NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2020.06.16.
A kormány még csak meg sem köszönte a szociális dolgozók munkáját.
Óriási a felháborodás a szociális szférában, mert azon túl, hogy a dolgozók igazságtalanul nem részesülnek a bruttó 500 ezer forintos jutalomban, még át is néznek rajtuk – mondta a 24.hu-nak Migács Tibor, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Szerinte a koronavírus-járványban ugyan a szakrendelőket bezárták, viszont a szociális ellátórendszerhez tartozó intézményeket, ahol szenvedélybetegeket, fogyatékkal élőket, időseket kezelnek, ápolnak, nem lehetett becsukni. Az érdekvédő kiemelte:
„A ki- és bejárási tilalom óriási többletmunkát eredményezett, mégsem jár érte semmi, miközben az egészségügyi dolgozók közül a gyesen, gyeden lévők és az állásidőre hazaküldöttek is megkapják az 500 ezer forintot.”
Mint ismert, az egyszeri juttatást július 1-jével kapják meg a járvány alatti erőfeszítéseikért az egészségügyi dolgozók, de a bentlakásos intézményekben és a házi segítségnyújtásban tevékenykedők nem számíthatnak rá, hiába volt az ő munkájuk is kifejezetten veszélyes és megterhelő az elmúlt hónapokban. Migács Tibor erről azt mondta, bár soha nem is volt róla szó, hogy a szociális szférában dolgozókat megjutalmazzák, ők ugyanúgy a frontvonalban harcoltak, mint az orvosok, mentősök és nővérek.
„Túl azon, hogy mindenkinek jól jönne a pénz, a szociális szférában dolgozókkal most azt éreztetik, hogy lebecsülik őket”
– fogalmazott Migács Tibor...
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.06.16.
Az év eleji 60 dollár fölötti szintekről április közepére 20 dollár alá, majd egy napra az eddig lehetetlennek tartott negatív tartományba, mínusz 40 dollár közelébe zuhant a WTI olaj ára, hogy aztán május végére 35 dollár fölé emelkedjen. Mi történt az olajpiacon? Mit tehet ilyenkor egy professzionális befektető? Hosszú Ferenccel, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatójával, az OTP Föld Kincsei Alap portfoliómenedzserével beszélgettünk az olajpiacról.
Mi történik idén az olajpiacon? Hogyan fordulhatott elő negatív ár?
Az év első öt hónapjában annyi esemény történt az olajpiacon, ami korábban hosszú évek alatt sem. Ezek hatására hullámvasútra emlékeztető pályán, nagyon széles sávban ingadozott az árfolyam.
Az év elején az Egyesült Államok és Irán közti feszültség hajtotta 60 dollár fölé a WTI olajárat (texasi középnehéz nyersolaj). Aztán a koronavírus miatti globális keresletcsökkenés megfordította a trendet, és meredeken esni kezdett az ár. A további áresés megakadályozása érdekében a kitermelő országok az OPEC+ keretein belül tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megegyezzenek a kitermelés korlátozásáról. A megegyezés helyett azonban Szaúd-Arábia és Oroszország - vélhetően piacszerzési célból - árháborúba kezdett, elárasztották olajjal a piacot, tovább növelve a koronavírus miatt már eddig is megnőtt készleteket. Mindezek miatt a WTI olaj ára a korábban elképzelhetetlennek tartott negatív tartományba esett. Az anomáliának az vetett véget, hogy Donald Trump elnök az USA olajiparának megmentésére közös nevezőre hozta az olajtermelő országokat, amelyek az árak normalizálása érdekében jelentős kitermeléscsökkentésbe kezdtek. Április közepe óta újra emelkedik az árfolyam, a koronavírus-válság okozta keresletkiesés is lecsengőben van, de év elejétől számítva még így is számottevő az árcsökkenés. (A cikk a Befektetési alapok rovat része.)...
HATÁRÁTKRLŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.06.16.
Régóta tart már egy vitasorozat itt, a blogon arról, ki miért (vagy miért nem) költözne vissza Magyarországra. Sokféle vélemény megjelent már itt, most következzen egy őskommentelőé, Pink Petsché.
„Van ugye a blogon ez a felhívás, hogy miért költöznél, illetve nem költöznél haza. A haza alatt Magyarországot értve. A jelenlegit persze.
Nos, majd egy évtizedes jelenlétem a blogon sok személyes infót árult el rólam. Ezekben benne foglaltatik az is, hogy, bár magyar vagyok, a mai politikai Magyarországgal semmilyen sorsközösséget nem vagyok hajlandó vállalni.
Nem mondok semmi újat, szerintem, mert cirka 1 évtized alatt, akit érdekelt, megismerhette a véleményemet.
De azért nem árt néha összefoglalni.
Miért nem akar valaki magyarként Magyarországon élni?
A kezdetek a '80-as évek, amikor gyermekként arról kellett hazudnom már az oviban is, hogy én magyar nyelvű meselemezeket hallgathatok otthon. A 44 lakásos panelház 5 másik magyar-család gyerekeivel sosem hallgathattuk meg közösen ezeket a lemezeket. Mert CSAK NEM. Végül is, egy 4-5 évesnek, hogyan magyarázod el a Ceauseascu-rendszert?
Viszont olyan 9-10 éves koromra megtanultam, hogy hazudni kell, konspirálni kell, vagy elvisz a Secu. Az ország második legnagyobb városából, Brassóból.
És amikor ez mégis megtörtént, és a rendszer kidobott egy pár száz lelkes faluba, 700 km-re a városomtól, a román-magyar határ mellé, az nekem személyes kudarc volt.
Azt hittem, én csesztem el, mert párszor a Kati az 5.-ikről, és Emőke a 3.-ikról eljött hozzánk mesét hallgatni. Egy kibaszott mese bakelit-lemez miatt...
Évekig ez volt bennem, amíg anyám nem látta az időt arra, hogy felvilágosítson a rendszer mibenlétéről, amiben éltünk. Akkor voltam 13 éves, akkor ért véget a gyerekkor. Rá egy évre történt meg 1989 decembere Romániában.
Ezzel az alappal indultam neki a kamaszéveimnek. Rohadt jó volt. A majdnem-teljes-szabadság érzése. A szülők is sokkal megengedőbbek voltak az általános eufóriában, ami akkor a közhangulatot jellemezte Romániában.
1999-ig lelkes Fidesz-hívő voltam, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi szakának hallgatójaként a Tusványosi nyári Szabadegyetem egyik főszervezője.
Aztán megismertem az addig „szentként” tisztelt Magyarország politikai elitjét... MSZP-stől, Fideszestől, Szdsz-estől, kisgazdástól. Rájöttem, mit is jelent valójában az „egyik-kutya-másik-eb” kifejezés. Tökéletesen lefedte a magyar politikát.
Nos, ez a múlt.
A jelen meg gyakorlatilag az, hogy nekem már részem volt egy diktatúrában, és Ceau-papa után, nem kérek az Orbán-féléből. A jelek ugyanazok, és a már megtörtént intézkedések is.
Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy korruptak, és kilóra megvehetőek. Ez már túlmutat a pénzen, és a csak azzal megszerezhető hatalmon. A magyarországi jelenlegi politikai folyamatok egy személyi kultusz irányába vezetnek...
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.06.16.
Magyarországon van az egyik legrugalmasabb munkaerőpiac Európában: nemcsak alkalmazni lehet könnyen embereket, hanem meg is válni tőlük. A felmondási idő az új munka törvénykönyve szerint alapvetően csupán egy hónap, és ez még 20 éves munkaviszony esetén is csak három hónapra nő.
Ennél is rugalmasabb munkavállalási forma a munkaerő-kölcsönzés: akit így alkalmaznak, azt 15 napos felmondási idővel, indoklás nélkül is el lehet bocsájtani. Ez pedig nagyon előnyös olyan iparágakban, ahol szezonálisan sokat változhat a gyártási volumen: sok gyárban kölcsönzött munkaerővel oldják meg a néhány hónapra megugró termelést. Mivel a munkaerő-kölcsönző vállalkozások több céggel dolgoznak együtt, a munkatársaikat az egyes gyárak között átcsoportosítva hosszabb távon is munkát tudnak nekik adni – legalábbis normális gazdasági körülmények között.
Ha viszont nincsen sehol sem kereslet, akkor a munkaerő-kölcsönzők sem tudnak mit csinálni, el kell bocsájtani a kollégáikat. Mivel az így dolgozó emberek rövid, félhavi felmondási idővel leépíthetők, más szektorokhoz képest sokkal gyorsabban és pontosabban látható, hogyan alakul a foglalkoztatás. Ezért
a munkaerő-kölcsönzők foglalkoztatotti adatai jó előrejelzőként használhatók arra, hogy milyen folyamatok várhatók a gazdaságban.
A kölcsönzött munkaerőt alkalmazó cégek a megrendeléseik visszaesése esetén több okból is a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg elsőként: ez jóval gyorsabb, nincsen jogi kockázata – hiszen indoklás nélkül fel lehet mondani -, illetve a saját, jellemzően hosszabb ideje a cégnél dolgozó, ezért tapasztaltabb kollégáikat szívesebben tartják meg. Emiatt a gazdaság felívelésekor, amikor gyorsan kell sok dolgozó, a kölcsönzött munkaerő száma jellemzően gyorsabban nő, mint az összes alkalmazotté, válság és visszaesés esetében pedig gyorsabban csökken.
Összesen közel félezer cég foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel Magyarországon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) kimutatása alapján, de a foglalkoztatottak fele a 25 legnagyobb cégnél dolgozik...
444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.06.16.
A politikai klientúraépítés folyamatát, a kormánypárti politikai elit és a hazai vállalkozói réteg egy részének összefonódását mutatja be az idegenforgalom és a vendéglátóipar példáján a K-Monitor legújabb projektje, a NER HOTEL.
Egy térképes adatbázisba szedték össze azokat a vendéglátó-, idegenforgalmi- és szálláshelyeket, amelyek politikailag exponált személyekhez (angolul politically exposed persons, PEP) köthetőek, és az ezekben termelt haszon ilyen szereplőknél jelenik meg. Ebbe a fogalomba a hazai kontextusban leginkább a közszereplők, családtagjaik és közeli ismerőseik tartoznak, de a NER HOTEL gyűjtésében azok a helyek is szerepelnek, amelyek önkormányzati döntéshozók, vagy a turisztikai ágazat kormányzati szervezeteit vezetők érdekeltségei...
VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2020.06.15.
Kölcsey Ferenc röpiratban állt ki mesteréért, Kazinczy Ferencért, hitet téve egyúttal a szellem játékos szabadsága, a gondolkodás merészsége és a haza szeretete mellett – állásfoglalásuk címével (Felelet egy mondolatra) rá utalnak azok a vezető magyar történészek, akik tanítványaiként most kiállnak a fő kultúrharcos Szakács Árpád által a Magyar Nemzet hasábjain megtámadott Romsics Ignác mellett. A Válasz Online változtatás nélkül közli a nyilatkozatot, szerkesztőségünk pedig maradéktalanul egyetért az abban megfogalmazottakkal
„Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni.” Deák Ferenc veretes bölcsessége zsinórmértékül szolgálhat mindazok számára, akik a köz dolgaiban megszólalnak e hazában. S mivel nekünk, magyaroknak a történelem sok nehéz pillanatot adott, különösen nagy felelősségérzetre, tehetségre és gondolati erőre van szüksége annak, aki a história dolgaiban nyilatkozik.
Romsics Ignác immár évtizedek óta eleget tesz e cseppet sem könnyű kívánalomnak. Nem csupán könyveiben, tanulmányaiban, az egyetemi polgároknak és az érdeklődő nagyközönségnek szóló előadásaiban, hanem egyetemi kurzusain tanítványok sorát nevelve tesz eleget a nemes hazafiság és a szakmai igényesség kettős követelményének. Éppen ezért rendkívül méltatlannak érezzük és elvetjük azt a hangot és módot, ahogyan évek óta, meg-megújuló erővel, de egyre gyérebb érvanyaggal és halványabb erudícióval támadják őt szakmai és emberi hitelességében.
Bár véleményünk szerint a nemtelen, remegő indulattól fűtött mondatok nem kezdik ki életműve hitelességét, mégis fontosnak tartjuk jelezni: mellette állunk.
Ablonczy Balázs, L. Balogh Béni, ifj. Bertényi Iván, Bödők Gergely, Fodor János, Főcze János, Gali Máté, Gyurgyák János, Paksa Rudolf, Papp István, Szabó Viktor, Turbucz Dávid, Ungváry Krisztián, Zeidler Miklós
MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2020.06.16.
Megszavazta a parlament a veszélyhelyzet visszavonásáról és az átmeneti időszak szabályairól szóló két törvénytervezetet. A veszélyhelyzet visszavonását a jelenlévő összes képviselő megszavazta, nem volt ellenszavazat vagy tartózkodás. Ezzel az Országgyűlés arra szólítja fel a kormányt, hogy a kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet szüntesse meg.
Így a kormány ígérete szerint június 20-án megszűnhet a veszélyhelyzet Magyarországon.
Az átmeneti időszak szabályairól szóló törvény szerint a veszélyhelyzet visszavonásával hatályát veszti az úgynevezett felhatalmazási törvény, a rendkívüli jogrendet biztosító koronavírus-törvény. Ugyanakkor az úgynevezett átmeneti szabályokkal a kormány egy új, félig rendkívüli jogrendet teremtett, amely során pluszjogosítványokat adott magának: ez az úgynevezett egészségügyi válsághelyzet. Ezt a törvénytervezetet 135 igen, 54 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés...
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MIKES MIRTILL
2020.06.16.
Tárgy: Narancsriasztás
Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba
Drága jó Kelemen bácsi! Ne tessék jönni! Azt mondta a Tamás bácsi, hogy itten mostan narancsriasztást adott ki a Józan Ész. A tata pontosított. Nem az Esze Tamás idegenbe szakadt pereputtyának kései ivadéka ez a Józan, úgyhogy én csak ne kombináljak. Írjam kendnek, amit hallok, aztán az MSZP vagy elhatárolódik, vagy megmagyarázza, vagy az sem kizárt, hogy harmadnapon halottaikból föltámadtak azok, akiket kiraktak a kórházakból, mikor meghallották, hogy gazdaságélénkítési célból újfent zsozsó osztás van kilátásban a párttagoknak. Már ha tagként, kereszténymagyarnak nyilvánítja a pandémia-görbét szittyanemzeti valóságként hajlítgató Legfőbb Hadúr. Mert itt a savazós bácsik lúgozzák az agyakat (biztos teccik érteni, mire mondta ezt a tata, úgyhogy én nem is firtatom tovább, hogy ki és mire használja az eszét, meg a sósavat).
A Tamás bácsi azt is mondta, hogy a PÁRT nevű családi gazdasági vállalkozás kastélyban és szállodában fizeti a tagoknak a tagdíjat, meg a „Ballag a katona….” letette a mundért és a pártállam vallási követe lett, a gidáit pedig beadta apácának. És ne felejtsem azt se megírni, hogy a Feró bácsi vagy néni, aki az előző diktatúrában Bikiniben volt, aztán meg a Beatrice arca muszlimos babos kendőben meg lehet, hogy kettős identitású, de nem tud róla, és most megszívja, mert tiltja a törvény, pedig jól állt neki a kendő. Ráadásul még azért is lehet sajnálni, mert FékNyúz. Az előző diktatúráról azt énekli, hogy abban a melósnak „Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés és nyolc óra szórakozás volt”. Még az a szerencséje, hogy a nagy szótagszám miatt kimaradt a szövegből, hogy a túlórát nem két év múlva fizették, hanem havonta. Mert azt már a minimálbérrel 6 órára bejelentett 12–24–es műszakot lehúzó szállodai takarítónők se hinnék el, pedig azok már pártalkalmazottként, OKJ-s tanfolyamon két miatyánk között tanulták az apácáktól a tisztátalanság felszámolását.
Tessék hát örülni megint, hogy ott van kend a jómódban és sajnálni minket módfelett, amiért itt ragadtunk. És ezt tessék szó szerint érteni. De ne a ragasztós székre tessék gondolni, hanem az anyudédi szomszédjának a laptopjára. Mert arra voltunk ráragadva. Mert nekünk kártyás a villanyóránk. De nem nyert se anyu, se apu, ezért nem volt áram. A nagyiék nyugdíjait nekifutás nélkül megettük. Internet már két hónapja nincs, csak lecke van. Anyukáméknak szerintem nehezebb feladatokat osztottak, mint nekünk, mert ők még sokszor alvás helyett éjszaka is számolnak a konyhaasztalnál...
24.HU
Szerző: VASKOR MÁTÉ
2020.06.16.
A magyar kormány március 11-én hirdetett veszélyhelyzetet. Az azóta eltelt bő három hónapban a koronavírus-járvány alapjaiban forgatta fel az életet hazánkban. Felelevenítjük, miként alakult át Magyarország annyira, ahogy azt korábban nem is képzelhettük volna...
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.06.16.
Mások mellett tegnap a Hírklikken mi is beszámoltunk Vezsenyi László testnevelő tanár kormányzati indíttatású meghurcoltatásáról, melynek az lett a vége, hogy az őt megregulázó és megalázó Balázs József tankerületi igazgató lemondásra kényszerült. A lakájmédia most ellentámadásba lendült, a hódmezővásárhelyi promenad.hu ugyanis felfedezte, hogy a vasalódeszkán úszást oktató tanár környezetében két doboz Soproni sör volt látható, amiből ők arra következtettek, hogy Vezsenyi tanár úr munkaidőben alkoholt fogyasztott.
Ami – ha így is volna – valóban nem lenne istennek tetsző cselekedet, ám nem számítana kuriózumnak a magyar közélet újkori történetében. Még emlékszünk a televíziós hírmondóból kereszténydemokrata politikussá átvedlett, majd nagykövetnek kinevezett Pálffy István kínos parlamenti bolyongásaira. Igaz, amikor ezt az ellenzéki sajtó szóvá tette, az volt a válasz, hogy Magyarországon üldözik a keresztényeket. Feltéve, de meg nem engedve, hogy Vezsenyi László alkoholt fogyasztott – erre nincs semmilyen bizonyíték – Pálffy példája nyomán, azt kell mondanunk, hogy Magyarországon a hatalom üldözi a testnevelő tanárokat, a dobozos sör gyártóit, mindemellett a vasalódeszkák sincsenek ínyére a regnáló hatalomnak. Az úszást pedig kifejezetten utálja...
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.06.15.
Az ATV a sajtótörténet azon ritkasága, amely "ellenzéki" televízióként az ellenzéket és az ellenzék esélyeit rombolja, valamint a balliberális sajtó legnagyobb szakmai temetője.
Soha ennyi balliberális médiaszemélyiséget nem amortizált egyetlen médium sem, mint az elmúlt évek alatt a magát “ellenzékinek” hazudó ATV. Bartus László Fesz lesz című könyvében olvashatók az okok, amelyekből egyértelmű, hogy Németh Sándor szisztematikusan és szándékosan használta el és tette a pályán kívülre a balliberális média meghatározó személyiségeit, arcait. Nagy szolgálatot téve ezzel a Fidesznek és Orbánnak. Ez az ATV igazi funkciója, az ellenzék erodálása és morális tönkretétele, hiteltelenné tétele. Az ATV lett a balliberális sajtó temetője, ahol “élve” hantolták el azokat a meghatározó, a közvéleményt befolyásoló, tekintélyes magyar újságírókat, akiknek szavuk volt a magyar nyilvánosságban.
A teljesség igénye nélkül itt a lista, ki mindenkit tett tönkre, használt el és iktatott ki a sajtóból Németh Sándor, akit Puzsér Róbert nagyon találóan és helyesen Orbán Viktor ügynökének és oligarchájának nevezett: Friderikusz Sándor, Bolgár György, Farkasházy Tivadar, Havas Henrik, Mészáros Tamás, Juszt László, Dési János, Németh Péter, Avar János, Vicsek Ferenc, Mészáros Antónia, Kálmán Olga, Bánó András, és mások. Közülük kevesen találtak az ATV amortizációja után hozzájuk méltó munkát és feladatot, mert az orbáni médiastratégia az ATV-t hagyta meg a balliberális megmondóemberek “temetőjének”.
A felsorolt és fel nem sorolt személyiségeknek egy valóban ellenzéki televízióban óriási pályát kellene befutniuk, hozzájuk méltó feladatokat kellene kapniuk. Legtöbbjük most van abban a korban, amikor a pályájuk csúcsán lehetnének, nagy szakmai tapasztalattal, érett korban. De az ATV-t nagyon kevesen élik túl szakmailag és ez nem véletlen. Akit bevesznek az ATV-be, azt leginkább azért teszik, hogy ott megkötözzék, megalázzák, korlátok közé szorítsák, megutáltassák velük még az életüket is. Még a viszonylag legnagyobb szabadságot élvező Friderikusz Sándornak is feltette Németh Sándor a kérdést, hogy Orbán bukását akarja-e? Ezt nyilván azért kérdezte, mert Németh Sándor nem akarja, hogy a diktátor megbukjon, és az ATV ezt szolgálja.
Tehát aki az ATV-be bekerül, az nem az Isten lábát fogta meg, hanem elkezdődik a szisztematikus leépítése, korlátok közé helyezése, megnyomorítása, amortizálása, majd amikor ez bevégeztetett, akkor úgy eldobják, mint egy koszos papírzsebkendőt. Leginkább olyan helyzetben vagy állapotban, hogy már ne legyen visszaútja a magyar sajtóba. Mindenki addig és úgy maradhat, amíg alkalmas eszköz Németh Sándor kezében ahhoz a hazug játszámához, hogy az ATV az ellenzékiség látszatával magához vonzza az ellenzéki nézőket, majd becsapja őket, mert az ellenzéki politikusok és interjúalanyok szereplése az orbáni stratégia része. Az ATV-ben megjelenő személyiségek ahhoz asszzisztálnak, hogy az ellenzék soha ne erősödjön meg annyira, hogy legyőzhesse Orbánt. Féken tartják az ellenzékiséget...
HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2020.06.16.
„Az első csatát megnyertük, ez a győzelem a zsákban van” – így értékelte a koronavírus elleni védekezés első ütemének végét Orbán Viktor. De a védekezés során a miniszterelnök több csatát is felvállalt, aminek a célja egyértelmű volt: politikai ellenfeleivel próbált meg leszámolni.
Eddig szerencsés csillagzat alatt kormányozta az országot Orbán Viktor, ugyanis a 2010-es válságkezelést leszámítva nem kellett komoly politikai és gazdasági válságkezeléssel megküzdenie, a mögöttünk álló évtized nyugodt is lehetett volna, ha Orbánnak és a Fidesznek nem az ellenségképek folyamatos keresése-megteremtése, majd az ezek ellen vívott harc volna a politikai alapvetése.
Talán ezért nem ismerte fel elsőre a miniszterelnök, hogy mivel is áll szemben, ugyanis a koronavírust nem ő teremtette, ez nem egy kitalált ellenség, mint az IMF, Brüsszel vagy Soros György, hanem egy világjárvány. Február végén még úgy nyilatkozott, hogy a menekültkérdés a történelmi kihívás, nem a koronavírus, aztán innen jutott el oda, hogy rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet hirdetett, és különleges jogkörökkel ruházta fel magát.
Ennek most vége, a parlamentben kedden szavaznak a veszélyhelyzet megszűnéséről, valamint arról, hogy mi jön ezután. Lényegében az a forgatókönyv, hogy Orbán, mint egy étlapról, kiválasztja, mi kell neki a rendkívüli időszakban bevezetett intézkedésekből, és szélesebb felhatalmazást kér egészségügyi válsághelyzet idejére.
A kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet, az azóta eltelt több mint három hónap közpolitikai mérlege felemás...
ITT OLVASHATÓ
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HALMAI GÁBOR–MÉSZÁROS GÁBOR–KIM LANE SCHEPPELE
2020.06.12.
A miniszterelnök-helyettes május 26-án, nem sokkal éjfél előtt az éj leple alatt két törvényjavaslatot nyújtott be a parlament elé. A kormányzat hivatalosan azt kommunikálta, hogy a két törvényjavaslat célja egyrészt a felhatalmazási törvény hatályon kívül helyezése, másrészt a kormány felkérése a veszélyhelyzet visszavonására, harmadrészt pedig a különleges jogrendben bevezetett intézkedésekkel összefüggő átmeneti szabályok deregulációja, a különleges jogrendi működésből a rendes jogrendibe történő átmenet biztosítása. Alapjában véve mindhárom jogalkotói cél támogatható, de a tervezetek ténylegesen komoly aggályokat vetnek fel.
A két javaslat benyújtásának másnapján a kormányhoz közel állók bocsánatkérést követeltek mindazoktól, akik a március 30-i határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzást lehetővé tevő felhatalmazási törvényt illetően diktatúrát kiáltottak, mondván, hogy a törvény alkotmányos korlátozások nélkül biztosított korlátlan hatalmat a kormánynak, ráadásul a kormányzati többség által elfogadott Alaptörvénnyel is ellentétes módon. A bocsánatkérést követelő állami hivatalnokok (köztük Kovács Zoltán államtitkár nagykövetségeken keresztül külföldi kutatókhoz eljuttatott levelében) arra hivatkoznak, hogy lám, a kormányzat mégis visszaadja a hatalmat, ráadásul a parlament is hatékony „fékként” van jelen, ugyanis a felhatalmazási törvényt is hatályon kívül helyezi.
A probléma azonban az, hogy a két törvényjavaslat nem a demokratikus visszarendezést segíti, hanem éppenséggel a diktatúra további kiépítését teszi lehetővé anélkül, hogy különleges jogrendet kellene hirdetni a rendkívüli kormányzati hatalomhoz. Az első törvény egy rövid, egyoldalas dokumentum kétoldalas indokolással, melynek célja a felhatalmazási törvény visszavonása és a kormány felhívása arra, hogy a kihirdetett veszélyhelyzetet az Alaptörvénynek megfelelően szüntesse meg. Ezzel összefüggésben csak utalunk arra, amit a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Amnesty International Magyarország közös közleményükben hangsúlyoztak, miszerint az a tény, hogy a törvényjavaslat a felhatalmazási törvény hatályvesztését a kormány – megint csak határidő nélküli – döntésétől teszi függővé, azt a benyomást erősíti, hogy az illiberális magyar államban nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak kezes parlamentje.
A második jogszabály egy 247 oldalas salátatörvény, amely első ránézésre számos olyan technikai, eljárási kérdést kíván rendezni, amelyek a különleges jogrend idején bevezetett rendkívüli intézkedések végével hozhatók kapcsolatba. A legfontosabb eleme ennek a meglehetősen vaskos salátatörvénynek egy, az egészségügyi törvény módosításával felújított jogintézmény, az egészségügyi válsághelyzet új szabályainak a megalkotása. Ez egyébként azt igazolja, hogy az egészségügyi törvényben eddig is ismert jogintézmény veszélyhelyzet kihirdetése nélkül is tökéletesen elegendő lett volna a koronavírus-válság kezelésére. E törvényi szabályok azonban, amelyek a rendes jogrend keretében biztosítanak számos olyan rendkívüli intézkedést, amelyet a kormány különleges jogrend keretében alkalmazott az elmúlt hónapokban, most új tartalmat nyernek. Ezért azt gondoljuk, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló salátatörvény végső soron a második felhatalmazási törvény, amely ráadásul nélkülözi a különleges jogrendben ismert garanciákat, mindenekelőtt a parlamenti vagy az alkotmánybírósági ellenőrzés lehetőségét. A második felhatalmazási törvény ráadásul sok esetben kellően általánosan fogalmaz ahhoz, hogy a kormány szabadon gyakorolhassa ellenőrizetlen hatalmát. A rendkívüli szabályok rendes jogrendbe épülése nem újkeletű folyamat, ugyanis már 2015-ben, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet szabályainak megalkotása és a válsághelyzet – egyébként jogszabályi követelményeknek sem megfelelő – folyamatos fenntartása intő példa a jövőre nézve.
Az első felhatalmazási törvény funkciója alkotmányos keretek között értelmezhető lett volna, mivel az Alaptörvény 53. cikke alapján a veszélyhelyzet során, a kormány rendeletével bevezetett rendkívüli intézkedések hatálya tizenöt napig tart, ugyanakkor a parlament felhatalmazására a kormány ezt az időtartamot meghosszabbíthatja. Más kérdés, hogy az első felhatalmazási törvény ezt Alaptörvény-ellenesen a még meg nem hozott rendkívüli kormányrendeletekre is előzetesen kiterjesztette a veszélyhelyzet meg nem határozott végéig. Ezen előzmények után kevesen várhatták azt, hogy a helyzetet a jogállamiság elvének maximális tiszteletben tartásával és alkotmányos keretek között fogja kezelni a jogalkotó. Nem is tett így...
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.16.
Tűzijáték nélkül uszkve hatmilliárdot szán a kedves vezető gusztushuszra, tehát lesz abból tíz is. Mármint milliárdból. Bevallva. Meg még a resztli és a járulékos költségek, fagyipénz, beugró a ringlispílre, céllövöldébe, illetve a vizeldébe. Nem tudjuk, mennyi az a tízmilliárd. Tízszer ezermillió, ilyet mi elképzelni sem tudunk a farhátas világunkban, kezeljük hát szimbólumként, a tapló rongyrázás megtestesüléseként. Mert ugyanis adja magát a kérdés, a gyermeki Fluimucil Ábel-féle kitartó érdeklődés, hogy miért, és ez úja meg újra, kifulladásig, illetve, míg el nem fehérül a száj is.
Különös évforduló nincsen, Szent István se kerek ezer éves, a koronázás karácsonykor volt, az új kenyér megszikkadt, alkotmány pedig nincsen sehol. Se keresztényi, se kommunista indok nincsen, mégis több napos lesz a buli. Fölvezetésként azért, hogy a járvány fölötti győzelem miatt járjuk a csűrdöngölőst vagy pogózzunk gusztus szerint, ám ez sem állja meg a helyét. Naponta többször riogat a kedves vezető a járvány második hullámával ugyanis, ömlik a lélegeztetőgép Kínából szintén ezért, s törvény szerint Müller Ceci néni csak egyet sóhajt, és Viktorunk azt csinál, amit csak akar.
Szintén törvény szerint. Most ünnepelni óhajt, soha nem látott módon és mértékben, amire a jámbor olvasó hosszú életének tapasztalatai és a téves konszenzus miatt rávágja, hogy panem et circenses, kiegészítve azzal, hogy kenyere meg nincsen. Tévedésben leledzik a jámbor olvasó, a kedves vezető a világraszóló ünnepséget nem neki, mint alattvalónak prezentálja, mégpedig azért, mert a kedves vezető az alattvalókkal nem törődik egyáltalán. Dolgozni tartja őket, hogy szavazzanak rá és fizessenek sok-sok adót, az alattvaló létének értelme diktátori nézőpontból ebben ki is merül.
A most bekövetkező világraszóló vigalmat a kedves vezető magának és a nagyvilágnak prezentálja, erejét mutatja vele, gazdagságát és létének bizonyítékát. Ha el nem kárhozok miatta, akkor a József Attila-féle gesztus van ebben, mutogatja fűnek-fának, mily jó dolga van Viktorkának. Ez a felcsúti gyermeki lélek tobzódása a méteres gyomorban, a kölökkori beteljesedett álom, mint a kisvasút, stadion, foci, amelyekben sajnálatos módon a kedves vezető horizontja teljesen ki is merül. Ez az, ahogyan az erkélyről mutogatja a birodalmát mindenféle bíborosoknak...
MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.06.15.
A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló keddi zárószavazás közeledtével az elmúlt három hónap értekelésére helyezdődött a hangsúly az Országgűylés hétfői ülésén. A napirend előtti felszólalásokban és azonnali kérdések órájában az ellenzék kérdéseit csak ritkán kísérte érdemi válasz a kormánypárti padsorokból.
Miért nem volt elég a 90 nap?
A napot Szijjártó Péter külügyminiszter nyitotta, aki napirend előtti felszólalásában kifejtette a kormány álláspontját arról, hogy kontroll alatt tartotta Magyarország a koronavírusfertőzést, és jelesre vizsgázott védekezésből. Köszönetét fejezte ki az egészségügyi dolgozóknak, a pedagógusoknak, a közszolgáltatásokat végzőknek, illetve a rendőröknek és a tűzoltóknak. A járvány tanulság Szijjártó szerint az, hogy nem szabad gazdaságilag kiszolgáltatottnak lenni egy külső szereplőnek. Arról is beszélt, hogy senki nem tud semmi biztosat egy esetleges msáodik hullámról, így „az egészségügyi kapacitásainkat nyitva kell tartani”.
A DK képviseletében Arató Gergely azt üzente válaszul Szijjártónak, a kormány ne legyen gyáva, a köszönet szavai mellett fogadják az ellenzék béremelési javaslait az egészségügyben és a szociális szférában. A felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban azt kérte számon a kormányon, hogy bár az egyik kezükkel elveszik sajtá maguktól a teljhatalmat, a másik kezükkel visszadják azt, valamint megkérdezte a külügyminisztert arról is, hogy miért nem fogadták el annak idején a 90 napos felhatalmazást.
Brenner Koloman a Jobbik soraiból – szintén Szijjártó felszólalására reagálva – arra szólította fel a kormányt, hogy „ne kufárkodjon az 500 ezer forintos jutalommal”, amelyet az egészségügyi dolgozók kapnak. A járvány alatti oktatásügyi tapasztalatokról azt mondta: azzal kell foglalkozni, hogy érdemben kielemezzük a digitális oktatás tanulságait, utána pedig beépíteni azokat oktatási rendszerbe. Hozzászólt a „vasalódeszkás” tornatanár ügyéhez is: szerint „ez a Fidesz értékválasztása, ezek a tankerületi vezetők, akik így bánnak a pedagógusokkal”...
444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2020.06.15.
Nem tartott sokáig, alig néhány óra elteltével visszaszólt a kormány Karácsony Gergelynek, aki hétfő délelőtt arról posztolt: kicsit talán túlzás (tűzijáték nélkül) 6,5 milliárd forintot szánni az augusztus 20-i ünnepségre, és emiatt napokra lefoglalni és megbénítani a fél várost, többek közt a Lánchidat is, amelynek állapotát a szakértői vélemények szerit roncsolják az ilyen események.
A dologban az az érdekes, hogy a gigaösszeget hétfő reggel fedezte fel a 24.hu, a kormány azt nem akarta nagy dobra verni, csak azután kommunikálnak róla, hogy a főpolgármesternek is szemet szúrt a dolog.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn azt írta, hogy „a belföldi turizmus élénkítésére a kormány többnapos Szent István-napi ünnepségsorozattal készül”, ezért kerül többe az ünnep, mint amennyit a kormány a Lánchíd felújítására szánna. Megírták azt is, mi kerül konkrétan 6,5 milliárdba:
„gasztrofesztivál, szabadtéri koncertek, Szent István-napi felvonulás, vízparti koncertek, családi programok.”
A cél az, hogy „megünnepeljük Magyarország születésnapját, miközben az ágazatban dolgozók segítséget is kapnak, hiszen a koronavírus-járvány a turizmusban dolgozókat sújtotta a leginkább.” ...
ITT OLVASHATÓ
24.HU
Szerző: VASKOR MÁTÉ
2020.06.16.
A szociális szféra dolgozói nem kapnak az egészségügyi alkalmazottaknak járó 500 ezer forintos juttatásból, de még jobban fáj nekik, ha semmibe veszik őket, pedig a járvány idején ők is a frontvonalban harcoltak. A szakszervezetük még csak választ sem kapott megkeresésére a kormánytól.
KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
Idősotthonok koronavírus alatt: „Magunkra hagytak, nem becsülnek minket”
Óriási a felháborodás a szociális szférában, mert azon túl, hogy a dolgozók igazságtalanul nem részesülnek a bruttó 500 ezer forintos jutalomban, még át is néznek rajtuk
– mondta a 24.hu-nak Migács Tibor, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Az egyszeri juttatást július 1-jével kapják meg a járvány alatti erőfeszítéseikért az egészségügyi dolgozók, de a bentlakásos intézményekben és a házi segítségnyújtásban tevékenykedők nem számíthatnak rá, hiába volt az ő munkájuk is kifejezetten veszélyes és megterhelő az elmúlt hónapokban. Migács Tibor azt mondta, bár soha nem is volt róla szó, hogy a szociális szférában dolgozókat megjutalmazzák, ők ugyanúgy a frontvonalban harcoltak, mint az orvosok, mentősök és nővérek.
Miközben a szakrendelőket bezárták, a szociális ellátórendszerhez tartozó intézményeket, ahol szenvedélybetegeket, fogyatékkal élőket, időseket kezelnek, ápolnak, nem lehetett becsukni. A ki- és bejárási tilalom óriási többletmunkát eredményezett, mégsem jár érte semmi, miközben az egészségügyi dolgozók közül a gyesen, gyeden lévők és az állásidőre hazaküldöttek is megkapják az 500 ezer forintot
– mondta az érdekképviseleti vezető...
EKINT / ÉS
Szerző: MAJTÉNYI LÁSZLÓ
2020.02.02.
Bele lehet-e hányni a jogrendszerbe?
Tájékozatlanságról árulkodó kérdés. Igen, mi sem természetesebb ennél, gondoljunk csak például a Lex Borkaira, a Lex Szapáryra, ezek társaira, vagy akár a Civiltörvény 1.0-ra is. Tapasztalati példák igazolják, akár többször is megtehetik ezt a zászlósurak kastélyaik, stadionjaik teraszairól, legfeljebb alant lesz eléggé büdös. Meg lehet-e tenni ezt következmények nélkül? Noha ettől a jogrendszer a látszat szerint formálisan nem omlik rögtön össze, de az ilyen cselekedetek pusztító következményekkel járnak a szabadságra és a jogra, valamint legalábbis hosszabb távon magukra a tettesekre nézve is. De a végső válasz, habár ez talán meglepő, inkább nem, mint igen. Különösen azokban a belehányós esetekben áll a feje tetejére a világ, amikor a Lexek a jogrendszer alapjait kezdik ki. Ugyanoda juthat a jog és az állam ilyenkor, mint ahova eljutott a demokratikus-centralista-szoctörvényesség idején.
Suhog a korbács
Most éppen, mint korbács suhog és pattog felettünk a Stop Soros törvénytervezet, amely a társadalmunk alapszövetét romboló rémszöveg. Mert mit képzeltek el itt a NER-es rosszemberek? Az Orbán-huszárok elvitatják, hogy a polgároknak és civil szervezeteiknek politikai jogaik lennének, hogy akárhogy is részt vehetnének a közéletben, ezzel pedig csak kétszázötven éves európai jogfejlődés értelmét tagadják meg. Szándékuk szerint visszabombáznának minket kábé a Harmincéves Háború idejébe. Ha elfogadják, mindenkinek joga és kötelessége lesz gyűlölni a hazájukból elüldözötteket és azok közül is mindenkit, akik enni adnak az éhes gyerekeknek, ha a gyerek bőre barna. Montesquieu, aki éppen az akkori és a mi időnk között élt, az ehhez hasonló ügyekről így vélekedett: "Nincs kegyetlenebb zsarnokság, mint az, amelyik a törvényesség látszatával, a jog színeiben cselekszik. Amely éppen az áldozatokat megmenteni hivatott jog eszközével végez áldozataival.". Igaz ő, mielőtt még 1755-ben elhalálozott, legjobb napjaiban olyasmiben bízott, hogy boldogabb emberiséget hagy maga után, mint amilyet itt talált és nagyon szerencsés is volt annyiban, hogy nemhogy a náci és a kommunista, de a még a jakobinus vircsaftot sem élte meg, így azt sem tudhatta, mit tettek a joggal és a jog ellenében ezek a rosszemlékű diktatúrák. De a mi tapasztalataink csak megerősítenek abban, amit ő is gondolt, hogy az érvényes jog mindig morális igazolásra szorul.
A jogvédő az embercsempész, ezért jelentse is fel önmagát
A jogvédők Magyarországon köztudomásúlag nem embercsempészek, a gonosz törvényíró mégis bevezetné az illegális migrációt támogató szervezet fogalmát, amely a menekülteket segítő egyesületekre és alapítványokra billogként égeti a Civiltörvény 1.0 után már a második jelzést. A civilek pedig magukat ilyenként regisztrálni, külföldi támogatásaikról meg beszámolni lesznek kötelesek. Ha pedig az el nem követett bűnökért önvádra kötelezett szervezetek saját feljelentésükkel netalán késlekednének, a külföldről kapott juttatásuk kétszeresét lesznek kötelesek bírságként befizetni. Ezen kívül minden külföldi támogatás negyedét kell befizetniük „illetékként”, valójában valamiféle abszurd törvényi kötbérként vagy büntetőadóként, és csak utólag bizonyíthatnák, hogy a támogatás nem az illegális migrációt szolgálta. Miután az első körön túl az illegális migrációt támogatók akármilyen támogatása is ugyanilyen feltételekkel lesz jogellenes, akár az emberiesség körében elkövetett gondolatbűnökért is büntethetnek majd. Érdemes egy pillanatra abba is belegondolnunk, hogy a gyűlölet elkötelezettjei vajon miért pont az alapítványokat és az egyesületeket pécézték ki, miért csak rájuk terjed ki ez a törvényi szabály? Nyilván csak azért, mert azt a botrányt mégsem vállalhatták, hogy az Evangéliumi Testvérközösségtől számos katolikus intézményig (pl. a Pannonhalmi Bencés Főapátságig) megannyi felekezet számos intézményét, ideértve a Ferenc pápa által irányított világegyházat és sok világi szervezetet (pl. az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát, amelynek egyik központja, mit tesz Isten, Budapesten van) illegális migrációt támogató szervezetnek minősítsék. Azt még szerintem egyelőre ők sem tudják, mit kezdjenek az egyházi alapítványokkal. Nincs lehetetlen...
168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.06.15.
Kik, honnan, mikor és mennyi ideig álltak egymással telefonos vagy internetes kapcsolatban? Ez az, amit a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a saját döntése alapján július elsejétől ellenőrizhet majd egy friss törvénymódosítás alapján. Igaz, a szolgálat a kommunikáció tartalmát nem ismerheti meg, de a technikai adatok rögzítése is lehetővé teszi, hogy feltérképezzék bárki, például egy újságíró vagy ellenzéki politikus kapcsolati hálóját. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint a törvényhez fűzött indoklás kivédi ezt a veszélyt. Jogvédők szerint azonban a törvény veszélyezteti az állampolgárok jogait.
Az ellenőrizhetetlen felhatalmazások könnyen felhasználhatók a magánéleti jogok, a személyi biztonság, a szólásszabadság, vagy akár a tulajdonjog korlátozására. Ezt állapította meg az Eötvös Károly Intézet (EKINT) a titkosszolgálatok hatáskörét a kiberbiztonság, tehát az internetes támadások elhárításának jegyében elfogadott salátatörvényről szóló elemzésében.
A jogszabály szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) korlátlan megfigyelést folytathat önkormányzatok, állami szervezetek vagy akár az Országgyűlés adatforgalmában, ellenőrizheti a telefon- és internetszolgáltatókat. A szolgálat – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal karöltve – elrendelheti, hogy ideiglenesen hozzáférhetetlenné tegyenek olyan internetes szolgáltatásokat, amelyek úgymond fenyegetést jelentenek a magyar kibertér biztonságára, vagy honvédelmi, esetleg szövetségi érdeket sértenek.
A Semjén Zsolt által benyújtott jogszabály szerzői ugyanakkor nem tartották fontosnak, hogy definiálják: mit értenek fenyegetésen, továbbá a honvédelmi vagy szövetségi érdek veszélyeztetésén.
Ez azért különösen fontos, mert a törvénymódosítás szerint az, amit ideiglenes hozzáférhetetlenné tételnek neveznek, első körben 90 napig tarthat, majd újabb 90 napra meghosszabbíthatják az intézkedést. Szakértők szerint egy kibertámadás elhárítása vagy a tiltott tartalmakkal szembeni intézkedés néhány órán, maximum néhány napon belül lefut, féléves tilalommal viszont szinte bármelyik internetes szolgáltató kivégezhető...
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.16.
Magyarország immár a látszatra sem ügyel, amikor fékekről, ellensúlyokról esik szó.
Politico
A legfrissebb felmérés szerint Magyarországon csupán az emberek 36 százaléka gondolja úgy, hogy demokratikus a rendszer, a többség szerint több jogállamra volna szükség. Ily módon a magyarok épp, hogy csak megelőzik Nigériát és Indonéziát a részlegesen szabad államok sorában. Az adatokat a Demokrácia Észlelési Index tartalmazza, amelyet most hoztak nyilvánosságra, 53 országban végzett közvélemény kutatás, 124 ezer ember megkérdezése alapján. Ez a világ legnagyobb éves tanulmánya a demokrácia állapotáról. Azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire tartják fontosnak a jogállamot, illetve hogy ehhez képest mennyire látják úgy, hogy országuk megfelel a demokratikus normáknak. Nos, a magyarok esetében 42 százalékos az eltérés azok javára, akik nagy hiányosságokat tapasztalnak a napi gyakorlat során. 62 százalék vallotta azt, hogy a kormány csupán egy kisebbség érdekeit szolgálja. 57 százalék sürget több demokráciát. Viszont 2 százalékos a többség, amikor az a kérdés, hogy az USA segíti-e a jogállamot a nemzetközi színtéren. Mellesleg nálunk 39 százalék fél attól, hogy valamely külföldi hatalom beleavatkozik a választásokba.
Süddeutsche Zeitung
Orbán Viktornak nem kell túlzottan tartania attól, hogy a Fidesz uralta törvényhozás ma megtagadja a kérés teljesítését és nem járul hozzá a rendkívüli helyzet eltörléséhez, ugyanakkor a civil szféra arra figyelmeztet, hogy szó sincs itt semmiféle nagyvonalú lépésről, valójában szemfényvesztés zajlik. Célja, hogy egyrészt megleckéztesse mindazokat, akik azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy az önkényuralmat alakít ki, másrészt pedig Orbán igazából úgy megy, hogy jön. Három szervezet a napokban hívta fel a figyelmet, hogy még ha rá is bólint az Országgyűlés az előterjesztésre, továbbra is a kormány határozza meg, mikor ér véget a szükségállapot. De bármikor elrendelheti az egészségügyi vészhelyzetet, és annak fenntartásához már nem lesz szükség a képviselők beleegyezésére. Tehát jöhet újra a rendeleti kormányzás, ám nem lesz mögötte semmiféle demokratikus garancia. Orbán, aki módszeresen számolja fel a demokráciát, azt állítja, hogy a jogállami elvek vezérlik, amikor lemond a különleges felhatalmazásról, amely mellesleg nagy felszisszenést váltott ki a Bizottságban, hiszen a különleges jogkör gyakorlását időben nem korlátozta semmi. A miniszterelnök adunak használja a mostani gesztust és azt hangoztatja, hogy országát évek óta teljesen alaptalanul bírálják. Ám megint csak konfrontáció rajzolódik ki az EU-val, mivel a készülő nemzeti konzultáció tartalmazza, hogy Brüsszel rá akarja kényszeríteni az országot az alaptörvény módosítására, mert azon van, hogy a kormány vegyen át migránsokat. Jourová alelnök erre úgy reagált, hogy ez a lehetőség fel sem vetődött, vagyis álhír az egész felhajtás.
The New York Times
A jelentés a sajtószabadságra mért csapásként értékeli, hogy a Fülöp-szigeteken első fokon börtönbüntetésre ítéltek két újságírót, mert a bíróság úgy ítélte meg, hogy rágalmaztak egy üzletembert. A szigetország hatóságai szerint ez esetben köztörvényes ügyről van szó, és egyáltalán nincs veszélyben a sajtószabadság, ám civil szervezetek arra jutottak az eset elemzése kapcsán, hogy az beleillik a világtendenciába, tehát hogy egyre nagyobb a nyomás a független médiára, illetve a demokrata intézményekre Ennek igazolására a hírügynökség idézi a Freedom House legutóbbi felmérését, amely kiemeli, hogy Magyarországon Orbán Viktor immár a látszatra sem ügyel, amikor a fékekről és ellensúlyokról esik szó. Emberei átvették a sajtó javarészének ellenőrzését, és a koronavírusra hivatkozva olyan törvény született, amelynek alapján öt évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki rémhírterjesztés címén. Azaz demokratikusan megválasztott vezetők igyekeznek elfojtani a kritikus hangokat, és ez azzal függ össze, hogy a világban hanyatlik maga a demokrácia. A Riporterek Határok Nélkül úgy értékelte a manilai döntést, hogy az ottani kormány újabb lépést tette az újságírók megfélemlítésére. De tekintélyelvű rezsimek másutt is rájátszanak a megosztásra, a médiával szembeni bizalmatlanság fokozására, valamint a dezinformációra. Továbbá törvényeket hoznak a sajtó ellen. Emellett anyagi oldalról is próbálják bekeríteni az önálló tömegtájékoztatást. A sajtómunkások védelmére alakult bizottság helyettes igazgatója úgy értékelte a fejleményt, hogy látszólag demokratikus országok kihasználják a nem kellő pontossággal megfogalmazott jogszabályokat, és bűncselekménynek kiáltanak ki teljesen hétköznapi tudósításokat. Így egyre több újságíró kerül a rács mögé, mind több a korlát a sajtószabadság útjában.
Reuters
A lengyel köztévé nem egészen két héttel a választás előtt újra vastagon beszállt Duda elnök mellett a kampányba, amikor az egykor elvett zsidó vagyonok visszaadásának igen kényes kérdése kapcsán azt állította: Duda fő ellenfele, a varsói polgármester ez ügyben (is) elsősorban külföldi érdekeket szolgál. Európában annak idején Lengyelországban élt a legnagyobb zsidó közösség, ám a nácik szinte teljesen kiirtották. A túlélők és a leszármazottak a rendszerváltás óta szeretnének kárpótlást, ám a kormánypárt szerint az ország maga is a hitleri Németország áldozata volt. És így Berlin az illetékes. A televízió esti fő híradója azt állította, hogy ha győz, akkor a középjobbot képviselő Trzaskowski közpénzekből kártalanítaná a kérelmezőket, tekintet nélkül a nemzeti érdekekre. Ennek érdekében bejátszotta, hogy a politikus még öt éve azt mondta: meg kell próbálni tárgyalások útján rendezni az igényeket. Az is elhangzott, hogy a kihívó szoros kapcsolatban áll Soros Györggyel. Trzaskowski pártja teljes képtelenségnek minősítette a vádakat, a jelölt pedig azt közölte, hogy ha megveri a hivatalban lévő elnököt, akkor megreformálja a köztelevíziót.
Der Standard
Bár az orosz elnök autokrata hatalmának csúcsán van, mégis előremenekül – írja szokásos heti kommentárjában Paul Lendvai. Merthogy 2036-ig, vagyis 84 éves koráig irányítani akarja az országot, és ha nem szól közbe a koronavírus, akkor a lakosság már rég megszavazta volna az ehhez szükséges alkotmánymódosítást. Utána bevágott még az olajárválság, valamint a fokozódó munkanélküliség, így az exportbevételek az idén legalább 60 százalékkal zuhannak. A Számvevőszék elnöke 8 millió állástalannal számol. Egyáltalán nem mellesleg az utóbbi öt évben évente 2,5 százalékkal csökkentek a reálbérek. Az államfő népszerűsége minden eddigit alulmúl. Bár még naponta csaknem 9 ezer új megbetegedést jegyeznek fel, a nagy nyomás határára az államfő úgy határozott, hogy 8 nap múlva nagy győzelmi parádé lesz, a jövő hónap első napján pedig megtartják a népszavazást az alkotmányreformról. Igaz, a sajátos referendum kimenetele semmire sem kötelezi a hatalmat, mellesleg részvételi küszöb sincs, ám megfigyelők szerint a Kreml a közalkalmazottak mozgósításával el akarja érni, hogy legalább 50 százalék leadja a voksát. Az ellenzék attól fél, hogy a vírus miatt elrendelt korlátozások nagystílű csalásra adnak alkalmat. A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző szerint Putyin olyan, mint a végén Sztálin: attól fél, hogy ellene fordul a saját elitje. Erről talán még nincs szó, viszont a jelek szerint az elnök már nem jelenti a politikai stabilitás biztosítékát.
