár még a rezsit is fizethetik belőle. Így megy házról házra, viszi az ápolónők fizetésemelését, a tűzoltók pénzét, a pedagógusok túlmunka díját, a minimum nyugdíj és a családi pótlék emelést. Szóval csupa olyasmit, amire amúgy sincsen szükség. Viszi az óvodafelújítás fedezetét, a szülők majd összedobják, összefognak, megcsinálják. Ez külön jó, mert összekovácsolja a közösségeket. Viszi az önkormányzatok pénzét, hiszen mindenkinek ki kell vennie a részét a közös terhekből, aki nem teszi, az önző geci. Márpedig a szittya kipcsak bennszülöttek soha nem önző gecik, aki mégis az, az idegen.

Így ment szép sorban a közülünk való, a legkisebb királyfiból lett közülünkvaló, a puttonya egyre csak dagadt, míg végül már alig bírta el. Ekkor ért az Audi gyárba és úgy döntött, kiönti a zsákja tartalmát, nem cipeli tovább. Hiszen amúgy is megy tovább, újabb családokat látogat meg, majd menet közben ismét megtömi, nem gond...

ITT OLVASHATÓ

NEM ADOTT SZÓT A KORMÁNY A POLGÁRMESTEREKNEK A 2021-ES KÖLTSÉGVETÉS TÁRGYALÁSÁN

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS BLANKA
2020.06.17.

Polgármesterek és szakszervezeti vezetők szerették volna elmondani véleményüket a 2021-es költségvetési tervről a Költségvetési bizottság szerdai ülésén, a kormányzati többség azonban leszavazta, hogy meghallgassák őket – jelentették be az érintettek egy rendkívüli sajtótájékoztatón.

A kormány május végén jelentette be a 2021-es költségvetés tervét, amely súlyos megszorításokat helyezett kilátásba az önkormányzatokkal szemben, többek között a szolidaritási adó növelésével és a gépjárműadó elvételével. Az ellenzék emiatt kedden módosító indítványokat is benyújtott.

Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere elmondta, azzal a reménnyel jelent meg ma a tárgyaláson, hogy szót kaphat, mégsem engedték meg neki, hogy az önkormányzati költségvetési tételekkel kapcsolatban felszólaljon és javaslatokat fogalmazzon meg.

„Azt gondolom, azok a fideszes képviselők, akik nem emelték fel a kezüket, és amellett voksoltak, hogy ne kapjunk szót, nemcsak engem ütöttek arcul, hanem azt a 25 ezer embert, akit képviselek, és nemcsak engem és a mögöttem álló polgármestereket, hanem azt a sok százezer szavazópolgárt, akit képviselünk” – fogalmazott Lengyel Róbert..

Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere hozzátette, a tervezett megvonásokkal a kormány az ő településüktől másfél milliárd forintot venne el. Úgy véli, az önkormányzatoknak önálló forrásokra lenne szükségük, hiszen ezekből tudják finanszírozni a szociális segélyeket, az intézményeket, a közutak fenntartását és azt a rendszert, ami a vállalkozásokat kiszolgálja.

„133 fideszes elég bátornak mutatkozik arra, hogy elvegyen az emberektől, az önkormányzatoktól 160 milliárd forintot, de arra már nem elég bátrak, hogy meghallgassák a képviselőket, akik elmondanák, hogy ez miért is rossz” – fogalmazott Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere, ahol a költségvetés 1,9 milliárd forinttal rövidítené meg a kerületet.

Horváth megjegyzete, a járvány idején elvárták volna, hogy partnerként viselkedjenek a kormányzati szereplők az önkormányzattal szemben, de úgy tűnik, még most, a válság után sem számíthatnak erre, ezért mindent meg fognak tenni azért, hogy a választókat képviselve a helyére tegyék ezeket a dolgokat.

Déri Tibor, Újpest polgármestere szerint ez a tervezet az önkormányzatok kivéreztetésének utolsó pillére, ez a forrásmegvonás pedig valójában nem is az önkormányzatoktól vesz el rengeteg pénzt, hanem maguktól az választópolgároktól.

Érd polgármestere, Csőzik László elmondta, az országban náluk növekszik a legdinamikusabban a lakosság, mégsincs pénzük kellő mennyiségű intézményt létrehozni az ott élőknek, mert a helyi gazdaság elképesztően gyenge a szolidaritási adó miatt. Jelenleg bő 1 milliárd forint áll rendelkezésükre a befolyt összegekből, de ennek most felét elvenné a kormányzat az új költségvetéssel...

ITT OLVASHATÓ

NYÍLT LEVÉL DEBRECEN TERMÉSZETTUDÓSAIHOZ ÉS MINDEN POLGÁRÁHOZ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2020.06.17.

Vezető természettudósok kérik a debrecenieket, hogy mondjanak véleményt a kormány tervéről. Merthogy miután úgy látszott, megmenekül a Természettudományi Múzeum és maradhat Budapesten, mégis Debrecenbe kéne mennie a kormány szerint. A Válasz Online a tudósok nyílt levelét változtatás nélkül közli.

A sajtóhírekből Önök nyilván mindannyian értesültek a kormány végleges tervéről Debrecen város hosszú távú fejlesztését illetően. Nem vitás, hogy például az egyetem megerősítésével kapcsolatos elképzelések nagyszerűek, és a város – és ezáltal az ország – előrelépését szolgálják. Van azonban ennek a tervnek egy olyan pontja, amiben már nem nyilvánvaló az egyetértés – ez pedig a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Debrecenbe költöztetésének ügye.

Ezt a tervet rendkívül sokan ellenzik szakmai és nem szakmai körökben egyaránt. A tudomány és a közművelődés képviselői már minden lehetséges fórumon felhívták a kormány figyelmét arra, hogy

- nem veszi figyelembe azt, hogy évtizedek alatt kialakult szakértelem vész el véglegesen az eredeti helyről 200 km-re költözés miatt,

- a munkájukat elveszítő specialista muzeológusok nem pótolhatók egyik évről a másikra, de még évtizedek alatt sem,

- nemzetközi tapasztalatok szerint egy ilyen költözés elkerülhetetlen és pótolhatatlan károkat (törés, megsemmisülés, elkallódás) okoz a sokmillió tételből álló gyűjteményben,

- és lehetetlenné válik az, hogy iskolai csoportok könnyen elérjék a kiállításokat az ország bármely részéből.

A tradíció, a hosszú, sikeres múlt, és a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf írásban, latin nyelven lefektetett szándéka („Musaeum isthoc Regni eo semper in Loco consistere debeat ubi ipsum Dirigens Dicasterium Regni Sedem obtinuerit.”) sem számít ezúttal. A nagyszámú cikket, petíciót (itt és itt), MTA-határozatot és a külföldi véleményeket (itt és itt) teljesen figyelmen kívül hagyva a kormány elhatározta, hogy Debrecen fejlesztése az MTM odaköltöztetésével valósítandó meg...

ITT OLVASHATÓ

„EZ ORBÁN KITERJESZTETT HATALMÁNAK TÖRVÉNYBE IKTATÁSÁVAL ÉR FEL”

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.06.17.

A nemzetközi sajtóban több helyen is foglalkoznak a magyar parlament tegnapi döntéseivel. A Reuters kiemeli, hogy miközben visszavonták a kormány különleges felhatalmazását, Orbán Viktor több rendelkezését érvényben tartották. A Bloomberg azzal foglalkozik, hogy egészségügyi válsághelyzetet, rendkívüli állapotot lehet hirdetni a parlament nélkül is. A New York Times összefoglalja a tapasztalatokat: többen úgy látják, hogy a különleges jogrend megszüntetése gyakorlatilag Orbán Viktor kiterjesztett hatalmának a törvénybe iktatását jelenti. 

A nemzetközi sajtóban több helyen is foglalkoznak a magyar parlament tegnapi döntéseivel. A Reuters kiemeli, hogy miközben visszavonták a kormány különleges felhatalmazását, Orbán Viktor több rendelkezését érvényben tartották. A Bloomberg azzal foglalkozik, hogy egészségügyi válsághelyzetet, rendkívüli állapotot lehet hirdetni a parlament nélkül is. A New York Times összefoglalja a tapasztalatokat: többen úgy látják, hogy a különleges jogrend megszüntetése gyakorlatilag Orbán Viktor kiterjesztett hatalmának a törvénybe iktatását jelenti.

A New York Times külön cikkben foglalkozik a magyarországi helyzettel. Ebben megállapítja: többen úgy látják, hogy a különleges jogrend megszüntetése gyakorlatilag Orbán Viktor kiterjesztett hatalmának a törvénybe iktatásával ér fel. A lap ismerteti az Eötvös Károly Intézet elnevezésű budapesti demokráciafigyelő intézmény elemzésének következtetését, miszerint a tegnapi döntésekkel nem kívánták helyreállítani a járvány előtti jogrendet, hanem megteremtették a jogi alapját újabb rendkívüli és korlátlan kormányzati hatalomgyakorlásnak. Idézi Fleck Zoltánt, az intézet igazgatóját, az ELTE jogi karának tanárát, aki szerint „innen már nincs visszalépés”, a hatalom állandósította a rendkívüli állapot lényegét.

A New York Times szerzője szerint Orbán, a hatalomba történt 2010-es visszakerülése óta nyers erővel dolgozik azon, hogy alapvetően átalakítsa a magyar társadalmat – a hardware-t és a software-t egyaránt. Célja, mint 2014-ben mondta, az illiberális állam megépítése.

A cikk kitér arra, hogy a különleges jogrend alatt jelentős adóbevételektől fosztották meg az önkormányzatokat, kormányt bíráló Facebook-bejegyzések szerzőit állították elő, majd engedték szabadon, másokat nagy összegű bírsággal sújtottak tiltakozásuk miatt, felére nyesték a parlamenti pártok állami támogatását, katonákat küldtek ki intézkedni a stratégiai jelentőségűnek nyilvánított üzemekbe, és jogvédők szerint megsértették a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A miniszterelnök hívei azonban Soros Györgyhöz kötődő balliberálisok által fabrikált álhírként bélyegzik meg a bírálatokat.

A New York Times megállapítja: a járvány, miközben alkalmat adott Orbánnak újabb hatalmi jogosultságok megragadására, egyben fenyegetést is jelentett számára: kétharmados parlamenti többsége veszélybe kerülhetett volna, ha néhány fideszes képviselőt megfertőz a vírus – bár ilyen pozícióvesztés más okokból is elképzelhető, a párt két képviselőjének például nemrégiben függesztették fel a mentességét, korrupciós botrány miatt.

A lap kitér arra, hogy jogtudósok szerint a kormány a vírus miatti intézkedések nagy részét meghozhatta volna a rendkívüli helyzetekre már egyébként is adott felhatalmazások alapján. Más lépéseknek pedig semmi közük nem volt a járványhoz. A parlament a koronavírus-válság alatt élt a lehetőséggel, hogy korlátozza a nemüket megváltoztatók jogait, illetve hogy titkosítson egy több milliárd eurós kínai fejlesztési projektet – utal a New York Times a Belgrád-Budapest vasútvonal építési terveire.

Idézi a cikk Ligeti Miklóst, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet magyarországi részlegének a jogi igazgatóját, aki szerint a most hozott törvény nem jogi aktus, hanem politikai deklaráció, afféle „pávatánc”, hiszen a kormány saját maga is véget vethet a különleges jogrendnek, ehhez nincs szüksége parlamenti felszólításra. Ez csupán a homlokzat, a demokratikusabb látszat kedvéért – vélekedik Ligeti Miklós.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZ AMERIKAI ÁLOM

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: PETÉNYI JUDIT
2020.06.16.

Az lehetsz, ami csak akarsz lenni! Bármit elérhetsz, csak álmodd meg csak legyél kitartó és céltudatos! Ez a korlátlan lehetőségek országa, rajta, merj álmokat dédelgetni!

Ez a világ leggazdagabb, legdemokratikusabb országa! Itt lehetsz valaki, ha nagyon akarod. Itt csak a férgese vall kudarcot, de azokat nem is nézzük semmibe. A semmirekellők, ingyenélők ne várjanak alamizsnát, ingyen oktatást, egészségügyi ellátást, meg egyéb ilyen luxust! Dolgozzanak meg érte!

Itt a középosztályi életforma a norma. Szép család, kertes ház, autó a garázsban, pénz a bankban. Mi lehetne ennél könnyebb? Ha jól bánsz a pénzeddel és a nyugdíj megtakarításoddal korhatár előtt abbahagyhatod a munkát és utazgathatsz a világban.

Ha mindezt nem tudod elérni, akkor benned van a hiba! Hiszen itt demokrácia van és egyenlőség!
...
Valami azonban mégsem működik, még a fehér dolgozó rétegnél sem, pedig azok mindent megpróbáltak. Megálmodták a nagy álmot, úgy tettek, mintha már meg is valósult volna. Főiskolára mentek (el is adósodtak vele rendesen), megvették első autójukat, megházasodtak, ahogyan azt illik, dolgoztak és megvették az első házukat is. De az a fránya munka nem volt túlságosan vonzó és még a fizetés sem garantált. Persze legalább fizette az egészségbiztosítást, bár az önrészesedés is képes volt visszavetni a havi egyenleget. Aztán egyikőjük elvesztette a munkáját. Aztán a másikójuk is. Alkalmi munkák akadtak, de azok nem fizették ki a számlákat. A hitelkártyák kimerültek. Lassan, de biztosan a teljes elárverezés felé sodródnak.

Mit mond ilyenkor az Amerikai Nagy Álom kézikönyv? Ha nincs munka, költözz olyan helyre, ahol van! Költözz a nagyvárosba egy galambdúcba, robotolj azért, hogy a lakbért kifizethesd!

Ha “szerencséd” van, a munkád teljes munkaidőben annyit sem fizet, hogy elérhesd a minimumot és akkor jogosult vagy az ételjegyre is!

És mindezek után Te még mindig hiszel a mesékben! Hiszed, hogy ez mind a te hibád és lehetne ez másképp is. Te amerikai vagy! Még bármi megtörténhet!

Aztán eljött 2020 és vele a járvány. Tízmilliók veszítették el az állásaikat és azzal az egészségi biztosításukat, élték fel megtakarításukat hogy aztán képtelenség legyen a részleteket vagy az albérletet fizetni. Nincs többé munka, nincs ellátás, nincs segítség! Sehonnan! Bizonytalanság, kilátástalanság, tehetetlenség érzése kerekedik fölül. Kellemetlen, érthetetlen, hogy nem segíthetsz magadon! Most azonban igazán nem hibáztathatod magadat, othhon kellett maradni, a kormány megígérte, hogy gondoskodni fog a polgárairól. Azt azonban hiába várod! A munkahelyek 40 százaléka nem fog visszaállni. Ha megbetegszel, nem lesz, aki kifizesse a kezeléseket. Most milyen amerikainak lenni?

...

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROSÉK ELÁRULTÁK: 854 MILLIÓT NEM FIZETNEK BE A BÜDZSÉBE A TAO MIATT

MFOR.HU
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2020.06.16.

Egész szokatlan sorral bővült néhány Mészáros Lőrinc és családjához szorosan kötődő társaság kiegészítő melléklete, amelyben eddig még nem ismert információt fedtek fel.

Néhány évvel ezelőtt az Átlátszó és a Transparency International is hosszas pereskedésbe bonyolódott annak érdekében, hogy kiderüljön, mely cégek adják a társasági adójukat az államkassza helyett bizonyos sportszervezeteknek. Ehhez képest most mintha kifordult volna a világ a négy sarkából, hiszen néhány Mészáros Lőrinc és családjához szorosan kötődő cég - szándékosan vagy véletlenül - saját maga árulta el az éves beszámolójában, idén pontosan mennyi pénzt adtak látvány-csapatsportok támogatására. Vagy másként megfogalmazva, mennyi adóforint esetében vették el annak közpénz jellegét. A TAO-támogatás ugyanis olyan összeg, amit a cégek saját döntésük révén nem az államkasszába fizetnek be, hanem azt valamelyik - számukra szimpatikus - sportszervezet részére utalják.

Hogy Mészáros Lőrinc és a vele szoros üzleti kapcsolatban álló cégek kiknek adják a TAO-támogatást, a korábban kiperelt adatoknak köszönhetően sejthető. Ebből kiindulva a most nyilvánosságra került TAO esetében is alapos feltételezéssel élhetünk, hogy az marad a felcsúti polgármester közelében. Konkrétan a miniszterelnök által alapított és Mészáros Lőrinc elnöklése alatt működő A Felcsúti Utánpótlás-Neveléséért Alapítvány kasszájába vándoroltak a forintok a költségvetés helyett...

ITT OLVASHATÓ

KONTRAPRODUKTÍVNAK ÉS FELESLEGESNEK TARTJÁK A NYUGDÍJAS IDŐSÁVOT

INFOSTART.HU
Szerző: Infostat
2020.06.16.

A nyugdíjas szervezetek sem támogatják már a 65 év felüliek vásárlási idősávjánák megtartását. A kormány szerdán dönt az ügyben.

Fokozatosan lehetne kivezetne a rendszerből a 65 éven felüliek vásárlási idősávját - mondta a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának soros elnöke. Juhász László az InfoRádiónak kifejtette: ez szükséges intézkedés volt, amikor bevezették, de a járványveszély csökkenésével lehetne rajta enyhíteni, és szűkíteni vagy lassan meg is szüntetni azt, hogy reggel 9 és 12 óra között csak az idősek mehetnek az élelmiszerüzletekbe, patikákba és drogériákba. Mindezt persze csak úgy, hogy

a maszkviselés kötelező marad, és a távolságot is betartja mindenki.

A szervezet elnöke úgy látja, a mostani idősáv problémát okoz és feszültséget generál idősek és fiatalabbak között

Szintén feleslegesnek és kontraproduktívnak tartja az intézkedés fenntartását a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke. Karácsony Mihály szerint most már, hogy lecsengett a járvány,

nincs olyan helyzet, ami miatt fontos lenne az izolációt növelni.

Az elnök úgy látja, az idősáv már nem szolgálja eredeti célját, vagyis az idősek védelmét. Emellett már nem életszerű, hogy csak 9 és 12 között vásárolhatnak be. Most, hogy közeleg a kánikula, a nyugdíjasok is inkább szívesebben vásárolnának be reggel, még a nagy meleg előtt.

Kiemelte: amiatt sem életszerű az intézkedés, hogy a többi üzletben nincs korlátozás, és a közlekedésben is találkozhatnak a fiatalabbak a nyugdíjasokkal...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB SZÁZ EMBERT KIRÚGTAK, MOST ISMÉT TOBOROZNAK A KÖZÉTKEZTETŐ CÉGEK

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.06.17.

"A március és az április, nincs mit szépíteni, siralmas volt".

Így foglalta össze röviden a koronavírus cégre gyakorolt hatását Enyedi Csaba, az ország egyik vezető közétkeztetési cégcsoportja, a Hungast kommunikációs igazgatója. A járvány a teljes szektort padlóra küldte, az ágazat cégei most abban bíznak, hogy nem lesz második hullám, és szeptemberben rendben elindul az új tanév.

Az alkalmazottak fele már nem dolgozik

Az már a létszámadatokból is elég jól látszik, hogy az iparág igencsak megsínylette az elmúlt hónapokat. Az adóhatóság adatbázisa alapján a szektor 15 legnagyobb cégénél átlagosan nagyjából ötödével dolgoztak kevesebben áprilisban, mint két hónappal korábban, de volt nem egy olyan vállalat is, ahol 25-30 százalékot is meghaladó mértékben csökkent a saját állomány létszáma. Ez még a válság által tényleg durván érintett vendéglátóiparban is kifejezetten magasnak számít...

ITT OLVASHATÓ

HA NEM JAVUL AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK HELYZETE, MINDENKI BEFIZETHET EGY ÁPOLÓI KÉPZÉSRE

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2020.06.17.

  Orbán Viktor április 3-án jelentette be, 
  hogy a koronavírus-járványban rájuk 
  szakadó plusz terhek miatt minden 
  egészségügyi dolgozó 500 ezer forintos 
  egyszeri juttatásban részesül. Az 
  intézkedés részleteire azonban sokáig    
  nem derült fény, kezdve attól, hogy 
  pontosan ki számít „egészségügyi 
  dolgozónak”, egészen odáig, hogy mikor 
  lesz az összeg kézbesítve. (Ez jelen állás 
  szerint július 1-jén fog megtörténni.)

  A döntés konkrétumai még az elmúlt 

  néhány napban is változtak. Például június 

  elején derült csak ki, hogy végül a gyógyszerészek nem részesülnek a juttatásból, pedig eredetileg úgy volt, hogy igen, az pedig csak múlt szombaton került napvilágra, hogy az összeget nem folyósítják automatikusan, hanem egy bürokratikus eljárás keretében kell majd az intézményvezetőknek kérvényezni.

Mihályi Péter egészségügyi közgazdász a Mérce műsorában egyszerű PR fogásként értékelte. A pluszjuttatást és az egészségügyi és szociális dolgozók általános bérhelyzetét körüljáró műsor vendége volt még Mihályi mellett Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke és Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. A beszélgetést Diószegi-Horváth Nóra, a Mérce főszerkesztője moderálta.

Mihályi a műsor elején emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta ez a harmadik alkalom, hogy az éppen regnáló kormány váratlanul az egészségügyet érintő plusz támogatást jelentett be, amelyről utólag kiderül, hogy teljesen átgondolatlan volt. Először a Horn-kormány alatt ígértek be egy egyszeri, 10 ezer forintos támogatást minden egészségügyi dolgozónak és pedagógusnak, ám akkor is abból támadt óriási zűr, hogy nem volt világos, kik is tartoznak az egészségügyi dolgozók kategóriájába. Aztán 2000-ben, az első Orbán-kormány alatt jelentette be Gógl Árpád egészségügyi miniszter utcai tüntetések hatására, hogy összesen 15 milliárd forintot oszt ki a kormány minden egészségügyi dolgozó között. A pénzt végül nem tudták teljes egészében kiosztani, Mihályi értékelése szerint „csúnya botrány” lett az ügyből. A közgazdász szerint most ugyanez történt Orbán áprilisi bejelentésével:

a „vezér” bemondott valamit, ami nem volt előzetesen rendesen kidolgozva, emiatt aztán káoszba torkollik maga a megvalósítás.

Soós Adrianna is a bejelentés átgondolatlanságában látta a fő problémát: a FESZ elnök kiemelte, hogy senki se tudja, pontosan ki lesz jogosult a juttatásra (a jogosultak végleges listáját a műsort követően, péntek éjszaka hozta nyilvánosságra a Magyar Közlöny), de az is problémás, hogy akiknek biztosan jár, azok közül sokan olyanok, akik nem is kerültek kapcsolatba a vírussal, nem dolgoztak fertőzöttekkel. Ellenben azok a dolgozók, akik például szociális intézményekben végeztek egészségügyi munkát, illetve a kórházi takarítók, karbantartók, bérnővérek nem részesülnek a juttatásból, akkor se, ha közvetlenül részt vettek koronavírusos betegek ellátásában.

Ungár Péter szerint két oka van a pluszjuttatás kifizetésének: egyrészt a vírus következtében elvégzett túlórákat honorálja így a kormány, illetve a járványveszély miatt egyfajta veszélyességi pótlék szerepét tölti be. Ebben a felállásban viszont kétségtelenül igazságtalan az, hogy számos más munkakörben, ahol a túlórázás és a járványveszély ugyanolyan mértékben jelentkezett, mint az egészségügyben – így az idősgondozásnál vagy a hajléktalanellátásban – nem várható ehhez hasonló bérkiegészítés. Ungár szerint szinte szimbolikus az, ahogy a szociális szféra kimaradt a kormány járványkezeléséből, hiszen „ez a szektor nem kapott soha semmit”. Pedig a költségvetés szempontjából nem lett volna számottevő összeg, ha a kormány kiterjesztette volna a támogatást a szociális dolgozókra és a nem munkaállományban, hanem szerződéses viszonyban dolgozó egészségügyi munkásokra is – a képviselő szerint ez 55 milliárd pluszköltséget jelentett volna.

Miközben a beszélgetés résztvevői abban egyetértettek, hogy az 500 ezer forintos egyszeri juttatás bejelentésével és kivitelezésével is számos probléma van,

az nem kérdés, hogy a magyar egészségügyben dolgozók – akkor is, ha az alacsony magyarországi esetszám miatt végül kevesen kerültek közülük ténylegesen kapcsolatba a koronavírussal – megérdemlik, hogy elismerjék a munkájukat.

Az egyszeri juttatásnál azonban sokkal többet jelentene, ha a bérhelyzetük javulna, és ehhez kapcsolódva az egészségügyi bértáblák egyszerűbbé, átláthatóbbá válnának...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

SZÉCHENYI PÉNZT ADOTT RÁ, ORBÁN NEM, MI AZ?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.06.17.

Megszorításokkal teli időket élünk. A kormány összehúzza a nadrágszíjat az önkormányzatok derekán, mert mint mondják, mindenkinek ki kell vennie a részét az élet újraindításából. A kormány is kiveszi a részét, csak nem az áldozatvállalásból, hanem azt a részt, amiről úgy gondolja, hogy az övé és neki jár. Mindemellett minden korábbinál látványosabb tűzijátékot terveznek a Duna felett. Egymilliárd forintnál is többe kerül az égi parádé. Ezzel két legyet ütnek egycsapásra: egyfelől megmutatják, hogy ki az úr a háznál, másfelől meg, hogy ők itt mindent megtehetnek.

Azt is megtehetik, hogy a mostanihoz hasonló, csóró időkben, amikor a nyugdíjasoknak nem jut semmi, csak egyheti ígéret jövő év februárra, a munkájukat elvesztőket pedig csupán a közmunka és a katonaság várja, a kormány látványos tűzijátékkal emlékezik meg saját nagyszerűségéről. Mert ne legyenek kétségeink, mi másról is szólna a korábban soha nem látott méretű és költségű tűzijáték.

Közben persze a Lánchíd szépen lassan elrohad, de ezzel sincs baj, lehet a főpolgármesterre mutogatni. Mintha Karácsony Gergelyt megelőzően nem lett volna vezetője a fővárosnak. Volt, Tarlós Istvánnak hívták, Orbán Viktor intézőjeként tette a dolgát Budapesten. Ő is tudta, hogy a Lánchíd felújítása nem halasztható, de nem kezdett bele a munkába, pedig akkor volt rá pénz, mert a mostaninál kevesebbet költöttek államtitkári fizetésemelésekre, valamint Mészáros Lőrinc,Tiborcz István és más NER-lovagok cégeinek kistafírozására...

ITT OLVASHATÓ

ADDIG TOLOGATJÁK AZ AKTÁKAT, MÍG EGYSZER AGYONÜT VALAKIT EGY FA

INDEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2020.06.17.

A Főkert már októberben jelezte, hogy kivágná az Alkotmány utcai platánfát, de a kérelem ide-oda pattogott az V. kerület és a főváros között, és végül nem történt semmi. Vasárnap aztán megadta magát a támasztógyökér, és az út közepére dőlt a fa, most meg mindenki a másikra mutogat. Ez az eset tökéletesen bemutatja, milyen problémák vannak ma Budapesten a fák védelmével: túlburjánzó bürokrácia, szabálytalan vezetékek, és hiszterizált közhangulat. Felfejtettük, mi vezetett az Alkotmány utcai fa halálához.

Csak a szerencsén múlt, hogy egy járókelő se volt épp az Alkotmány utca és Bihari János utca kereszteződésénél, amikor a vasárnap délutáni viharban kidőlt egy méretes platánfa. Olvasónk közvetlen közelről látta a gyökerestül kiforduló fát, és felvételt is készített róla. Ezen jól látszik, hogy pár másodperccel a baleset előtt még megállt mellette egy sárga kisbusz, az út szélén, pár centire a fától pedig egy fehér autó parkolt...

...A bürokrácia végtelen labirintusa

- Az V. kerületi jegyző január 22-én kelt határozatából világosan rekonstruálható, hogy a platánfa kivágását hogyan tologatták ide-oda a különböző intézmények az elmúlt bő fél évben.

- Szeptember 18-án tett bejelentést Fónai Kende a Járókelőn, hogy balesetveszélyesen dől a fa.

- A fa kezelője, a fővárosi tulajdonú Főkert Zrt. október 28-án az V. kerületi önkormányzathoz fordult, hogy engedélyt kérjen a beavatkozásra. Elvégezték a vizsgálatot, a törzs és a korona állapota alapján nem tűnt úgy, hogy balesetveszélyes lenne, így nem kellett haladéktalanul kivágni. Az viszont látszott, hogy nem a fának nem jó ott, ezért kérvényezték a kivágást a hivatalos úton.

- November 12-én az V. kerületi jegyző megkereste a fa tulajdonosát, a Főpolgármesteri Hivatalt (BFFH), hogy adja meg a tulajdonosi hozzájárulást, mint azt a vonatkozó kormányrendelet előírja. 

- December 6-én a BFFH Városigazgatósági Főosztálya azt válaszolta, hogy a megjelölt 5 napos határidőre nem tudják teljesíteni a kérelmet, mert arról egy fővárosi rendelet szerint közgyűlési döntésre van szükség. Azóta ezt a részt kivették a rendeletből, a kérelmek elbírálását pedig Bardóczi Sándor csapata végzi. 

- A határozat alapján úgy tűnik, más irányba is próbálkozott a jegyző. December 9-én átpasszolta a fakivágási kérelmet az V. Kerületi Kormányhivatalnak, mivel a terület (ahol a fa áll) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánított Kossuth téri rekonstrukció része, és itt egy kormányrendelet szerint a kormányhivatal az eljáró hatóság.

- Január 23-án a kormányhivatal mégis azt közölte, hogy neki nincs hatásköre az ügyben.
Rajtuk kívül még a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságot is megkereste a jegyző, mert a platánfa a Kiemelt nemzeti emlékhely területéhez is tartozik, és a vonatkozó jogszabályok szerint a bizottság előzetes engedélye szükséges, ha valaki ki szeretne vágni itt egy fát.

- Hogy mit döntött a Kövér László vezette bizottság a platánfa sorsáról, nem derül ki a jegyző határozatából, és az önkormányzat se árulta el kérdésünkre.

- A január 22-i határozatával viszont elutasította a jegyző a Főkert fakivágásai kérelmét. A döntést azzal indokolta, hogy nem kapta meg a tulajdonosi hozzájárulást a fővárostól. Megkeresésünkre azt írták, a mai napig nem érkezett meg az engedély.

- Egyúttal azonban előírta a vállalatnak, hogy szükség szerint gondoskodjon a balesetveszély elhárításáról és a biztonságos használat folyamatos biztosításáról. Mivel azonban a vizsgálat szerint nem volt balesetveszélyes a fa, a Főkert nem vágta ki.

- Június 14-án aztán rég nem látott vihar csapott le Budapestre, és a platánfa gyökere megadta magát, a fa pedig az Alkotmány utca közepére zuhant.

Akár fél évnél is hosszabb lehet, mire megkapják az engedélyt

Bardóczi Sándor szerint két ok vezetett a fa halálához:

- Pár éve szabálytalanul fektették le közműhálózatot az Alkotmány utcában, és átvágták a támasztógyökereket.

- A másik ok pedig a már fentebb említett fakivágási moratórium, ami miatt januárig 1500 tulajdonosi kérelem torlódott fel Főpolgármesteri Hivatalnál, és ez a szám mára nagyjából 2000-re nőtt.

Mint látszik, a fakivágások engedélyeztetési eljárása meglehetősen bonyolult Magyarországon, és 2008 óta nem sokat változott...

ITT OLVASHATÓ 

NEM ÁMÍTÁS: PÁR HÓNAP ALATT DURVÁN BEZUHANT NÉHÁNY ÚJ LAKÁS ÁRA

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.06.17.



Az 5 és 27 százalékos újlakás-áfa egy igen érdekes árazási helyzetet teremtett a hazai újlakás-piacon. Egyszerre voltak és még vannak is jelen a két különböző mértékű áfával értékesített lakások, ami eddig a gyorsuló árnövekedéses környezetben inkább azt eredményezte, hogy a relatíve olcsó 5 százalékos áfás projekteket árazták fel a 27 százalékosokhoz. Most azonban fordult a kocka. A lakásár-emelkedés megtorpanása ismét átárazásokat eredményezett, ám most már egyre több lakóprojektben nem felfelé, hanem lefelé korrigálják az árat a fejlesztők. Van, ahol az akciók miatt lett kisebb az ár, máshol konkrétan más árcédulát kaptak egyik hónapról a másikra a lakások. Utána jártunk, hogy hol volt a legtöbb átárazás és mi állhat a háttérben.

Többféle aspektusból is bemutattuk már a legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riport eredményeit, volt szó a budapesti és kerületi átlagárakról, az eladott új lakások számáról, a legdrágább és legolcsóbb otthonokról. Most annak jártunk utána, hogy az eddigi szinte már megszokott, a negyedéves adatokban jól látszódó átárazások (főként felfelé) hogyan változtak és még mindig a felfelé árazás a tipikus jelenség, vagy már túlsúlyba kerültek a lefelé mutató árkorrekción átesett lakások...

ITT OLVASHATÓ

HAZATÉRÉS - MINDENNEK ELLENÉRE

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Paula
2020.06.17.

A hazaköltözés nagy és komoly döntés, sok mindennel számot kell vetnie az embernek, mielőtt meghozza. Pláne, ha hosszú évek munkáját, megkezdett karrierjét, megszokott környezetét és bejáratott kapcsolatait kell hátrahagynia ezért, miként ez Paula esetében is történt.

„Huszonegy éves koromban, amikor nyáron véget ért az egyetem, úgy döntöttem, egy Hollandia déli részén fekvő kisváros, Maastricht felé veszem az irányt.

A célom az volt, hogy folytassam újságírói képzésem és megpróbáljam kitalálni, merre vezetnek a munka világában a következő lépéseim. Soha nem gondoltam volna, hogy hat évig tart majd, mire hazatérek Barcelonába.

Maastrichtban nagyon nemzetközi és tartalmas környezetet találtam. Javult az angolom (hollandul sajnos nem tanultam meg rendesen) és egy év elteltével elkezdtem dolgozni az Európai Újságíró Központban (European Journalism Center). A szervezet célja a médiafejlesztés és a szervezetek segítése az önálló talpon maradásban.

Noha mindig bennem volt a hazatérés iránti vágy, megragadtam a lehetőséget, hogy szakmailag és emberileg is fejlődjek. Munkámnak köszönhetően beutazhattam a világot, új munkamódszereket fedezhettem fel.

Rengeteg hozzám hasonló helyzetben lévő emberrel találkoztam, akik kihasználták a külföldi élet előnyeit, ugyanakkor mindig az járt a fejükben, mikor tudnának hazatérni...

ITT OLVASHATÓ

SOKAKNAK FÁJHAT A VESZÉLYHELYZET LEÁLLÍTÁSA - ÚJRAINDULNAK A VÉGREHAJTÁSOK, A KILAKOLTATÁS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.06.17.

A parlament elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, így több, kevesebb idő után számos átmeneti intézkedés is eltűnik. A fizetési meghagyásoknál már a következő nap új számítást indít, a kilakoltatások júliusban lendülhetnek be. Számos más változás is akad.

Már a kihirdetésre vár a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló, ellenszavazat nélkül elfogadott törvény. A különleges intézkedések vége azonban néhány az érintettek számára kifejezetten kedvező dolognak is véget vet. Leggyorsabban a fizetési meghagyások kelnek életre. Ezek végrehajtói kézbesítésének határideje ugyanis már a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól újra ketyeg. Rövidesen indulhatnak az árverések, kilakoltatások is. Az adóhatóság által kezdeményezett végrehajtási eljárások is csak a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek.

A veszélyhelyzet idején nem lehetett elveszíteni a megbízható adózói státuszt. A különleges intézkedések vége természetesen ezt a szabályt is kiüti.

A végrehajtó a magánszemély adós lakóingatlanának árverezését, az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzétételét július 1-jétől kezdheti meg. Ha a veszélyhelyzet miatt nem történt végrehajtói kézbesítés, 2020. július 1-jét követően sor kerülhet rá azzal, hogy a kézbesítés határideje 2020. július 2. napjától ketyeg újra. Ugyanez a dátum érvényes minden olyan végrehajtási ügyre is, amelyet a veszélyhelyzet akasztott meg. A kézbesítésre vonatkozó határidőt ezekben az esetekben 2020. július 2. napjától számítják.

A bajban levőkkel szembeni gyors újraindítás annak tükrében tűnhet meglehetősen furcsának, hogy hiába nem lesz veszélyhelyzet, a hitelmoratórium egészen az év végéig fennmarad. Azoknak is, akiknek erre tulajdonképpen nincs szükségük. Persze a kormány elesettekhez való viszonyulását az is megmutatta, hogy azokra az adósokra, akiknek a szerződését már korábban felmondták, eleve nem vonatkozott a moratórium. Ha végrehajtás keretében az ügyfél jövedelméből (munkabér, nyugdíj) már letiltottak pénzt, arra szintén nem vált érvényessé a moratórium...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR BLOOMSDAY

ÉLET ÉS IRODALOM / FEUILLETON
Szerző: MAGYAR MIKLÓS
2020.06.12.

Június 16., „a magyar Bloomsday” nemcsak az Esterházy család kitelepítésének napja. Ezen a napon, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, majd 1989. június 16-án történt meg újratemetése. Erről a napról Esterházy több helyen is szól: „június 16-dika az a nap, melyben James Joyce szerint egész életünk, sőt létünk tükröződik avagy ragyog; június 16-án született Anna, s ugyanezen év ugyanezen napján telepítették ki az író családját – akkor érhettek a kijelölt kényszerlakhelyre, egy észak-magyarországi kulákportára, amikor Anna anyjának megkezdődtek a perces fájásai, és 7 évre rá ezen a napon végezték ki Magyarország miniszterelnökét, elhárítva mint akadályt az új korszak elől, melyet azután sajátos ötlettel és némi okkal konszolidációnak neveztek.” – olvassuk a Hrabal könyvében.

1951. június 16.

„1951. június 16-án (magyar Bloomsday?)”
Esterházy Péter

A június 16-át Esterházy „a magyar Bloomsday”- nek nevezi: „hogy volt az, amikor megjelentek a nyilasok, és hogy volt az, amikor eltűntek a zsidók, és hogy volt az, amikor bejöttek az oroszok, és hogy volt az, amikor 1951. június 16‑án (magyar Bloomsday?) kitelepítették a családunkat, azaz 24 órán belül el kellett hagyni Budapestet (kisgyerekkel, terhesen), és igaz-e, hogy a Schwarzenberg nagymama ekkor taxival ment a deportálás színhelyére...” – írja A halacska csodálatos életében.

Maga a Bloomsday James Joyce Ulysses című regényéhez kötődik. A könyv cselekménye, mint Joyce legtöbb művében, Dublinban játszódik. A hirdetésügynök Leopold Bloomnak, feleségének, Mollynak és a művész Ste­phen Dedalusnak egyetlen napját írja le Joyce. A nap pedig 1904. június 16. A dátum nem véletlen a regényben. Az író ezen a napon találkozott először későbbi feleségével, Nora Barnacle-lel.

Az Ulyssesnek magyar vonatkozása is van. Leopold Bloom édesapja, Virág Rudolf Szombathelyről kivándorolt magyar zsidó volt. Szombathelyen, a Főtér 40–41. szám alatti házban született. A házon látható Veres Gábor szobrászművész Joyce-szobra. A június 16-át először Írországban ünnepelték meg, ma már világszerte − Magyarországon 1994‑től − van Bloomsday.

Esterházy Joyce nevét és művét is többször említi június 16-tal kapcsolatban: „»Elérem az Istent azokban, akiket szeretek.« De ez alkalommal az anyagot más szempontból tekintjük át. Sajnos, nemsokára már nem az idő lesz az úr. Jún. 16dika, a virágok napja, intarzia. Úri szeszély: Ulysses-éj.” (Halassi irkája)

A június 16. Esterházy Péter műveiben vissza-visszatérő dátum. A fogadós naplója így kezdődik: „június 16dika Félek”. A különös dátumozást és a tudatos célzást akkor értjük meg, ha felidézzük A halacska csodálatos életéből a család kitelepítéséről szóló fentebb idézett mondatokat. A péntek nap magánhangzóit tartalmazó „Félek” nyilvánvaló utalás a kitelepítésre.

Budapesten 1951. május 21-én kezdődtek a kitelepítések. Az 1948-as kommunista hatalomátvétel után a Sztálin által megfogalmazott osztályharc elméletét a Rákosi-diktatúra is alkalmazta. Az egyre alacsonyabb életszínvonalat és a fokozódó terrort a „kizsákmányoló osztályok aknamunkájának” tulajdonította a kommunista propaganda, és ezt megakadályozandó el kellett távolítani a nemkívánatos elemeket. Gyárosok, arisztokraták, kulákok, értelmiségiek, kispolgárok kerültek fel a kitelepítendők listájára. A május 21-én kezdődött kitelepítés során Budapesten 5300 lakásba költöztek be a rendszerhez hű pártkatonák, állami tisztviselők, de nagycsaládos munkások és művészek is kaptak lakhatási lehetőséget.

A Fancsinkó és Pintában a kitelepítést egy gombfocimeccs leírása közben mondják el a gyerekek. Hosszasan lehetne elemezni a gombok ide-oda lökdösésének játéka és az emberi tragédiák eme összekapcsolásának esztétikai hatását, valamint a gyermeki szemlélet játékossága mögött feszülő súlyos mondanivalót. Az anya kezében tartja a kitelepítésről szóló határozatot. „– Megkértek, hogy holnap reggel 8-ig lennénk ha szívesek elhordani az irhánkat. – Hát hordjuk el – vonta meg a vállát Pinta, és alamuszin meglökte az asztalt. (Mit remélt?)”

A Termelési-regényben nem kevés iróniával szól Esterházy a kitelepített családfő tevékenységéről: „akkor már évek óta felhagyott a henye, úri bitang élettel, s hol útkaparáson, hol a dinnyeföldön, hol cséplésen dolgozott, egyszerű népként, e helyeken kamatoztatva szerzett műveltségét, vele született intelligenciáját, doktorátusait.”

A kitelepítésekről Esterházy az 1984-ben megjelent Kis Magyar Pornográfia című regényében ír a legmaróbb gúnnyal. Történelem, történetek, történések. Közszféra és magánszféra. Folyamatosan táguló és szűkülő koncentrikus körök rendetlen rendben, struktúra nélküli struktúrában és mégis kristálytisztán, átláthatóan. Nevezhetnénk körképnek, korképnek vagy kórképnek.

A mű címe árulkodóan sokrétű. Pornográfia, ami ugye a testiség legősibb, legszemérmetlenebb megnyilvánulásait hivatott bemutatni. Hol vannak itt a mindent elsöprő romantikus szenvedélyek? A hamvas ajkakról lopott csókok? Ehelyett a kiábrándítóan józan aktusok sora veszi át a főszerepet: a pornográfia. De ez a miénk, magyaroké, a pártállami magyar társadalom elidegeníthetetlenül nemzetkarakterológiává lett ismertető­jegye. Közélet és magánélet szétszálazhatatlan szövedéke. Szerelmi jelenetek, társadalmi tükör; a korképet a túlfűtött erotika színezi. S hogy miért kicsi? Nos, a kis jelzőnek kiterjedt konnotációja van Esterházy regényében. Kis nemzet, kis pornográfia. A hivatali íróasztalon és a Pobjeda hátsó ülésén beteljesülő elemi ösztönök.

A Kis Magyar Pornográfia második része hosszabb-rövidebb anekdoták és egy-két soros élcek szövedéke. Ne legyen kétségünk. Az „anekdot” történetei, bár a Rákosi-érára ismerünk bennük, korántsem szűkíthetők le az ötvenes évek magyar társadalmára. Erről maga az író szól: „akár végigolvassuk egy ültünkben, mint egy regényt, akár bele-beleböngészünk, kicsendül a történetekből néhány visszatérő − századokon visszatérő − dallam.”

A kitelepítésről szóló Ki fedezte föl Berzsenyi Dánielt? joggal szerepelhetne a világ leghumorosabb anekdotái kötetben, ha lenne ilyen gyűjtemény. A magyar történelem egyik legsötétebb korszakát − aminek az író családja is szenvedő alanya volt − olyan elementáris humorral mutatja be, hogy az olvasó, miközben lúdbőrözik a háta a tudatában élő valóságtól, minduntalan felnevet annak groteszk tükrén. Az alezredes a kitelepítések foganatosítását ellenőrzi. Útközben keresztrejtvényt fejt, és elakad annál a kérdésnél, hogy ki fedezte fel Berzsenyi Dánielt. „Az út menti szőlők mellett elhaladva észrevette, hogy két atyafi, együgyű, tanyai ember egymással hol franciául, hol meg angolul, hol meg osztrákos akcentusú németséggel beszél a présháznál. Megannyi imperialista nyelv; megállította kocsiját, és ellenőrzést tartott.

Miután mindeneket rendben talált, és annakelőtte a függőleges 54-gyel volt problémája, így szólott a szótalan egyik férfihoz, mondja csak, uram – kezdte stílusosan –, ki fedezte föl, annak idején!, Berzsenyi Dánielt, volna szíves megmondani?

Mire az »együgyű tanyai ember« fejét csóválgatva a falon lévő paksamétára mutatott. Tiltás van – mondta a változatosság kedvéért »magyarul«.”...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/24. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/24. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

A SZOMBATHELYI TANKERÜLET KIRÚGTA A ZENETANÁRT, AKI ELMONDTA A VÉLEMÉNYÉT AZ IGAZGATÓRÓL

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.06.16.

A szombathelyi tankerület vezetése elbocsátotta állásából Rác Gábor zenetanárt, aki nyilvánosan kifogásolta a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola igazgatójának etikailag erősen megkérdőjelezhető cselekedeteit. Az igazgató egy mesterpedagógusi vizsgán erősen lepontozta saját igazgatóhelyettesét, miközben a két másik külsős tag magas értékelést adott. A tankerület megpróbálta elsimítani az ügyet. A véleményét elmondó Rác Gábort most elbocsátották, az igazgatóhelyettest lefokozták, miközben az igazgatót senki nem vonta felelősségre.

Az ügy előzményei tavalyra nyúlnak vissza. A szombathelyi zeneiskola igazgatói posztjára 2019-ben ketten pályáztak: Czenek László és Pulay Teréz. 2019 nyarán Czenek Lászlót nevezték ki, Pulay Teréz lett az iskola igazgatóhelyettese, olvasható a Nyugat.hu korábbi cikkében.

Pulay Teréz nemrég mesterpedagógusi vizsgára jelentkezett. A bírálatra két külső szakértő mellett belső bírálóként Czenek László igazgató jelentkezett. A vizsgamunkát február 28-án védte meg Pulay Teréz. A százalékos pontozás ilyenkor zárt rendszerben történik, senki nem látja, milyen értékelést adott a három bizottsági tag.

A bírálók is megdöbbentek

Nagy meglepetésre, Pulay Teréz nem felelt meg a vizsgán, mert összesítve csak 82 százalékos értékelést kapott (a mesterpedagógusi fokozathoz legalább 85 százalékot kell elérni). Pulay fellebbezett.

A végeredményen nemcsak ő, de a két külső bíráló is megdöbbent, ezért ők közzétették az általuk adott adott százalékokat. Így derült ki, hogy az egyik külső bíráló 100 százalékra, a másik 91 százalékosra értékelte a vizsgamunkát, azaz a zeneiskola igazgatója saját kollégájának mindössze 55 százalékot adott.

Az Oktatási Hivatal nem sok fellebbezést fogad be, ennek azonban helyt adtak. A bizottság szakértő tagjai is kiálltak Pulay mellett, elmondták, hogy számukra teljesen alaptalannak tűnik az igazgató rendkívül alacsony pontozása. Az igazgatóhelyettes megismételheti a vizsgát egy másik bizottság előtt, írta a Nyugat.hu...

ITT OLVASHATÓ

FIDESZES KÉPVISELŐ VENNÉ ÁT A MISKOLCI GIMNÁZIUMOT, MIUTÁN AZ ELŐZŐ IGAZGATÓT ELLENZÉKI POLGÁRMESTERRÉ VÁLASZTOTTÁK

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.06.17.

- A miskolci Fidesz éveken át próbálta leváltani Veres Pált a Földes Ferenc Gimnázium éléről, de egyszer sem járt sikerrel.

- Verest tavaly ellenzéki színekben polgármesterré választották, ezért most új igazgatóra van szükség.

- Pályázott a megyei közgyűlés fideszes tagja, egy sajószögedi általános iskolai igazgató, Hajdu Hajnalka is.

- A tanárok nem őt, hanem Veres korábbi helyettesét támogatják, amit közzé is tettek az iskola honlapján. Hajdu erre hivatkozva etikai eljárást kezdeményezett a Nemzeti Pedagógus Karnál.

- Azt mondja, ha ő lesz az igazgató, senki sem fog politizálni az iskolában.

„Televízión keresztül is ígéretes, de élőben még jobb volt.” Ezzel a szöveggel posztolt képet Orbán Viktor februári évértékelőjéről Hajdu Hajnalka, a Borsod megyei közgyűlés fideszes tagja, aki tavaly októberben kormánypárti színekben kapott ki a tiszaújvárosi képviselőválasztáson.

A Sajószögedi Kölcsey Ferenc Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója most egy jónevű miskolci intézmény, a Földes Ferenc Gimnázium vezetője szeretne lenni, ahol azért írtak ki pályázatot, mert az előző igazgatót, Veres Pált a város polgármesterévé választották ellenzéki színekben.

Az iskola az elmúlt években többször konfliktusba került az akkor fideszes önkormányzattal, ezért a helyi ellenzéki sajtóban attól tartanak, politikai kinevezettel állnának bosszút a sérelmekért. 

 „Kinek és milyen célból juthat eszébe egy szakmai alapon működő pályáztatást politikai háttérrel megfűszerezni? Van 4 diplomám, két szakvizsgám, mesterpedagógus vagyok, auditor, és van főiskolai oktatói, illetve vezetői tapasztalatom. Vajon kinek és miért nem elég ez ahhoz, hogy beadhassak egy vezetői pályázatot anélkül, hogy a társadalmi megbízatásomat összemossák a hivatásommal. Ki az, aki nem tudja, hogy az iskolákat nem politikusok, hanem intézményvezetők irányítják?”

- válaszolta emailben Hajdu Hajnalka (a lenti képen balról a második), amikor megkérdeztük, mit szól ahhoz, hogy egyesek politikai akcióként tekintenek a pályázatára.

„Már a kérdés is sugallja, hogy az ellenzéki színekben polgármesterré választott volt igazgató érdekköre az, aki tudatosan (félre)értelmezi a közvélemény helyett ezt a pályáztatást, és igyekszik médiakapcsolatain keresztül minél szélesebb körben másokkal is (félre)értelmeztetni.”„Én egyértelműen ki tudom jelenteni, miszerint tudok különbséget tenni a magánéletem, a társadalmi életem és a munkám között. Szigorúan betartom most is, hogy az intézmény falai között nincs politikai tevékenység, s egyet mindenképp megígérhetek. Amennyiben én leszek az intézmény vezetője, nem hogy én nem fogok politizálni az iskolában, de más sem!” 

A Fidesz rég leváltotta volna Verest

Az iskola és a helyi Fidesz első konfliktusa a 2010-es évek elején alakult ki, amikor az önkormányzat még fenntartóként szerette volna Széchenyi Istvánra átnevezni az intézményt, Veres azonban ellenállt, arra hivatkozva, hogy az iskola Földes néven lett ismert, és így érte el a sikereit.

2012-ben aztán Veres egyedüli indulóként sem kapta meg a folytatáshoz szükséges többséget a közgyűlésben, pedig akkor már 15 éve vezette az iskolát, ráadásul a tanárok és a szülők is támogatták, akárcsak a diákok, akik tiltakozásból fekete szalagot viseltek a ballagáson. A Fidesz azzal indokolta a döntést, hogy csökkent az iskola színvonala, amire Veres a Magyar Narancsnak azt mondta, vitatott mutatók alapján ítélkeztek...

ITT OLVASHATÓ