NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.10.
Azt az EU renitensei is tudják, hogy az uniós gazdaság nélkül mily gyengék - egyedül Orbán Viktor dörgölőzik igazán kitartóan.
Kurier
A volt belga kormányfő a lapnak küldött nyilatkozatban cáfolja Wolfgang Schüssel állítását, hogy Donald Tusk utasítására szüntette be munkáját a bölcsek tanácsa, amely az Európai Néppárt megbízásából a magyar jogállam helyzetét mérte fel. Von Rompuy szerint a korábbi osztrák kancellár egyszerűen elferdíti a valóságot, amikor az EPP elnökére tolja a felelősséget. Mert igazából olyan ellentétek támadtak a testületen belül, hogy nem volt értelme folytatni a további munkát. Azt ugyanis mind a hárman látták a több hónapos vizsgálat eredményeként, hogy van mit kifogásolni az Orbán-kormány munkájában, például a jogbiztonság, a sajtó, a tudomány és a kultúra függetlensége kapcsán, de abban már nem tudtak megállapodni, hogy akkor miként legyen tovább. A közös nevező mindenesetre az volt, hogy a tavaly márciusi felfüggesztés óta a Fidesz nem mutatott kellő haladást. Az alternatívát ezek után úgy fogalmazták meg, hogy kizárják-e a magyar pártot, vagy engedélyezzék, hogy az újra gyakorolhassa tagsági jogait. Ám a két álláspont közt akkora volt a szakadék, hogy von Rompuy maga vetette fel: itt a vége, ezt így nem lehet tovább csinálni. Így a pártcsalád hiába vár a jelentésre, illetve az ajánlásra, az nem fog elkészülni – közölte a belga politikus. Mint emlékezetes, Schüssel a minap azt közölte, hogy a beható tárgyalásokon a bizottságnak több ügyben is sikerült előrelépnie, a magyar fél jó pár ajánlást elfogadott. Pl. belement, hogy a közigazgatási bíróság terve lekerül a napirendről. De azután jött Tusk és így vége lett a missziónak. A lengyel politikus decemberben vette át a Néppárt elnöki teendőit és áprilisban jelentette meg, hogy még az idén szeretne megszabadulni a Fidesztől. Ám már az év elején felsült, amikor megpróbálta meggyőzni álláspontjáról a 80 tagpárt képviselőit. Bár nemrégiben 13 tagszervezet nyilvánosan kezdeményezte, hogy ki kell rakni Orbánék szűrét.
Die Zeit
Az EU alighanem az eddiginél toleránsabb lesz a nemzetállamok szuverenitása kapcsán, de a jogállamiságból biztosan nem engedhet, így bőven elképzelhető a szakítás Magyarországgal és Lengyelországgal. Ez a véleménye Ivan Krasztevnek, a tekintélyes bolgár elemzőnek, aki rendszeresen publikál a világsajtóban, tavaly pedig egy amerikai professzorral könyvet írt arról, hogy a Nyugat elveszti a demokráciáért vívott harcot. Most egy holland egyetemi tanárral együtt páros interjút adott a hamburgi lapnak, éspedig annak kapcsán, hogy éppen Európa legbefolyásosabb hatalma, Németország veszi át a soros elnöki teendőket a 2. félévben, amikor sorsdöntő kérdésekben kell határozni az EU-n belül. Kifejtette: az unió azt kívánja világossá tenni Budapest, illetve Varsó számára, hogy milyen kikötéseknek kell eleget tenniük, ha tagok akarnak maradni. Merthogy Brüsszel már feleslegesnek tartja a próbálkozást, mármint hogy megpróbálja más útra terelni a két országot. Ilyen alapvető kritérium, hogy nem sérthetik meg a demokratikus normákat. A holland Luuk van Middelaar ezt megtoldotta azzal, hogy ha a két kormány nem szeretné a szervezeten kívül találni magát, akkor ne vesse el a sulykot. Annál is inkább, mivel a rettenetes amerikai politika, illetve a kínai törekvések miatt a 27-eknek nagyobb egységet kell felmutatniuk a nemzetközi politikában. És hát Orbán igencsak dörgölőzik Kínához, és már nem egyszer megakadályozta, hogy a 27-ek nyilatkozatban ítéljék el Pekinget. Úgy hogy egy szép napon ez is beteheti a kiskaput a magyar vezetőnek. Krasztev emlékeztet arra, hogy már a lengyelek is rádöbbentek: gazdaságuk túl gyenge az unió kínálta előnyök nélkül. Ily módon az érintett nemzetállamok már nem Brüsszellel civakodnak. És ha Európa fenn akarja tartani befolyását a világban az Egyesült Államok és Kína ellenében, akkor nincs más választása, mint hogy belül szolidáris legyen, kifelé pedig egységesen járjon el.
Handelsblatt
Indul a harc a 750 milliárd eurós európai segélyprogram felosztásáért: a vesztesek: a takarékos négyek, valamint finnek, a magyarok, a csehek és a belgák elégedetlenkednek és többet akarnak kiharcolni maguknak a tortából. A küzdelem valószínűleg a jövő hónap végén dől el – akkor találkoznak hosszú idő után először személyesen az állam- és kormányfők -, de a német üzleti körök szerint az biztosnak látszik, hogy a jogállam ügyében nem lesz engedmény. Azaz a Bizottság megvonja a támogatást, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagállam tartósan szembemegy a demokratikus elvekkel. Kelet-Európa persze ez ellen kézzel-lábbal tiltakozik, ám immár nem egységes. Brüsszel ugyanis mindenféle kedvezményekkel meg tudta nyerni Lengyelországot és Szlovákiát, így azok kedvezően vélekednek a tervről. Ezzel szemben a magyar és a kormány idáig azon volt, minél többet kaphasson az agrár- és szerkezeti alapokból, most viszont azzal fenyegetőzik, hogy a kiadásokat sokalló dánok, hollandok, osztrákok és svédek oldalára áll. De megy a szkanderozás annak kapcsán is, hogy mekkora legyen a vissza nem térítendő adományok, illetve a kölcsönök aránya, miből finanszírozzák a programot, milyen feltételekkel utalják a pénzeket és mikor.
Süddeutsche Zeitung
Egész Lengyelországban beszüntették a munkát tegnap délelőtt a bírák, hogy kinyilvánítsák szolidaritásukat az igazságügyi reformmal szembeni ellenállás kulcsfigurájának számító Igor Tuleyával, így azután az erősen vitatott Fegyelmi Kamara nem oldotta fel a 49 éves bíró mentességét. Az érintett ugyanakkor csalódottan arról beszélt, hogy több segítséget várt volna el az EU-tól, mert az Európai Bíróság két hónapja kimondta, hogy a kifogásolt testületnek be kell szüntetnie a tevékenységét, ám az tovább működik. Brüsszel pedig ahelyett, hogy nagy pénzbírságot kezdeményezett volna, megelégedett azzal, hogy három héten belül magyarázatot vár Varsótól. Szerinte az unió politikai megfontolásokból bánik ennyire kesztyűs kézzel a PiS-kormánnyal, mert a most folyó költségvetési egyeztetések miatt nem kívánja túlzottan kiélezni az ellentéteket Magyarországgal és Lengyelországgal, valamint Romániával és Csehországgal. Az EU alighanem úgy gondolkodik, hogy az érintett államok tegyék rendbe a saját szénájukat, amihez először az kell, hogy megbukjon a jelenlegi vezetés. Tuleya, akkor már számtalan tiltakozó megmozdulás szószólója volt, amikor a bíróságok megregulázása ellen tiltakoztak, a tegnapi tárgyaláson nem volt hajlandó részt venni, mert jogsértőnek tartja az egész eljárást. Ezzel együtt bőven elképzelhetőnek tartja, hogy a végén mégiscsak elveszti állását. De utána ügyvéd sem lehet, mert abban a minőségében is a Kamara fennhatósága alá kerülne. Mellesleg a mostani, kedvező döntés még nem jogerős.
Euractiv
A közelgő választások előtt a szerb elnök megerősödve került ki a vírusválságból, így folytatódik politikai szólómutatványa, azaz továbbra is ő a főszereplő a sajtóban, igyekszik a margóra tolni az ellenzéket és önmagát a nemzet megmentőjeként beállítani. A nagy erőpróba 11 nap múlva lesz és Vucsics a nyomuláshoz nagyban támaszkodik az Orbán Viktor-féle forgatókönyvre. Azaz engedelmességre kényszerítette a médiát, de nem cenzúrát alkalmaz, hanem állami támogatások és hirdetések útján befolyásolja a tartalmat. Aki nem áll be sorba, arra különadót vet ki. Úgy hogy az ellenzéknek már nemigen maradt tere, ahol megszólalhat. Nem véletlen, hogy a Freedom House a múlt hónapban Magyarország mellett Szerbiát is átsorolta a demokráciák közül a hibrid rendszerek közé. Merthogy egyre több a hatalmi visszaélés, az erős emberekre jellemző taktikázás, az állam mind inkább fogollyá válik. Ám az elnök ezzel együtt mind népszerűbb, pártjának jó esélye van arra, hogy 8 év után is tovább kormányozzon. Ehhez jól jött, hogy a hatalom osztogatott a válság idején, magának vindikálta a sikereket, ugyanakkor elfojtotta a tiltakozásokat. A bajok kezdetén a belgrádi repülőtéren személyesen Vucsics vette át a segélyküldeményeket. Majd ő vitte el több kórházba is a lélegeztető gépeket. Az eltelt két hónapban, szinte minden fontos döntést ő hozott meg, a parlament nemigen ülésezett. Vagy ha össze is ült, csak azért, hogy ráüsse a pecsétet arra, amit a nagyfőnök már amúgy is elhatározott. Ugyanakkor az ellenzék erősen megosztott, csak abban ért egyet, hogy az államfőnek mennie kell.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A lap nagy lehetőségeket lát a közép-európai tőzsdéken, miután a térség az utóbbi időben kikerült a nagybefektetők látóköréből. Európa hosszú távon akár 10 százalékos hozammal kecsegtet, bár a Raiffeisen International szerint a kilátások jobbak az euróövezetben, mint a kontinens keleti felén. Ráadásul az új tagoknál a börzét a bankok uralják, márpedig azokra nagy megpróbáltatások várnak a vírus nyomán jelentkező gazdasági nehézségek miatt. Ezzel szemben áll, amit az Erste egyik elemzője mond, hogy ti. ezek a pénzintézetek stabilabb lábakon állnak és jobban feltőkésítettek, mint jó néhány nyugati vetélytársuk. Ezért ezek az országok gyorsan magukhoz térhetnek, hamar ismét magas növekedési szintet érhetnek el, már ha nem jön a Covid-19 újabb hulláma. A befektetők azonban egyelőre eléggé visszafogottak a budapesti és a varsói tőzsdén, ez azonban a jegyzések jókora emelkedésének lehetőségét rejti magában. Aki nem annyira szereti a kockázatvállalást, annak ott vannak az állampapírok, bár ott meg beleköphet a levesbe az árfolyam alakulása. De ezt a veszélyt kiegyenlíti a pozitív reálkamat, a kedvező növekedési kilátás, és az, hogy a jegybankok önállóan ténykednek.
