MERÜLJ EL A PROGRAMOZÁSBAN MÁJUS 11-TŐL AZ INDEX ISKOLATÉVÉJE MÁSODIK ÉVADÁNAK SEGÍTSÉGÉVEL

INDEX / ISKOLATÉVÉ - MÁSODIK ÉVAD
Szerző: Kböző előadók
2020.05.07.

Közeleg a nyári szünet, és sajnos nagy esély van rá, hogy a nagy részét a számítógép előtt kell eltölteni. Hogy hasznos legyen az időtöltés, három kiváló tanár segítségével megmutatjuk a programozás alapjait, aminek mindenki nagy hasznát veheti, nem csak a diákok. Tehát folytatódik az Index Iskolatévéje, de programozással, internetes biztonsággal, robotokkal és kütyükkel!

Nézzük is az előadókat:

Koren Balázs, az ELTE oktatója a kódolás alapjairól tart előadásokat, és azt is elmondja, mire figyeljünk oda az interneten, hogy biztonságosan böngésszünk.

Jámbor Kornél, az Edutus Egyetem projektmenedzsere és a WRO robotikai olimpia magyarországi főbírója a legórobotok építését és programozását mutatja be, a kisebbeknek való WeDo robotoktól a versenyeken használt Mindstorms EV3 készletig.

Kangyerka András mérnök-tanár a BMSZC Pataky István Híradásipari és Informatikai Szakgimnáziumtól a Raspberry Pi miniszámítógép programozásáról tart előadásokat.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZT NÉZZÜK KARBA TETT KÉZZEL, HOGYAN ALÁZNAK MEG HÉTRŐL HÉTRE MINDENKIT MAGUK KÖRÜL

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG

Szerző: VOGRONICS ANDRÁS

2020.05.07.

Többen jelezték nekem, hogy álljak le, mert „rám szállnak”. Meg sokan megkérdezték, hogy nem félek ilyeneket meg olyanokat írni Orbánékról? A válaszom: nem. Nem fogok behúzott nyakkal meg farokkal közlekedni csak azért, mert egy olyan rezsim szállta meg az én országomat is, amelyik visszahozta a legsötétebb múlt emlékeit. Szerintem megette a fene az egészet, ha 2020-ban ilyenekről kell beszélni, nem pedig arról, hogy végre utolértük mondjuk Ausztriát vagy Németországot. És még csak nem is feltétlenül a gazdasági jólétre gondolok most, hanem a büszkeségre, a hazaszeretetre, az összetartozásra. És természetesen a szabadságra. Mert lehetnénk egy boldog nemzet, egy egyirányba tartó ország, amelyre büszke lehetne Európa és az egész világ. De nem vagyunk.

Mert ehelyett egy megosztott, széthúzó, irigy, gőgős, de meghunyászkodó, szolgalelkű nép vagyunk, amelyik hagyja, hogy néhány szánalmas gazember a fejére szarjon és hülyének nézze. Asszisztálunk mindenhez, cinkosok vagyunk, mert nem teszünk semmit; én is csak ugatok itt, pedig ez nagyon kevés, és egyre kevesebb lesz. Várjuk a megoldást egymástól, biztatjuk egymást, hogy jobb lesz, meg úgysem tart semmi örökké, ami valóban igaz, de a „most”az most van, nem holnap és nem valamikor.

Szóval az a helyzet, hogy minden napra jut valami, ami az előző napi húzásánál is gusztustalanabb ennek az erkölcstelen társaságnak, amely társaságnak a feje Orbán, és nagyon úgy néz ki, hogy ez egyre csak rosszabb lesz. Jobb semmiképpen. El vagyok keseredve, mert a járvány még jobban ráerősített arra az állapotra, amit úgy hívnak, hogy apátia. Igaz, hogy az élet megy, de nem úgy, ahogy kellene. Mindennap felkelünk, de olyan mintha nem változna semmi, a tavasz sem olyan mint szokott lenni. Nemhogy szerelem nincs a levegőben, de alig vibrál az a levegő, helyette lehajtott fejű, maszkos emberek mindenfelé. Olyan, mintha megelevenedne a valóság, és kézzel foghatóvá válna mindaz, amit belül érez az, aki egyáltalán felfogja, hogy mi a valóság.

Orbán rendszere olyan, mint ez a betegség: tudjuk, hogy van, hogy pusztító és halálos, de kénytelenek vagyunk együttélni vele, mert nincs rá ellenszer. Pontosabban van, csak azt még nem találták fel. Mi, akik szerintem normálisan, a maga valóságában látjuk a körülöttünk lévő világot, kaptunk egy Covid-19-et a nyakunkba Orbán mellé. Ami engem illet, én az utóbbit is elég nehezen viselem idestova 30 éve. Nem tudom, mit kellene csinálni, vagy hogyan lehetne megszabadulni legalább az egyiktől, pedig az egyedüli esélyünk az lenne, ha már vége lenne. Lehetőleg mindkettőnek...

ITT OLVASHATÓ

BEZÁRÁS HELYETT ÚJRATERVEZÉS – KERESIK A KIUTAT A BUDAPESTI ÉTTERMEK

HVG ONLINE / VÁLLALKOZÁS
Szerzők: BALLA GYÖRGYI, GYÜKERI MERCÉDESZ
2020.05.07.

Egyik napról a másikra kellett túlélési stratégiát kidolgoznia a hazai vendéglátóhelyeknek a veszélyhelyzet kihirdetésekor. Két budapesti éttermet kerestünk, amelyeknek tulajdonosai nem adták fel, igyekeztek új utakat keresni a napról napra változó, sokszor reménytelennek tűnő helyzetben.

„Kijózanító módon jött a változás a veszélyhelyzet kihirdetése utáni napon: 12 óráig a szinte mindig nyüzsgő kávéházba egyetlen vendég sem tért be” – emlékezik vissza ifj. Zila László, a pestszentlőrinci Zila Kávéház és Étterem ügyvezetője. Az étteremben és cukrászdában azonban nem csak ezt kellett megtapasztalniuk: a vendégek még elvitelre sem tértek be, ugyanis az épp akkor zajló pánikszerű felvásárlás távol tartotta őket az üzlettől.

Az egyik legnagyobb magyar tulajdonú étteremlánc, a Padthai Wokbar tulajdonosainak is a legrosszabb félelme igazolódott be: „7 évvel ezelőtt nyitottuk meg az első éttermünket, időközben már nyolc üzlettel működtünk – eddig teltházzal. Márciusban viszont pár nap leforgása alatt eltűntek a vendégek és 90 százalékos visszaesést tapasztaltunk" – mondja Simon Gergely, a lánc egyik alapítója...

ITT OLVASHATÓ

AZ ALAPJÖVEDELEM TESZTIDŐSZAKA KEZDŐDÖTT EL A CIVILIZÁLT ORSZÁGOKBAN

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.05.07. 

A karanténnak én egyetlen hatását látom és hallom a gazdaságra vonatkozóan. Nevezetesen, hogy felerősödik a digitalizáció és elkülönülnek azok a dolgozók, akik -- kiegészülve azokkal, akiknek most pénzük, tehát szabad idejük van tanulni -- a (termelő, szolgáltató) szakmákban kódolni képesek, azoktól, akik csak felhasználók, miközben a "computer illiterate"-ek végleg lemaradnak. (Nyilván van egy-két szakma, amelyik kivétel marad e hármasság alól, de csak egy-kettő.) Ez felerősíti a jövedelmi koncentrációt és a lemaradók egyetlen reményévé az állami újraelosztás erősítése és végső soron valamilyen alapjövedelem válik. A jól keresők pénzt fognak áldozni arra (állami kényszer révén), hogy a munkájuk eredményét a "felhasználók" és a "lemaradók" megvegyék. Ez -- az oktatási rendszer és az egészségügy ellátás biztosította esélykiegyenlítéssel együtt -- a balos program maximuma, amiben reménykedni lehet. Magyarországon ebben sem, mert nincs értelmes baloldal, csak tudatlan, irracionális őrjöngés (ott is).

A kieső termelési (értékteremtési) időre jutó kiesett jövedelmek pótlására a civilizált kormányok (értelemszerűen az Orbán-rezsim nem) a vírusidőszakban gyakorlatilag az alapjövedelemmel kezdtek kísérletezni, aminek az a funkciója, hogy életben tartsa a családokat és -- a fogyasztás visszaesésének elejét véve -- a gazdaságot. A gazdaság leállásának idejére folyósított jövedelempótlás semmi más, mint alapjövedelem, az időszak pedig strukturálisan ugyan nem, hatásaiban mégis megegyezik azzal a feljebb jelzett -- eljövendő -- korszakkal, amelyben a munkák radikálisan elválnak szélsőségesen értékes szellemi-digitális és kevésbé értékes alkalmazói-digitális és analóg tevékenységekre, ennek nyomában pedig további alkalmazhatatlan, munka nélküli vagy éhbérért foglalkoztatott tömegek képződnek mind nagyobb méretekben.A karanténnak én egyetlen hatását látom és hallom a gazdaságra vonatkozóan. Nevezetesen, hogy felerősödik a digitalizáció és elkülönülnek azok a dolgozók, akik -- kiegészülve azokkal, akiknek most pénzük, tehát szabad idejük van tanulni -- a (termelő, szolgáltató) szakmákban kódolni képesek, azoktól, akik csak felhasználók, miközben a "computer illiterate"-ek végleg lemaradnak. (Nyilván van egy-két szakma, amelyik kivétel marad e hármasság alól, de csak egy-kettő.) Ez felerősíti a jövedelmi koncentrációt és a lemaradók egyetlen reményévé az állami újraelosztás erősítése és végső soron valamilyen alapjövedelem válik. A jól keresők pénzt fognak áldozni arra (állami kényszer révén), hogy a munkájuk eredményét a "felhasználók" és a "lemaradók" megvegyék. Ez -- az oktatási rendszer és az egészségügy ellátás biztosította esélykiegyenlítéssel együtt -- a balos program maximuma, amiben reménykedni lehet. Magyarországon ebben sem, mert nincs értelmes baloldal, csak tudatlan, irracionális őrjöngés (ott is)...

ITT OLVASHATÓ

MEGSZÜLETETT A DÖNTÉS: ROGÁNÉK PRIVATIZÁLHATJÁK A BALATONI INGATLANOKA

24.HU
Szerző: 24.hu
2020.05.07.

A tulajdonosok szavazatával elfogadta a Balatoni Hajózási Zrt. az igazgatóság által benyújtott reorganizációs tervét tegnap – írja a hajozas.hu.

A megszavazott intézkedések:

- A 22 közforgalmú kikötő közül négyet (Balatonkenese, Csopak, Balatonakali, Balatonudvari) bezárnak, és nyílt árverésen értékesítenek

- Nyilvános pályázatot írnak ki a 11 vitorláskikötő bérleti szerződés keretében történő üzemeltetésére, 2021. január 1-jei kezdettel

- A személyhajózás optimalizálása érdekében megszűnik hat menetrend szerinti és négy sétahajójárat. Ezek kihasználtsága alacsony volt, így működtetésük gazdaságtalanná vált

- A társaság öt öreg, műszakilag elavult, veszteséget termelő hajót kivon a forgalomból, ezek közül hármat elad

- A társaság befejezi a hajózáshoz szorosan nem kapcsolódó tevékenységeit, így a jövőben sem kempinget, sem szállodát nem működtet tovább (Hotel Móló Siófok, Hattyú kemping Balatonszemes, Sellő kemping Balatonboglár)

A döntés hátteréről és előzményeiről korábban többször írtunk mi is. A Népszava nyomán írtuk meg, hogy még a kormánypárti vezetésű tóparti települések sem támogatták a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs tervét, mely szerint bérbe adnák a cég vitorláskikötőit, s eladnák kempingjeit, szállodáját és több kikötőt. A Népszava ráadásul úgy tudja, hogy a Bahartban részvényes 21 tóparti település egyike sem támogatta a reorganizációs tervet, viszont akadtak, akik tartózkodtak, így például Nagy Bálint, Keszthely Fidesz-KDNP-s polgármestere. Viszont az egységes fellépésnek is csak szimbolikus jelentősége lehetne, hiszen az állam – illetve a nevében eljáró MTÜ – a tavaly augusztusi, 6,6 milliárdos tőkeemeléssel minősített többséget szerzett a részvényes tóparti önkormányzatok rovására, így mindenről egyedül dönthet.

ITT OLVASHATÓ

BAUER TAMÁS ÉS KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS EU-S ALÁÍRÁSGYŰJTŐ AKCIÓJÁRÓL

DO TOHO BLOG
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2020.05.06.

Csütörtökön éjfélkor jár le a Székely Nemzeti Tanács európai uniós aláírásgyűjtő kezdeményezése. Az ellenzéki pártok nem képviselnek egységes álláspontot a témában. Kérdéseinkre Keresztes László Lóránt, az LMP-frakcióvezetője, majd Bauer Tamás volt parlamenti képviselő válaszolt.

Bauer Tamás a Demokratikus Koalíció (DK) tagja több izgalmas vitában is részt vett az elmúlt hetekben. A hvg.hu oldalán Keresztes László Lóránt LMP frakcióvezető párttársával, Ungár Péterrel vitázott – többek között – a magyar nemzetpolitikáról és a határon túli magyarok státusáról. Ungár az azonnali.hu oldalán válaszolt Bauernek. A volt országgyűlési képviselő a múlt héten a Partizán youtube-TV vendégeként cserélt eszmét Schiffer András ügyvéddel, az aktuális magyar belpolitikában gyakran véleményét kifejtő volt politikussal, országgyűlési képviselővel.

Bauer Tamás korábban 2020 januárban az Élet és Irodalom felületén A “nemzeti összetartozás ideológiája és politikája” címmel írt elemzést személy szerint Orbán nemzeti kérdésben követett politikájáról és ennek következtében a magyarországi ellenzéki pártok többségében történt ideológiai elmozdulásról. Ez a változás szerinte azt jelenti, hogy a magyar politikai osztály többsége – a kormány és az ellenzéki pártok egy része – a nacionalista sérelemtudat mesterséges fenntartását támogatja...

ITT OLVASHATÓ

ÁLLAMTITKÁR-DÖMPING

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2020.05.07.

Nemcsak az országgyűlési képviselők fizetése emelkedett meg a közelmúltban: az államtitkárok is több pénzt kapnak. Jelentősen nőtt az államtitkárok fizetése – a kormány honlapjára még március végén kikerült adatok alapján. Azoknak a tisztségviselőknek, akik csak ilyen posztot töltenek be, bruttó 1 296 300 forintról 1 750 000 forintra emelkedett a bére. Ez 35 százalékos növekedést jelent. (hvg.hu)

Szeretném rögtön leszögezni, hogy nem a hivatali bérek nagyságáról fogok írni. Azon sem moralizálok, hogy „sportszerű” dolog-e 35 százalékos bérfejlesztést kiosztani most az államtitkároknak, amikor emberek százezrei csökkentett bérért fognak dolgozni hónapokig, és számosan az utcára kerülve, pillanatok alatt, semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek majd. Azt is szó nélkül hagyom, hogy a képviselői mandátummal rendelkező miniszterek bruttó 3 millió forintot meghaladó jövedelmet kapnak a jövőben. Ezzel mind nem foglalkozom, holott azért erről is lehetne értekezni.

A 2009. tavaszán induló Bajnai kormányban a miniszterek, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok száma összesen 85 volt. 2020. tavaszán a helyzet a következő: 14 miniszter, 57 államtitkár és 113 helyettes államtitkár, együttesen 184 fő, azaz több mint a duplája az egy évtizeddel ezelőttinek. Ehhez hozzáadódik még 8 miniszterelnöki biztos, 16 miniszterelnöki megbízott, 19 kormánybiztos és 14 miniszteri biztos. Látható, hogy a végrehajtó hatalom csúcsain rendkívül dinamikusan emelkedett a létszám, és ennek a mennyiségi növekedésnek – a magas béreken túl – igen erős hatása lett az intézményrendszer struktúrájában...

ITT OLVASHATÓ

BŰVÉSZMUTATVÁNYBA KEZDETT AZ ORBÁN-KORMÁNY

HVG ONLINE
Szerző: HVG
2020.05.07.

Ha nyitást akarsz, készülj a háborúra – ez az elv vezette az Orbán-kormányt az elmúlt két hónapban, amikor a vírus elleni védekezést az újranyitás feltételei megteremtésének rendelte alá. Vakrepülésbe kezdett az ország, felelősnek pedig bespájzolták a fővárost – írja e heti számában a HVG.

Bűvészmutatványba kezdett az Orbán-kormány: de jure fenntartja a veszélyhelyzetet, miközben de facto normális életre buzdítja a polgárokat. A gazdaság helyzete indokolja a lazításokat, az alacsony fertőzöttségi és halálozási mutatók pedig lehetővé is teszik ezek egy részét. A szolgáltató szektor szinte teljes leállása, a növekvő munkanélküliség, a már eddig is a lét peremén élők még sanyarúbb helyzete miatt nem lehetett azt a karanténpolitikát folytatni, amit eddig. Kérdés azonban, kezelhető-e az újranyitás kockázata.

Bármennyire igyekezett a kormány úrrá lenni az egészségügyi káoszon, nem járt sok sikerrel. A rendszer nem volt felkészülve a tömeges tesztelésre, még a fertőzöttek kontaktszemélyeit sem tudta megfelelően lekövetni és kivizsgálni. Nem sikerült megvédeni az egészségügyben és a szociális területen dolgozókat – minden nyolcadik fertőzött a betegellátásban tevékenykedik. A polgárok pedig, miközben attól nem tartanak, hogy a közértben elkapják a vírust, a kórházaknak a közelébe se mernek menni.

Katasztrofális volt a kormányzati kommunikáció is. A sajtótájékoztatót tartó rendőröket és Müller Cecília tiszti főorvost elzárták a tényleges kérdésektől. Ráadásul az adó- és hitelmoratóriumon túl a kormány nem akarta igazán támogatni a bajba jutott vállalkozásokat és munkavállalókat. Láthatóan azt várta, hogy majd a járvány lefutása után minden automatikusan visszatér a régi kerékvágásba, az újrainduló európai gazdaság farvizén a magyar adatok is elindulnak felfelé. Pedig Brüsszel most engedné a költségvetési hiány megugrását, de a jelek szerint Orbán Viktor számára fontosabb kormánya hosszabb távú pénzügyi függetlenségének megőrzése, mint a polgárok azonnali és hatékony megsegítése.

A kormányfőnek előbb-utóbb fel kellett mutatnia, hogy kézben tartja a dolgokat, nem csak sodródik a válsággal. A karantén idején különféle terelésekkel, például a felhatalmazási törvénnyel leplezte, hogy enyhén szólva sem állnak a feladat magaslatán. Nehezen váltott át a nemzetközi porond befolyásos politikusából a hétköznapi gondok kezelésére koncentráló vezető szerepére. Megjelenéseiben pedig érezhető volt, hogy a negatív hírek kommunikálása a nehezére esik, ő inkább anyák napjára szereti megnyittatni a virágboltokat. A figyelmeztetések feladatát átadta Müllernek és a rendőröknek, a helyi korlátozásokat pedig áttolta a polgármesterekre, legyenek ők népszerűtlenek.

Orbánt a járvány kezdete óta a gazdaság újraindítása foglalkoztatta. Mint mára kiderült, a kormány tudatosan, gyakorlatilag március közepe óta készült arra, hogy minél hamarabb lazíthasson a szigorú karanténpolitikán, az azóta hozott intézkedések és rendeletek legtöbbje felfűzhető a felkészülés fázisaira. Ez azonban, érthetetlen módon, a nyilvánosság teljes kizárásával történt; számos, korábban értelmezhetetlen döntés csak annak fényében lett érthető, hogy a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezette kutatói csoport április végén felfedte, milyen forgatókönyvekben gondolkodtak.

További részletek a HVG e heti számában és a HVG360-on.

ITT OLVASHATÓ

50 MILLIÁRDOS LYUKAT ÜT A BUDAPESTI KÖLTSÉGVETÉSEN A JÁRVÁNY ÉS A KORMÁNY

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.05.07.

Április 24-én Karácsony Gergely főpolgármester jelentős döntést hozott: a 408 milliárdos büdzséből 48 milliárd forintot október 15-ig befagyasztott. Magyarán majdnem minden nyolcadik forintot meg kell fogni.

Addig leállították többek között a Lánchíd és a Széna tér felújítást, az útfelújításokat, a 3-as metró akadálymentesítését a jelentősebb projektek közül. Eléggé úgy néz ki, hogy nem lesz már lehetőség ezek idei folytatására.

Az önkormányzatokat Magyarországon nagyon súlyosan érinti a koronavírus-járvány, és mintha a kormányzat nem segíteni igyekezne, hanem inkább nehezítené a helyzetüket. A települési önkormányzatok bevételének közel fele az államtól érkezik a kötelező feladataik ellátására, a másik részét azonban maguknak kell előteremteni. A kötelező feladatokat ugyanis a saját források nélkül nem tudnák ellátni. A bevételeik negyedét az iparűzési adó adja, ami a már biztosnak látszó gazdasági visszaesés miatt csökkenni fog.

Sok lehetőségük nincsen saját forrásokra, az állam ezeket nagyon jelentősen korlátozza. Az iparűzési adó mellett az ingatlanok adói jelentősebbek még. Pont ezért fájó, hogy a kevés saját forrás egyikének számító gépjárműadót is elvette a kormány a járvány elleni védekezésre hivatkozva. Igaz, a fővárosi önkormányzatot ez nem érinti, Budapesten ugyanis a gépjárműadó alapesetben a kerületi önkormányzatokhoz folyik be...

ITT OLVASHATÓ

NEM ELÉG DRÁGA A BENZIN? A KORMÁNY FELSRÓFOLJA! - SOK A BIZONYTALANSÁG AZ OLAJ NEMZETKÖZI PIACÁN

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.07.

Már megindultak felfelé az üzemanyagárak, de ezt a trendet nálunk később erősítheti az is, hogy a kormány különadóval sújtja a töltőállomásokat. Azt az ágazatot, amelyet alaposan megtépáz a járvány. Szinte biztosak lehetünk abban is, hogy július 1-jétől a jövedéki adó is magasabb lesz. Közben az olajárak is újra emelkednek. Vagy nem.

Ritkán fordul elő, hogy három nap alatt kétszer változzon a benzin ára. Tegnap a 95-ös 6 forinttal emelkedett literenként, és ezt már holnap további 7 forintos emelés követi, ami mellé ezúttal már a gázolaj 4 forintos drágulása is társul. A bizonytalanságot mutatja, hogy nem telt el egy hét azóta, hogy még határozottan lefele tartottak az árak: május 1-jén a benzin 5 forinttal, a gázolaj 8 forinttal lett olcsóbb.

Ezúttal szinte nincs is olyan eleme az üzemanyagok árának, amelyben biztosak lehetnénk. Még az adó sem! Elvben például május 1-je óta az üzemanyagokat is sújtja a koronavírus elleni védekezésre hivatkozással bevezetett, a kiskereskedelmi hálózatokat terhelő különadó. A hazai benzinkutak többsége azonban franchise szerződéssel kötődik a nagy hálózatokhoz, amelyek logóit látjuk fölöttük. Kérdés, hogy közülük melyek érik el azt az 500 milliós forgalmat, ami fölött ezt az adót fizetniük kell. Normális esetben egy jobb helyen levő benzinkút elérheti ezt a szintet, de nemrégiben például a Shell közölte, hogy hálózatának 60 százalékában csökkentette a nyitvatartási időt, 15 benzinkutat pedig bezárt, eközben a MOL kútjai 25 százalékának nyitvatartási idejét rövidítette, és 28 töltőállomás bezárását tervezi, mert mintegy 3-40 százalékkal csökkent a forgalma...

ITT OLVASHATÓ

TÁGRA ZÁRT SZEMEK

ÉLET ÉS IRODALOM / KRTIKA
Szerző: BÁRON GYÖRGY
2020.04.30.

(Békeidő. Magyar film. Író-rendező: Hajdu Szabolcs. vimeo.com)

...Első látásra szellempróbáló dramaturgiai kirakósjáték Hajdu Szabolcs vimeón bemutatott új játékfilmje, a Békeidő. Különböző karakterek, rokonok vagy alkalmilag egymás mellé sodródott figurák tűnnek fel, többnyire párban a vásznon. Közös bennük, hogy egy-egy szereplő sorsa összekapcsolódik valamelyik másik figura történetével. Mindez egyetlen este-éjszaka zárt időkeretében, a végéről elkezdve, onnan visszatekintve: a párhuzamosan vagy egymást részben lefedve futó eseményeknek az ideje alig hosszabb, mint a cselekmény másfél órás játékideje, gyakorlatilag real time-ban pereg. Hasonlóan zárt a tér is: egy beazonosíthatatlan város – amelyben olykor a ledfényes esti Budapestre, olykor kihalt, sötét külvárosra, alighanem Kolozsvárra ismerhetünk – bonyolult úthálózata, középpontjában kereszteződéssel, amelynek virágboltjában az első történet zajlik, s amely előtt párhuzamosan egy másik esemény, emberi jogi demonstráció folyik, miközben a szemközti házban lakásszínházi előadást néz a publikum. A másik középpont feszélyezően álelegáns, jellegzetes ká-európai presszó – jobb napokat látott, hajdan „fényűzőnek” mondott hotel földszintjére képzelhetjük –, innen indul a történések lánca, és ide is tér vissza: ide ül be a film első harmadában két szereplő, majd ugyanide később másik kettő, s itt szolgál fel Dénes, a szeretetéhes, melankolikus pincér (Gelányi Bence). Ez azonban csak a sztori durva szerkezete, amelyet számos további színtér és dramaturgiai elágazás tarkít-finomít. Ha csak ennyi lenne, akkor is jobb filmiskolák forgatókönyvírói kurzusain kéne tanítani – s remélhetően fogják is. Miként a magyar filmben ritka életteli párbeszédeket és a metakommunikáció finom gesztusait. Ám ennél jóval gazdagabb-színesebb a textúra, s ettől lesz Hajdu újabb munkája az utóbbi évek egyik legizgalmasabb magyar mozgóképévé: ahogy a bonyolultan összerakott vázszerkezetre, akár festő a laza skiccre, felviszi a dús anyagot, ahogy a struktúra megtelik vibráló élettel. A kiszámított a kiszámíthatatlannal, a rend az esetlegességgel. Minden szónak, minden képnek súlya van (Bántó Csaba csöppet sem tolakodó, hibátlanul pontos fényképezése hosszabb elemzést érdemelne). Hajdu filmje mindennapi poklainkról tudósít, arról a szűntelen háborúról, amit magunkkal és a környezetünkkel vívunk a fennmaradásért, az egyensúlyért, a harmóniáért. A középpontban az emberi kapcsolatok állnak, mi más. Kezdetben egy tanárnőé, Angéláé (Sárosdi Lilla), aki váratlanul kiborul a virágboltban; színjátszó férjéé, Ajtonyé (Szabó Domokos), akit egy erőszakos rendező (Schilling Árpád) nyilvánosan megaláz; ugyanez a rendező később ifjú, csinos hölgyrajongóját (Wrochna Fanni) abuzálja lidérces szakértelemmel. A főcím előtti bevezetőben Kinga (Török-Illyés Orsolya) veszekszik a szexuális zaklatás áldozatával; közben kamasz lánya, Dina (Hajdu Lujza) elszökik otthonról, hogy a már ismert presszóban kössön ki, ahol egy égnek álló hajú punk, bizonyos Márk (Krokovay Ábel) várja. Utóbbi apja a helyi lelkész (Hajdu Szabolcs), aki a fiút zord szigorral neveli-idomítja, s aki emiatt végigcivakodja az estét a feleségével (Földeáki Nóra). Hangosan veszekszik a virágboltban megismert tanárnő is a férjével; kislányuk, Johanna (Pálfi Magdó) hallgatja egy ideig a konyhából, majd elege lesz, és meglép az éjszakában. Fontos szereplő még Henrik, a sötét szemüveges, titokzatos magántaxis (Buchmann Wilhelm), ő fuvarozza a tanárnő váratlanul felbukkant gimnáziumi tanítványát-szeretőjét egy édes, bánatos kurvához, majd ő talál rá a sötét éjszakai utcákon elveszetten bolyongó kis Johannára, s viszi haza.

Hajdu filmjének főszereplői se nem jók és se nem rosszak, ez a kategória itt egyszerűen értelmezhetetlen. Itt mindenki szánandó, mert szenved. A rideg környezettől, a kihalt terektől, a rádióból-tévéből áradó gyűlölettől, a szeretethiánytól, a félrecsúszott kommunikációtól, a másiktól, önmagától. Már Hajdu korábbi nagy filmje, az Ernelláék Farkaséknál is erről szólt, s ugyanezt sugározza, legalább olyan erőteljesen, ez az újabb is, amely szintén a margón, kis költségvetéssel, állami finanszírozás nélkül készült, úttörőként vállalva az online premiert...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ORSZÁGOMAT EGY MASZKÉRT: AZ ÚJ IDENTITÁSHÁBORÚ TELJES HÁTTERE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.05.06.

A Kelet jó, a Nyugat rossz. Illetve most még rosszabb. Ha valaki a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter elmúlt hetekben tett nyilatkozatait vizsgálja, már-már indulna is Üzbegisztán vagy Azerbajdzsán felé, ha lehetne. A kormánykommunikáció ugyanis a járvány elleni védekezést is bepréselte a szokásos identitás-koordinátarendszerbe: „Brüsszel nem segít, Kína és a Türk Tanács meg igen” – mintha nem fizetnénk kemény pénzeket a járvány közepette tomboló „szabadrablásban”. A Nyugat-temetés pedig olyan fórumokon történik, ahol a hallgatóságban a koronavírus szót betiltó diktátor foglal helyet. E keleti kirakóst persze nem a hivatalos magyar, hanem azeri és üzbég forrásokból sikerült összeilleszteni...

ITT OLVASHATÓ

A LEGFRISSEBB NARANCS

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: mancs.hu
2020.05.07.

Mi vár ránk a lazítás után?
Próba, szerencse

A kormány megkezdte a társadalmi érintkezést korlátozó járványügyi intézkedések óvatos enyhítését. Egy konferencián a tudományos háttérmunkába is bepillantást engedett, az újraindítás pontos stratégiáját azonban továbbra sem ismerjük.

VÉLEMÉNY

László Csaba
A nagy kamatsvindli

Lerántjuk a leplet a második Soros-tervről!

Úgy egy éve lehetett. Épp kosárlabdaedzésre készültünk, amikor néhány csapattag arról kezdett beszélgetni, milyen szép is az, hogy ilyen jó kis kamatot fizet a magyar költségvetés a szuperállampapírra, a MÁP Pluszra.

Víg Mihály
Karantén − avagy valami van a levegőben

Járványnapló

„Önmagunk nézői vagyunk. Önmagunk közönsége. Furcsa előadás.” (E. P.) „Az összes majom közül az emberben a legalacsonyabb az agressziószint.” (Cs. V.)

Gárdos Péter
Szobafogság

Járványnapló

Mosom a kezem.

Szécsi Noémi: Nem és nem

Nincs engedés, küldés van

Utolsó emlékeim egyike abból a világból, amikor még vadidegen emberekkel lehetett találkozókat szervezni és nyilvános létesítmények asztalainál kávét és más italokat fogyasztani a társaságukban, a Bródy Lili unokaöccsével folytatott beszélgetés.

Várhegyi Éva: Ekotrip

Ki nyer ma?

Megkésve bár, de Magyarországon is megszülettek a koronavírus-járvány gazdasági hatásait tompító kormányzati és jegybanki intézkedések. Sokan értékelték már a beindított programokat – e lapban legutóbb Chikán Attila.

A szerk.
„Engem és országomat”

Kezdjünk egy találós kérdéssel. Ki mondta ezt? „Magyarország és Lengyelország példája igazolja, hogy különböző szóbeli vagy írásbeli büntetések már nem elegendőek, s igenis ki kell találni egy rendszert, amely az uniós pénzek megvonását is lehetővé teszi.

A szerk.
Az egypártrendszer ünnepe

A múlt szombaton ünnepséget tartottak a parlamentben. A megjelent képviselők és egyéb főhivatalnokok a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-i alakuló ülésére emlékeztek. Elfogadtak egy politikai nyilatkozatot is, amelyet nyolc kormánypárti képviselő (köztük Orbán Viktor és Kövér László) javasolt.

POLITIKA

Csizmadia László távozott a Nemzeti Együttműködési Alap éléről
Katona civil ruhában

Csendben visszavonult a Nemzeti Együttműködési Alapot (NEA) irányító Tanács elnöki posztjáról a 73 éves, a civil szektorba 12 éve bekapcsolódó, de ebből 10 évet döntéshozói pozícióban és reflektorfényben töltő Csizmadia László.

Vendégmunkások a magyar mezőgazdaságban
„A magyarok nem akarnak lehajolni”

A kormány belföldi átcsoportosítással próbálná megoldani a mezőgazdaságban a munkaerőhiányt, de ez egyelőre nem segít a spárgatermelőkön.

Interjú
„Nem több mítosznál”

Luke Patey külpolitikai elemző Kína befolyásáról

Kína nem lesz a világ új vezetőjévé, legalábbis nem a járvány hatására. Az ázsiai nagyhatalom elismert kutatóját a kínai maszkdiplomáciáról, propagandáról és nyomásgyakorlásról kérdeztük.

KULTÚRA

rés a présen
„Még nem szorít az idő”

Varga Judit zeneszerző

Lemez
World music: szokatlan
módon két körben is tombolhatunk, de aztán mély álomba kell merülnünk…

Lemez
Klímapop

The Strokes: The New Abnormal

Sokat tudnának mesélni a The Strokes tagjai arról, hogyan tehet tönkre egy zenekart, ha idejekorán sztárt farag belőle a messiásváró szaksajtó.

Interjú
„Egész nap csak úszni az óceánban”

György Andi hegedűs, énekesnő

Animációs filmkészítőnek és grafikusnak tanult, éveket húzott le irodistaként, míg eldöntötte, hogy főállású zenész akar lenni. Szerencsét próbált a Kanári-szigeteken, ahol paradicsomi élete volt, nemrég mégis hazaköltözött.

Interjú
„Legalizált határsértés”

Ulrich Gábor grafikus, animációs filmrendező, szobrász

Új rövidfilmje, a Dűne kapcsán absztrakcióról, boldog gátlástalanságról és az animációs filmek magyar helyzetéről is beszélgettünk az annecy-i animációs filmfesztiválra készülő művésszel.

Munkácsy Mihály pályaképe
A magyar Parnasszuson

„Tegnap Munkácsy temetésén voltunk. A város roppant gyászpompát fejtett ki. […] A temetésen az összes rajziskolák, egyetemek ott voltak, a kocsit 10 ló húzta, és körülötte különös alvilági látomásként tetőtől talpig fekete lovasok mentek, kiknek arczából csak két tűzszem látszott.

Könyv
Szétesőben

Per Petterson: Férfiak az én helyzetemben

Míg a norvég szerzőnek világsikert hozó, kevés szereplőt mozgató, szikár és gondosan felépített szerkezetű Lótolvajokat egyes kritikusai regényhosszúságú novellához hasonlították, a Férfiak az én helyzetemben inkább rövid történetek füzérének tekinthető.

Könyv
Organikus automata

Szijj Ferenc: Igazi nevek

Látványos fordulatok nincsenek Szijj Ferenc költői életművében, ami nem jelenti azt, hogy verseskötetei ne volnának mindig meglepőek.

Vészhelyzeti pénzosztás a PIM égisze alatt
Nem bízzák a véletlenre

A tömegrendezvények és közösségi programok elmaradása nemcsak az előadóművészeket érinti érzékenyen, de az írókat is. Habár a folyóiratok és a könyvkiadók nem álltak le teljesen, a Könyvfesztivál és a Könyvhét kiesése mindenkinek jelentős veszteséget okoz.

ÉLET + MÓD

Neveljünk-e zsenit?
Gézengúz vagy géniusz

Miközben egyre több a fejlesztőprogram és játék, sok szakértő érvel amellett, hogy a túlzásba vitt fejlesztéssel túlterheljük a gyerekeket. Persze más a helyzet, ha valaki zseninek születik.

Konyhai kémia LXII. – Vírusölés házilag
Szeszgőz és szappanhab

A vírusokat sokféle módon pusztíthatjuk a bőrünkön és a háztartásunkban. Belsőleg azonban nem ajánlanánk egyik módszert sem, még akkor sem, ha azt maga az amerikai elnök javallaná.

Szerencsejáték-függőség karantén idején
Partiban maradni

A kaszinók és játéktermek többsége először csak felfüggesztette az élő játékot, majd be is zárt. A játékfüggők számára maradt az online kínálat, ám az még kockázatosabb, mint a személyes vagy offline játék, fogadás.

Vadászati világkiállítás 1971-ben
A munkáshatalom trófeája

Jövőre vadászati világkiállítást rendeznek Budapesten. Volt már ilyen itt 1971-ben, a fővadászt akkor Kádár Jánosnak hívták. A 49 évvel ezelőtti expo a rendszer talán legnagyobb, politikától látszólag független rendezvénye volt.

BLOG

Interjú
„A mi Brunónk”

Werner Herzog rendező

Készülő filmje utómunkálatait végzi otthonában. A Los Angelesben élő híres német filmművész telefonon mesélt a járvány alatti életéről – és az azt megelőző fél évszázadról.

ITT OLVASHATÓ, ITT ELŐFIZETHETŐ

ORBÁNT CSAK SZÍVLAPÁTTAL LEHET MEGGYŐZNI

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.05.07.

A magyar miniszterelnök azon politikusok közé tartozik, akik nem tudják megbocsátani azokat a bűnöket, amelyeket ő követett el mások ellen. Ez történt most is, amikor levelet írt az Európai Néppárt 53 vezetőjének. Gyakorlatilag arra szólította fel őket, hogy kérjenek bocsánatot Magyarországtól, azaz tőle, Orbán Viktortól. Mindeközben idehaza sokan növekvő csalódással veszik tudomásul, hogy Orbán tovább játszhatja kisded játékait, időnként megfenyegetik, de őt ez inkább szórakoztatja, mert tudja, hogy nem változik semmi, és marad minden a régiben.

A magyarországi közvélemény nem elhanyagolható része azt várja, hogy Orbánt és a Fideszt végre kirakják az Európai Néppárt frakciójából, és az EU végre elszánja magát Orbán és a Fidesz megbüntetésére. Akik ebben reménykednek, magukat csapják be. Mert bár ismerik Orbánt, vagy, legalábbis ismerni vélik, de nem ismerik az Európai Uniót, és annak elsőszámú intézményét az Európai Parlamentet. Az Európai Parlament ugyanis egy demokratikus, és éppen ezért lassú, körülményes, valamint sajnálatos módon bürokratikus szervezet, amely ráadásul teli van külön érdekekkel, mely érdekek még lassúbbá teszik a döntéseket.

Velük szemben ott van Orbán, és az ő nemzeti szotyializmusa. A magyar miniszterelnök nem demokratikus, és ebből kifolyólag nem is körülményes. Ha valamit kitalál, arról nem egyeztet senkivel. Ma dönt, holnap megcsinálja...

ITT OLVASHATÓ

HAT NAP KEVÉS VOLT, HOGY MINDEN TISZTÁZÓDJON AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN KÖTELEZŐEN ELŐÍRT PCR-TESZTEKRŐL

444.HU
Szerző: NEIBERGER ESZTER
2020.05.07.

Április 30-án levélben tájékoztatta Kásler Miklós humánminiszter az egészségügyi szakellátás intézményeit, hogy május 4-étől újraindíthatják a járványhelyzet miatt szüneteltetett, nem sürgős egészségügyi ellátásokat.

Az ehhez szükséges feltételeket még ebben a levélben közölte a minisztérium: az egyik legfontosabb szabály a járványügyi szempontból magas kockázattal járó ellátási formák igénybe vételére vonatkozik.

Azokat az ellátásokat, amiket az egyes szakterületekért felelős szakmai kollégiumok magas koronavírus-fertőzési kockázatúnak jelöltek meg, csak negatív PCR típusú koronavírus-teszteredmény birtokában lehet igénybe venni.

Ez az a sokat emlegetett orr- és garatnyálkahártyából vett mintán végzett laborvizsgálat, ami a SARS-CoV-2 vírus örökítőanyagának jelenlétét képes kimutatni a szervezetben.

Az ellátások pedig, amikhez egy ilyen teszten produkált negatív eredményre mindenkinek szüksége van, a levél tételes felsorolása alapján,a teljesség igénye nélkül:

- minden fül-orr-gégészeti vizsgálat vagy beavatkozás
- minden endoszkópos vizsgálat
- minden sugárterápiás beavatkozás
- számos fogászati beavatkozás
- de például a dialízis kezelés, vagy a hospice-palliatív ellátásban a maszkos lélegeztetés is.

Azzal kapcsolatban azonban, hogyan juthatnak hozzá PCR típusú koronavírus laborvizsgálathoz azok, akiknek az ilyen ellátások igénybevételéhez kell, napokig nem érkezett iránymutatás.

Pedig ez lényeges kérdés, a közegészségügyben ugyanis mindeddig csak koronavírus-gyanús esetekben végeztek laboratóriumi tesztet a hatóságok. Aki ennek ellenére szeretett volna laborvizsgálatot, az a magánegészségügyben, több tízezer forintos áron vásárolhatta meg azt.

Az egészségügy újraindulásának új szabályaival viszont megugorhat azok száma, akiknek teljesen tünetmentesen lesz szükségük PCR-tesztre...

ITT OLVASHATÓ

BEISMERÉS A KORMÁNYTÓL: A NYUGDÍJAKRA EGYRE KISEBB RÉSZ JUT AZ ÁLLAMKASSZÁBÓL

MFOR.HU
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2020.05.07.

A következő évtizedekben a GDP arányában apadni fognak a nyugdíjkiadások, és hasonló folyamatok jellemzik majd az oktatást is

Sok egyéb mellett a nyugdíjak alakulását is modellezi Magyarország konvergenciaprogramja, melyet a napokban küldtek el Brüsszelbe. A számok nem hazudnak: a GDP-hez mérten kisebb lett az állam ráfordítása az idősek ellátására az elmúlt négy évben. Van egy még rosszabb hírünk: a következő években még kisebb lesz az ilyen típusú kiadások aránya.

Magyarország gazdasági helyzetjelentését minden évben elpostázzuk az Európai Uniónak. A dokumentumban részben az előző év teljesítményéről ad számot a kormány, de a jelentés alkalmas arra is, hogy előrejelzést nyújtson a következő évtizedekre.

A most benyújtott programban a nyugdíjkiadások alakulását is feltüntetik, és az itt közölt számok egy fontos vita eldöntéséhez szolgálnak adalékul: romlott az idősek helyzete a teljes társadalomhoz képest, vagy - mint a kormányzati kommunikáció állítja - a nyugdíjasok nem járhatnak rosszul.

Az Orbán-kormány szerint ehhez elegendő, hogy a nyugdíjakat évente az inflációval megegyező mértékben emelik - és ha szükséges, akkor év közben kipótolják azokat. Szakmai szervezetek, elemzések viszont arra világítanak rá, hogy a reálérték megőrzését szolgáló intézkedés folyamatosan nyitja az ollót a bérek javára, amelyek viszont bőven az infláció felett emelkedtek az elmúlt években...

ITT OLVASHATÓ

VILÁGTÜKÖR: FREEDOM HOUSE: MEGROPPANT A DEMOKRÁCIA, ÉS AZ EU CSAK NÉZI - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.05.07.

Oroszország és Kína befolyása erősödik, az Európai Unió pedig tétlenkedik. Magyarországon már nincs demokrácia és hasonlóan értékelhető Lengyelország, valamint a Balkán is. Nemzetközi lapszemle.

Nem demokrácia többé Magyarország – címmel adja közre a Politico portál a Freedom House legfrissebb demokrácia-jelentését. Lengyelország ugyanazon az úton halad lefelé, s hasonló a helyzet a Balkánon is – a demokrácia térségbeli megroppanása döbbenetes, aminek okát Oroszország és Kína befolyás-növekedésében látja, illetve abban, hogy tétlen az Európai Unió. Bőven van miért hibáztatni Brüsszelt. Hasonlóképpen Trump elnököt, aki nem követelte ki a térségben elvárható demokratikus értékrend betartását. Közép-Európa és Eurázsia 29 országát vette górcső alá az elemzés, és megállapítja többek között, hogy sokkal kevesebb demokrácia van ma a régióban, mint volt egykoron 1995-ben, amikor a Freedom House jogvédő szervezet kiadta ebben a műfajban első jelentését. Úgynevezett hibrid-rendszerként írja le az Orbán Viktor vezette rezsimet, mivelhogy a kormányfő egyfolytában támadásokat intéz a demokratikus intézmények ellen. Nem megy el szó nélkül az Orbánt korlátlan hatalommal felruházott rendeleti kormányzás mellett sem. Ezzel magyarázza többek között a zuhanásszerű esést a listán. A Balkánon a szerb Aleksandar Vučić és a montenegrói Milo Đukanović országáról ugyanúgy fogalmaz, nem tarthatjuk többé azokat sem demokráciáknak. Kínáról úgy vélekedik, hogy nem akarja az egypártrendszert meghonosítani ezekben az országokban, sokkal inkább a maga javára fordítja a meggyengült intézményi rendszert, és beékelődik a korrupt politikai és gazdasági struktúrákba.

Betegek halnak meg a kormány értelmetlen intézkedése miatt

A Human Rigths Watch cikke sérelmezi, hogy a kórházi ágyak 60%-át fel kellett szabadítani hazánkban, és ezzel gyakorlatilag kiadták az egyéb betegek útját. Persze hozzáteszi, más országokban is felismerték a veszélyhelyzetet, miszerint a hirtelen megugró fertőzések kezelésére kevés lesz a kórházak fennmaradt kapacitása. A magyar helyzet viszont annyiban specifikus, hogy nem ad a kormány pontos információt arról, hány beteget raktak ki, azok milyen állapotban voltak, átkerültek-e alternatív gondozóba, vagy a családjuknak kell gondoskodniuk róluk. A hospice-ban és otthoni önkéntes ápolóként dolgozó nővér elmondta, hogy 10 beteget gondozott, akiket egyik napról a másikra tettek ki, a családtagokat csak az előző napon értesítették. Részletezte a betegek súlyos állapotát, azt hogy egyiküket, akit frissen amputáltak, sikerült magángondozóban elhelyeznie. Majd megtudjuk, hogy közülük kilencen azóta meghaltak. Mind a mai napig nem tudjuk, hány ágy áll üresen, miközben súlyos betegek megfelelő gondozás híján családjukkal együtt szenvednek. A Human Rights Watch közli, hogy a pandémiára való hivatkozással nem lehet megtagadni az egészségügyi ellátást az emberektől, nem lehet még nagyobb emberjogi válságot előidézni. A kormánynak biztosítani kell egy másik intézményben ugyanennyi ágyat a betegek szükséges és megfelelő ellátásához. És az is a hatóságok kötelessége, hogy a szakembereknek, a betegeknek és hozzátartozóiknak a teljes átláthatóság elvét szem előtt tartva adjanak tájékoztatást az elbocsátott betegek állapotáról.

A hallgatás segíti a vírus terjedését

Az Euraktiv Orbán Viktor által, a veszélyhelyzetre való tekintettel hétfőn kihirdetett, az adatokhoz, információhoz való hozzájutás uniós jogának felfüggesztését kifogásolja. Különösképpen azt, hogy a veszélyhelyzet megszüntetéséig nem lehet fellebbezni az információhoz jutás megtagadása miatt. Kifogásolható, hogy a rendelet könnyít azokon a kormányzati kötelezettségeken is, miszerint a hatóságoknak nem kell teljes részletességgel, legfeljebb nagy általánosságban tájékoztatni az érintetteket a személyes adatgyűjtésről. Idézi a cikk Szél Bernadett képviselőt, aki szerint az információs jog korlátozása egyrészt alkotmányellenes, sérti az uniós rendelkezést, sőt, nemcsak szükségtelen és aránytalan, de még akadálya is lehet a koronavírus elleni küzdelemnek. Tulajdonképpen a koronavírusra való hivatkozás csak ürügy megint arra, hogy személyes adatainkhoz a kormány hozzáférjen. Mi több, törvényerőre emeli a közérdekű adathoz jutás visszatartását.

Ne Támogassa az autokráciákat az Európai Unió!

Az Euobserver azt sérelmezi, hogy sokkal több szó esik az unióban az Észak és Dél közti pénzügyi viták mögött álló szakadék mélyüléséről, mint a koronavírus miatt bejelentett rossz és a demokráciákat aláásó intézkedésekről. Továbbá feszegeti a kérdést: Magyarország és Lengyelország ismét profitálhat az új uniós büdzséből? S persze meg is adja a választ egy határozott nemmel. Emellett azt javasolja, hogy az új büdzsének a gazdaságot kellene megerősítenie, nem az autokráciákat.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ ÉS A KDNP TUDOMÁSUL VESZI A NŐK TESTI FENYÍTÉSÉT ÉS A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAKOT

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.05.07.

Ha érvényben lenne az isztambuli egyezmény, akkor talán a nemrég agyonvert színész, Szilágyi István is életben lenne, az évente további 15-20 meggyilkolt asszonnyal együtt – nyilatkozta a Hírklikknek Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint, a kormánypártok úgy utasították el az egyezmény szövegét, hogy valójában fogalmuk sincs az igazi tartalmáról. Arról nem is beszélve, hogy 2014-ben a kormány egyszer már aláírta a szöveget, de erre ma már sem az aláíró Navracsics Tibor, sem államtitkára, Répássy Róbert nem emlékszik. Lattmann szerint, az isztambuli egyezmény leginkább a családon belüli erőszak megelőzését szolgálta volna, ha a kormánypártok ideológiai megfontolásból el nem utasítják. Az ellenzék szerint, ezzel a kormány tudomásul veszi a családon belüli erőszakot, a nők testi fenyítését.

– A kormánypártok szerint, a hazai törvények az egyezmény ratifikálása nélkül is súlyosan elítélik a családon belüli erőszak minden válfaját – a verést épp úgy, mint a nemi erőszakot. Ez igaz?

– Igen, ezeknek a cselekményeknek a büntetőjogi oldala nagyrészt megvan a magyar törvényekben, és már az Isztambuli egyezmény elfogadása előtt is létezett. De az egyezmény mégis mérföldkőnek számít, mert fontos kiegészítése a korábbi jogszabályoknak. Kétségtelen, a családon belüli erőszakos eseteket a magyar büntetőjog ma is szigorúan büntetni rendeli. De bejön a sokat vitatott „gender”, tehát a nemi szerepek kérdése, amit ma szeretnek félremagyarázni, és ez alapvető félreértésekhez vezet. A magyar büntetőjog például – helyesen – bünteti, ha valaki szórakozásból összeveri a feleségét. Viszont érzéketlen arra, ha a férj azért üti az asszonyt, mert az nem csinált vacsorát, pedig „az ő dolga lett volna”. A verést tehát bünteti a törvény, a speciális motivációt viszont teljesen figyelmen kívül hagyja...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉRTELMETLEN PARANCSOK VÉGE: ZENDÜLÉS

RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.05.07.

Kásler Miklós immár sokadik ellentmondásos, káoszfokozó utasítását adta ki az egészségügyi dolgozóknak. A legvitatottabb intézkedése eddig a kórházi ágyszámok hatvan százalékos „felszabadítása” volt a húsvéti ünnepek alatt. A rendelkezés mindenkit sokkolt, betegeket, hozzátartozókat, dolgozókat és kívülállókat egyaránt, ennek ellenére ezt így vagy úgy, de végrehajtották. Az intézkedésnek azonban többen is ellenálltak, mégpedig nyíltan: például a Bajcsy Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztályának a vezetője, vagy Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója, akit ki is rúgtak engedetlensége miatt. Aki ismeri a magyar egészségügy meglehetősen feudális hűbérviszonyokra épülő világát, csak az érti, hogy ez micsoda törés a rendszerben. És volt számos olyan eset is, amikor az ellenállás csak csendben, fű alatt szerveződött, nem kapott publicitást. Mindez úgy, hogy a kórházakban kirendelt egyenruhás parancsnokok vigyázzák a rendet, és már a jelentlétükkel is gyakorolnak még egy kis pszichológiai nyomást az egyébként is végtelenül kiszolgáltatott, nagy hatalmú feletteseiktől függő dolgozókra.

Kásler ágyfelszabadítós intézkedése még ebben a rendszerben is kisebbfajta lázadást eredményezett.

Olyat, ami teljesen szokatlan módon a kormánypárt elitjét is megmozgatta. Ennél is fontosabb volt az a kívülállóknak talán kevésbé érezhető lélektani hatás, amit a magyar egészségügy rendszerében okozott. Hosszú ideje ez volt az első olyan utasítás, amelynél el kellett gondolkodnia az ellátónak, hogy a lelkiismerete, az orvosi hitvallása alapján döntsön, és kockáztassa a fegyelmit/kirúgást/büntetést, vagy szó nélkül hajtsa végre a parancsot, és küldje el azt a beteget is, akinek az otthoni ellátása nem biztosított.

Ráadásul úgy hozták ebbe a helyzetbe, hogy fogalma sem volt, milyen tények, adatok alapján adta ki az utasítást a miniszter. Senkivel nem közöltek semmit, csak a parancsot.

Mára viszont mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy semmilyen szakmailag megalapozott számítás nem volt az ostoba és kegyetlen intézkedés mögött,a járványhelyzet biztosan nem indokolta az ágyfelszabadításokat.

Ezután hogyan vegyen komolyan bármilyen utasítást az egészségügy egyszerű robotosa?

A bizalom talán eddig sem volt nagy a szakterület politikai vezetésében, de most sokakban végképp megtörni látszik: még azok is, akik a magyar egészségügy parancs-értettem világában szocializálódtak, és eddig zokszó nékül hajtották végre az utasításokat, ezek után már el-elgondolkodnak: vajon akkor is engedelmeskedniük kéne a minisztériumi parancsoknak, ha értelmetlennek tűnnek, ellentmondanak egymásnak, és még a betegeknek is ártanak? Lehetséges az, hogy az egészségügyi vezetés olyan döntésekre kényszeríti őket, amelyek az esküjükkel is ellentétesek?

...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN TARJÁK A KAPCSOLATOT A KÜLÖN ÉLŐ SZÜLŐK GYERMEKEIKKEL A JÁRVÁNY IDEJÉN?

QUBIT
Szerző: SZALMA IVETT
2020.05.07.

A hazai kijárási korlátozások szigorúak ugyan, de lehetővé teszik, hogy a külön élő szülők találkozzanak gyermekeikkel. Szalma Ivett szociológus azt vizsgálta, milyen gyakran látják az apák gyermekeiket a járvány idején.

Miközben a csapból is az folyik, hogy a különélő háztartásokban élők tartsanak fizikai távolságot egymástól, a kijárási korlátozás megengedte, hogy a különélő szülők a gyermekeikkel személyes is tudjanak találkozni. Látszólag ellentmondásos a kommunikáció és a szabályozás. Így elkezdtünk egy olyan vizsgálatot, ahol fényt derítünk arra, hogy a különélő szülők miként tartják a kapcsolatot gyermekeikkel.

A személyes találkozások dominanciája

A kutatások jelentős többsége, amely a különélő szülők és gyermekeik közötti kapcsolattartást vizsgálja, a személyes találkozásokra fókuszál. Általában azt tapasztalható, hogy azok a különélő szülők, akik személyesen tartják a kapcsolatot, kiegészítik a személyes kapcsolattartást egyéb módon is: például telefonon vagy Facebook Messenger, Viber és Skype alkalmazásokon keresztül. Nagyon ritka az olyan eset, amikor a személyes találkozások teljes hiánya mellett életképes a virtuális térben történő kapcsolattartás.

A leggyakrabban előforduló mintázat, amikor az apák hetente egyszer találkoznak különélő gyermekeikkel (28,5%). Ezt követően azok vannak a legtöbben, akik havonta egyszer (14,6%), illetve akik hetente többször (14,6%) is találkoznak a különélő 18 év alatti gyermekeikkel. A különélő apák mintegy 10%-a mindennapi találkozásról számolt be, miközben 8%-uk mondta azt, hogy sohasem találkozik a gyermekével...

ITT OLVASHATÓ 

80-90 SZÁZALÉKKAL KEVESEBB A FUVAR, INKÁBB OTTHON MARADNAK A TAXISOK

24.HU
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2020.05.07.

Budapesten munkanapokon a korábbi 7000 taxiból mostanra nagyjából 2000-2500 maradt. Rendezvények nélkül a nyár is nagyon nehéznek ígérkezik. A City Taxinál abban bíznak, hogy az emberek hamarosan visszatérnek a munkahelyükre, így legalább a céges fuvarok nem maradnak el.

"Minimális fellendülést tapasztaltunk az elmúlt napokban, de összességében nem reménykedhetünk abban, hogy rövid időn belül javulni fog a helyzetünk"

– mondta Tamás Miklós a 24.hu-nak. A City Taxi elnöke körülbelül 80 százalékos visszaesést tapasztal a budapesti fuvarok számában a cégnél. Sok jóra már csak azért sem számítanak, mert nemrég kiderült, elmarad a Sziget Fesztivál, és nézők előtt a Forma-1 mogyoródi futamát sem lehet megrendezni. A két legnagyobb hazai rendezvény elúszásával abban sem reménykedhetnek a taxisok, hogy a nyár végén valamit visszahoznak a kiesett bevételükből. A reptéri fuvarok is megszűntek, de ami még ennél is komolyabb probléma számukra, hogy sokan otthonról dolgoznak. A City Taxi ugyanis nagyon sok céggel áll szerződésben, így nekik már az is némi fellendülést hozna, ha minél többen visszatérnének a munkahelyükre.

"Nehezen bírják a kollégáim, a többség be sem fizette az utolsó havi fuvarozási díjat. A cég 900 fuvarozója közül 500-an jelenleg nem dolgoznak. Hétköznap még elvétve akad pár fuvar, de a hétvégéken sehova nem mennek az emberek"

– mondta Tamás Miklós, aki azért néhány pozitívumot is említett. Az egyik, hogy egyelőre egyetlen diszpécsert sem kellett elbocsátaniuk, illetve hogy az utasok betartják az előírt biztonsági szabályokat, maszkban szállnak be az autóba, és legtöbbször hátra ülnek. Kérdésünkre azt is elmondta, nem gondolkoznak abban, hogy a cégük akár meg is szűnhet: a City Taxinak 450 tulajdonosa van, és mindannyian abban bíznak, hogy a válság után talpra tudnak állni...

ITT OLVASHATÓ

KIDERÜLT, MIRE MENNYIT KÖLTENEK ORBÁNÉK

INDEX
Szerző: ZED
2020.05.06.

Magyarország megküldte a 2020-as konvergenciaprogramját az EU-nak, ez lényegében egy jelentés a magyar állam pénzügyi helyzetéről, terveiről, kilátásairól. A 60 oldalas jelentés számtalan dolgot végigvesz, de többek között beszámol arról is, hogy

A KORMÁNY MENNYIT KÖLT, VAGY FOG KÖLTENI A KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN A JÁRVÁNYÜGYI VALAMINT A GAZDASÁGI VÉDEKEZÉSRE.

Az elköltésre szánt pénz mellett minden más tételt is felsorolnak, amely megterheli az államháztartást, például az elengedett, csökkentett adók miatt. Az összegek a 2020-ra becsült GDP százalékában vannak megadva, a kormány a jelentés elkészítésekor azzal számolt, hogy az idén három százalékot fog zsugorodni a magyar GDP az előző évhez képest. (Ez egy nagyon optimista becslés, még Varga Mihály pénzügyminiszter is utalt rá a külföldi lapokban, hogy ennél azért valószínűleg rosszabb lesz a helyzet, az Európai Bizottság 7 százalékos recessziót jósol.)

A dokumentumból összeáll tehát egyben a kormány programja, az elhadart kormányinfós töredékek és félinformációk helyett rögzített számokkal. A forint összegek kiszámolásánál 47 036,1 milliárd forintnak vettük a 2020-as becsült GDP 100 százalékát, az Államadósság Kezelő Központ egyik friss jelentésében is ezzel az összeggel számol a Pénzügyminisztériumra hivatkozva...

ITT OLVASHATÓ

13 IKONIKUS PILLANAT AZ ELMÚLT 10 ÉVBŐL, AMELY MEGMUTATJA, HOGYAN MŰKÖDIK A NER

HVG ONLINE
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2020.05.07.

Emlékeznek még, amikor Orbán Viktor bejelentette az új gazdasági rendszer kiépítését? Sorban álltak, amikor nyilatkozni kellett a magánnyugdíjpénztárban maradásról? Megvették az utolsó Népszabadságot? Próbálták kitalálni, miért nincs hang a miniszterelnök videóján? Egy hatalmi rendszer kiépítésének tíz évéről teljes könyveket lehet teleírni, mi most néhány emlékezetes pillanatra emlékszünk vissza 2010 és 2020 közöttről.

2010. június 8.: Orbán Viktor 29 pontja

Másfél hónappal a választás második fordulója és tíz nappal a hivatalos kormányalakítás után Orbán Viktor kiállt a Parlament elé, és bejelentette: új gazdasági rendszer épül Magyarországon. „A válságnak még nincs vége, nekünk viszont nem a sopánkodás a dolgunk, hanem hogy a magyarokra jellemző sajátos észjárással használjuk a saját javunkra a történéseket” – fogalmazott.

A miniszterelnök 29 pontos akciótervet hirdetett. Ebben szerepeltek adóváltozások – az a trend azóta is megmaradt, hogy a munkákat terhelő adók egyre alacsonyabbak, a fogyasztás után szedett adók viszont magasak, a csúcson a 27 százalékos, világrekorder áfával. Bár nem közvetlenül fizetjük, de ebbe a kategóriába sorolhatjuk az ágazati különadókat is, amely itt még csak bankadóként létezett, az évek során azonban az egyenlő teherviselére hivatkozva elképesztő fantáziával talált ki a kormány egyre újabbakat a vezetékek megadóztatásától a reklámozás közterhéig. Az adók ráadásul valahogy mindig az itt működő multicégeket sújtották igazán – ennek legszebb példája persze nem egy különadó volt, hanem a cafeteriaadózás olyan átalakítása, hogy az újonnan kialakított állami cég jobban járt, mint az itt működő külföldiek. A kormányt az sem érdekelte, hogy emiatt az EU és nemzetközi bíróságok is elkaszálták.

És ha már adózás: a kormány egyik első intézkedése a korábban tiltott házi pálinkafőzés adómentessé tétele lett, amivel kapcsolatban – bár senki nem kérte – harcot vív a kormány Brüsszellel. Orbán Viktor bürokráciacsökkentést is hirdetett, ami azóta is csigalassúsággal halad előre.

2010. október 13. – 2011. január 31.: a magánnyugdíjpénztári pénzek államosítása

Orbán azt is kitalálta, hogyan talál pénzt az államadósság csökkentésére. A kormány második akciótervének ismertetésekor bejelentette: az év végéig kidolgozzák a feltételeit annak, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárakból vissza lehessen lépni az állami nyugdíjrendszerbe. Ez a gyakorlatban a hárompilléres nyugdíjrendszer egyik pillérének kiiktatását jelentette, amit azzal magyaráztak, hogy a rendszer sokba kerül az államnak.

Két héttel később már kész is volt erről a törvény. A részletszabályok gyakorlatilag zsarolást jelentettek: aki nem lép át az állami rendszerbe, az a jövőben nem kapott volna állami nyugdíjat, és nem annak kellett nyilatkoznia, aki átlépne, hanem annak, aki maradni akart.

Nagyjából 100 ezren döntöttek úgy, hogy mégis maradnak – nekik a kormány egyéni nyugdíjszámlákat ígért. Ezek azóta sem születettek meg, a majdnem 3 ezer milliárdos magánnyugdíjpénztári vagyonból pedig egy fillér se került át a nyugdíjkasszába...

ITT OLVASHATÓ