2020. június 14., vasárnap

EGY SZERELEM TÖRTÉNETE: RÓMA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.06.14. 



  Az olasz fővárost alighanem a világon 
  mindenki ismeri, de legalábbis már hallott 
  róla. A Colosseum, a Forum Romanum, a 
  Trevi-kút, az ott játszódó Édes élet vagy a 
  Római vakáció? Egy szerelem története.

  Vannak városok, melyek mintha többet 

  jelentenének önmaguknál, szinte 
  szimbólumok. Szerintem Róma is ilyen, és 
  ilyennek élte meg az Olaszmamma 
  szerzője is...
  

SZÍVATJA A KORMÁNY AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT, NEM JÁR AUTOMATIKUSAN AZ 500 EZER FORINT JUTTATÁS

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.06.13.


Még a kormány által egészségügyisnek minősített dolgozók közül sem kapja majd meg mindenki a beígért, bruttó 500 ezer forintos „koronavírus-jutalmat”.

Mint ismert, április elején jelentette be Orbán Viktor, hogy a koronavírus-járványra való tekintettel, idén minden egészségügyi dolgozónak 500 ezer forintos pluszjuttatást adnak. Májusban a miniszterelnök egy képviselői kérdésre válaszolva, a Parlamentben azt mondta, július 1-jével fizetik ki az 500 ezer forintos plusz juttatást az egészségügyi dolgozóknak.

Azonban az Orbán-kabinet önkényesen átértelmezte a jogszabályban szereplő fogalmat, így estek ki a körből a gyógyszertári dolgozók illetve a szociális szektorban tevékenykedő ápolók.

Ezek után, június 10-én, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elküldte a szolgáltatóknak a szükséges információkat az egyszeri 500 ezer forintos juttatás kedvezményezettjeiről, valamint az igénylés módjáról.

Most úgy fest, hogy nem is jár automatikusan, ugyanis igényelni kell.

„Bizony, igényelni kell ám június 19-ig, aki kimarad az lemarad. Ismét nagylelkűen elég időt adtak. nyolc napot, március óta nem volt elég idő”

– hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakember...

ÉLETEKBE KERÜLŐ HALOGATÁS

NÉPSZAVA
Szerző: KUSLITS SZONJA
2020.06.14.


Több daganatos beteg már igen előrehaladott állapotban jutott el onkológushoz az utóbbi hetekben, ennek oka egy lapunknak nyilatkozó szakember szerint egyrészt, hogy a veszélyhelyzet miatt korlátozták az elérhető vizsgálatokat, és mivel nem mindig volt egyértelmű a daganatgyanú, elmaradt a kivizsgálás, másrészt, hogy a magyarok egyébként is halogatják az orvoshoz fordulást, a járványtól való félelem pedig ezt még inkább fokozta. A rákos betegek mellett nehéz helyzetbe kerültek a koronavírus miatt a rehabilitációra szorulók is, akiknek az ágyfelszabadítás miatt el kellett hagyni az utolsó mentsvárat jelentő speciális intézményeket.

„Az első néhány hétben nem lehetett tudni, hogy milyen komoly lesz a járvány Magyarországon, amit az olasz és a kínai helyzetről láttunk a hírekben, az nem volt megnyugtató. Ezért állították le gyakorlatilag a teljes elektív ellátást. A baj nem ez, hiszen fel kellett készülni egy esetleges berobbanásra, de nem monitorozták megfelelően a járvány alakulását, és mikor lehetett volna, nem engedték apránként vissza azt az ellátásszolgáltatást, ami előtte elérhető volt” – mondja Kunetz Zsombor oxyológus szakorvos, egykori légi mentő lapunknak. A helyzet most sem változott sokat, naponta csak bizonyos számú beteget vizsgálhatnak meg a szakrendelőkben a szakorvosok, így jóval kevesebben juthatnak be egy nap, mint korábban. Mindez persze nem baj, hacsak nem érinti azokat a pácienseket, akiknek az állapota nem tűr halasztást. Ezt persze nehéz megítélni, mivel hazánkban minden szakmai igyekezet ellenére még mindig nincs olyan minőségbiztosítási indikátor, ami azt mérné, hogy pontosan milyen betegek maradtak ellátás nélkül. 

„Annyi biztos, hogy az onkológiai ellátásban egyébként is nagyon kevés szakorvosra jut sok beteg, így az ellátók leterheltek. Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter úgy nyilatkozott: a daganatosbeteg-ellátásnak zavartalanul kell folytatódnia a veszélyhelyzet alatt is. Azonban ha azt látjuk, hogy emlőrákszűrések nem történtek, akkor nehéz zavartalan működésről beszélni, hiszen a betegség felismerése az első lépés abban, hogy valakit kezelni lehessen” – mutat rá Kunetz Zsombor. Nem csak az emlő-, hanem a méhnyak- és a vastagbélrákszűrések is elmaradtak az utóbbi hónapokban, pedig ezeknél a betegségeknél is kulcsfontosságú az életkilátások szempontjából az időben való felismerés és a kezelés megkezdése...

A SZÚRÁS BIZTONSÁGA – FLECK ZOLTÁN: INDULATI BŰNCSELEKMÉNYEK ESETÉN NINCS VISSZATARTÓ EREJE ANNAK, HA KEMÉNYEBBEK A TÖRVÉNYEK

168 ÓRA
Szerző: ÁRPÁSI BENCE
2020.06.14.


Egyre több késes gyilkosság történik Magyarországon. Ez komolyan megrengeti az emberek biztonságérzetét is. Hogyan lehet visszaszorítani az erőszakos esetek számát? Szakértőkkel kerestük a válaszokat.

Szinte még fel sem ocsúdtunk a Deák téri kettős gyilkosságból, újabb tragédiáról érkezett hír: egy 18 éves fiatal szinte minden előzmény nélkül halálra késelt egy idegen férfit Gyulán, majd a legjobb barátját is életveszélyesen megsebesítette. Különösen sokkoló a történet annak fényében, hogy a fiatal felnőtt rendészeti szakközépiskolában tanult, és rendőr akart lenni.

Ez persze csak egy eset a sok közül. Lassan minden hétre jut egy gyilkosságról szóló tudósítás. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a 168 Óra kérdésére, a belügyminisztériumi statisztikákra hivatkozva azt mondta, az éves kitekintés nem támasztja alá, hogy több emberölés történt volna. Ezt a közlést erősítik meg a rendőrségi adatok is.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) által a 168 Óra részére megküldött adatokból kiderül, idén 44 esetben történt emberölés. 43 ügyben pedig már ismert a gyanúsított kiléte, csupán egy gyilkosságnál nem került még senki sem a hatóság látókörébe.


2015-ben 96
2016-ban 96
2017-ben 90
2018 -ben 78
2019-ben pedig 58

gyilkosság vált ismertté a hatóságok előtt.

"Kiemelkedően nem növekedett az emberölések száma az idei évben a többi évhez viszonyítva. Az elkövető és sértett viszonyában azonban jellemzően nőtt a hozzátartozók sérelmére elkövetett jogsértések száma." - jegyzi meg a rendőrség lapunknak megküldött tájékoztatásában...


ITT OLVASHATÓ

MÉG 12 MILLIÁRD MEGY KORMÁNYPROPAGANDÁRA, A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM PEDIG DEBRECENBE

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.06.12.


HVG.hu: Újabb 11,8 milliárdot szórt ki kommunikációra Rogán minisztériuma

A propagandaminisztériumként (nem véletlenül) elhíresült tárca, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Újabb jelentős összegű szerződést kötött a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel. A kormány honlapjára néhány napja feltöltött dokumentum (pdf) szerint a Balásy Gyula tulajdonában lévő két cég összesen 11 811 023 622 forint értékben láthatja el az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatokat”.


Index: A kormány döntött, Debrecenbe költöztetik a Természettudományi Múzeumot

“A kormány jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen” – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden. Szakemberek szerint nagyon káros lenne a múzeum elköltöztetése, mert a több milliós gyűjtemény jelentős része nagyon érzékeny és nem bírna ki egy esetleges nagy távolságra történő átmozgatást. Palkovics szerint viszont “erre vannak technológiák”, hogy a gyűjtemény ne sérüljön szállítás közben. Azt még nem tudni, hogy Debrecen hol épül fel majd az új múzeum, és mennyibe fog kerülni.

VálaszOnline: Itt a Mészáros-korszak öt évének mérlege: ma négy Simicskát tart el az ország

Míg a 2010 utáni Fidesz-időszak első felében az egyeduralkodónak mondott Simicska Lajos Közgép Zrt.-je szűk 500 milliárd forintos bevételre tett szert, addig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének Mészáros-, Szíjj-, Garancsi-féle, illetve Tiborcz-közeli alapcsapata már négyszer ekkora, vagyis 2000 milliárdos tételben játszhatott az utóbbi öt évben. Külön kiemelendő Mészáros Lőrinc és Szíjj László bravúrja; ők majdnem 2,5-szer intenzívebben termelik a profitot, mint a nagy előd.

G7: Afrikai partnereket keres a 144 milliárdos útépítéshez a Duna Aszfalt

A NER-ben nagyon is, ám Afrikában lényegében teljesen ismeretlen magyar építőipari cég, a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Kft. helyi partnereket keres egy kongói beruházásához. Ez az a korábban 473 millió dollárosra (jelenlegi árfolyamon 144 milliárd forintosra) tervezett útépítés, amely Kongót kötné össze Zambiával. Érdekesség, hogy Kongó a világ egyik legkorruptabb országa: a Transparency International 180 országot vizsgáló listáján a 168. helyen áll.

444: Száraz István, az Origo volt tulajdonosa kettő helyett hárommilliárdért láthatja el az MNB kommunikációs feladatait

A Matolcsy-család régi üzleti partnere, a bedarálása után egy ideig az Origót is tulajdonló Száraz István cége, a Frank Digital végezheti a tavaly megítélt 1,95 milliárd forintos keretösszeg helyett immár csaknem hárommilliárd forintért* a Matolcsy György elnökölte Magyar Nemzeti Bank kommunikációs feladatait 2019-20-ban, jelentette a K-Monitor korrupciófigyelő civil szervezet. Az 1 milliárdos emelést a koronavírus miatti jegybanki intézkedésekkel indokolják.

DEMAGÓG OSTOBASÁGGAL ÉRVEL A KORMÁNY AZ ISKOLAŐRSÉG FELÁLLÍTÁSA MELLETT

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.06.14.


Igazán örvendetes, hogy az elmúlt napokban nagy publicitást kapott az iskolaőrség felállításával kapcsolatos aggályok sora. Szakértők, érdekvédők és politikai szereplők (ellenzékiek természetesen, bár közel sem akkora számban, ahogy az elvárható lenne) szólalnak fel a rendpárti intézkedés bevezetése ellen, rámutatva annak nettó agyrém voltára. Nagyon helyesen, hiszen nem nagyon lehet máshogy értékelni egy ilyen elképzelést, mint agyrémként.

De fontos, hogy lássunk egy kicsit túl a sajtómegjelenéseken és a szakértői megszólalásokon.

Adva van ugyebár a kormány, amely érezhetően politikai tőkét kovácsol a cigányellenes retorikából. Jó apropója ennek az egész gyöngyöspatai szegregációs per, és annak utóélete.

És adva van egy olyan oktatási rendszer, ami sok szempontból diszfunkcionális, eleve kirekesztő és egyenlőtlenségeket növelő struktúrára épül, és amelyben a pedagógusok eszköztelensége frusztrációk sorában csapódik le. Mindemellett eltagadhatatlan, hogy az iskolai erőszak egyre láthatóbb – tehát létező – probléma, amivel kezdeni kéne valamit.

És akkor nagy hirtelen, mintegy a „társadalmi igényekre” rezonálva megjelenik az iskolaőrség koncepciója, mint egyfajta kormányzati megoldás.

Indoklásként az oktatási kormányzat azt hozza fel rendre, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett tanárokat ért atrocitások után szükséges a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott személyek fokozottabb védelme.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Magyar Nemzetnek egyenesen arról beszélt, hogy az érintett iskolák – ahol gyakori a pedagógusok elleni verbális vagy akár fizikai fenyegetés, bántalmazás – örülnek a fokozott védelemnek, de a segítség igénybevétele minden esetben önkéntes, vagyis elmondása szerint sehol sem kell attól félni, hogy az intézmény akarata ellenére kivezénylik az iskolaőröket.

Vagyis valóban igyekszik a kormány úgy feltüntetni ezt az intézkedést, mint amolyan végső bevethető eszközt, amellyel meg lehet még fékezni az iskolai erőszakot. Olyan eszközt, aminek az „érintett iskolák” is örülnek. Meg majd egyenesen kérhetik is, hogy náluk bevessék az iskolaőröket (akik ráadásul ugyebár bármilyen középfokú végzettséggel rendelkező, civil foglalkozást végzők is lehetnek, nem csak exrendőrök, halleluja!)...

ORBÁN VIKTOR ADDIG SZTYEPPÉZIK, AMÍG HÍVEI TÉNYLEG ELHISZIK, HOGY SEMMI KÖZÜK SINCS EURÓPÁHOZ

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.06.


A magyar miniszterelnök ismét megvillantotta legendás lavírozó képességét, amikor Igor Matovič szlovák miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatót. Egyrészt nem feszegette a szlovák-magyar viszony problémás fejezeteit, ugyanakkor ismét emlékeztetett arra, hogy a sztyeppék népe vagyunk (jelentsen ez bármit is), így igazolva azt a „különutas politikát”, mellyel sokszor borzolja uniós kollégái idegeit. Az a probléma ezzel, hogy a sztyeppézést sok kormányhívő választó komolyan veszi, pedig ez az utalás valószínűleg csak szimbolikus különállást jelent a nyugati politikai hagyományokkal szemben.

Tényleg igaz, amit néhány hónapja írtunk Orbán Viktorról: Minél idősebb, annál inkább kipcsak. Egyszerűen nem tud leszakadni a türk gyökerekről, ami persze fontos eszmei kötődés lehet egy autokráciát építő politikusnak, ám nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy hivatalosan is a nyugati kultúrkör tagjai lettünk akkor, amikor beléptünk az Európai Unióba. A kormányfő legendás pávatánca tartja működésben azt a kettős beszédet, ami a magyar politikát jellemzi a Fidesz 2010-es fülkeforradalma óta.

Orbán az utóbbi időszakban fokozottan játszik rá a magyaroknak arra a régi sérelmére, hogy őket a kutya se érti meg a művelt nyugaton, ezért kicsit úgy tekintenek ránk, mint egy kóbor kutyára, amelyet befogadott egy jómódú család. A Fidesz kommunikációjában gyakran kerül elő ez a motívum, amellyel például alátámasztják azt az igényünket, hogy az EU ne legyen szűkmarkú, amikor a támogatások kiosztásáról van szó, illetve hogy adják meg a tiszteletet nekünk, amikor számon kérik rajtunk a közös európai értékek betartását.

Orbánnak mindig különösen jó érzéke volt ahhoz, hogy a sértett magyar néplélek húrjain pengessen érzelmes dalokat. Ehhez mindig jól jött a magyar őstörténet sajátos értelmezése, a sztyeppei hagyományok felemlegetése. Ehhez asszisztálnak az olyan vallási vezetők is, akik nem igen adnak hangot annak az aggodalmuknak, hogy azoknak a pogány hagyományoknak a képviselői, melyeket most a kormányfő piedesztálra emel a kereszténység ellen küzdöttek, amíg végül nyugati segítséggel le nem gyűrte őket Szent István király...

"EZ AZ A PILLANAT, AMIKOR EGY OKTATÁSÉRT FELELŐS MINISZTERNÉL LE KELLENE ESNIE A TANTUSZNAK, HOGY AZ ÚJ NAT-OT NEM SZABAD ÍGY BEVEZETNI"

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2020.06.14.


A járványhelyzet idején bevezetett online oktatás a kormányzat szerint siker, Lannert Judit oktatáskutató szerint viszont pontosan megmutatta: eddig sem elsősorban a technológiával volt probléma a magyar iskolákban. A pedagógusok becsülettel küzdöttek, az alulfizetett nők megint megoldották a problémát, a szükséges felismerések a döntéshozók részérők viszont várhatóan megint elmaradnak.

Kásler Miklós miniszter a héten szokásos videosorozatának aktuális részében megdicsérte a pedagógusokat, akik „gyakorlatilag egyetlenegy hétvégén át tudtak állni” a távoktatásra. Ön szerint hogyan, mi alapján lehet megítélni egy ilyen kényszerből jött kísérlet sikeres­ségét? 

Én ezt még kísérletnek sem nevezném, hirtelen, kényszerből bele kellett ugrani valamibe, amire eddig nem volt példa. Kásler miniszternek abban igaza van, hogy valahogy sikerült átállni. Más kérdés, hogy az egészségügy és az oktatás is arra van kihegyezve Magyarországon, hogy a képzett, zömében női, alulfizetett dolgozók húzzák az igát, és úgyis megcsinálják, amit kell. Korábban a PISA-eredmények kapcsán készült egy speciális rangsor, ami azt vizsgálta, hogy az adott országnak milyen tanári bérek mellett sikerült az eredményeket elérnie. Tulajdonképpen az „ár-érték” arányt nézték, hogy mennyi pénzből tart ott az oktatásuk, ahol. Ezen a listán negyedikek a magyarok, vagyis ilyen kevés pénzből csak kevesen tudnak ennyit „kihozni”. Az egész szellemiség, amit sajnos Kásler Miklós is képvisel, arról szól, hogy az oktatást meg lehet úszni ennyiből is, valahogy elmuzsikál, mert itt vannak ezek a drága nők, akik akkor is megcsinálják a dolgukat, ha nincsenek rendesen megfizetve. Nagyon unalmas, hogy évtizedek óta ezen szörfölnek a magyar politikusok, de jól mutatja, hogy mit gondolnak a magyar oktatásról. 

Vajon mit gondolnak? 

Nem nagyon gondolnak semmit. Az, hogy így, egyik napról a másikra bedobták a gyeplőt – miközben jól megideologizálták, hogy a digitális átállás régóta tervezett volt –, azt mutatja, hogy nekik tökmindegy, mi történik, amíg mindez a radar alatt marad. Majd a pedagógusok, a gyerekek meg a szülők megoldják va­lahogy...

AZ ÁLLAMNAK NEM A GYEREKEKET KELLENE BÜNTETNIE – A GYERMEKPSZICHOLÓGUS SZERINT AZ ISKOLAŐRSÉG NEM MEGOLDÁS AZ AGRESSZIÓRA

168 ÓRA
Szerző: LATYÁK BALÁZS
2020.06.14.



Komoly visszhangot váltott ki az iskolaőrökről a napokban benyújtott törvénymódosítási javaslat. Mintegy ötszáz iskolába küldenének volt rendőröket, akik különböző kényszerítő eszközökkel ügyelnének a rendre. A kormány által bevezetni kívánt szabályozás nem túl nagy újdonság, hasonlóval már 2012-ben is próbálkoztak. Azt a javaslatot végül elvetették, de a mostanit – amely finoman szólva sem ért el osztatlan sikert – már aligha fogják.

„Pedagógusként semmilyen módon nem értek egyet az iskolaőr mint önálló munkakör bevezetésével” – nyilatkozta a 168 Órának egy fővárosi gimnázium igazgatója, akit azután kérdeztük, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a kormány döntött az iskolaőrség létrehozásáról, amellyel az iskolai erőszakot próbálnák megszüntetni. A pedagógus szerint egy ilyen személynek sem helye, sem szerepe nem lehet egy tantestületben. Majd hozzáteszi: „A kormány azt tervezi, hogy az erőszakra erőszakkal válaszol, ami buta és rosszindulatú megoldás. A mi intézményünkben iskolaőr biztosan nem lesz, hiszen az a saját és a kollégáim pedagógiai munkájának a valóságos megcsúfolása lenne.”

A Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat első körben mintegy ötszáz iskolát érintene, közülük körülbelül 140-150 szakiskola. A tervek szerint az őrök hada korábbi rendőrökből állna, és a tantestület részeként, állandó jelleggel lennének jelen az iskolákban. Fegyvert nem viselnének, de egyéb kényszerítő eszközök (gumibot, bilincs, gázspray) lehetnének náluk, sőt, a testi kényszer sem tiltott számukra. Az erőszak megakadályozása érdekében „intézkedési jogosultságuk” is lesz.

Az iskolaőrség bevezetésével párhuzamosan a kormány kibővíti azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyeknél a büntethetőség alsó korhatára 12 év. Így a pedagógusok sérelmére elkövetett összes bűncselekmény ebbe a körbe tartozik majd. „Az államnak feladata, hogy az iskolában a rendet biztosítsa, a pedagógusokat pedig megvédje” – jelentette ki a kancelláriaminiszter, megjegyezve: a legtöbb helyen ilyen problémák nincsenek, de vannak olyan térségek, ahol rendszeresek a fegyelmi gondok, állandó a tanárokkal szembeni erőszak veszélye, ami tűrhetetlen és megengedhetetlen...


VISSZA A LOPOTT HOLMIVAL, NORMÁLIS ORSZÁGOT!

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.06.14.


Szinte tradicionális már a blogban, hogy két választás között hányok egy-két lapátnyi borsót a falra, jóllehet tudom, hogy politikusaink közül nemigen olvas szinte senki olyan véleményeket, melyeket nem a számukra megszokott baráti kör tesz közzé, olyanokat meg aztán végképp nem, melyek megkérdőjelezik határtalan bölcsességüket, házi váteszeik csalhatatlanságát.

Mégis, már csak megszokásból is néhány félidei gondolatot megosztanék a nyájas olvasóval, legalább ő ne vágjon csodálkozó ábrázatot két év múlva.
Bocsánat, hogy pontokba szedem, talán így könnyebb lesz cáfolni, ha valakinek kedve kerekedne erre.

1. Már megint kifutottunk az időből, még akkor is, ha elfogadjuk, hogy az önkormányzati választások előtt csak óvatosan lehetett politizálni. Most éppen az utolsó percben vagyunk, hogy érdemi dolgokat lehessen csinálni a választási győzelem érdekében.


2. Még mindig nem jutott el a döntéshozókig a tény, hogy ma a politika elsősorban a tömegkommunikációt jelenti. Orbán ezt pontosan érti, és vödörrel önti híveire és potenciális szavazóira a válogatott baromságokat, szívbemarkoló történeteket a hősi múltról, a virágzó jelenről meg a fényes jövőről, a demokraták meg legfeljebb a legordítóbb hülyeségeket gyomlálgatják, kevés sikerrel. Lássuk be szomorúan: a közbeszédet Orbán tematizálja, a mi oldalunk legfeljebb reagál rá, ahelyett, hogy saját témáival, tényekkel és terveivel állna elő.

3.Napersze, de hol álljon elő, mikor a legbaloldalibb médiumokat is megvette már a rendszer kilóra, melynek következtében éppen annyi ellenzékiség fér el bennük, mint amennyi ahhoz kell, hogy az áremelkedéseken szörnyülködő nyugdíjas megnyugodhasson: jártathatta a pofáját, jól megmondta nekik.
Ne és?

4. Mindeközben az önkormányzati választásokon nyertes demokrata önkormányzatok úgy-ahogy, de működtetik saját médiumaikat, van újság, lehetne mindenhol kábeltévé-csatorna, mint kiderült, az internet is alkalmas a tömeges kommunikációra, és léteznek más, egyszerűbb megoldások is - mindössze össze kellene hangolni őket és a források egy részét át kellene csoportosítani a közös cél érdekében.


5. Sajnálatos, de a demokratikus pártok tömegkommunikációs szakemberei szinte egytől-egyig csődöt mondtak, kreativitásuk a nullához konvergál, nemigen tudják,, mi lenne a feladatuk. Így eshet meg, hogy a pártok legütősebb politikusainak lejáratásában társtettesi minőségben vesznek részt, lásd legutóbb, Korózs Lajos és az álmentős ügyét, akit egyszerűen nem lett volna szabad szerepeltetni ellenőrzés nélkül, hadd ne mondjam én el, miket kellett volna kontrollálni - nem Korózs Lajosnak.

6. Hiányzik a kreativitás is. Szegény Karácsony Gergelyt hagyják egyedül szenvedni Lánchíd-ügyben, és nincs összehangolt válasz az ügyben, jóllehet a hídfelújítással kapcsolatban a kormány álláspontja ezer sebből vérzik, mégsincs rá kommunikációs válasz, csak siránkozás.

7. A legnagyobb baj, hogy nincs közös álláspont 2022-vel kapcsolatban, nincs közös program, nincsenek közös szakértők, felelősei egyes területeknek, - ha úgy tetszik, és nem okvetlen ezzel a megnevezéssel, de nincs "árnyékkormány", mely személyi összetételével, szakértelmével garancia lenne a kormányképességre. Nem hiszem, hogy Káslernek ne lehetne esélyes ellenfelet állítani, és Varga Mihály se a legélesebb kés a kredencben...


8. Meg kellene értetni a választóval, hogy az ő pénzét lopják, mint például legutóbb is, mikor Mészáros Viktor cégei szállodafelújításra vissza nem térítendő támogatást kaptak.
El lehetne mondani, hogy a munkanélküliek és családjaik számára hány hónapra adna megélhetést az a pénz, mely most a nép ajándékaként ingyen (munkavégzés nélkül...) belecsusszant a megfelelő zsebbe,még csak árokpartot se kellett gereblyézni hozzá...

ROMSICS IGNÁC HOGYAN IS ÉRHETNE FEL A POLIHISZTOR BOROSSAL, PLÁNE SEMJÉN ZSOLTTAL?

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2020.06.14.


Szakács Árpád, akinek eddig legfontosabb haditette az, hogy a Petőfi irodalmi Múzeum elleni támadással megindította a kultúrharc új, máig tartó szakaszát, most súlycsoportot tévesztett. A Magyar Nemzetben Romsics Ignác történésznek ment neki "Romsics szabadkőműves meséi" címmel.

Azért rántotta ki ismét kardját, mert Romsics mesének nevezte, hogy Trianont egy szabadkőműves összeesküvés aknamunkája idézte volna elő.

Érthető, hogy ez felbőszítette, hiszen rettenthetetlen katona: olyan szaktekintélyeket kellett megvédenie, mint maga Semjén Zsolt (juj!) és Szakács szerint "hazánk egyik legbátrabb poilitikus-polihisztora": Boross Péter (juj, juj!). Ők ugyanis interjúikban szintén a szabadkőműves összeesküvésről bölcselkedtek...

BESÚGÓTÓL RENDELT FILMET A KÖZMÉDIA A RENDSZERVÁLTÁSRÓL

MAGYAR HANG
Szerző: LUKÁCS CSABA
2020.06.14.


Kelet-európai abszurd: a közmédia négyrészes dokumentumfilm-sorozatot készíttetett a romániai rendszerváltásról azzal az erdélyi magyar filmes szakemberrel, akiről odaát minden szakmabeli tudja, hogy besúgó volt. Az egyébként elismert rendező-operatőr az erdélyi magyar elitről jelentet a Securitaténak. 

Az Omló falak – Magyarok a romániai rendszerváltó forradalomban elnevezésű sorozat harmadik része szombaton került fel a mediaklikk.hu oldalra. Az elég beszédes címet kapó epizód (Hívó szó) leírásában azt találjuk, hogy „a filmsorozat a harminc éve lezajlott romániai rendszerváltó események magyar vonatkozásainak felelevenítését, három évtized távlatából történő megítélését mutatja be. Korabeli szemtanúk és résztvevők emlékforgácsaiból rajzolja meg a teljesség igénye nélkül, a népfelkeléssel indult, majd véres forradalommá duzzadt 1989-es forradalmi események még tetten érhető, néhány, a romániai magyar kisebbség szempontjából releváns mozzanatát.”

A filmeket a Xantus Film jegyzi, a vállalkozás alapítója az a Kolozsváron élő Xantus Gábor, akiről már többen megírták, hogy a Ceausescu-diktatúra idején jelentéseket írt a hírhedt román titkosrendőrségnek, a Securitaténak. Azokról a személyekről, akikkel kapcsolatba került a televíziós munkája során. Érdekes, hogy a sorozatot a stáblista szerint a neves rendező fia (Xantus Áron) rendezi, az apa csak „beszélgetőtárs”, vagyis az interjúk készítője...

HAMIS IGAZSÁGOK – TÖRTÉNELEMSZEMLÉLET EGY NEOLIBERÁLIS VILÁGBAN

MÉRCE
Szerző: SUDÁR ORSOLYA
2020.06.14.


A NER által támogatott történelemszemlélet – melynek legfontosabb elemei a Horthy Miklós iránti rajongás, a két világháború közötti időszak iránt kifejezett romantikus nosztalgia, a városépítészeti grandiozitás és historizálás – egy önmagának alapjaiban ellentmondó rendszer, mely csakis a történelem meghamisításával tud létrejönni. Miért épít Orbán kultuszt Horthy Miklós emléke köré? Mi a társadalmi hatása a történelemhamisításnak? És mindennek mi köze a Fidesz társadalomról alkotott általános szemléletéhez?

A Fidesz kultúrpolitikusai és történészei által létrehozott alternatív valóságban a magyar nép egy etnikailag homogén, keresztény közösség, melyet felment a történelmi felelősségvállalás kötelezettsége alól a tény, hogy szabadságharcait leverték, országrészeit elcsatolták. Az elnyomott, megsanyargatott magyar nép toposza természetesen nem a Fidesz találmánya, hanem létezett már az 1800-as évek szabadságharcai idejében kialakult romantikus patriotizmus idejében, viszont


a Fidesz ellentmondásos történelmi szemléletében a romantikus nemzeti mítoszok célja és funkciója, hogy kipolírozzák azokat a pillanatokat a történelemből, amelyek a mostani rendszer hitelességét megkérdőjeleznék.

Ugyanakkor a jelenlegi politikai rezsimnek nem csak egy irányba kell szolgálatot tennie: a magyarság konzervatív, keresztény történetének egyedüli legitim narratívájaként való bemutatása mellett ezt a szemléletet össze kell illeszteni az uralkodó, globális, az egyéni érdeket a társadalmi-közösségi érdek fölé helyező neoliberális kultúrával is, mely integrális része a Fidesz politikájának.

Erre kiváló példa a Magyar Nemzeti Múzeum reprezentatív épületében 2019 decemberében megnyílt Magyar Világ 1938-1940” címet viselő időszakos kiállítás. A tárlat célja, hogy bemutassa az 1938 és 1940 közötti, „boldog békeéveknek” nevezett időszakot. A kiállítás arra a -hamis – történeti álláspontra épül, hogy a békés, fejlődésben lévő, keresztény Magyarország „idegen megszálló erők” áldozatává vált az első világháborút követően, és áldozatként sodródott a második világháborúba Németország szövetségeseként.

A kiállítás azt a széles szakmai körben elfogadott állítást használja a felelősség elhárítására, hogy a háborúval járó kollektív trauma váltotta ki az 1919-es Tanácsköztársaság hatalomátvételét, és ugyanígy a trianoni békeszerződés „visszacsinálásának” reményében juthatott el oda az ország, hogy 1944. március 19-én a német csapatok bevonultak...


SZABAD SZEMMEL - MEG KELL SZABADULNI ORBÁNTÓL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.14.


Kurier 

Othmar Karas az Európai Parlament osztrák konzervatív elnökhelyettese úgy gondolja, hogy szeptemberben mindenképpen döntenek a Fidesz tagságáról, amikor legközelebb összeül az Európai Néppárt vezetősége. Maga Karas Tuskot támogatja, aki azt mondja, hogy meg kell szabadulni a magyar tagpárttól, miután Orbán Viktor nemzeti-konzervatív, tekintélyelvű alapokon át kívánja formálni az EPP-t. Ráadásul, teszi hozzá, az osztrák politikus, aki Waldheim egykori ENSZ-főtitkár és államfő veje, a magyar miniszterelnök célba vette a független bíróságokat, valamint tudományt és oktatást. Emellett egyre újabb és újabb ellenségeket kreál, viszont egyáltalán nem érdekli, hogy egy párt mindig bizonyos alapelvekre épül, értékközösséget jelenít meg. A Néppártnak azonban ragaszkodnia kell önazonosságához, ki kell nyilvánítania, hogy mit képvisel. Így Karas azt hangsúlyozza, hogy meg kell szabadulni Orbántól, miután az kifejtette, hogy a liberális demokrácia immár halott. A Fidesz tagsága ügyében megfeneklett az EPP által kijelölt bizottság közvetítési kísérlete, mivel Schüssel volt kancellár a felfüggesztés hatályon kívül helyezése mellett érvelt, von Rompuy korábbi belga miniszterelnök viszont azt hangoztatta, hogy az eltávolítás marad az egyetlen elfogadható választás. Orbán továbbra sem hajlandó tágítani a maga antiliberális meggyőződésétől. Ezért Tusk az eltávolítását szorgalmazza, csak éppen bizonytalan, hogy ehhez meg tudja-e szerezni a kellő támogatást, hiszen a Néppárt 12 szavazatnak inthet búcsút Strasbourgban, ha a fideszes képviselők kénytelenek venni a kalapjukat. A döntés kulcsa a német uniópártok kezében van, de beavatottak úgy vélik, hogy bármi is lesz a kimenetel, két dudás a továbbiakban biztosan nem fér meg egy csárdában. Az egyiküknek mennie kell. Éspedig Orbánnak, ha Tusk kerekedik felül. Ha viszont marad a magyar vezető, akkor a Néppárt elnökének helyzete válik lehetetlenné. Ám ez esetben igencsak valószínű, hogy hátat fordít az EPP-nek több más párt is, mert elegük van abból, hogy a magyar miniszterelnökkel kell közösködniük.

Time 


Éleződik a verseny Lengyelországban az éppen két hét múlva esedékes elnökválasztás előtt és ennek egyik legbiztosabb jele, hogy a hivatalban lévő államfő vaskos kijelentésre ragadtatta magát: Duda szerint az LMBT mozgalom ideológiája veszedelmesebb, rombolóbb, mint a kommunizmus. A melegek jogai szép fokozatosan a küzdelem legfőbb témájává lépnek elő, mivel a varsói polgármester kihívóként egyre jobban szorongatja a kormánypárt által támogatott riválisát. Márpedig Trzaskowksi türelmet hirdet a leszbikusok, illetve melegek számára. Ugyanakkor most Duda azt mondta: a szocializmus csak úgy tudott fennmaradni, hogy átmosta két nemzedék agyát, ideológiát töltött a gyerekek fejébe és ma ugyanezt látni. Ez az új bolsevizmus. A héten az államfő aláírta azt a nyilatkozatot, amely a családok védelmére hivatkozva sürgeti, hogy közintézményekben ne hirdethessék az LMBT-eszmerendszert. Konzervatív lengyel politikusok sűrűn mondogatják, hogy nekik semmi bajuk a melegekkel, ám azt nem tartják megengedhetőnek, hogy a polgári jogi mozgalom külföldről vegyen át törekvéseket és rossz irányba terelje a fiatalokat. A másik oldal viszont úgy gondolja, hogy Duda azért vette célba a saját nemükhöz vonzódó embereket, mert egyrészt szeretne a katolikus egyház kedvében járni, másrészt próbálja növelni népszerűségét a jobboldali (egyes elemzők szerint: szélsőjobbos) táborban. Trzaskowski úgy ítéli meg, hogy rá fog fizetni az, aki olyan nyelvet használ, mint a PiS elnökhelyettese, aki szerint Lengyelország az LMBT nélkül a leggyönyörűbb, mert az ilyen megnyilatkozások megosztják a lengyeleket, abból pedig most már elég.

Handelsblatt 


Nagy lehetőséget lát Kelet-Európában, azon belül is Magyarországon a bérlakáspiacon a 135 éve alapított osztrák Soravia építőipari csoport társelnöke. A névadó családból az egyik fivér, Hanno felel a kontinens keleti felén az üzletért és azt mondja, hogy amit kitaláltak, azon mindenki csak nyer: a térség nagyvárosai, valamint az ő cégük is, hiszen sehol sincs elég olcsó önkormányzati lakás és ez egyre nagyobb gondot okoz Budapesttől Szófiáig. A megoldás úgy nézne ki, hogy az osztrák vállalkozás egy sor bérházat épít. Cserében az érintett városok 20 évre szavatolják, hogy kiadhatja ezeket az otthonokat. Így az ingatlanfejlesztő, illetve a befektetők stabil bevételhez jutnak, ugyanakkor a településeken enyhül a lakásínség. Az üzletember szerint az eddigi megbeszélések ígéretesek, először Budapest 19. kerületében, illetve a horvát fővárosban emelnek bemutató épületeket, nagyjából 5 ezer négyzetméteren. A következő ütemben 40-50 ezer négyzetmétert irányoznak elő. Az átfutási idő a szerződés aláírásától a kulcsátadásig: 14 hónap. Az osztrák féltől akár már három hét múlva kezdhetik a munkát. A cégcsoport idáig 5 milliárd eurót ruházott be és 12 ezer lakást épített. Több mint 1500 embert foglalkoztat, a régióban jelenleg Bulgária, Románia és Szlovákia a súlypont. Hanno Soravia úgy véli: keleten hatalmasak a lehetőségek a lakáspiacon. Követendő példaként Bécset említi, ahol a befektetők adókedvezményt kapnak, ha méltányos áron dolgoznak, viszont a bérleti díjak 20 %-kal a piaci szint alatt vannak az ilyen otthonok esetében. A vállalat egyedül az osztrák fővárosban évi 150 millió eurót költ ilyen célokra. Budapesten a tervek szerint az első ilyen ház 2024-re áll készen, összesen 200 ezer négyzetméternyi lakást tudnak megépíteni, kedvező áron. Bár azért vannak kockázatok: a korrupció, a politikai önkény és a hiányos jogbiztonság sűrűn előfordul Kelet-Európában.   

ITT OLVASHATÓ

NINCS MEGÁLLÁS: MÉG 2800 LÉLEGEZTETŐGÉPET VETTÜNK KÍNÁBÓL

444.HU
Szerző: haszanz
2020.06.14. 



Szijjártó Péter szokás szerint a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a héten 2800 lélegeztetőgép és csaknem 8 millió maszk érkezett Magyarországra. Feltehetően Kínából, bár ezt a külügyminiszter ezúttal nem árulta el.

A miniszter szerint „a járványügyi intézkedések lazításának folyamatossága csak akkor tartható fenn felelősséggel, ha közben a védekezéshez szükséges eszközök beszerzése is folyamatosan zajlik”. Mint írja, „tudósok, járványügyi szakemberek továbbra sem tudják pontosan előre jelezni a vírus jövőjét. Ha a világ más pontjain folyamatosan terjed a betegség, sajnos semmi sem zárja ki annak visszatérését Európába”, és „a mi feladatunk az, hogy felkészítsük az egészségügyi rendszerünket a legrosszabb forgatókönyvre, így egy esetleges második hullámra is".

Eddig a legeslegrosszabb forgatókönyv Orbán Viktor áprilisi 10-i interjúja alapján az volt, hogy Magyarország hamarosan a tömeges fertőzés szakaszába lép, és addigra a kétezres lélegeztetőgépparkot fel kell futattni nyolcezresre. Végül nem léptünk a tömeges szakaszba, de a 8000 ezres lélegeztetőgép-kapacitás alighanem már a múlt héten meglett.

Azért a feltételes mód, mert Szijjártó ugyan rendszeresen beszámol arról, hogy hány lélegeztetőgép érkezett Kínából, összesített adatot nem említ. A héten megpróbáltuk összeszedni, mennyinél járhatunk.

Az Orbán Viktor által április 10-én említett 2000 körüli kapacitásról indultunk. Május 8-án Orbán Balázs államititkár már 3565 lélegeztetőről beszélt, és azt is mondta, hogy „továbbra is az a számításunk alapja, hogy ha a járvány elszabadul, nyolcezer lélegeztető- és altatógépre szükség lehet annak érdekében, hogy az emberéletek között az orvosoknak ne kelljen választaniuk. Ehhez igazodnak a beszerzési terveink”.

Orbán Balázs nyilatkozata óta múlt hét végéig Szijjártó rendszeresen jelentései alapján további 4200 lélegeztető érkezett Kínából (és 200-at szlovén közvetítőkön keresztül is beszereztünk). Az a korábban meglévőkkel együtt már 7964 lélegeztető, vagyis már ekkor meglehetett a célul kitűzött 8000. Közben a járvány első szakasza lecsengett. A legtöbben Magyarországon 80-an szorultak egyszerre lélegeztetőre, mostanra tartósan 20 körül van ez a szám.

Ehhez képest meglepő Szijjártó bejelentése, hogy a héten még érkezett 2800 lélegeztető. Ha jól számoltunk, ezzel már 10 800 lélegeztetőgép lehet Magyarországon. Hogy mikor lett cél a 8000 helyett már a majdnem 11 ezer, azt nem tudni...


KINEK AZ ÉRDEKE A CIFRA NYOMORÚSÁG? FOLYTATÓDIK A SZEGÉNY–GAZDAG-VITA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: DEME ZOLTÁN
2020.06.09.


Doktor Dávid, Ápoló Ági, Könyvelő Kati, Melós Miki és Fodrász Fanni – mintha csak egy modern magyar népmesébe csöppennénk az alábbi írás szereplőinek láttán. Pedig Deme Zoltán esszéje válaszreakcióként született Kovács Tibor nagy hullámokat vető, lapunkban megjelent cikkére, amely szerint a jövedelmi egyenlőtlenség természetes dolog. Papp István népi ihletésű válasza és Kósa András baloldali reakciója után itt egy rendkívül informatív és szórakoztató írás cifra nyomorúságunkról, amelynek fennmaradásában oly’ sokan érdekeltek...

LÁNCHÍD VAGY TŰZIJÁTÉK? SZAVAZZON!

HÍRKLIKK
Szerző: VERESS KATKA
2020.06.14.


Európa legnagyobb tűzijátékára készül a kormány az augusztus 20-i háromnapos ünnepi megemlékezés keretein belül, amelyre - meg nem erősített információk szerint - mintegy 10 milliárd forintot tett félre. Mindeközben egyre többen követelik a tűzijáték elmaradását amiatt, hogy az arra szánt pénzt inkább az ország hídjának is nevezett Lánchíd felújítására fordítsák.

A kormány kezdeményezésére a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán bejelentette, hogy Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát fogják megszervezni idén augusztus 20-án, ami a dunai rakpartok több mint négy kilométeres szakaszán lesz látható.

Miközben a kabinet milliárdokat készül eldurrogtatni, az egyik nemzeti jelképünk, Budapest gyöngyszeme, a sokak szerint a világ legszebb hídjának tartott Lánchíd állapota kritikussá vált. Gyakorlatilag szétrohadt, amelynek súlyos következménye is lehet. Komoly probléma, hogy a felújítási munkák finanszírozásával kapcsolatban patthelyzet alakult ki a főváros vezetése és a kormány között...

A TIZEDIK ÉVBEN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2020.06.12.


Elfoglalt kormányfőnk azt vetette az Európai Parlament szemére, amikor az napirendre vette a soron következő „magyar kérdést”, hogy nem a fontosabb dolgokkal foglalkoznak, hanem rajtunk köszörülik a nyelvüket... Akkor talán mi is mondhatnánk, hogy a 133 bátor ember ahelyett, hogy a járvánnyal, az egészségüggyel, a jövedelem nélkül maradt honfitársainkkal törődött volna, minek is nyúlkált összevissza a felsőoktatás meg a kulturális szféra egyáltalán nem égetően sürgős dolgaiba.

Verseny és kultúra a parlamentben

Mert az elmúlt hetekben, amikor még sejteni sem lehetett, milyen súlyos következményekkel járhat a járvány, olyan törvényeket és törvénymódosításokat tárgyalt az Országgyűlés, amelyeknek az esetlegesen bekövetkező egészségügyi katasztrófához semmi közük nem volt.

Ráadásul bizonyítható, hogy ezeket nemcsak azután terjesztették be, hogy a vészhelyzetet elrendelték, de még arra sem hivatkozhatnak, hogy a korábban eltervezettek szerint haladtak. A parlament ugyanis minden ülésszak előtt elfogad egy törvényalkotási programot, amit a kormány terjeszt elő. Ez alkalommal a dokumentumot 2019. december 12‑i dátummal Semjén Zsolt miniszterelnök‑helyettes írta alá... A 20 tétel között sem a felsőoktatási, sem a kulturális törvények módosításáról, sem a hat egyetemnek az előző ÉS‑cikkemben3 (2020/17., ápr. 24.) szereplő átalakításáról vagy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vagyonhoz juttatásáról nincsen említés – hogy csak azokat soroljam, amelyekről e hasábokon már szót ejtettem.

A rendkívüli állapotot március 11‑én hirdették ki. Az itt felsorolt előterjesztések pedig március vége és április közepe között kerültek fel az Országgyűlés honlapjára, az egyik ráadásul úgy, hogy a húsvéti ünnepek alatt adtak „időt” a véleménynyilvánításra, ezzel tudva le az előírt egyeztetést. Nem alaptalan tehát a feltevés, hogy éppen a veszélyhelyzetet igyekeztek kihasználni, hátha az érintettek figyelmét elkerülik a parlamenti események, illetve kisebb sajtóvisszhangot váltanak ki.

Még ha ebben csalódniuk kellett is, arra mindvégig semmi magyarázatot nem kaptunk, mi indokolta az előre nem tervezett szabályozásoknak meglepő sietséggel való beterjesztését. Ez pedig csak erősíti a fenti feltevés valószerűségét. A parlamenti viták tovább fokozzák hitetlenkedésünket a nyilvánosan közzétett motívumokkal kapcsolatban...


MILYEN GYAKRAN CSERÉL GAZDÁT EGY LAKÁS MAGYARORSZÁGON? - ÍME, AZOK A TERÜLETEK, AHOL A LEGGYORSABBAN MENNEK EL

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.06.14.


Gondolkoztál már azon, hogy egy átlagos lakás milyen gyakran cserél gazdát, és vajon az ország melyik térségeiben adják el gyakrabban lakásaikat a tulajdonosok? A választ a lakásállomány forgási sebessége adja meg, ami nem csak a tranzakciószámok alapján értékeli az ország egyes településeit, vagy a főváros kerületeit, hanem a területi meglévő lakásállományt is figyelembe veszi. Így a különböző méretű településekről is el lehet dönteni, hogy mennyire népszerűek a vásárlók körében. Előljáróban annyit elárulunk, hogy 8 fővárosi kerület melett a Tatabányai járás az, ahol a legaktívabbak voltak a vásárlók.

Mi is az a forgási sebesség?

A forgási sebesség kifejezésnek többféle jelentése van. A kereskedelemben például arra utal, hogy egy adott cég milyen gyorsan adja és veszi készleteit egy bizonyos időintervallumon belül. Az ingatlanpiacon ezzel szemben azt mutatja meg, hogy egy adott terület lakásállományának mekkora része cserél gazdát, szintén egy meghatározott időintervallumon belül, jelen esetben a 2019-es év egészében.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy tavaly jelentős mértékben visszaesett a lakóingatlanok adásvétele, Budapesten közel 40%-kal, országosan valamivel kisebb mértékben, 20-25%-kal...

ÍGY FIZET GYORSABBAN A BIZTOSÍTÓ - SOKAN KÖVETIK EL A HIBÁT, ÍGY ELÁZTATJÁK A SZOMSZÉDOT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.06.12.


A Posta Biztosító három éve az elsők között indult el a digitális kárrendezéssel, de a szolgáltatás igazi áttörését a koronavírus-járvány hozta el. Az elmúlt hónapokban a lakáskárok felmérése már 70 százalékban videós kárrendezéssel történt. A legtöbbet a karantén idején csőtörés és leáztatás okozta. A szakértő szerint nem csak akkor kell óvatosan kezelni a vízcsapot, amikor otthon vagyunk, hanem mindenképp el kellene zárni a vízvezeték főcsapját, ha hosszabb időre elutazunk.

A koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozás következtében otthoni karanténban ragadt az ország lakosságának döntő része, ami jelentősen gyorsította az átállást a digitális szolgáltatásokra. Azok is rákényszerültek a használatukra, akik eddig idegenkedtek tőlük, így – jó esetben – a pozitív élmények hatására a jövőben nagyobb kedvvel használhatják őket.

A Posta Biztosító három éve az elsők között indult el a PostaÉdesOtthon lakásbiztosításhoz kapcsolt digitális kárrendezésével. Káreseménykor az okostelefonra letöltött applikáció segítségével az ügyfél csatolhatja és beküldheti a biztosítóhoz a károsodott felületről készült fényképeket, ezzel gyorsítva a kárügyintézést. Ezt a folyamatot tovább erősíti az okostelefonon keresztüli videós kárrendezés is...


ÉS AKKOR DEBRECENBEN KEZDETT ÉPÜLNI A MAGYAR JÖVŐ - A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.06.14.


Recessziót és nagy munkanélküliséget jósol az Európai Bizottság és az OECD is; Budapesttől egyre több pénzt vennének el, Debrecennek 29 milliárd forintot adnak; kiderült, hogy a magyarokat zavarja a legkevésbé a korrupció. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Recesszió és növekvő munkanélküliség vár Magyarországra az OECD előrejelzése szerint. Alapesetben 8 százalékos recessziót vár a szervezet, jövőre pedig 4,6 százalékos növekedést. Ha a járványnak lesz második hulláma, nem ússzuk meg ennyivel, akkor idén 10 százalékos zuhanás jön, jövőre pedig csak 1,5 százalékos növekedés. A kormány úgy reagált erre: nem megalapozottak az állítások.

Az Európai Bizottság is közzétette a maga konvergenciajelentését. Ebben megerősítik a tavaszi előrejelzés számait: a GDP idén 7 százalékkal zuhanhat, jövőre pedig 6 százalékkal nőhet, vagyis 2021 végére nem ér el a gazdaságunk arra a szintre, ahol 2019-ben volt. Mint írták, annyira kitett a magyar gazdaság a nemzetközi folyamatoknak, hogy hiába voltak kevésbé szigorúak a járvány miatti korlátozások, nem ússzuk meg recesszió nélkül. A kormány pedig eddig nem nagyon pumpálja a pénzt a válságkezelésbe...

VAN PÁR TÍZEZER MAGYAR A JÁRVÁNY FRONTVONALÁBAN, AKIKRE NEM SZÍVESEN GONDOL SENKI

444.HU / DIREKT36
Szerző: TASNÁDI KATA
2020.06.13.


"A járvány minden pillanatában az egészségügyi dolgozók is, szociális otthonok dolgozói is [...] mindig megkapták azokat a védőfelszereléseket, amelyeknek a használata indokolt volt". Ezt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere jelentette ki egy május végi interjúban. Kásler ezzel azokra az ellenzéki kritikákra reagált, amelyek szerint nem volt elég védőfelszerelés a szociális intézményekben dolgozóknak. A miniszter szerint aki ezt állítja, az egyszerűen nem mond igazat.

Káslertől eltérően látja a helyzetet az a tucatnyi forrás, akikkel az elmúlt hetekben beszéltünk arról, hogyan nézett ki a járvány elleni védekezés belülről az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményekben, azon belül is a fogyatékossággal élők és pszichiátriai betegek otthonaiban. Az ország különböző városaiban működő intézményekben dolgozó ápolók és gondozók csak azzal a feltétellel beszéltek a tapasztalataikról, hogy a nevüket nem közöljük, mert attól félnek, hogy elvesztenék az állásukat.

A miniszter állításával szemben ők arról számoltak be Direkt36-nak, hogy leginkább a saját leleményességükön múlt és múlik, hogy van-e elég védőfelszerelés az intézményekben. Több bentlakásos otthon munkatársa panaszkodott arra, hogy főként adományba kapják vagy maguknak készítik a maszkokat, de olyan intézmények is vannak, ahol az ellátottak is besegítenek a munkába, és maszkot varrtak a saját gondozóiknak.

A források arra is panaszkodtak, hogy a járvány elleni védekezés érdekében előírt szabályok nehezen betarthatók az otthonokban. A zsúfoltság is nagyobb lett, mert mindenhol karanténszobákat kellett kialakítani, miközben a legtöbb intézményben már így is túl sokan laktak rossz körülmények között.

Mostanra az is világossá vált, hogy míg az egészségügyben dolgozók július elején 500 ezer forint jutalomban részesülnek a helytállásukért, a szociális ellátásban dolgozók nem kapnak semmiféle pénzjutalmat, hiába kérték többször is a szakszervezetek. „Nagyon el vagyunk felejtve, csak az idősekért tesznek a civilek is, nem értem, ránk miért nem gondolnak” – mondta egy nyugat-magyarországi, fogyatékossággal élőknek otthont adó intézmény ápolója a Direkt36-nak. Migács Tibor, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig így foglalta össze a helyzetet: „A tagjaink mindig azt mondják, hogy megfeledkeznek rólunk. Erre én azt szoktam mondani, hogy nem megfeledkeztek, hanem soha nem is érdekeltétek őket igazán.”

Az állami fenntartású szociális intézményeket felügyelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) háttérintézményeként működő Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) megkeresésünkre azt válaszolta, hogy az alájuk tartozó otthonokat ők látják el védőfelszereléssel, a beszerzés koordinálásban pedig a megyei kirendeltségek vesznek részt. Az Operatív Törzs és az Emmi sem válaszolt a szociális intézményeket érintő kérdéseinkre...

HIVATALOS: ŐK KAPJÁK MEG AZ 500 EZRES KORONAVÍRUS-PÉNZT

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2020.06.13.


Megjelent a Magyar Közlönyben az egészségügyi és egészségügyben dolgozókat érintő egyszeri rendkívüli juttatásról szóló kormányrendelet a kifizetés részletszabályaival — vette észre a Portfolio. A rendkívüli juttatás összege dolgozónként bruttó 500 000 forint, amely a több helyen foglalkoztatottaknak is csak egyszer, de például a részmunkaidősöknek is jár...

A rendkívüli juttatásra azok jogosultak, akik az alábbiaknál foglalkoztatottak:...
- a fekvő-, illetve járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató,
- egynapos sebészeti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató,
- laboratóriumi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató,
- művesekezelést végző szolgáltató,
- betegszállítást végző szolgáltató,
- Országos Mentőszolgálat,
- Országos Vérellátó Szolgálat.

Illetve azok, akik közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató alábbi egészségügyi dolgozói:
- a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységben egészségügyi dolgozó,- a védőnői szolgálatban, valamint iskola-egészségügyi ellátásban foglalkoztatott védőnő,
- az iskolaorvosi ellátást végző egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott főállású iskolaorvos,
az otthoni hospice szolgálatok esetében a NEAK-kal kötött finanszírozási szerződésben is szereplő egészségügyi szakmai tevékenységet ellátó foglalkoztatott egészségügyi dolgozó,
- az otthoni szakápolási szolgálatok esetében a NEAK-kal kötött finanszírozási szerződésben is szereplő egészségügyi szakmai tevékenységet ellátó foglalkoztatott egészségügyi dolgozó,
- a Büntetés-végrehajtás Központi Kórháznál (Tököl) egészségügyi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó,
- az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetnél egészségügyi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó,
- az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés k) pontja szerinti azon közreműködő egészségügyi szolgáltató egészségügyi munkakörben foglalkoztatott,
- az Eütev. 4. § a) pont aa) alpontja szerinti egészségügyi dolgozója, amely szolgáltató a NEAK-kal szerződéses jogviszonyban nem áll, de közvetetten közfinanszírozott szolgáltatást nyújt a közfinanszírozott szolgáltató telephelyén, a közöttük fennálló közreműködői szerződés alapján.

Rendkívüli juttatásra jogosult a fentieken kívül:...

ALKOTMÁNYBÍRÁK SZEREPZAVARBAN

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IMRE
2020.06.13.


A német Alkotmánybíróság május 5-ei döntése Brüsszelt és a tagállamok többségét egyaránt meglepte.

Mostanában nemcsak a populistáknak van bajuk az Európai Unióval. A német Alkotmánybíróság május 5-ei döntése Brüsszelt és a tagállamok többségét egyaránt meglepte. A testület szerint az Európai Központi Bank (EKB) túllépi hatáskörét azzal, hogy államkötvényeket vásárol, s évek óta így próbálja a gyengélkedő európai gazdaságot a felszínen tartani. A vita fellángolt és – afféle bozóttűzként – a gazdaságon kívüli területeken is terjed. Az ítélet az Unió és a tagállamok közötti hatásköri kérdéseket is érinti, és a sok évtizedes vitát – egy világjárvány idején – újra napirendre tűzi. A felvetett kérdések amúgy fontosak: van-e joga például egy nemzeti alkotmánybíróságnak arra, hogy az EKB-t elmarasztalja? Különösen azok után, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) a jegybank kötvényvásárlási programját egy korábbi ítéletében jogszerűnek mondta. A luxemburgi válasz nem is késett: az uniós intézmények döntéseit jogi szempontból kizárólag az EUB vizsgálhatja, azok minősítése nem a tagállami alkotmánybíróságok feladata.

Az Európai Parlament szerint a gazdaság helyreállításához legalább kétezer milliárd euróra lenne szükség: az EKB kötvényprogramjainak éppen e többletforrások megszerzése a célja. Sajnos a gazdasági előrejelzések már a kórházakból érkező adatoknál is riasztóbbak. A termelő és szolgáltató vállalatok – megrendelések híján – csak költségvetési támogatással indíthatók újra. A gazdag országok már bejelentettek nagy összegű mentőakciókat. A populisták többnyire a gazdaság gyors „nyitása” mellett kardoskodnak, a mérsékelt pártok inkább óvatosságra intenek. Egy dolog biztosnak látszik: a német bírák rosszkor szóltak rossz helyen. Ebben – úgy tűnik – a jogászok és a közgazdászok is egyetértenek...
ITT OLVASHATÓ