AZ A FÖDÉM BE FOG SZAKADNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: FÖLDES KATALIN
2020.06.01.

Miniszterelnök úr!

Valamikor 2018. decemberében írtam már Önnek egy nyílt levelet, melyben az Ön szavaival igyekeztem felhívni a figyelmét arra – muszáj idéznem, mert ez ma is aktuális -, hogy:

"Nem igaz az a közfelfogás, miszerint a politikában semminek nincsen manapság következménye. Az igazság ennél sokkal kellemetlenebb, mindennek van következménye, csak nem kis darabokban méretik ki, hanem egyszerre a végén, de az hatalmas lesz, kedves barátaim. Nem tudjuk, melyik pillanatban érkezik el, nem tudjuk, mikor szakad be a födém, de be fog szakadni!"

Na erről a födémről beszélek, ami isteni szerencséjére még nem szakadt magára és a sleppjére, de ahogy 2008.06.12-én a Hír TV-ben Ön mondta, meg kell hogy nyugtassam, be fog szakadni! Figyelmeztetem: legyen résen, mert most már közeleg az igazság órája, ami legnagyobb sajnálatomra a népnek sem lesz könnyű, de Önnek – reményeim szerint – maga lesz a pokol, és nemcsak magának, hanem az összes NER lovagjának, oligarcháinak, rokonainak és üzletfeleinek!

Önök – szerintem – nem a nemzet (bár ezt a szót is kisajátították már maguknak) emberei, hanem egyszerű köztörvényes bűnözők. A bűnlajstromuk akkora, hogy ha mindért enyhítést kapnának, akkor is ülhetnének életük végéig a dutyiban.

Akkor talán fel is sorolnám, a teljesség igénye nélkül a bűneit:

1. Az Alkotmány eltörlése és egy Alaptörvénynek nevezett förmedvény egyoldalú megalkotása
2. A magánnyugdíjak lenyúlása
3. Az egészségügy tönkretétele
4. A rendszerszintű korrupció
5. A választási törvény Fidesz számára kedvező átírása
6. A Polt Péter által vezetett ügyészség
7. A demokrácia felszámolása
8. A rádió és TV elfoglalása
9. Az uniós pénzek elherdálása, haverokhoz juttatása
10. A fiatalok tömeges nyugatra távozása, magyarul elüldözése
11. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás szabotálása
12. Civil szervezetek elleni hajsza
13. Az AB, az ÁSZ, az NVB, a Bírói Tanács kiherélése
14. Strómanja, Mészáros 2-3 év alatti leggazdagabbá tétele
15. Az MTA bedarálása
16. A CEU elüldözése
17. Az oktatási rendszer lenullázása
18. A Soros kampány és Brüsszel elleni hadjárat
19. Az órásplakátokra kidobott milliárdok
20. A szegények elleni közönyösség
21. Az emberek út szélén hagyása
22. A letelepedési kötvények
23. Az Elios botrány
24. A multikat kiszolgáló rabszolgatörvény
25. Az antiszemitizmus felélesztése… náci vonulóknak való asszisztálás
26. A Népszabadság és egyéb sajtóorgánumok elhallgattatása
27. Minden ellenzéki média megfojtása (de legalább megfojtásának kísérlete)
28. A budai vár elfoglalása
29. A tengernyi pénzbe kerülő úszó vb megrendezése, stadionépítések
30. A politikai ellenfelek hamis hírekkel való gyalázása, karaktergyilkolása…..

Most már nem számozom, mert még temérdek bűne van, már csak egy párat sorolnék még fel: kamu pártok létrehozása, népszavazások kopaszok általi meghiúsításának fedezése, a saját törvényeik be nem tartása, a nyugdíjasok semmibe vétele, trafik mutyik…. és még hol a vége…!!!

...

ITT OLVASHATÓ

TRUMP HAMIS VÁDASKODÁSA ÉS A RENDŐRI ERŐSZAK SÚLYOSBÍTJA A HELYZETET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.06.01.

Amerikában elszabadultak az indulatok, ebben a pillanatban megfékezhetetlennek tűnik a fekete George Floyd rendőr általi meggyilkolása miatt kitört lázadás. Az eseményeket kordában lehetett volna tartani, ha a rendőri vezetés határozottan elítéli a fehér rendőr által elkövetett brutális gyilkosságot. Elhatárolódik tőle, és az állományt nagyon keményen a törvények betartására inti. Ennél is fontosabb lett volna, hogy a Fehér Ház megfelelően kommunikáljon. Az elnök határozottan ítélje el a történteket és értsen egyet a tiltakozók felháborodásával.

Ehelyett három napot kellett várni, hogy az elkövetőt egyáltalán őrizetbe vegyék. Az ügyész arról kezdett el beszélni, hogy egyes felvételek szerint szabályos volt a halálos végkimenetelű rendőri intézkedés, ahol egy megbilincselt, fegyvertelen, magatehetetlen fekete férfi nyakára térdelt a fehér rasszista rendőr, és az áldozat könyörgése ellenére addig szorította a nyakát, amíg meg nem halt. Társa ezt végignézte. Trump az első perctől kezdve “szélsőbaloldali” és “antifasziszta” csoportok provokációjának nevezte a spontán tiltakozásokat, ami csak fokozta a felháborodást és egyre nagyobb erőszakot váltott ki.

A válság békés megoldásának egyetlen módja az lenne, ha az elnök, a kormányzat, a rendőri vezetők elismernék, hogy a tiltakozást egy jogos felháborodás váltotta ki, elítélnék a rendőr által elkövetett gyilkosságot, elítélnék a rendőri rasszizmust, a feketék ellen elkövetett gyilkosságokat és erőszakot, majd példás büntetést követelnének és helyeznének kilátásba. Ez az egyetlen útja annak, hogy lecsillapítsák a tömeget és véget vessenek az erőszaknak. A tiltakozás is azért indult, hogy legyen vége a feketék megfélemlítésének és rendőri terrorizálásának. A mostani gyilkost pedig vonják keményen felelősségre, ne kenjék el az ügyet, és ne az áldozatot hibáztassák.

Trump tökéletes alkalmatlanságát bizonyítja, hogy az ellenkezőjét teszi annak, mint amit egy elnöknek tennie kellene. A rendőri erőszakot fokozza, még újságírókat is megtámadnak, és bőszítik a tömegeket. A kormányzókat is kemény fellépésre szólította fel, és a jogos felháborodást, tiltakozást is szélsőbaloldali támadásnak, provokációnak állítja be. 

A jogos tiltakozást alaptalanul azonosítja a túlkapásokkal, hogy a zavaros helyzetet kihasználva egyes helyeken a fellázadt tömeg rombolásba és fosztogatásba kezdett. Ez még inkább olaj a tűzre, mert ezzel Trump nyíltan kétségbe vonja a rendőr által elkövetett gyilkosság motívumait, tényét és a jogos felháborodást, ami ezt kíséri...

ITT OLVASHATÓ

TRUMP A BUNKERBÓL IS USZÍT – MÁR 140 AMERIKAI VÁROSRA TERJEDTEK KI A GEORGE FLOYD HALÁLA MIATT KIROBBANT TILTAKOZÁSOK

NÉPSZAVA
Szerző: Népszava / MTI
2020.06.01.

Sok motívumra vezethetők vissza a mély frusztrációra és a változás iránti elementáris igényre utaló tömegtüntetések

Egy hét alatt immár több mint 140 amerikai városra terjedt ki a George Floyd megölése és a rendőri erőszak elleni tiltakozás. A 46 éves, kétgyermekes fekete családapa torkán múlt hétfőn csaknem kilenc percig térdelt a fehér Derek Chauvin. A minneapolisi rendőrt pénteken letartóztatták és gyilkosság, illetve emberölés miatt vád alá helyezték. A demonstrálók azonban a másik három, Floyd halálánál jelen lévő rendőr felelősségre vonását, a rendőrség általános reformját, az erőszakos módszerek betiltását is követelik. A jelenlegi helyzetre jellemző, hogy a minneapolisi rendőrség szabályzata megengedi a nyakra térdelést – igaz, figyelmeztet, hogy a fogás csak rövid ideig alkalmazható. Chauvin ellen korábban 18 lakossági panasz érkezett. 

A futótűzként terjedő demonstrációk azonban többre utalnak a brutális gyilkosság miatti felháborodásnál. A koronavírus-járvány okozta sokk, a bezártság, a hirtelen több tíz millió embert sújtó munkanélküliség tömeges frusztrációt okozott. Ez hozzáadódott a fekete és – ahogyan egyre gyakrabban emlegetik – a barna, vagyis a latin-amerikai származású lakosság halmozottan hátrányos helyzetéhez, a rabszolgaság emlékéhez, a jövedelemkülönbségek és a kizsákmányolás ordító szintjéhez. 

Az elmúlt három és fél évben Donald Trump kirekesztő, idegengyűlölő, gyakran a kocsmai viták szintjére ereszkedő nyilatkozatai, internetes bejegyzései is szítják a feszültséget. A Republikánus Párt és az elnök a szavak szintjén megpróbált udvarolni a fekete szavazóknak és a liberális ellenzékre hárítani a felelősséget a nagyvárosi gettókban uralkodó állapotokért. A most sokfelé látható Fuck Trump! (P...ába Trumppal!) falfelirat alapján a kísérletnek ezennel vége, legalábbis ami a fiatal és politikailag aktív réteget illeti...

ITT OLVASHATÓ

SZÉGYEN

TETT / MÉRCE
Szerző: NEFELEJCS GERGŐ
2020.06.01.

Múlt hét péntek hajnalban halálra szúrtak két fiatal fiút egy utcai verekedésben Budapest kellős közepén. Ez minden körülménytől függetlenül egy tragédia: a gyilkost elkapták, éppen betöltötte a tizennyolcat, és kinéz neki alsó hangon tizenöt év börtön, de a társai is súlyos büntetésre számíthatnak.

Csütörtök este kétezer fociszurkoló vonult fel a Deák térre megemlékezni az elhunytakról. A megemlékezéshez csatlakozott a Mi Hazánk, amely a cigánybűnözés ellen hirdetett demonstrációit az amúgy üres Országos Roma Önkormányzat épülete elé, cinikusan megemlékező menetnek titulálva azt, valamint a Betyársereg és a Légió Hungária. A rendezvény egy adott pontján percekig zengték több százan, hogy „igenis van cigánybűnözés”, mielőtt a szurkolók egy része rájuk nem szólt volna.

A rendőrség csak állt és nézett, de a Mi Hazánkos tüntetés több résztvevője ellen szabálysértési eljárást indítottak. Budapest főpolgármestere egy Facebook-posztban reagált, elítélve a „rasszista uszítást és a szottyos gyűlöletet”.

A rendezvény után éjszaka két férfit előállítottak közösség tagjai ellen elkövetett erőszak miatt, pár órával azután, hogy Toroczkai önbíráskodásra szólított fel.

Tragédia után botrány, botrány után pedig a szégyen.

A tragédiát nem kell ecsetelni, mert ez minden normális ember számára egyértelmű. A botrány érthető, hiszen a nyílt utcán elkövetett gyilkosság a belváros közepén ritka dolog, és a válság idején romló közbiztonság miatt amúgy is pattanásig feszült a helyzet. Az áldozatok szurkolók voltak, és nincs a világnak olyan pontja, ahol egy ilyen eseményt ne közös megemlékezés követett volna.

Csakhogy.

A szurkolók még alig adták ki a tájékoztatást, hogy a sajátjaik közül haltak meg ketten, a Mi Hazánk már belekezdett a hullarablásba. Nem csak a saját politikusuk hashtagjével(!) rakták ki az áldozatok arcát, hanem a hozzájuk köthető elemi.hu, a kuruc.info és a vadhajtások is leközölte a gyilkos Facebook profilját, köztük olyan szelfiket, amelyeken cigányok közt láthatóak, azt írva, hogy ez a banda gyilkolt a Deákon, ezzel megágyazva annak a dumának, hogy itt cigányok gyilkoltak magyarokat.

Ezzel azonban az a baj, hogy ez nem igaz.

Az elkövetők is ugyanolyan „fajmagyarok” voltak, de ezeket a képeket napokon belül több százezren látták (csak a vadhajtások posztja akkora elérést produkált, mint anno az ördög ügyvédje blog), s míg a legtöbb nagy médium hallgatott az ügyről (a Mércén lejött lelkiismeretesen két cikk, a Blikk és a Bors pedig ezekben a napokban dagonyáztak a szaftos részletekben), addig a kommentmezőket elöntötte a rasszista fröcsögés és uszítás, és még Ábrahám Róbert vlogger is a cigányok nevében szégyenkező videót töltött fel, amit felkapott a jobboldali média, alátámasztandó a narratívájukat...

ITT OLVASHATÓ

„A PUSZTÍTÁS SPIRÁLJA INDULT EL” – PÜNKÖSDI INTERJÚ SZÉKELY JÁNOS CIGÁNYPASZTORÁCIÓS PÜSPÖKKEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.06.01.

A Kúria immár jogerősen is százmillió forint kártérítést ítélet meg 60 gyöngyöspatai egykori általános iskolásnak, amiért származásuk miatt hátrányos megkülönböztetésben volt részük. Az ítélet újra indulatokat váltott ki, a miniszterelnök például azt mondta, hogy „ez mégiscsak a mi országunk”, „a bennszülötteké”. A Válasz Online idén pünkösdkor ahhoz szeretne közelebb jutni, hogyan lehet keresztény szemmel nézni erre a konfliktusra. Tépelődő pünkösdi interjú Székely Jánossal, a katolikus egyház cigánypasztorációs püspökével arról, miért olyan nehéz az integráció még akkor is, amikor a többség és a kisebbség is keresztény...

ITT OLVASHATÓ

VODKA, NAGY AUTÓ, ERŐ

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Zsolt
2020.06.01.

Az üzleti élet kultúrája és szabályai a legtöbb országban eltérőek, a nagy kérdés leginkább az, hogy csak finomságokról van szó, vagy komoly különbségekről. Oroszország esetében ez utóbbi igaz, bár mint Zsolt (aki korábban már beszámolt arról, hogyan ragadt a karantén idején az országban – a sztori itt olvasható) tapasztalatából és írásából kiderül, még ez sem teljesen pontos így, hiszen hatalmas országról beszélünk...

ITT OLVASHATÓ

AGGÓDOM ORBÁN VIKTORÉRT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.06.01.

...Sokszor bíráltam már a miniszterelnököt, kritizáltam beszédeit, cselekedeteit, Gúnyoltam – már bocsánat, talán nem felségsértés – tévedéseiért, vádoltam kirekesztő mondataiért. Most azonban határozottan aggódom érte. Tudom: fontos a magyar futball, és fontos a magyar történelem. Abban már kevésbé vagyok biztos, hogy fontos lenne a kettőt összekapcsolni. Márpedig Orbán most ezt tette. Világos összefüggést vélt felfedezni a magyar labdarúgás Trianon utáni, valamint ötvenes évekbeli, szovjet diktatúra nyomása alatt elért aranykora között. Ezt mondta: „nem tartom véletlennek, hogy pont Trianon után volt az első nagy aranykorszakunk, amikor a magyar futball vigasz volt, amikor jól megmutattuk nekik. Azt sem tartom véletlennek, hogy pont az ötvenes években voltunk olyan jók, ennek biztos van sportszakmai oka is, de a futball arra is jó, ha máshol nem, akkor a futballpályán a megszálló ország csapatát is le lehet győzni, még hogyha nem is olyan egyszerű, de sikerülhet. Tehát a futball mindig a vigasz és a jóvátétel lehetőségét is adja egy olyan nemzetnek, mint amilyenek mi vagyunk, ezért nem egyszerűen csak sportként, hanem a kultúra és történelem részeként is kell kezelni.”

Itt azonban még nem értek véget a történelmi analógiák, mert a következő mondat is elhangzott: „Szokolai László barátom, Szoki szokta nekem mondani, ha találkozunk, hogy a magyar történelemírás újabb kori fejezetében az van írva, hogy én küldtem haza először az oroszokat, de ez nem így van, hanem ő, mert ő befejelte… És ez igaz, és ki is vertük őket. Tehát azt akarom csak mondani, hogy a futball sokfajta asszociációra ad lehetőséget, és minden ilyen tréfának meg ugratásnak a mélyén azért van valamennyi igazság, és az igazság az, hogy a futball a magyarnak vigasz és elégtétel is.”

És ez az a pont, ahol már tényleg aggódni kezdtem. Ha ugyanis jól értem: ma már komolyan hiszi, még ha szerényen el is hárítja magától, hogy a történetírás legújabb kori története szerint, ő maga küldte haza az oroszokat. Értsd: az orosz katonákat. Ha jól gondolom, a miniszterelnök itt egy EB-selejtező mérkőzésre utal, ahol Szokolai László egykori, ferencvárosi labdarúgó volt az egyik gól szerzője. Ám a sztori felidézésének mégis az a lényege, hogy ama bizonyos történelmi tett, vagyis a szovjet katonák hazapaterolása – a közkeletű vélekedések szerint – az ő nevéhez kötődik. Amihez fogható – a magyar miniszterelnök történelemszemlélete szerint – legfeljebb Szokolai 1978-as fejes gólja lehet.

Ha hiszik, ha nem: aggódom.

ITT OLVASHATÓ

AZ AMERIKAI ZAVARGÁSOK RÖVIDEN ÖSSZEFOGLALVA

INDEX
Szerző: ZED
2020.06.01. 

Eddig négy halálos áldozata van azoknak a zavargásoknak, amelyek egy fekete férfi halálát követően törtek ki az Egyesült Államokban. A férfi rendőri intézkedés közben halt meg. Számos államban katonákat is bevetettek a rend helyreállítására. Már több mint 4000 embert letartóztattak...

ITT OLVASHATÓ

TIZENHÉT MILLIÁRDRA CSÖKKENT A MÉSZÁROS GYEREKEK CÉGÉNEK ÉVES FORGALMA TAVALY

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2020.06.01.

Csökkent a Mészáros-gyerekek cégének éves nettó bevétele tavaly: a 2018-ban elért 22,8 milliárdos forgalom helyett “csak” 17 milliárdos forgalmat bonyolított – derül ki a Zrt. éves beszámolójából. A Fejér B.Á.L. adózott eredménye is kevesebb lett: 5,6 milliárdról 1,5 milliárdra csökkent. Pedig 2019-ben is számos milliárdos közbeszerzést nyertek.

Orbán Viktor gyermekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a gyermekei: Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapította meg a Fejér-BÁ.L. Zrt.-t. A cég már abban az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt, és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. A következő évben a nettó árbevétel 3,2 milliárd forint lett, ami közel háromszorosa az előző évinek. Az adózott eredmény 2016-ra 319 millió forintra nőtt.

A növekedés 2017-ben sem állt meg: a 10,2 milliárdos forgalom mellett 798 millió forint volt a haszon. Ahogy azt az Átlátszó akkor kiszámolta, a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termelt. Ám még ez is eltörpült a 2018-as adatokhoz képest.

A Zrt. éves nettó bevétele ugyanis 2018-ban 22,8 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredménye 5,68 milliárdra.

Ez a tendencia azonban tavaly megtorpant: a Fejér-B.Á.L. éves beszámolójából kiderült, hogy az éves forgalom 17 milliárdra csökkent, míg az adózott eredmény 1,55 milliárdra...

ITT OLVASHATÓ

SPIRÓ GYÖRGY: TÖBB TUCAT KULTURÁLIS MINISZTERT TÚLÉLTEM, ÉRTELMES EMBER KEVÉS AKADT KÖZTÜK

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2020.06.01.

A génjeinkben az van kódolva, hogy a legnagyobb hülyeségekhez is idomulnunk kell – mondja Spiró György, aki egyre inkább úgy véli, hogy ostobaságunknak evolúciós oka van, és ha az emberiség okosabb lenne, már rég kihalt volna. Ezekről a kérdésekről is elmélkedik új kötetében, amelynek központi esszéjében „malaccal teljes” egyetemi és kollégiumi éveit idézi fel. De vajon miért rázza ki a hideg a kultúrpolitika szótól? Miben ért mélységesen egyet Szent Istvánnal? Ír-e még valaha nagyregényt? És miért döntő kérdés, hogy ugyanabba a katonai szövetségbe tartozzunk, mint a szomszédos országok?

Mit mond el rólunk, emberekről az a tény, hogy egy gondolatban felnevelt malac elképzelt disznótorán is képesek vagyunk összekapni a sosemvolt véres hurka elosztásán?

Hogy játékosak vagyunk. Van humorunk, öniróniánk. Képesek vagyunk kollektíven elképzelni körülbelül ugyanazt, majd a megfelelő szerepeket automatikusan kiosztani.

Mi pompásan szórakoztunk, amikor a kollégiumi szobatársaimmal egy évig egy képzeletbeli disznót neveltünk, malac korától a levágásáig.

Valahányszor este hazaértünk, az első kérdés mindig az volt, hogy van az Ella – mert Ellának neveztük a krumpli után. Kapott-e inni? Mit kapott enni? Akik otthon voltak, kitakarítottak-e alatta? Élveztük, hogy van egy közös titkunk, amiről mások előtt is beszélgethetünk, és nem tudják, ki az az Ella. Mindig szerettem a játékokat. Kaposvári dramaturg koromban egy házban laktam Babarczy Lászlóval, akivel kitaláltuk, hogy összemagázódunk, és aki tévedésből mégis letegezi a másikat, annak egy éven át húzunk egy strigulát az előszobafalra. A tét egy üveg viszki volt.

Ki nyert?

Alig néhány rovátkával én győztem. Szépen megittuk a viszkit, ám pár évvel később Babarczy elkezdett úgy emlékezni, hogy ő nyert. Engem a guta ütött meg, mert már nem volt mivel bizonyítanom, hogy téved: a felújításkor a strigulákat lefestették.

Vicces, hogy már az ilyen ártatlan játékokban is kirobbannak az emlékezetpolitikai viták. Ennek fényében nem csoda, hogy össztársadalmi szinten micsoda öldöklő harcokat szül, hogy kinek a verziója érvényesüljön a történelmi eseményekről…

Én is tudok rosszul emlékezni. Ritkán írtam naplót, de egyszer-kétszer, krízishelyzetben, mégis megtettem. Sok évvel később olvasva a feljegyzéseimet feltűnt, hogy időközben elkezdtem másképp emlékezni a dolgokra. Engem is befolyásolnak az indulataim és érzelmeim, és visszamenőleg megváltoztatják a tényeket. Ezért is lettem óvatos, és lehetőleg mindennek utánanézek. Történelmi regényekhez, drámákhoz, és az Eötvös Collegiumról szóló előadáshoz is archívumokban, könyvtárakban kutattam, és interjúztam, akivel lehetett. Kilencvenöt százalékban jól emlékeztem, de azért felfedeztem öt százalék tévedést. Nem árt mindent ellenőrizni...

ITT OLVASHATÓ

MÉRŐ LÁSZLÓ: MI A KÉRDÉS, HA A VÁLASZ HADHÁZY ÁKOS CIKKE?

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: MÉRŐ LÁSZLÓ
2020.06.01.

Orbánnak márpedig nem fizetünk, Hadházyn keresztül sem.

Hadházy Ákos képviselőnek május 30-án megjelent egy cikke a hvg.hu-n. Ezt a cikket eléggé nyilvánvalóan válasznak tekinti a két héttel korábban hozzá intézett levelemre. Ha már nyílt választ kaptam, korábbi levelemet is nyílt levéllé teszem, különben nem lesz érthető, miért tett rendkívül szomorúvá ez a cikk. Íme a levél:

Kedves Dr. Hadházy Ákos!

Ön arra a célra gyűjt pénzt, hogy azt Kövéréknek, Orbánéknak befizesse. Nem szívesen adok erre a célra pénzt. Ha Ön arra kér pénzt, hogy miután Ön megtagadta a büntetések kifizetését, Önt a képviselői jogai alól felfüggesztették és megvonták a választott országgyűlési képviselői fizetését, akkor az Ön és családja személyes megélhetésére nagyon szívesen adakozom. De az államkasszának nem.

Más szavakkal: az a bajom, hogy Ön valójában nem a saját bőrét viszi a vásárra, hanem velünk fizetteti ki az Ön által csapott muzsika árát. Nem próbálja ki, meg merik-e tenni, hogy Önt mint választott országgyűlési képviselőt azért vonják eljárás alá, mert korábbi engedetlenségének logikus következményeként a büntetések befizetésével is engedetlenkedik. Így ugyanis a mi pénzünkön engedetlenkedik, és az ezért járó büntetést engedelmesen befizetteti velünk.

Ha Ön idáig elmegy, és Önnel ezt megteszik, akkor számíthat az adományomra és minden formájú szolidaritásomra. Önnek szívesen fizetek, Orbánéknak nem.

Kíváncsian várom a válaszát. Üdvözlettel, Mérő László

Hadházy cikkében azt írja, nem kap érdemi javaslatokat, mit csináljon. Pedig kapott, például tőlem azt, hogy legyen következetes az engedetlenségben. Ha a javaslatomra Hadházy azt mondja, hogy ne az ő micsodájával verjem a csalánt, én csak ennyit válaszolok: akkor ő nem az én hősöm, miért fizessek hát az ő szavára?

Hadházy cikke mint válasz azt jelenti, hogy teljesen negligálja a levelemben feltett kérdést, és a megkezdett utat kívánja folytatni, méghozzá azt hatalmas sikernek beállítva. Ez a gyávák útja. Biztos vagyok benne, hogy Orbánék nem mernének mártírt csinálni Hadházyból, de ő meg nem meri megkockáztatni, hogy hátha mégis. Inkább fizessenek a hívei, mint a katonatiszt. Előre szólok: nagyon hamar el fog fogyni a regimentje. Én például már el is fogytam belőle: a korábbi büntetésekre fizettem, erre már nem...

ITT OLVASHATÓ

NEMZETI KONZULTÁCIÓ A NYUNYÓKÁRÓL

HÍRKLIKK

Szerző: FÖLD S. PÉTER

2020.06.01.

Kedves Honfitársam! Magyarország miniszterelnökeként ismét Önhöz fordulok, mert fontos számomra a véleménye. Mint bizonyára tudja, szeretem azt a látszatot kelteni, mintha érdekelne az Ön véleménye. Ezért arra kérem, mondja el, hogy mit gondol arról, amiről Ön is tudja, hogy úgyis az lesz, amit én akarok. Ezúttal a koronavírusról osztom meg Önnel – kérdések formájában – a gondolataimat a gazdaság újraindításáról, valamint Soros György újabb tervéről.

1. Vannak, akik azt mondják, hogy az a jó, ha minden jó, míg mások, akik inkább Soros György hazugságainak hisznek, azon a véleményen vannak, hogy az a jó, ha semmi sem jó. Ön szerint Soros Györgynek van igaza, vagy a magyar kormánynak, amely jót akar a magyar embereknek?

2. Sokan úgy gondolják, úgy helyes, ha nem leszünk gyarmat, Soros György viszont azt javasolja, hogy ne legyünk szabadok és válasszuk inkább a szolgaságot. Ön támogatja Sorosnak ezt az elképzelését, vagy úgy gondolja, hogy a magyar kormánynak van igaza, amely – élén Orbán Viktorral – azt mondja, hogy a magyar ellenzék Soros kottájából játszik?

...

ITT OLVASHATÓ

NYOLC GENERÁCIÓ - BESZÉLGETÉS VALUCH TIBOR TÁRSADALOMTÖRTÉNÉSSZEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2020.05.29.

A mai Magyarországot lehetetlen jól megérteni a közelmúlt alapos, elfogulatlan ismerete nélkül, és a történeti kutatásnak éppolyan fontos tárgya a hétköznapi emberek élete, hogy mit éltek át az egyes nemzedékek, mint a nagypolitika az összes dátumával együtt. Valuch Tibor tanított az ELTE-n, Debrecenben, most az Eszterházy Károly Egyetem professzora és a volt MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjához tartozó Politikatudományi Intézet tudományos tanácsadója. Most jelent meg válogatott társadalomtörténeti írásainak kötete, s ebben a Róbert Péterrel együtt írt Generációk a történelemben és a társadalomban című tanulmány, ami azt elemzi, hogyan határozza meg a nemzedéki hovatartozás a társadalmi és politikai nézeteket.

– A generációk megkülönböztetése kiváltképp tanulságos lehet most, amikor láthatóan valamilyen gazdasági, társadalmi és talán politikai fordulópont előtt állunk. Az elemzés szerint a válságra adott választ az aktuális helyzeten kívül az is meghatározza, hogy ki milyen korcsoporthoz tartozik sokakkal együtt, milyen történeti-politikai tapasztalatai vannak, és maga az életkor is – közhely, hogy az idősek rendszerint konzervatívabbak, a fiatalok hajlamosak a lázadásra. A tanulmány részletes generációs „térképe” nyolc nemzedéket különböztet meg a Horthy-korszakban szocializálódottaktól a posztszocialista generációig. Melyiket tartja most a legfontosabbnak?

– Ez a tanulmány jó hat-hét éve készült, és azt próbáltuk értelmezni, hogy az I. világháború befejezésétől a 2010-es évekig, nagyjából egy évszázad alatt milyen törésvonalak, töréspontok voltak, milyen szocializációs élmények hatottak a politikai magatartására és a generációs csoportoknak a megszerveződésére. Ha a jelenből próbálunk visszanézni, akkor azt látjuk, hogy a hatalomban egy olyan generáció van – nem politikai, hanem inkább hatalmi elitről beszélek –, amelyiknek a meghatározó személyei valamikor a rendszerváltás időszakában léptek politikai pályára. Ebben a rendszerváltó generációban, ami nem volt homogén sem politikailag, sem társadalmilag, persze már történtek változások. Éppen a 2010 és a megelőző pár év hozta az első olyan szelekciós folyamatot, aminek során kiestek a korábbi két évtized korábban meghatározó csoportjainak képviselői, és beléptek újak. Kiesett az MDF, az SZDSZ, és belépett a Jobbik, ami szintén generációs szerveződés; belépett az LMP. A hatalmi elit szempontjából fontos másik fejlemény az, hogy a 2010‑ben hatalomra jutott politikai vezető csoportban is végbement egy kisebb váltás, azaz a negyvenes évei végén, ötvenes éveiben járó korcsportból viszonylag kevesen maradtak, ám ők szocializációs mintákat adtak a fiatalabbak, a harmincasok, negyven felé közeledők, Szijjártó Péter, Rogán Antal, Kocsis Máté és mások generációjának.

– Amennyire kívülről látni lehet, ők már egy olyan pártban szocializálódtak, ahol a mintaadó személyek, a megkérdőjelezhetetlen vezetők nem feltétlenül a demokratikus normák szerint szervezték a maguk politikai táborát.

– Nem vonom kétségbe, hogy ők is képesek a demokratikus normák szerint gondolkodni és viselkedni, de mivel 2002 után a pártjuk egyre erősebben centralizálódott, vezérelvű lett, természetes módon ehhez alkalmazkodnak. Ebben a formális többség megszerzésére és megtartására alapozott, „a többség mindent megtehet” jelszavú „demokráciafelfogásban” az, aki nyilvánosan kritizál, vagy másfajta álláspontot képvisel, nem ellenfél vagy vetélytárs, hanem ellenség. A tévedés beismerése pedig a gyengeség jele. Az iskolabezárások idején az derült ki, hogy ennek az újabb nemzedéknek a tagjai képesek teljesen normálisan is tárgyalni, de amikor pár nap múlva megváltozott a politikai helyzet, és visszatértek a korábbi sémák, akkor ahhoz igazodtak.

– A tanulmány szerint tizennégy éves kortól számítható a politikai nevelődés legfogékonyabb időszaka. A mostani hatalmi elit idősebb generációja esetében ez a hetvenes éveket jelentette. Mennyiben befolyásolja őket, hogy egy diktatúrában szerezték alapvető politikai tapasztalataikat?

– Nyilvánvalóan a mostani vezető generációk lelkületében megmutatkoznak az 1989 előtt megélt tapasztalatok, de azt azért meg lehetne vizsgálni, hogy más szempontok mikor és mennyire írták át ezeket a tapasztalatokat. Vagy kicsit egyértelműbben fogalmazva: akik az elmúlt tíz évben a politikai vezetésben és a politikai elitben megjelentek, azoknak egy része az 1989 előtti viszonyok között szocializálódott, és a politikai ébredésüknek, cselekedeteiknek egyik motivációja az volt, hogy valami jobbat kell csinálniuk. A nagy kérdés az, hogy ennek a „jobb”-nak mi a tényleges tartalma. Az elitnek az a másik része, amelyik már a kétezres években került a politikai vezetés közelébe, egy hatalomtechnikai modell mindennapi működésében látta a politikát, amit a tagjai akár úgy is megélhetnek, hogy ez a demokratikus politikai közélet, ahol nem egyenlő feltételekkel zajlik a politikai verseny. Állandó fenyegetettségélményük van, nem szeretik a nyílt versenyt, kreatívan alkalmazzák a jogot a pillanatnyi politikai érdekekhez igazítva, és ez formálja cselekedeteiket...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/22. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/22. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

SZOLIDARÍTÁS, FÉLELEM NÉLKÜL

MÉRCE
Szerző: ZSUPOS NORBERT
2020.06.01.

Nehéz a kialakult (és alakulóban lévő) társadalmi helyzetet azok nélkül a szükségszerű feltételek nélkül értelmezni, melyek elhomályosítják a tekintetünket. A tudásunkat befolyásoló feltételeket azonban pontosan a figyelő tekintet, a fürkésző, aggodalmas pillantás teremti meg. A nehézséget, e feltételek látszólagos szükségszerűségét az ismeretlen jelen, illetve az eljövendő tudás közötti szakadék hozza létre. Ezért az alábbiakban nem egészen a jelent, és nem is egészen a lehetséges következményeket vesszük szemügyre, hanem azokat a feltételeket, amelyeket a társadalmi és politikai körülmények tesznek szükségszerűvé.

Amint Szilágyi Botond pontosan rávilágít a koronavírussal, illetve a vírus okozta világjárvánnyal kapcsolatban,[1] túlságosan „közeli” még ahhoz, hogy a reflexiónk tényleges tárgya legyen. Ennek ellenére valóban meg kell ragadnunk annak a lehetőségét – vállalva a gondolkodást kísérő nehézségeket, ellentmondásokat –, hogy szóljunk azokról a feltételekről, és e feltételeket befolyásoló illúziókról, amelyek sokszor eltéríthetnek a lehetséges emancipációs politikák alapját szolgáló szolidáris cselekvés útjairól.

Először arról ejtünk szót, milyen szerepet tölt be a test ebben a társadalmi helyzetben. Ezután arra térünk ki, mi történik ezzel a testtel, ha bezárják, és idegen testként tekintünk rá. És végül, de nem utolsó sorban, hogyan tarthatja meg ez a bezárt test a hatalmát, és miért szükséges ezt a hatalmat előnyben részesíteni azokkal az ideológiai apparátusokkal szemben, amelyek a válságra hivatkozva formálni, irányítani kívánják ezt a testet.[2]

Ha testről beszélünk, nem egyszerűen az egyéni testekre, hanem a társadalmi testre hivatkozunk – mindvégig szem előtt tartva, hogy ez a társadalmi test olyan tömeget, tömegeket alkot, amelyeket absztrakt viszonyok mozgatnak, és a tőke logikája határoz meg. Bár valóban a kapitalista termelés radikális megváltoztatására van szükség, a válság nyomán ez aligha fog bekövetkezni – legalábbis erre engednek következtetni a különféle politikai és gazdasági intézkedések. A valódi szolidáris cselekvés érdekében ezért elengedhetetlen a test hatalmát kiemelnünk, amivel esetleg az eljövendő tudásunk képét szintén alakíthatjuk...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG 30 ÉVE NYUGAT-EURÓPA GÉPKOCSIBONTÓJA

INDEX
Szerző: HETÉNYI LÁSZLÓ
2020.06.01.

A légszennyezés ellen azzal is sokat lehetne tenni, ha megtiltanák a magánimportból behozott, 5 évnél idősebb járművek forgalomba helyezését, mert Kelet-Európa 30 éve Nyugat-Európa gépkocsibontójának számít. Az autósok, motorosok mellett a kerékpárosokon, rollereseken és gyalogosokon is számon kell kérni a szabálytalankodást, írja Hetényi László. A fővárosi forgalomcsillapítási tervről szóló társadalmi vitasorozatunk hatodik cikkében egy olvasónk szól hozzá a vitához.

Hogy komoly társadalmi illetve szakmai vita lesz a Karácsony Gergely főpolgármester által kezdeményezett sebességcsökkentési tervből, azt nem tudom (hála az ún. nemzeti konzultációknak a társadalmi vita szinte nullára értékelődött Magyarországon, a szakmai nem kevésbé), de ma Magyarországon politikai oldaltól függetlenül rendszerré vált, hogy ha egyszer a politika valamibe beleszeret, nincs senki és semmi, ami azt meg tudná változtatni, még akkor sem ha maguk a politikusok is rájönnek, hogy tévedtek...

Nos, amit Karácsony tervbe vett, illetve a Magyar Kerékpárosklub elnöke Kürti Gábor e portálon "Életünket vagy kényelmünket védjék a sebességhatárok?" címmel írt vitaindítójában támogat, azaz a sebességhatár 70km/óráról 50 km/órára, vagy 50km/óráról 30 km/órára csökkentését, az tévút. Semmit nem fognak elérni vele, sőt ellenkezőleg, tovább rontanak a helyzeten.

Ahhoz, hogy a fővárosban (is) csökkenjen a balesetek, ezen belül a halálos áldozatok száma, hogy mérséklődjön a légszennyezés, ahhoz az autók számának drasztikus csökkentése, illetve annak ösztönzése a hatékony lépés. A kevesebb autó biztonságosabbá teszi a kerékpáros és gyalogos közlekedést, ezzel pedig csökken a balesetek száma, a légszennyezés javulásáról nem is beszélve.

A legfontosabb az autóban egyedül ülő, napi ingázók számának csökkentése lenne. Ehhez persze 30 éve ígérgetett beruházásokra lenne szükség: nagy városszéli parkolókra, onnan pedig feljavított vasúti- vagy hatékony tömegközlekedésre, amivel az ingázók gyorsan be és ki tudnának jutni. Csak meg kell nézni (persze nem az elmúlt két hónap vírusos időszakában) mi van reggel 6 és 10 óra között az M0-s körgyűrűn belül a fővárosba vezető autópályákon és a többi bevezető úton.

Ha már Kürti Gábor külföldi példákat hozott fel, én is ezt teszem: ha valaki leszáll mondjuk a London melletti Stansted repülőtéren és vonattal veszi célba a belvárosban lévő Liverpool pályaudvart, láthatja, hogy az összes köztes megállónál hatalmas parkolóhelyek vannak. De ugyanez a helyzet a legtöbb nyugat-európai nagyváros környékén is. Az ingázók döntő többsége a városon kívül hagyja a kocsiját (mert adottak a feltételek) és vonattal, elővárosi vonattal, metróval azaz kötött-pályás járművekkel megy a városba gyorsan, pontosan.

Be kellene vezetni, méghozzá sürgősen a dugódíjat, első lépésben a Nagykörúton belülre, második lépésben pedig a Hungária körgyűrűn belülre. Nemcsak azért, mert a 4-es metró uniós támogatásának fejében réges-régen kötelezettséget vállaltunk rá (a kormánypárt illetve Tarlósék a választások miatt úgy féltek tőle mint a tűztől), hanem azért, mert ez is kikényszeríti a város külterületein élőkből a gépkocsiról a tömegközlekedésre, illetve a kerékpárra való áttérést, vagy legalábbis érdekelté tenné az ingázókat ebben...

ITT OLVASHATÓ

BELÉPÉS CSAK MASZKBAN: FURA IDŐSZAK KEZDŐDIK KEDDEN AZ ISKOLÁKBAN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: BALLAI VINCE
2020.06.01.

Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A nyári táborokról még nem döntöttek, de sok család ezeket is inkább kihagyná.

“A gyerekek már jönnének vissza, voltak, akik maguk kértek korrepetálást, de nem biztos, hogy tanulni szeretnének, inkább csak vágynak vissza a közösségbe” - mondta a hvg.hu-nak egy gellérthegyi általános iskola igazgatóhelyettese. Ők a járvány alatt is tartottak ügyeletet, de sokan nem vették igénybe, az interjú napján például mindössze öt gyerekre kellett felügyelniük.

Esetükben megoldották, hogy az iskolában vegyenek részt az online oktatásban (egy évre előfizettek a Google Classroom Meet-re, ami akár ezer felhasználót is elbír), és az étkezésük is biztosított: “Foglalkoztatjuk is őket, nem csak gyerekmegőrzésről van szó.”

Az iskola keddtől elsősorban az online oktatást folytatja, és természetesen továbbra is ügyeletet biztosít. “Mi is érezzük, hogy egyre több szülő él ennek a lehetőségével, de így sem lesz sok gyerek bent.”...

ITT OLVASHATÓ

EGY ÓVODÁS NAPLÓJA 14. – PÜMKÖSD

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.01.

A mútt héten véget ért a karantémum, és lehetett jönni a zoviba. Éppen ideje vót, má aszt se tuttam, micsinyájjak, má majdnem megtanútam olvasni. Ígyhogy irni tudok, olvasni meg nem, eszt sokan nem értik, énse. De anyit beszétek a tévébe valami Vasabértról, hogy mennyi sokszép verset írt a nemzetrő, hazáró, hogy gondótam, megtanulom az olvasást. De akkor monta a Cili néni a tévébe, hogy lehet menni a zoviba má, de csak óvatossan. Mentem is, csak a zapu meg az anyu nem ment a dógozóba valami miatt, sokat sutyorogtak a konyhába, a zanyu sirtis sokat, hogy mi lesz velünk nagymama, pedig a nagyi ott se vót, montam má, hogy meghat a szepszisbe a kórházba.

Mentünk a zutcán a zoviba, mindenkin ijen maksz vót, rajtam is, hogy alig kaptam a levegőt, de asztán odaértünk és lelehetett venni, jó vót. Örűt az Ibojnéni is, a dadus is, a Pityu is meg a Kisböske is, monta az Ibojnéni, hogy meséjjünk, micsinyátunk a karantémumba, de senki semmit se tudott mondani, micsinyátunk vóna, unatkosztunk. Montam neki, hogy majnem megtanútam olvasni, hogy tuggyak olvasni Vasabértot, örűt az Ibojnéni ennek nagyon, és aszonta, ha télleg megtanulok, ad nekem Vasabért könyvet, mer neki van nagyon sok. Asztán monta, hogy na kinek lessz a születése napja, de nem tuttuk, és monta, hogy kis buták, háta a minielnök bácsinak.

Hogy mijen jó is most, hogy vége a karantémumnak is, a minielnök bácsi születése napja is lesz, meg pláne pümkösd. Kérdeszte, tuggyuk-e, mi az a pümkösd, de senki se tutta, erre monta, hogy a szenlélek megy a mennybe akkor, mire a Pityu kérdeszte, hogy mi az a szenlélek, lufi vagy röpülő, és má mehetett is a sarokba. Rendbe jött az Ibojnéni. Amikó utojjára láttuk, habzott neki a szája, ahogy vitte el őtet a mentő, mostmeg csak vihogott, pont úgy, minda Kisböske, valamit csinyáhattak vele a doktor bácsik a karantémum alatt, de mindeggy. Monta most, hogy rajzolunk a minielnök bácsi születése napjára, asztán eküggyük neki, majda a képviselő bácsi eviszi neki...

ITT OLVASHATÓ

REMÉNYTELENÜL A TRIANONI ZSÁKUTCÁBAN

MAGYAR HANG
Szerző: PETHŐ TIBOR
2020.06.01.

Százéves s meglehetősen reménytelen próbálkozásunk a Trianon-traumán való túllépés, a trianoni lelki zsákutcából való kikecmergés igénye.

„Erdély egy vizsga volt”

Arra, hogy a sebre miként lehetne olyan gyógyírt találni, ami túllépve a kizárólagosan magyar szempontokon és fájdalmon bevonja a kérdés rendezésébe a Duna-völgyi nemzeteket, már a Horthy-korszakban – amikor a revízió kérdésében érthető módon széles konszenzus uralkodott nálunk – több, az akkori hazai mainstream szemlélettől elütő, kifejezetten marginálisnak tekinthető felelet született. Nem utasították el a revíziót persze azok sem, akik a sérelmeken túllépni kívánó, megbékélést és őszinte barátságot hirdető felfogásukkal „kilógtak a sorból”.

Markáns és „különc” felfogást képviselt például Németh László. Harmincas évekbeli romániai látogatása után többek között ezt írja: „Erdély vizsga volt, s az, hogy nem tudtuk megtartani: levizsgázás, mert Erdélyt nem úgy vették el tőlünk. Mi nem fejeztük be a meghódítást, s mi eresztettük ki a kezünkből, amit meghódítottunk belőle…” Németh úgy véli, vállalni kell kisnemzeti mivoltunkat, meg kell találnunk a kialakult körülményekből fakadó pozitív lehetőségeket, a régi viszonyok restaurálása helyett a közép-európai identitástudat és nyomában az összefogás megteremtésére kell törekednünk: „Cseh, szerb, román, német: ellenség, tanítja a régi patriotizmus, én azonban a Rajnától az orosz határig az etnográfiai és nemzeti sérelmek fölött egy új vállalkozás körvonalait látom, mely testvérré teszi az ellenséges népeket.”

Az esetleges revíziót is e történelmi kiegyezés keretében gondolta el, amely nem csupán területi, hanem sokkal inkább a (határon inneni és túli) magyarság szellemi-kulturális egybefonódása, hiszen „az integer Magyarországnál van egy sokkal szentebb jelszó: az integer magyarság.” Németh persze nem kergetett illúziókat: tisztán látta, hogy a (kelet-) közép-európai megegyezésre egyelőre igen csekély a lehetőség, erre az utódállamok részéről sincs fogadókészség. Ugyanakkor kétkedve fogadja a német közreműködéssel megvalósított területrendezést is: „Mi bármely rész-revízió, ha egész sorsunknak nem vagyunk gazdái többé?” – írta 1940-ben...

ITT OLVASHATÓ

„Néha inkább befogtam a számat” – Magyar Hang-ajánló

SEMJÉN EZEREGY ÉJSZAKÁJA

NÉPSZAVA 
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2020.05.30.

...Semjén fantáziája kimeríthetetlen, hozzá képest Seherezádé az unalmas dzsinnjeivel és repülő szőnyegével sehol sincs. Az éj sötétjében adott már be törvényt a Városliget einstandolásáról, a különleges gazdasági övezetekről, az iparűzési adóról, a nemváltásról, színházak felügyelőbizottságáról, a településkép védelméről, nemzeti parkok földjéről, a kegyhelyek melletti külfejtéses bányászat tilalmáról. (Bár tudnám, az Orbán-bányák melyik konkurrense akart kegyhely mellett külfejteni!). Sőt a hatóságok „függő hatályú döntéseiről”, amiről én pl. azt se tudtam, hogy van ilyen. Na de holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány, (és Semjén), ha nem függő hatályú döntésekről. Vagy kegyhelyek melletti külszíni fejtésről. 

Szintén az éjjeli órákban jutott eszébe az egyházaknak 41, a Schmidt Mária-féle alapítványnak 2 ingatlant ajándékozni, a kultúrában dolgozókat kipenderíteni a közalkalmazottak közül, majd a Színház-és Filmművészeti Egyetemet villámgyorsan alapítványi fenntartásba adni. Persze ahogy más érintetteket, őket sem kérdezte meg erről. Micsoda modortalanság volna éjszaka felrázni a fővárosi vagy a gödi önkormányzatot, színházakat, polgármestereket, egyetemi tanárokat, nemváltáson átesetteket, kegyhelyeket, bányászokat és függő hatályú nem tudom, miket! Egy úriember ilyet soha nem tenne.
Igaz, a színházművészeti egyetem ügyéhez ketten is kellettek, Palkovics miniszterrel együtt adták be az éjszakai műszakban. Az Ezeregyéjszakában is ott virrasztott Seherezádé mellett a testvére: Dunjazád. Miért ne tölthetné az éjjelt dolgos testvéri együttműködésben Semjén Sehrezád és Palkovics Dunjazád? 

Sajnos a szultán kegyét nem lehet egyetlen sztorival elnyerni. Újabb és újabb ötletekkel kell előállni, olyanokkal, amilyeneket tegnap még el sem tudtunk képzelni. Sehrezádnak folyton überelnie kell saját magát. Ez a sokadik éjszakán már egyre nehezebb. A szultán, illetve a miniszterelnök a rádióban magasra emelte a lécet: szerinte a rendkívüli jogrend „az elmúlt tíz év legjobb döntése volt”. Főleg az időzítése, mert mint filozófiailag rávilágított: „A legfontosabb az idő”. Meg még talán a tér, tenném hozzá bátortalanul, az Einstein-féle téridőről nem is beszélve, az nekem mindig gyanús volt, megvárom, mit mond róla jövő pénteken a kormányfő.

Na most ha ez volt a legjobb, azt tényleg nehéz lesz még jobbal folytatni. Szerencsére a rendkívüli jogrend első felvonásától való szomorú elválást nemzeti konzultációval édesítik meg. Megkérdezik pl., akarok-e a Soros-féle adósrabszolgaságban senyvedni. Ugyan a miniszterelnök bevallotta, hogy az ő „ösztönvilága berzenkedik ellene” (a fickósság óta kezdek többet tudni az ösztönvilágáról, mint amennyit bármikor szerettem volna), de azért megkérdez minket is. Alig bírom kitalálni, mi volna a helyes válasz.

De semmi félelem és reszketés: Semjén megdöntötte saját rekordját! Igenis sikerült neki még fantáziadúsabb történettel előállni! A rendkívüli jogrend úgy megy, mintha jönne. „Van mááásik!” - mint a zenebohócnál. A veszélyhelyzet után jön az „egészségügyi válsághelyzet”. Ez még sokkal jobb lesz, esküszöm. Mintha Sehrezád következő meséjében Ali baba mellett nem 40, hanem 80 rabló szerepelne (ebben azért még lehet valami), és Aladdin se egyetlen csodalámpát, hanem az egész Elios-céget dörzsölgethetné. Az új sztoriban is átléphet a kormány a törvényeken, elrendelhet mindenfélét, de – nem fogják elhinni! - a legfőbb hatalom Müller Cecíliáé. Őt szabadítják ki a palackból. A tisztifőorvos az, akinek a kezdeményezésére a válsághelyzetet elrendelik, majd csakis ő vonathatja vissza. Cecília szól Miklósnak, mármint Káslernek, Miklós szól Viktornak, mármint Orbánnak, és már meg is van. Hogy ki szól Cecíliának, azt a képzelőerejükre bízom, az kell a mesehallgatáshoz is.

Már csak az aggaszt: van-e a derék Müller Cecília fejében a Fidesznek kétharmada?

ÍRÓK A POLITIKAI KARAVÁNON - KRUSOVSZKY DÉNES AZ IRODALMI ÉLET VÁLSÁGÁRÓL

168 ÓRA
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.05.31. 

A József Attila-díjas költő, író az Akik már nem leszünk sohasem című első regényéért tavaly megkapta a Libri közönségdíját. Május végén jelenik meg új verseskötete, az Áttetsző viszonyok, amelyet az idén online szervezett Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron is bemutatnak. A szerzőt arról is kérdeztük, a hazai kultúrpolitika milyen lehetőségeket nyújt a független alkotóknak.


Egy nagy sikerű regény után mégis visszafordult a versekhez. Miért?

Amíg a regényt írtam, sok kisprózaötletem volt, és azt terveztem, novelláskötettel folytatom majd. Aztán valahogy mégis a versek jöttek. Költőként kezdtem a pályámat, mondhatni, a líra a természetes közegem, és az, hogy közben volt egy regényem is, nem jelenti, hogy a versek ne lennének fontosak, sőt, a legfontosabbak.

Emellett publicisztikákat is ír. Kevés az ilyen sokoldalú szerző a hazai kortárs irodalomban.

Szerintem sokan vannak, akik több műfajban is tehetségesek, csak az irodalmi közeg szereti, ha könnyen beazonosítható a szerző. Sokszor a kritika is ezt erősíti, illetve a közönség nyomása, amely főleg a regényekre rezonál.

Vagyis aki írói brandet akar építeni, írjon regényt?

A verseknek is van nálunk stabil közönségük, lelkes, elkötelezett, kritikus olvasótábor. Ám jóval szűkebb, mint a regényolvasóké. Egyébként a brand nagyon népszerű téma lett, és érdekes, hogy generációs alapon mennyire másként viszonyulnak hozzá. Idősebb író barátaim gyakran panaszolják, hogy régen a könyveket adták el, ma a szerzőket. Ők ahhoz szokták hozzá, hogy az irodalom elemelkedik a piactól, csakhogy a körülmények sokat változtak, és ma már a szépirodalmi kiadók is egyre inkább használják a piaci marketingeszközöket. A Libri-díj kapcsán például meghívtak az RTL Klubba Szvoren Edinával együtt, abba a stúdióba, ahol korábban a Való Világot vették fel. És miközben a műsorvezetővel beszélgettünk, mellettünk főztek, utánunk meg jött egy kutyakozmetikus. Elég bizarr volt, de valahol megértettem a Libri szándékát is, hiszen így lehet új olvasókra szert tenni. És akár egy reggeli műsorban is lehet fontos témákról értelmesen beszélni, még ha elég ritkán sikerül is...

ITT OLVASHATÓ

A 168 Óra lapajánlója

"NINCS MIÉRT BOCSÁNATOT KÉRNI ORBÁNTÓL..."

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ

Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT

2020.05.31.

Példátlan válságba kerültünk a pandémia kirobbanásával, ami átcsapott gazdasági és társadalmi/ellátási-szociális válságba, mivel lebénult a termelés egy része.

Rendkívüli és az Unió életét igencsak meghatározó időszakot él az európai közösség a koronavírus teremtette helyzet miatt. A The Economist folyóirat sötét képet festett az EU-ról, gazdasági- szociális- és strukturális válság peremére sodródott. Maga volt uniós parlamenti képviselőként belülről is látja a helyzetet, de most, mint az Progresszív Európai Tanulmányok Alapítványának (FEPS) elnökeként kérdezem, maga is a lecsúszást érzékeli?

Példátlan válságba kerültünk a pandémia kirobbanásával, ami átcsapott gazdasági és társadalmi/ellátási-szociális válságba, mivel lebénult a termelés egy része – mondja el kérdésemre Maria Joao Rodrigues volt portugál miniszter, a Brüsszelben székelő FEPS elnöke. Amennyiben ez a kezdeti helyzet fennállna változatlan körülmények között, súlyos recesszióba kerülne a közösség. Ám hosszú egyeztetést követően az Európai Bizottság felterjesztette az úgynevezett gazdaságösztönző csomagot

Fellélegezhet az Unió? Képes lesz plusz 750 milliárd Euróval kezelni a válságot?

Szerintem nagyon merész húzás volt ez a bizottság részéről. Három hete jópár milliárdról döntöttek, de az kevésnek bizonyult. S ehhez még hozzátesszük azt a több mint ezer milliárd Eurót, ami az elkövetkező 7 évben kiteszi az uniós költségvetést, akkor ez elég kell legyen a fejlődéshez. Mit értek ezen? Ebből menedzselhető lesz a zöld Európa megteremtése, a digitális átállás – amit a koronavírus helyzete még nyomatékosabbá tesz -, és a kohéziós alapok lehetővé teszik azt, hogy egyetlen tagország se maradjon az út szélén, hogy az állampolgárok élvezzék az uniós tagság előnyeit. Remélem, hogy az Európai Tanács is jóváhagyja a tervet, ahogy a soron következő német uniós elnökség is.

Soha jobbkor nem kerülhetett volna a sor a német soros elnökségre, mint most. Erős kézben lesz a válságmenedzselés, noha még épphogy csak felterjesztette a bizottság a javaslatait, a csehek és a magyarok máris igazságtalannak tartják a rájuk szánt összeget. Magyarország olyan 15 milliárd eurónyi összeget kap a koronavírus okozta válságkezelésre, amit azért tart igazságtalannak, mert attól, hogy sikeresen kezelte a járványt, mondja a kormány, nem jelenti azt, hogy nem került válságba a gazdaság.

Azt gondolom, hibát követ el Magyarország, amikor máris berzenkedik. Pedig a kormány tudja a legjobban, hogy szüksége van az uniós forrásokra. S ha ezt magatartást folytatja, akkor a saját országa és állampolgára érdekeivel megy szembe.

Németország súlyos kritikákat tehetett zsebre a liberálisoktól, mert hagyta, hogy az unió és Magyarország viszonya idáig fajuljon, tétlenül nézte a demokrácia lebontását hazánkban.

Nos, ez az egyik elvárás a soros német uniós elnökségtől. Valóban, az elmúlt 10 évben csak figyelemmel követtük az erodálási folyamatot. A jogállam és a demokrácia ügye komolyan foglalkoztatja most az európai intézményeinket. Az Európai Parlament a maga részéről elindította a 7-es cikkelyben foglalt szankciós folyamatot, de a további testületek nem vitték előre az ügyet. Mindannyiunk várakozása, hogy lesznek eszközei a német elnökségnek arra, hogy számon kérje Magyarországon a jogállamot.

Milyen eszközei lesznek?

A strukturális alapokhoz való jutást olyan feltételekhez köti, amelyekkel kiköveteli a jogállam és az alapvető uniós értékrend betartását. A nyomás eszközével egészen biztosan élni fog. Ráadásul mindenki tökéletesen tisztában van azzal, hogy a koronavírus helyzettel visszaélve korlátlan hatalmat ragadott magához a kormányfő, ami szintén példa nélküli az Unióban, nem beszélve a munka törvénykönyve nemzetközi jogszabályba ütközéséről...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ