PIKÓ ANDRÁS: ÍME KOCSIS MÁTÉ HÁROM HAZUGSÁGA

24.HU
Szerző: 24.hu
2020.05.14.

...Pikó András friss közleményében három állítását is cáfolja Kocsis Máténak, Józsefváros fideszes országgyűlési képviselőjének.

1. „Nem igaz Kocsis Máté azon állítása, hogy az önkormányzat ne tett volna lépéseket a fejlesztési források lehívására. A valóság ezzel szemben az, hogy dokumentumokkal igazolható, hogy az önkormányzatnak kellett sürgetnie az illetékes Belügyminisztériumot. A kormány késlekedése miatt február 21-ig el sem volt indítható a folyamat.”

2. „Nem igaz Kocsis Máté azon állítása, hogy a kerület nem számolt a Józsefváros számára már korábban megítélt központi költségvetési forrásokkal. A központi költségvetési tételek részletesen szerepelnek az elfogadott kerületi költségvetés bevezetőjében, annak 6. oldalán.”

3. „Nem igaz, hogy Kocsis Mátét nem kereste a kerület vezetése. Józsefváros polgármestereként március 25-én küldtem neki hivatalos levelet, amelyben, mint a kerület országgyűlési képviselőjét partnerségre kértem a józsefvárosiak érdekében.”

Pikó András így zárja közleményét:

"Nekem polgármesterként dolgom van: a kerület bajba jutott lakosságának védelme. Sajnálatos, hogy Józsefváros kormánypárti országgyűlési képviselője és a helyi fideszes képviselők a saját feladatukat és felelősségüket nem látják. Ehelyett egy hete próbálják megmagyarázni, hogyan vettek el 1 milliárd 125 millió forintot úgy Józsefvárostól, hogy nem is vették el. Ez a pénz a józsefvárosiaké volt: ha nem az övék lett volna, akkor a kormánynak nem kellett volna határoznia az elvételéről.
Minden más mellébeszélés.
A józsefvárosiak hosszú időn át emlékezni fognak arra, hogy a legnagyobb bajban hogyan árulta el és hagyta cserben őket a kormány és a Fidesz.

ITT OLVASHATÓ

SZÜLETÉSI RENDELLENESSÉGEKET OKOZHAT A LEGHATÉKONYABB KORONAVÍRUS ELLENI SZER

INDEX
Szerző: MOLNÁR CSABA
2020.05.14.

A favipiravirt Japánban fejlesztették ki, és az ország Kínával egyetemben nagyon bízik abban, hogy az eredetileg influenza ellen megalkotott szer használ az új koronavírus által okozott betegség ellen is. Bár erre még nincsenek egyértelmű bizonyítékok, nagyon valószínű, hogy valóban segít egyes betegeken. Csakhogy, miközben a japán kormány teljes mellszélességgel támogatja a favipiravir széles körű alkalmazását, azt nem verik nagydobra, hogy a szerről közismert, hogy születési rendellenességeket okozhat a vele kezelt nő gyermekében. A SARS-CoV-2 vírustól életveszélyes állapotba került emberek nagy többsége idős, ez a mellékhatás így nem magától értetődően zárja ki a gyógyszer alkalmazhatóságát, de fiatal nőknél súlyos bajokat okozhat.

A hét elején az Innovációs és Technológiai Minisztérium bejelentette, hogy lezárult az új típusú koronavírus ellen Ázsiában már hatékonynak bizonyult gyógyszerhatóanyag, a favipiravir magyarországi fejlesztésének első fázisa. Az ITM keddi közlése szerint laboratóriumi körülmények között már sikerült előállítani a generikus hatóanyagot, és őszre lehetővé válhat a gyógyszer hazai engedélyezése és gyártása is.

A favipiravirt annak idején a Fujifilm egyik leányvállalata (a Toyama Chemical) fejlesztette ki influenza ellen. Ők Avigan néven forgalmazzák, de generikus hatóanyagként ma már bárki előállíthatja a világon. Bár a szer japán fejlesztés, mégis a kínaiak dobták be a köztudatba, amikor Csang Hszin-min, a kínai tudományos és technológiai minisztérium egyik tisztviselője mondta azt, hogy látható mellékhatások nélkül, hatékonyan segítette a koronavírusos betegek felépülését.

Generikumként bárki gyárthatja

Ma már Kínában gyártják a legtöbb favipiravirt, mert tavaly lejárt a Fujifilm szabadalma a hatóanyagra, de Japán is a gyártás fellendítésére készül, hogy milliószámra tudjanak gyógyszert szállítani a hazai betegeknek, amint meglesz a tesztek pozitív eredménye. Ez eddig szép és jó. De van egy kevéssé reklámozott tulajdonsága is a favipiravirnak: egyes esetekben a kezelt nők gyermekei születési rendellenességekkel jönnek a világra.

ITT OLVASHATÓ

TÖRÖK GÁBOR: AZ ELLENZÉK JÓL TESZI, HA GONDOLKODIK AZ ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁS LEHETŐSÉGÉN

444.HU
Szerző: UJ PÉTER
2020.05.14.

  - A kormányt Facebookon kritizálók    

  rendőri vegzálása „valószínűleg nem  

  tudatos politikai cselekvés”.

  - A felhatalmazási törvény nemzetközi 

  visszhangja inkább ártalmas a Fidesznek, 

  hiába építi belőle a „támadják 

  Magyarországot” narratívát.

  - A válságkezelés első szakaszát 

  megnyerte a Fidesz, de még súlyos 

  gazdasági és társadalmi krízis várhat az 

  országra.

  - Olyan helyzettel kell majd szembenéznie 

  a kormánynak, amilyennel egyszer sem találkozott: hatalmas munkanélküliség, gazdasági visszaesés, adósság.

Ilyen megrázkódtatások a hatalmi viszonyok radikális megváltozásához vezethetnek.

- A kormány illetve a kormányfő hatalmának külső, intézményi korlátja nincs. Már a felhatalmazási törvény előtt sem volt.

- Az ellenzék jól teszi, ha gondolkodik, mi lesz, ha augusztusban Orbán Viktor előrehozott választásokat jelent be.

- Török Gábor politológussal beszélgettünk az elmúlt hetek legfontosabb belpolitikai eseményeiről.

A felhatalmazási törvény célja valójában nem a magyar demokrácia felszámolása vagy korlátozása, hanem igazából politikai csapda, amibe az ellenzék bele is sétált – figyelmeztetett április elején Török Gábor politológus. A törvénycsomag része volt a rémhírterjesztés büntetési tételének megemelése is, amit sokan értékeltek úgy, hogy ez is inkább valamiféle pszichés nyomásgyakorlás, félelemkeltés, valószínűleg soha senkin nem fogják alkalmazni. Hétfőn és kedden aztán mégis alkalmazták: 24 órán belül két esetben is intézkedett a rendőrség rémhírterjesztéssel gyanúja miatt. Teljesen ártalmatlan Facebook-posztok szerzőire csapott le. Vajon lehetséges volna, hogy a magyar felhatalmazási törvényről szóló Európai Parlamenti vita előestéjén, amikor a magyar miniszterelnök naponta instruálja a rendőrség vezetőit, véletlenül induljon két ilyen ügy?

Török Gábor személyes tapasztalatai azt mutatják, hogy a miniszterlelnök érdeklődése „mindenre kiterjed, ami az országban történik, egészen meglepő dolgokra is. Aközben azért nem minden történés, ami nyilvánosságra kerül, az ő szándéka, ötlete iniciatívája alapján történik.” Török szerint ezek az ügyek „politikai hasznosság szempontjából” inkább ártalmasak, mint hasznosak a kormánynak. Nem tudhatjuk pontosan, hogy milyen motivációi voltak a rendőri intézkedéseknek, de a politológus nem tartja valószínűnek, hogy „tudatos politikai cselekvés központilag kigondolt eleme” lenne...

ITT OLVASHATÓ

„ORBÁN NEM AKKORA SPÍLER, HOGY NE LEHESSEN A JOGÁLLAMI ÚTRA TÉRÍTENI”

HÍRKLIKK

Szerző: KARDOS ERNŐ

2020.05.14.

„Kár, hogy Orbán Viktor nem mert eljönni, szívesen szembesítettem volna a tetteivel!” – mondta az Európai Parlamentben Gyöngyösi Márton. A jobbikos képviselő szerint, ha a magyar kormányfőt nem sikerült a jog útjára terelni, akkor az egész Európai Unió veszélybe kerülhet. A mai vitanap után Gyöngyösi Márton nyilatkozott a Hírklikknek.

Fontos volt ez a mai parlamenti vita, vagy az egészből csak arra fogunk emlékezni, hogy Orbán Viktor nem ment el, Varga Judit pedig nem szólalhatott meg?

Az tény, hogy ez olyan típusú vita volt, amely után a ház nem fogadott el határozatot, tehát közjogi következménye nincs. De az már önmagában nagy jelentőségű, hogy az Európai Parlament szót válhatott a magyar felhatalmazási törvényről. Az unió azon országai, amelyekben van a jogállamnak és a demokráciának hagyománya, megdöbbenéssel és felháborodással fogadják nemcsak a kormánynak teljhatalmat biztosító felhatalmazási törvényt, de azt is, ami az elfogadása óta zajlik Magyarországon.

Ön szerint mennyire vannak tisztában a képviselők azzal, hogy a járvány ideje alatt valójában mi történik Magyarországon?

Tisztán látjuk valamennyien, és azt el is mondtam, hogy Orbán Viktor kormánya magántulajdonban lévő cégeket vesz állami felügyelet alá. Eközben a haveri körét, meg saját családtagjait kistafírozza. Titkosítanak állami szerződéseket, megfosztanak politikai pártokat az állami forrásoktól, einstandolja a kormányzat az önkormányzatoknak járó iparűzési adót. Mára pedig oda jutott a hatalom, hogy embereket rabosít, mert a közösségi médiában hangot adnak az ellenvéleményüknek. Ez elképesztő és példa nélküli a civilizált világban.

Szóval tudják, hogy mi történik, de az is világos, hogy mi a cél?

Nézze, ma már a legtöbb képviselő tisztában van azzal, hogy Magyarországon a jogállam felszámolása történik. Talán azt nem látják tisztán, hogy nem ideológiai háború zajlik az unió és Orbán Viktor között, hanem egy kőkemény gazdasági háború folytatódik a hatalomért.

Addig, amíg a magyar miniszterelnök szemére azt hányják, hogy kisiklatta az isztambuli egyezményt – ez is gond persze, – de a lényeg inkább az, hogy európai forrásokhoz juttatják Orbán Viktort, aki az uniós támogatásokból építi ki az egypárti, egyszemélyes diktatúráját Magyarországon. És közben folyamatosan számolja fel a jogállamot és a demokráciát.

Mindezt megteheti egészen addig, amíg a német ipar, illetve a német befektetők Magyarországon megtalálják a számításukat. Tehát amíg lehet rabszolgabéreket fizetni a rabszolgatörvény alapján, amíg a magyar szakszervezeteknek nincs hangja, amíg magyar adófizetői pénzekkel tömik a külföldi befektetőket, addig a németek csak szóban fogják kritizálni Orbán Viktort. Egyébként gyakorlati lépésre nem szánják el magukat, nekik ez így, ahogy van, tökéletesen megfelel.

Ahogy Günther Oettinger mondta néhány éve: senki ne gondolja, hogy Orbán Viktort érdemes szankcionálni a pénzügyi támogatások megvonásával, hiszen ezek a pénzek elsősorban a donor-országokba vándorolnak. Tőlük vásárolnak árut az infrastrukturális fejlesztéshez, az építéshez acélt, betont, téglát és mérnöki szaktudást...

ITT OLVASHATÓ

VÍRUSKÖZÖSSÉGEK - A HVG SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2020.05.14.

„Egy filmesnek sosem árt, ha tesztelheti, működik-e még a rugalmassága, a lélekjelenléte” – mondja Szellem rovatunkban Enyedi Ildikó rendező, aki a thesszaloniki filmfesztivál felkérésére filozofikus hangvételű karanténrövidfilmet készített. Tesztelni egyébként sem árt, ezt szintén az ő esete bizonyítja, hiszen minden óvatossága ellenére elkapta a vírust. Vagy a vírus őt, nézőpont kérdése.

Nézőpont kérdése az is, van-e felelőse a vírus terjedésének. Csak akkor van, ha az a kormánypárt politikai érdekeit szolgálja – vonja le a következtetést Magyarország rovatunk szerzője, aki rezignáltan állapítja meg: a főváros úgy készül a korlátozások lazítására, hogy meg van fosztva az érdemi információktól. Azt pedig a Világ rovat mutatja be kellő részletességgel, hogyan enyhítenek a szigoron Nyugat-Európa több országában. Remélhetőleg nem abból a megfontolásból, hogy kiterjesztve folytassák – Falus Ferenc korábbi tiszti főorvos szavaival – azt a három hónapja tartó emberkísérletet, amelyben korántsem önkéntes a részvétel; vagy hogy humán eledelt küldjenek a dél-spanyolországi Playa de Calahondán a part közelében fürdőző négyméteres cápának.

Az áldozattá válásnak is vannak fokozatai, a válság a szegényeket még szegényebbekké teszi – figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap friss elemzése. Öt korábbi járvány gazdasági következményeiből azt szűrte le, hogy

a sebezhető és a képzetlen, iskolázatlan rétegek a fő vesztesek;

még azokban az országokban is nőttek az egyenlőtlenségek, ahol a kormányok igyekeztek azokat mérsékelni. Ezért az IMF egyebek mellett azt javasolja, hogy a mostani járvány során könnyítsék meg a hozzáférést a táppénzhez és a munkanélküli-segélyhez, bővítsék a közmunkaprogramokat, növeljék a személyi jövedelemadó progresszivitását, például átmeneti szolidaritási adó kivetésével. Az IMF által ajánlott terápiából a magyar kormány csak a közmunkaprogram bővítését fontolgatja, Európa legrövidebb idejű álláskeresési támogatásához ragaszkodik, a kétharmados törvénnyel bebetonozott egykulcsos adó pedig igazi tabu. Pedig a gazdasági hatások már most is súlyosak: elszabadultak az élelmiszerárak, leálltak az autógyárak, a BMW a bőséges állami támogatás ellenére elhalasztja debreceni beruházását, a kis- és közepes vállalkozások túlélését szolgáló, kedvezményes kamatozású hitelek körül sok a bizonytalanság, mind a bankok, mind a cégek túlságosan kockázatosnak tartják azokat – derül ki Gazdaság és Trend rovatunkból.

A járvány függönye mögött

a klientúra gyarapítása zavartalanul folyik,

erre hoz bőséges példatárat a Fókuszban rovatunk összeállítása. Közben folytatódik a politikai ellenzék kiszorítása is a közéletből. Egyáltalán, minden ellenségesnek ítélt gondolaté. „Jogunk van megvédeni országunkat, kultúránkat, törvényeinket, hagyományainkat és nemzeti értékeinket” – ezzel az érveléssel utasította el az Országgyűlés kormánypárti többsége a nők elleni erőszak megelőzését, felszámolását szolgáló isztambuli egyezmény ratifikálását, holott azt a magyar kormány 2014-ben még aláírta. A döntés látványos visszalépés a boszorkányüldözés felé, bár az momentán fiktív, és csak a gendertudományok művelőire terjed ki.

„Van egy álmom arról, milyen szép lenne, ha a nők egyenjogúságáért elsősorban a férfiak harcolnának – töpreng Enyedi Ildikó, miközben Füst Milán A feleségem története című remekművét, a féltékeny Störr kapitány történetét viszi filmre. – Nem azért, mert az érdekük, hanem mert az elemi igazságérzetük ezt diktálja, különben kényelmetlenül éreznék magukat.”

Ám ebben az országban azok érzik kényelmetlenül magukat, akik restelkednek a politikai többség „hagyományvédő” határozata miatt.

ITT OLVASHATÓ

A 168 ÓRA 2020. MÁJUS 14-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2020.05.14.

A koronavírus-járvány miatt egyre többen gondolják, hogy fontos lenne vizsgálni: miképpen hat a mentális egészségre a jelenlegi bezártság. A Berkeley Egyetem egyik kutatója már kutat ezen a területen, és elemzéseibe bevonta Magyarországot is. Ez nagyrészt a Magyar Televízióból – főleg külföldi riportjairól – ismert Al Ghaoui Hesnának köszönhető. Ösztöndíjat nyert ugyanis az egyetemre, és társkutatóként bekapcsolódott a projektbe. 

Az embertelenség a rendszer lényege

Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja egész életében a hazai szegénység felszámolásáért küzdött. Társadalomtudósok nemzedékei nőttek fel a tanításain, s mivel baloldali világnézetét mindig is nyíltan vállalta, sokaknak lett a példaképe is. Annak a generációnak a tagja, amelyik még átélte a második világháborút, az ötvenes évek diktatúráját. De vajon mit gondol a jelenlegi világjárványról, s annak hazai következményeiről?

Facebook: a fausti alku

Az elektromosság nagyszerű dolog, de aki ellenzi a halálbüntetést, nem örül annak, hogy villamosszékek működtetésekor kivégzésekre használják. Ezzel a példával világította meg Sajó András, a strasbourgi emberi jogi bíróság volt alelnöke, milyen problémákkal néz szembe a Facebook most létrehozott Felügyelőtanácsa. Még hozzátette: a politika mindig is emocionális, és mindig is manipulatív volt.

Túlélő üzemmódban

Visszafogás, leépítés, bezárt kioszkok, viharos bevételcsökkenés – a reklámpiac tetszhalála, a fogyasztás visszafogása, a meglóduló munkanélküliség, a szabad mozgás korlátozása világszerte válságba sodorta az online hírközlést éppúgy, mint a hagyományos sajtópiacot. Míg a 2008-as válság a nyomtatott sajtó visszaesését, az online hírközlés diadalát hozta, a koronavírus-válság az internetes site-ok szerkesztőségeit is veszélybe sodorja. Magyar sajátosság, hogy a sajtó válsága politikai válság is. A kormány-közeli médiumok – bár a válság őket is megtépázza – szilárdan védelmezik állásaikat, a nem kormányközeli portálok és printlapok tragikus veszteséggel számolhatnak. Meddig hátrálhatunk?

Újraírnák a történelmet a káoszban

Miután a populista politikusok a kormányzáshoz általában nem, csak a gyűlöletkeltéshez értenek, úgy gondolják, hogy a jelenkor történelmét is át kell írniuk. Többek között ezzel magyarázza Forgács Imre politikai elemző, a Bajnai-kormány egykori minisztere, hogy a Fidesz politikusai szerint 1990-ről ma már bármilyen ostobaságot lehet állítani. Beszélgetésünkből kiderül, az sem lepi meg, hogy a populisták törzsszavazói szinte vallásos hittel rajonganak kedvenceikért.

Mindenütt jó, de a legjobb...?

Bár a tendencia javul, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente még mindig mintegy húszezer magyar dönt úgy, hogy külföldön fog boldogulni. Több mint egymillióan vállalnak munkát külföldön, tavalyelőtt ez a szám még 965 ezer volt. A külföldön élő magyarok közül sokan nem is tervezik a hazatérést.

Magukra hagyott hitelesek

A kormány, amely azzal kérkedett, hogy senkit sem hagy az út szélén, mégis ott hagyott több százezer devizahitelest. Bár fedél lesz a fejük felett, ez csekély vigasz számukra. Miközben ugyanis a normál törlesztéseket felfüggesztették, a végrehajtás alatt álló, a követeléskezelőknél lévő szerződések esetében minden marad a régiben. Miért esett ki ez az egykor oly fontos társadalmi csoport a Fidesz látóköréből?

Isten nem ragaszkodik a pompához

Majdnem száz, ám a koronavírus-járvány idején akár több mint száz fedél nélküli férfi – mivel nemigen tehet mást – a Dankó utcában tölti az éjszakáit. A véletlen, a sors hozza össze őket. Amikor a történetüket mesélik, mindegyikük Iványi Gáborral kezdi, aki így akkor is jelen van, amikor épp máshová szólítja a kötelesség.

Járványkórház – kérdőjelekkel

A nyilvánosságra került képek valóban önmagukért beszélnek. Maga a komplexum a kiskunhalasi börtön területén van, bár a fogvatartottak által használt részektől távolabb helyezkedik el. Nem véletlenül esett a választás erre a helyszínre. Korábban működött itt egy ugyancsak konténerekből álló menekültszállás, így a közművek már rendelkezésre álltak.

Élet, te drága!

A mostani megbetegedések kapcsán gyakran emlegetik Kínát mint a kiinduló gócpontot. Arról viszont sokkal kevesebb szót ejtenek, hogy az ázsiai óriásbirodalom „árnyéka” már egy esztendeje ránk vetül. Az ugyancsak onnan kiindult sertéspestisnek „köszönhető” ugyanis, hogy a sertéshús ára rendületlenül növekszik, lassacskán eléri a 30 százalékot, ami sokéves rekord.

Ismeretlen embermentő a papíriparból

Történetünk egyik hőse tehát Kasser (Kasza) Sándor, aki később külföldön az Alexander Kasser nevet használta, s egyike volt a Valdemar Langlet irányította magyarországi Svéd Vöröskereszt vezetőinek. Közvetve, közvetlenül ezrek köszönhetik neki az életüket. A másik a felesége, Arányi Erzsébet (Elizabeth), aki mint Raoul Wallenberg tolmácsa működött közre az embermentésben.

Kabaré lett a szappanoperából

Több mint két hónapja dühöng a járvány Lengyelországban is, ahol május 10-re tűzték ki a végül is elhalasztott államfőválasztást, de 6-án még ember nem volt, aki biztonsággal kijelenthette volna, hogy a kijelölt napon valóban lesz-e választás. Az elmúlt hetekben a paletta minden árnyalata részéről kapkodás, fokozódó káosz és megdöbbentő bizonytalanság jellemezte a lengyel belpolitikát.

Még nem tudjuk, honnan jött a vírus

Amikor Donald Trump azzal fenyegetőzik, hogy minden amerikai életéért tízmillió dollárt fog követelni Pekingtől, mert Kína eltussolta a járvány veszélyét, és a vuhani tudósok szerinte nem tartották be a biztonsági előírásokat, természetesen többről van szó, mint a járványról. És nem csak arról, hogy novemberben elnökválasztás lesz.

Portré arc nélkül

Horthy Miklós kormányzó csaknem negyedszázados regnálása máig intenzív vitákat vált ki a holokauszt és a korabeli antiszemitizmus tükrében. Így az olvasó érdekfeszítő munkaként veheti kezébe Ungváry Krisztián történész legújabb könyvét, amely a téma kimerítő feldolgozását ígéri. Annak okán, hogy kiterjedt pszeudo-tudományos apológia áll szemben a történészszakma által megfogalmazott, általában igencsak lesújtó ítélettel, üdvözlendő, hogy Horthy tevékenységét új megközelítésben kívánja bemutatni egy neves kutató.

Importördög

Tavaly jelent meg a Mit akar Soros? című könyv magyar kiadásban. Most aktuálisabb, mint valaha, bár ezt a mondatot bármikor leírhattam volna az elmúlt néhány évben. Anna Porter magyar származású írónővel arról beszéltünk, hogy mitől vált sok helyen ördögi figurává Soros, és hogy miért vonzzák őt az ellentmondásos magyar személyiségek.

Rendőrkordon a színház előtt

Olyan rendőrkordon és tömeg vette körül a Vígszínházat, hogy jeggyel is csak hosszas közelharc árán lehetett bejutni, és előadás után akkora volt a 20-25 perces, tüntetésszámba menő vastaps, aminek semmiképpen nem akart vége szakadni, hogy a színészek már civil ruhában jöttek ki meghajolni. Ilyet, mint már több mint 40 éve, a kaposvári Csiky Gergely Színház pesti vendégjátékán, az Állami áruház előadásakor, azóta sem láttam.

Barna jó nevet kapott

A kiváló sportember 1911-ben született Braun Győző néven (ha a szülei tudták volna, milyen testhezálló keresztnevet találtak gyermeküknek!), de később, 1933-ban, mint oly sok zsidó, jobbnak látta magyarosítani. Így lett a Braun tükörfordításából Barna, a Győzőből meg – ki tudja, miért? – Viktor. 

ITT OLVASHATÓ

GRECSÓ KRISZTIÁN: HA KINYITHAT A TEMPLOM ÉS A STRAND, A SZABADTÉRI SZÍNHÁZ VAJON MIÉRT NEM?

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2020.05.14.

Azt hisszük, húsz év munkáját nem lehet csak úgy elsöpörni, aztán egy pillanat alatt kiderül: dehogynem – mondja Grecsó Krisztián, aki tavaly kigyógyult a rákból, így van tapasztalata abban, milyen is az, amikor egyik napról a másikra feje tetejére áll az életünk. Ez a trauma, akárcsak az apává válás katarzisa, fontos szerepet kap frissen megjelent verseskötetében is. Állami elismerést ugyan már tizennégy éve nem kapott, de Vera című regényéért most megkapta a Libri irodalmi közönségdíjat, több mint 34 ezer szavazat alapján. Grecsó Krisztiánnal a szabadban sétálgatva beszéltük meg, mit beszélne meg szívesen Kovács Ákossal, megtörhető-e a generációkon át öröklődő gyűlölködés, és mi lehet az emberre olyan elemi hatással, hogy összetévessze a Dunát a Tiszával.

Mivel a kávézók még zárva, a Szent István parkban beszélgetünk. Környékbeli lakosként gyakran üldögél itt a padon?

Nem, inkább sétálni szoktunk itt. Ha ugyanis nem tolom a kislányomat, felébred. Kavicsos az út, pont jól rázkódik a babakocsi, így meditatív háromnegyed órákat töltöttem itt, mielőtt a parkot is lezárták a járvány miatt. Egy-egy ilyen séta alkalmat ad arra, hogy végiggondoljam, mi van.

Csak Hannának, vagy önnek is szüksége van, hogy folyamatosan mozgásban legyen?

Én azért leülnék, de az az igazság, hogy Hanna érkezése előtt nagyon ritkán fordultam meg itt. Idősek járnak egészségügyi sétára, meg a gyerekesek a kicsiket legeltetni, de magától ritkán jön ide az ember merengeni. Szoktak koncerteket és felolvasásokat is tartani, nekünk is volt itt fellépésünk Hrutka Robival. Azért különösen emlékezetes, mert épp a műtétem előtti este történt. Hatalmas daganat volt a nyakamon, amit egy őrült nagy szakállal próbáltam leplezni. Szemből sikerült is, de aki oldalt ült, döbbenten nézett, hogy mi a fene az ott...

ITT OLVASHATÓ

EP-VITA: EGY FILLÉRT SE ADJANAK AZ ORBÁN-KORMÁNYNAK!

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.05.14.

Nem kímélték az EP-képviselők a magyar kormányt, de az uniós intézmények is megkapták a magukét a veszélyhelyzeti intézkedésekről tartott parlamenti vitában.

A magyar veszélyhelyzeti kormányzásról rendezett csütörtök reggeli európai parlamenti vitában csaknem annyi bírálatot kapott a “tétlenkedő” Európai Bizottság és a kormányközi EU Tanács, mint Orbán Viktor és a Fidesz. A néppárti és a balliberális EP-képviselők egyaránt számon kérték a két uniós intézményen, hogy miért segédkezett a magyar demokrácia tíz éve tartó leépüléséhez, és miért nem cselekszik most sem, amikor a magyar kormányfő a koronavírus-járvány mögé bújva szilárdítja meg önkényuralmi rendszerét. 

Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke elmondta, hogy egyelőre nem indítanak kötelezettségszegési eljárásokat, de folyamatosan, napi szinten figyelemmel kísérik a rendkívüli helyzetben hozott magyar kormányzati intézkedéseket. Különösen aggályosnak tartanak bizonyos munkajogi és adatvédelmi korlátozásokat, amelyek szembe mehetnek az uniós joggal. Jourová kiemelte, hogy a veszélyhelyzeti kormányzásra olyan politikai környezetben kerül sor kerül sor, amely az elmúlt években egyébként is aggodalomra adott okot. Külön is megemlítette a médiaszabadság egyre romló helyzetét és az újságírók megfélemlítésére alkalmas büntetőtörvénykönyvi változtatásokat. Az alelnök jónéhány EP-képviselő felvetésére válaszolva megerősítette: rendületlenül kiállnak amellett, hogy az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kössék a jövőre kezdődő költségvetésben.

A vitában felszólalók zöme kíméletlen kritikával illette a magyar kormányt, amiért időkorlát nélküli rendkívüli kormányzásra rendezkedett be, és azt az ellenzék meggyengítésére, saját hatalmának a megszilárdítására, a fideszes oligarchák kitömésére, a független sajtó és a civilek elhallgattatására használja fel. Több baloldali és zöldpárti képviselő Orbánék szemére hányta, hogy a járvány elleni küzdelmük hevében maradt idejük a nők elleni erőszakot elítélő Isztambuli Egyezmény megtorpedózására és a transzneműek jogainak csorbítását előíró törvényjavaslatra. 

“Mire vár az Európai Bizottság és az EU Tanácsa? A hallgatás bűnrészesség!” — fejtette ki felszólalásában Iratxe García Sánchez, a szocialista frakció vezetője. Szerinte a Bizottságnak elég indoka lenne kötelezettségszegési eljárások indítására, míg a kormányokból álló Tanácsnak sürgősen fel kellene pörgetnie a holtpontra jutott 7. cikkelyes folyamatot. Mások is megrótták a két intézményt a semmittevés miatt, például a luxemburgi néppárti Christophe Hansen és a holland liberális Sophia in’t Veld, aki a saját kormányát is bírálattal illette, amiért inkább a költségvetési fegyelem ellen vétó tagállamokat regulázná, semmint a jogállamiságot sárba tiprókat...

ITT OLVASHATÓ

RAKÉTÁKAT A MAGYARNAK!

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.05.14.

Tele vagyok aggodalommal.
Ha mondjuk Nagyurunk megnövelt hatótávolságú rakétákkal kíván lőni a vírusra, akkor könnyen a rémhírterjesztés utálatos bűnébe esem, oszt jön értem a Szerv, és még örülhetek, ha nem a TEK néhány emberhegye esik a hátamra, elhárítani a személyemben rejlő veszélyt.
Hogy ez nem a vírussal kapcsolatos?
Kit érdekel? - a lenyúlt vállalat sem lélegeztetőgépet gyártott, hanem papírdobozt, mégis elrendezték, amit a bíróságok évek óta nem tudtak rendbetenni, - Roma locuta, causa finita est, ahogy a művelt francia mondotta volt, és senkinek se jussék eszébe rasszizmussal vádolni, bármennyire kézenfekvőnek is tűnik, latinul értekező feleink nem ismerték a hosszú '"Ó" betűt...
Hogy nincs arról hír, hogy a vírus ellen rakétákat szeretne bevetni Harcimarci?
Istenem, hát annyi mindenről nincs hír!
Ha lenne, nem lennénk hibrid rezsim a Freedom House aktuális értékelése szerint, hanem demokráciának hívnák a jelenleg uralkodó rendszert, így viszont bármelyik percben kiderülhet, hogy a rakéták a vírus ellen kerülnek bevetésre, én pedig okvetetlenkedésemmel gátolom a nemes küzdelmet - a budapestiek és a krónikus betegek oldalán állok, személyesen Soros megbízásából.
Akkor pedig ülhetek a vírus eljöveteléig, mint a túzok, rámrohad a műanyaglakat is...
Ezért hát ünnepélyesen kijelentem, hogy amikor azt írom, hogy hatvan darab rakéta beszerzése az Egyesült Államoktól a bornírt baromság és a deformált lelkivilág iskolapéldája, akkor az csak egy vélemény, mellyel természetesen nem értek egyet - habár ez sem jelent semmit.
A szájmaszk használatával és a tömeges tesztekkel sem értettem egyet, - Cili nénivel értettem egyet - erre most kiderült, hogy rosszul értettem egyet, mégis kell a szájmaszk, meg tesztek.
Még szerencse, mire lassan vége lesz a korlátozásoknak, addigra kiderítette ezt a szakszerűségéről elhíresült operett-törzs, és szellemi atyjuk, aki feltehetően a koronavírus elleni harc csúcspontjaként magáévá teszi a koronát, így hárítva el a nemzetet fenyegető veszély utolsó morzsáit is...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁGNAK TISZTESSÉGES, JÓ KORMÁNYA VAN – ÉS MÉG 13 EGYÉB RÉMHÍR

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.05.14.

A többi 13 rémhírünket itt olvashatják:

Magyarország okos emberek gyülekezete.

Magyarországon nincs kirekesztés, mi magyarok szolidárisak vagyunk azokkal, akik nálunk is szegényebbek, elesettebbek, üldözöttebbek.

Magyarországon jogrend van: a bűnt nem pártolják, hanem üldözik.

Magyarországon verseny van, és nem harc, aki másként gondolkodik, nem ellenség, hanem ellenfél.

Magyarország nem egy befelé forduló, önmaga démonaival harcoló, múltjával és jelenével megbékélni nem tudó ország, választott vezetője nem vív hülye, sehova sem vezető, a nemzetnek ártó, ezért hazaáruló szabadságharcot.

Magyarországon tisztességtelen, korrupt, kizárólag maga, családja és üzletfelei boldogulására gondoló ember nem kerülhet vezető pozícióba.

Magyarországon az adófizetők 100 milliárdjából fenntartott közmédia pártatlan, szakmailag színvonalas, a műsorokat nem pártkatonák, hanem valódi újságírók készítik.

Mi, magyarok nem követeljük a tiszteletet, hanem kiérdemeljük.

Magyarország három legfőbb közjogi méltósága – államfő, miniszterelnök, házelnök – kizárólag a közjó érdekében, a nemzet felemelkedése és gyarapodása érdekében dolgozik.

Magyarországnak olyan vezetője van, akinek eszébe sem jutna, hogy a járvány ürügyén, totális uralomra törjön, és a neki nem tetsző – értsd: ellenzéki vezetésű – településeket tönkre tegye.

Magyarország miniszterelnöke büszke arra, hogy Budapest az ország fővárosa, szereti ezt a várost, s mindent megtesz azért, hogy sikeres legyen.

Magyarországon nem a csókosok és az ügyeskedők boldogulnak, hanem tehetséggel és tisztességes munkával lehet előbbre jutni.

Magyarország ma egy rendes, normális, boldog ország.

ITT OLVASHATÓ

KARÁCSONY GULYÁS GERGELYNEK: NEVETSÉGES ÉS MÉLTATLAN A KORMÁNY TITKOLÓZÁSA

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: narancs.hu
2020.05.14.

A főpolgármester szerint a kormány elsunnyogja az egyeztetést, információt nem ad át, a pénzeket elveszi, de a döntések felelősségét nem vállalja.

„A korlátlan felhatalmazással rendelkező kormány, amely az információkat is kisajátította, a megígért egyeztetést elsunnyogja, miközben statáriálisan hoz döntést az önkormányzatok bevételeiről, most, a korlátozások lazításáról nem tud/akar/mer maga döntést hozni“, áll Karácsony Gergely levelében, amit Gulyás Gergelynek küldött.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kikérte a polgármesterek é véleményét a kijárási korlátozás megszüntetésével kapcsolatban. Karácsony a Facebookon tette közzé válaszát...

ITT OLVASHATÓ

NAPIPARTIZÁN #28 | EZT KELL TUDNOD AZ ORSZÁGOS KORONAVÍRUS-SZŰRŐVIZSGÁLATRÓL

NAPIPARTIZÁN
Szerző: napiPartizán
2020.05.14.

  Május elsején négy orvosi egyetem 
  országos reprezentatív koronavírus-
  szűrővizsgálatot indított a Központi 
  Statisztikai Hivatallal közösen, ám eddig a 
  több mint 8000 tesztből mindössze két 
  esetben lett pozitív az eredmény. Mai 
  adásunkban Varga Mátéval, az ELTE TTK 
  Genetikai tanszékének munkatársával, 
  valamint az országos tesztelésben 
  résztvevő, de a neve elhallgatását kérő 
  orvossal beszélgettünk arról, hogy mire 
  következtethetünk az első eredményekből, 
  valamint hogyan is zajlik pontosan a 
  szűrővizsgálat...

ITT NÉZHETŐ MEG

NAPIPARTIZÁN #27 | EXKLUZÍV - VENDÉGEINK A "RÉMHÍRTERJESZTÉSÉRT" ELŐÁLLÍTOTT ELLENZÉKIEK

NAPIPARTIZÁN
Szerző: napiPartizán
2020.05.13.

  Rémhírterjesztéssel vádoltak meg, majd 
  rendőrök vittek el otthonából két ellenzéki 
  férfit is kormánykritikus Facebook 
  bejegyzéseik miatt. Mai adásunkban arról 
  kérdezzük őket, pontosan hogyan zajlott a 
  házkutatás és a kihallgatás, de vendégünk 
  lesz még a TASZ jogásza, Kaputa Júlia is, 
  aki segít jogilag értelmezni a történteket.

  ITT NÉZHETŐ MEG

AMIKOR KORMÁNYKRITIKUS POSZTOKRA SÜTIK RÁ A RÉMHÍRTERJESZTÉST, AZ MAGA A VEGYTISZTA MEGFÉLEMLÍTÉS

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.05.13.

Két nap alatt két férfit vitt el a rendőrség rémhírterjesztés miatt. Mindkettejüket elengedték. Nem is ez a lényeg.

Hanem az, hogy mi is volt az, ami miatt bevitték őket. Az első esetben egy konyhafilozófiai eszmefuttatásról volt szó kis diktátorozással, miegyébbel. A másodikban pedig egy zárt csoportban(!) megosztott Hadházy Ákos-bejegyzésről, amihez 1 sort(!) mellékelt a poszt szerzője, amiben egy ténymegállapítást tett. A Hadházy-bejegyzésben a független országgyűlési képviselő a kórházi ágyak kiürítése miatti nyomásgyakorlásról elmélkedik röviden.

Valaki nemrég kérdezte tőlem, hogy mi a Mércénél nem tartunk-e attól, hogy majd ezt a rémhírterjesztős dolgot minden félszóra ráfogják majd, és nem tartja-e ez vissza a szerzőinket attól, hogy megírják a véleményüket, vagy akár a pőre tényeket. Akkor azt mondtam, hogy nem lehet úgy újságot írni, hogy folyamatosan ez lebeg a szemünk előtt. Természetesen nem írunk rémhíreket, de tartjuk magunkat az elveinkhez, aztán lássuk meg, mi lesz ebből.

Azzal viszont igazán nehéz mit kezdeni, amikor azt látja az ember, hogy magánszemélyeket hurcol meg a rendőrség, méghozzá a véleményük miatt. Most akkor a vélemény szabad? És hol dől el, hogy mi a vélemény, és mi a rémhír? Egyáltalán az, hogy ez a kérdés ma felmerülhet, önmagában iszonyatosan rémisztő.

Őszintén szólva kurva nehéz ma híreket írni. Épp azért, mert maga a kormány jóformán lehetetlenné teszi az adatokhoz való hozzáférést, a feltett kérdésekre szórványosan és sokszor hiányosan válaszolnak (ha nem egyenesen azzal riogatják a kérdezőt, hogy a rémhírterjesztés bűncselekmény). És mindeközben látjuk azt is, hogy egyre kevesebben mernek megszólalni, mert féltik az állásukat, ki vannak szolgáltatva a feljebbvalóiknak, a veszélyhelyzet kihirdetése óta a bizonytalanság, a fojtó légkör még kevésbé segíti az újságírói munkát.

Innen nehéz nyerni: az információkhoz hozzájutni percről percre, óráról órára, hétről hétre nehezebb.

És mint minden ilyen helyzetben, az ember, aki szereti érteni az őt körülvevő világot, ha megfosztják a kapaszkodóktól, elkezd spekulálni. Ez valahol természetes folyamat: ha azt látjuk, hogy valamit valahol valaki nagyon nem akar elmondani, nagyon el akar titkolni, akkor tudni akarjuk az okát. (Miért nem engedi anyu, hogy benézzek a szekrénybe? Csak nem ott lapul a karácsonyi ajándékom?)

Márpedig az a mód, ahogy a kormányzat ma beszél az emberekkel, semmiképp sem segít abban, hogy tisztán lássunk a jelenlegi helyzetben. Sőt, az egymásnak néha ellentmondó intézkedések (az egyik nap még simán ezt, a másik nap már azt mondja a tájékoztatásra egyedüliként kijelölt operatív törzs triumvirátusa) is gyanakvást szülnek.

És amikor az operatív törzs a maga bürokratikus nyelvezetével TÁJÉKOZTATJA a lakosságot dolgokról, amikor kioktatják a helyzetet megérteni és rögzíteni próbáló sajtót, akkor válik csak igazán büdössé ez az egész dolog.

Ostoba gyerekként kezelnek ugyanis minket, akinek kár is elmondani bármit, mert úgyse értené meg.

Ebben a helyzetben valóban nem csoda, ha felüti a fejét a kétely, a gyanakvás, a spekuláció...

ITT OLVASHATÓ

KARÁCSONY NYITNA, A KORMÁNY HALOGAT - A JÁRVÁNYÜGYI ADATOKAT NEM, DE A FELELŐSSÉGET MEGOSZTANÁ A KABINET A FŐVÁROSI POLGÁRMESTEREKKEL

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2020.05.14.

Nem látom időszerűnek a kormány hezitálását és bizonytalankodását a korlátozások jelenlegi formájának megváltoztatásának ügyében, hiszen az orvosi egyetemek reprezentatív vizsgálatának adatai szerint lényegében nincsenek új lakossági fertőzöttek – ezt válaszolta a kormány kérdésére Karácsony Gergely a Népszavához szerdán eljutott levelében. A főpolgármester ugyanakkor leszögezte, hogy a korlátozások fokozatos megszüntetésének üteme, illetve mélységének meghatározása annak a felelőssége, aki az ehhez szükséges járványügyi adatokkal rendelkezik. S ez nem ő és nem is a kerületi polgármesterek. Karácsony nevetségesnek és méltatlannak tartja azokat a kifogásokat, amelyekkel a kormány – minden kérésnek ellenállva – elhárítja a részletes járvány-adatok kiadását.

A főpolgármester nem tartja elfogadhatónak, hogy a tárgyát és idejét tekintve is példátlan terjedelmű, rendkívüli közjogi felhatalmazással rendelkező kormány nem kívánja viselni a kijárási korlátozások megszüntetésével kapcsolatos politikai felelősséget, ugyanakkor érdem partneri együttműködésre sem hajlandó – írta Gulyás Gergelynek címzett levelében Karácsony. Mint arról tegnap a Népszava beszámolt: a kormány döntés helyett szerdán levelet küldött Karácsony Gergely főpolgármesternek és valamennyi kerületi polgármesternek, amelyben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról tájékoztatja az önkormányzati vezetőket, hogy Budapesten és Pest megyében van a legtöbb koronavírussal fertőzött beteg: jelen állás szerint összesen 1089 és bár a fertőzöttek száma az elmúlt napokban csökkent, Budapest továbbra is kiemelkedik a fertőzöttség terén...

ITT OLVASHATÓ

GYEREKEK ÉS A NYELV: VICCES-SZOMORÚ TÖRTÉNETEK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: CSÁSZÁR RITA
2020.05.14.

Érdekes és tanulságos történetekkel jelentkezik a két- és többnyelvű gyerekek világából Dr. Császár Rita. A nyelvtanárként, szociológusként és nyelvészként is dolgozó Rita nem csak ebbéli minőségeiben, de több mint két évtizede külföldön élve anyaként is érintett a migráció és a többnyelvűség témában. Hat éve már írt ide posztot, jelenleg Svájcban él és a német-magyar nyelvpáros mellett hétvégeken az angol, a horvát és az olasz nyelv is jelen vannak a nagycsaládos összejöveteleken.

„Két- és többnyelven nevelkedő gyermekek szüleinek, valamint az őket tanító pedagógusoknak tartok tanácsadást, előadásokat és továbbképzéseket. Zürich melletti praxisomban, valamint a különböző rendezvényeimen sok különböző kulturális hátterű és nyelvű szülő megfordult már, miközben én is végiglátogattam számtalan magyar közösséget szerte a világban.

Nem szűkölködöm hát érdekes, tanulságos és sok esetben fejtörést okozó családi történetekben, amelyek a gyerekek nyelv(ek)hez fűződő viszonyáról szólnak. Ezek közül szeretnék most néhányat megosztani az olvasókkal. (Természetesen az érintettek neveinek megváltoztatásával.)

(Majdnem) minden kezdet nehéz

Kezdjük mindjárt a négyéves Noëllel, aki heteken keresztül mindkét tenyerét a fülére tapasztva, félrehúzódva üldögélt az új svájci óvodájában. Amikor a társai és az óvónő közeledni próbáltak feléje, sokszor még a szemét is becsukta.

Mint nagy nehezen kiderítettük, azért igyekezett minden kívülről érkező ingert kizárni, hogy még véletlenül se tudjon megtanulni németül. Hogy miért ne? Azért, mert azt gondolta, hogy amint megtanul az ovi nyelvén beszélni, rögtön elfelejti majd a sajátját. Mivel pedig a szülei nem beszéltek németül, attól félt, hogy nem fog tudni szót érteni velük.

Az új nyelvi környezetbe való beilleszkedés sok esetben nehézkesen indul. Nem ritka, hogy az ország- és kultúraváltással együtt járó pszichés megterhelés kezdetben jelentősen hátráltatja a gyermeki nyelvelsajátítás folyamatát is.

Külföldre kerülve a gyerekek egy része is megküzd a felnőttek által ilyenkor jól ismert „kulturális sokkal”. Ennek következtében a gyerek viselkedése egy átmeneti időre alapvetően megváltozik: visszahúzódóvá, zárkózottá vagy éppen ellenkezőleg, fokozottan agresszívvé válik.

Találkoztam olyan iskoláskorú gyerekkel is, aki kijelentette, hogy nem hajlandó megtanulni az új nyelvet, mert abban bízik, hogy az iskolai kudarcai majd rászorítják a szüleit a „hazaköltözésre”.

Gyakran keresnek fel a szülők azért is, mert úgy érzik, hogy a gyerekük jóval lassabban halad az új nyelvvel, mint ahogyan azt elképzelték. Pedig a kezdeti „némaság” többnyire a beilleszkedés szokásos része, az intenzív figyelem és tanulás időszaka, tehát teljesen természetes jelenség.

Időre van szüksége a gyereknek ahhoz, hogy az új nyelv kódját sikeresen „feltörje”. Hogy ez pontosan meddig tart, az számos tényező összjátékától függ. A képletben fontos szerepe van többek között a gyerek életkorának, tanulási stílusának, a környezetnek, az új nyelvvel eltöltött időnek, de a személyiségének is...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY TRÜKKÖZNEK A HITELMORATÓRIUMMAL A BANKOK - KÜLÖN KATEGÓRIÁT JELENTENEK AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSSAL KOMBINÁLT KÖLCSÖNÖK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.14.

Sokan tartanak attól, meglesz még annak a böjtje, hogy most nem kell fizetniük a törlesztőt. A félelmek ellenére a szabályok meglehetősen jól körbehatárolják a bankok mozgásterét. Ez persze nem jelenti azt, hogy a pénzintézetek ne próbálnának néhány trükköt bevetni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban résen van.

Több olvasónk kérte, hogy írjunk arról, miként verheti át őket bankjuk a hitelmoratórium alatt, illetve azt követően. Többen állították: a törlesztő előző években megszokott csökkentése az idén elmaradt, az ezzel kapcsolatos kérdésekre pedig nem válaszolnak a pénzintézetnél. Találkoztunk olyan esettel, amikor az ügyfél azt gondolta, menetrendszerűen kell csökkennie havi terhének. Közben pedig kiderült: gyorsan átárazódó hitele a kamatok esése miatt lett olcsóbb. Ezt a helyzetet azonban a mostani kamatemelés alapjaiban változtatta meg.

A teher csökkenésének elmaradása alapvetően tehát nem a moratóriummal függ össze, de persze nem független a koronavírustól. A járvány miatt a pénzügyek terén sebtében hozott, esetenként változó szabályok okozhattak persze némi zavart a fejekben. Nem csak az ügyfelekében, hanem a bankokéban is. Az MNB – mint jelezte – folyamatos tájékoztatással, vezetői körlevelekkel, szakmai konzultációkkal segíti a pénzügyi intézményeket, illetve az ügyfeleket is a törlesztési moratórium és a járványhelyzet kapcsán megváltozott egyéb szabályozási előírások alkalmazásában. Ezt szolgálja a piaci szereplők számára a jegybank honlapján megjelentetett új felügyeleti kérdések és válaszok gyűjteménye is...

ITT OLVASHATÓ

EZ MÁR AZ APOKALIPSZIS?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2020.05.08.

...A koronavírus-járvány azonban nem csupán a társadalmak sebezhetőségét tárta elénk, a szuverenitás korlátjaira is rávilágított. Erre utalt egy hír, amelyre a járvánnyal kapcsolatos információözönben csak kevesen figyeltek fel. A szakértők az egészségügyi világszervezet (WHO) figyelmébe ajánlották az IMF gyakorlatát! A globális pénzügyek „gazdája” egyeztetett struktúrájú és megbízható pénzügyi adatok közreadását várja el a szuverén kormányoktól, és stressztesztnek veti alá a „szuverén” bankokat, hogy megbizonyosodjon „válságállóságukról”. A koronavírus-járvány egyik – váratlan (?) – tapasztalata: a kormányok gyakran késve és hiányosan adnak közre információkat, ami nem teszi lehetővé a valós helyzet, még kevésbé a veszélyek felbecsülését. Ezért a szuverén országoknak elő kell írni, hogy járványügyi helyzetük alakulásáról a WHO által követelt szerkezetű és mélységű adatokat hozzanak nyilvánosságra. Ezen túlmenően a WHO az államok egészségügyi és járványügyi rendszereit a jövőben stressztesztnek veti alá megállapítandó, kellően ellenállók-e egy globális járvány feltételei között, és előírhatja az átalakítás halaszthatatlan lépésit.

A koronavírus-járvány egyben tesztelhetővé tette azt a sokakban felvetődő ötletet: építsünk falakat a globális rendszer részei közzé. Ám megtapasztalhattuk: a kölcsönös egymásra utaltság elérte azt a szintet, hogy a világunkat – a működés veszélyeztetése nélkül – már nem lehet „szétcsatolni”. Ugyanakkor a válságkorszak beköszönte arra kényszeríti az államokat, hogy a kirobbanó krízisek továbbterjedését beépített ütközőkkel és biztonsági tartalékokkal lassítsák. A világgazdaságban tevékenykedő üzleti szervezetek már egy évtizede ráébredtek, hogy „életterük” ökoszisztémává vált. A válságkorszak káoszában a túlélés feltétele tudomásul venni: a stabilitást olyan tényezők biztosítják, amelyeket a múltban még hatékonyságot csökkentőként elutasítottak volna. (Reeves, M. et al. 2016. The biology of corporate survival. HBR.) A cikk meghökkentő javaslatai: őrizd meg a sokféleséget, tartsd meg a modularitást és az ismétlődéseket, készülj a meglepetésre, de csökkentsd a bizonytalanságot, létesíts visszacsatolásokat, hozz létre adaptációs mechanizmusokat, erősítsd a bizalmat és ösztönözd a viszonosságot. És mindenek felett: ne merev rendszert építs, hanem rugalmas és adaptálódni képes szervezetet, amely kész kísérletezni, és tanul a kudarcokból.

A társadalmakat a koronavírus-járvány ébresztette rá: ugyanilyen veszélyekkel szembesülnek. Egyszer fontossá válik előre felkészülni a jövőben hirtelen előbukkanó válsághelyzetekre. Az országok „válságállóságát” az ún. Global Resilience Index (GRI) méri. A 2019-es adatsor egyrészt az mutatja, hogy ebben a tekintetben – mint minden más mutatóban – a skandinávok, a németek és a svájciak az elsők. Másrészt, Magyarország, saját csoportjában, a csehek, a lengyelek, a szlovákok mögött leszakadva az utolsó, Romániával egy szinten. Ez az elmúlt évtized legnagyobb mulasztására utal, egyben a jövő halaszthatatlan feladatává teszi javítani a társadalom „válságállóságát”. Emellett elkerülhetetlen csökkenteni a gazdasági és társadalmi kapcsolatok szétszakadásából fakadó problémákat. Ezért alapvetően fontos biztonsági tartalékokat beépíteni a rendszerbe, és megőrizni az önkormányzatok, illetve a kis közösségek lokális adaptivitását.

A válság során tárult fel, milyen fontos befektetni a bizalom és együttműködési készség erősítésébe. Ám az eddig lezajlott események jól mutatják a demokratikus intézmények vezérelte, illetve a populista mozgalmak által irányított társadalmak eltérő reakcióját. A demokratikus társadalmak alapvetően a polgárok egymás iránti és az intézményekbe vetett magas szintű bizalmára támaszkodnak, és természetesnek veszik együttműködésüket és szolidaritásukat. Nyílt és racionális kommunikációval fordulnak a társadalomhoz – lásd: Angela Merkel televíziós interjúja – tényszerű információt nyújtva, segítséget ajánlva és a polgárok kölcsönös segítését támogatva. (Ez magyarázza GRI mutatóik magas értékét!) A racionális autokráciák ugyan erősen korlátozzák az információkat, de a döntéseket valós tényekre alapozzák, így az erőforrásokat a válságot hatékonyan csökkentő helyekre csoportosítják.

A populisták viszont a fenyegetettség és a félelem légkörét megteremtve akarják kikényszeríteni az állampolgárok engedelmességét. A Budapest utcáin és a közüzemeknél megjelenő katonaság nem a megalapozott szakszerűséget, mint inkább az erő demonstrációját és a hatalom jelenlétét jelzi. A populisták hajlamosak eltagadni a tényeket, rövid távú érdekeik szerint értelmezni a folyamatokat, és ezzel képtelenné teszik a társadalmat, hogy tanuljanak saját hibáikból. A koronavírus-járvány egy új tapasztalata: a politikusok elhallgatásai és hazugságai ugyanúgy fertőznek, terjednek, mutálódnak, mint a vírusok, de még a vírusoknál is nagyobb fenyegetést jelenthetnek a társadalmakra. A globális ökoszisztéma válságának idején a populizmus felelőtlensége és ostobasága megsokszorozza a „természetes balesetekből” fakadó veszélyhelyzeteket.

A globális koronavírus-járvány olyan – a jövőben gyakran előforduló – helyzetet idézett elő, amelynek megoldását csak az együttműködő viselkedés teszi lehetővé. A túlélés legfontosabb szabálya – P. Ashdown, az angol liberálisok egykori vezetőjének megfogalmazása szerint –, hogy globális világunkban csak azt teheted meg, amit másokkal együtt tehetsz. A „tegyük magunkat az első helyre” stratégia viszont – amikor az államok egyéni megoldást keresnek a csak közösen megoldható problémára – szükségszerűen a „közlegelő tragédiájához” vezet. (Gross, J. et al. 2019. Individual solutions to shared problems create a modern tragedy of the commons.) A túlélés másik szabálya: a kirobbanó válság szorításában beavatkozásra kényszerülő kormányoknak a fokozott elővigyázatosság (precautionary principle) elvét kell követniük. Ám a „mindenekelőtt ne árts” elv alkalmazására a politikusok láthatóan kevésbé felkészültek, mint az orvosok. Pedig a rendszerválság állapotában – egy súlyos betegséghez hasonlóan – fokozott a veszélye, hogy visszafordíthatatlan károkat idézünk elő.

Ez már az apokalipszis? – tettem fel a címben a kérdést. Bár még távol van a járvány elvonulása, úgy vélem, pusztán egy globális stressztesztet élünk át. A stresszteszt egy beteg, egy repülő vagy egy bank rendkívüli megpróbáltatásokra adott válaszadó képességét vizsgálja. A rossz hír: az előttünk álló válságkorszakban a világ a globális járványhoz fogható stressztesztek sorozatát lesz kénytelen elviselni. A jó hír: az emberiség rendelkezésére álló eszközeivel meg tud birkózni ezekkel, de ez alapvetően azon múlik, hajlandók lesznek-e a társadalmak a súlyos megpróbáltatást jelentő stressztesztekből tanulni. Ehhez viszont nem merev társadalomra és a parancsnak engedelmeskedő alattvalókra, hanem rugalmas intézményekre, a bizalom magas szintjére és alkalmazkodni hajlandó polgárokra lenne szükség. Magyarországon azonban a kormány azzal van elfoglalva, hogy rendkívüli és korlátlan időre szóló jogokkal ruházza fel magát. A koronavírus-járványt a hatalom a félelemkeltésre, az erő felmutatására és saját helyzetének a bebetonozására akarja felhasználni. Holott minden amellett szól: a válságok során inkább a nyitottság, a bölcsesség és belátás segít. A megoldást nem a hatalom mindenhatósága, hanem a polgárok egymás iránti és az intézményekbe vetett bizalma jelenti.

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/19. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/19. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

VILÁGTÜKÖR: ELJUTOTT A NEMZETKÖZI SAJTÓBA A RÉMHÍRTERJESZTÉS MIATTI RENDŐRSÉGI AKCIÓK ÜGYE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ

Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT

2020.05.14.

A Guardian és a Balkan Insight is beszámolt a Facebook-bejegyzések miatti magyarországi rabosításokról, rövid időn belül két embert vittek be a rendőrök rémhírterjesztésért. Egyikük, egy gyulai mozgáskorlátozott férfi telefonját és számítógépét lefoglalta a rendőrség, az ügynek még nincs vége. Eközben az Európai Parlamentben újabb vitát tartanak a magyar jogállamiság helyzetéről az úgynevezett felhatalmazási törvény után. Orbán Viktor teendőire hivatkozva nem kívánt részt venni, Varga Judit minisztert küldené, viszont csak állam- vagy kormányfők szólalhatnak fel. Lapszemle.

Az elsők között számolt be a nemzetközi sajtóban Balkan Insight oknyomozó portál a Facebook-bejegyzése miatt kihallgatott Csóka-Szűcs János történetéről. Az emberi jogok helyzetére fókuszáló, a délkelet-európai térség egyik gyűjtő portáljának nyitó oldalán a cikk elolvasása után nem mellesleg még öt, Magyarországról szóló elemzést találni. A koronavírusra hivatkozva a személyekre vonatkozó adatgyűjtésről és a kiadható adatok korlátozásáról szóló cikk épp úgy szerepelt az írások között, mint az Európai Parlamentben csütörtökön várható, Magyarország jogállami helyzetét értékelő vitanapról készített előzetes. A gyulai ellenzéki Kossuth Kör elnökének rabosítását részletesen leírják, kezdve azzal, hogy reggel 6-kor állított be a rendőrség Csóka-Szűcs lakására, hogy lefoglalták mobilját, számítógépét, majd bevitték kihallgatásra. Jelzi az írás, hogy a koronavírus elleni küzdelem akadályozására hivatkozva a kormány akár 5 évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatná a férfit, aki egyébként a Momentum pártoló tagja is, hisz a most elfogadott rendelkezés része lett annak az úgynevezett felhatalmazási törvénynek, amely – kritikusai szerint – csaknem diktatórikus hatalommal ruházta fel Orbán Viktor miniszterelnököt. Az írás megemlíti, hogy Cseh Katalin momentumos EP-képviselő a twitteren kérte az embereket a történet terjesztésére, a DK pedig online demonstrációt hirdetett meg a hír hallatán. Megírta a Balkan Insight azt is, hogy két napon belül ez volt a második ilyen megfélemlítő rendőri intézkedés. A május 5-i állás szerint a rendőrség 83 esetben intézkedett hasonló indokkal, és 26 alkalommal pedig a pandémiára tekintettel közveszélyeztetés gyanújával.

Visszautasította Orbán Viktor az Európai Parlament elnökének, David Sassolinak a meghívását arra a vitára, amelyen Magyarország jogállami helyzetét vizsgálják – írja a Szabad Európa Rádió portálja. Orbán levelére – amelyben a kormányfő jelezte, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter venne részt helyette az ülésen, Sassoli azt válaszolta, hogy a házszabályok erre nem adnak lehetőséget. Csak egy ország vezetője képviselheti hazáját az adott vitán. A cikk megemlíti azt is, hogy Orbán a koronavírus miatti bokros teendőire hivatkozott, amikor visszautasította a meghívást. Előzményként a cikk megjegyzi, hogy Kovács Zoltán államtitkár boszorkányüldözésnek, mi több: egyenesen koncepciós pernek nevezi a kormányt bíráló vitát. Szerinte a baloldaliak és a liberálisok épp akkor képesek politikai játszmába kezdeni, amikor Európának évszázadok óta nem látott egészségügyi és gazdasági kihívásaival kell megküzdenie. A csütörtöki vita előzménye az is, hogy április 17-én az Európai Parlament elfogadott egy nyilatkozatot, amely szerint a magyar kormány koronavírusra hivatkozva meghozott intézkedései nem állnak összhangban az európai uniós értékrenddel.

A brit The Guardian cikke – amely az említett uniós vita elé időzített írás – már csak azért is érdekes, mert nem pusztán a rendeleti kormányzás kifogásolt tételeit sorolja fel, hanem a Facebook-bejegyzés miatti két rabosításról is jól értesülten beszámol. Kiemeli például azt, hogy ugyan szabadon engedték a két, rémhírterjesztéssel meggyanúsított férfit, azonban a rendőrség online posztolta azt a videót, amelyben elvezették a kihallgatásra a gyanúsítottakat - mintegy elrettentésül. Sőt előre jelzi a Guardian cikke azt is, hogy ugyan kézzel fogható következményei nem lesznek a várhatóan egy órás vitának, de az biztos, még továbbmélyíti az eddig is súlyos ellentétet Orbán Viktor és a parlament között. Az Európai Bizottság egyik alelnöke, Vera Jourová is részt vesz az ülésen, aki sajtóhírek szerint (a kormány megelégedésére) először nem talált kifogásolni valót az úgynevezett felhatalmazási törvényben, majd ezt maga cáfolta a többi között a hvg-ben, és sorolta kifogásait. Kovács Zoltán rögtön egy Soros Györggyel közös képet posztolt a cseh politikusról és közölte: egy alelnöktől azért többet várnának.

A New York Times a gyöngyöspatai szegregációs pert ismerteti, és azt, hogy Orbán Viktor jogtalannak tartja a romák iskolai szegregációja miatt megítélt pénzbeli kompenzációt, mondván, nem dolgoztak meg a pénzükért. A romák viszont igazolva látják magukat, ugyanakkor félnek is attól, hogy erősödnek az indulatok. A 20 éves Csemer Niki, aki elszenvedte a szegregációt, úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a Kúria ítélete számára azért fontos döntés, mert az bizonyítja, nekik is lehet igazuk, nemcsak másoknak. Orbánnak az erre vonatkozó, még januárban elhangzott véleményét súlyos fenntartásokkal fogadta Brüsszel, hisz egy kormány sem mondhat ellen a bírósági döntéseknek. Ugyanakkor egy másik diák attól tart, hogy ez a döntés óriási felháborodást okoz majd, valamint feszültséget a „fehérek” és a kisebbségben lévő romák között. Sőt, szerinte nem is fogják kifizetni a nekik odaítélt, fejenként másfél millió forintos pénzbeli kompenzációt, az ügy lezárása nem tesz pontot a konfliktus végére, nem lesz béke Gyöngyöspatán továbbra sem.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MI LESZ A NYUGATRÓL A JÁRVÁNY MIATT HAZATÉRT VENDÉGMUNKÁSOKKAL

HVG ONLINE
Szerző: LENGYEL MIKLÓS
2020.05.14.

Kelet- és Közép-Európa több millió vendégmunkást exportált, mióta csatlakozott az Európai Unióhoz 2007-ben. A koronavírus-járvány miatt közülük több mint 1,3 millióan tértek vissza hazájukba. A nyitás után visszamehetnek-e? Egyáltalán vissza akarnak térni Európa nyugati felére, ahol rohamtempóban növekszik a munkanélküliség?

A vasfüggöny lebontása óta a legnagyobb gazdasági válság fenyegeti azokat az egykori szocialista országokat, melyek az Európai Unióhoz csatlakoztak - állapítja meg a Bloomberg. A munkanélküliség gyorsan növekszik, de lassabban mint Nyugat-Európában. Emiatt sokan nem tudnak és nem is akarnak visszatérni.

A 37 éves Mihaela Danaila egy idős hölgyet gondozott Itáliában, ahol elsőként tört ki a koronavírus-járvány. Az idős nő a vírus áldozata lett, a román vendégmunkás hazasietett, mert megszűnt a megélhetése. Most nem is akar visszamenni: "külföldön nehéz az élet. Ha itthon találok munkát, akkor maradok Romániában" - mondta a Bloomberg tudósítójának.

Bukarestben felmérték: a hazatért vendégmunkások egyharmada aktívan keres állást. A liberális kormányzat is igyekszik támogatni azt, hogy a hazatérés végleges legyen. A munkaerőhiánnyal küszködő mezőgazdaságban meghirdettek egy programot: 40 ezer eurós támogatást kaphat egy vállalkozó szellemű romániai polgár, ha agrárvállalkozást indít. Persze a támogatásnak rengeteg feltétele van, és ennél is nagyobb gond, hogy a vendégmunkások többsége nem kíván a mezőgazdaságban dolgozni.

"Számunkra prioritás , hogy itthon tartsuk a vendégmunkásokat. Korábban sok ágazatban arról panaszkodtak a vállalkozók , hogy nincs munkaerő. Most megjöttek a vendégmunkások, nekünk pedig beruházásokkal kell támogatnunk a vállalkozókat, hogy itthon tarthassuk őket" - hangsúlyozta Románia pénzügyminisztere, Florin Citu.

Persze vannak olyan munkakörök, melyekben nem találni hazai munkaerőt: ilyen például a spárgaszedés. Az ehhez hasonló nehéz fizikai munkát sok nyugat-európai államban stratégiai fontosságúnak minősítették, így vált lehetővé a vendégmunkások importja elsősorban Romániából és Bulgáriából a termés megmentése érdekében...

ITT OLVASHATÓ

"LEVEGŐ UTÁN KAPKODUNK" - ÚJ MÓDOT TALÁLT A KORMÁNY AZ ÖNKORMÁNYZATOK KISEMMIZÉSÉRE

NÉPSZAVA
Szerzők: PAP ZSOLT, VAS ANDRÁS, DOROS JUDIT
2020.05.14. 

Minden öt milliárd forint feletti beruházás területét és adóbevételeit elvonhatja a településektől a kormány egy törvényjavaslat szerint.

Jelenleg 74 olyan nagyberuházást terveznek Magyarországon, amelyek értéke meghaladja az öt milliárd forintot, így akár 60-70 önkormányzat veszítheti el a jövőben a beruházásból keletkező helyi iparűzési adóbevételét a parlament előtt fekvő kormányzati törvényjavaslat szerint, amit Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes jegyez. A kormány április közepén a rendeleti kormányzás keretében alkotta meg a különleges gazdasági övezet fogalmát, és rögtön azzá is nyilvánította a Samsung gödi akkumulátorgyárának építkezési területét. A rendelet szerint Göd ellenzéki vezetésű önkormányzata nem szólhat bele a beruházásba, nem alakíthatja a szabályokat, ugyanis a kormány a beruházás telkét egyszerűen elvette a várostól és azt a fideszes vezetésű Pest megyei önkormányzathoz rendelte. A jövőben a Samsung gyárból származó évente több milliárd forintnyi iparűzési adót szintén a Pest megyei önkormányzat szedheti be és költheti el. 

A most beterjesztett törvényjavaslattal szintet lépett az Orbán-kormány, ugyanis az eddigi száz milliárd forintról öt milliárdra csökkentené azt az értéket, ami fölött egy beruházás területét különleges gazdasági övezetté lehetne nyilvánítani. A napokban elkészített Konvergencia Program szerint öt olyan nagyberuházás van Magyarországon, amelynek értéke meghaladja a száz milliárd forintot, viszont 74 olyan, amelynek értéke öt milliárd forintnál magasabb. Ez ugyanennyi potenciális különleges gazdasági övezet létrehozását és hasonló számú önkormányzat jogainak és a beruházás adóztatásából származó bevételeinek elvi elvételét jelenti. 

A kormány a beruházások védelmével, a munkahelyteremtéssel indokolja a különleges gazdasági övezetek létrehozását, illetve azzal, hogy az itt keletkező adóbevételeket „arányosabban” és „hatékonyabban” használhassák fel az önkormányzatok. Valójában az övezet semmilyen plusz előnyt, biztosítékot nem nyújt a beruházóknak, még az önkormányzatoktól sem szabadulnak meg, hiszen a rendeletalkotási jog a városi önkormányzatról a megyeire száll...

ITT OLVASHATÓ