RÁADÁS: VALAHOL EURÓPÁBAN

NEMZETI FILMINTÉZET
- FILMARCHÍVUM
Rendező: RADVÁNYI GÉZA
1947

  A második világháború végén árva, éhező 
  gyermekek kóborolnak, fosztogatnak 
  bandákba verődve Európa országútjain. 
  Egy romos várban egy öreg karmesterre 
  akadnak, aki gondoskodik róluk, 
  összetartásra, munkára neveli őket, s 
  együtt védik meg a várat a felnőttek 
  brutális világával szemben. 

  A filmet Sztehlo Gábor evangélikus lelkész 
  története ihlette, aki gyermekek ezreit 
  mentette meg a háború alatt és után, s 
  létrehozta a Gaudiopolist,    
  a gyermekköztársaságot. 

A háború utáni általános életérzést: a félelmeket, szörnyűségeket és életvágyat a neorealizmus új nyelvén megfogalmazó, humanista film a magyar filmtörténet egyik első világsikere volt. Locarnóban díjat nyert, s az ENSZ védnökséget vállalt mellette. A film teljeskörű, 4K digitális restaurálása 2017-ben készült.

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: MÓRICZ ZSIGMOND: ROKONOK - I. FELVONÁS

HARAG GYÖRGY TÁRSULAT
Rendező: BABARCZY LÁSZLÓ
2013.

  A Rokonok a mi korunkról szól, még akkor 
  is, ha a nyelv, amit beszélnek, a 
  viszonyok, amelyeket megjelenítenek a 
  húszas-harmincas évek világát idézik. 
  Hihetetlenül aktuális mű: ha fellapozunk 
  egy tetszőlegesen választott újságot, két-
  három olyan hírt biztosan találunk benne, 
  amely alapja akár a móriczi történetből is 
  származhatna. A Babarczy László által 
  színpadra írt darab lemond a korábban 
  általánosan elterjedt szövegváltozatok 
  kegyességéről: a Móricz által a kor 
  színházi ízlése szerint dramatizált változat 
  helyett a regényhez fordul, annak szigorát, 
  kérlelhetelenségét és éleslátását idézi fel 
  újra. Nem oldódik fel a zsánerek vagy a komikus ellenpontozás kiaknázásában, hanem – akárcsak a regény – őszinte „tragédiát” alkot. A puszta komikum helyét átveszi az irónia, a zsánerszerű jellemformálás helyét pedig a szó jó értelmében vett, kérlelhetetlen realizmus, ezen keresztül pedig a jól érezhető valóság-reflexió.

Ha a polgármestert vagy Kardicsot látjuk, nem pusztán sztereotipiákra gondolunk. Nem a nagytőke, a bankár, a politikus sematizált mumusait látjuk magunk előtt, hanem kortárs valóságunkat, amit a korhű díszlet és jelmez nem elfed, hanem éppenséggel aláhúz és kiemel – bizonyítva, hogy a mű keletkezése óta eltelt száz esztendő alatt társadalmunk képtelen volt túllépni legnagyobb problémáin. Úgy érezzük, ismerősek ezek az emberek. És valóban: találkoztunk már velük képernyőn, újságok címoldalain, rosszabb esetben személyesen is. Ilyenkor pedig egy kicsit Kopjássnak érezhettük magunkat. Ebben az értelemben Babarczy átirata és rendezése nem is elsősorban a rokonok, a nepotizmus, a korrupció témájáról szól, hanem – a rendező szavait idézve – a „szüzekről”. Azokról a fiatal-középkorúakról, akik hirtelen – váratlanul és készületlenül – a „dörzsöltek” világában találják magukat. Egy olyan világban, amelyben az estélyek a pénteki városházi gyűlések miatt vannak csütörtökön, ahol az interjúkat láttamoztatni kell, ahol az igazságnak csak a jog egyre szűkülő keretei között lehet helye...

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: MÓRICZ ZSIGMOND: ROKONOK - Ii. FELVONÁS

HARAG GYÖRGY TÁRSULAT
Rendező: BABARCZY LÁSZLÓ
2013.

  Az előadás szereplői: Kányádi Szilárd, 
  Sándor Anna, Bessenyei István, Tóth-Páll 
  Miklós, Czintos József, Bogár Barbara, 
  István István, Rappert-Vencz Gábor, Nagy 
  Orbán, Laczkó Tekla, Gál Ágnes, Bodea 
  Tibor, Marosszéki Tamás, Poszet Nándor, 
  Varga Sándor, Péter Attila Zsolt, Zákány 
  Mihály, Méhes Kati, Bandura Tibor, Nagy 
  Tamás, Nagy Anikó, Kovács Nikolett, 
  László Zita, Bándi Johanna, Kuki-Lengyel 
  László, Liegner Zsolt, Balogh Géza, Fábry 
  Zoltán, Ferenczik György és Maghiar Imre. 
  Az előadás díszlettervezője Szalai József 
  m.v, jelmeztervezője Cselényi Nóra m.v., 
  koreográfusa Bordás Attila m.v., Zenei 
  vezetője Manfréádi Annamária volt. A produkcióban rendezőasszisztensként Bessenyei Gedő István, tervezőasszisztensként Szabó Anna, koreográfus-gyakornokként Dabóczi Dávid e.h. dolgozott. Az előadás ügyelője és súgója Fábry Zoltán volt.

ITT NÉZHETŐ MEG

A MAGYAROK 84 SZÁZALÉKA SZERINT „MAGYAR AZ, AKINEK FÁJ TRIANON”

QUBIT
Szerző: Qubit.hu
2020.06.02.

Mit tud az anyaországi magyar társadalom a száz évvel ezelőtt megkötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, illetve következményeiről? Milyen ismeretei vannak a határon túli magyar közösségekről? Ezt vizsgálták abban az országos telefonos közvélemény-kutatásban, amelynek egyik szervezője az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport volt. 

A felmérés szerint a magyarok 94 százaléka igazságtalannak és túlzónak tartja a békeszerződést – írta kedden, a szerződés századik évfordulója előtt két nappal a Magyar Tudományos Akadémia. A több mint ezer fős, a magyar felnőtt lakosságra nézve reprezentatív felmérés részletes eredményei itt olvashatók.

A felmérés tanúsága szerint a magyarok kifejezetten érdeklődnek a történelmi kérdések iránt: a megkérdezettek 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább vagy nagyon érdekli a történelem. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi, így ez az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak...

ITT OLVASHATÓ

TRIANON100 | HATÁRON TÚLI SPORTAKADÉMIÁK - TERÜLET-VISSZAFOGLALÁSI KÍSÉRLETEK?

NAPIPARTIZÁN
Szerző: napiPartizán
2020.06.02.

2010 után a 'Nemzeti Összetartozás Napja'
bevezetésével párhuzamosan az Orbán-
kormány sportpolitikájának részeként
intenzív sport-akadémia létesítési
programba kezdett - nem csak itthon,
hanem a határainkon túl is. Milyen
következményei vannak ennek a
törekvésnek, zajlik-e egyfajta soft-irredenta
politika a sporttámogatásokon keresztül?
Vendégeink:
Pető Péter a 24.hu főszerkesztője, Mélyi József művészettörténész Sipos Zoltán az átlátszó Erdély alapító-
szerkesztője.

ITT NÉZHETŐ MEG

EGYETLEN GYILKOSSÁGGAL A RENDSZER ÖSSZES IGAZSÁGTALANSÁGA MIATT ÉRZETT DÜH TÖRT FELSZÍNRE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.06.02.

...a rendőrség szerepe elvitathatatlan a tüntetések okai között: komoly mennyiségű bizonyíték szól arról, hogy az amerikai igazságszolgáltatás hogyan diszkriminálja az amerikai feketéket. Pár éve a Rutgers Egyetem, az University of Michigan és a Washington University kutatói azt mérték fel, hogy a különféle bőrszínű emberek esetében mekkora esély van rá, hogy rendőr végez velük. És a kutatásban magasan a fekete férfiak esetében jött ki a legmagasabb érték, 1 az 1000-hez. 

Ez a statisztika illeszkedik ahhoz a számtalan adathoz, melyek szintén hasonló irányban mutatnak. Mint a Vox írja a közelmúlt kutatásai alapján, 

- a fekete sofőröket kétszer akkora eséllyel állítják meg a rendőrök, és a fekete és latino autósokat jóval nagyobb eséllyel kutatják is át utána

- a fehérek ellen elkövetett gyilkosságokat jóval valószínűbb, hogy megoldja a rendőrség, mint a feketék ellen elkövetetteket

- a fehér áldozatok az amerikai gyilkossági áldozatok kevesebb mint felét teszik ki, mégis a halálra ítélt gyilkosok 80 százaléka egy fehér embert ölt meg

- a fekete amerikaiakat sokkal nagyobb eséllyel tartóztatják le kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért, pedig nincs lényegi különbség abban, hogy a különféle bőrszínű közösségek hány százaléka fogyaszt drogot

- azokat a feketéket, akiket beidéznek esküdtnek, jóval nagyobb eséllyel szórja ki az ügyészség, mint a potenciális fehér esküdteket

- a fehér vádlottak esetében sokkal valószínűbb, hogy vádalku keretében ejtik ellenük a legsúlyosabb vádpontokat, mint a fekete gyanúsítottaknál

- ha pedig egy fehér, illetve egy fekete embert ugyanazért a bűncselekményért ítélnek el, a fekete elítélt átlagosan 20 százalékkal hosszabb börtönbüntetést kap

A listát lehetne még folytatni sokáig, de épp az ilyen példák alapján beszélnek arról nagyon sokan, hogy a rasszizmus teljesen áthatja az amerikai igazságszolgáltatást, a rendőrségi fellépéstől kezdve a tárgyalásokon át a bebörtönzésig. És ez lett volna az a rendőrség, melynek a George Floyd halála miatt elkezdődő tüntetéseket kellett volna kezelnie...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT MOST BORULT LÁNGBA AMERIKA?

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.06.02.

George Floyd nem az első, aki a feketék elleni rendőri erőszak miatt vesztette az életét, halála még csak nem is az első olyan eset, amit a világ végignézett. Mi változott most, hogy ekkora tüntetéseket láthatunk Amerikában?

Május 25-én egy rendőr a földre kényszerítette George Floydot, miután egy hamis húszdollárossal próbált fizetni egy minneapolisi boltban, és az eladók rendőrt hívtak. Nem tudni, hogy a 46 éves fekete férfi tudott-e arról, hogy hamis pénzzel fizet, csak azt, hogy belehalt a brutális előállításba. Az esetről hamarosan megjelent egy videó az interneten, amin az látszik, hogy egy fehér rendőr, Derek Chauvin csaknem kilenc percig térdel a földre fektetett Floyd nyakán, aki közben arra panaszkodik, hogy nem kap levegőt, majd elveszti az eszméletét. Három másik rendőr közelről végignézte a szenvedését, noha több járókelő figyelmeztette őket arra, hogy a férfi már nincs magánál...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉGŐ KANÓCRA ÖNTÖTTEK EGY HORDÓ OLAJAT AZ USA-BAN

HVG
Szerző: hvg.hu
2020.06.02.

Az amerikai társadalom már George Floyd halála előtt is robbanásközeli állapotban volt a koronavírus okozta válság miatt, az afroamerikai férfi megölése pedig úgy tűnik, hogy az utolsó lökést adta meg az elégedetlenkedő tömegnek. De mi vezetett idáig?


„Az egyik emberem odajött hozzám, és azt mondta: Elnök úr, megpróbálták elkapni Oroszországgal, de az nem igazán működött. Nem jártak sikerrel. Aztán az alkotmányos felelősségre vonás volt a kacsa. Ez pedig most az új kacsájuk” – mondta Donald Trump amerikai elnök február végén a koronavírusra utalva.

A világ első számú hatalmának vezetője sokáig azt hangoztatta, hogy a koronavírus-válság csak a politikai ellenfeleinek, a demokratáknak a hoaxa. Ennek megfelelően sokáig késlekedett is a megfelelő lépések meghozatalával, lényegében csak a határokat zárta le a kínaiak előtt – ám ekkora már az USA-ban volt a kórokozó, így ez a lépés önmagában szinte semmit sem ért. „Jól vagyunk. Az országunk is jól van” – vonta le mindenesetre akkor a következtetéseket Trump...

ITT OLVASHATÓ

A VÍRUS ÁTALAKÍTJA A VÁROSOKAT, BUDAPEST JÓ LEHETŐSÉGEKKEL IS ROSSZUL JÁRHAT

INDEX
Szerző: FÖLDES ANDRÁS
2020.06.02.

A vírus jó esélyt teremt arra, hogy a világ nagyvárosai élhetőbb, szolidárisabb lakóhelyek legyenek, de Budapestnél van egy speciális magyar sajátosság, ami miatt ebből lehet hogy nem lesz semmi.

- A járvány miatt a nagyvárosok sok kisváros hálózatává alakulhatnak, például a 

mellékutcákból lehetnek az új plázák.

- Új irányok jöhetnek az ingatlanfejlesztésben, miközben Budapest átalakulását megölheti a politika.

- A szakemberek kétségbeesetten keresik, hogy mentsék meg a tömegközlekedést.
Hihetetlenül rövid idő kellett, hogy a járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás és a kötelező távolságtartás alapjaiban változtassa meg a városaink működését. Kitisztult a levegő, elnéptelenedtek a plázák, üresen jártak a villamosok, de nem is soroljuk, mert mindenki tudja, miről van szó. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire tartósak ezek a változások.

ÖRÖKRE ÁTALAKUL A LAKÓHELYÜNK, ÉS EGY FALANSZTERBEN KELL LEÉLNÜNK AZ ÉLETÜNKET, VAGY IDŐVEL ÚJRA A MEGSZOKOTT VÁROSUNKBAN ÉLHETÜNK?

Bár az összes szcenárióra írhatnánk egy-egy scifit, inkább megkérdeztünk egy sor szakembert, hogy megtudjuk, hogyan látják a városok, azon belül is Budapest jövőjét a témában jártas urbanisták.

Mivel jelenleg még az sem biztos, hogy a vírus hónapokig, vagy évtizedekig marad velünk, a WHO előrejelzését vettük alapul, amely szerint az elkövetkező egy-két évben nem valószínű, hogy teljesen eltűnik a járvány, és így valamilyen szinten velünk maradnak a lezárások és távolságtartási szabályok is...

ITT OLVASHATÓ

NEM KAPOK LEVEGŐT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.06.02.

„Nem kapok levegőt” – kiáltotta utolsó szavaival George Floyd, miközben a rendőr a nyakán térdepelt. És most ezt kiáltja az Egyesült Államok lakosainak egy jelentős része, tüntetve a rasszista, kirekesztő hatalom, és most már elsősorban az elnök, Donald Trump ellen.

Nem kapok levegőt, mondhatnánk már itthon is, és nem a koronavírus okozta levegő hiánya miatt. Igaz, nem térdel senki a nyakára senkinek, és nincs is olyan őrült elnökünk, mint az amerikaiaknak, de a hatalom itt még elnyomóbb, még kevésbé érdekli a valóságos többség véleménye; csak azzal törődik, hogy elszívja a levegőt az olyanok elől, akik nem az ő politikáját támogatják.

Nem kapunk levegőt, de az ország urainak nincs miért izgulniuk: legfeljebb egy Magyarországon futballozó fekete focista írja rá alsó mezére, hogy igazságot George Floydnak. Nem lesz egyetlen játékos sem, aki magára öltene egy olyan mezt, amelyre az lenne írva: igazságot a gyöngyöspatai szegregált cigányoknak. Nem lesz egyetlen fehér tiltakozó, aki üzenne a kormánynak: ne büntessen majd’ egymillió forintra embereket csak azért, mert dudálni mertek – tiltakozásul...

ITT OLVASHATÓ

TRIANON 1920-2020 - EGY ORSZÁGOS KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS EREDMÉNYEI

TRIANON100.HU
Szerző: MTA LENDÜLET KUTATÓCSOPORT
2020.06.02.

A Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport 2020 májusában országos telefonos (CATI) közvéleménykutatást végzett a Soreco Research Kft. közreműködésével a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója kapcsán. A kutatás keretében megvizsgáltuk a békeszerződéssel kapcsolatos ismereteket, a vélt vagy valós előzményekhez, illetve következményekhez fűződő vélekedéseket, valamint a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket is.

A felmérésben 1048 felnőtt magyarországi lakos vett részt, a kutatás mintája nemre, életkorra, iskolázottságra, a lakóhely településtípusára és megyéjére reprezentálja a teljes felnőtt sokaságot. A közölt adatok +/-3%-os pontosságúak 95%-os konfidenciaintervallumot tekintve.

A történelem iránti érdeklődés

A felmérés tanúsága szerint a magyarok kifejezetten érdeklődnek a történelmi kérdések iránt: a megkérdezettek 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább vagy nagyon érdekli a történelem. A legnagyobb érdeklődést (81%) a saját családtörténet váltja ki, de a régmúlt korok magyar történelme (78%), illetve a XX. század hazai eseményei is sokakat foglalkoztatnak. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi, így ez a korszak az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak.

Családi és személyes kötődések

A válaszadók 28 százalékának van határon túlról átköltözött rokoni ága a múltból. Közel minden ötödik (18%) magyarországi magyarnak jelenleg is van olyan rokona, aki a történelmi Magyarország területén, de a jelenlegi határokon túl él, miközben a minta 2 százaléka maga is határon túl született. Határon túli magyar ismerőssel a megkérdezettek 37 százaléka rendelkezik.

A trianoni békeszerződésről való ismeretek

A megkérdezettek 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól tájékozottnak tartja magát a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban, részeletesen ismeri az okokat és a következményeket is. A minta több mint harmada (35%) ugyan a részletekkel annyira nincs tisztában, mégis alapvetően tájékozottnak tartja magát a történésekkel kapcsolatban. A relatív többség, a hazai felnőtt lakosság közel fele (48%), saját bevallása szerint is keveset tud, és csak egy-két dolgot tud kiemelni a békeszerződéssel kapcsolatban. Ráadásul minden tizedik megkérdezett még ennél is kevesebb ismerettel rendelkezik: szinte semmit sem tudnak a történtekről.

A békeszerződés pontos évszámát (1920) a válaszadók 43 százaléka idézte föl helyesen. A békeszerződés hónapját és napját (június 4.) a válaszadók 30 százaléka mondta meg jól. Összességében napra pontosan a megkérdezettek 27 százaléka tudta jól a békeszerződés aláírásának időpontját.

A történelmi Magyarország területi veszteségére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott válaszolni, 54 százalékuk pedig a valósnál kevesebbet, 5 százaléka pedig nagyobb arányt mondott – a megkérdezettek 31 százaléka adott a tényleges értékhez közeli választ.

A lakosságszámban mért csökkenést 16 százaléknyian nem akarták megbecsülni, 54 százaléknyian a valóshoz képest kisebb, 10 százaléknyian pedig nagyobb értéket mondtak – a helyes választ 20 százaléknyian tudták.
Végezetül a történelmi Magyarország területén élő nem magyar nemzetiségű népesség arányára vonatkozóan a megkérdezettek több mint negyede (26%) nem tudta a választ, 61 százaléka a ténylegesnél kevesebbet, 4 százaléka magasabb arányt mondott, így végül mindössze 9 százaléknyian tudtak (közel) jól válaszolni a kérdésre.

Ahogy látható, mindhárom kérdés esetén a relatív többség inkább alulbecsülte a tényleges értékeket, és a népesség viszonylag kis hányada van tisztában a száraz tényekkel. A trianoni békeszerződés pontos dátumát, a terület- és lakosságvesztés mértékét, illetve a nem magyar nemzetiségűek arányát a történelmi Magyarország területén csupán a népesség egy százaléka tudta többé-kevésbé helyesen. Ha a területi-, népesség-, és nemzetiségi arányokkal megengedőbbek vagyunk, akkor is a népesség csupán 7 százaléka van tisztában a tényekkel.

Vélemények a trianoni békeszerződésről

...

ITT OLVASHATÓ

MATOLCSY GYÖRGY: HÁROM VÁLSÁG MAGYARORSZÁGON

NÖVEKEDÉS.HU
Szerző: MATOLCSY GYÖRGY
2020.06.02.

Miért is ne tanulhatnánk az elmúlt fél évszázad magyar válságaiból a mostani járvány hatásainak kezelésénél?

Az elmúlt 50 évben három jelentős válságot élt át Magyarország. Az 1970-es évtized olajárrobbanásai, az 1989 utáni rendszerváltoztatás és a 2008/2009-es pénzügyi válság súlyos következményekkel jártak a politika, a gazdaság, a pénz és a mindennapok világára.

Az 1970-es évtizedben végbement kettős olajárrobbanásra az állampárti rendszer eladósodással válaszolt. Először 4 milliárd dollár hitelt vett fel, majd ennek kamatait és törlesztéseit is újabb kölcsönökből fedezte. Így végül 22 milliárd dollár külső adóssággal érkeztünk el az új világba. A 70-es évek válságát a rendszer valójában soha nem tudta sikeresen kezelni. A végtelenített válságnak a rendszer vége vetett véget, nem a válság megoldása.

1989 után a régi rendszer megoldatlan adósságával indultunk újra. Az 1990-es évtized elején ráadásul három válság ért össze Magyarországon. A régi válság adóssága, a rendszerváltoztatás válsága és az 1989-1992 között lezajlott nyugati gazdasági válság. A hármas válság kezelésére az új rendszer nem talált jó megoldást és a külső hitelezőknek való kiszolgáltatottság sokkterápiához vezetett. Ez először egy nemzeti/kereszténydemokrata, majd egy balliberális politika köntösét vette magára, de végig neoliberális sokkterápia volt. Ennek hatására közel 1.5 millió munkahely szűnt meg a magyar gazdaságban. A foglalkoztatási szint zuhanását az egy főre eső GDP csak 2001-re heverte ki, így az induló 1989-es gazdasági teljesítményt Magyarország csak 12 év múlva érte el újból.

A harmadik válság először rejtve jelentkezett, rögtön a 2002-es kormányváltást követően. Az elhibázott gazdaságpolitikai fordulat következtében az állam, majd a családok jelentős adósságot halmoztak fel, ráadásul zömében svájci frankban. Már 2005-re fenntarthatatlan pályára állt az ország, majd 2008 őszén beütött a külső pénzügyi válság. A kettős válság kezelésére az IMF-től készenléti hitelt vett fel a kormány, ezzel a 2002 közepén mért 53%-os államadósság-ráta 2010 közepére 85%-ra ugrott fel.

Az első válsághoz, az 1970-es évekhez hasonlóan a harmadik válság első megoldási kísérlete is az eladósodás volt. Emellett a második válságban, az 1990-es évek első felében alkalmazott neoliberális recepttel próbálták meg kezelni a halmozott válságot. Két kudarc receptjét adták össze, így a két mínusz összege is mínusz lett.

Ha marad a régi neoliberális recept, ami növekedési és foglalkoztatási áldozattal állítja be az egyensúlyt, akkor e harmadik válság után legalább egy évtizedet, de inkább kettőt veszített volna Magyarország. A hasonló, de nem kettős válságot azonos recepttel kezelő olasz, spanyol, görög és portugál gazdaság a 2008-as válság előtti gazdasági teljesítményt csak egy jó évtizeddel később érte újból el.

2010 közepétől új politika és gazdaságpolitika indult útjára. Ezzel már sikeresen lehetett kezelni az összetett válságot, mert szakított az előző három válságkezelés kudarcot vallott elveivel és eszközeivel. Újbóli eladósodás helyett fordítva, az államadósság rátát állandóan csökkentve tágította az ország pénzügyi mozgásterét. A foglalkoztatás csökkentése helyett fordítva, munkahelyteremtéssel alapozta meg a növekedési fordulatot.

Még így is – a belső és külső válság mélysége, a magas adósságteher és az alacsony foglalkoztatási szint miatt – 6 évbe tellett a 2008-as válság előtti szint újbóli elérése. 2014-re értünk el a válság előtti szintre, miközben már 2011-re beállítottuk a 3% alatti költségvetési hiányt, 2010 közepétől folyamatosan bővült a foglalkoztatás és 2012 őszétől újraindult a gazdasági növekedés. Baljós belegondolni, hogy a mai kihívásokra milyen válaszokat adhatnánk, ha nem nyertük volna meg a 2010-2019 közötti évtizedet.

De megnyertük, ezért jó eséllyel vágunk bele a jelenlegi összetett /vírus, félelem, zárás, visszaeső ágazatok, munkahelyvesztés/ kihívás kezelésébe is. A sikerhez jól jön a korábbi három válságkezelés néhány tanulsága.

Ma már látszik, hogy:...

ITT OLVASHATÓ

„MAGYAR AZ, AKINEK FÁJ TRIANON”: A LEGNAGYOBB TRAGÉDIÁNAK TARTJUK, MÉGIS ALIG TUDUNK RÓLA VALAMIT

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.06.02.

- Egy friss kutatás szerint szinte országos konszenzus van Trianon igazságtalanságáról, és sokan az egész magyar történelem legnagyobb tragédiájának tartják a békeszerződést.

- Ugyanakkor elég kevesen tudják jól megbecsülni az ország 100 évvel ezelőtti veszteségeit, sőt az emberek harmada úgy tudja, idén hatályát veszti a szerződés.

- Az emberek többnyire a szomszédos országokat és a nagyhatalmakat okolják Trianonért, de szép számmal mutogatnak a magyarellenes franciákra és a szabadkőművesekre is.

- A kutatás alapján a többség támogatja a határon túliak kettős állampolgárságát, ellentétben a szavazati jogukkal.

A felnőtt magyar lakosság közel fele, 48 százaléka úgy érzi, keveset tud a trianoni békeszerződésről, és minden tizedik ember azt mondja, semmilyen ismerete nincs a történtekről, derül ki a Történettudományi Intézet Trianon 100 kutatócsoportjának májusi, reprezentatív közvéleménykutatásából.

Pedig az emberek több mint 40 százaléka szerint a trianoni szerződés Magyarország történelmének legtragikusabb eseménye, és 74 százalék kifejezetten kíváncsi a témára. Sőt, a megkérdezettek jelentős többsége (78 százalék) általában is érdeklődik a történelem, különösen a saját családtörténet iránt (81 százalék). Népszerű téma a régmúlt korok magyar történelme (76 százalék), a 2. világháború és az 56-os forradalom is (72-72 százalék).

Ahhoz képest, mennyire érdekli Trianon az embereket, 52 százalékuk sem családi, sem ismeretségi körben nem szokott beszélgetni róla, 43 százaléknál pedig csak hébe-hóba kerül elő a téma.Általában a férfiak, az iskolázatottabbak és a konzervatívok/jobboldaliak érdeklődnek jobban a téma iránt, ők többet is beszélgetnek róla. A kutatásban megmérték azt is, mennyire pontosak az ismereteink Trianonnal kapcsolatban, amiből kiderült, hogy általában inkább alulbecsüljük az ország veszteségeit, akárcsak a történelmi Magyarország területén élő, nem magyar nemzetiségű népesség arányát.

- 43 százalék tudta felidézni, hogy a szerződés 1920-ban született, ugyanennyien nem tudtak válaszolni a kérdésre, és 14 százalék adott helytelen választ (bár többnyire ők is az 1918-21-es időszakot jelölték meg).

- 27 százalék emlékezett az évszám mellett a pontos dátumra is (június 4.).

- 31 százalék tudta jól megbecsülni a területi veszteségek nagyságát, 54 százalék inkább alul-, 5 százalék pedig felülbecsülte, a többiek nem is vállalkoztak rá.

- 20 százalék becsülte helyesen a lakosságszám csökkenését, 54 százalék ezt is alul-, míg 10 százalék felülbecsülte.

- A többség (61 százalék) a valósnál kisebbre becsülte a történelmi Magyarország területén élő, nem magyar nemzetiségű népesség arányát is, amire 9 százalék válaszolt nagyjából helyesen.

Csupán egy százalék tudott az összes fenti témában többé-kevésbé helyes választ adni, de „ha a területi-, népesség-, és nemzetiségi arányokkal megengedőbbek vagyunk, akkor is a népesség csupán 7 százaléka van tisztában a tényekkel” - írja a jelentés...

ITT OLVASHATÓ

MILLIÓK HISZNEK A SZÁZ ÉV UTÁN LEJÁRÓ TRIANON LEGENDÁJÁBAN

INDEX

Szerző: KOLOZSI ÁDÁM

2020.06.02.

Csak hét százalék van tisztában a tényekkel, de a túlnyomó többség így is azt gondolja, hogy az a magyar, akinek fáj Trianon és a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája – derül ki egy országos reprezentatív közvélemény-kutatás friss adataiból. A többség szerint a baloldali politikusok miatt lett Trianon olyan, amilyen, és minden harmadik ember hisz az alaptalan legendában, hogy a békeszerződés száz év után lejár.

Gyakorlatilag nincs olyan magyar, aki ne úgy gondolná, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben (94% egyetért ezzel), de a ténybeli ismeretek nagyon hiányosak. Az adatok egy májusi közvélemény-kutatásból származnak, melyet a békeszerződés századik évfordulóján a téma fő kutatójának számító Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport végzett. A válaszokból az is kiderül, hogy a többség szerint jobb Magyarország viszonya Kínával vagy Oroszországgal, mint Németországgal vagy Amerikával (nem beszélve szomszédaink többségéről vagy a Trianonért még mindig felelősnek tartott Franciaországról), de alapvetően a történelmi képzetek dominálnak, és azok minimum ellentmondásosak.

Pedig a felmérés tanúsága szerint a magyarok kifejezetten érdeklődnek a történelmi kérdések iránt. A legnagyobb érdeklődést a saját családtörténet váltja ki, de a régmúlt korok magyar történelme (78%) és a XX. század hazai eseményei is sokakat foglalkoztatnak. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi, így éppen ez a korszak az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak...

ITT OLVASHATÓ

A SZABADSÁG HAZÁJA, AHOL EGY FODRÁSZ KÉPZETTEBB, MINT EGY RENDŐR

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.06.01.

...A koronavírus-járvány ugyan továbbra is pusztít, ám annak gócpontja elmozdult Európa és az Egyesült Államok területéről, ezért a hírekből is egyre inkább kiszorul. A tragédiáknak azonban még így sem mondhatunk búcsút, az Egyesült Államokban újabb áldozata van a rendőri erőszaknak. Szinte 2-3 évente fellángolnak komolyabb tüntetések, amelyek egy-egy ártatlan ember meggyilkolása miatt robbannak ki. A mostani eset sem tér el a korábbiaktól, ám ezúttal úgy tűnik, nem várható az, hogy napok alatt lecsillapodjon a helyzet, az embereknek ugyanis egyszerűen elegük van abból, hogy rendőrök követnek el gyilkosságokat sorra, de a legtöbb esetben őket a bíróság felmenti. A rendszer gyakorlatilag megvédi őket, hiszen aki a hatalom közelében találta magát egyszer, annak a kezét igen ritkán szokták elengedni.

George Floyd megölése – itt sajnos nem balesetről van szó – érthető módon óriási felháborodást váltott ki az amerikaiakból. Azonban mint ahogy azt korábban is írtam, nem hiszem, hogy ebben az esetben rasszista gyilkosságról van szó. Az egyébként fehér bőrű Dereck Chauvin való igaz, hogy egy fekete férfit ölt meg teljesen indokolatlan fojtogatással, azonban a Floyd elfogásakor járőrtársai is jelen voltak, akik nem feltétlenül mondhatóak hófehérnek. A gyilkosságot elkövető Chauvin egyszerűen móresre akarta tanítani a férfit, aki ha fehér lett volna, lehet, hogy soha nem kerül ilyen helyzetbe – ezt kár lenne tagadni –, de alapvetően nem hiszem, hogy csupán a bőrszíne alapján esett a választás Floydra.

A gyilkosságot követően számtalan kérdés merült fel, hiszen ez már nem az első eset és vélhetően nem is az utolsó, ahol olyan rendőri túlkapás történik, amelynek valaki áldozatául esik. Ezen egyértelműen változtatni kell, hiszen egyszerűen felfoghatatlan, hogy mi szükség van arra, hogy megalapozatlanul használjanak erőszakot vagy halálos fegyvert olyanokkal szemben, akik esetlegesen nem engedelmeskednek azonnal a rendőri felszólításnak. Az Amerikai Egyesült Államok a rendőri túlkapások hazája, ami így van már évtizedek óta. Ezt nem lehet annyival letudni csupán, hogy ennek oka a viszonylag könnyen kezelt fegyverviselési engedély.

Az igazi okot – amellett, hogy sokan azért mennek rendőrnek, hogy kiéljék agresszióikat – inkább az amerikai rendőrök borzasztóan alacsony gyakorlati idejénél érdemes keresni. Ez alatt azt értem, hogy míg mondjuk Németországban – ahol 2015-ben mindössze 4 halállal végződő rendőrséget érintő lövöldözés volt, addig ez a szám az Egyesült Államok ban 400 volt – 130 hét az előírt rendőrségi tréning ideje, addig ez sokszor mindössze 19 hét az USA területén. Ettől eltérhetnek az egyes államok, de ez nagy különbséget mégsem okoz. Egy fodrász, kozmetikus vagy manikűrös is több gyakorlaton kell, hogy részt vegyen a szakmája elsajátításához, mint egy átlag amerikai rendőrnek, ami meg is látszik.

Nem tanulnak különböző tárgyalási módszereket, de legalábbis nem elég hosszú ideig, mint ahogy arra sem szánnak túl sok időt, hogy megtanulják a gumibot vagy a sokkoló helyes használatát az előtt, mielőtt fegyvert rántanának. Egy amerikai rendőr elég gyorsan a fegyveréhez nyúl, akár még egy sima igazoltatás során is, ha valami számára gyanús dolog történik, ezzel szemben a világ legtöbb országában a fegyverhasználat egy rendőr utolsó mentsvára, mint ahogy a fizikai erőszak használata is. Egy brit rendőr sokszor fegyver nélkül is képes hatástalanítani egy késes támadót vagy egy őrjöngő drogost, miközben egy átlag tengerentúli rendőr nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel.

Az alulképzett – Chicagóban például elsősegély nyújtásra sem tanítják meg őket, így egy lövöldözéskor a sebesültek felett állva várakoznak a mentőkre – de fegyverrel ellátott rendőrnél pedig nem sok veszélyesebb dolog van egy társadalom számára. A rasszizmus már „csak” egy plusz a rendőri erőszak mellett, hiszen nem egy esetben öltek már meg fehér bőrű férfit vagy nőt a rend őrei. Ahhoz, hogy valódi változás történjen, az egész rendszert kellene átalakítani, ami Trump vezetése alatt, lássuk be, nem túl valószínű. Hogy akkor mégis mi vethet véget az egyre inkább eszkalálódó feszültségnek? Nem tudom, de egy biztos: ha George Floyd gyilkosát a szokásokhoz híven felmentik, el fog szabadulni a pokol...

ITT OLVASHATÓ

TRIANON-100: „VIOLKA, KELJ FEL, MENEKÜLÜNK!”

TÖRTÉNELEMTANÁROK EGYLETE
Szerző: tte.hu
2020.05.28.

A Történelemtanárok Egylete 2010-ben családtörténeti és életútinterjúsorozatot készített. A Konrad Adenauer Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és a Táncsics Alapítvány támogatásával 24 családtörténeti és életút interjú, valamint 4 kisfilm készült el. Az interjúk 2011-ben folyamatosan jelentek meg a TTE honlapján a Családtörténeti és életútinterjúk című gyűjteményben. Ennek egyik interjújával emlékezünk a trianoni béke 100. évfordulójára. A visszaemlékezés a tanításban közvetlenül is felhasználható, egyszersmind felhívja a figyelmet a családtörténet fontosságára, alkalmazására a történelemtanításban.

A visszaemlékező tanárnő egyik első emléke négy éves korából származik, 1916-ból:
Az első emlék – a menekülés Három éves voltam, amikor a kiságyamban arra ébredtem, hogy a hét éves bátyám öltöztetni kezd, s azt mondja: „Violka, kelj fel, menekülünk!” Kint várt a nagyapám kocsival, feljött Nyújtódról, hogy a fiának a három gyerekét és a feleségét menekítse – apám a háborúban volt. A hétévest bízta meg: „Hozd ki a gyerekeket!” Hát a bátyám, amit talált, rámadott. Nagyapám anyámnak azt mondta: „Bertuska, maga maradjon, Albinával (Albina a cselédünk volt), amit tudnak, rakjanak el, adjanak be a szomszédba, és aztán jöjjenek utánunk Nyújtódra!” Nyújtód, ahol nagyapám lakott 3 vagy 4 kilométerre volt Kézdialmástól, ahol mi laktunk a szüleimmel. De rögtön a megérkezésünk után a falu lakosságát kiköltöztették a román betörés elől. Szegény anyám a harmadik napon ért utol bennünket, Zabolán talált ránk, addig, mint az őrült kérdezősködött mindenhol, hogy láttak-e bennünket. Még harmadnap is fűzetlen volt a cipőm. Később édesanyám mesélte, hogy mikor összetalálkoztunk, azt kérdeztem: „Anyukámat nem ették meg az oláhok?” Mert biztosan hallottam, amikor a felnőttek beszélték: „Jaj, mi lesz most Bertuskával?”

ITT OLVASHATÓ

A VÍRUS “MELLÉKHATÁSA”: GENERÁCIÓKAT KÖTÖTT ÖSSZE EGY MAGYAR PROGRAM A KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁS ALATT

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: KATUS ESZTER
2020.05.31.

– Hogy tetszik lenni? – ez a kérdés egyre többször hangzik el olyan idősek otthonában, akik egyedül élnek, és akiket a Covid-19 járvány még inkább a lakásuk falai közé zárt, elszigetelt a közösségtől. A beszélgetés akár lehetne egy hagyományos unoka-nagyszülő párbeszéd is – de nem az. A telefonvonal másik végén ugyanis egy önkéntes van, aki vállalta, hogy heti négy-öt órában beszélget egy idegennel. A háttérben két szervezet segíti és koordinálja a munkát.

A felmérések szerint Magyarországon csaknem 700 ezer 65 éves vagy annál idősebb ember él egyedül. Ez különösen nagy problémát jelentett most, amikor kitört a koronavírus járvány és rendhagyó intézkedések bevezetését hozta magával.

A kormány 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett, amellyel többek között beutazási korlátozást és intézménylátogatási tilalmat rendeltek el. Ezeket később további szigorítások követték: bezártak az iskolák, kijárási korlátozást léptettek életbe, és kampány indult azért, hogy a lakosság figyelmét felhívják arra, csak a legszükségesebb esetben hagyják el az otthonaikat.

Mivel a kutatók és az első tapasztalatok szerint a betegség az idős, krónikus betegséggel élők számára jelent különösen nagy veszélyt, ezt a társadalmi réteget kitüntetett figyelemmel próbálták otthon tartani.

Akiknek nincsenek hozzátartozóik, vagy a fiatalabb családtagjaik nem tudtak segíteni, azoknak az önkormányzatok, a szociális ellátórendszer és különféle segélyszervezetek igyekeztek bevásárolni, ügyeket intézni és védőeszközöket biztosítani. A mentális egészségük megóvására azonban már sokkal kevesebb figyelem irányult.

Pedig a határok lezárásával (sokan külföldön ragadtak), a szociális távolság betartásával és a kijárási korlátozással (a 65 év felettiek csak meghatározott idősávban vásárolhatnak), sok olyan idős is magára maradt, aki korábban – ha csak minimális mértékben is, de – tudott szociális életet élni, találkozni a szeretteivel vagy legalább ismerősökkel. Ez a lehetőség azonban a veszélyhelyzetben szinte teljesen megszűnt, és egyre többen kerültek olyan helyzetbe, hogy akár napokig nem tudtak kapcsolatot létesíteni senkivel.

A magány pedig nemcsak lelki, de fizikai problémákat is okoz: a Helsinki Egyetem vezényletével végzett hét éven át tartó kutatás eredményei szerint a társadalmi elszigeteltség 39 százalékkal növeli a stroke, ötven százalékkal pedig a korai halálozás esélyeit.

És miközben az idősek a négy fal közé zárva töltötték a napjaikat, a fiatalok is korábban nem ismert körülményekkel találták szemben magukat. Azon túl, hogy az egyik napról a másikra bevezetett digitális oktatással kellett megküzdeniük, nem találkozhattak a barátaikkal, nem járhattak sportolni és szórakozni sem.

A közösséghez tartozás élményének és a társas kapcsolatoknak a hiánya így egyszerre érintette az idős és fiatal korosztályt is – beláthatatlan időre. Ekkor indították útjára a „Hogy tetszik lenni?” programot, amely egyszerre próbál megoldást nyújtani mindkét csoportnak...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN ÁTKOZTÁK MEG MESSIT, KERGETTEK ÖNGYILKOSSÁGBA EMBEREKET?- BOLTOKBAN AZ ATV ELLOPÁSÁT LELEPLEZŐ KÖNYV

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.06.01.

Nagy várakozás előzte meg a Fesz lesz című könyvet, amely a járvány miatt először e-könyv formájában jelent meg. Bartus László új könyve a húsz évvel ezelőtt megjelent bestseller, a Fesz van című könyv folytatása, de annál sokkal mélyebbre ás, és a visszajelzések szerint sokkal megrázóbb. “Ha a Fesz van volt a jéghegy csúcsa, a Fesz lesz maga a jéghegy” – jellemezte könyvét a szerző, aki szerint példátlan, hogy egy könyv még boltokba sem került, de a főszereplő morálisan máris megbukott. A magyar jogrend vizsgája lesz, hogy az Orbán Viktornak kampányoló Németh Sándor megússza-e a felelősségre vonást.

Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze saját híveit és saját gyülekezetét lopta meg, amikor egy offshore cég közbeiktatásával a nevére íratta a gyülekezet ATV-ben levő tulajdonának 60 százalékát. Ezzel többmilliárd forint értékű vagyont lopott el saját egyházától. A Hit Gyülekezete a hívők pénzéből hozta létre a gyülekezeti vagyont, ami Németh Sándor magánvagyona lett. A lopáshoz felhasználta saját lányát, aki összejátszott vele, és a gyülekezet vagyonkezelő cégének ügyvezetőjeként lehetővé tette, hogy az apja eltulajdonítson több milliárd forint értékű vagyonrészt. Ezzel bűnszövetségben, nagy vagyoni értékre elkövetett hűtlen kezelést, lopást és sikkasztást hajtottak végre. A Hit Gyülekezete belső viszonyaira jellemző, hogy Németh Sándor lopását senki nem kérheti számon, mert a lelkész “tulajdonosként” rendelkezik az egész gyülekezet fölött, és annyi pénzt vesz ki belőle, amennyit akar.

Ez ellentétes az egyházakról szóló törvénnyel, és megalapozza azt a gyanút, hogy a Hit Gyülekezete Magyarország legnagyobb bizniszegyháza, amely Németh Sándor üzleti vállalkozása. Ebben az esetben Németh Sándor harminc éve törvénytelenül vette igénybe az egyházi személyeknek járó adómentességet, mert az kizárólag az egyházi személyek tisztes havi fizetésére vonatkozik, nem többmilliárdos vagyon megszerzésére. A Hit Gyülekezetében mindenféle bizonylat nélkül harminc éve beszedett havi tized (több tízezer hívő havi jövedelmének 10 százaléka) számolatlanul és adómentesen került a vezető lelkész zsebébe. Ezt a hatalmas vagyont az adófizetők megkárosításával szerezte meg. Ha az adóbevallásában nulla százalékos adókulcs mellett nem tüntette fel a vagyona fedezetéül szolgáló jövedelmét, vagy az nem fedezi a látható vagyonát, akkor Németh Sándor kétszeresen is adócsalást követett el, méghozzá milliárdos értékben.

Németh Sándor bűncselekménysorozata közpénzeket is érint, mert a Hit Gyülekezete csaknem egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott, egyéb jogcímeken százmilliós állami támogatásokat kap, és az ATV-be is milliárdos nagyságrendű állami hirdetési bevétel érkezett az elmúlt évek során. Németh Sándornak és családjának már az offshore cég rejtőzködő tulajdonosaként is több mint 300 millió forintos nyeresége képződött. A Hit Gyülekezete cége minden évben veszteséges, Németh Sándor cége minden évben nyereséges volt, miközben ugyanabban a cégben voltak közös tulajdonosok. Németh Sándor azoknak a hívő embereket lopta meg, akiknek pénzéből királyi színvonalon él. Fegyveres testőrökkel, magánhadsereggel veszi körül magát, mint egy ukrán-orosz maffiózó vagy kolumbiai drogbáró...

ITT OLVASHATÓ

CSALNAK-E A VÁLASZTÁSOKON? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.06.02.

Nemzetközi lapszemlénk főszereplője - nem meglepetésre - Donald Trump, aki sokat tett azért, hogy az amerikai lakosság egyre kevésbé hisz a demokratikus és fair választásokban. Vajon az amerikai elnök igyekszik előremenekülni egy lehetséges vereség elől?

A nemzetközi média vezető témája ma reggel a legtöbb felületen az, hogy Donald Trump amerikai elnök a katonaság bevetését is kilátásba helyezte az Egyesült Államokban elharapózott erőszakhullám - rasszista gyökerű rendőri erőszakra adott, tömeges erőszakkal járó válaszsorozat - megfékezése érdekében.

Ez azonban a napi hírek világa, most lássunk egy másik cikket, amely szintén Trumpról szól.

Az amerikaiak fokozatosan elveszítik a választásokba vetett hitüket, ahogy Trump diszkreditálja a választási rendszert – írja a Los Angeles Times. Egy kutatói csoport, amely 2017 óta kíséri figyelemmel a választási rendszerbe vetett bizalom alakulását az Egyesült Államokban, a lap által ismertetett jelentésében arra jutott, hogy az elmúlt három évben – vagyis Donald Trump elnöksége alatt 60-ról 45 százalékra csökkent azok aránya, akiknek meggyőződése, hogy a választásokon nem csalnak. Márpedig az, hogy az emberek erőszakmentesen elfogadják a számukra akár kedvezőtlen választási eredményt is, a politikai rendszer létalapját jelenti – idézi a kaliforniai újság John Carey professzort, a kutatói csoport egyik társalapítóját.

A bizalmatlanságot, mint az a cikkből kiolvasható, alapjában véve maga az elnök szítja: folyamatosan azzal riogatja az amerikaiakat, hogy az ország választási szisztémája a csalások fortyogó katlanja, hogy a levélben történő voksolás gyakorlatának Amerikában a világjárvány miatt megfigyelhető terjedése nyomán ellophatják a levélszavazatokat, hogy tenyészik a szavazathamisítás, és hogy illegális bevándorlótömegek képesek túszul ejteni a választásokat. A Los Angeles Times úgy véli, Trump ezekkel az állításokkal – amelyek valóságtartalmát mindkét nagy párt választási szakértői elvetik - már arra az eshetőségre készül fel, ha netán elvesztené novemberben az elnökválasztást.

A múlt héten a Twitter vette magának a bátorságot, és egybevetette a valósággal Trump néhány állítását a kaliforniai választási rendszerrel kapcsolatban. A lépés felbőszítette az elnököt, aki a közösségi médiaplatform megbüntetésére irányuló, jogi szempontból felettébb kétes értékű utasítással reagált.

Trump olyanokat állít, hogy Kaliforniában „aki csak lélegzik”, szavazólapot kap, és hogy fiatal bűnözők a szavazástól távol maradók tömegeinek a szavazatát lophatják el, hamisított aláírással. A Los Angeles Times szerint azonban az államban olyan biztonsági intézkedések érvényesülnek, beleértve különleges aláírásazonosító rendszerek alkalmazását és a szavazólapok vonalkóddal ellátását, amelyek miatt Kaliforniában legendásan hosszú időbe telik a voksok összeszámlálása és a hiteles eredmény közzététele...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

EZEN MÁR NEM LEHET TELI POFÁVAL RÖHÖGNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.06.02.

Jó reggelt! Hétfő van, vagyis kedd, a hosszú hétvége utáni hosszú hét első napja. Még nincs 30 fok, de állítólag már a küszöbén vagyunk. Mint Müller Cecília a tömeges fertőzések időszakának. Azt hiszem, nem rajta múlt, hogy ez szerencsére nem következett be. Addig viszont változékony lesz az időjárás, ami ugyan se nem vigasz, se nem elégtétel a tíz éve tartó, élőben zajló emberkísérlet betonba öntött változatlanságára, de majdnem biztos vagyok benne, hogy tudják még fokozni. Úgy döntöttem, hogy a napindító mottónk legyen az alábbi, semmi különösebb oka nincs, csak történetesen ezt a színes Facebook-plakátra applikált csatakiáltást dobta a pofámba még vadhajnalban az algoritmus (illusztráció: Orbán Viktor): Szenvedélyesen szeretjük Magyarországot, és készen állunk, hogy mindent megtegyünk érte.

Hát igen, valóban. Magam sem tudnám precízebben megfogalmazni, mi az, ami először eszembe jut Orbán Viktorról és a Fideszről, de az, hogy szenvedélyesen szeretik Magyarországot, abban biztos vagyok. Az elmúlt tíz év emberkísérletének minden pillanata erről a szenvedélyes szeretetről szól, ami a minden irányba köpködő, mindenkire fröccsenő napi gyűlölettől a dinasztia törvényesített korrupció útján összeharácsolt, ép ésszel néha felfoghatatlannak tűnő, jellegváltozáson átesett vagyonáig terjed. Az tény, hogy itt nem térdepelnek a rend őrei hosszú percekig az emberek nyakán, ameddig azok kínok között ki nem lehelik a lelküket, de ez is pontosan azért van, mert a hatalom birtokosai szenvedélyesen szeretik a hazájukat, és soha nem vetemednének ilyesmire. Ilyesmire konkrétan tényleg nem vetemedtek még.

Nem mondom, hogy ha valaki élőben akarja látni, hová vezet a társadalmi feszültségkeltés, az vessen egy pillantást arra, ami az Egyesült Államokban történik, mert ezt a párhuzamot így biztosan nem lehet megvonni. Azt viszont szerintem ki lehet mondani, hogy a társadalmi békének – főleg ha az már eleve is sok sebből vérzik és kvázi évtizedek óta bevett erőszakos cselekmények tarkítják – sehol nem tesz jót, ha az ország első számú embere a gyűlölködés, még gyakrabban a hazugság vagy egyenesen a leplezetlen uszítás hangján szólal meg, és különböző csoportok ellen hergel. Talán emlékszünk még a viszkető tenyerekre és az akár önbíráskodásig terjedő hangos és érthető véleménynyilvánítás legmagasabb miniszterelnöki szintről jövő bátorítására. Ha ez a fajta sötét, megélhetési politikusi hőbörgés a hivatalos kommunikáció központi elemévé válik, és tartósan ott is marad, akkor ott előbb-utóbb elszabadul a pokol. Akkor is, ha utóbb, mint előbb...

ITT OLVASHATÓ

SZEMET VETETT A NER A FŐVÁROSI ROZSDAÖVEZETEKRE

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2020.06.02.

Óriási lehetőség a rozsdaövezeteknek az 5 százalékos lakásáfa. De első körben a NER lovagjai nyerhetnek vele.

Futballstadion-léptékben mérve is hatalmas területek hevernek parlagon Budapesten. A fővárosi önkormányzat négy évvel ezelőtt készítette el első barnamezős kataszterét. Akkor 417 területet, összesen 3863 telket soroltak ide. A katasztert 2017-ben és 2018-ban is felülvizsgálták és kihúzták a lajstromból az időközben fejlődésnek indult zónákat. 

Így is maradt összesen 2945 hektár, azaz több, mint 4200 focipályányi elhagyatott gyártelep, régi vasúti üzem és bánya. A városszövetbe ékelődött alulhasznosított ingatlanok jelentős ingatlanfejlesztési potenciállal bírnak. Az elmúlt években megindult ezeknek a területeknek a funkcióváltása - lásd Graphisoft Park, Bálna, lakóparkok, Corvin-Szigony projekt –, de a zöme maradt olyan, amilyen volt. 

A rozsdaövezetek rehabilitációja ugyanis meglehetősen költséges mulatság. A nagyobb egybefüggő ipari, közlekedési, katonai funkciójú rozsdaövezetek elsődlegesen az egykori városperemen alakultak ki. Hasznosításukat a pénzhiány és a kaotikus tulajdonviszonyok mellett a merev építési és műemléki szabályozás, valamint a kármentesítés magas költsége is akadályozza. 

A főváros 2016-ban csupán a rehabilitáció előkészítését 300 milliárdra becsülte, a kármentesítés, a revitalizáció ennek a többszöröse is lehet...

ITT OLVASHATÓ

HUNVALD IDEJÉN INDÍTOTT INGATLANBIZNISZT FEJEZETT BE A FIDESZ A VII. KERÜLETBEN, CZEGLÉDYÉK FELJELENTÉST TETTEK

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2020.06.02.

- Hűtlen kezelés gyanújával folytat nyomozást a BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztálya egy VII. kerületi ingatlanegyüttes eladása miatt.

- A bulinegyed közepén lévő épület a Táncművészeti Egyetem oktatóhelye volt, és már Hunvald György polgármestersége idején megindult körülötte a kavarás, de végül csak 2018-ban, a fideszes vezetés idején adta el az önkormányzat 304 millió forintért, nagyjából harmadáron.

- Az ügyben az új, ellenzéki vezetésű hivatal által megbízott Czeglédy Csaba ügyvédi irodája tett feljelentést.

- Czeglédy önkormányzati szerződése az ellenzéki oldalon is politikai vitákat gerjesztett, Bajkai István volt fideszes alpolgármester pedig felháborítónak nevezte a veszélyhelyzet idején adott megbízást. Igaz, a feljelentés is főleg Bajkai szerepét firtatja.

Az Állami Balett Intézet, a Táncművészeti Egyetem jogelődje az 1970-es években költözött a Kazinczy utcába: a fővárosi tanács a balettoktatás számára építtetett könnyűszerkezetes házat az akkoriban még csendes mellékutcában. Néhány évtizeddel később az intézményt körbenőtte a bulinegyed, a szomszédságban sorban nyíltak a kocsmák, éttermek és szálláshelyek, ezért roppant értékessé vált a terület.

Annyira értékessé, hogy hamarosan meg is született a terv, hogyan lehetne felszabadítani az erzsébetvárosi önkormányzat tulajdonában lévő telket valamilyen lukratív üzleti felhasználás érdekében. 2007-ben létrehoztak egy olyan jogi konstrukciót, amely lehetővé tette volna a Hunvald György szocialista polgármester által irányított önkormányzat számára, hogy egy kiválasztott céggel közösen pénzzé tegyék a Kazinczy utca 40-46. szám alatti ingatlant...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN NÉPÉNEK KÁDÁR KELL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.06.02.

Sokakat talán meglepett annak a Hírklikk által is ismertetett felmérésnek az eredménye, amelyet a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert Stiftung közvélemény-kutatók közösen készítettek a rendszerváltozás 30. évfordulója alkalmából. Arról kérdezték az embereket, hogy a Kádár rendszerben, vagy most élnek jobban. A Fidesz szavazóinak mintegy fele is arra voksolt, hogy Kádár idején jobb volt, mert kiszámíthatóbb volt az élet, és kisebbek a társadalmi egyenlőtlenségek.

Akik ma ismerik Orbán Viktort és csak a mostani, a személye körül kultuszt építő diktátort látják benne, valószínűleg már nem emlékeznek arra, mi történt, miután Orbánt másodszor is miniszterelnöknek választottak. A frissen megválasztott miniszterelnök 2010-ben, nyár végén azzal ment Brüsszelbe, hogy majd idehaza szépen elengedi a hiányt. Azt gondolta, ebből oszt majd az embereknek, mert jó akart lenni (majdnem) mindenkihez.

De Brüsszelben nem örültek az ötletének. Az a csúnya portugál, a Barroso, akinek a nevére már alig emlékszik valaki, azt mondta a mi miniszterelnökünknek, hogy NEM. Nem engedheti el a hiányt. Innen számítódik minden. Például az, hogy 72 óra alatt kellett a gazdasági programot összerakni. Kapkodni volt muszáj, rögtönözni. Hazudni, ha úgy tetszik.

Pedig, ami Kádárnak összejött, azt akarta Orbán is. Hogy szépen emlékezzenek rá az emberek. Mindenből a legtöbbet kihozni. Mint János bácsi, akit kezdetben majdnem mindenki utált. Nem ok nélkül, valljuk be. Voltak viselt dolgai, 56 után főleg. De aztán szépen megjavult. Ő lett a mi János bácsink, és mi lettünk a legvidámabb barakk. Jobb volt ő nekünk, mint Brezsnyev, Zsivkov, Novotny, Gomulka, Honecker az övéinek. Ceausescuról nem is beszélve...

ITT OLVASHATÓ
 

SZABAD SZEMMEL: AZ EMLÉKEZÉSBŐL HÚZ POLITIKAI HASZNOT ORBÁN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.02.

Persze nincs ebben semmi különös, Trump például egy ember halálából próbál éppen profitálni.

Süddeutsche Zeitung

Trianon évfordulóján a vírus miatt nem lesz megemlékezés Magyarországon, de Orbán Viktor azért nacionalista célokra használja ki, hogy éppen 100 éve írták alá a szerződést. A kormányfő eredetileg nagy felhajtást tervezett, csak hát közbeszólt a válság. Elmaradnak a rendezvények, a Parlament előtt, az Alkotmány utcában késik a hatalmas emlékmű avatása. A megállapodás azonban a veszteség és a nemzeti megaláztatás jelképe mind a mai napig. A sérelem a miniszterelnök számára alapvető építőkő a történelempolitikában, ami persze nem választható el a politikus hatalmi törekvéseitől. Azt hangoztatja, hogy ami egyszer igazságtalan, az mindörökre az is marad. Az idő nem gyógyítja, ha levágnak egy testrészt. Hogy kellőképpen ápolja az áldozati mítoszt, mindjárt a 2010-es hatalomátvétel után a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. Nem nyíltan revizionista, amit csinál, de szokás szerint kettős fenekű. Egyfelől hangsúlyozza a jó viszonyt az érintett szomszédos országokkal, másfelől rendkívüli államférfinak minősítette Horthyt, aki az állami doktrína rangjára emelte az elveszett részek visszaszerzését. Orbán felismerte, hogy az emlékezésből politikai tőkét tud kovácsolni, például a diplomáciában, ha csatába száll az uniós partnerek ellen és azt ígéri, hogy megvédi a magyarokat az „idegen hatalmak” befolyásától. A belpolitikában pedig a nacionalista irányvonal számára készíti elő a talajt. Azon felül gondoskodik arról, hogy a kisebbségi magyarok hűségesen kövessék, ami a legtöbb esetben be is jött a Fidesznek a választásokon. A budapesti kormány milliókkal támogatja a határon túli magyarok iskoláit és szervezeteit. Csak éppen Romániában az állam aggódik, hogy Erdély leválhat. Pontosan emiatt tört ki botrány április végén, amikor Johannis elnök azzal vádolta meg a szociáldemokrata ellenzéket, hogy az titokban lepaktál Orbánnal és át akarja adni neki a területet. A magyar vezetőnek azonban jól jött a kirohanás, mert megint úgy jelenhetett meg, mint aki védi a szorongatott helyzetben lévő romániai magyarságot. Az incidens az ölébe hullott, ám nem sokkal később olyan képet tett fel a netre a történelem érettségi alkalmából, amelyen Nagy-Magyarország térképe látható. Az egyik érintett, a horvát államfő azonban nem hagyta magát provokálni. Milanovics azt üzente, hogy nekik is vannak olyan régi térképeik, amelyek a mainál nagyobbnak mutatják Horvátországot. Ám ezek nem időszerűek és nincs is jelentőségük, de a legfőbb: mértéktelenül idegesítik a szomszédos hatalmakat. Úgy hogy senki se töltse le azokat a világhálóról és ne is küldje tovább.

Financial Times

Ésszerűnek tűnnek a számítások miszerint mennyire befolyásolja a novemberi amerikai választásokat George Floyd meggyilkolása, mégis sértőek a sok ezer tüntető számára – írja az újság vezető külpolitikai kommentátora. Gideon Rachman szerint a megmozdulások részvevőit az a megrázó felvétel vitte az utcára, amelyen az látszik, miként vesztette életét a fekete bőrű férfi, aki megfulladt a nyakán térdelő rendőr miatt. Mindannyian tudják, hogy az Egyesült Államokban jelentős, több évszázados múltja van a faji erőszaknak. Még Obama elnöksége sem hozta meg a remélt változást a fajok viszonyában. Minden cáfolat és elutasítás ide vagy oda, hogy ki győz a választáson, az összefügg a faji igazsággal, de azzal is, hogy a jelöltek miként nyilvánulnak meg ebben a kérdésben. Ennyi kijárási tilalmat azóta nem rendeltek el, hogy 1968-ban meggyilkolták Martin Luther Kinget. Utána szűnt meg a faji elkülönítés az iskolákban és azóta jó 10 %-kal csökkent a szegények aránya a feketék körében. Bár ezen még ronthat a koronaválság. King mondta egykor, hogy az erkölcsi univerzum íve hosszú, de az igazság felé mutat. Az őszi választáson majd kiderül, mennyire megalapozott ez a derűlátás. Első ránézésre a tömeges lázongás és erőszak katasztrofális Trump szemszögéből. Ám a tapasztalat az, hogy véres megmozdulások főként a fehér szavazókat jobbra terelik. Biztosnak látszik, hogy az elnök igyekszik a demokratákra rányomni a felelősséget a rendbontásokért, fosztogatásokért. Abban bízhat, hogy a fajilag megosztott és radikalizálódott közép-nyugati államok mellé állnak, mert ez már 4 éve is sorsdöntő volt. Ennek tudatában a demokraták részére ajánlatos az óvatosság. Biden idáig azt a logikus vonalat követte, hogy elítélte mind a faji igazságtalanságot, mint a nyilvános erőszakot. De bizonyosan nyomás alá kerül, hogy menjen tovább és adjon még jobban hangot az afro-amerikaiak aggályainak, miután ez a réteg kulcsszerepet játszott a jelölésében. De mivel olyasvalakiről van szó, aki híres nyelvbotlásairól, különös megfogalmazásairól, rendkívül óvatosan kell egyensúlyoznia, amikor megpróbálja befolyásolni a „történelem ívét”.

Süddeutsche Zeitung

Nagy bajba került Ausztriában a politikai visszatérését tervező volt FPÖ-elnök, mert ugyan mindig is azt hajtogatta, hogy ő aztán nem antiszemita, csak épp most az ellenkezője látszik ráégni. A müncheni lap ugyanis nyilvánosságra hozott egy kézzel írott ajánlást, amelyről a felkért írásszakértő csaknem 100 százalékos biztonsággal azt mondja, hogy az Ibiza-botrányba belebukott vezetőtől származik. Egy antiszemita könyvben bukkantak rá, amely valószínűleg a 90-es évek elején jelent meg. A szöveg szerint a zsidók hatalomvágyók és ellenségek, akiket az osztrák elitnek tanulmányoznia kell. Le kell lepleznie azok zavaros gondolatait, szembe kell szállnia velük. Továbbá hogy a könyv éppen ehhez nyújt segítséget. A 273-oldalas kötet címe: „Zsidó hitvallások minden időkből és az összes országból”. A szerző, az antiszemita Hans Jonak von Freyenwald. Eredetileg 1941-ben, a náci Stürmer kiadónál látott napvilágot és eszmei irányultsága nem hagy semmiféle kétséget. A berlini Antiszemitizmus Kutató Központ volt vezetője úgy véli, egyértelműen fanatikus antiszemitáknak való. Megtalálhatóak benne a tipikus közhelyek, vagyis hogy a zsidók gyávák, lusták, a háborút szorgalmazzák. Azaz a zsidóellenesség összefoglalója. A volt osztrák alkancellár ugyanakkor az ügyvédje útján azt közölte, hogy ő nem emlékszik sem a műre, annak tartalmára, sem arra, hogy bármit beleírt volna. De a legteljesebb mértékben elhatárolja magát a könyvtől, ha tényleg az van benne, amit az újság nyilvánosságra hozott. Merthogy ő a legbelsőbb meggyőződésből elveti az antiszemitizmust. Strache egy szélsőjobbos elvbarát számára jegyezte be a sorokat, mondja egy hírforrás, aki névtelenül nyilatkozott, de eskü alatt vallotta, hogy állítása megfelel a valóságnak. A megajándékozott németnemzeti körökben mozgott és a kötet a halála után került el a Süddeutsche Zeitunghoz. Azt egyébként az osztrák politikus most elismerte, hogy ismerte a férfit. Helyzetét csak rontja, hogy annak idején a borító belső oldalára beírt két idézetet is, az egyiket egy német antiszemita történésztől, a másikat egy osztrák nemzeti szocialista költeményéből. Jó ideje közismert, hogy a szélsőséges Szabadságpárt korábbi első embere korábban igencsak közel állt a szélsőjobbhoz, de jogi képviselője szerint ezek a kapcsolatok a 90-es évek elején megszakadtak. Továbbá hogy elfogadhatatlannak tartja a zsidóellenességet és évek óta egyértelműen támogatja Izraelt. Strache, miután pártja tavaly kizárta az Ibizán forgatott leleplező videofelvétel miatt, új szervezetet alapított, és annak élén ősszel indulni kíván a bécsi tartományi, illetve városi választásokon.

Die Welt

Az eltelt jó egy évtizedben Lengyelország már a pénzügyi, illetve menekültválságot is egész jól megúszta, a mostani fertőzésből pedig megerősödve kerülhet ki, és jó esélye van, hogy a jövőben az európai politika első osztályában játsszon. A lengyelek előreláthatólag igen sokat, 63 milliárd eurót markolhatnak fel a 750 milliárd uniós segélycsomagból. Csak a ragály által keményen sújtott olaszok és spanyolok kapnak többet. Emellett a gazdaság helyzete kedvező, mert le tudták lassítani a kórokozó terjedését. Sehol másutt nem ilyen alacsony a fertőzöttek száma. Vagyis Varsó megint bizonyítja, hogy mennyire képes állni a megrázkódtatásokat. Az ország már korábban, kellő taktikai érzékkel és jó adag szerencsével különösen vonzó lett a külföldi befektetők szemében. Évente átlag 6 milliárd eurónyi tőke érkezik a határokon kívülről. Azt nem tudni, hajlandó-e a jövőben szolidaritást tanúsítani a menedékkérők befogadása ügyében, de a gazdasági felzárkózást bizonyosan folytatja. A társadalom azonban megosztott, és az erősen vitatott igazságügyi reform, a jogállami normák figyelmen kívül hagyása gátolja az együttműködést az EU-val. Ám a tagságból ezzel együtt óriási előnyök származnak. A Microsoft éppen most jelentette be, hogy egymilliárd dollárból adatközpontot létesít lengyel földön. Az viszont kedvező volt a Covid-19 miatt, hogy az országot elkerüli a nagy nemzetköz utasforgalom. Így csak később jelentkezett a probléma, de a kormány így is kőkemény korlátozásokat rendelt el. Mindehhez jön még, hogy ha Nyugat-Európa és az USA valóban áthelyezi a szállítási láncokat Kínából, abból megint csak Lengyelország profitálhat leginkább.

Washington Post

Egy amerikai szakértő úgy látja, két dologgal lehet megakadályozni, hogy a jelenlegi válság miatt elrendelt különleges intézkedések a járvány után is érvényben maradjanak, vagyis hogy a kormányok ne tudják meghatározatlan időre kiterjeszteni rendkívüli felhatalmazásukat: egyrészt gondosan felügyelni kell, miként használják a jogokat, másrészt pedig meg kell adni, hogy meddig szólnak ezek a jogosítványok. Chrystie Swiney, a Maryland államban működő nonprofit és pártokon felül álló agytröszt, a Sunwater Intézet jogi szakértője hangsúlyozza, csak így lehet megelőzni, hogy az uralmon lévő pártok még több hatalmat szerezzenek és átgázoljanak az egyéni szabadságjogokon. A jelenlegi helyzetben persze sokan elfogadják a korlátozásokat, de csak azzal a feltétellel, hogy azokat egy nap vissza is vonják. Hogy ez így lesz-e, az részben azon múlik, megadtak-e bármiféle időkorlátot az ideiglenesen megnövelt jogkörhöz, illetve hogy van-e az adott országban aktív és független civil társadalom, amely elszámoltatja a kormányzatot. Mert utóbbinak általában nemigen akaródzik visszaszolgáltatni a felhatalmazást, még akkor sem, ha már vége a bajnak. Jelenleg öt olyan ország van, amely meghatározatlan időre rendelte el a megszigorításokat: Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, az USA és Costa Rica. A többi jó 90 államban általában 15 nap és három hónapi időszakra szól az engedély. Hosszabbítani természetesen bármikor lehet és valójában szinte mindenütt így is lett. Ám egy szép napon mindenképpen véget kell vetni ennek a gyakorlatnak. A független szervezetek segítenek abban, hogy a végrehajtó hatalmak tartsák magukat az általuk vállalt határidőhöz.

ITT OLVASHATÓ