HAMAROSAN A LIBATELEPEK IS KATONAI PARANCSNOKOT KAPNAK, MERT MEGJELENT A MADÁRINFLUENZA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2020.05.05.

Tárgy: Egrecír

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Demostaztán maradjon kend tényleg! Sehova a jó módból! Biztonságban van, a törzs keze nem ér el odáig, az örmény szomszédságának meg gondja van kendre. Én most itten hivatalosan öregellátó vagyok ingyen, mert pénzért tilos a gyermekmunka. Azért képviseleti úton a járadékom a saját lábú turisztikai kormánybiztos megkapja, mert a csóróknak gyalog narancstúrát biztosít az üres spájz és az üres hűtő között. Cipőt nem, mert mezítláb sokkal egészségesebb.

Kaját és vírust viszek az öregeknek gyalog, a tanító néni meg online küldi nekem a vírust és kínjában kincstári dumával etet. Mert dölyfös kegyura, a kormány pontosan tudja, hogy mi mennyi, ki az öreg és ki a fiatal, ki és mennyire kórságos, mert az alattvalókat rutinból nyilvántartja a párt szeme és füle 4 milliárdért, csak titkolja a vírus elől.

Azt meg pláne nem szeretném, ha eltanulná itthon a szóvivőktől a fenyegetően hangzó tartalom nélküli szöveges tartalmat, mert kend még a gender ügyben is kimondta a lényeget, pedig hát még a szót se ismeri, pláne nem a pszichológiai hadviselést.

Tájékoztatom kendet, a hadászati dolgokban én nagyon otthon vagyok, mert a dédi papa 36 hónapig volt katona. És az itt szerzett tudását a lányunokákra is kiterjesztve kamatoztatta. Mesélte, hogy folyamatos harckészültségben voltak. Akkor is idegen katonaság volt itt, csak az akkori zsidó tanácsadó szerint a zsidó Jézust kellett utálni, nem a zsidó Sorost és a Rákosi még nem hordott parókát, se golyóálló mellényt. A Tito láncos kutyája miatt beton erődítményeket építettek a déli határon. Most meg páncélos harci járművek ijesztgetik a vírust a belvárosban, meg a bajszos bácsi gránátvetős nemtelen bandériuma. Mert a határon húzott szögesdróttól nem ijedt meg. Tehát a szakmai felkészültség szokásosan hungarikum.

Azt is tudnia kell kendnek, hogy pillanatnyilag még csak lehallgatnak, de ígérik nagyon a kihallgatást is, csak szakember gondjaik vannak. A múmia Társadalmi Bíróság megalakult, ülésezik, de a Lyoni mészáros meg már elhunyt. Tudja, az a náci, aki CIA szakértőként Dél-Amerikában kokainbáróból csinált miniszterelnököt, és az emberi szabadságjogok védelmében a chilei stadionokat megtöltötte liberális demokratákkal, mielőtt az óceánba dobatta volna őket. ( A dédi tata szerint annyi kedvezményt kaptak a haláluk előtt, hogy nem kellett a mostani magyar focisták erőlködését nézniük.)

Azt meg kend nálamnál is jobban tudja, hogy mivel jár az örökös harckészültség. Mert az Erdogán cimbi kendéknél uniós pénzből lazán megcsinálta, hogy nem csak a fején, hanem még a törzse másik végén is korona legyen örök időkig. Csak kb. 20 ezer okoskodót kellett bebörtönözni és már kész is lett a rendeleti kormányzás. Itt még most para van, mert így is kevés a börtön, az alattvalóknak facebookon adagolt vírus pedig nem mindenkinek okoz mániákus depressziót, csak annak, aki ezért pénzt kap. Azt viszont jócskán, főleg ha komcsizik is egy sort. (Tényleg belegondolt már kend abba, mi lesz itt, ha majd végére érnek a bibliaolvasásnak és esetleg felfogják, hogy Jézus volt az első kommunista a földtekén?)...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN HÁBORÚS ÜZENETE

HÍRKLIKK

Szerző: NÉMETH PÉTER

2020.05.05.

...A magyar miniszterelnök bátran nevezi hazugnak a képviselőket, és egy pillanatig sem törődik azzal, hogy éppenséggel, amit ő itthon tesz, az nevezhető hazugságnak. Előbb csak egy apróságot említünk: ma már az utcán találhatóak azok a plakátok, amelyek azt állítják: a magyar kormány 13. havi nyugdíjat ad a szépkorúaknak. Pedig mindannyian tudjuk, hogy ez nem igaz: most semmit nem ad, jövőre pedig egy hetet. Hogy aztán ki éri meg a nyugdíjasok közül a teljes hónap plusz nyugdíjat, azt vajon ki tudja. De a Fidesz vezérét ez nem is érdekli; számára csak a propaganda a fontos. Ennél azonban lényegesebb: ami a bírálatok középpontjába áll, azt Orbán egyszerűen csak álhírnek titulálja, és mindenkit, aki határozatot fogadott el Magyarország ellen, azt bocsánatkérésre szólít fel, emígyen: „Köszönöm valódi szövetségeseinknek, hogy a rájuk nehezedő nyomás ellenére, hűségesek maradtak az igazsághoz, és kiálltak mellettünk. Azoktól pedig, akik tájékozatlanságból vagy rosszindulatból az álhírterjesztőkhöz csatlakoztak, elvárom, hogy bocsánatot kérjenek a magyar emberektől, és levonják a megfelelő következtetéseket" .

És aztán jön a fenyegetés, amely így hangzik:„nem engedhetjük, hogy politikai ellenfeleink kisajátítsák a jogállamiság elvét, és ezt a közös értéket pártpolitikai eszközzé silányítsák. Hamarosan döntenünk kellene: engedjük, hogy megosszanak, és tovább gyengítsenek bennünket, vagy összefogunk, és továbbra is az európai politika vezető, konzervatív ereje maradunk. Az előttünk álló, kihívásokkal teli időszakhoz sok erőt és bölcsességet kívánok!"

Ne tévesszen meg senkit az udvarias befejezés: ez a levél nyílt fenyegetés, valóban egy hadüzenet. Hogy erre a korábbi partnerek miként fognak reagálni, nem tudhatjuk: de látniuk kell, a sorok között nem rejlik más, mint az unió szétbombázása. Egyértelmű az is, hogy a magyar miniszterelnök soha nem fogja elismerni, hogy autoriter, mondhatni diktatórikus rendszert épített ki az elmúlt tíz év alatt, soha nem fogja elismerni, hogy felszámolt minden olyan lehetőséget, amely a kormány kontrollját valóban elvégezné, soha nem fogja elismerni, hogy fideszesítette a közélet szinte minden vezetői szintjét, soha nem fogja elismerni, hogy ha kellett, boszorkányüldözéssel, ha kellett karaktergyilkossággal, ha kellett törvényekkel szorította ki az ellenzéket a közéleti kérdések eldöntéséből. És soha nem fogja azt sem elismerni, amiért most a bírálatok szólnak, hogy teljhatalmat biztosított magának.

Most azzal támad, hogy a magyar parlament működik, mi több, a kormány még át is adott jogokat az Országgyűlésnek. Csakhogy erről is pontosan tudjuk, és minden józanul gondolkodó politikus, vagy megfigyelő tudja, hogy mindez színjáték, paródia. A parlamentarizmus paródiája. Ismerünk ilyet a történelemből, és megtapasztalhatjuk most is. Orbán a kétharmados parlamenti többséggel azt szavaztat meg, amit akar. Példa erre épp a rendeleti kormányzás lehetősége. Noha nyugodtan belemehetett volna egy határozott idejű veszélyhelyzet kihirdetésébe – ennyit kért az ellenzék –, ő azonban nem volt hajlandó erre. Belemehetett volna, hisz' a kétharmad oly erős bázis számára, hogy bármikor megszavazta volna a hosszabbítást. Orbán azonban ki akarta zárni annak lehetőségét, hogy ha bármilyen előre nem kalkulálható ok miatt – hiszen, például, járvány van – elveszíti a kétharmadot, ne legyen kiszolgáltatva az ellenzéknek. Hazug tehát az az állítás, hogy a parlament bármikor elveheti tőle a rendeleti kormányzás lehetőségét; a kétharmad – a133 bátor ember – oly gyáva, hogy soha nem tenne ilyet.

Ennyit a magyar kormányfő igazmondásáról. Az európai politikusok persze pontosan ismerik Orbánt, már régen rájöttek arra, hogy az unió keleti nyitása mit hozott a közösség fejére. És azt is tudják: valójában tehetetlenek, már csak azért is, mert mindenféle büntetés – ha volna ilyen szándék, és végrehajtható lenne – a magyar népet sújtja. A magyar népnek kellene tehát tennie azért, hogy igazmondásra kényszerítse kormányát. A magyar nép azonban egyelőre jól elvan a hazugságok tengerében.

ITT OLVASHATÓ

ÁLLÁS ÉS SZOLIDARÍTÁS NÉLKÜL

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2020.05.05.

„Elismerem, hogy az álláskeresési járadék összege és folyósításának három hónapos időszaka nehézséget okoz a friss munkanélkülieknek. De úgy vélem, hogy ez ösztönzi is az érintetteket, hogy igyekezzenek elhelyezkedni, amihez a kormány azzal járul hozzá, hogy a munkahelyek megtartását segíti. Ha meghosszabbítanák a három hónapos segélyezési időt, akkor később ezt már nehéz lenne visszavonni. Mi úgy gondoljuk, ha mégis rövidnek bizonyulna a mostani időtartam, akkor a tapasztalatok birtokában, beszélhetünk a meghosszabbításról.” (Népszava – Parragh L.)

A szakszervezetek és az ellenzéki pártok már március közepe óta szorgalmazzák, hogy az álláskeresési járadék (munkanélküli segély) összegét és az ellátás időtartamát növelje meg a kormány. A munkaadói szövetségek és az iparkamara sem tartja „ördögtől valónak”, hogy erről a kérdésről mihamarabb érdemben kezdődjenek tárgyalások. A 2020-as állami költségvetésben előirányzatként 83 milliárd forint összegű álláskeresési ellátás (járadék, támogatás) szerepel. Ha a munkanélküliek száma megduplázódik (ez benne van a pakliban) és az időtartamot a jelenlegi három hónapról hatra emeljük, a kifizetés összege megsokszorozódhat, és meghaladhatja a 300-400 milliárd forintot. Ez soknak tűnhet (sok is), de a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (423 milliárd forint) és a Központi Intézmények és Programok megtakarításából (922 milliárd forint) létrejött Gazdaságvédelmi Alap (1.345 milliárd forint) fedezetet nyújthat egy hosszabb időtartamra szóló és a mostaninál valamivel magasabb összegű munkanélküli ellátásra is. Válsághelyzetben persze minden pénz kevés, de úgy gondolom, hogy a természetes személyeknek (esetünkben az állásukat vesztő munkavállalóknak) a kiadási rangsor élén kell szerepelniük...

ITT OLVASHATÓ

SOKKTERÁPIÁVAL MODERNIZÁLJUK AZ OKTATÁS UTÁN AZ EGÉSZSÉGÜGYET IS

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.05.05.

Nemrég írtunk arról, hogy több százezer magyar cukorbetegnek havonta vagy háromhavonta mindig személyesen kell elmennie néhány receptért a háziorvosához, és ezeknek az utaknak a jelentős része orvosszakmai szempontból felesleges.

Járványmentes időben ez az egészségügyi ellátórendszer egyik apró bosszúsága, ebből a szempontból csepp a tengerben. (A részleteket a csillagra kattintva kinyíló jegyzetben foglaltuk össze*). Járvány alatt azonban sokkal komolyabb probléma lett, mert a cukorbetegek jelentős része idős, akár egyéb krónikus betegségben szenvedő páciens, aki kifejezetten a veszélyeztetett csoportba tartozik. Nekik sem ideális, hogy havonta pár darab receptért bemenjenek a rendelőbe, de a háziorvosnak is van most jobb dolga, mint néhány papírdarab személyes átadása.

Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter április 30-án ezt az anomáliát (valószínűleg a szakmai szervezetek jelzésére reagálva) egy olyan rendelettel oldotta meg, amelynek megszövegezése nem tarthatott tovább pár percnél. Ezzel a miniszter egyben egy tollvonással modernizálta is az egészségügynek ezt az apró szeletét.

Sok szempontból hasonló történt a háziorvosi és a járóbeteg-szakellátásban május 4-én. A rendelőkben a lázmérőzés és a másfél méteres távolság tartása ugyan kimondottan a járvány miatt szükséges, ám az az újítás, hogy az alapellátásban a páciensnek most telefonon kell időpontra bejelentkeznie, és amit lehet, nem személyes úton kell elintéznie, tulajdonképpen szintén bakugrás előre az időben...

ITT OLVASHATÓ

BRUTÁLIS LESZ, HA A ROMA GETTÓKBA JUT A VÍRUS - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.05.05.

Gazdasági ínség vár a romákra. Orbán Viktor politikailag keveset veszít, ha nem foglalkozik a kisebbség segítségkérésével, csak akkor tesz valamit, ha fenyegetve érzi magát. Nemzetközi lapszemle.

A londoni székhelyű Reuters hírügynökség miskolci keltezésű tudósítása szerint gazdasági ínség vár a magyarországi romákra, miközben feloldják a járvány miatti korlátozásokat. A beszámoló egy olyan, négygyerekes család élethelyzetét mutatja be, ahol a 41 éves apa elvesztette építőipari munkalehetőségét, amely eddig egy-egy napra fizetett alkalmi jelleggel adódott számára. Ezek az emberek az elsők, akiket el szoktak bocsátani. Szociális juttatásokra rendszerint nem jogosultak, hiszen a feketepiacon dolgoztak. A családfő aggódva nézi a villanyórát: az előre kifizetett áramból még 29 kilowattóra maradt, ha az is elfogy, minden élelmiszer rothadni kezd a hűtőszekrényben. „Semmi megtakarításom nincs” – mondja a riporternek.

„Ha a vírus megjelenik a nyomornegyedekben, az brutális lesz"

Orbán Viktor miniszterelnök jobboldali kormánya – folytatódik a tudósítás – a gazdaság újraélesztését célzó intézkedéscsomagot fogadott el a járvány miatti többhetes lezárás után, de ezek a lépések leginkább a vállalkozásokat célozzák, és nem foglalkoznak az olyan sérülékeny társadalmi csoportok közvetlen szükségleteivel, mint amilyenek például a romák, és akik most ráadásul fokozott egészségügyi kockázatnak vannak kitéve. A kijárási korlátozások és előírt lezárások tegnap megkezdett vidéki feloldásával félő, hogy a vírus könnyebben terjedhet azokban a térségekben, ahol a romák nagy része él – ismerteti a hírügynökség humanitárius segélyalkalmazottak vélekedését. „Ha a vírus megjelenik a nyomornegyedekben, az brutális lesz. Az ottani emberek krónikus betegek, vagy rosszul tápláltak vagy túlsúlyosak, sokuknál kimutathatók légzőszervi rendellenességek” – mondja a Dél-Magyarországon tevékenykedő Jász Krisztina, az Európai Nyomor Elleni Hálózat tagja. Úgy véli, ha a gazdasági bajok a járvánnyal keverednek, abból robbanó elegy keletkezik. „Először kölcsön fognak kérni, amíg tehetik. Aztán emelkedni kezd a lopások, betörések száma. Ha a világjárvány lecsap olyan helyekre, mint Miskolc, akkor a romák gyorsan rendőri problémává válnak” – mondja.

A kormány nem válaszol

A Reuters adatai szerint a tízmilliós Magyarországon csaknem egymillióan élnek a nyomorszint alatt, közülük mintegy 300 ezren roma gettókban. A hírügynökség megjegyzi: a kormány nem adott választ arra a kérdésére, hogy fejtse ki, milyen tervei vannak a romákkal kapcsolatban. Az egyik szóvivő korábban azt mondta, hogy a kormánypolitika az összes magyarnak szól.

Annak a kormányzati részlegnek a vezetője, amely az adományokat és a szükséget szenvedőknek segítő önkénteseket koordinálja, helyesli, hogy a hangsúlyt a munkahelyek megőrzésére, illetve létrehozására helyezik. „Jó stratégia a segély helyett a munka” – idézi a hírügynökség Révész Máriusz fideszes törvényhozót.

Orbán azt ígérte, hogy a járvány által megsemmisített munkahelyeket pótolni fogják, de ez az ígéret üresen kong az olyan ételosztó aktivisták fülében, mint például Váradi Gábor, aki szerint „a vállalkozóknak segítenek, de a közösségnek aligha”. Szerinte a kormánynak segélycsomagokkal kellene biztosítania ezeknek az embereknek a napi túlélését.

„Ha szükséges lesz, adnak majd konzervet és kenyeret”

A Reuters azt írja: elemzők szerint Orbán keveset veszít politikai értelemben, ha figyelmen kívül hagyja annak a kisebbségnek a segítségkérését, amely régóta néz szembe előítéletekkel és diszkriminációval. „A kormány csak akkor tesz majd bármit, ha politikailag fenyegetve érzi magát. Ha szükséges lesz, adnak majd konzervet és kenyeret, ahogy az korábban is történt” – idézi a hírügynökség Krekó Pétert a Political Capital elemző intézettől, aki nem számít arra, hogy ez a jobboldali politika egyhamar megváltozna. A kormány eszerint még hasznot is húzhat a romákat érintő társadalmi torzsalkodásokból, hiszen azt mutathatja, hogy a szilárd jogrend talaján áll. 

Emberkísérletet folytat a kormány

A Libération című párizsi lap beszámolt arról, hogy Magyarországon a járvány kellős közepén megtartják az érettségi vizsgákat. A cikk idézi többek közt Törley Katalint, a Tanítanék mozgalom képviselőjét, akinek az a benyomása, hogy a közhatalom, amely valamilyen módon újra akarja indítani a gazdaságot, emberkísérletet folytat: megnézi, mi történik, ha 150 ezer embert arra kötelez, hogy kontaktusba kerüljön egymással. Orbán Viktor – írja a Libération – Magyarország kísérleti laboratóriumának nevezte ugyan Ausztriát, de ott március vége óta naponta 15 ezer embert tesztelnek, Magyarországon viszont a cikk elkészültéig összesen csak 32 ezer tesztet végeztek.

A fapadosok bírják

Végül nagyon röviden megemlítem, hogy a német Handelsblatt interjút közöl Michael O’Learyvel, a Ryanair ír fapados légitársaság elnökével, aki azt mondja: nem kérnek állami segélyt, van annyi pénzük, hogy akár ez év végéig is kihúzzák. Máskor naponta 2500 járatuk van, most alig húsz. A földön veszteglő gépekkel havonta lényegében elégetik a tartalékaik 10 százalékát, de ez az arány az Easyjetnél állítólag 12 százalék, a Lufthansánál pedig 41.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

SZEMBEN EURÓPÁVAL – ELUTASÍTOTTÁK AZ ISZTAMBULI EGYEZMÉNYT - AZ ELLENZÉK DEMONSTRÁCIÓVAL TILTAKOZOTT A SZAVAZÁS ELLEN

NÉPSZAVA 
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2020.05.05.

115 igen, 35 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés a KDNP politikai nyilatkozatát a családon belüli erőszak áldozatait, de különösen a bántalmazott nőket védelmezni hivatott Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás elutasításáról.

Bár az Orbán-kormány 2014-ben maga is aláírta a dokumentumot, a parlament máig nem ratifikálta azt és az utóbbi években a kormánypártok részéről egyre inkább politikai támadások célpontjává vált, mint a „gender ideológia” terjesztésének egyik eszköze, melyet elsősorban „sorosista szervezetek” támogatnak. 

A KDNP hétfőn nyújtotta be a nyilatkozattervezetet és a kormánytöbbség egy nap alatt át is verte az Országgyűlésen a róla folytatott vitát és a szavazást. A kormánypártok azóta sem adtak magyarázatot arra, miért volt szükség magára a nyilatkozatra és miért kellett ilyen gyorsan elfogadni azt. A szavazás alatt az ellenzék női képviselői feliratokat mutattak fel, amiért a levezető elnök büntetést helyezett kilátásba.

AZ ISZTAMBULI EGYEZMÉNY SZÖVEGE ITT OLVASHATÓ MAGYARUL

ITT OLVASHATÓ

EGY EMBERI ERŐFORRÁS FELJEGYZÉSEIBŐL

MAGYAR HANG
Szerző: TORKOS MATILD
2020.05.04.

Csak egyetlen egy cél lebeg a szeme előtt: a hatalmat megőrizni, megszilárdítani, a megszerezett vagyont megőrizni, a politikai ellenfelet szétzúzni, a rendkívüli jogrendet felhasználni arra, hogy amit nem lehetett normális viszonyok között elintézni, azt most elrendezzék a járványveszély örve alatt a rendkívüli felhatalmazás segítségével. És ez mindennél fontosabb neki, fontosabb, mint hogy megvédje az emberek életét, az ápolókét, a kórházi ágyakon fekvő idős, beteg emberekét, a megfertőzöttekét.

Miként az is fontos, hogy elkerülje a tömegek lázadását, ha a járvány csúcsán kiderül, hogy lerohasztották, hogy meggyengítették az egészségügyi intézményrendszerünket. Pontosan tudta, hogy tömeges járvány idején nem képes ellátni minden koronavírusban megbetegedettet, hogy nem jut mindenkinek lélegeztetőgép, akinek kell. Erre egyébként nagyon kevés állam intézményrendszere képes. De Orbánék megmutatják, hogy mi képesek vagyunk. Elképesztő módját választották a megoldásnak: akiket eddig kórházban kezeltek, egy részüket egyszerűen kidobták az ellátásból. Az emberi élet semmit nem számít a hatalomnak.

A kormányzati propaganda, mint jó szolgálóleány azt a célt szolgálta, hogy a százmilliárdos ráfordítással elért idegenellenességet, félelemérzetet a koronavírus-járvány idején is jól hasznosíthassák. Emiatt tálalták fel első megfertőzöttként az iráni cserediákokat, hogy a nagy vezető elmondhassa: idegenek hurcolták be a betegséget, és hogy a migráció összefügg a járvány terjedésével.

Azt, hogy fogalmuk sem volt, mivel is állunk szemben jól jelzi, hogy a tartozásokat felhalmozó kórházak beszállítóival próbáltak meg úgy alkudozni, ahogy a lókupecek szoktak a vásárban. Ahhoz kötötték a szerződésben rögzített vételár 80 százalékának megfizetését, hogy a cégek elengedik a maradék 20 százalékot. Mindezt egy állam nevében tették, akkor, amikor elengedhetetlen lett volna az egészségügyi beszállítókkal való együttműködés, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges eszközök, felszerelések. Ezért kellett a megszerzésükhöz politikusokat, holdudvari vállalkozókat „portyázni” kiküldeni szerte a világba.

Emlékezzünk csak: látványos hőmérőzést játszottak a reptereken, amikor mindenki tudta, hogy a vírushordozókat nem lehet kiszűrni lázméréssel, mert nem mind lesz lázas. Aztán a védőmaszkokról a tiszti főorvos hosszú ideig hangoztatta, hogy egészséges embernek nincs rá szüksége. Majd kiderült: azért, mert sokáig nem lehetett pénzért sem kapni, egyszerűen hiánycikk volt a járvány kellős közepén.

Miközben már szinte mindennap meghaladja a tízet a halálesetek száma, miközben már hetek óta azzal riogatják az embereket, hogy hamarosan áttérünk a csoportos megbetegedések szintjéről a tömeges megbetegedés szintjére, aközben nem múlt el nap, hogy ne kaptunk volna hírt újabbnál újabb milliárdos állami támogatásokról a holdudvari csókos cégek és egyházak javára. Nem ütemeztek át egyetlen súlyos milliárdokat felemésztő sportcélú beruházást sem, a nagy, kínai vasútépítés is megvalósul, az orosz atomerőmű is biztos épül, a 133 bátor képviselő is megkapta a béremelését, sőt egy tőzsdei céget is megszálltak a fideszes pártkatonák – úgymond állami irányítás alá vontak egy stratégiailag fontos céget a koronavírus elleni védekezés érdekében...

ITT OLVASHATÓ

EURÓPA A BIZTONSÁGOT VÁLASZTOTTA, MAGYARORSZÁG AZ ÉRETTSÉGIT

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2020.05.05.

„Ezt az érettségit nem lenne szabad a meghirdetett módon lebonyolítani május negyedikén” – ezzel az egyenes mondattal kezdődött a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) április 30-i nyilatkozata, amelyben az egészségügyi kockázatok felsorolása és a szervezés fejetlenségének bemutatása mellett jogilag is támadhatónak ítélte az írásbeli érettségi lebonyolítását.

Május negyedikén, országos szinten az Európai Unión belül elsőként, megkezdődtek a 2020-as érettségi vizsgák Magyarországon. Az erről szóló döntés annak fényében még meglepőbb volt, hogy napokkal korábban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a szakemberek szerint május harmadikára várható a koronavírus-világjárvány hazai tetőzése.

Április végén tetőzött a tájékoztatási káosz

Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai vezetője április 23-án azt mondta, azért tartják jó időpontnak a május 4-ét, mert „nagyon alacsony szintű a járvány terjedése Magyarországon a zárt intézményrendszeren kívül. A kockázatot csökkenti, hogy a gyerekek érintettsége ehhez képest is sokkal alacsonyabb, mint az átlagnépességé. Alacsony a gyerekek érintettsége, mert otthon ülnek, és mert kevésbé fogékonyak, halálos kimenet a körükben igen ritka.”

Másnap a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közleményben jelezte, hogy csalódottan vették tudomásul a kormány ragaszkodását az érettségi vizsgák május 4-i megkezdéséhez. „A Maruzsa Zoltán által meghatározott időpont ellentmond minden eddig bevezetett korlátozó intézkedésnek, veszélyezteti többszázezer ember egészségét, életét” – írta a szakszervezet. Még egy nappal később a Magyar Orvosi Kamara is állást foglalt az ügyben, miszerint „a jelenlegi járványügyi intézkedésekhez képest mindenképpen kockázatot jelent az érettségi megszervezése.”...

ITT OLVASHATÓ

A DEBRECENI EGYETEM REKTORA SZERINT A MÁDI SZŐLŐBEN VAN A KORONAVÍRUS ELLENI CSODASZER

INDEX
Szerző: MOLNÁR CSABA
2020.05.05.

- A debreceni egyetem rektora interjút adott a helyi tévének, amiben azt mondta, hogy a mádi szőlőben található vegyületek néhány perc alatt elpusztítják a koronavírust. Ezt azonban semmilyen publikált tudományos eredmény nem támasztja alá.

- Az interjúban beszélt arról a malária ellen kifejlesztett szerről is, amit korábban egyes kutatók nagyon ígéretesnek tartottak a koronavírus-betegség kezelésében. Utólag viszont erről a szerről kiderült, hogy a vele kezelt betegek a szer által kiváltott, súlyos, szívet érintő mellékhatásokba haltak bele.

- A rektor szerint a Debreceni Egyetem kutatói rájöttek arra, hogy hogyan lehet e mellékhatásokat elkerülni. Erről viszont soha nem jelent meg semmilyen tudományos közlemény.

- A Debreceni Egyetem szerint a kutatás és fejlesztés folyamatban van, hivatalos válaszukban már nem szerepel, hogy a mádi szőlőben lévő vegyület néhány perc alatt elpusztítaná a koronavírust.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora interjút adott a Debrecen Televíziónak, amelyben a koronavírus-járvány témája is felmerült – számol be a Dehir. A Hajdú-Bihar megyei járványhelyzet ismertetése mellett a rektor a Debreceni Egyetemen folytatott koronavírussal kapcsolatos kutatásokra is kitért.

Állítása szerint a Debreceni Egyetemhez tartozó, Mád községben működő Mádi Bor Akadémián (ők írják külön a borakadémiát, nem mi rontottuk el) kifejlesztettek egy olyan lágypasztillát, amely a furmint szőlő héjában lévő flavonoidokat tartalmazza, márpedig ezek az anyagok szerinte

NÉHÁNY PERC ALATT ELPUSZTÍTJÁK A KORONAVÍRUST.

A flavonoidok a növényekben található vegyületek csoportja, amelyekből jó pár ezer létezik a természetben. Ha jól értelmezzük Szilvássy rektor mondandóját (amit a Debreceni Egyetem honlapja is megismételt), akkor szerinte a Mádi Bor Akadémián felfedezték a koronavírus ellenszerét. Ugyanakkor a rektor azt is elmondta, hogy a lágypasztilla nem gyógyszer, hanem orvostechnikai eszköz, amely beleragad a légutak nyálkahártyájába, és ott fejti ki a hatását.

Sajnos a vele készült videóinterjúban Szilvássy Zoltán nem árulta el, hogy konkrétan mely, szőlőben található flavonoidra gondol, ami képes lenne néhány perc alatt elpusztítani a koronavírust, és az erre vonatkozó kérdéseinkre sem válaszolt. Próbáltuk fellelni azt a kutatási eredményt, publikációt, ami szavait bizonyítaná, de nem találtuk.

Beszéltünk egy nagy tekintélyű molekuláris biológus kutatóval is, aki elmondása szerint azonnal utánanézett a szakirodalomban az állítás hátterének, amint olvasta a rektor nyilatkozatát.

A DEBRECENI EGYETEM KUTATÓITÓL SZÁRMAZÓ ÉS A TÉMÁBA VÁGÓ TANULMÁNYT EGYÁLTALÁN NEM TALÁLT...

Miután kiszélesítette a keresést, és a flavonoidok új koronavírusra gyakorolt hatására keresett rá, talált ugyan néhány cikket, de ezek között egy sem szólt szőlőből kivont flavonoidokról. Egyébként pedig mindegyik csak kémcsőbeli hatásról számolt be, a klinikai alkalmazásnak vagy kipróbálásnak még a közelébe sem jutott egyik vizsgálat sem.

Elképzelhető, hogy a rektor a rezveratrolra gondol, ami egy szőlőben található flavonoid (vegyületcsoport), és egyesek szerint számos betegség kezelésében lehet hatékony. Erre az anyagra hivatkoznak akkor is, amikor a vörösbor állítólagos pozitív egészségügyi hatásai kerülnek elő újra és újra.

KÁR, HOGY EZT AZ ÁLLÍTÁST BIZONYÍTÉKOK NEM TÁMASZTJÁK ALÁ...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ERDÉLYI MACHINÁCIÓI

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.05.05.

"Magyarországról alig leplezetten, feleslegesen és kevéssé bölcsen fenyegetik egy szomszédos ország megválasztott elnökét” – írja Lázár György a Hungarian Free Press portálon, az „Orbán eheti ellensége Klaus Ioannis román államfő” címmel leközölt írásában. A cikk megállapítja: „Orbán megosztó politikája lehetetlen helyzetbe hozza az RMDSZ vezetőit: ha nem szakítanak Budapesttel, a pártjuk eltűnhet, ahogyan Szlovákiában eltűnt az Orbán-barát magyar párt”. Az írás szerint, Budapest burkoltan azzal fenyegetőzik: kiadhatja az utasítást, hogy a következő választáson Ioannis ellen szavazzanak az erdélyi magyarok.

Carl Schmitt német fasiszta filozófus véleményét idézi a cikk: úgy látja: elvesztegetett idő, „liberális elképzelés” a politikát civilizált vita és tárgyalás útján folytatni. A politika ugyanis a harc színtere, és „a politikai ténykedést és motívumokat barát és ellenség közötti harcra lehet redukálni”.

„Az Orbán-kormány Schmitt eszméit követi, és az ellenségek állandó folyamára van szüksége” – írta a szerző. A múlt héten Donald Tusk volt a fő ellenség, most a román államfő az. A támadást Szijjártó Péter külügyminiszter indította, majd ezt egy egész sortűznyi cikk követte az Orbán-barát sajtóban arról, hogy Ioannis gyűlöli és nem tiszteli a magyarokat, és mondjon le. Orbán Viktor teátrálisan kijelentette, hogy soha nem hallott ilyen rettenetes megnyilvánulást Romániában, „még a legzavarosabb antidemokratikus időkben sem”. Nyomban elkezdett azonban visszafelé pedálozni azzal, hogy Ioannis tiszteletre méltó férfiú, aki kiáll a saját elvei mellett, és ő – Orbán – tiszteli Romániát és elnökét. „Ha kell, felveszi a kesztyűt, de nem javasolja, hogy fokozzák a helyzetet” – mondta.

A szerző szerint, ez pusztán a szokásos Fidesz-színház: heves személyeskedő támadások, majd Orbán bölcs szavai, és mosolygós fotó Ioannisszal.

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL – NOVÁK KATALIN SZERINT TUSK SAJÁTOS DACKORSZAKBAN VAN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.05.

Die Welt 

A Fidesz azt szeretné, ha Németországot egyedül az uniópártok irányítanák, tehát ha vége lenne a nagykoalíciónak. Ezt Novák Katalin közölte a lapnak adott interjúban. A magyar kormánypárt alelnöke esélyt lát arra, hogy a vírus a németeknél visszahelyezze korábbi pozíciójába az olyan kereszténydemokrata értékeket, mint a család, a nemzet és a biztonság. Viszont háttérbe szorulhat a multikulturalizmus, a bevándorlás, a globalizmus és a bürokrácia, ha a CDU-CSU meg tud szabadulni a zöldektől, a liberálisoktól és a szociáldemokratáktól. Ugyanakkor a beszélgetésből az is kiderült, hogy a CSU elnökével lehűlt a magyar párt viszonya. A politikus, aki egyben családügyi államtitkár, károsnak és szomorúnak tartja, hogy az Európai Parlament nemrégiben úgy foglalt állást: a magyar felhatalmazási törvény szembemegy a közösségi értékekkel. Úgy véli, hogy a határozat teljesen megalapozatlan, emellett gyengíti a Néppártot. Igaz, szerinte sokan úgy szavazták meg, hogy nem is ismerték, mit tartalmaz a jogszabály. Azon kívül ő is emlékeztet arra, hogy a Bizottság szerint a különleges jogkör nem jogellenes. Ebből viszont az következik, hogy képtelenség a Magyarország elleni kampány. Akik az EPP-ből mégis támogatták a strasbourgi javaslatot, azok felültek az álhíreknek. Hiszen szó sincs arról, hogy beszüntette volna munkáját az Országgyűlés. A szociáldemokrata német külügyi vezetés által hangoztatott erős bírálatot Novák arra vezeti vissza, hogy a miniszter és államtitkára inkább balliberális pártpolitikát folytatnak, és nem a kormány álláspontját jelenítik meg. Merthogy Magyarország számára magától értetődő a demokrácia és a jogállam. De nem szabad megengedni a teljesen alaptalan vádaskodást. Arra a kérdésre, hogy Orbán különleges jogosítványait miért nem korlátozták meghatározott időtartamra, a válasz az, hogy Európában a válság ürügyén sokan végre meg akarják büntetni a magyar vezetést, amiért az unortodox vonalra helyezkedett például a migráció ügyében. A riporter szembesítette az államtitkárt azzal, hogy a hatalom közeli Századvég Intézet közzétett egy listát azokról a főként újságírókról, de ellenzéki politikusokról is, akiknél szóba jöhet a börtön álhírek terjesztéséért. A felelet az, hogy egy sor hamis értesülést egyesek rosszindulatból terjesztenek, ez pedig gátolja a járvány elleni küzdelmet. Csak az ilyen esetekre vonatkozik a büntetés. Egyébként Novák nem hallott a névsorról. Az interjúalany arra vezette vissza az Orbánnak címzett kemény bírálatot az Európai Néppárt elnöke részéről, hogy Tusk és mások sajátos dackorszakban vannak. Ha nem kapják meg, amit akarnak, tombolnak. Tessék csak megnézni, mit művel a politikus a lengyel belpolitikában. Most éppen bojkottra hív fel az elnökválasztás ellen. Ebben a magyar fél nem kíván a segítségére lenni.

New York Times/Reuters 

A lap arról ír, hogy gazdasági katasztrófa leselkedik a magyarországi romák jelentős részére, miután a kormány enyhít a zárlaton. A tudósítás a miskolci roma nyomornegyedben megszólaltat egy négygyerekes apát, aki napszámosként dolgozott és az elsők között került az utcára, amikor beütött a baj. Munkanélküli támogatásra nem számíthat, viszont nincs semmiféle megtakarítása. Egy romos házban lakik a családdal, vizet a közkútról szokott hozni. Jövedelme: nulla. A kormány által hozott mentőintézkedések az üzleti világot célozzák meg, nem foglalkoznak a legkiszolgáltatottabb emberek napi megélhetésével. Így azok most fokozott egészségügyi kockázatokkal is kénytelenek szembenézni, mondják aktivisták. Merthogy a lazításokkal a vírus immár könnyen átterjedhet a városokról a vidéki területekre, ahol sok roma él. Közülük 300 ezren gettókban. Ezek az emberek krónikusan betegek. Vagy alul- vagy túltápláltak, sokuknak már így is légzési gondjaik vannak. Nemigen tudnak távolságot tartani a többiektől. A körülmények nem olyanok. Márpedig robbanékony elegyet képez a rossz gazdasági helyzet és kórokozó. Először kölcsönkérnek, már ameddig kapnak. Majd rászorulnak a lopásra és betörésre. Ha a ragály elér olyan településeket, mint Miskolc, és alábbhagy a szolidaritás, akkor mindebből gyorsan rendőrségi probléma lesz, fejti ki aggályát az egyik jótékonysági szervezet képviselője. Révész Máriusz a kormány nevében azt állítja: helyes a stratégia, hogy a hatalom munkát akar adni és nem segélyeket. Az egyik aktivista ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a nyomortelepeken a napi túlélés a tét. Elemzők rámutatnak, hogy Orbán fokozza a romaellenes retorikát és nem is veszít sokat politikailag, ha megfeledkezik erről a kisebbségről, amely amúgy is előítéletektől és hátrányos megkülönböztetéstől szenved. Krekó Péter arra emlékeztet, hogy a kormány csak akkor lép, ha úgy érzi, hogy veszély fenyegeti. A Political Capital igazgatója megjegyzi, hogy a kormány abból is hasznot húz, ha az emberek látják, hogy vita van a romák körül, mert mutathatja, hogy érvényt szerez a jogrendnek. És ez egyhamar nem is fog megváltozni – állapítja meg az elemző.

Guardian 

A szlovén miniszterelnök az orbáni utat követi, amikor támadja a sajtót és a migránsokat. Úgy tűnik, hogy politikai előnyt igyekszik kovácsolni a koronaválságból. Jansa, aki Trumphoz hasonlóan kemény üzeneteket szokott közzétenni a twitteren, a magyar vezető szoros szövetségese. Amióta öt héttel ezelőtt ismét hatalomra került, erejét javarészt a vírus megfékezése kötötte le. Ám az ellenfelek attól félnek, hogy magyar mentorát követi, amikor a maga javára akarja fordítani a bajt. Azon kívül támogatja majd Orbánt és a lengyel vezetést az EU-ban, miután mindkettő azon van, hogy az unió csak ne oktassa ki a tagállamokat demokráciából és jogállamból. Szlovénia jövőre soros elnök lesz a szervezetben. Jansa a kampány során az idegen- és iszlámellenességre, valamint a gyűlöletbeszédre épített – mutat rá a marobori egyetem egyik professzora. Akárcsak Orbánt, őt is azzal vádolják, hogy támogatja a kliensrendszert, továbbá a korrupciót, viszont mellette áll egy tévéhálózat, amelyet a magyar miniszterelnökhöz közel álló szereplők finanszíroznak. Egy grazi elemző azt mondja, hogy a politikus a Brüsszel- és migránsellenes retorikával sikeresen tartja távol magától az anyagi visszaélések gyanúját, ebben is magyar barátjára emlékeztet. Azon kívül neki is vastag bőr van a képén. Amióta visszaszerezte a hatalmat, a politikus különös hevességgel rontott neki egy tényfeltáró újságírónak, akit azóta rendőri védelem alá helyeztek, mert súlyos fenyegetéseket kapott. A Riporterek Határok Nélkül és más nemzetközi sajtószervezetek nyílt levélben szólították fel Jourovát, a Bizottság alelnökét, hogy hozza szóba a kérdést a szlovén kormánynál. Merthogy immár a sajtómunkás életét féltik, mivel a hatalom támogatói közellenségnek nyilvánították. Azóta a kapcsolatfelvétel meg is történt Brüsszel részéről, de a jelek szerint az intés lepereg Jansáról. Aggasztó jel továbbá, hogy a ljubljanai parlament legújabb döntése értelmében az civilek a jövőben nem működhetnek közre az infrastruktúra fejlesztések várható környezeti hatásainak felmérésében. Viszont az alighanem visszafogja a miniszterelnök kezét, hogy kénytelen koalícióban kormányozni. A már idézett maribori szakértő szerint nem kétséges, hogy a politikus elmenne ugyanaddig, mint Orbán, de szerencsére az ellenzék még erős, és lehet, hogy a hazai szövetségesei sem támogatják mindenben a politikust.

Die Welt 

Ünnepelnek az európai együttműködés ellenfelei, mert az egészségügyi szükségállapot meggyengíti az EU-t és annak intézményeit, és még a legfelsőbb szintű távkonferenciákon is nehéz kompromisszumra jutni, akár igen komoly kérdésekben. Az Európai Politikai Központ nevű elemző intézet egyik munkatársa szerint Orbán Viktor például kifejezetten profitálhat a mostani helyzetből, mert korábban is csak nehezen lehetett elképzelni, hogy a tagállamok közösen akarnának fellépni Magyarországgal szemben, jelenleg viszont teljesen kizárt egy ilyen határozat. Európa csak akkor működik, ha képviselői mindenhonnan összegyűlnek, személyesen tárgyalnak, megállapodnak. A távszavazással viszont alig-alig lehet fenntartani a döntésképességet, ami főként az Európai Tanácsra érvényes. A videokapcsolat miatt oda a megbeszélések bizalmas jellege, nehézkes megegyezésre jutni, nem lehet senkit sem bizalmasan félrevonni, hogy jobb belátásra bírják. A részvevők nem tudhatják, hogy a többieknél ki mindenki hallgatja még a beszélgetés, és hogy azt nem veszik-e fel. Ily módon viszont nemigen lehet dűlőre jutni a kényes témákban.

Wall Street Journal 

A mostani járvány próbára teszi a vezetőket az egész világon. A brazil elnök például felsült, Merkel népszerűsége ezzel szemben jócskán megnőtt. Azután vannak az olyanok, mint Orbán Viktor, aki arra használta fel a válságot, hogy kiterjessze amúgy is átfogó hatalmát. A legjobban a brit és az izraeli kormányfő élt a helyzet kínálta lehetőséggel, hogy megerősítse a saját pozícióit. Nem mintha fel tudták volna tartóztatni a vírust, viszont a fertőzés jóvoltából célba jutnak a fő üzeneteik. A politikusok akkor tudnak nyerni, illetve ismételni a választásokon, ha el tudják hitetni az emberekkel, hogy országuknak pont arra van szüksége, amit ők kínálnak. Trump például most azzal akart kampányolni, hogy Amerika a világ erősebb gazdasága, de hát erről már szó sem lehet a ragály miatt. Putyin is bajban van, hogy milyen programot hirdessen meg, hiszen az eredeti üzenet az lett volna, hogy az ország stabil és tekintélyes, továbbá gazdaságilag egyre biztosabb lábakon áll. Netanjahu viszont a fertőzés révén meg tudta osztani az ellenzéket, elérte, hogy elhalasszák ellene a korrupciós pert és tovább irányíthassa az országot. A mottó: az ilyen időkben erős kormányfő kell, aki igazi többségre támaszkodik. Johnson ugyanakkor azzal érvelt, hogy az kellő többségre van szükség az Alsóházban. Továbbá ha azt olvasni, mekkora összegeket kell költeni az olaszokra és a spanyolokra, akkor a brit átlagember örül, hogy az ország otthagyta az EU-t. Az izraeli miniszterelnök már évekkel ezelőtt hatásosan fejtegette, hogy ne futóhomokra, hanem sziklára építsd a házad, ha nem akarod, hogy elsodorja a szél. Azok a politikusok, akik figyelmen kívül hagyták ezt a tanácsot, most nehéz helyzetben vannak, mivel a víz emelkedik és a szél bömböl.

ITT OLVASHATÓ

MOSZKVAI HÉTKÖZNAPOK: MINDENKI FIZETETT SZABADSÁGON

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Gábor
2020,05.05.

Gábor minapi moszkvai írása ihlette meg a szintén az orosz fővárosban élő Zolit, hogy ő is beszámoljon arról, miként telnek a napjai ezekben a furcsa hetekben. (Fotói még a járvány előtt készültek.)

„Gábor, a moszkvai cégvezető május 1-i posztjára szeretnék reagálni, illetve néhány személyes élményt és kiegészítést tenni.

Jómagam is néhány éve Moszkvában élek, de egészen más területen dolgozom, mint a poszt írója. A vírus eredetével kapcsolatban én sem szeretnék semmilyen találgatásba bonyolódni, inkább én is azt osztanám meg, hogy telnek a moszkvai hétköznapok a járvány idején.

Fizetett szabadságon

Ha röviden akarom összefoglalni: viszonylag rég óta mindenki fizetett szabadságon van. A mondatnak minden része fontos: Putyin elnök először március utolsó hetére rendelt el kötelező munkaszünetet, mégpedig úgy, hogy az elnöki rendelet szövege alapján mindenkinek kötelező megőrizni a munkahelyét és a fizetését is. Vagyis a gyakorlatban úgy működik a dolog, mint mondjuk otthon egy hosszú hétvége.

Igen ám, de ez itt azóta is tart, és jelen állás szerint május 12-e lesz az első tényleges munkanap. A helyiek viccelnek is vele, hogy a májusi ünnepek tavaly csak május 1-9. között tartottak, ettől az évtől meg majd mindig 1,5-2 hónapig fognak.

Apropó, májusi ünnepek. Május 9-én lett volna a II. világháború befejezésének 75. évfordulója, amire már év eleje óta komolyan készültek. Viszont a díszszemlét a vírushelyzet miatt már biztosan nem tudják megtartani...

ITT OLVASHATÓ

AKKOR KELL KINYITNI, AMIKOR MÁR NEM LESZ IJESZTŐ

INDEX
Szerző: KLÁG DÁVID
2020.05.05.

Több jele is lehet annak, ha egy társadalom úgy dönt, sikerült felülkerekednie a járványon. Talán a leglátványosabb az, hogy kinyitnak a mozik. Moziba járni egy komplex program, általában társaságban műveljük, előtte egészen biztosan sorban állunk a pénztárnál vagy a büfénél, majd beülünk egy zárt térbe egy csomó ismeretlen emberrel legalább két órára, reklámokkal együtt.

Az előző mondatból minden kivitelezhetetlennek tűnik 2020 áprilisának végén, Magyarországon ráadásul a kötelező zárvatartás meg is adta a kegyelemdöfést azoknak a moziknak, amik próbálták mozogni a kormányhatározat keretein belül, és pár napra kinyitottak a korábbi nézettség töredékéért.

Előző cikkünkben magyar mozisok válaszoltak arra a kérdésre, hogyan élték meg az utóbbi bő egy hónapot, amikor kötelezően zárva kellett tartaniuk, ebben elhangzott, hogy ők is a külföldi híreket figyelik, tájékozódnak, és kivárnak. És lehet is miről tájékozódni, ugyanis a világban egyáltalán nem alakult ki egységes nézet arról, hogyan kell a moziknak a koronavírus-járvány közepén működni, igaz, a járványellenes rendelkezések is gyökeresen különböznek országról országra. Ehhez a cikkhez ezeket a rendelkezéseket, illetve a tényleg már a küszöbön lévő lazításokat néztük meg, a világ különböző pontjairól...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY A KERESZTÉNYSÉGET EMLEGETVE HAZUDJA VÉGIG A JÁRVÁNYIDŐSZAKOT

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.05.05.

A magyar demokratikus keresztények pártja személyiségi jogi pert indít egy karikatúra ellen. Mivel a koronavírus-járvány tetőzésekor egy grafikában látják a veszedelmet 2020-ban, Gábor György vallástörténésztől kértünk tanácsot, miként védekezhetünk a KDNP ellen...?

– Hogy a KDNP mit akar – főként a drámai Charlie Hebdo-ügy ismeretében –, ezt nyilván ők tudják. Öntől röviden kérdezném – vajon mire gondolt a költő?

– Fussunk neki a tágabb összefüggésekből. Ha csak az elmúlt napok eseményeire pillantunk, egy olyan kormánykoalíció pártját láthatjuk, amelynek egyik vezető politikusa, Magyarország harmadik közjogi méltósága és az Országgyűlés elnöke éppen a minap közölte, hogy az ellenzéki pártok nem részei a magyar nemzetnek. Egy olyan pártról van szó, amelyik a kereszténységet folyamatosan politikai eszközként használja, miközben a keresztény értékeket páros lábbal tiporja. A kereszténység számukra kirekesztő fogalom, s kifejezetten azokat foglalja magában, akik a kormánypártok értékrendjét vallják. A többiek nem keresztények, nem magyarok, nem nemzetiek, hanem idegen érdekeket szolgálnak, nemzetellenesek, kívülről irányítottak, s a kamatot szerető nemzetközi spekulánsok előretolt helyőrsége. Ennek a súlyosan kirekesztő politikai beállítottságnak lett az egyik eszköze a szótárukban a kereszténység, s ebbe a koncepcióba illeszkedik most a célkeresztbe állított karikatúra, amely az ő – tegyük hozzá: hamis – olvasatukban a belső idegenek újabb támadása a haza ellen...

ITT OLVASHATÓ

JÖN MÁR AZ ÚJ IRÁNY: „LE A VIROLÓGUS-DIKTATÚRÁVAL!”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SZTANKÓCZY ANDRÁS
2020.05.04.

Magyarországon szinte semmilyen komoly politikai vita nem folyt a koronavírus elleni harcban hozott korlátozásokról. Az ellenzék sem vonta kétségbe ezek szükségességét az elmúlt hetekben – legfeljebb az volt a bajuk, hogy Orbán Viktor ezzel (is) diktatúrát épít. Ebben az olvasatban csak az amerikai, brazil vagy fehérorosz elnökhöz hasonló bohócok lehetnek azok, akik ellenzik, hogy tulajdonképpen járványügyi szakértők vették át országok irányítását. Európában azért alakul már a vita, és olyan alapvető kérdéseket érint, mint az emberi élet értéke vagy éppen a politikusok feladata. Nagykép.

Nem állíthatjuk, hogy alacsony kockázatú csoportba tartozna az a német politikus, aki a legélesebben tette fel a koronavírus miatti korlátozásokkal kapcsolatos legalapvetőbb kérdést. Wolfgang Schäuble, a parlament alsóházának kereszténydemokrata elnöke talán generációjának legtekintélyesebb, még élő politikusa (nyitóképünkön): 78 éves, egy ellene elkövetett merénylet miatt harminc éve tolószékben ül. Ha van a koronavírus által fenyegetett ember, akinek üdvözölnie kellene az ország lezárását, hát ő az. Ehhez képest nemrég egy interjúban a következőket mondta: „Amikor azt hallom, hogy minden mást alá kell rendelni az élet védelmének, azt kell mondanom: ez így a maga megkérdőjelezhetetlenségében nem helyes. Ha egyáltalán van abszolút érték az alkotmányban, akkor az az emberi méltósághoz való jog. Az elidegeníthetetlen. De az nem zárja ki, hogy meg kell halnunk. Mindannyian meghalunk.”

Schäuble felhívja a figyelmet, hogy az alkotmány tele van egymással versenyző értékekkel és „nem hagyhatjuk kizárólag a virológusokra a döntést”, mert ez a politikusok dolga. És persze tisztában kell lennünk azzal is, hogy soha nincsen abszolút tökéletes döntés. Az államnak pedig természetesen „a lehető legjobb egészségügyi ellátást kell nyújtania mindenkinek, de továbbra is emberek fognak meghalni a vírusban”.

Angela Merkel kancellár leghosszabb ideig szolgáló pénzügyminisztereként azzal kapcsolatban is nagyon komoly kételyei vannak, hogy úgy teszünk, mintha az államnak korlátlan pénzösszegek állnának rendelkezésére a gazdaság újraindításához.

Az interjú után a legfontosabb és legnagyobb hatású német bulvárlap (igen, van, ahol egy bulvárlap is foglalkozhat fontos kérdésekkel), a Bild azonnal szalagcímben jelentette ki, hogy Schäuble a koronavírus legkényelmetlenebb vitáját nyitotta meg. Mindez nem jelenti, hogy Schäuble szerint szabadon kell engedni a vírust: óvatos nyitást javasol, főleg, mert egy újabb kényszerű visszaszigorítás még pusztítóbb volna.

Miközben Schäuble ugyan élesen, mégis megfontoltan nyilatkozott, szintén a múlt héten egy másik vezető német politikus már szabályosan nekitámadt a szakértőknek. És megint nem egy szélsőjobbos vagy szélsőbalos populistáról van szó: Armin Laschet a legnagyobb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnöke, Merkel egyik lehetséges utóda, aki eddig leginkább mérsékeltségéről és a kancellár iránti feltétlen lojalitásáról volt ismert. Laschet a legnézettebb politikai talkshow-ban magából kikelve szidta a virológusokat, akik „néhány naponta változtatják a véleményüket”. Felháborodva kérdezte az iskolabezárásokról, hogy „milyen károkat okoznak az intézkedések a gyerekeknek?” Miközben tehát Schäuble még csak azt mondta, hogy a virológusok szempontjai nem lehetnek mindenek fölöttiek, addig Laschet már maguknak a szakértőknek a szakértelmét is kétségbe vonta...

ITT OLVASHATÓ

MOST ÉS HALÁLUNK ÓRÁJÁN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: FAZEKAS KÁROLY
2020.04.30.

...Eddigi ismereteink alapján azonban nem kétséges, hogy a COVID–19 rendkívül fertőzőképes, a szezonális influenzánál jóval magasabb reprodukciós rátával, hosszabb lappangási idővel rendelkezik. Az új koronavírus a szezonális influenzavírusoknál valószínűleg ritkábban öl, de ha igen, akkor brutális gyorsasággal sújt le leginkább a védtelenekre: az öregekre, a gyenge immunrendszerrel, súlyos alapbetegségekkel rendelkezőkre. A járvány terjedése során, megfelelő intézkedések hiányában, egy-egy régióban olyan gyorsan nő a tünetek megjelenése után rövid idő alatt súlyos állapotba kerülő, intenzív kezelésre, lélegeztetőgépre szoruló betegek száma, hogy az egészségügyi rendszerek nem képesek a betegek megfelelő ellátására. Különösképpen ott van ez így, ahol a megfelelő védőfelszerelések, szigorúan előírt és betartott protokollok hiányában a veszélyeztetett emberekkel leggyakrabban kapcsolatba kerülő potenciális „szuperterjesztők” – például orvosok, ápolók és mentősök – maguk is megfertőződnek, megbetegednek, és ezáltal vírusterjesztők lesznek. Ugyanakkor az is tényszerűen igaz, hogy egészen 2020. április 3-ig az EuroMOMO adatai alapján a COVID–19 vírus okozta járvány jelentősen nem hatott az európai országok halálozási számának a korábbi időszak adatai alapján becsült trendjére.

Mindeközben a világ összeomlani látszik körülöttünk. Apokaliptikus képeket látunk a képernyőkön, lakóhely-elhagyási korlátozások miatt kihalt városokat, koporsókat szállító katonai konvojokat, tömegsírok kiásására kirendelt elítélteket, túlterhelt kórházakat, hősiesen, gyakran végkimerülésig dolgozó orvosokat, ápolókat. Milliók veszítik el állásukat, tízezrek maradnak fedél és élelem nélkül. Mértékadó médiumok mértékadó tudósítói és glosszaírói a koronavírus elleni háború frontvonalából tudósítanak, és arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a világ úgy, ahogy azt a korábbi évtizedekben megismertük, megszűnik létezni. Nem árt talán, ha kicsit hátrébb lépünk ettől a csatazajtól, és a mortalitási adatok alakulását nem az elmúlt és előttünk lévő napok, hanem az elmúlt és előttünk álló évtizedek perspektívájából vesszük szemügyre.

A helyzet ugyanis az, hogy az elmúlt évtizedekben – az egész világon éppúgy, mint Magyarországon – hatalmas változás történt a halálozások okaiban. A laikus állampolgárok körében is ismeretes, hogy jelentősen megnövekedett a várható életkor, és ezzel párhuzamosan gyökeresen átalakult a halálhoz vezető leggyakoribb betegségek szerkezete. Magyarországon a születéskor várható életkor az elmúlt 100 évben 42 évről 76 évre növekedett. Az utóbbi évtizedekben a növekedést már nem a csecsemőkori vagy általánosabban a gyermekhalandóság csökkenése, hanem a 65 év feletti népesség várható élettartamának növekedése okozta. Emiatt az időskorú népesség száma és aránya gyorsan emelkedett. A fertőző betegségek visszaszorulásának, a biztonságosabb munkakörülményeknek, a várható életkor növekedésének köszönhetően ma már jellemző módon nem fertőző betegségekben, nem balesetekben, hanem krónikus betegségekben, például daganatos betegségekben, szív- és érrendszeri betegségekben, diabéteszben, légzőszervi betegségekben, demenciában, Alzheimer-kórban halunk meg. Az Egyesült Államokban 1900‑ban még a tüdőgyulladás/influenza volt a vezető halálok. Százezer lakosból évente 202 fő halt meg ebben a betegségben. 2015-ben az influenzában/tüdőgyulladásban elhunytak száma 100 ezer lakosra vetítve már csupán 2,7 fő volt. Ez idő alatt a tíz vezető halálok közül a fertőző betegségekben meghaltak aránya 53 százalékról 3 százalékra csökkent, a krónikus betegségben meghaltak aránya viszont 41 százalékról 89 százalékra növekedett.

A krónikus betegségek által okozott halálesetek számának és arányának növekedése talán közismert. Kevésbé ismeretes viszont az a szomorú tény, hogy ezzel a folyamattal párhuzamosan jelentősen megnövekedett a súlyos fizikai, lelki szenvedéssel fenyegető betegségek (serious health related suffering, SHS) miatt bekövetkező halálozások száma és aránya. Ez együtt járt a palliatív, azaz már nem a betegséget gyógyító, hanem a szenvedéseket enyhítő kezelésre, ápolásra szorulók számának és a halál előtti palliatív/hospice ápolás szükséges időtartamának jelentős megnövekedésével. A XX. század elején a halál előtt betegségben töltött idő átlagos tartama egy-két hét volt. Alig több mint 100 év alatt ez az „életvégi” időszak átlagosan két és fél évre növekedett. Ez a változás a korábbi gyakorlattól merőben eltérő feladatok elé állította a betegeket, a családtagokat, az egészségügyi rendszerben dolgozó orvosokat, ápolókat, helyi közösségeket.

A palliatív ápolásra szoruló SHS betegek ellátásának megnövekedett időtartama évente nem tíz- vagy százezreket, hanem milliókat, tízmilliókat érint a világban, és több tízezer embert Magyarországon. 2018-ban a Harvard Egyetemen működő Lancet Commission on Global Access to Palliative Care and Pain Control nevű munkacsoport több száz kutató részvételével végzett nemzetközi kutatási program keretében kidolgozott egy módszertant, amellyel megbecsülték az SHS betegségekben évente elhunytak számát, valamint a testi és lelki szenvedések enyhítéséhez szükséges gyógykezelés és ápolás – a szenvedés átlagos intenzitására standardizált – ápolási napokban számított mennyiségét. A kutatók több száz szakorvos tapasztalata és szakvéleménye alapján az SHS betegségeket húsz csoportba osztották, és külön-külön megbecsülték, milyen jellegű és mennyi ideig tart az egyes betegségcsoportokban a szenvedés megfelelő enyhítéséhez szükséges palliatív kezelés. A Lancet-jelentés becslése szerint 2015-ben 56,2 millió haláleset történt a világban. Az elhunytak közel felének, 25,2 millió embernek hosszabb-rövidebb ideig tartó és végül halálhoz vezető SHS betegsége volt. A számítások szerint a világban működő egészségügyi rendszereknek összesen 6 milliárd betegnapnak megfelelő mennyiségben kellett volna megfelelő gyógyító, palliatív kezelést, ápolást biztosítani számukra.

A demográfiai és egészségügyi adatbázisokon alapuló előrejelzések szerint 2016 és 2060 között évi 22 millióról 48 millióra fog növekedni az SHS betegségekben meghaltak száma a világban, és ez idő alatt a palliatív kezelést igénylő betegnapok száma négyszeresére fog növekedni. (Eközben a teljes népességszám várhatóan már alig emelkedik.) Az SHS betegségek miatt bekövetkező halálozások számának növekedése legnagyobb arányban a szegény országokban várható.

A jó hír tehát az, hogy egyre hosszabb ideig élünk; nagyon kevéssé valószínű, hogy valamilyen balesetben vagy valamilyen fertőző betegségben, például influenzában vagy koronavírus-fertőzésbe halunk meg. A rossz hír viszont az, hogy nagyon is valószínű, hogy életünk utolsó hónapjait, nemritkán éveit valamilyen krónikus és – megfelelő palliatív ápolás hiányában – súlyos szenvedésekkel járó betegségben töltjük el. Még inkább aggasztó viszont, hogy sem az egyén, sem a családok, sem a helyi közösségek nincsenek felkészülve a halálhoz vezető SHS betegségekben szenvedő betegek számának növekedéséből adódó feladatokra. Ennél is súlyosabb az a tény, hogy az egyének, közösségek, országok jelentős része nem is hajlandó szembenézni ezekkel a feladatokkal...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/18. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

EXTRA ADÓKKAL VONUL LE A VÍRUS? - MÁR ÉRKEZNEK A FRISS GAZDASÁGI PROGNÓZISOK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.05.

Az Európai Központi Bank (EKB) prognózisa szerint a járvány utóhatásaként hosszabb távon is magasabb marad a munkanélküliség. Az Allianz Research tanulmánya arra jut, hogy magas adókkal és inflációval lehet számolni. És még nem ez a legkedvezőtlenebb forgatókönyv.

Az EKB friss SPF (Survey of Professional Forecasters) prognózisában a 2020-as munkanélküliségi rátát a januárban becsült 7,5 százalékról 9,4 százalékra, a jövő évit 7,4 százalékról 8,9 százalékra, a 2022. évit pedig 7,3 százalékról 8,4 százalékra változtatta. A szakemberek hosszabb távon is a korábbinál magasabb munkanélküliségre számítanak. A 2024-ig tartó előrejelzés 7,3 százalékról 7,7 százalékra módosult.

Az EKB negyedévente megjelenő előrejelzése szerint az euróövezet hazai összterméke (GDP) az idén 5,5 százalékkal csökken. Jövőre viszont már 4,3 százalékos, 2022-re pedig 1,7 százalékos növekedést várnak. A januárban becsült 1,2 százalékos idei inflációs adatot 0,4 százalékra csökkentette az EKB, a jövő évit 1,4 százalékról 1,2 százalékra, a 2022. évit pedig 1,5 százalékról 1,4 százalékra mérsékelte.

Az Allianz Research tanulmánya a várható drágulásokkal kapcsolatban nem ennyire optimista. Mint leírták, a világgazdasági trendeket a járvány mellett (után) egyéb események is jelentősen befolyásolják. Szerintük számolni kell a közelgő amerikai választásokkal, a Brexit utóhatásaival, valamint a magas adókkal és inflációval. Ez utóbbi – állítja az Allianz – annak lesz köszönhető, hogy az „állami szektor az ösztönző hatású intézkedéseket követően megpróbálja majd visszanyerni pénzügyi erejét”.

A tanulmányban kitérnek arra is: bár nem valószínű, de azt sem lehet kizárni, hogy a COVID-19 által okozott helyzet a következő évre is átnyúlik, vagy akár még annál is tovább húzódik. Ebben az esetben a határok továbbra is zárva maradnának, az országok pedig kénytelenek lennének berendezkedni a szigorú korlátozások alkalmazásának és felfüggesztésének hosszabb ideig tartó váltogatására. Amennyiben mindez bekövetkezik, akkor a GDP-pálya L alakú lenne: a fellendülés kezdete egy jó ideig nem látszana, vagyis sok időbe telne, hogy gazdaság visszatérjen a koronavírus előtti növekedéshez...

ITT OLVASHATÓ

KEZDŐDIK: ELSZABADUL A POKOL A LAKÁSHITELEKNÉL A MORATÓRIUM LEPLE ALATT?

PORTFOLIO
Szerző: PALKÓ ISTVÁN
2020.05.05.

A Magyar Nemzeti Bank szigorító lépései nyomán négyéves csúcspontra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatok Magyarországon áprilisban. Mivel a májusi fordulónappal rendelkező változó kamatozású hitelek kamatozása ezt követi, több százezer lakossági és vállalkozási hitelszerződés törlesztőrészlete ugorhat meg ebben a hónapban. Akik éltek a törlesztési moratóriummal, azoknak megemelkedik emiatt a halasztott kamattartozásuk és emiatt a futamidejük is, ha pedig a jegybanki relatív szigor tartós marad, akkor januártól a törlesztőrészlet is. Kiszámoltuk, mennyivel nőhet a törlesztőrészlet általában, illetve a moratóriumban lévők számára mennyivel hosszabbodhat meg a futamidő...

ITT OLVASHATÓ

INGYEN MEGNÉZHETŐ A BALTAZÁR DÍJNYERTES FILMJE - INTERJÚ ELEK DÓRÁVAL

KLUBRÁDIÓ / MŰVÉSZBEJÁRÓ
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.04.26.

  Értelmi sérült színészek szereplésével 
  készült a díjnyertes Világlátó Baltazár 
  című magyar dokumentumfilm, amelyet 
  most bárki ingyen megnézhet az 
  interneten. A Művészbejáróban Elek 
  Dóra rendezővel, a Baltazár Társulat 
  alapítójával és vezetőjével  
  beszélgettünk.

  A 21 éve alakult Baltazár Színház tagjai 

  nem hagyományos előadóművészek, 

  hanem értelmi sérült, illetve Down-

  szindrómás emberek. Az alapítvány 

  munkásságának egyik legfontosabb 

  alapelve, hogy a sérültség létezését 

  természetes tényként kell kezelni és a színjátszáson keresztül is lehetőséget biztosítani az érintetek számára az egyenlő bánásmódra. Töretlen sikerük bizonyítéka, hogy a térképen mostanra nagyítóval kell keresni az olyan európai országokat, ahova még nem hívták meg őket vendégszerepelni.

A kulturális és szociális területen is egyedülálló társulat tagjai magas színvonalú játékukon keresztül szólítják meg, a sérült és egészséges emberekből álló közönségüket, és azt üzenik, a mai világban a pozitív sorsok bárki számára példaértékűek lehetnek.

A társulat a koronavírus-járvány kirobbanásakor éppen Indiába utazott volna a Pitypang/Por című darabjukat előadni, de a dél-ázsiai ország pont az indulás előtti napon zárta le határait. A szereplés elmaradt, de ingyenessé tették a 2017-ben készült Világlátó Baltazár című 56 perces dokumentumfilmjüket. A társulat egyik indiai utazásáról forgatott film egészen új, szokatlan nézőpontból a fogyatékosság spirituális oldalát mutatja be, egy rendkívüli kalandozást, költői eszközökkel és humorral társítva.

A film 2018-ban fődíjat nyert a Jaipuri Nemzetközi Fesztiválon, de szerepelt a 42. Montreali Filmfesztiválon és Indonézia és Görögország fesztiváljain is nagy sikerrel vetítették. A Világlátó Baltazárt, melyet az alapító, Elek Dóra rendezett, most bárki megtekintheti a Youtube-on.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT HALLGATHATÓ MEG

OTTHONÁPOLÁS, FÜGGŐSÉG, SZORONGÁS – AKIKNEK A KARANTÉN AZ ÁTLAGOSNÁL IS NEHEZEBB

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS BLANKA
2020.05.05.

Az otthonmaradásban és a karanténhelyzetben sok ember meglátta a lehetőséget, és igyekszik minél produktívabban kihasználni a rászakadó szabadidőt új hobbik és ismeretek segítségével. Ezzel önmagában nincs is gond, ugyanakkor a közbeszédben és a sajtóban rendkívüli túlsúlyban vannak azok a narratívák, amelyek azt sugallják, hogy ebből a nehéz helyzetből is lehetőséget kell kovácsolni, és elég pozitívan hozzáállni, akkor majd minden rendben lesz.

Eközben viszont rengetegen vannak olyan helyzetben, akiknek a kötelező bezártság csak még jobban megnehezítette az egyébként sem könnyű napjaikat. Pszichológusokkal beszélgettünk arról, milyen sérülékeny csoportokra érdemes odafigyelni, akikre a karantén az átlagosnál is nagyobb terhet ró.

„Megintcsak a kapitalista rendszernek egy torz működése az, hogy még egy világszintű trauma idején is azzal kell foglalkoznunk, hogyan legyünk hatékonyak, miközben sokan annyira megterhelt állapotban vannak most, ami neuronálisan egy vészhelyzet-reakciót indít be náluk”

– nyilatkozta a kritikai pszichológiával foglalkozó Máriási Dóra a Mércének.

A szakértő szerint ez a működés olyan, mintha azt üzenné, hogy „ha nem teljesítek, nem is vagyok igazán”, és ez borzasztó nagy szenvedést tud okozni. Pláne akkor, amikor valaki elveszíti a munkáját, és egyszerre veszíti el a hétköznapi struktúrát, a megélhetését és akár az identitását is.

Ha valakit megfosztanak az állásától, abban gyakran felmerül a kérdés: ki vagyok én?

Hozzátette, fontos azért, hogy igyekezzünk a megváltozott helyzetben is olyan tevékenységeket végezni, amik a normalitáshoz kötnek minket, ugyanakkor az egyéni verseny és egymás túlteljesítése helyett együttérzésre és szolidaritásra van szükség ebben a kérdésben.

Otthonápolás, karantén, mentális egészség, oktatás – ennyi naranccsal nem lehet zsonglőrködni

Gergely Sára pszichológus és szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek és fiatalok szüleinek ezek az idők még nehezebbek, hiszen az iskolák bezárása óta a speciális intézményekben is digitális oktatás lépett érvénybe, de őket tanítani nem könnyű akkor, ha valakinek nem ez a szakmája.

„Ezeknek a gyerekeknek a tanítása nagyon komoly asszisztenciákkal zajlik. Amíg egy hagyományos osztályban általában egy pedagógus van bent, addig a tanulásban akadályozott, fogyatékossággal élő diákok osztályaiban sokkal több, hiszen itt olyan gyerekekről beszélünk, akik esetleg a ceruzát nem tudják megfogni, nem tudnak kattintani vagy nem látják a feladatlapot. A szülőknek így most egyszerre kell otthon oktatási és fejlesztési feladatokat ellátniuk”

– mondta el Gergely a Mércének.

Emellett pedig fontos azt is észben tartani, hogy nagyon sok fogyatékossággal élő gyerek krónikus betegnek számít (pl. szív- és érrendszeri problémák, légzőszervi betegségek miatt), azaz a vírus által veszélyeztetett csoportba tartozik. Így ha az ő szüleik olyan munkakörben dolgoznak, ahova továbbra is be kell járni, azzal a kockázattal kell együtt élniük, hogy a szülő esetleg hazahordja a betegséget. Ez még több extra pszichés terhelést jelenthet számukra, miközben a pszichológus szerint rettentően nehéz a szülőknek egyszerre dolgozni, otthon fejleszteni és ápolni a gyereküket, és megtartani a saját és a családjuk mentális egészségét. „Valamelyiket szinte biztos, hogy beáldozzák, mert ennyi naranccsal nem lehet zsonglőrködni” – vélte Gergely Sára.

Hozzátette, mindezzel nem szeretné azt sem sugallni, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek szülei a karantént leszámítva egyébként mind hozzáférnek a megfelelő segítséghez, mert valójában sokak a kelleténél kevesebb segítséget kapnak az államtól vagy a civil szférától gyermekük gondozásához – főleg ha halmozottan hátrányos helyzetűek.

Egyrészt – mint mondta – ha csak azt a példát vesszük, hogy egy mozgáskorlátozott személyt napi szinten egy speciális kádba kell tenni, majd onnan kiemelni, az rendkívül megterhelő folyamat – és ez csak egy a napi szükségletek közül –, rengeteg szülő mégsem engedheti meg magának azt, hogy akadálymentesítést hajtson végre otthonában.

„Ezek a szülők minden szakirodalom szerint olyan komoly pszichológiai stressznek vannak kitéve, ami messze-messze túlhaladja az általános szülői stresszt. A fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülők esetében permanensen beszélhetünk arról a szülői stresszről, ami a nem fogyatékossággal élő gyermekeket nevelőknél idővel csökken, ahogy a gyerekek egyre önállóbbak lesznek. Viszont ez a stressz náluk nem csökkenhet, mert nem lesznek olyan önellátók a gyerekek. A szülők ezért úgymond folyamatosan készenléti állapotban vannak”

– hívta fel a figyelmet a pszichológus.

Gergely Sára szerint az, hogy ez a fajta készenléti állapot most kiegészült a karantén jelentette megnehezített helyzettel, iszonyúan megterhelő lehet sokaknak. Éppen ezért a kormánynak most még jobban oda kellene figyelni azokra, akik otthon ápolják rokonaikat – nem is feltétlenül csak azokra, akiknek a gyermekük igényel extra gondoskodást...

ITT OLVASHATÓ