2020. május 25., hétfő

SERÉNYEN EMELIK DÍJAIKAT A BANKOK - AKAD, AHOL A VESZÉLYHELYZET UTÁN AUTOMATIKUS A DRÁGÍTÁS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.25.



Több pénzintézet is önként döntött úgy, hogy a mostani válságos időszakban nem vizsgálja, beérkezik-e ügyfele számlájára az elvárt jövedelem. A járvány tombolása sem tartotta vissza azonban a bankokat attól, hogy tovább drágítsák a bankszámlákat.

Több banknál (sajnos azonban nem mindegyiknél!) legalább a havi számladíja nem emelkedik azoknak, akik részben vagy egészben a járvány miatt elvesztették munkájukat.(A banki gyakorlatról és az ezzel kapcsolatos különböző megoldásokról itt írtunk.) A díjemeléseket viszont nem halasztották el a pénzintézetek. Bár sajátos gyakorlat ezen a téren is akad.

Az Unicredit május 1-jétől számla- és kártyadíjait is emelte. Számos számlacsomagnál (Aktív, Bónusz, Ikon, Superior Gold, Tripla, Én, Otthon, Haszonkoktél, PMB Asszisztencia, PMB Bázis, PMB Plusz, KPMB Ikon Extra, Partner Aktív TOP, Partner Bónusz, Partner Trendy, Partner Aktív, Partner Aktív Plusz, Partner Aktív Pro, Partner Ikon, Partner Ikon Plusz, Partner Ikon Pro) azonban a bank a havi drágítást akciósan nem érvényesíti. Jelzik viszont, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő hónaptól a havi zárlati díj automatikusan, további értesítés nélkül az új feltételek szerinti szintre emelkedik.

Akadnak azért, akiket nem igazán veszélyeztet a díjak megugrása. Az Unicredit Ikon csomagja akció keretében akár díjmentes is lehet, ha az ügyfél 30 millió forint megtakarítást tart a banknál. Kedvezményre (a havi díj felezésére) már az ötmillió forintos megtakarítás is jogosít. Nem árt annak tudatában lenni, hogy az Unicreditnél mindenképpen terhelik az érvényes számladíjat, a kedvezményeket utólag írják jóvá (a pénzintézet nem egyedüliként folytatja ezt a gyakorlatot)...


A LEGFONTOSABB ADATOK, AMIKET MÁR MOST TUDUNK AZ ORBÁN-KORMÁNY KEDDI NAGY BEJELENTÉSÉBŐL

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2020.05.25.


Az eredeti tervekhez képest egy hét csúszással, de még így is - a hagyományokhoz híven - nagyon korán ismerheti meg mindenki a 2021-es költségvetést, kedden ugyanis (a legutóbbi tervek szerint legalábbis) Varga Mihály pénzügyminiszter beterjeszti az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Az utolsó pillanatban felülvizsgált hiánycél, többletforrás az egészségügy átalakítására, a 13. havi nyugdíj finanszírozása, érdemben növekvő, 2550 milliárd forintos Gazdaságvédelmi Alap, 2000 milliárd forint feletti állami beruházás - néhány kiemelt fejlemény a jövő évi büdzséből. Összegyűjtöttük, hogy mit tudunk már most a kormány jövő évi terveiről.

Korai költségvetés, egy hét csúszással

Van, amit még a koronavírus-járvány sem írhat felül Magyarországon. Ez pedig a kormány már évekkel ezelőtt bevezetett és azóta már hagyománnyá vált "költségvetés korai beterjesztésének" gyakorlata. Ennek lényege, hogy a kormány nem ősszel terjeszti a parlament elé a következő év költségvetési tervezetét (amikor a parlament az év vége felé dönthetne a törvényjavaslatról), hanem már az év közepén. A kormány egy fontos előnyt hangsúlyozva érvel mindig a költségvetés korai elfogadása mellett: meglátása szerint ugyanis az időben elfogadott tervek horgonyként, igazodási pontként szolgálhatnak a gazdaság szereplői számára. Vagyis a háztartások, családok, vállalatok, önkormányzatok több, mint fél évvel a 2021-es év előtt megismerhetik a legfontosabb várható folyamatokat (makrogazdasági prognózis), tervezett adó- és gazdágpolitikai intézkedéseket, főbb büdzsékiadásokat, hogy saját várakozásaikat ezekhez igazítsák.

A koronavírus-válság azonban annyira rendkívüli bizonytalansági tényezőt hoz a képbe, hogy ilyenkor felmerül a kérdés: van-e előnye egy olyan helyzetben, amikor szinte hétről hétre változnak a gazdasági kilátások és az erre épülő kormányzati feltételezések, valamint válaszreakciók, költségvetési intézkedések, a büdzsé korai elfogadásának. A folyamatosan változó környezet okozta kihívást támasztja alá az is, hogy egy hetet csúszott a költségvetés beterjesztése (eredetileg május 19-én tervezte a PM a benyújtást), valamint az is, hogy néhány napja még olyan információk érkeztek, hogy a kormányban sincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy mekkora lesz a gazdasági növekedés például idén (a kormányon belül a miniszterek egy része is az optimisták táborába tartozik - mondta ezt korábban Gulyás Gergely)...

AMIKOR A FIDESZ MÉG NEM HELLÓ, RÖFI PÁRT VOLT

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.05.25. 


Amikor a Fidesz még nem Helló, Röfi Párt volt, és a magyar állam nem csináld magad bútor-összeszerelő, a bizalmi ember értett a kormányzáshoz – írja Lengyel László politológus-közgazdász a Népszava hétvégi mellékletében megjelent dolgozatában.

Lengyel László szerint, Stumpf István vagy Lázár János még tudtak kormányozni. Kormányoztak Orbán helyett, sokszor ellenében. Orbán korábban érezte, hogy a kormányzás nem megy neki, de ma már mindentudónak és bármire képesnek érzi magát. Nem szereti, ha kormányoznak helyette.

Ő választotta ki kormányának hozzá nem értő, érzéketlen és gerinctelen embereit. Soha, semmikor, semmiben nem fognak ellentmondani. Ezért követett el uralma szempontjából is megbocsáthatatlan két hibát: Soha ne küldj ápolhatatlan betegeket haza, szerencsétlen rokonaikhoz! Tudhatta a 2006-07-es kórházbezárásokból, a Markhot kórházi csatából, hogy soha, senki nem felejti, s bocsátja meg szülei, nagyszülei kormány okozta baját, halálát! És először mindig adj a választóid derékhadának, jelen esetben a kisvállalkozóknak biztonságot és perspektívát! Ám cserben hagyta őket, s magának osztott. Ezt se felejtik el soha. Korrigálni akar.
...

MIÉRT ADJA VISSZA KÜLÖNLEGES JOGOSÍTVÁNYAIT ORBÁN VIKTOR?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.05.25.


Kétség kívül sikeresen védekezett az ország, nálunk jobb anyagi helyzetben lévő országokat is felülmúltunk – mondta a miniszterelnök szokásos péntek reggeli monológjában, amit a közszolgálati rádió rendszerint interjúnak álcáz. A melldöngetés egyáltalán nem idegen Orbán Viktortól, ám ezúttal ez a dicsekvés támasztotta alá azt a kissé meglepő döntését, hogy visszavonják a sok vitát (és bírálatot) kiváltott különleges jogrendről szóló döntést.

A mindig percízen kidolgozott fideszes kommunikáció márciusban mindenáron el akarta hitetni a magyar polgárokkal, hogy a koronavírus elleni védekezés csak akkor lehet sikeres, ha különleges jogokat kap a kormányzat a veszélyhelyzet idejére, és aki ezt akadályozza, az a nép ellensége. A provokáció világos volt akkor is: ellenzék ugyanis természetesen nem üthette rá a pecsétet egy olyan jogszabályra, amely az amúgy is óriási túlhatalommal rendelkező Orbán kezébe újabb jogosítványokat ad, ám a kormányzati kommunikációs gépezetbe betáplálták azt az üzenetet, hogy az ellenzék számára nem fontos megvédeni az emberek életét.

Úgy tűnt akkor, hogy az egész csak cicaharc, hiszen Orbánnak a kétharmados parlamenti többség birtokában eleve olyan jogosítványai voltak, melyek segítségével szinte bármire felhatalmazást szerez járványon innen és túl. Az ellenzék egyetlen módosítást kért csak. Történetesen, hogy a különleges jogrend meghatározott időszakra szóljon, mert ugye demokráciákban elméletileg nem illik rendkívüli jogosítványokat korlátlan időre kérni, mert felvetődik az emberekben annak a gyanúja, hogy ezt a hatalmat nem szívesen adná vissza az, aki megkapta. Ez az aggodalom különösen indokolt Orbán Viktor esetében....

ORBÁN KIVÁLASZTJA, MI KELL NEKI A RENDKÍVÜLI IDŐSZAKBÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2020.05.25.


Remek fegyvert adott az ellenzék – saját maga ellen – Orbán Viktor kezébe: a felhatalmazási törvény elutasítása miatt gyaníthatóan a következő választásig hallgathatják, hogy hátráltatták a koronavírus-járvány elleni védekezést. Orbán egy másik kommunikációs csatát is megnyert: a törvény miatt Magyarország nem lett diktatúra, éles kritikusai ismét csak farkast kiáltottak. A rendkívüli időszaknak hamarosan vége, végigvettük, mi maradhat az elmúlt hetek szabályaiból.

Komoly hazai és nemzetközi cirkuszt spórolt volna meg Orbán Viktor miniszterelnök, ha a rendeleti kormányzásra nem határidő nélküli felhatalmazást kér a Parlamenttől, hanem belemegy abba a 90 napos keretbe, amit az ellenzék javasolt, hiszen még most is ezen belül vagyunk.

Orbán márciusban még a legrosszabb forgatókönyvvel készült, a Parlamentre nézve azzal, hogy bármikor kiszaladhat alóla a kétharmad, amely nélkül viszont bajban lett volna...

SZABAD SZEMMEL: A KERESKEDELMI KORLÁTOK CSAK MEGNEHEZÍTIK A GAZDASÁGOK FELGYÓGYULÁSÁT, HA VÉGE LESZ A JÁRVÁNYNAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.25.


Die Welt 

A német kancellár már megnyerte az 500 milliós gazdasági segélycsomagnak a V4-eket, mert egy hete arról biztosította őket az online tartott egyeztetésen, hogy nem kell félniük, Brüsszel a következő hét évben is pont annyit fog nekik utalni támogatásként, mint idáig. Viszont Angela Merkel és Emmanuel Macron terve jóval nagyobb ellenállásba ütközik az ún. fukar kvartett, tehát a dán, a holland, az osztrák és a svéd kormány részéről, amely e pillanatban hallani sem akar arról, hogy ingyen pénzzel segítsék ki a nagy bajban lévő déli államokat, az ehhez szükséges hiteleket viszont a többiek állják. A vita várhatóan valamiféle megegyezéssel zárul, tehát lesz adomány és lesz kölcsön is. Merkel eddigi álláspontjához képest azonban mindenképpen fordulatot jelent, hogy hajlandó a terhek megosztására, hiszen idáig következetesen kiállt az adósságok szétterítése ellen. Egyöntetűen pártjára keltek ez ügyben a német uniópártok, ám most, a hirtelen váltás után mégsem hallani egy rossz szót sem a CDU-CSU részéről. Persze azért itt szükség volt némi trükkre is, mert a hatalmas alap hivatalosan úgy áll össze, hogy a most hajló költségvetési egyeztetéseken az egyes kormányok megmondják, mennyit szánnak a rendkívüli esetekre fenntartott keretbe. Ugyanakkor bökkenő, hogy a segítségnyújtásnak ezt a formáját a szociáldemokrata német pénzügyminiszter dobta be és Olaf Scholz nem is titkolta, hogy azt szeretné, ha az EU ily módon közelebb kerülne az Európai Egyesült Államokhoz, a fiskális unió megteremtéséhez. Idevág, hogy a német kormányfő kinyilvánította: a nemzetállamok egymaguk semmire sem jutnak. Mi több, a szemében immár a szövetség alapdokumentumainak átírása sem ördögtől való. A pénzügyi tárca vezetőjének elképzelése ugyanakkor hatalmas vihart kavart a német kereszténypártoknál. Nem tudni, hogy Merkel lándzsát tör-e saját pártszövetsége mellett, amikor kedden összeül a CDU-CSU parlamenti csoportja.

FT 

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy veszélybe került a globalizáció. Nem arról van szó, hogy máris jobblétre szenderedett, de nagyon rossz bőrben van. Egymás után érték a csapások, amelyek lelassították a nemzetközi kereskedelmet és pénzügyeket. Ilyen volt a 2008-as válság, a populista nacionalizmus megerősödése, a Brexit-népszavazás, és Donald Trump megválasztása. A Covid-19 pedig azzal fenyegeti, hogy beviszi neki a döntő ütést, azaz padlóra küldi. Lehet, hogy az összenövő világ saját sikereinek esik áldozatul. A nemzetközi munkamegosztás, a termelés kiszervezése mérsékelte a szegénységet a fejlődő államokban és lenyomta az árakat gazdagéknál. A politikusok azonban nem sokat tettek azokért, akik közben elvesztették állásukat, és nem törődtek egykor virágzó közösségek tagjainak büszkeségével és tulajdonosi érzéseivel sem. Mivel a termelési láncok megszakadtak a járvány miatt, ugyanakkor nehéz volt egészségügyi felszereléseket beszerezni, felerősödtek a hangok, hogy lehetőleg minél több árut odahaza állítsanak elő, és ne ott, ahol az a legolcsóbb. Ezek a követelések persze elkerülhetetlenek, de nem szabad, hogy lerombolják a globalizáció jelentős eredményeit. Hiszen a nemzetközi együttműködés eleve lehetővé teszi, hogy az országok a saját erősségeikre építsenek. Ha most bezárkóznak a tehetős államok, akkor annak megfizetik az árát. Nem egyszerűen a magasabb árak és az elvesztett piacok miatt, hanem azért, mert az adófizetők pénzéből kell támogatniuk a hazai gyártást. Ez pedig törékenyebbé teszi őket, nem erősebbé. A kereskedelmi korlátok csak megnehezítik a gazdaságok felgyógyulását, ha egyszer vége lesz a ragálynak. Ugyanakkor az amerikai-kínai feszültség, az új „hidegháború” nagy mértékben fenyegeti a globalizációt. Peking a washingtoni törekvések láttán hajlik a nacionalista tekintélyelvűségre, éppen a novemberi választások előtt. Az világos, hogy az érzékeny high tech termékeknél, illetve a hadiiparban le kell építeni a kapcsolatokat Kínával. De katasztrofális volna, ha a kettéválás elérné az egykori hidegháborús szintet. És ha az USA bezárkózik, az nagy lehetőséghez juttatja a kínaiakat. Hogy miként alakul a kétoldalú viszony, az nagyban meghatározza a globalizáció jövőjét.

A lap arról ír: a mostani svéd járványpolitika modellül szolgál a jobboldal számára, de ettől halálos őrültség. A fertőzés fejre állította a világot, de azt azért meg lehetett volna mondani előre, hogy a Kínai Kommunista Párt le fogja tartóztatni azokat, akik nyilvánosan figyelmeztetnek a bajra és legalábbis az elején igyekszik leplezni, mekkora veszély fenyegeti az emberiséget. Ahhoz sem kellett isteni sugallat, hogy bárki megjósolja: Orbán Viktor arra használja ki a Covid-19-et, hogy megteremtse az EU első diktatúráját. Mint ahogy Nostradamus nélkül is meg lehetett jövendölni, hogy megbánják mindazok, akik olyanokat juttatnak hatalomra, akik nagy ívben tesznek a hozzáértésre, nem törődnek a dolgok összetettségével vagy az igazság és a hazugság közti különbséggel – írja a lap. Viszont arra senki sem számított, hogy a svédeknél arat a halál, ami azt bizonyítja, hogy teljesen téves volt a stratégia, mármint hogy nyitva maradtak az üzletek, vendéglők, iskolák, munkahelyek. A nyájimmunitás egyáltalán nem alakult ki. És lehet, hogy a helyzet még súlyosabb, amint az a számokból kitűnik, ám ez egyszerre politikai és egészségügyi katasztrófa. A stockholmi kormány tanácsadói kioktatták a világot, hogy hiábavalóak a kemény korlátozások. A jobboldal ajnározta őket ezért a világhálón. Mint ahogy Johnsont is, amíg csak el nem szabadult a kórokozó a szigorításokat mindaddig elutasító Nagy-Britanniában. A svédek tragédiája arra int, hogy visszaüthet a túlzott alkalmazkodás. Az erős emberek szerte a világban nyomulnak. Azt hirdetik, hogy a sajtó ellenséges a vezetővel szemben. Hogy a közszféra tele van szabotőrökkel, a bírák viszont nem elfogulatlanok. És ha felfüggesztik a parlament munkáját, valamint meggyőzik a híveiket, hogy a rossz hír az igazából álhír, akkor az emberek a végén nem bíznak semmiben sem, kivéve a nagy embert és annak pártját. Svédország idáig ellenáll a demagógia irányzatának. Az igazodás, az intézmények tisztelete azonban jól érzékelhető, de például a norvég fő epidemológus szóvá tette, hogy a svéd sajtó jóformán egyáltalán nem foglalkozik azzal, hány áldozatot követelt a járvány. Merthogy a közvélemény hitelt ad a szakembereknek. Az országot egy nem félhülye demagóg (Trump), illetve egy handabandázó átlagos tehetség (Johnson) vezeti, hanem egy tekintélyes koalíció. És ha utóbbinak azt mondta volna a szakember, hogy távolságot kell tartani, akkor a politika és a társadalom azt az utasítást követte volna. De az elején a legtöbb ország bízott a szakértőkben, és Dél-Koreában, Németországban, Tajvanon vagy Új-Zélandon be is bizonyosodott, hogy joggal. Ugyanakkor ha az Egyesült Királyság azt igazolja, mekkora veszélyt jelent a gyenge állam és a tehetségtelen politikusok hada, akkor Svédország arra példa, mi történik akkor, ha túlságosan is elfogadod, amit egy maroknyi bürokrata állít, és lemondasz a jogodról, hogy megkérdőjelezd, vajon igaz-e, amit hangoztatnak. Úgyhogy ha netán visszatér a fertőzés, senki sem mondhatja, hogy van más út is, mint az, hogy leáll a gazdaság és tömeges lesz a munkanélküliség. Csak egyszerűen át kell vészelni azt az időszakot. Megint.

A NYEREG ALATT PUHÍTOTT HÚS

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.05.25.



„Én is falusi fickó lennék. Ha az ember falusinak születik, örök életére az marad”, mondta Orbán Viktor tavaly februárban a Kossuth Rádióban. Idén már odáig jutott, hogy „így péntekenként fickós vagyok, ha szabad úgy fogalmaznom, macsós”. Már csak hatot kell aludnia, és az lesz, ami még sohasem volt: 57 éves.

Volt ő már minden: szabadságharcos és puskaporszagot szimatoló harci paripa, disznóólat ganézó kondás. Futballista és forradalmár, papokat csuhásozó, trianoni emléknapról kivonuló botrányhős. Polgári körös vitéz, és pápánál vizitelő ájtatos manó.

Egy ideje az a kedvenc kényszerképzete, hogy ő Magyarország, az őt ért kritikákról azt gondolja, hogy a magyar embereket támadják. De mindemellett leginkább uralkodónak hiszi magát. Mint a középkorban, amikor a királyhoz hű nagyurak földeket és birtokokat kaptak az uralkodótól. Nemesi címeket, sarzsikat. Jogokat és előjogokat. Magyarország mostani királya stadiont, kisvasutat építtet azzal, akinek ez a vágya...


NÉMETH SÁNDOR MILLIÁRDOS VAGYONÁRA NEM VONATKOZIK AZ ADÓMENTESSÉG, EZÉRT ADÓCSALÁST KÖVETETT EL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.05.22.


Bartus László Fesz lesz című könyvében bebizonyította, hogy Németh Sándor vezető lelkész magánvagyonná tette a gyülekezete vagyonát. Nevére íratta a Hit Gyülekezete ATV-ben levő több milliárdot érő tulajdonrészét. Németh Sándor megkárosított egy közpénzeket is felhasználó bevett egyházat, meglopta saját gyülekezetét. De Németh Sándor minden bizonnyal adócsalásért is felelősségre vonható. Az egyházi személyek személyi jövedelmének adómentessége csak lelkészi fizetésre és az egyházi szolgálatokért fizetett díjakra vonatkozik. Többmilliárdos profit megszerzésére nem.

A helyzet jobb megértését segíti az amerikai példa. Németh Sándor amerikai tévéprédikátor kollégái ellen azért indított számos eljárást az FBI és az IRS (a szövetségi adóhivatal), mert az egyházak nonprofit szervezetek. Ezért a hatalmas kastélyok, paloták, magánrepülőgépek meghaladják azokat az összegeket, amelyek egy adókedvezményt élvező nonprofit szervezet részéről elszámolhatók. A tévéprédikátorok krőzusi gazdagsága profitnak minősül, és a tevékenység az üzleti vállalkozások közé sorolandó. Az eljárások azonban sikertelenek voltak, mert minden a misszió (a “Ministry”) nevén maradt. A prédikátorok nem íratták nevükre a több tízmillió dollárt érő házaikat és a repülőgépeiket, hanem az “egyház” nevén maradtak. Az általuk kiválasztott prebitérium (“Board”) pedig igazolta, hogy ezekre a szolgálat miatt van szükségük. Ezek nélkül nem lehet hirdetni a szamárháton közlekedő Jézus Krisztus evangéliumát.

Németh Sándor esetében fordított a helyzet, mert amit az amerikai adóhivatal “profitnak” minősített, azt Németh Sándor kivette a Hit Gyülekezetéből, és a láthatóan több milliárdos vagyona a saját nevén van. Ez azt jelenti, hogy Németh Sándor profitot termelt magának a Hit Gyülekezetéből, mert akkora lelkészi fizetés nincs, amiből ekkora vagyont fel lehet halmozni. Szerény számításaink szerint Németh Sándornak minimum három-négymilliárdos magánvagyona van, amelyre csak akkor tehetett szert, ha harminc éven át folyamatosan minimum havi tízmillió forintos adózatlan bevételre tett szert. Havi tízmillió forintos lelkészi fizetés azonban nincs. Adómentességet viszont csak az egyházi szolgálatot végző személyek havi fizetése élvez. Ami ezen felül van, azután adót kellett volna fizetnie, mert profitszerzésnek minősül.

Az egyházi személyek adómentessége kizárólag a havi jövedelemre és az egyházi szolgáltatásokért (temetés, esküvő, stb.) járó díjazásra vonatkozik. Többmilliárdos vagyon felhalmozására nem. Az egyházi törvény nem teszi lehetővé, hogy egyházak milliárdos profitot termelő magánvállalkozásként működjenek. Ha valaki egy egyházból havonta több millió forintot képes kivenni, az nem tekinthető egyháznak, hanem üzleti vállalkozásnak. Százmilliókat nem kaphat egyetlen lelkész sem fizetésként. Ilyen nagyságrendű bevétel profitot jelent. Profit pedig csak vállalkozási tevékenységből szármnazhat, ami adóköteles...

HA VISSZAADJA ORBÁN A KORLÁTLAN FELHATALMAZÁST, AKKOR VISSZAVONJA ANNAK INTÉZKEDÉSEIT IS?

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.05.24.


Nem lehetünk rövid távon bizakodóak a magyar politikai élet változását illetően, azonban a német soros uniós elnökség idején "nem ússza meg" Magyarország a jogállami monitoringot, amelynek következményei lesznek - erről beszélgettünk Heather Grabbe-vel, a Nyílt Társadalom Alapítvány Európai Közpolitikai Intézetének igazgatójával, az Európai Unió egységét is felkavaró koronavírus-válság kritikus pillanataiban.

Elsőként arról kérdeztük Heather Grabbe-t, a Nyílt Társadalom Alapítvány Európai Közpolitikai Intézetének igazgatóját, hogy a vírusválság elején Budapesten (amelynek önkormányzatát támogatta az alapítvány) a lakosság tagjai közül sokan úgy érezhették, a kormánytól egy szájmaszkot sem kaptak, a kerületi önkormányzattól viszont igen. Azt mondta:

Minden kormánynak óriási a felelőssége, hogy egy ilyen helyzetben, amikor az egészségünkről van szó, segítsen az állampolgárainak, de legfőképp a frontvonalban dolgozóknak. Ebben a válságban minden ország egészségügyi rendszere vizsgázik. Most egykettőre kiderül, hogy mennyire felkészült, vagy éppen az, hogy mennyire korrupt, alulfinanszírozott. Azt tapasztaljuk, hogy pillanatok alatt felszínre hozzák a problémákat ezek a nehéz napok.

Mennyit költött az önök alapítványa a pandémia idején és miképpen segítenek most az embereknek vagy a közösségeknek világszerte?

A Nyílt Társadalom Alapítvány humanitárius segélyekkel igyekszik a betegeken vagy azokon a közösségeken segíteni, akiket a legjobban sújtott a járvány. Több mint 100 millió dollárral igyekeztünk ekképp enyhíteni a koronavírus okozta szenvedéseken. Ugyanakkor a meglévő és elavult struktúrák megváltoztatásába is invesztálunk, hogy az emberek jobban fel legyenek készülve az olyan kihívásokra a jövőben, mint például a klímaválság. Mert a kérdés nagyon egyszerűen vetődik fel: ha most nem tudsz megbirkózni a fertőzéssel, akkor hogyan tudsz megbirkózni az olyan, szintén globálisan jelentkező problémákkal, mint a tengerszint-emelkedés vagy a szélsőséges időjárás. A Nyílt Társadalom Alapítvány tényleg azon van, hogy javítson a közösségek ellenállóképességén, hogy a gazdasági egyenlőség felé haladjon a társadalom. Azt is figyelemmel követjük, hogy ebben a járványban ne sérüljön a demokrácia sem. Hogy ne hozzanak a kormányok olyan intézkedést, amely sérti a demokratikus rendszert, hogy az emberek továbbra is nyílt társadalomban élhessenek, hogy a mostani intézkedésekkel a járvány leple alatt ne csorbítsák szabadságukat és az alapvető emberi jogaikat. Nos, hát ezért aggódunk most annyira például azért, ahogy megfigyelik az embereket. Ha pedig szükséghelyzet bevezetésére kerül sor, akkor az csak előre meghatározott, korlátozott időszakra vonatkozzon úgy, hogy a parlament ellenőrzés alatt tarthassa a kormányt. Úgy, hogy a fékek és ellensúlyok egysége ne bomoljon meg, hogy az emberek érezzék, az ő érdekükben cselekszik bölcsen a kormány...

SZOLGASORS, ÖNKÉNT

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.05.24.


A járvány csillapodásának hála, Orbánék végre belekezdhettek a munkahelyteremtésbe, ami nem azt jelenti, hogy végre támogatják a helyi kis- és középvállalkozókat, esetleg tanfolyamokat indítanak a kistelepülések hátrányosabb helyzetbe került lakói számára. Dehogy. Orbán unortodox módon honvédeket akar besorozni, ám hogy ez elérhető legyen, két katonai középiskolát is felhúznak majd, az egyiket Hódmezővásárhelyen, a másikat pedig Székesfehérváron. Egy már jelenleg is üzemel Debrecenben, most ehhez csatlakozna a további két intézmény, amelyek létrehozását fontosnak tartja a kormányzat. Orbán valamiért megszállottja az egyenruháknak és egyenruhásoknak, talán ez lehet az oka annak, hogy az utóbbi időben olyannyira fontosnak tartotta megerősíteni az országban a katonai jelenlétet.

Emellett fegyvereket vásárolt milliárdos mennyiségben, repülőket és egyéb szállítóeszközöket – amelyeket egyébként ő luxuscélokra használ –, majd bevezette a hazafias képzést az iskolákban. Szerintem Orbán egy nyamvadt fekvőtámaszt nem tudna lenyomni, de mindenki mástól elvárja, hogy parancsra készen élje életét. A kérdés csak az, hogy háborúra számítunk, vagy mi ez a hirtelen fegyverkezés? A Kárpát-medencei magyarságot, ha kell erővel is, de újra egyesítjük? Esetleg visszacsatoljuk a háború előtti Magyarország területét? Tényleg nem értem, mire ez a sietség, amikor jól láthatóan jóval nagyobb szükség lenne arra, hogy normális egészségügyi rendszerünk és oktatásunk legyen. A honvédség megléte hasznos veszélyhelyzetekben, azonban a mindennapokban túlzottan nagy szükség nincs a munkájukra...