2020. május 21., csütörtök

„AZ EMBER FÉL, MÉGIS MEGY ELŐRE” – ÍGY DOLGOZIK EGY ONKOLÓGUS A JÁRVÁNYBAN

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.05.21.


A konzultációra bejáró rákos betegek fele eltűnt a járvány miatt, és biztos, hogy az új betegek egy része nem jut el időben az orvoshoz – mondja Szántó István onkológus a G7-nek adott interjúban. Az érem másik oldala, hogy a kórházi munka a távvizitnek köszönhetően modernebb lett, és sokkal több idő jut most a tényleges orvosi feladatokra.

Egy friss felmérés szerint a magyar felnőttek 60 százaléka tart a rákos megbetegedésektől, és ez nagyobb arány, mint ahányan a koronavírustól félnek. Meglepi ez az adat?

Olyan értelemben igen, hogy én még keveslem is ezt, úgy 90 százalékra tettem volna a daganatos betegségek miatti aggódást. Annyira bele van kalapálva ma az emberek fejébe a koronavírus, hogy senki sem tudja kivonni magát alóla, de ha egy egészséges embert kérdezünk, hogy milyen betegségtől fél, akkor általában senki nem említi a tuberkulózist vagy akár az AIDS-t, inkább azt mondja, csak rákom ne legyen, a többi nem érdekel.

Ön a kórházi főállása mellett egy olyan cégnek dolgozik, az OncoLogicnak, amely az amerikai IBM mesterséges intelligencia megoldását, a Watsont használja a tanácsadáshoz. Mit tud ez, amit egy orvos ma nem tudhat?

Elképesztő mennyiségű információt tud értelmezni, és ezt az információmennyiséget nagyon gyorsan le tudja fordítani az orvos számára hasznos tanácsokra. Ha nekem kell utánanézni valaminek, akkor az sokáig tart, a Watson pedig a konkrét betegadatokból kiindulva ad tanácsot. Az emberrel ellentétben a gép fáradhatatlan és befolyásolásmentes. Nincs a háttérben semmi más, csak az adatok és az iszonyú mennyiségű tudományos szakirodalom, és ettől objektív az eredménye. Ennek ellenére a Watson akkor használható igazán jól, ha a betegség elején vagyunk. Ha mindenen túl van már a beteg, és azért jön hozzánk, hogy végső elkeseredésében kérdezzük meg, mit mond a Watson, az nem jó, mert az ilyen esetekre nincs szakirodalom.

A Watson tévedhetetlen? Mindig jó tanácsot ad?

Egy gyakorló onkológusnak mindig kell, hogy legyen elképzelése egy kezelésről, de kizárt, hogy sose tévedjen. Ezért jönnek létre a különböző orvosszakmák képviselőiből az onko-teamek, hogy a döntések minél szélesebb tudásra épüljenek. A Watson olyan, mint egy virtuális onko-team, minden orvosszakmát lefed, és pótolni tudja a teamet, de szigorúan csak egy döntéssegítő program. A terápiás tanácsot nem a Watson adja, hanem az orvos. Előfordult nálam is, hogy felülbíráltam a Watsont, mert például olyan volt a javaslata, ami Magyarországon nem szokványos, vagy egyszerűen nem kivitelezhető. De volt fordított eset is, amikor én nem azt gondoltam volna, amit a Watson javasolt, de végül hittem neki, mert szakirodalmi tájékozottságban nem lehetek okosabb nála.

Ha az állami egészségügyben is lenne Watson, ugyanígy lehetne használni?

A Watson egy plusz biztosíték lenne arra, hogy az orvos döntése jó. Sokszor előfordul, hogy jön a beteg, és azt kéri, hogy egy korábbi orvosi szakvéleményt bíráljunk felül, mert jó, ha meg lehet ezzel erősíteni. Szlovákiában például a magánbiztosítók csomagjaiban benne van ez a watsonos megerősítési lehetőség, és 17 szlovák kórház is partner ebben...


NYUGDÍJAZÁSÁT KÉRTE A PESTI ÚTI IDŐSOTTHON IGAZGATÓJA

HVG ONLINE
Szerző: T.R.
2020.05.21.


Az otthonban rendkívül súlyos helyzet alakult ki, a koronavírus miatt több mint 40 lakó elhunyt, több mint háromszázan megbetegedtek.

Május 31-ével kéri nyugdíjazását a Pesti úti Idősek Otthonának igazgatója, Skultéti József – tudta meg a hvg.hu. Értesülésünket a Fővárosi Önkormányzat is megerősítette.

A Fővárosi Közgyűlés tudomásul veszi az intézményvezető döntését. Úgy tudjuk, Skultétit felőrölték és megviselték az elmúlt napok támadásai, ezért döntött így.

Utóda ideiglenesen Merucza Erika gazdasági igazgató lesz, később pályázatot írnak ki a helyére.

"Túl sok gondozottunkat győzte le a járvány úgy, hogy közben a kiváltó okok ismeretlenek maradtak. Túl sok kiváló szakember hagyta el a pályát és sok-sok év szolgálat után Otthonunkat azért, mert tovább nem voltak hajlandóak újra és újra átélni a folyamatos (…) megaláztatásokat. Túl sok nekem látni ennek a nagyszerű intézménynek (…) hatóságilag szentesített hírhedtté tételét" – írta Skulkéti a Gy. Németh Erzsébetnek címzett, személyes hangvételű levelében.

A távozó igazgató 49 évet dolgozott a közszolgálatban, ebből 30 évet a szociális ellátásban, 25 évet a főváros szolgálatában töltött. A főváros vezetése köszönetét és elismerését fejezi ki az igazgatónak...

ILYEN VOLT A JÁRVÁNY ELŐTTI VILÁG – HATÁRÁTKELŐ MAGYAROK KÉPEIN

HATÁRÁTKELŐ BLOGA
Szerző: Határátkelő
2020.05.21.


Szinte már el is felejtettük, milyen volt a világ a járvány előtt – a mai posztban ezt próbáljuk meg felidézni. Arra kértelek titeket, küldjétek be az utolsó, még a korlátozások előtt készült fotót. Nem kevesebb, mint 20 országból érkeztek képek, mint látjátok a lehető legváltozatosabbak:...

ITT OLVASHATÓ

MOST IS AZ ÁLLAM ADJA A LEGTÖBBET A PÉNZÜNKRE - A SZUPERÁLLAMPAPÍR MELLETT A KÉSZPÉNZ ÉS A LÁTRA SZÓLÓ BETÉT A NYERŐ

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.21.


Hiába reménykedtek a megtakarítók a betéti kamatok emelkedésében, a koronavírus-járvány okozta válság újabb pénzpumpára ösztönözte a Magyar Nemzeti Bankot. A bankok fürdenek a likviditásban, eszük ágában sincs többet adni a megtakarításokra. Továbbra is csak az állampapír kamata emelkedik ki a mezőnyből, vonzerejéből azonban az infláció és a gazdasági sokk miatt sokat veszített.

Továbbra is a lakossági állampapírok fizetik a legtöbbet a megtakarításainkra; a Magyar Állampapír Plusz 5 évre átlagosan 4,95 százalékos kamatának nincs versenytársa, de az első 6 hónapra fizetett 3,5 százaléknak sincs. A bankbetétek kamatai változatlanul a plusz nulla kategóriában vannak, és még csak meg sem moccantak az elmúlt években.

Koronavírus nélkül idén talán lassacskán elindultak volna felfelé a betéti kamatok is, de a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására az MNB ismét hatalmas mennyiségű pénz önt NHP Hajrá hitel formájában a piacra. A bankoknak tehát egyáltalán nincs szükségük a hitelezéshez a lakossági megtakarításokra...

GŐZERŐVEL ÉPÜL A NÉPLIGET MELLETT A SZÁZMILLIÁRDOS KÉZILABDACSARNOK – DRÓNFELVÉTELEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.05.20.


A kézilabdacsarnokot a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságra húzzák fel, amit Magyarország és Szlovákia közösen rendez meg. A létesítményt nettó 78,7 milliárd forintért a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. építi fel. A Népliget szomszédságában már úgy hiányzott egy új sportcsarnok, mint egy falat kenyér, hisz csupán 500 méterrel odébb található a Groupama Aréna. A megvalósítás határideje 2021. november vége, s úgy tűnik, jól haladnak az építkezéssel: a drónfelvételeken már kirajzolódik az aréna alakja. A monstrum már most hatalmasnak tűnik, a betonoszlopok a buszpályaudvar fölé magasodnak, a sportcsarnok belsejében pedig négy daru is szorgoskodik.

Az uniós közbeszerzési értesítő szerint a főváros az építkezéssel nem csupán egy multifunkcionális sportcsarnokot, hanem egy új koncerthelyszínt is nyer. Sőt, a hivatalos tájékoztató szerint a beruházásnak köszönhetően a létesítmény közvetlen környezete is megújul: „a több mint 15 hektáros, éveken át gondozatlan, elhagyatott terület rendezetté válik, Ferencváros és Budapest új zöldfelülettel, élménycentrummal bővül.”...

ALAPJOGI KÖVETELMÉNYEK? UGYAN MÁR

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: HORN ANNA
2020.05.21.


Lehetne aggódni egyes kormánypárti képviselők egészségi állapota miatt, de felesleges, a maguk módján jól elvannak. Azért a rendszeresen álmatlansággal küzdő egyik főkeresztény fővadász honatya élete mégis nehéz lehet; mennyi mindenről kell vajon lemondania ahhoz, hogy éjszakánként rendszeresen förtelmesebbnél förtelmesebb törvénymódosítási javaslatokat nyújtson be? Vagy csak azért ez a mániája, mert azt gondolja, ilyenkor kevésbé látszanak a dolgok, és kevesebben veszik észre a soron következő nyelvcsapást, amivel gazdája kedvére és parancsára igyekszik saját pozícióját megszilárdítani? Nevezett honatyának a napokban is több fantasztikus ötlete ment át a szavazógépen, amit még Parlamentnek hívnak egyesek. Épületileg az, maradjunk ennyiben.

Megszoktuk? Beletörődtünk? Nagyszerű. Gondolom, az sem fogja zavarni sokak vírus-után-szabadon című nagyszerű kávézós, fagyizós, bevásárlós hangulatát, hogy mostantól teljesen „legálisan” figyelhet meg mindent és mindenkit a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. Igaz, ehhez – a törvény szerint – egy Magyarországot érintő kibertámadás szükséges, de mint tudjuk, azt bármikor lehet hazudni. Pont úgy, mint az öt éve tartó menekült-veszedelmet, amely kipcsak vérű nagyon keresztény mimagyarokat fenyegeti. Az a pár tucat szerencsétlen mind, aki az elmúlt években a déli határ környékére keveredett, véletlenül. Nem, nem 70 ezer, és nem 100 ezer. Pár tucat.

Azt lehet kitalálni, amire éppen szükség van ahhoz, hogy még csavarjanak egyet az illiberális présen. Amely már egyszerűen csak nem tart be semmilyen európai normát, hanem nyíltan sért, alapjogokat is akár. Szakemberek szerint a törvény lehetőséget ad arra, hogy a továbbiakban a szakszolgálatok mindent megtudjanak egy adott állampolgárról. Egészségügyi állapotát, adóügyeit, egyéb ügyeit. Bármilyen adathoz hozzáférhetnek, amihez akarnak.

Mit mondjak erre? Valószínűleg nem a saját barátaik és szekértolóik adataira kíváncsiak ennyire, hanem mindarra, amivel le lehet járatni az ellenségként kezelt politikai és szellemi ellenfeleiket. Valószínűleg nem Mari néni vagy Pista bácsi kórházi zárójelentése fogja érdekelni őket, hanem azoknak a mindennemű személyes adatai, akik még fel merik emelni ellenük a szavukat. Vagy egy táblát a tiszteletre nem méltó Házban. Olyanok ügyei között fognak kotorászni, akik esetleg elindulnának – nem az ő színeikben – a következő választásokon. Majd jön az azonnali lejáratásuk, igaz vagy hamis „cikik” kiszivárogtatása. A médiájuk ezekre mindig rácuppan a maga ocsmány stílusában...

A GYEREKFELÜGYELET LEHET INKÁBB A SULINYITÁS LÉNYEGE

INDEX
Szerzők: CSATÁRI FLÓRA DÓRA, CSEKE BALÁZS
2020.05.21.


Szerdán bejelentették, hogy részlegesen újranyitnak az iskolák júniusban, de egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni. Megpróbáltunk utánajárni, hogy mi várható két hét múlva az iskolában. Az igazgatók leveleiből és tájékoztatókból arra lehet következtetni, hogy egyelőre nem a személyes oktatást szervezik, hanem azt mérik fel, mekkora igény van a gyerekfelügyeletre.

Június másodikától kinyitnak az iskolák, ezen kívül visszatér az óvodák, bölcsődék normális működési rendje, jelentette be Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár szerda este a Facebookon.

A TANÉV VISZONT NEM LESZ HOSSZABB, ÉS AZ OSZTÁLYTERMI TANÍTÁS SEM TÉR VISSZA, JÚNIUS 15-ÉIG MARAD A DIGITÁLIS TANREND.

Újdonság viszont, hogy június 2-ától lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanárok és diákok kiscsoportos konzultációkat, egyéni felkészítést és felzárkóztatást tartsanak az utolsó két hétben.

EZUTÁN RÁADÁSUL MÁR NEM CSAK EGYES KIJELÖLT INTÉZMÉNYEKBEN, HANEM VALAMENNYI ISKOLÁBAN MEG KELL SZERVEZNI A GYEREKEK FELÜGYELETÉT, A TANÉVEN TÚLNYÚLÓAN, JÚNIUS 26-ÁIG. 

De mit jelent ez pontosan?

Az óvodák újranyitásáról szerda éjszaka kijött a kormányrendelet, amely a nyári táborok megszervezésével kapcsolatos részletszabályokat is tartalmazta, az iskolákról viszont továbbra sincs hivatalos, írásos rendelet. Nem lettünk okosabbak a csütörtöki kormányinfón se, Maruzsa szerda esti bejelentését szinte szó szerint megismételte Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, míg az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján csak az oltási programok folytatása miatt esett szó az iskolákról...

TARR BÉLA: "VEGYÜK ÉSZRE, HOGY A VESZTÜNKBE ROHANUNK"

HVG360
Szerző: M. KISS CSABA
2020.05.21. 


Ne térjünk vissza a „normalitásba” a koronavírus-járvány után, a világnak változnia kell! – így összegezhető az a felhívás, amelyet 200 világhírű művész, illetve kutató-tudós jegyzett, és a kezdeményezők között egyetlen magyarként Tarr Béla írt alá.

Gondolta volna, hogy egyszer közös platformra keveredik Madonnával?


Ő volt nekem a legfurcsább név a listán, mert én őt épp annak a világnak az ikonjának tekintem, ami ellen én tiltakozom. De végül is nem bánom a helyzetet, mert az ő személye nagy figyelmet generált.

Hogyan került önhöz a felhívás?

Ez egy francia kezdeményezés, Juliette Binoche küldte, hogy írjam alá, ha egyetértek a szöveggel. Aláírtam.

Miért?

Amikor mindenki arról beszél, hogy a vírus után jó volna már visszatérni a normalitásba, akkor az ember elgondolkodik: mi is az a normalitás.

Erről szól még a cikk:

- A haszonelvűség logikájáról.
- A változás esélyéről.
- És felelősségről...

„ÓRIÁSI SIKER EZ NEKÜNK, DE FŐLEG AZOKNAK, AKIK VÉGRE KISZABADULTAK”

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.05.21.


- A kormány az Európai Bíróság ítéletének megfelelően megszünteti a szerb-magyar határon működő tranzitzónákat, az itt tartózkodókat már szerda este átszállították nyitott vagy félig nyitott szállásokra.

- Nagy siker ez a Magyar Helsinki Bizottságnak, a szervezet már öt éve követeli a menedékkérők jogellenes fogva tartásának megszüntetését.

- Pardavi Márta, a szervezet társelnöke szerint sok jel mutat arra, hogy a kormány célja továbbra is a menedékjog intézményének kiüresítése Magyarországon.

Csütörtökön jelentette be Gulyás Gergely miniszter, hogy a kormány végrehajtja az Európai Bíróság ítéletét, és megszünteti a szerb-magyar határon működő tranzitzónákat. Ezzel egy olyan dolog teljesül, amit a Magyar Helsinki Bizottság már évek óta követel. Hogy fogadták a bejelentést?

A luxemburgi bíróság múlt csütörtöki ítélete óta foglalkoztatott minket, hogy a kormány hogyan fogja azt végrehajtani. Az Európai Bíróság ítéletéről van szó, ami nem konkrét ügyekre kötelező. Jogi iránymutatást ad, hogy általában hogyan kell egy kérdésben az európai uniós jogot értelmezni.

Nyilvánvaló volt, hogy a menekültügy politikailag nagyon érzékeny kérdés. De az elmúlt években mindig azt láttuk, hogy azokban a kérdésekben, ahol a luxemburgi bíróság ilyen érzékeny kérdésben, magyar ügyben döntéseket hozott, ott a kormány azért végrehajtotta azokat, még akkor is, ha nagyon fájt neki.

Nem vállalta be soha azt a rizikót, hogy az Európai Uniós bíróság ítéletét félvállról vegye. Ennek ebben az ügyben is hatalmas kockázata lett volna: az Európai Unió Bírósága ítéletét nem tiszteletben tartani borzasztó jelzést küldött volna arról, hogy Magyarországon hogy működik a jogállamiság.

Úgyhogy nagy várakozásaink voltak, vajon mit jelent majd a döntés végrehajtása. De amikor tegnap éjszaka kaptuk a hírt, hogy szállítják át a röszkei meg a tompai tranzitzónából az embereket félig nyitott táborokba, akkor iszonyatosan meglepődtünk. Nagyon örültünk, és vártuk, hogy mindenkit átszállítanak-e, ki milyen döntést kap arról, hol lesz az új szálláshelye.

Még most is nagyon nehéz elhinni, hogy tényleg ez történt, azok után, hogy az utóbbi napokban a kormány mennyire egyértelműen arról beszélt, hogy elfogadhatatlannak tartja a bíróság döntését.

Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy nagyon súlyos lett volna, ha a luxemburgi döntés után, ami feketén-fehéren kimondja, hogy jogellenesen fogva tartás történik a tranzitzónákban, még hetekig vagy hónapokig nem szabadulhatnak ki az emberek, mialatt a kormány az ítélet végrehajtásának a lehetőségeit vizsgálja...


ITT OLVASHATÓ

SATUFÉK UTÁN PADLÓGÁZ JÖN A MAGYAR GAZDASÁGBAN?

G7.HU
Szerző: ERDÉLYI DÓRA
2020.05.21.


A KSH előzetes adatai szerint az idei első negyedévben 2,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2019. első negyedévéhez képest. Az adatban megjelenik az év első két hónapjának kedvező teljesítménye, illetve érdemes azt is figyelembe venni, hogy Magyarországon a veszélyhelyzetet 2020. március 11-én hirdették ki, míg a kijárási korlátozások 2020. március 28-án léptek életbe.

Így az első negyedév jelentős része, két-két és fél hónap még a gazdaság normál üzemmódja szerint zajlott, illetve az első hatások a globális értékláncokon keresztül érvényesültek. Összességében a 2020. áprilisi adatok mutathatják majd a nagyobb gazdasági visszaesést (vagyis a második negyedéves GDP-adatok, amelyeket augusztusban publikál a KSH).

2019 kimagaslóan kedvező volt a hazai gazdaság szempontjából, és ez a lendület még az év első hónapjaiban is kitartott. 2019. negyedik negyedévében 4,5 százalékkal emelkedett a GDP, ehhez képest az első negyedéves adat jelentős lassulást mutat, amely mögött a koronavírus-járvány áll. (Az első járvány által érintett hónapban, márciusban például az ipari szektor teljesítménye 5,6 százalékkal, az építőipari szektoré 3,4 százalékkal esett vissza év/év alapon.)...

VAGY NINCS, VAGY TÖRÖTT, VAGY NEM BÍRJA -EGY-KÉT HÓNAP ALATT KELLENE MEGOLDANI TÖBB EZER GYEREK PROBLÉMÁJÁT

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.05.21.


Az első hullám tanulsága, hogy a digitális oktatás a második hullám alatt sem lesz zökkenőmentes. A civilek próbálnak segíteni, de ez kevés.

Az oktatás egyenlő eléréséhez minden gyereknek szüksége van megfelelő digitális eszközre - ez már biztosan az egyik fontos tanulsága a koronavírus járványnak, amelyet az Ablak a padra saját tapasztalatai is alátámasztanak. Ennek ellenére a járvány második hulláma úgy fogja elérni Magyarországot, hogy pont olyan gyerekek ezreinek nincs laptopja, tabletje, akik számára a tanulás jelenthetné az egyetlen kitörési lehetőséget. Az Ablak a padra csapata 19 hátrányos helyzetű településen dolgozó partnerei - tanodák és közösségszervezők - visszajelzései alapján pontosan tudja, hogy mit jelent az, ha egy gyereknek nincs vagy nem megfelelő az eszköze a tanuláshoz, ezért is tűzte ki célul azt, hogy 300 gyerekhez gépeket juttat a járvány ideje alatt. Sorra érkeznek a fotók és az üzenetek azoktól a családoktól, akik számára már sikerült gépet biztosítani az Ablak a padra projekt keretében. Ezekből jól látszik, hogy mekkora különbséget jelent a tanulásban az, ha van a feladatok fogadásához, lefotózásához és elküldéséhez, a különböző tanulási programok használatához, az oktatást kiegészítő videók megtekintéséhez, az online tanórákon való részvételhez megfelelő minőségű eszköz, amely abban is segít, hogy a gyerek - a lehetőségekhez képest - elvonulva tanulhasson a családjától. A Baranya megyei Ág településen élő Dzsenifer családjában például egyetlen aprócska, törött képernyőjű telefon van. Ezt használja az egész család, a múlt hétig a 9 éves kislány is erre a készülékre kapta és erről küldte vissza az iskolai feladatokat - volt, hogy egyetlen házinál ötször kellett megismételni a műveletet a telefon állapota miatt. A digitális oktatás izgalmasabb részét jelentő online feladatlapokat, videókat egyáltalán nem tudták otthon megnyitni, ilyenkor Dzsenifer átment valamelyik osztálytársához, hogy lépést tudjon tartani a többiekkel. “Így még semminek sem örült, mint ennek a tabletnek. Karácsony volt nálunk” - idézte fel a kislány anyukája azt a pillanatot, amikor megérkezett a jó minőségű tabletgép. A hátrányos helyzetű településen élő gyerekek számára a helyi tanodának és a saját mentornak kiemelt szerepe van a tanulásban, illetve a személyes problémák átbeszélésében. A járvány miatt a gyerekek a számukra sokat jelentő tanodai foglalkozásra sem tudnak eljárni, nehézkesen tartják a kapcsolatot a mentorokkal, akik a tanulásban sem tudnak annyit segíteni nekik, mint “békeidőben”...

ITT OLVASHATÓ

SZÉL: A KÜLÖNLEGES GAZDASÁGI ÖVEZETEK LÉTREHOZÁSA VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL ELKÖVETETT VÁLASZTÁSI CSALÁS

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2020.05.20.


A különleges gazdasági övezetekről vitázott ma többek között az országgyűlés, melynek keretében a kormánypártok magyarázták hogy milyen csodás a magyar gazdaság teljesítménye, és milyen jó lesz majd ha megszaporodnak a különleges gazdasági övezetek, miközben az ellenzék hevesen tiltakozott...

ORBÁN AZ ÁLDÁSÁT, AZ ADÓFIZETŐK A PÉNZÜKET ADJÁK AZ ÚJ PÉCSI STADIONRA

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S.PÉTER
2020.05.21.


A nagy múltú pécsi futballcsapat anyagi gondok miatt, sokáig alsóbb osztályú bajnokságban játszott, ám mostantól a másodosztályban folytathatja, s ehhez a dicsőséghez új stadion is jár a régi helyett. Hargitai János, a város fideszes országgyűlési képviselője közölte az örömhírt a pécsiekkel. Mint mondta, már korábban tárgyalt a miniszterelnökkel, akkor abban maradtak, hogy ha meglesz a másodosztály, lesz új stadion is. Ilyen igazságos Orbán Viktor, csak úgy, munka nélkül, nem ad semmit senkinek, tessék keccsölni, ha jön az eredmény, lesz hozzá stadion is.

Hargitai képviselő tehát meghallotta a pécsiek hangját, és úgy érezte, eljött az ideje, hogy beteljesítse az ezeréves pécsi álmot: nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas stadiont építenek a megyeszékhelyen. Nyilván azért, mert a képviselő úr meggyőzte a miniszterelnököt, hogy Pécsen már minden megvan, ami kell, az emberek elégedettek a körülményeikkel, iskola, óvoda, több is mint elég, rendelőből sem kell jobban felszerelt.

Nem folytatnánk, mert még azt gondolnák, demagógok vagyunk, a sport és a haladás ellenségei. Hanem van itt más is. Például az, hogy Hargitai képviselő büszkén jelentette: Orbán áldását adta a stadion építésére. Nem támogatta a maga részéről, hanem gyakorlatilag engedélyezte. Úgy ítélte meg hogy a pécsieknek jár a stadion, belenyúlt a zsebébe, megnézte, van-e ott elegendő pénz, aztán úgy döntött, hogy épülhet a pécsi stadion...

„EZT IS ORBÁNNAK KÖSZÖNHETEM” INTERJÚ STEFANO BOTTONI TÖRTÉNÉSSZEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2020.05.15.



Stefano Bottoni a firenzei egyetem oktatója, fő kutatási témája a jelenkori Közép-Európa. Olaszországban nemrég jelent meg az Orbán, Un despota in Europa című könyve, amelyet a tervek szerint magyarul is olvashatunk. A történésszel Váradi Júlia beszélgetett.

Most éppen Budapesten tartózkodik, de úgy tudom, korábban néhány hétre Bolognában rekedt a szüleinél. Nagy a különbség a két ország között a koronavírus-helyzet szempontjából?

– Mivel Budapesten van a családom, a feleségem és a két gyerekem, most itt a helyem, ráadásul március óta online dolgozom, de tulajdonképpen háromlaki vagyok, hiszen 2019 óta a Firenzei Egyetemen tanítok, Bologna pedig a szülővárosom és a szüleim lakhelye. Olaszország különböző régióiban különböző módon kezelték a járványt. Firenzében még folyt a tanítás, amikor a vírushelyzet már kritikussá vált. Így március elején Észak-Olaszországban, Bolognában ragadtam, ráadásul meg is betegedtem.

Koronavírus?

– Az orvos szerint tüszős mandulagyulladás volt, de gyanúsan sokáig kísért. Ezért hetekig nem sokat láttam abból, ami ott az utcán történik. Miután meggyógyultam, visszajöhettem Budapestre – persze két hétig karanténba vonultam.

Hogy látja, mennyiben tér el a COVID–19-re adott hivatalos magyar reakció az olaszországitól? Ma sokak szerint a kezdeti könnyelmű reakciók után Conte viszonylag jó döntéseket hoz. Ez igaz?

– A mi kormányunk profizmusáról azért tudnék mesélni...

Az első hetekben erősen hatott a társadalmi könnyelműség. De ez nem csak az olaszokra volt jellemző, akik ráadásul elsőként szenvedték meg a teljesen ismeretlen vírust: gondoljunk a madridi nőnapi tüntetésre vagy Boris Johnson hazárdjátékára. Az olasz politikusok nagyon különbözően reagáltak: Venetóban a tartományi elnök, az Északi Liga vezető politikusa, az Egészségügyi Világszervezet és az olasz egészségügyi minisztérium ajánlása ellenében döntött a tömeges tesztelés mellett az első érintett községben, s ezzel a tartományt megóvta a nagyobb bajtól. Eközben a szomszédos Lombardia, ahol ugyanaz a párt van kormányon, rossz döntések miatt rettenetesen megszenvedte a járvány következményeit.

Az olaszországi helyzethez képest hogyan értékeli a vírushelyzet magyarországi kezelését?

– Ha az olasz reagálást veszem alapul, nem tudnék túl sok jót mondani arról, ami ott történt. Annyit voltak képesek mondani, hogy maradjunk otthon. Ennél még bizonytalanabb a járványhelyzet második szakasza, amikor az összeomló gazdaság miatt újra kéne nyitni, de az derül ki, hogy a kormánynak fogalma sincs arról, ezt hogyan kéne.

Ahogy a magyar kormánynak sincsen igazán.

– Azt érzékelem, hogy a magyar válaszok egyfajta közép-európai standardot követnek. Abban szerintem Orbánnak igaza van, hogy Ausztria volt a laboratórium, mert Németországra tekintett, és ezt tette a közép-európai régióban sok mindenki. Az volt Merkel elve, hogy amit lehet, bezárni, de észszerűen. Nem úgy Olaszországban, ahol mindenkinek papír kellett ahhoz, hogy kiléphessen a lakásból. A másik, ami talán Magyarországra a legjellemzőbb, de a teljes posztszocialista régióra vonatkozik: a saját egészségügyi rendszertől való jogos rettegés. Magyarországon mindenki tudja: a legfontosabb cél, hogy ne kerülj kórházba! Mert ha mégis, ott fogod elkapni azt a fertőzést, amibe akár bele is halhatsz. Ez persze egy paradoxon, de a lakosság pontosan az alulfejlettség és a bizalom hiánya miatt spontán igyekezett védeni magát, s talán teszi ezt még ma is. Így a hatóságok megengedőbbek lehetnek. Mindeközben súlyos dolognak tartom a határidő nélküli felhatalmazási törvényt, a stratégiai üzemek lopakodó militarizálását és főleg a kórházi ágyak kiürítését, aminek következtében többen fognak meghalni, mint a koronavírusban. Európai viszonylatban ez példátlan intézkedés volt, ami jól mutatja, mennyire kegyetlen tud lenni a rendszer, ha bedurvul. Érdekes, hogy a magyar és a nemzetközi sajtó többet foglalkozott a kissé elméleti jellegű felhatalmazási vitával, mint a vegytiszta szociáldarwinizmusra utaló „egészségügyi” intézkedésekkel...



PUSZTÍTÓBB A JÁRVÁNY NYUGATON, MINT KELET-EURÓPÁBAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁSZKY JUDIT
2020.05.21.


Nyugaton hamarabb jelent meg a koronavírus, azaz volt idő és nyugati példa arra, hogy milyen hathatós intézkedéseket hozzanak a kelet-európai kormányok. Nemzetközi lapszemle.

A New York Times is világgá kürtölte, hogy Richter Józsefen nem talált fogást az új koronavírus. Kifundálta a módját annak, hogy világhírű cirkusza ne menjen tönkre. Szadán szerdán Szafari Parkot nyitott, ahol a cirkusz mintegy 100 állatát rakták ki a természet lágy ölére, s autós túra keretében legeltethetik szemüket rajtuk az érdeklődők. A felhozatal: zsiráfok, tevék, elefántok és az úgynevezett zonkeyk/zebmárok, ami a zebra és a szamár keveréke. Richter a Reutersnak elmondta, régi álma vált valóra, de eddig soha nem volt képes összehozni, mert a cirkusz üzemeltetése mellett nem volt ideje rá. Már az első nap is hosszú sor volt, az állatok engedelmesek, okosak, megszokták az emberek közelségét, sőt, élvezik a szabad közeget és azt, hogy megint rivaldafényben vannak. Elmondta, a Szafari Park nélkül kifogyott volna a tartalékaiból, és könyörögni nem akart adományokért.

Újabb magyar törvénnyel sikerült felháborodást kelteni a világban

A CNN 5 fő híre közt szerepelt Magyarország. A WHO, az Egészségügyi Világszervezet éves közgyűlése, a kongresszusi meghallgatások, az amerikai elnökválasztás és az amerikai gazdaság újranyitása mellett ott szerepelt a most elfogadott törvény, amely megtiltja a transzneműek vállalt identitásának kinyilvánítását. Informál a beszámoló arról is, hogy eleve diszkriminációnak van kitéve az LMBTQ közösség, és a homoszexuálisok házasságát sem ismeri el a magyar törvény. Egyébként annak ellenére, hogy már nem friss hír, még mindig ez a téma szerepel a legtöbb médiaorgánumban, így az NBC amerikai tévében épp úgy, mint a BBC-ben. Előbbi felsorolja, hogy a törvénnyel szemben kifogást nyújtott be az Európai Parlament, az ENSZ emberi jogi biztosa, a magyar Pszichológiai Társaság, és az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic, aki egyébként már előzetesen kérte a magyar parlamentet, hogy ne szavazza meg a törvényt. Az írás emlékeztet arra is, hogy ez az az kormány, amelyik a muzulmánokban látta a keresztény Európa legnagyobb fenyegetését, és ez az a kormány, amelyik betiltotta a gender-tanulmányokat az egyetemeken.

Még mindig menekültügy

A brüsszeli székhelyű New Europe újság megírta, hogy Magyarország elutasítja az Európai Bíróság tranzitzónáról hozott döntését, s Bakondi Györgyöt idézték, aki a verdikt és a magyar alkotmány vélt összeegyeztethetetlenségére hivatkozott. Illetve a magyar nép akaratára, amit fontosabbnak tart kívülállók/idegenek politikai céljainál. Nem beszélve arról, hogy nem tudni, hányan fertőződtek meg a Balkánon ragadt 130 ezer menekültből, akik a kijárási tilalmak feloldásával minden bizonnyal útnak indulnak.

25 uniós tagállammal szemben

Magyarország és Ausztria nem csatlakozott ahhoz az uniós állásponthoz, amely elítéli Izraelt annak veszélyét látva, hogy az annektálja a palesztin területen lévő zsidó telepeket. 25 tagállam egyöntetű álláspontját képviseli Josef Borell kül- és biztonságpolitikai főképviselő, s mintha nem venne tudomást a két ellenvéleményről – derül ki a Jerusalem Post írásából. A magyar diplomácia ezért meg is kérdőjelezi a Borell- féle álláspont jogszerűségét, ugyanakkor Brüsszel szerint a főképviselőnek jogában áll a maga és a többség álláspontjának érvényt szerezni, arra hivatkozva, hogy Izrael szembemegy a nemzetközi törvényekkel. Az osztrák külügyminiszter az Uniónak az Izraellel szembeni előítéletes állásfoglalását kifogásolta és arra kérte kollégáit, kezdjenek párbeszédet a helyzet tisztázása érdekében. Magyarországgal közösen hívták meg Gabi Ashkenázi külügyminisztert a pénteki uniós külügyi tanács ülésére. Trump legutóbbi rendezési terve lehetővé tenné Ciszjordánia egyharmadát Izrael szuverén területének nyilvánítani, amibe a zsidó telepek is beletartoznának.

Ezért pusztítóbb a vírus Nyugaton

Az EFE Spanyol Nemzetközi Hírügynökség tudósítása alapján számol be a spanyol Clarin Mundo arról, mi az oka annak, hogy ezrével, mi több tízezrével haltak meg Nyugat-Európában a koronavírus fertőzés miatt, miközben Kelet-Európában szinte mindenhol nagyon alacsonyak voltak az adatok mind a fertőzötteket mind az elhunytakat tekintve. Erre egyrészt az a magyarázat, hogy Nyugat-Európában már januárban halálos esetek történtek, míg Keleten csak március elején jelent meg a járvány, azaz volt idő és nyugati példa arra, hogy milyen hathatós intézkedéseket hozzanak a kelet-európai kormányok. Másrészt az Olaszországgal határos Ausztria határmenti falvai kis létszámúak, szemben az olasz oldallal és fiatalabb is a lakosság a tiroli részeken. De például az is meghatározó volt, hogy a kelet-európai repterek az nyugatiakhoz képest kisebb forgalmat bonyolítanak le. Másrészt Rómába van közvetlen járat Vuhanból, és a textilipar révén Kínával sokkal kiterjedtebbek a kapcsolatok, mint Európa keleti részein. Harmadrészt, még ha nem is voltak nagyon szigorúak például a korlátozások, mégis voltak napok Magyarországon, amikor a lakosság 90%-a ki sem mozdult otthonról a járvány legelején. És a keleti népek közül a magyar például sokkal komolyabban veszi a kormányzati intézkedéseket, mint a nyugatiak.

FELSZÁMOLJA A KORMÁNY A TRANZITZÓNÁKAT

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.05.21. 


Felszámolja a kormány a tranzitzónákat, jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta: a luxembourgi Európai Unió Bíróságának ítélete ugyan elfogadhatatlan számukra, nem értenek egyet azzal, és ellentmondásosnak is tartják más nemzetközi jogi szervezetek, így a strasbourgi bíróság döntésével összevetve, de Magyarország köteles betartani az ítéletet, így nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat.

Feltehetően újabb konfliktusok forrása lesz, hogy ezután csak az ország határain kívül, a külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani.

Gulyás közlése szerint négy ember, aki idegenrendészeti őrizetben volt, abban is marad, 280 embert pedig menekültügyi befogadóállomásra visznek.

Az ügyet a bírói fórumok elé vivő Helsinki Bizottság a Facebookon azt írta:

"Éjszaka kaptuk a híreket, hogy a tranzitzónákban jogellenesen fogvatartott kb. 300 embert, nagyrészt kisgyerekes családokat a hatóságok mind átszállították teljesen vagy részben nyitott szállásokra."

A civil szervezet üdvözöli, hogy a kormány megszüntette az átlagosan majdnem egy évig tartó jogellenes fogvatartást. "Az ügyfeleink érdekében végzett kitartó jogi munkánk eredményeként a hazai és a luxemburgi bíróságok döntései végül kimondták, hogy a magyar kormány menekültügyi szabályozása az uniós joggal összeegyeztethetetlen. Elértük, hogy hogy véget érjen százak, köztük rengeteg gyermekes család, egyedülálló nő jogellenes sanyargatása."
28 napnál tovább senkit sem szabadott volna a tranzitzónában tartani
Az Európai Unió Bírósága május 14-i ítéletében kimondta, hogy jogellenes őrizetnek minősül a menedékkérők elhelyezése a röszkei tranzitzónában. Mivel az itt élők státusza őrizetnek minősül, másrészt pedig 28 nap elteltével senkit sem lehet ott fogva tartani, biztosítani kell a belépést számukra Magyarországra, és gondoskodni kell elhelyezésükről is...

KILENCSZER TÖBB DOLGOZÓT BOCSÁTOTTAK EL A MAGYAR CÉGEK, MINT A MULTIK

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.05.18.


Magyarországon közel egy hónapot kell várni, hogy a KSH adataiból megtudjuk, mennyi embernek van munkája. Ez általában nem is szokott problémát okozni, de a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatások felmérése szempontjából fontos lenne ezt minél előbb megismerni.

A Bisnode céginformációs adatbázisa segítségével most gyorsabban meg tudtuk nézni, hogyan változott a foglalkoztatottak száma a cégeknél. Fontos kiemelni, hogy ezek havi átlagos foglalkoztatotti adatok, és csak a vállalkozásokra vonatkoznak – további módszertani részletek a csillagra kattintva érhetők el*.

A KSH adatai szerint 2020 első negyedévében 4,25 millióan dolgoztak Magyarországon nem közfoglalkoztatottként. A közalkalmazottak és köztisztviselők száma 817 ezer, 540 ezren egyéni vállalkozók, a nonprofit szektorban is közel 166 ezren dolgoznak.

A Bisnode gyűjtése igen pontos: a hazai vállalatok e szerint februárban még 2,573 millió főt foglalkoztattak, míg a KSH-adatokból az derül ki, hogy a cégek foglalkoztatottsága 2,7 millió fő lehetett év elején*. Elemzésünkben hangsúlyozottan nem a teljes magyar foglalkoztatottságot, csak az annak közel kétharmadát kitevő céges adatokat elemezzük.

Ahogy korábbi cikkeinkben is kiemeltük, a felmondási időszakok miatt csak késleltetve jelenik meg a foglalkoztatási adatokban a koronavírus-járvány miatti elbocsájtási hullám: márciusban még csak 4 ezerrel csökkent a vállalkozások átlagos foglalkoztatotti létszáma, áprilisban azonban további 58 ezerrel.

Ahogy az alábbi grafikonon látható, igen jelentős az elbocsájtások mértékének eltérése tulajdonosi forma szerint. A többségében magyar tulajdonú vállalkozások közel kilencszer annyi embert küldtek el, mint a külföldi kézben lévők. Az eltérés nagy részét persze az eltérő bázis (az összes foglalkoztatott száma) magyarázza, ezt figyelembe véve az látszik, hogy

a hazai tulajdonú vállalkozások arányaiban 3,5-szer több munkavállalót építettek le, mint a külföldiek...


TGM: ŐSHONOS

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.05.20.


Két fontos európai kezdeményezés – a Minority Safe Pack és a nemzeti régiókról szóló állásfoglalás – indult ki Erdélyből, ez utóbbi logikai összefüggésban áll a romániai parlamenthez benyújtott autonómiatervezettel (amely inkább föderalizálási tervezet, Románia de facto szövetségi állammá alakításának óvatos menetrendje, bár ez így persze nincs kimondva a szövegben).

De én most nem ezeknek a kezdeményezéseknek a romániai és romániai magyar (vagy a magyarországi) politikában játszott szerepéről szeretnék beszélni. (Ezt érinti Bőtös Botond kitűnő és alapos cikke.)

Ebben az állásfoglalások érzelmileg rögzült politikai identitásokhoz tartoznak, amelyek teljesen merevek, kár velük vitatkozni.

Én a Minority Safe Pack fölhívását aláírtam – noha voltak kételyeim – , de látnom kell, hogy az „őshonos” kisebbségek kiemelése ebben az újabb akcióban is fölbukkan, tehát a dolog nem volt esetleges.

A probléma elég nyilvánvaló.

A kisebbségi közösségek jogegyenlőségének – és gazdasági, társadalmi, kulturális egyenjogúságának, méltósága elismerésének, bizonyos területeken pozitív megkülönböztetésének, történeti sebei begyógyításának – a programja nem új, de a ma élő nemzedékek számára itt Kelet-Európában is döntő, mert már az 1960-as évektől összekapcsolódott az általános emberi jogi és demokratikus követelésekkel, amelyek elvezettek az 1989-i fordulathoz.

A nemzeti-etnikai-anyanyelvi-kulturális-felekezeti kisebbségek helyzete ugyan a legtöbb helyen javult Európában – ha az 1989, illetve az 1945 előtti helyzettel hasonlítjuk össze – , de aránytalanul, féloldalasan, nagy visszaesésekkel és nem mindenütt.

1989 az etnicista fordulat kiindulópontja (akár a kaotikus kelet-európai perifériakapitalizmusé), amelynek legfélelmetesebb példája a jugoszláviai és a csecsenföldi meg az azeri-örmény háború. Az etnikumok vagy nemzetek fölötti, föderatív államalakulatok fölbomlottak és továbbra is föloszlóban vannak: nem szűnik a katalóniai konfliktus. (Ennek következtében a nemzetállami szint alatti föderalizmus vagy autonómia bevezetése bárhol, de különösen Kelet- és Délkelet-Európában anatéma alatt áll a nemzetközi életben: elátkozott. Legalábbis egyelőre.)

A második – morálisan és pszichológiailag még veszedelmesebb – etnicista hullám az ún. menekülthullám volt, amely egész Európában legitimálta az etnikai megkülönböztetést. A menekültválsághoz hozzájárul a lenézett kelet-európai áttelepülők és vendégmunkások, a hiperkizsákmányolás áldozatai iránti nyugati ellenszenv, olykor aktív etnicista propaganda, amelynek jelentős része volt Nagy-Britannia kiválásában Európából...


A DINASZTIA CSAK NEM MARADHAT AZ ÁROK SZÉLÉN SZEMETET GEREBLYÉZNI, NEM?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.05.21.


Hellohello! Rohan az idő, a csütörtök reggel távolról sem annyira vadvirágos, mint a szerda este volt, viszont néhány barokk körmondat erejéig tekeredjek vissza szépen arra, amitől Róbert kolléga az este mindenkit megkímélt. Nem tudom mennyivel jobb erről reggel éhgyomorra beszélni, mint este, lefekvés előtt valamivel, az viszont biztos például, hogy ha annyira utálnám a kávét, mint amennyire szeretem, akkor szerintem a NER elmúlt tíz évében már többször leszoktam volna róla.

Tehát. Ha jól értettük, Kásler doktorprofesszor szembrebbenés nélkül telibeokádta a saját aláírásával ellátott, 2020. április 7-én kiadott utasítását, midőn azt állította Bencsik András fideszes pártfaliújságjának nyilatkozva: soha nem hangzott el olyan utasítás, hogy ágyakat ki kell üríteni a kórházakban. Évek óta naponta tapasztalhatjuk – már ha nem szenvedünk bálványimádásban, és nem vagyunk a leszarom tabletta el nem múló hatása alatt – az Orbán-rezsim ars poeticájának is beillő morálisan fölényes hatalomtechnikai alapvetést, miszerint A MAGYAR EMBERT SOHA NEM LEHET ELÉG HÜLYÉNEK NÉZNI.

Márpedig ha Kásler nem szenved amnéziában, nem az időskori demencia áldozata, és nem is trollkodik – arra célozgatva, hogy ő a szájával soha nem mondta azt, amit leírt és aláírt -, akkor egyértelmű, hogy megpróbálja pont olyan hülyének nézni a magyar embert, mint a főnöke. Ami önmagában nemhogy nem újdonság, viszont egyenesen elvárás mindenkivel szemben, aki Orbán szolgálatára adja a fejét. Az újdonság az, hogy akkor is megpróbálják, amikor KÖZVETLENÜL emberi életekről, vagy ha úgy tetszik, ÉLETBEVÁGÓ kérdésekről van szó. Ha olyan dolgokat tagadnak le, amelyeket ők maguk titkosítottak 600 évre, és senki nem látta a bizonyítékát a hazugságnak, akkor így jártunk, ez van. De most egy papírral bizonyítható, az emberek bőrére menő, sokak által élőben megtapasztalt tényállás letagadásáról és minden felelősség elhárításáról (hogy kit küld haza és kit nem az orvos, kizárólag a saját szakmai és emberi felelőssége akár van járvány, akár nincs) beszélünk. Ráadásul úgy, hogy Kásler gazdája rendkívüli felhatalmazással, rendeleti úton kormányoz, és az ő kormányának az egyik minisztere, cinikus módon éppen egészségügyért felelős állítja azt, hogy semmilyen felelősséget nem vállal semmiért, ő ott se volt, amikor arról rendelkezett, amiről nem is rendelkezett. Hogy aztán az ordító hazugságát azzal önti nyakon a doktorprofesszor, hogy őt azért támadják, gyalázzák, mert megvallottan keresztény és nemzeti elkötelezettségű, arra én már nem tudok emberhez méltó szavakat találni.

Az viszont legalább újra és újra kiderül, hogy mire megy ki a játék. Hogy miért gyurcsányoznak hörögve bármiről van szó, miért Karácsony Gergelyre mutogatnak két hónapja, és egyáltalán miért gyepálják olyan vehemenciával az ellenzéket (a Fidesz közösségi oldalán megszámolni sem lehet, hány posztban ütik az ellenséget), mintha az életük múlna rajta. Mert lényegében az életük múlik rajta. Mert az egészségügyi-gazdasági pusztulat – feltéve, hogy Magyarországot egyedülálló módon elkerüli a gazdasági összeomlás csak azért, mert kék plakátokon hirdetik az ellenkezőjét – minden kommunikációs trükk és ordas hazugság ellenére, a Fidesz kormányázásához lesz köthető, és senki nem tudja, hogy pontosan hol van a vége, és mi lesz a vége. Ezért előre menekülnek, ahogy szoktak, és azt teszik, amit tíz éve. Úgy vinnyognak és mártírkodnak, mintha ellenzékben lennének, és mintha Orbán nem azt óbégatta volna vérben forgó szemekkel a parlamenti ellenségnek két hónapja, hogy a Fidesz–KDNP-nek van kétharmada, ezért az ellenzéknek nincs joga kikérni magának, hogy

„ez a többség hozza meg a döntéseket, nem pedig az önök kisebbsége (…) Ezt a válságot önök nélkül is meg fogjuk oldani”.

Nos, ahogy a gazdának megszavazta a korlátlan teljhatalmat, a kétharmados többség azonnal rázendített az egyedüli hamis szólamra, amit ismernek – ahogy a Kásler-féle ábra is mutatja -, miszerint valójában ők az elnyomott, indokolatlanul támadott, meghurcolt, folyton akadályozott kisebbség. Ami gyakorlatilag a legmarkánsabb válságkezelő stratégiájuk, ehhez értenek, ebben profik...

21. SZÁZADI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRÓL ÁLMODTUNK, DE HIRTELEN A 20. SZÁZAD ELEJÉN TALÁLTUK MAGUNKA

QUBIT
Szerző: SÁNDOR JUDIT
2020.05.21.



Az elmúlt két hónapban világméretű emberkísérlet részeseivé váltunk, a modern történelem első, globális, felülről elrendelt bezárkózási kísérletében vettünk részt – nem önszántunkból, de alávetettük magunkat az életünk valamennyi szféráját érintő korlátozó intézkedéseknek. Ez az előkép nélküli nagy lezárás nem egy ismert és hatékony forgatókönyv alapján zajlott, hanem egyik napról a másikra szakadt a nyakunkba, és szinte mindenhol kormányzati és szakmai rögtönzésekkel volt keretezve.

Nem tudjuk, lesz-e a járványnak második hulláma, és ha igen, mikor, milyen formában, és mi vajon felkészültebben fogadjuk-e majd, mint február végén. Jelenleg még az epidemiológusok sem tudnak eleget a betegség terjedéséről, leküzdéséről, nemhogy a politikusok. Az egészségpolitikai és epidemiológiai tanulságok végleges levonásához sokkal több adat és idő kell majd, én itt és most a járványnak az orvos-beteg kapcsolatra gyakorolt hatását vizsgálom a feminista etika nézőpontjából, és egy érzékenyebb járványetikai megközelítésre teszek kísérletet.

Az egyik legfontosabb különbség a jelenlegi és az elmúlt száz év összes hasonló helyzete között abban áll, hogy – mint az az egészségügyi törvény harmadik, szerencsére ritkán forgatott fejezetéből is kitűnik – a járványügyi intézkedések jellemzően és célzottan a fertőző betegségben érintettekre, azaz a betegekre koncentrálnak, most viszont a Föld valamennyi lakója, függetlenül attól, hogy megfertőződött-e vagy sem, alanya volt a drasztikus kényszerintézkedéseknek. Mintha egyik napról a másikra Csipkerózsika meséjében találtuk volna magunkat, úgy vált a nyüzsgő világunk hirtelen szinte mozdulatlanná.

Az egészségügyi ellátás egyik napról a másikra alakult át katonás szabályok szerint működő, leszűkített ellátási renddé. Néhány országban, így Magyarországon is, kirendelt katonák és rendőrök, úgynevezett kórházparancsnokok álltak a kórházak élére. Nem volt előzménye ennek a radikális változásnak, amely hosszú időre megváltoztatja egyrészt a gyógyítók és az egészségügyi hatóságok, másrészt a társadalom és az egészségügy kapcsolatát is.

Már a járvány kezdetén egy furcsa, addig ismeretlen intézkedéssel kellett megbirkózniuk az orvosoknak és a betegeknek, és ezzel teljesen megváltozott az egészségügyi ellátásról kialakult képünk is. Korábban minden egészségügyi felvilágosító kampány egyik legfőbb eleme a megelőzés volt: „Mindenki forduljon időben orvoshoz, járjon rendszeresen szűrővizsgálatokra, és ha valami rendellenességet észlelt, azonnal keresse fel kezelőorvosát". Ezt a bevésődött üzenetet egy csapásra egy teljesen más szlogen vette át: „Mindenki maradjon otthon, és csak sürgős szükség esetén lépjen telefonon kapcsolatba az egészségügyi rendszerrel”. A háziorvosok, szakrendelők és a kórházak nagy része hirtelen elérhetetlenné vált a betegek nagy tömegei számára. Ezt a radikálisan új üzenetet csak hatalmas felvilágosító kampánnyal és a kórházak újra biztonságossá tételével lehet majd eltörölni...


KÉT HULLÁMBAN FUTHAT MÉG FEL A KORONAVÍRUS

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2020.05.21.


A koronavírus nem fog eltűnni, teljesen megszűnni, és amíg nincs vakcina, addig emberélettel vagy gazdasági károk bevállalásával fizethetjük meg a járvány árát. Oltóanyag biztosan lesz, a nehézségek a „részletekben” rejtőznek, de kitérünk arra is, hogy a „vírusszórás” nem esik egybe a tünetekkel.

Ahogy haladunk előre a járvány elleni küzdelemben, folyamatosan más és más aggodalmak vesznek rajtunk erőt, újabb és újabb kérdéseket fogalmazunk meg. Az internetnek hála több-kevesebb kutatás árán szinte mindegyikre meg is találjuk a választ, ám ezek tetemes hányada megalapozatlan, légből kapott badarság. Mi van akkor, ha az új koronavírus ellen nincs hatékony vakcina, meddig és milyen intenzitással fertőz vagy nem fertőz a beteg személy, illetve a járvány mostanság sokat emlegetett „második hullámáról” is elég vad elméletek keringenek.

Dr. Molnár Orsolya evolúcióbiológust, az Ökológiai Kutatóközpont és a Milestone Institute kutatóját kértük, segítsen tiszta vizet önteni a pohárba.

Emberélet vagy gazdasági kár?

A járványügyi intézkedések lazítása kapcsán egyre többször kerül előtérbe az aggodalom a megbetegedések második hullámát illetően. Ezt sokan a lazítás közvetlen hatásaként várják, mások emellett a SARS-COV-2 októberi „visszatéréséről” beszélnek. Fontos leszögezni, hogy eddig semmi nem bizonyítja, hogy a vírus bármilyen éghajlaton szezonálissá válna, ennek ellenére mindkét fenti lehetőségnek megvan a reális alapja...

A 168 ÓRA 2020. MÁJUS 21-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2020.05.21.


Geszti Péter dalszerző, előadóművész, reklámguru az interjúnkat követő napon csatlakozott ahhoz a nemzetközi felhíváshoz, melyben híres művészek arra kérik a világ vezetőit, hogy ne térjenek vissza a járvány előtti szemléletükhöz, ők maguk is lemondanak eddigi pazarló életformájukról.

Magyarország koronavírus puccs után

Eddigi életének kétharmadát Magyarországon, harmadát Amerikában töltötte. Zivataros időben, válságoktól, háborúktól szabdalt korban volt gyerek és kamasz. Most, az új világválság küszöbén van mire emlékeznie. Milyennek látszik egy járvány Amerikában és a nagyvilágban? Hogy kapcsolódik mindez Magyarország történetéhez? Berend T. Ivánt, az MTA volt elnökét, a kaliforniai egyetem (UCLA) professzorát kérdeztük.

A közmunka paradoxonai

Sok szám van forgalomban arról, hogy hány magyar van munka nélkül. A pénzügyminiszter a múlt héten az országgyűlésben 163 ezret mondott, a Portfolio honlap 330 ezerről tud, az MTA kutatóinak becslése viszont 400 ezerről szól.

Szárnyszegett szárnyvonalak


Veszélyes vizekre evezhet a Fidesz, ha megpróbálkozik néhány alacsony forgalmú vasúti szárnyvonal bezárásával. A miniszterelnöki főtanácsadóvá avanzsált korábbi főpolgármester most mégis ennek a lehetőségét pedzegette egy levélben. Miért kell olyan helyeken is vonatnak járnia, ahol naponta csak két szerelvény közlekedik, és alig ülnek rajta? A válasz egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik.

Bukóban a törvény felett álló ügyvéd

A nyomozati adatok szerint volt olyan uzsoraszerződése, amelyben a kölcsönfelvevő ingatlana fedezetül az ügyvéd egyik strómanja nevére került, majd amikor a kölcsön visszafizetési határideje lejárt, a tulaj elképedve látta, hogy a házát már rég eladták, és más nevén van. Az ingatlan visszaszerzéséért újra fizetnie kellett, így lényegében kétszer fizette ki az uzsorakölcsönt.

Lelki mélyrepülés a járványban


A szakemberek becslései szerint ma legalább minden negyedik hazai lakosnak pszichiátriai segítségre lenne szüksége. Az állami egészségügyi ellátórendszerben nagyjából félezer pszichiáter dolgozik. Azaz ha minden segítségre szoruló polgár szakemberhez fordulna, akkor egyenként ötezer beteget kellene kezelniük. Magyarországon nincs regiszter jellegű nyilvántartás, így nem ismerhetjük a kezelés alatt állók és a nem kezeltek pontos számát sem.

Beszélgetések a Dankóban


A koronavírus idején akár több mint száz fedél nélküli férfi tölti az éjszakáit a Dankó utcában. A véletlen és a sors hozza össze őket. Nappal a pánik és a járványveszély miatt cigiért és némi italért mennek a közeli boltba, s néha rövid időre megpihennek a Mátyás tér padjain, ám mivel kinézik – mert vírusterjesztőnek tartják – őket, hamar elkullognak.

Kutyaszorítóban az állatvédők

Az utóbbi időben sajnos egyre több a mentésre szoruló állat, és egyre több a járvány miatt ideiglenesen vagy véglegesen menhelyre száműzött házikedvenc is. Ezért a szervezet próbál folyamatosan erején felül teljesíteni, aminek következtében nemrég egyetlen nap alatt 13 új védencet kellett befogadniuk. Velük együtt így már több mint 1200 állatról gondoskodnak.

Autópiac a karanténban

A kudarc az egyetlen lehetőség arra, hogy még okosabban kezdjük újra – ez volt az autóipar legendája, Henry Ford ars poeticája. A koronavírus-járvány hónapjaiban, amikor a nagy gyárak többsége leállt, az olajár drasztikusan csökkent, amolyan útmutatásnak is felfogható volt a futószalagos gyártósor atyjának majdnem százéves megállapítása. De hogyan tovább?

Sportegyesületek két vállon

Szakértők szerint a magyar sportfinanszírozás rendszere kiemelkedik a világ mezőnyéből. Annyiban igazuk is van, hogy Magyarországnak még sosem volt olyan kormánya, amely annyira sokat költött volna a versenysportokra, mint a jelenlegi. Üröm az örömben, hogy ezzel a teljesítménnyel nem vagyunk egyedül. A dicsőségen olyan országokkal kell osztoznunk, mint Azerbajdzsán, Kazahsztán, Katar vagy Szaúd-Arábia. .

Megbízható, régi ellenség

Tessék rettegni, a Soros-birodalom mindenütt ott van, és támad. Ez a lényege a megújult – bár régi elemekre alapozott – kormányzati propagandának. De mi az oka annak, hogy a koronavírus-járvány enyhülésével megerősödtek a milliárdos elleni támadások? Erre kerestük a választ.

Óvatosan újra indul az élet

Mintegy két héttel a korlátozások szigorának első érdemi mérséklése – a vírus maximális lappangási idejének eltelte – után az új megbetegedések számadatai a jelek szerint kezelhető sávon belül maradnak, és így nem riasztják el az európai országok döntéshozóit a további lazító intézkedésektől. Pillanatfelvétel, elsősorban a szomszédos országokra összpontosítva, lapzárta előtt. / Kárpáti János

Jelentés a laborból

A bécsi egészségügyi rendszer alaposan felkészült: a rendelkezésre álló 12 918 kórházi ágyból május 15-én mindössze 165 ágyat foglaltak el a vírusfertőzöttek, az intenzív osztályokon pedig 47 beteget kezeltek. A kórházba nem került fertőzöttek 797-en voltak. A számok egyértelműen azt mutatták, hogy az ország kórházi kapacitása koránt sincs túlterhelve a járvány betegeivel, és az esetleges újabb hullám fogadására van bőven szabad kórházi hely./Denis Holz

Műbalhé vagy közjogi válság?

Gyökeresen ellentétes értelmezések olvashatók arról, hogy a karlsruhei székhelyű német alkotmánybíróság nemrég szembeszállt a Luxembourgban működő Európai Bírósággal egy olyan jogi kérdésben, amely a Frankfurtban található Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjára vonatkozik. Ha városról városra tovább akarunk barangolni az ügy kapcsán Európában, akkor többek szerint Varsó és Budapest lehet utunk következő két állomása.

Oda a koncertszezon is?


A koronavírus-járvány miatti korlátozások és az azt követő válság súlyos csapást mér a szórakoztatóiparra is. A magyar kormány által meghozott intézkedések értelmében augusztus 15-ig nem tarthatók ötszáz főnél kisebb és nagyobb rendezvények sem. A nyár ugyanakkor köztudottan a fesztiváloké és a koncerteké. A legtöbben élménygyárként tekintenek erre a pár hónapra. Joggal merülhet fel tehát a kérdés: mi lesz velünk koncertek nélkül?

SZABAD SZEMMEL: HA MERKEL ÉS MACRON SIKERES AKAR LENNI, MEG KELL VENNIE A MAGYAROKAT ÉS A LENGYELEKET - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.21.


Minden jel arra mutat, hogy a járvány után csak az erős szövetségi rendszerek lesznek igazából életképesek.

Independent
A szubjektív hangú kommentár arra figyelmeztet, hogy a jövő immár szörnyű, mivel a magyar miniszterelnök megtette azt, amire készült: legázolta a transznemű emberek jogait és most Európa van soron. Orbán ily módon végképp diktátori jogkört vívott ki magának. Úgy hogy most rettenetes következményeknek néznek elébe mindazok, akik már megváltoztatták születéskori nemüket, de azok is, akik ezt csak most fontolgatják. Ráadásul szabad lett az út az erőszakhoz a transz neműekkel szemben, sőt, az is elég, ha úgy gondolják róluk, hogy azok. Roppant szomorú, hogy az új magyar törvény egyáltalán nem számít kivételesnek. Az egész földrészen, de főleg keleten szorulnak vissza az LMBTQ-közösség jogai. Fokozódik az előítélet és a diszkrimináció. Mindenütt: a közterületeken, a munkában, és erre csak rásegítenek a törvények. És Orbán egyáltalán nem egyedi eset e tekintetben. Ebbe az irányba halad az orosz elnök, és Trump is, noha a felmérések azt támasztják alá, hogy az emberek többsége toleráns a melegekkel és a transz neműekkel szemben. Az ilyen politikusoknak ugyanakkor a tudomány is ellentmond, mert nem tekinti elmeháborodottnak sem a melegeket, sem a transz neműeket. Volna arra mód, hogy pálcát törjenek a magyar kormányfő feje fölött, ám ő alighanem kitüntetésnek venné az elmarasztalást. Azok az ötletek ugyanakkor, hogy rekesszék ki lényeges uniós intézményekből, teljesen hiábavalóak. Nagy pénzbüntetéssel kell sújtani, azt érti. Az unió persze látja, hogy itt cselekedni kell, de nagyon nem szeretné, ha a britek után újabb tagot veszítene. Ezért most a közvéleménynek kell tiltakoznia. Mert Magyarországon most oly mértékben lett elviselhetetlen a transz neműek élete, hogy azt semmiféleképpen nem lehet egy lapon említeni a járvány miatt elrendelt megszorításokkal.

The New York Times
Két napja, az uniós pénzügyminiszterek videókonferenciáján Magyarország, Csehország és Észtország ellenezte, hogy az EU szigorúbban lépjen fel a pénzmosás ellen – közölték név nélkül hivatalos források. De hogy a három állam mivel indokolta álláspontját, az nem szivárgott ki. A megkeresett magyar és cseh illetékesek sem árulták el az okot, de mindkét kormány ellen vizsgálat van folyamatban a közösségi alapok felhasználása miatt, miután a brüsszeli könyvvizsgálók, illetve nyomozók súlyos hiányosságokat tártak fel. Észt részről azt mondták, hogy az országnak még nincs végleges álláspontja az ügyben, szükséges-e egy új testület a piszkos pénzek áramlásának megakadályozására. Észtország volt a helyszíne a szervezet eddigi legsúlyosabb pénzmosási botrányának. A Danske Bank ottani leányvállalatán keresztül, ha minden igaz, 200 milliárd, tisztázatlan eredetű eurót folyattak keresztül, összesen 8 év alatt. Ez a balti köztársaság éves GDP-jének a tízszerese. Ugyanakkor a már említett beszámolók szerint Málta sem értett egyet a jelenleg napirenden lévő szigorítással, bár ezt a szigetország vezetői tagadják. Ismeretes, hogy az ország fő pénzintézete, a Bank of Valletta nemrégiben szintén fennakadt az EU szűrőjén. A jelentés ezzel együtt úgy összegzi a megnyilvánulásokat, ahogy azok az államok ágálnak, ahol nemrégiben nagy pénzmosási botrányok, illetve más csalások fordultak elő.

Economist
Trump és a többi hipernacionalista azt állítja, hogy a kölcsönös függések rendszere, a nemzetközi együttműködés csupán illúzió, amit értelmiségiek keltenek, mert szét akarják verni az állami szuverenitást és próbálják elvenni az identitást az emberektől. Ez politika kifizetődő számukra, mert ezek az opportunista vezetők nem fogják vissza a törzsi szenvedélyeket, kiaknázzák a hívek félelmét, hogy megerősítsék saját hatalmukat. Mindezt a Clinton-kormányzat legendás, cseh származású külügyminisztere írja a hetilap felkérésére. Albright rámutat, hogy a világ nagy árat fizet a tekintélyelvű túlzásokért. Nem véletlen, hogy a járvány Kínában tört ki, mivel a pekingi kormány nem bízik a népben, elnyomja a szabad információ áramlást, megakadályozza, hogy az illetékesek, köztük az orvosok, kimondják az igazságot. Az sem véletlen azután, hogy éppen egy sor olyan állam kezelte hatékonyan a válságot, amely erős demokráciának számít. Merthogy a tényekre épülő politikai vita, a civil társadalom szerveződése és kormány, illetve az emberek közti szoros kapcsolat alapvető a fertőzés leküzdéséhez. Nem kérdés, hogy amikor egészségügyi szükséghelyzet van, határozott intézkedések szükségesek. Ám fontos különbséget tenni aközött, amikor egy kormány gyakorolja a hatalmát, illetve, amikor visszaél azzal. Utóbbira példa Orbán Viktor, aki arra használta a ragályt, hogy megkerülje az Országgyűlést és elnyomja a sajtót. Ha ezt megengedik neki és a többieknek, az szépen bedarálja a demokráciát az egész világon. Vagyis nagyon emlékeztetne arra, ami a múlt század 30-as éveiben, a fasizmus uralomra jutása előtt lejátszódott. A nacionalista buzgalom utána milliók halálához vezetett. A demokráciáknak és a demokratáknak mindenütt fel kell ébredniük a fenyegetés láttán. Meg kell erősíteniük a nehezen kivívott jogokat és szabadságokat. Le kell leplezniük, ha bárki mentségként lobogtatja a különleges helyzetet, miközben tartós károkat okoz a jogállami intézményeknek. És együtt kell működniük, hogy le lehessen győzni a Covid-19-et. A tekintélyelvű vezetők részéről az egyik nagy veszély az, hogy azt állítják: csak ők tudják megvédeni országukat, ám ily módon a saját legitimitásukat igyekeznek alátámasztani. Ők a gyengeség jelének, illetve árulásnak tartják a nemzetközi kooperációt. Csakhogy a járvány rávilágított, hogy a mai világban minden szinten erős vezetés kell. Nem lehet megkerülni azt az alaptételt, hogy az összefogás az összes országnak hasznára válik. Ebbe beleértendő, hogy Amerika mindenütt segíthet az embereknek szembeszállni az autoriter uralommal, a leendő diktátorokkal. Támogathatja azokat, akik a jogaikért, a szólásszabadságért, a méltóságukért harcolnak. Hozzájárulhat, hogy ismét a tudomány és a józan ész, ne pedig a kivagyiság legyen a döntések alapja. Persze ha csitul a mostani baj, akkor jönnek majd más veszélyek, a klímaváltozástól a terrorizmusig, és ezeknek csakis közös erővel lehet megálljt parancsolni. De ha ezt megértjük, akkor az út újból a békésebb, gazdagabb és biztonságosabb világ felé vezet.

Washington Post
A kommentár úgy látja, hogy Merkel és Macron mentőcsomagja áttörést jelenthet abban az egyébként szomorú történetben, ahogyan az EU reagált a koronavírusra. Persze majd kiderül, hogy a két politikusnak sikerül-e rávennie a szövetségeseket a csatlakozásra. Ám Németországot illetően már az eddigiek is drámai változást jeleznek. Hiszen az ország idáig kategorikusan elutasította mind a „transzferuniót”, mint a nemzeti adósságok szétterítését. Ám a kancellárt megrázta, hogy az olasz közvélemény egyre jobban elfordul az uniótól. A háború utáni német külpolitika mindig is a transz-atlanti, illetve az európai összefogásra épült. Ám mivel az Amerikához fűződő viszony összeomlással fenyeget, az unió feloszlásának veszélye jóformán egzisztenciális félelmeket vált ki Berlinben. De a kormányfő és népe továbbra sem szeretne a földrész hegemón hatalma lenni. Viszont belátta, hogy újból vállalnia kell a ráháruló szerepet a német-francia tandemben. Úgy hogy a páros a válság miatt elhatározta: újból nekiveselkedik. A tervezett, 500 milliárd eurós alap ügyében gátló tényezőként először is ott vannak olyan kormányok, mint a lengyel és a magyar, amelyek nem szeretnék, ha a jövőben helyettük a déliekhez menne a több pénz. Ily módon meg kell őket venni, éspedig azzal az ígérettel, hogy nem fenyegeti semmi a jussukat. Aztán északon jelentkeznek a szokásos gyanús figurák, beleértve az osztrákokat, dánokat, svédeket és a hollandokat, akik pénzügyekben konzervatívok és nem szeretnék a közös adósságokat. Azon meg külön meg vannak döbbenve, hogy a támogatás elsősorban adományok és nem kölcsönök formájában történne. Az ellenindítvány már készül. A vitát az döntheti el, hogy miként zárul a politikai küzdelem a németeknél. A CDU jobboldala a borúlátó északiakkal ért egyet. Ám Németországban a jelek szerint Merkel és Macron javára dől el a dolog. A konszenzus irányába hatott a karlsruhei Alkotmánybíróság minap közzétett döntése, amely sokkhatást eredményezett, miután az erősen megnehezíti, hogy a német jegybank részt vegyen az EKB kötvényvásárlási programjában. Úgy hogy Berlin jelzésnek tekinti a döntést, mármint hogy ki kell vennie a részét Európa megmentéséből. A tartozást a Bizottság venné fel, de a pénzt nem adnák csak úgy oda a tagországoknak. Pántlikáznák, hogy mire lehet felhasználni a forrásokat. Ily módon minden arra utal, hogy a kancellár nem 180 fokos fordulatot hajtott végre, és nincs arról sem szó, hogy kirajzolódnának az Európai Egyesült Államok körvonalai. Merkel nem változik, ezután is a lehető legkisebb előrelépés felé araszol. De az irány most más, a több EU felé mutat. Egy ekkora ország esetében nem kérdés, történelmi a fejlemény.

Financial Times

A Miniszterelnökségi Hivatal egyik munkatársa úgy reagált a lap legutóbbi cikkére, miszerint Orbán figyelmen kívül akarja hagyni az Európai Bíróság döntését a menedékpolitika ügyében, hogy a jelek szerint Magyarország bármit is tesz, az nem számíthat elismerésre a lap részéről. Stefanovszky András az olvasói levélben egyáltalán nem tartja meglepőnek, hogy a kormányfő a hónap végén vissza akarja adni a különleges felhatalmazást, merthogy az eleve korlátozott volt, így időben is. De hát a járványt kézben tartják, a halottak száma jóval kevesebb, mint nyugaton. Akkor meg minek ez a nagy felhajtás. A végén még kiderül, hogy Magyarország működő demokrácia. A lakosság nagy része a határellenőrzést és a bevándorlás szabályozását a nemzeti szuverenitás alapvető részének tekinti, amit az ország nem ruházott át az EU-re. Így maga akarja eldönteni, kivel él együtt, főleg ha megélhetési migránsokról van szó, akik illegálisan haladnak át egy sor, ún. „biztonságos” országon.