Szerző: PARTIZÁN
2020.04.27.
2020. április 28., kedd
RÁADÁS: TGM A JÁRVÁNYRÓL ÉS A VÁLSÁGRÓL
NAPIPARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2020.04.23.
TGM Mércére írt cikke:
https://merce.hu/2020/04/12/tgm-szaba...
Szerző: PARTIZÁN
2020.04.23.
https://merce.hu/2020/04/12/tgm-szaba...
ÚJABB ÖTMILLIÁRDOS KÖZPÉNZ-OSZTOGATÁST HIRDETTEK MEG
HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2020.04.28.
„Tanácsadás a koronavírus okozta károk mérséklésére” – ezzel az apropóval tett közzé közbeszerzési felhívást nyolc, a hazai idegenforgalomban elvben érintett állami cég. Nem kis pénz a tét: nettó 5 milliárd forintról szól az uniós közbeszerzési közlönyben megjelent nyílt tenderfelhívás. Ennyi pénzt hívhat majd le a nyertes két és fél év alatt. A szolgáltatásra ácsingózó cégek kötődése az Orbán-kormányhoz és a NER-közeli cégekhez nem titok – a többi között az Orbán Ráchel által oly nagyon kedvelt divatágazat reprezentánsaként, az egyik tendermeghirdető
a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.
A napi.hu szúrta ki a nyílt közbeszerzési hirdetményt, amely a koronavírus okozta károk mérséklésére, az ágazat rövid időn belüli talpra állítására és turizmusfejlesztési feladatok ellátására szólítja az érdeklődőket. Tanácsadói keretmegállapodásról lenne szó, az idén június 30-tól (!) 2022 december 31-ig.
A jelek szerint a nyolc állami társaságnál – közte a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-nél – nincs megfelelő tudás, kapacitás arra, hogy kidolgozzák, mire lenne szükség a turizmus újjáélesztéséhez. „A feladatok implementálása rendkívül komplex, sokrétű tervezést, számos, különféle szakmai terület (például: kulturális turizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, hivatásturizmus, rendezvényturizmus, sportturizmus aktív-és természeti turizmus) és feladat összehangolt kezelését igénylő munka” – áll a felhívásban, amely azzal, hogy kimondja e „feladatkör hatékony ellátásához” szükség van külső tanácsadói erőforrásokra és kompetenciára...
Szerző: HÍRKLIKK
2020.04.28.
a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.
A napi.hu szúrta ki a nyílt közbeszerzési hirdetményt, amely a koronavírus okozta károk mérséklésére, az ágazat rövid időn belüli talpra állítására és turizmusfejlesztési feladatok ellátására szólítja az érdeklődőket. Tanácsadói keretmegállapodásról lenne szó, az idén június 30-tól (!) 2022 december 31-ig.
A jelek szerint a nyolc állami társaságnál – közte a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-nél – nincs megfelelő tudás, kapacitás arra, hogy kidolgozzák, mire lenne szükség a turizmus újjáélesztéséhez. „A feladatok implementálása rendkívül komplex, sokrétű tervezést, számos, különféle szakmai terület (például: kulturális turizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, hivatásturizmus, rendezvényturizmus, sportturizmus aktív-és természeti turizmus) és feladat összehangolt kezelését igénylő munka” – áll a felhívásban, amely azzal, hogy kimondja e „feladatkör hatékony ellátásához” szükség van külső tanácsadói erőforrásokra és kompetenciára...
ÁPOLÓ: TÍZBŐL KILENC, KÓRHÁZBÓL KITETT BETEGEM HALT MEG MÉLTATLANUL, KÍNOK KÖZÖTT
KLUBRÁDIÓ
Szerző: DÉSI JÁNOS
2020.04.28.
Daganatos, egyértelműen intézményi ellátásra szoruló betegeket küldtek haza egy kórházból azután, hogy a kormányzati rendelkezésnek megfelelően az egészségügyben ágyakat kellett felszabadítani a lehetséges koronavírusos betegek elhelyezéséhez - erről beszélt Németh Athina ápoló.
Miniszteri utasításra országszerte küldtek haza betegeket az elmúlt hetekben számos kórházból a koronavírus hazai terjedése miatt, hogy a felszabaduló ágyak rendelkezésre álljanak, ha egyszerre sok fertőzöttet kellene ellátni. Németh Athina ápoló tíz hazaküldött beteg otthoni ápolását vállalta el önkéntes alapon, és azt állítja, mindegyiküket úgy tették ki az intézményből, hogy állapotuk kezelésére a hozzátartozók nem lehettek alkalmasak.
Egy ember kivételével mindegyikük daganatos beteg volt, őt el tudta helyezni a Mazsihisz szeretetkórházában, amiért külön köszönetet mondott az egy egyházi fenntartású ellátóhelynek. A többi kilenc ember azonban azóta elhunyt. Talán bizonyos, nem túl hosszú időn belül mindenképpen ez történt volna velük, de nem ilyen kínok között kellett volna elmenniük – mondta az ápoló. Ha az embernek az élet jár, akkor a méltó halál is – tette hozzá.
Németh Athina azt is mondta, a háziorvostól nem kapott segítséget, és a kerületi onkológus se jött ki, ő szerzett oxigénpalackot és a betegmozgatáshoz szükséges emelőt. Szörnyű esetekről beszélt: volt, aki nyitott hassal érkezett haza, nem volt teljesen összevarrva. Volt, akire három számmal kisebb pelenkát adtak, és volt, akinek nem mutatták meg, hogyan tudja beadni magának a vérhígítót, egy másik betegnek pedig, akinek kivezették a végbelét a hasfalán keresztül, nem mutatták meg, hogyan kell cserélni a sztómazsákot.
Említett, egy kézzel írt zárójelentés is, amelyben Németh Athina szerint az szerepelt, hogy a három hete májkómában lévő beteg, aki azóta nem volt magánál, „saját kérésére” távozik a kórházból. Hangsúlyozta: ezeket az embereket ott kellett volna tartani a kórházakban, a családok ilyen a feladatokat nem tudnak ellátni.
Szerinte ha aláír egy titoktartási szerződést a kórház, akkor az intézmény is tehet róla, hogy ilyen állapotban lévő betegeket hazaküldenek, de ezt a titoktartási szerződést valaki megfogalmazta, amivel az egészségügyért is felelős miniszter felelősségére célzott.
ITT HALLGATHATÓ MEG
Szerző: DÉSI JÁNOS
2020.04.28.
Daganatos, egyértelműen intézményi ellátásra szoruló betegeket küldtek haza egy kórházból azután, hogy a kormányzati rendelkezésnek megfelelően az egészségügyben ágyakat kellett felszabadítani a lehetséges koronavírusos betegek elhelyezéséhez - erről beszélt Németh Athina ápoló.Miniszteri utasításra országszerte küldtek haza betegeket az elmúlt hetekben számos kórházból a koronavírus hazai terjedése miatt, hogy a felszabaduló ágyak rendelkezésre álljanak, ha egyszerre sok fertőzöttet kellene ellátni. Németh Athina ápoló tíz hazaküldött beteg otthoni ápolását vállalta el önkéntes alapon, és azt állítja, mindegyiküket úgy tették ki az intézményből, hogy állapotuk kezelésére a hozzátartozók nem lehettek alkalmasak.
Egy ember kivételével mindegyikük daganatos beteg volt, őt el tudta helyezni a Mazsihisz szeretetkórházában, amiért külön köszönetet mondott az egy egyházi fenntartású ellátóhelynek. A többi kilenc ember azonban azóta elhunyt. Talán bizonyos, nem túl hosszú időn belül mindenképpen ez történt volna velük, de nem ilyen kínok között kellett volna elmenniük – mondta az ápoló. Ha az embernek az élet jár, akkor a méltó halál is – tette hozzá.
Németh Athina azt is mondta, a háziorvostól nem kapott segítséget, és a kerületi onkológus se jött ki, ő szerzett oxigénpalackot és a betegmozgatáshoz szükséges emelőt. Szörnyű esetekről beszélt: volt, aki nyitott hassal érkezett haza, nem volt teljesen összevarrva. Volt, akire három számmal kisebb pelenkát adtak, és volt, akinek nem mutatták meg, hogyan tudja beadni magának a vérhígítót, egy másik betegnek pedig, akinek kivezették a végbelét a hasfalán keresztül, nem mutatták meg, hogyan kell cserélni a sztómazsákot.
Említett, egy kézzel írt zárójelentés is, amelyben Németh Athina szerint az szerepelt, hogy a három hete májkómában lévő beteg, aki azóta nem volt magánál, „saját kérésére” távozik a kórházból. Hangsúlyozta: ezeket az embereket ott kellett volna tartani a kórházakban, a családok ilyen a feladatokat nem tudnak ellátni.
Szerinte ha aláír egy titoktartási szerződést a kórház, akkor az intézmény is tehet róla, hogy ilyen állapotban lévő betegeket hazaküldenek, de ezt a titoktartási szerződést valaki megfogalmazta, amivel az egészségügyért is felelős miniszter felelősségére célzott.
ITT HALLGATHATÓ MEG
AMIRŐL MÜLLER CECÍLIA HALLGAT: KOZMETIKÁZHATJÁK A KORONÁS ÁLDOZATI STATISZTIKÁT – ERRŐL VALLOTT EGY ELHUNYT ROKONA
HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.04.28.
Három napja sincs, hogy a mezőszilasi idősotthonban uralkodó áldatlan járványügyi állapotokról szóló cikkünket álhírként reklámozta a közpénzből köztévé híradója, máris itt a folytatás. Egy idősotthonban ápolt és április 14-én elhunyt fertőzött rokona beszélt arról, amiről hallgat a közmédia.
Cikkünk megjelenése után, egy szintén vidéki idősotthonban elhunyt ápolt rokona kereste meg szerkesztőségünket, mondván, már várta a lehetőséget, hogy elmondhassa a történetét. Eddig nem tudta rászánni magát, hogy elmesélhesse, milyen körülmények között darálta be a rendszer a vírusfertőzés után elhunyt édesapját, aki – állítása szerint – ráadásul a mai napig nem került be a kormány jegyezte operatív statisztikába, a koronavirus.gov.hu oldalára sem. Pedig az intézményt elért vírusfertőzött áldozatok közül elsőként hunyt el a beteg.
A név és a helyszín mellékes, az időpont és az állam apparátusi hozzáállása a lényeges a történetben. Főként, hogy mindez a járvány kezdeti szakaszában történt, amikor még tartott a kormányzati félrebeszéd a körülmények bagatellizásával...
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.04.28.
Cikkünk megjelenése után, egy szintén vidéki idősotthonban elhunyt ápolt rokona kereste meg szerkesztőségünket, mondván, már várta a lehetőséget, hogy elmondhassa a történetét. Eddig nem tudta rászánni magát, hogy elmesélhesse, milyen körülmények között darálta be a rendszer a vírusfertőzés után elhunyt édesapját, aki – állítása szerint – ráadásul a mai napig nem került be a kormány jegyezte operatív statisztikába, a koronavirus.gov.hu oldalára sem. Pedig az intézményt elért vírusfertőzött áldozatok közül elsőként hunyt el a beteg.
A név és a helyszín mellékes, az időpont és az állam apparátusi hozzáállása a lényeges a történetben. Főként, hogy mindez a járvány kezdeti szakaszában történt, amikor még tartott a kormányzati félrebeszéd a körülmények bagatellizásával...
MI AZ "OPTIMALIZÁLT DIKTATÚRA"?
1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.04.28.
Krekó Péter szerint illiberális hibrid rezsimben élünk, de nincs diktatúra, mert "a rendszer nem teljesen autoriter, amiben a népakaratnak már ne lenne szerepe, a választások továbbra is nagyon fontos részét képezik a rendszernek. (...) Egyenetlen az autoriter logika, de kevés az olyan elem, ami teljesen fehér (demokratikus) vagy teljesen fekete (autokratikus) volna. A szürkezónában mozgunk."
Szerintem a rezsim diktatúra. A különbség Krekó felfogása és az enyém között az, hogy én a diktatúrának egyetlen megkülönböztető jegyét ismerem: hogy politikai (parlamentáris) eszközökkel nem váltható le, mert a politika minden számottevő eszközét magához vonja vagy semlegesíti, és ennek szolgálatába állítja az alkotmányos intézmények működését (vö. Carl Schmitt das Politische fogalmát). Eszerint diktatúra az orbánizmus is, mert ahonnan veszélyben érzi a kétharmad jövőjét, ott -- sokkal több információ birtokában, mint bárki más -- megelőző csapásokat végez; folyamatosan tágítva a mozgásterét a kétharmad fenntartására optimalizál, ami a személyi függés rendszerével kiegészítve praktikusan diktatúrát jelent. Nem lehet leváltani parlamenti választásokon, illetve ennek elkerülése érdekében bármikor kész további radikalizálódásra...
Szerző: HaFr
2020.04.28.
Szerintem a rezsim diktatúra. A különbség Krekó felfogása és az enyém között az, hogy én a diktatúrának egyetlen megkülönböztető jegyét ismerem: hogy politikai (parlamentáris) eszközökkel nem váltható le, mert a politika minden számottevő eszközét magához vonja vagy semlegesíti, és ennek szolgálatába állítja az alkotmányos intézmények működését (vö. Carl Schmitt das Politische fogalmát). Eszerint diktatúra az orbánizmus is, mert ahonnan veszélyben érzi a kétharmad jövőjét, ott -- sokkal több információ birtokában, mint bárki más -- megelőző csapásokat végez; folyamatosan tágítva a mozgásterét a kétharmad fenntartására optimalizál, ami a személyi függés rendszerével kiegészítve praktikusan diktatúrát jelent. Nem lehet leváltani parlamenti választásokon, illetve ennek elkerülése érdekében bármikor kész további radikalizálódásra...
ORBÁN VIKTOR BELENGETTE KEDVENC CSODAFEGYVERÉT, A KÖZMUNKAPROGRAMOT
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.04.28.
Orbán Viktor ugyanúgy ígérget, mint amikor még pörgött a gazdaság, ömlöttek az uniós pénzek és komoly ipari cégek indítottak vállalkozásokat Magyarországon. Az úgynevezett munkaalapú társadalom eszményének meghirdetése azt a hamis illúziót keltette, hogy a gazdasági fejlődés mindenki számára elhozhatja az egzisztenciális felemelkedést, ugyanakkor a kedvező tendenciák az idők végezetéig fennmaradnak. A koronavírus-járvány azonban kirúgta ennek a koncepciónak a tartópilléreit, de úgy tűnik, a miniszterelnök továbbra hisz korábbi eszményében.
Amikor Orbán Viktor meghirdette a munkaalapú társadalom koncepcióját, a szakemberek kissé ráncolták a homlokukat: Ez a kifejezés ugyanis azt sugallta, hogy eddig nem a munka volt az alapja a gazdasági fejlődésnek, a magyar családok tagjai nem a munkahelyükön megkeresett jövedelmükre építették fel az egzisztenciájukat. Eddig is fontos volt ugyanis minden kormány számára, hogy munkahelyeket, álláslehetőségeket teremtsen mindenki számára attól függetlenül, hogy milyen képzettséggel, iskolai végzettséggel, munkamorállal rendelkezik.
Orbán azonban úgy értelmezte ezt a kifejezést, hogy ő megteremti a teljes foglalkoztatottságot Magyarországon, vagyis azt az eszményt éleszti fel, melyet a Kádár-kor is vallott: Nem a piac szabályozza, hogy mennyi embernek lesz munkája, hanem az állam alakítja úgy, hogy legyen mindenkinek valamilyen kenyérkereseti lehetősége.
Ennek a koncepciónak volt a sarokpontja a közmunka, ami lényegében a munka feltételéhez kötötte a minimális szociális ellátást. A társadalom döntő hányada elfogadta, sőt üdvözölte ezt a koncepciót, aminek volt egy olyan populista üzenete, hogy mindenki vegye ki a részét a javak előállításából még akkor is, ha a levélsöprögetés, árokásás, vagy a határvédelmi kerítés építése inkább a börtönlakók „kiváltsága” volt eddig...
Szerző: SZEKA
2020.04.28.
Amikor Orbán Viktor meghirdette a munkaalapú társadalom koncepcióját, a szakemberek kissé ráncolták a homlokukat: Ez a kifejezés ugyanis azt sugallta, hogy eddig nem a munka volt az alapja a gazdasági fejlődésnek, a magyar családok tagjai nem a munkahelyükön megkeresett jövedelmükre építették fel az egzisztenciájukat. Eddig is fontos volt ugyanis minden kormány számára, hogy munkahelyeket, álláslehetőségeket teremtsen mindenki számára attól függetlenül, hogy milyen képzettséggel, iskolai végzettséggel, munkamorállal rendelkezik.
Orbán azonban úgy értelmezte ezt a kifejezést, hogy ő megteremti a teljes foglalkoztatottságot Magyarországon, vagyis azt az eszményt éleszti fel, melyet a Kádár-kor is vallott: Nem a piac szabályozza, hogy mennyi embernek lesz munkája, hanem az állam alakítja úgy, hogy legyen mindenkinek valamilyen kenyérkereseti lehetősége.
Ennek a koncepciónak volt a sarokpontja a közmunka, ami lényegében a munka feltételéhez kötötte a minimális szociális ellátást. A társadalom döntő hányada elfogadta, sőt üdvözölte ezt a koncepciót, aminek volt egy olyan populista üzenete, hogy mindenki vegye ki a részét a javak előállításából még akkor is, ha a levélsöprögetés, árokásás, vagy a határvédelmi kerítés építése inkább a börtönlakók „kiváltsága” volt eddig...
10 CSOPORT, AMELYEKEN AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN ÁTROBOGOTT A NER
MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.04.28.
Amikor 2010 után a második Fidesz-KDNP-kormány minden második mondatában benne volt az „elmúltolcév” (minden elsőben pedig Gyurcsány), mint a rosszul kormányzás szinonimája, egy idő után végtelenül komikussá vált ez a retorikai fordulat.
A NER 10. évére ráfordulva viszont érdemes megnézni, hogy az elmúlttízév rossz kormányzása hova vezetett. Scheiring Gábor a minap írt az Orbán-rendszer nagy nyerteseiről – talán senkit sem lep meg, hogy a nyertesek köre sokkal szűkebb, mint azoké, akik szó szerint áldozatul estek a Fidesz-KDNP kormánynak.
A teljesség igénye nélkül íme tíz olyan csoport, amelynek tagjai különösen nehéz helyzetbe kerültek 2010 óta:
1. Közmunkások
A Fidesz a 2010-es választások előtt (amikor még vették a fáradtságot arra, hogy valamiféle programmal próbálják meggyőzni a választópolgárokat) 1 millió új munkahelyet ígért. Azt senki sem gondolta, hogy ennek érdekében olyan foglalkoztatási programot indítanak, ami százezreket terel életpálya nélküli munkába, megélhetésre alkalmatlan bérekért. 2011. január elsején változott a közfoglalkoztatás, létrejött az „egységes közfoglalkoztatás rendszere”, az ígéret pedig az volt, hogy a közmunkaprogramból egyenes út vezet majd a nyílt munkaerőpiacra. 2013-ra már 130 ezer embert tereltek ebbe az irányba, ami nemzetközi viszonylatban is magasnak számít (és főképp a közvetlen elődnek tekinthető Út a munkához program számaihoz képest). Hogy aztán a minimálbértől elmaradó fizetéssel, sokszor teljesen értelmetlen munkát végezve meg is rekedjenek abban. A NER 2. ciklusának végére már teljesen nyilvánvaló volt: a közmunka legfeljebb a statisztikák kozmetikázására jó, de semmiképp sem szolgálja azok érdekeit, akiket kíméletlenül beterelnek ebbe a zsákutcába. Idővel a kormány is belátta a eszköz foglalkoztatáspolitikai csődjét, és elkezdte leépíteni a programot. Kérdés, hogy a koronavírus-válság nyomán előálló tömeges munkanélküliség kezelésében mekkora szerepet játszik majd a program újjáélesztése.
2. Dolgozók
Nem csak a közmunkába tereltek, de úgy általában véve a dolgozók is rosszul jártak 2010 óta, méghozzá rendkívül sok szempontból, hisz a kormány egyetlen célja a bérek „versenyképessége”.
Az érdekvédelem ellehetetlenítése, a munkajogok átfogó gyengítése és konkrétan a sztrájktörvény 2011-es átírása rögvest olyan utcába terelte a szakszervezeteket, ahonnan a mai napig nehezen törnek ki.
Borzasztóan nehézzé vált tiltakozni a munkavállalók jogaiért, vagy konkrétan sztrájkolni – ennek a következményei 9 éve folyamatosan velünk vannak. Ennél is problematikusabb, hogy a kormány munkahelyteremtő stratégiája nagyjából kimerült a közmunkaprogramban, illetve a külföldi multik idecsábításában, ami viszont jól láthatóan zsákutca, hiszen minden előrejelzés egy irányba mutatott: ezek a cégek csak addig lesznek nálunk, amíg alacsony bérekért zsákmányolhatják ki a dolgozókat, és nem találnak máshol ideálisabb körülményeket. Nem jobb a helyzet a közszférában sem: az ápolók, tanárok, kulturális dolgozók, közszolgák stb. az egyre rosszabb körülmények mellett azzal is szembesülnek, hogy a bérük egyre kevesebbet ér, miközben egyre több kollégájuk hagyja el a pályát, vagy az országot… A statisztikákból kiderül: 2018-ig sem sikerült választ találni az alacsony végzettségűek, a romák, a kisgyermekes és/vagy nagycsaládos nők munkaerőpiaci hátrányára. És aztán 2018 végén a kormány bedobta a rabszolgatörvényt is, megmutatva, hogy számukra még mindig fontosabb a nagyvállalatok lekenyerezése, mint a magyar munkavállalók helyzetének javítása. A járványhelyzet pedig újfent rávilágított arra, hogy a kormány nem a dolgozók védelmét tekinti elsődlegesnek: a gazdaságvédelmi akcióterv, amelyet oly nagy szeretettel lobogtatnak, a munkavállalók szempontjából a kevésnél is kevesebb, csak szűk kört érint, és számukra sem kínál valódi segítséget. Orbán Viktor előszeretettel hangoztatja ugyan, hogy a munkahelyek védelme és új munkahelyek teremtése a fő cél – ám ha ez azzal jár, hogy újabb embereket terelnek be a közmunka világába, épp ott leszünk, ahol a part szakad.
3. Diákok
Az oktatási rendszert a NER szisztematikusan verte szét, felmérhetetlen károkat okozva. Az egész a köznevelési törvény átírásával kezdődött még 2011-ben, és bár azóta Hoffmann Rózsa neve jóformán feledésbe merült (Balog Zoltán, Palkovics László és Kásler Miklós sokat tett ezért), valójában akkor derült ki először, hogy a Fidesz-KDNP elég összetett módon lát neki a közoktatás lezüllesztésének. Az olyan bűnök, mint a tankötelezettségi korhatár csökkentése 16 éves korra, megmutatják, milyen prioritásai vannak a NER-nek:
egyáltalán nem a diákok érdekeit nézik, hanem azt, hogy a problémák megoldása helyett egyszerűen kitegyék őket a rendszerből képzetlenül a munkaeőpiacra
– így hullanak ki azok, akiknek épp a legnagyobb szükségük lenne a segítségre. A központosítás lehetőséget adott az intézmények kézivezérlésére (megannyi mindennapi problémát okozva iskolaigazgatóknak és pedagógusoknak), ami legfeljebb a kormány arroganciáját bizonyítja, mint ahogy az is: az összes tiltakozás ellenére sem veszik figyelembe immár évek óta, hogy mennyire túlterheltek a diákok, és mennyire nem versenyképes az a tudás, amit a közoktatási rendszerben magukba tudnak szívni. Az olyan intézkedések, mint a Taigetosz-törvény, az érettségi megpiszkálása, a szakképzési rendszer lezüllesztése, az alternatív iskolák vegzálása már csak hab ezen a romlott tortán (és hány ilyen van még…), az új NAT pedig már most borítékolhatóan ugyanezen az úton tartja majd az oktatást. Ez az út pedig valami nagyon rossz helyre vezet: a jövőt veszi el diákok tízezreitől, évről évre.
4. Nők
A járványhelyzet ugyan némileg felülírta, de azért ne felejtsük el: 2020 elvileg az áldozatsegítés éve lenne. Lenne – ha a kormány valóban érdemben foglalkozna a nők elleni erőszakkal, a családon belüli erőszakkal. Csakhogy nem teszi, mint ahogy 2010 óta sem tette egyszer sem. A vakkomondorok kormánya ez, amelynek országgyűlési képviselői gond nélkül alázzák meg a Parlamentben női képviselőtársaikat, amely évek óta nem hajlandó ratifikálni az Isztambuli Egyezményt, és amely lassúsága és szűklátókörűsége miatt képtelen arra, hogy olyan intézményeket működtessen, amelyek hatékonyan tudnának fellépni a nőket érő mindennapi erőszak ellen. A nemek közti egyenlőtlenségek enyhítésére kísérletet sem tesz – ám gond nélkül megy neki a genderelméleteknek, mintha azok holmi úri huncutságok lennének. Nőnek lenni ma Magyarországon semmivel sem jobb, mint 10 évvel ezelőtt volt. És elnézve a kormány cinikus hozzáállását ez így marad még elég sokáig, hiszen a kormány a felső-középosztálynak nyújtott támogatásokon kívül továbbra sem látjuk, hogyan csökkentenék a reproduktív munkák terheit, mint ahogy a nő a Fidesz számára a mai napig nem több, mint a demográfiai mutatók kozmetikázására (szülés útján) alkalmas fehércseléd.
5. Szegénységben élők
Hegedűs Zsuzsa. Talán elég lenne ennyit mondani arról, milyen helyzetben vannak ma Magyarországon a szegénységben élők. Orbán Viktor főtanácsadója, aki a szegénység megszüntetésének zálogaként osztogatott már malacokat és kanonizálta a lopást is (újfent csak megbélyegezve a szegénységben élőket), egy szép napon bejelentette, hogy az Orbán-kormány „felszámolta a rendszerszintű gyermekéhezést és nyomort”, a maga egyszerűségében mutatja meg, mit tesz a Fidesz-KDNP-kormány a szegénységben élők megsegítésére. Semmit, csak üres szavakkal dobálózik, vagy egész egyszerűen úgy tesz, mintha maga a probléma sem létezne. Hogy mégis létezik, arról a számok beszélnek:
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.04.28.
A NER 10. évére ráfordulva viszont érdemes megnézni, hogy az elmúlttízév rossz kormányzása hova vezetett. Scheiring Gábor a minap írt az Orbán-rendszer nagy nyerteseiről – talán senkit sem lep meg, hogy a nyertesek köre sokkal szűkebb, mint azoké, akik szó szerint áldozatul estek a Fidesz-KDNP kormánynak.
A teljesség igénye nélkül íme tíz olyan csoport, amelynek tagjai különösen nehéz helyzetbe kerültek 2010 óta:
A Fidesz a 2010-es választások előtt (amikor még vették a fáradtságot arra, hogy valamiféle programmal próbálják meggyőzni a választópolgárokat) 1 millió új munkahelyet ígért. Azt senki sem gondolta, hogy ennek érdekében olyan foglalkoztatási programot indítanak, ami százezreket terel életpálya nélküli munkába, megélhetésre alkalmatlan bérekért. 2011. január elsején változott a közfoglalkoztatás, létrejött az „egységes közfoglalkoztatás rendszere”, az ígéret pedig az volt, hogy a közmunkaprogramból egyenes út vezet majd a nyílt munkaerőpiacra. 2013-ra már 130 ezer embert tereltek ebbe az irányba, ami nemzetközi viszonylatban is magasnak számít (és főképp a közvetlen elődnek tekinthető Út a munkához program számaihoz képest). Hogy aztán a minimálbértől elmaradó fizetéssel, sokszor teljesen értelmetlen munkát végezve meg is rekedjenek abban. A NER 2. ciklusának végére már teljesen nyilvánvaló volt: a közmunka legfeljebb a statisztikák kozmetikázására jó, de semmiképp sem szolgálja azok érdekeit, akiket kíméletlenül beterelnek ebbe a zsákutcába. Idővel a kormány is belátta a eszköz foglalkoztatáspolitikai csődjét, és elkezdte leépíteni a programot. Kérdés, hogy a koronavírus-válság nyomán előálló tömeges munkanélküliség kezelésében mekkora szerepet játszik majd a program újjáélesztése.
2. Dolgozók
Nem csak a közmunkába tereltek, de úgy általában véve a dolgozók is rosszul jártak 2010 óta, méghozzá rendkívül sok szempontból, hisz a kormány egyetlen célja a bérek „versenyképessége”.
Az érdekvédelem ellehetetlenítése, a munkajogok átfogó gyengítése és konkrétan a sztrájktörvény 2011-es átírása rögvest olyan utcába terelte a szakszervezeteket, ahonnan a mai napig nehezen törnek ki.
Borzasztóan nehézzé vált tiltakozni a munkavállalók jogaiért, vagy konkrétan sztrájkolni – ennek a következményei 9 éve folyamatosan velünk vannak. Ennél is problematikusabb, hogy a kormány munkahelyteremtő stratégiája nagyjából kimerült a közmunkaprogramban, illetve a külföldi multik idecsábításában, ami viszont jól láthatóan zsákutca, hiszen minden előrejelzés egy irányba mutatott: ezek a cégek csak addig lesznek nálunk, amíg alacsony bérekért zsákmányolhatják ki a dolgozókat, és nem találnak máshol ideálisabb körülményeket. Nem jobb a helyzet a közszférában sem: az ápolók, tanárok, kulturális dolgozók, közszolgák stb. az egyre rosszabb körülmények mellett azzal is szembesülnek, hogy a bérük egyre kevesebbet ér, miközben egyre több kollégájuk hagyja el a pályát, vagy az országot… A statisztikákból kiderül: 2018-ig sem sikerült választ találni az alacsony végzettségűek, a romák, a kisgyermekes és/vagy nagycsaládos nők munkaerőpiaci hátrányára. És aztán 2018 végén a kormány bedobta a rabszolgatörvényt is, megmutatva, hogy számukra még mindig fontosabb a nagyvállalatok lekenyerezése, mint a magyar munkavállalók helyzetének javítása. A járványhelyzet pedig újfent rávilágított arra, hogy a kormány nem a dolgozók védelmét tekinti elsődlegesnek: a gazdaságvédelmi akcióterv, amelyet oly nagy szeretettel lobogtatnak, a munkavállalók szempontjából a kevésnél is kevesebb, csak szűk kört érint, és számukra sem kínál valódi segítséget. Orbán Viktor előszeretettel hangoztatja ugyan, hogy a munkahelyek védelme és új munkahelyek teremtése a fő cél – ám ha ez azzal jár, hogy újabb embereket terelnek be a közmunka világába, épp ott leszünk, ahol a part szakad.
3. Diákok
Az oktatási rendszert a NER szisztematikusan verte szét, felmérhetetlen károkat okozva. Az egész a köznevelési törvény átírásával kezdődött még 2011-ben, és bár azóta Hoffmann Rózsa neve jóformán feledésbe merült (Balog Zoltán, Palkovics László és Kásler Miklós sokat tett ezért), valójában akkor derült ki először, hogy a Fidesz-KDNP elég összetett módon lát neki a közoktatás lezüllesztésének. Az olyan bűnök, mint a tankötelezettségi korhatár csökkentése 16 éves korra, megmutatják, milyen prioritásai vannak a NER-nek:
egyáltalán nem a diákok érdekeit nézik, hanem azt, hogy a problémák megoldása helyett egyszerűen kitegyék őket a rendszerből képzetlenül a munkaeőpiacra
– így hullanak ki azok, akiknek épp a legnagyobb szükségük lenne a segítségre. A központosítás lehetőséget adott az intézmények kézivezérlésére (megannyi mindennapi problémát okozva iskolaigazgatóknak és pedagógusoknak), ami legfeljebb a kormány arroganciáját bizonyítja, mint ahogy az is: az összes tiltakozás ellenére sem veszik figyelembe immár évek óta, hogy mennyire túlterheltek a diákok, és mennyire nem versenyképes az a tudás, amit a közoktatási rendszerben magukba tudnak szívni. Az olyan intézkedések, mint a Taigetosz-törvény, az érettségi megpiszkálása, a szakképzési rendszer lezüllesztése, az alternatív iskolák vegzálása már csak hab ezen a romlott tortán (és hány ilyen van még…), az új NAT pedig már most borítékolhatóan ugyanezen az úton tartja majd az oktatást. Ez az út pedig valami nagyon rossz helyre vezet: a jövőt veszi el diákok tízezreitől, évről évre.
4. Nők
A járványhelyzet ugyan némileg felülírta, de azért ne felejtsük el: 2020 elvileg az áldozatsegítés éve lenne. Lenne – ha a kormány valóban érdemben foglalkozna a nők elleni erőszakkal, a családon belüli erőszakkal. Csakhogy nem teszi, mint ahogy 2010 óta sem tette egyszer sem. A vakkomondorok kormánya ez, amelynek országgyűlési képviselői gond nélkül alázzák meg a Parlamentben női képviselőtársaikat, amely évek óta nem hajlandó ratifikálni az Isztambuli Egyezményt, és amely lassúsága és szűklátókörűsége miatt képtelen arra, hogy olyan intézményeket működtessen, amelyek hatékonyan tudnának fellépni a nőket érő mindennapi erőszak ellen. A nemek közti egyenlőtlenségek enyhítésére kísérletet sem tesz – ám gond nélkül megy neki a genderelméleteknek, mintha azok holmi úri huncutságok lennének. Nőnek lenni ma Magyarországon semmivel sem jobb, mint 10 évvel ezelőtt volt. És elnézve a kormány cinikus hozzáállását ez így marad még elég sokáig, hiszen a kormány a felső-középosztálynak nyújtott támogatásokon kívül továbbra sem látjuk, hogyan csökkentenék a reproduktív munkák terheit, mint ahogy a nő a Fidesz számára a mai napig nem több, mint a demográfiai mutatók kozmetikázására (szülés útján) alkalmas fehércseléd.
5. Szegénységben élők
Hegedűs Zsuzsa. Talán elég lenne ennyit mondani arról, milyen helyzetben vannak ma Magyarországon a szegénységben élők. Orbán Viktor főtanácsadója, aki a szegénység megszüntetésének zálogaként osztogatott már malacokat és kanonizálta a lopást is (újfent csak megbélyegezve a szegénységben élőket), egy szép napon bejelentette, hogy az Orbán-kormány „felszámolta a rendszerszintű gyermekéhezést és nyomort”, a maga egyszerűségében mutatja meg, mit tesz a Fidesz-KDNP-kormány a szegénységben élők megsegítésére. Semmit, csak üres szavakkal dobálózik, vagy egész egyszerűen úgy tesz, mintha maga a probléma sem létezne. Hogy mégis létezik, arról a számok beszélnek:
a dolgozói szegénység aggasztó növekedésétől az áramszegénységben élők helyzetén át a kilakoltatások számáig rengeteg adat beszél arról, hányan vannak borzasztóan nehéz helyzetben hazánkban.
Összességében azonban a számoknál beszédesebbek a kormány tettei: az intézkedések, amely a felső-középosztálynak és az elitnek kedveznek ahelyett, hogy a szegénységben élők helyzetén próbálnának javítani (mint például az egykulcsos adó, de az oly büszkeséggel lobogtatott rezsicsökkentés is ilyen), vagy a TB-törvény megszavazása, ami egyenesen az életét veszélyezteti azoknak, aki szegénységükből fakadóan amúgy is veszélyeztetettebbek. A NER lényegében eltüntette a középosztályt, amelyből évről évre egyre többen csúsznak le, a felemelkedés esélye nélkül. A kormány pedig a szegénység ellen legfeljebb a számok szintjén harcol érdemben: ha a statisztikák túl komor képet festenek, akkor kicsit kozmetikázzák őket. Vagy egyenesen eltörlik azt a mutatót, ami a reális képet felvillantaná...
Összességében azonban a számoknál beszédesebbek a kormány tettei: az intézkedések, amely a felső-középosztálynak és az elitnek kedveznek ahelyett, hogy a szegénységben élők helyzetén próbálnának javítani (mint például az egykulcsos adó, de az oly büszkeséggel lobogtatott rezsicsökkentés is ilyen), vagy a TB-törvény megszavazása, ami egyenesen az életét veszélyezteti azoknak, aki szegénységükből fakadóan amúgy is veszélyeztetettebbek. A NER lényegében eltüntette a középosztályt, amelyből évről évre egyre többen csúsznak le, a felemelkedés esélye nélkül. A kormány pedig a szegénység ellen legfeljebb a számok szintjén harcol érdemben: ha a statisztikák túl komor képet festenek, akkor kicsit kozmetikázzák őket. Vagy egyenesen eltörlik azt a mutatót, ami a reális képet felvillantaná...
MEGÁLLÍTHATJA-E A VÍRUS A FELMELEGEDÉST?
HVG
Szerző: Ifj. CHIKÁN ATTILA
2020.04.28.
A járvány idején egy dolognak azért örülhetünk: bolygónk lélegzethez jutott. A korlátozások miatt a Föld minden pontján tisztul a levegő és a víz. De vigyázat! A klímaváltozás nem állt le, csak lassul. Mindenki számára világos lehet, a jelenlegi társadalmi, gazdasági állapotok hosszú távon nem fenntarthatóak. De vajon meg lehet-e őrizni, és ki lehet-e szélesíteni a klímaváltozás szempontjából kedvező eredményeket? A gazdasági kényszerszünet ugyanis lehetőséget ad arra, hogy meglépjünk olyan dolgokat, amelyekben eddig csak apró eredményeket értünk el. Persze az is lehet, hogy minden marad a régiben. Sajnos.
Amióta a vírustól rettegő emberiség jó része karanténba zárta magát, csoda történt! Sorban jönnek a jó hírek arról, miként állt neki meggyógyítani magát a természet. Tisztább lett a velencei lagúnák vize, Indiában már 200 kilométerről is látni a Himalája hegyláncait, az Egyesült Államokban harmadára csökkent a légszennyezettség. Örömteli hírek ezek, bár elgondolkodtatóak is egyben. Egészen megdöbbentő, hogy a jelek szerint az emberiség döntő része szinte egyik napról a másikra meglép és be is tart a mindennapjait radikálisan átalakító intézkedéseket egy hirtelen támadt járvány miatt, míg a híradásokban korábban rengetegszer szereplő és szintén ijesztő klímaválság okán a legjobb esetben is csak apró lépések történtek az elmúlt években. Pedig, ha úgy vesszük, egy gyógyíthatatlan vírus és a Föld visszafordíthatatlan felmelegedése egyformán veszélyes mindannyiunkra nézve. Sőt. Megkockáztatom, hogy hosszú távon a klímaváltozás jóval több áldozattal jár majd, mint a COVID-19 kórokozó...
Szerző: Ifj. CHIKÁN ATTILA
2020.04.28.
Amióta a vírustól rettegő emberiség jó része karanténba zárta magát, csoda történt! Sorban jönnek a jó hírek arról, miként állt neki meggyógyítani magát a természet. Tisztább lett a velencei lagúnák vize, Indiában már 200 kilométerről is látni a Himalája hegyláncait, az Egyesült Államokban harmadára csökkent a légszennyezettség. Örömteli hírek ezek, bár elgondolkodtatóak is egyben. Egészen megdöbbentő, hogy a jelek szerint az emberiség döntő része szinte egyik napról a másikra meglép és be is tart a mindennapjait radikálisan átalakító intézkedéseket egy hirtelen támadt járvány miatt, míg a híradásokban korábban rengetegszer szereplő és szintén ijesztő klímaválság okán a legjobb esetben is csak apró lépések történtek az elmúlt években. Pedig, ha úgy vesszük, egy gyógyíthatatlan vírus és a Föld visszafordíthatatlan felmelegedése egyformán veszélyes mindannyiunkra nézve. Sőt. Megkockáztatom, hogy hosszú távon a klímaváltozás jóval több áldozattal jár majd, mint a COVID-19 kórokozó...
A KÖZMÉDIA VISSZAFOGLALÁSA
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.28.
Megszoktuk már, és észre sem vesszük, pedig bánthatná a szemünket és a fülünket. Meg főleg az igazságérzetünket. Hogy a sajtó közmédiának nevezett része már régóta nem a közé, hanem a kormányé, pontosabban a Fideszé. Ha ez szóba kerül, csak legyintünk, hogy hát igen, tényleg. Az M1-en csak őket látjuk, a Kossuth Rádióban kizárólag őket halljuk. A miniszterelnöknek péntek reggelenként saját műsora van, miközben az ellenzéki pártok politikusai évek óta a lábukat sem tehették be a közpénzen fenntartott stúdiókba. Nem nézzük, nem hallgatjuk – de ez kevés.
Az érthető, hogy egyes sajtóműhelyek a különböző pártokhoz kapcsolódnak. Vagy azért, mert ők alapították, ők adják a pénzt, amiből működtetik, és az ott dolgozó újságírók ezekkel a pártokkal szimpatizálnak. Ennek megfelelően, van a kormányhoz közeli média, amelynek szereplői a kormányoldalt dicsőítik, és az ellenzéket szidalmazzák, és maradt valamennyi független sajtó, amely, helyzetéből kifolyólag, többnyire ellenzékinek mondható.
A közmédia más tészta. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, ismertebb nevén MTVA, ugyanis a magyar adófizetők pénzéből létezik. Tőlük kap a működéséhez évente több mint 100 milliárd forintot. Ezt a pénzt azért adják a magyar adófizetők, hogy az MTVA tájékoztassa őket a világ és Magyarország dolgairól. Hitelesen, pártatlanul, szakszerűen, színvonalasan.
Ezt a munkát a közmédia nem végzi el. A közmédia gyakorlatilag a Fidesz médiájaként működik, műsoraiba kizárólag kormánypárti megszólalókat hívnak be, az ellenzéki politikusok, vagy éppen a társadalom nem elhanyagolható hányadát képviselő civil szervezetek legföljebb, ha említés szintjén jelennek meg ezeken a helyeken. Ebben – tudjuk – nincs köszönet. Az utóbbi hónapokban egyetlen kivételt lehet említeni: azt az esetet, amikor hónapokkal megválasztása után, Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét hívták be a köztévé műsorába. Azt a riportot tanítani kellene minden újságíró iskolában, azzal, hogy így nem szabad interjút készíteni. Ilyen alávaló, gyalázatos gazemberséget elkövetni – bukás terhe mellett – szigorúan tilos. Nem egyedül a szerencsétlen és szánalmas riporter sara volt ez a nyílt színen elkövetett aljasság, hanem egy teljes stáb állt e szégyenteljes teljesítmény mögött. Melynek jutalma nem kirúgás volt, hanem vállveregetés...
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.28.
Az érthető, hogy egyes sajtóműhelyek a különböző pártokhoz kapcsolódnak. Vagy azért, mert ők alapították, ők adják a pénzt, amiből működtetik, és az ott dolgozó újságírók ezekkel a pártokkal szimpatizálnak. Ennek megfelelően, van a kormányhoz közeli média, amelynek szereplői a kormányoldalt dicsőítik, és az ellenzéket szidalmazzák, és maradt valamennyi független sajtó, amely, helyzetéből kifolyólag, többnyire ellenzékinek mondható.
A közmédia más tészta. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, ismertebb nevén MTVA, ugyanis a magyar adófizetők pénzéből létezik. Tőlük kap a működéséhez évente több mint 100 milliárd forintot. Ezt a pénzt azért adják a magyar adófizetők, hogy az MTVA tájékoztassa őket a világ és Magyarország dolgairól. Hitelesen, pártatlanul, szakszerűen, színvonalasan.
Ezt a munkát a közmédia nem végzi el. A közmédia gyakorlatilag a Fidesz médiájaként működik, műsoraiba kizárólag kormánypárti megszólalókat hívnak be, az ellenzéki politikusok, vagy éppen a társadalom nem elhanyagolható hányadát képviselő civil szervezetek legföljebb, ha említés szintjén jelennek meg ezeken a helyeken. Ebben – tudjuk – nincs köszönet. Az utóbbi hónapokban egyetlen kivételt lehet említeni: azt az esetet, amikor hónapokkal megválasztása után, Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét hívták be a köztévé műsorába. Azt a riportot tanítani kellene minden újságíró iskolában, azzal, hogy így nem szabad interjút készíteni. Ilyen alávaló, gyalázatos gazemberséget elkövetni – bukás terhe mellett – szigorúan tilos. Nem egyedül a szerencsétlen és szánalmas riporter sara volt ez a nyílt színen elkövetett aljasság, hanem egy teljes stáb állt e szégyenteljes teljesítmény mögött. Melynek jutalma nem kirúgás volt, hanem vállveregetés...
„EGY SZOBÁBAN TÖBBEN ÉLNEK, PICI BABÁTÓL A NAGYMAMÁIG. SE HELY, SE LEHETŐSÉG A TANULÁSRA”
444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.04.28.
A járvány miatt márciusban bevezetett digitális oktatás sokak számára óriási nehézségeket okozott. Nemrég 25 tanoda és civil szervezet nyílt levélben sürgette a kormányt, hogy tegyen valamit azokért a hátrányos helyzetű diákokért, akik teljesen kiestek az oktatásból egyszerűen azért, mert nincsenek olyan eszközeik, amikkel részt tudnának venni a munkában. Ez a helyzet kiélezi a diákok közt amúgy is meglevő egyenlőtlenségeket.
Most a Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Egyesület és a Partners Hungary Alapítvány közölt felmérést a hátrányos helyzetű gyerekek problémáiról. Ebben 425 olyan pedagógus véleményét elemezték, akik jelentős részben szegregálódó vagy szegregált, többnyire állami általános iskolákban dolgoznak. A kutatás kérdőíveken alapul, és bár nem reprezentatív, arra mindenképp jó, hogy áttekintést adjon a helyzetről. A válaszok alapján
átlagosan a diákok 77 százaléka vesz részt az oktatásban online,de míg Budapesten ez az arány négyötöd, addig nagyközségekben csak 65 százalék...
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.04.28.
Most a Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Egyesület és a Partners Hungary Alapítvány közölt felmérést a hátrányos helyzetű gyerekek problémáiról. Ebben 425 olyan pedagógus véleményét elemezték, akik jelentős részben szegregálódó vagy szegregált, többnyire állami általános iskolákban dolgoznak. A kutatás kérdőíveken alapul, és bár nem reprezentatív, arra mindenképp jó, hogy áttekintést adjon a helyzetről. A válaszok alapján
átlagosan a diákok 77 százaléka vesz részt az oktatásban online,de míg Budapesten ez az arány négyötöd, addig nagyközségekben csak 65 százalék...
A RENDŐRSÉG BOHÓCOKAT KERGET, A KONTEÓCSATORNÁK ZAVARTALANUL NYOMJÁK A KORONÁS HÜLYESÉGET
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2020.04.28.
Hiába a rémhírterjesztésre vonatkozó törvényi szigorítás, a koronavírus-járványra építkező fantazmagóriákat szabadon terjesztik a magyar online összeesküvéselmélet-univerzum konteógyárosai. Az összeesküvés-elméletek burjánzására ráépült kattintásvadász aktivista-vállalkozói szféra villámgyorsan lefordítja a nemzetközi hülyeségeket, köztük a dezinformációs célúakat is. A hülyeségáradat partján élelmes kufárok kínálgatnak az immunrendszer-erősítő táplálékkiegészítőket és 5G-protektorokat jó pénzért.
Orbán Viktor kormánya nemrégiben kapott egy olyan jogi lehetőséget, amivel — ha szeretné — legalább a leghúzósabb álhíreket terjesztő, külföldi domaineken bejegyzett anonim szájtokat működtető magyarok körmére tudna csapni. Ez az eszköz a népszerűen csak felhatalmazási törvénynek becézett jogszabályban foglalt, a rémhírterjesztés tényállását kiterjesztő új gumiparagrafus. Az új szabály szerint olyan ember is büntethető, aki állíthat akár valós tényt is “elferdítve”, de az állítása alkalmas arra, hogy “a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”.
Az új gumiszabály előnye, ami a hátránya is: hogy gyakorlatilag akárkivel szemben alkalmazható, aki az interneten bármit ír vagy mond a koronavírusról. Egy még februárban, a régi szabályok alapján indult, kamuhír-szájtokat futtató figurák ellen zajló nyomozás kivételes példája mutatja, hogy a magyar hatóságok fel tudnak számolni ilyen hálózatokat, ha akarnak. Bár a konkrét esetben éppenséggel elképzelhető, hogy álhírvadász civilek segítségére szorult a Nemzeti Nyomozóiroda.
Az álhír-univerzumban gátlástalan profithajhászásáról és teljesen légből kapott “híreiről” ismert csapat — legendás például a Mészáros Lőrinc egy kitalált beszólására épülő, de Vajna Tímeát, Damu Rolandot, Jakupcsek Gabriellát és Bálint gazdát is felvonultató, öt cikkben feldolgozott sagájuk, aminek semmilyen valóságalapja nem volt — szájtjai (Tv2-friss.com, Nlcafe.me, Blikkruzs.me stb) ugyanis a Fakepalm önszerveződő álhírvadászai szerint szoros átfedéseket mutattak a csapat nyomozásával tavalyelőtt lebuktatott orosházi álhírtanárnő birodalmával (Kaprazatos.club, Tudasfaja.club stb).
Anno a Fakepalm a rendőri nyomozás érdekeire hivatkozva tartott vissza néhány infót a saját kutakodásából. Most az egész archívumuk elérhetetlen, feltehetően hasonló okból.
Akárhogyan is, az álhíres csapat lekapcsolását nem követték továbbiak. Az új szabályozás életbe lépése óta mindössze két új rémhírterjesztéses nyomozásról adott hírt a rendőrség: az egyikben egy rosszakarója által feljelentett, konteós körökben ismert pécsi férfi a gyanúsított, a másikban pedig egy sajóvelezdi férfi, aki egy rossz minőségű Youtube-videóban, viszonylag összefüggéstelenül beszélt arról, hogy a Biblia alapján ennyire veszélyes koronavírus nem létezhet; Orbán Viktornak át kéne gondolnia ezt a dolgot, mert rossz hatással van a gazdaságra; az emberek pedig inkább menjenek ki az utcára – a második eljárás külön szépsége, hogy a férfi 15 éves lánya is gyanúsított, mert felvette és feltöltötte a modern technológiával nyilvánvalóan hadilábon álló apa monológját...
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2020.04.28.
Az új gumiszabály előnye, ami a hátránya is: hogy gyakorlatilag akárkivel szemben alkalmazható, aki az interneten bármit ír vagy mond a koronavírusról. Egy még februárban, a régi szabályok alapján indult, kamuhír-szájtokat futtató figurák ellen zajló nyomozás kivételes példája mutatja, hogy a magyar hatóságok fel tudnak számolni ilyen hálózatokat, ha akarnak. Bár a konkrét esetben éppenséggel elképzelhető, hogy álhírvadász civilek segítségére szorult a Nemzeti Nyomozóiroda.
Az álhír-univerzumban gátlástalan profithajhászásáról és teljesen légből kapott “híreiről” ismert csapat — legendás például a Mészáros Lőrinc egy kitalált beszólására épülő, de Vajna Tímeát, Damu Rolandot, Jakupcsek Gabriellát és Bálint gazdát is felvonultató, öt cikkben feldolgozott sagájuk, aminek semmilyen valóságalapja nem volt — szájtjai (Tv2-friss.com, Nlcafe.me, Blikkruzs.me stb) ugyanis a Fakepalm önszerveződő álhírvadászai szerint szoros átfedéseket mutattak a csapat nyomozásával tavalyelőtt lebuktatott orosházi álhírtanárnő birodalmával (Kaprazatos.club, Tudasfaja.club stb).
Anno a Fakepalm a rendőri nyomozás érdekeire hivatkozva tartott vissza néhány infót a saját kutakodásából. Most az egész archívumuk elérhetetlen, feltehetően hasonló okból.
Akárhogyan is, az álhíres csapat lekapcsolását nem követték továbbiak. Az új szabályozás életbe lépése óta mindössze két új rémhírterjesztéses nyomozásról adott hírt a rendőrség: az egyikben egy rosszakarója által feljelentett, konteós körökben ismert pécsi férfi a gyanúsított, a másikban pedig egy sajóvelezdi férfi, aki egy rossz minőségű Youtube-videóban, viszonylag összefüggéstelenül beszélt arról, hogy a Biblia alapján ennyire veszélyes koronavírus nem létezhet; Orbán Viktornak át kéne gondolnia ezt a dolgot, mert rossz hatással van a gazdaságra; az emberek pedig inkább menjenek ki az utcára – a második eljárás külön szépsége, hogy a férfi 15 éves lánya is gyanúsított, mert felvette és feltöltötte a modern technológiával nyilvánvalóan hadilábon álló apa monológját...
MILLIÁRDOKBÓL ÉPÍTHETNEK LUXUST A MÉSZÁROSÉK ÁLTAL ÜZEMELTETETT FÜREDI KEMPINGBE
24.HU
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2020.04.28.
Az önkormányzati tulajdonú kemping egyre inkább veszíti el kemping jellegét: vitorláskikötő és szálloda épül benne, a fideszes polgármester pedig bő 3 milliárd forint egyedi támogatásból tovább fejlesztene: mélygarázst és konferenciatermet is szeretne.
3,2 milliárd forint egyedi támogatást kér a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a fideszes Bóka István vezette Balatonfüred a kemping turisztikai fejlesztésére, hogy „a jelenlegi, a városimázst is romboló állapotokat megszüntesse”.
A város tulajdonában lévő, de a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég által üzemeltetett kemping 4,3 milliárdos felújítását két részletben valósítanák meg – derül ki a képviselő-testület márciusi 11-i határozatából. Első körben a kempingben található motelépületet újítanák fel: konferenciatermet és mélygarázst képzeltek el ide, valamint „magasabb minőségű szálláshelyeket”. Az első ütem becsült költsége 1 milliárd 481 millió forint, ebből az önkormányzat 225 millió forint önrészt vállalna.
Az első ütem konkrét terveinél jóval drágább és homályosabb a második ütemre igényelt 1 milliárd 943 millió forint egyedi támogatás, amelyhez az önkormányzat 880 millió forintot tenne hozzá.
Mint írják, a második ütem lehetővé tenné „a teljes terület megújítását, szolgáltatásfejlesztést, kereskedelmi és vendéglátó funkciók megújulását és a teljes környezetrendezést”. Az önkormányzat szerint a beruházást különösen indokolttá teszi a Kék Szalag sétány és a vitorláskikötő fejlesztése, aminek elemei közvetlenül kapcsolódnak az épülethez.
Később nyitnak a Balatontourist kempingjei
Eredetileg április végén nyitott volna ki a Balatontourist kempingjeinek nagy része, de a veszélyhelyzet miatt csak május 15-étől fogadják a vendégeket. A zamárdi, a siófoki és a zalakarosi kemping viszont zárva marad. A füredi kemping a tervek szerint október 4-ig tart nyitva.
Nehéz már követni, hogy mi történik a balatonfüredi kempingben, ahol nagyban építik a 142 hajó fogadására alkalmas kikötőt közel kétmilliárd forint uniós pénzből, valamint itt épülhet fel az a 66 szobás, négycsillagos hotel, amelyre 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott Szabadics Zoltán SZ. Z. Szállodafejlesztő Kft.-je. Az előterjesztésben a polgármester meg is jegyzi, hogy terveik kapcsolódnak a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében folyó szállodafejlesztéshez.
A fenti számokból már érzékelhető is a most eltervezett beruházás mérete: többe kerül ugyanis a füredi kemping felújítása, mint amennyibe a 142 hajós kikötő és a szálloda felépítése.
A március 11-i előterjesztés szerint a város célja:
- a kemping területének teljes, minőségi megújítása, azon belül a szolgáltatás- és szálláskínálatának fejlesztése,
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2020.04.28.
3,2 milliárd forint egyedi támogatást kér a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a fideszes Bóka István vezette Balatonfüred a kemping turisztikai fejlesztésére, hogy „a jelenlegi, a városimázst is romboló állapotokat megszüntesse”.
A város tulajdonában lévő, de a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég által üzemeltetett kemping 4,3 milliárdos felújítását két részletben valósítanák meg – derül ki a képviselő-testület márciusi 11-i határozatából. Első körben a kempingben található motelépületet újítanák fel: konferenciatermet és mélygarázst képzeltek el ide, valamint „magasabb minőségű szálláshelyeket”. Az első ütem becsült költsége 1 milliárd 481 millió forint, ebből az önkormányzat 225 millió forint önrészt vállalna.
Az első ütem konkrét terveinél jóval drágább és homályosabb a második ütemre igényelt 1 milliárd 943 millió forint egyedi támogatás, amelyhez az önkormányzat 880 millió forintot tenne hozzá.
Mint írják, a második ütem lehetővé tenné „a teljes terület megújítását, szolgáltatásfejlesztést, kereskedelmi és vendéglátó funkciók megújulását és a teljes környezetrendezést”. Az önkormányzat szerint a beruházást különösen indokolttá teszi a Kék Szalag sétány és a vitorláskikötő fejlesztése, aminek elemei közvetlenül kapcsolódnak az épülethez.
Később nyitnak a Balatontourist kempingjei
Eredetileg április végén nyitott volna ki a Balatontourist kempingjeinek nagy része, de a veszélyhelyzet miatt csak május 15-étől fogadják a vendégeket. A zamárdi, a siófoki és a zalakarosi kemping viszont zárva marad. A füredi kemping a tervek szerint október 4-ig tart nyitva.
Nehéz már követni, hogy mi történik a balatonfüredi kempingben, ahol nagyban építik a 142 hajó fogadására alkalmas kikötőt közel kétmilliárd forint uniós pénzből, valamint itt épülhet fel az a 66 szobás, négycsillagos hotel, amelyre 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott Szabadics Zoltán SZ. Z. Szállodafejlesztő Kft.-je. Az előterjesztésben a polgármester meg is jegyzi, hogy terveik kapcsolódnak a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében folyó szállodafejlesztéshez.
A fenti számokból már érzékelhető is a most eltervezett beruházás mérete: többe kerül ugyanis a füredi kemping felújítása, mint amennyibe a 142 hajós kikötő és a szálloda felépítése.
A március 11-i előterjesztés szerint a város célja:
- a kemping területének teljes, minőségi megújítása, azon belül a szolgáltatás- és szálláskínálatának fejlesztése,
- a kemping márkapozíciójának igazítása a város márkaképéhez,
- a szezon meghosszabbításának támogatása a konferencia- és rendezvényturizmus erősítésével...
BSZ: A BALATONI ÖNKORMÁNYZATOK ÉRDEKE, HOGY A BAHART VAGYONA NE HULLJON SZÉT
HÍRBALATON
Szerző: HIRBALATON.HU
2020.04.28.
...A BSZ a polgármesterek véleményét összegző alábbi állásfoglalását 2020 április 28-án küldte el Guller Zoltánnak, az MTÜ vezérigazgatójának:
“Tisztelt Vezérigazgató Úr!
A Balatoni Helyi Önkormányzatok Szövetségét 1904-ben a Balaton és térsége fejlesztésének céljából hozták létre kiváló elődeink.
Már akkor felismerték, hogy a hatékony fejlesztés alapja a régiós szemlélet, vagyis közös célokért közösen kell fellépni, értékeinket eredményeinket fejlesztve azokat meg kell őriznünk.
A BAHART a térség egyik legrégebbi vállalata, a legnagyobb hajózási cég a Balatonnál, vitorlás kikötőket, és egyéb turisztikai létesítményeket üzemeltet, a kompközlekedés és a személyi hajózás is a feladata.
A Régió kiemelt cége, értelemszerűen regionális feladatokat lát el, sajátos, speciális célokkal a turisztikai piacon jelentős befolyással.
Tavaly a cég átalakult tulajdonosi szerkezete megváltozott, az addigi –meghatározó arányban- tulajdonos helyi önkormányzatok mellett megjelent az állami szerepvállalás, a Magyar Turisztikai Ügynökség közreműködésében.
A BAHART Zrt.-ben tulajdonosként –részvényesként- bent maradó Balatoni önkormányzatok számára kiemelten fontos feladat, hogy a BAHART egyben maradjon annak vagyonával, tevékenységével, működési struktúrájával, a meglevő személykikötő, illetve vitorlás kikötő hálózat maradjon a cégben, hiszen ez biztosítja a Balaton egészének megközelítését, azon való közlekedést, ami a turizmus elengedhetetlen feltétele, egyben a céggel szembeni elvárás, annak működésének alapvetése.
A cég reorganizációs terve nem a Balaton érdekével, inkább a cég gazdasági helyzetének javításával foglalkozik kiemelten akkor, amikor a cég jelen működésével is nyereséges, és a tervezett változások több kisrészvényes településen megszüntetnék a személyhajózást.
Tudni kell, hogy a települések, és azokon a kikötők szimbiózisban működnek, azoknak szerves része és nem csak a vízi közlekedésnek, de akár a kulturális életének is. Így van ez Csopak, Balatonakali, Balatonudvari, és Kenese esetében is ahol a reorganizációs terv ezen közforgalmú kikötők eladását tartalmazza.
A Balatoni vízi közlekedés sosem volt és nem is szabad, hogy csak és kizárólag gazdasági kérdés legyen, ennél sokkal fontosabb a hosszú távú stratégiai, és közösségi érdek.
A kisebb –jelenleg esetleg gazdaságtalanul működő- kikötők ugyanolyan fontos részei a rendszernek, mint a nagy forgalmú objektumok, ezek bevételei ki kell, hogy egyenlítsék a kisebbek esetleges veszteségét.
A balatoni turizmus, és a kisebb települések számára elengedhetetlenül fontos, hogy megtartsuk ezt a hálózatot jelen formájában, hisz ez volt a tulajdonos Önkormányzatok BAHART-ra vonatkozó működési koncepciója.
A Balaton körüli önkormányzatok együttes érdeke, hogy a BAHART jelenlegi vagyona ne hulljon szét, ne kerüljön ki az önkormányzatok – a Balaton gazdái - felügyelete alól.
Fontosnak tartjuk továbbá, hogy közösségi érdek a menetrend szerinti hajózás megtartása a Balatonon, beleértve a kisrészvényes települések kisebb forgalmú kikötőinek további működtetését is.
Tisztelt Vezérigazgató Úr!
A Balatoni Szövetség tagtelepüléseinek nevében felhívom az MTÜ figyelmét, a helyi önkormányzatokkal való egyeztetés fontosságára, hisz erre még lenne lehetőség, bár lehet, hogy ezt a tervezett reorganizáció megfogalmazása előtt kellett volna megtenni.
Az egyeztetést követően bízom abban, hogy elsősorban a régiós érdekeket veszik figyelembe a gazdaságossági szempontok ellenében.
Van olyan közösségi érdek, – például a Balaton ügye – mely fontosabb a gazdaságossági szempontoknál.
Természetesen készséggel állunk rendelkezésre amennyiben az elkészült reorganizációs terv egyeztetésére sor kerül.
Balatonfüred. 2020. 04. 28.
Tisztelettel:
Lombár Gábor
Balatoni Szövetség elnöke”
Szerző: HIRBALATON.HU
2020.04.28.
“Tisztelt Vezérigazgató Úr!
A Balatoni Helyi Önkormányzatok Szövetségét 1904-ben a Balaton és térsége fejlesztésének céljából hozták létre kiváló elődeink.
Már akkor felismerték, hogy a hatékony fejlesztés alapja a régiós szemlélet, vagyis közös célokért közösen kell fellépni, értékeinket eredményeinket fejlesztve azokat meg kell őriznünk.
A BAHART a térség egyik legrégebbi vállalata, a legnagyobb hajózási cég a Balatonnál, vitorlás kikötőket, és egyéb turisztikai létesítményeket üzemeltet, a kompközlekedés és a személyi hajózás is a feladata.
A Régió kiemelt cége, értelemszerűen regionális feladatokat lát el, sajátos, speciális célokkal a turisztikai piacon jelentős befolyással.
Tavaly a cég átalakult tulajdonosi szerkezete megváltozott, az addigi –meghatározó arányban- tulajdonos helyi önkormányzatok mellett megjelent az állami szerepvállalás, a Magyar Turisztikai Ügynökség közreműködésében.
A BAHART Zrt.-ben tulajdonosként –részvényesként- bent maradó Balatoni önkormányzatok számára kiemelten fontos feladat, hogy a BAHART egyben maradjon annak vagyonával, tevékenységével, működési struktúrájával, a meglevő személykikötő, illetve vitorlás kikötő hálózat maradjon a cégben, hiszen ez biztosítja a Balaton egészének megközelítését, azon való közlekedést, ami a turizmus elengedhetetlen feltétele, egyben a céggel szembeni elvárás, annak működésének alapvetése.
A cég reorganizációs terve nem a Balaton érdekével, inkább a cég gazdasági helyzetének javításával foglalkozik kiemelten akkor, amikor a cég jelen működésével is nyereséges, és a tervezett változások több kisrészvényes településen megszüntetnék a személyhajózást.
Tudni kell, hogy a települések, és azokon a kikötők szimbiózisban működnek, azoknak szerves része és nem csak a vízi közlekedésnek, de akár a kulturális életének is. Így van ez Csopak, Balatonakali, Balatonudvari, és Kenese esetében is ahol a reorganizációs terv ezen közforgalmú kikötők eladását tartalmazza.
A Balatoni vízi közlekedés sosem volt és nem is szabad, hogy csak és kizárólag gazdasági kérdés legyen, ennél sokkal fontosabb a hosszú távú stratégiai, és közösségi érdek.
A kisebb –jelenleg esetleg gazdaságtalanul működő- kikötők ugyanolyan fontos részei a rendszernek, mint a nagy forgalmú objektumok, ezek bevételei ki kell, hogy egyenlítsék a kisebbek esetleges veszteségét.
A balatoni turizmus, és a kisebb települések számára elengedhetetlenül fontos, hogy megtartsuk ezt a hálózatot jelen formájában, hisz ez volt a tulajdonos Önkormányzatok BAHART-ra vonatkozó működési koncepciója.
A Balaton körüli önkormányzatok együttes érdeke, hogy a BAHART jelenlegi vagyona ne hulljon szét, ne kerüljön ki az önkormányzatok – a Balaton gazdái - felügyelete alól.
Fontosnak tartjuk továbbá, hogy közösségi érdek a menetrend szerinti hajózás megtartása a Balatonon, beleértve a kisrészvényes települések kisebb forgalmú kikötőinek további működtetését is.
Tisztelt Vezérigazgató Úr!
A Balatoni Szövetség tagtelepüléseinek nevében felhívom az MTÜ figyelmét, a helyi önkormányzatokkal való egyeztetés fontosságára, hisz erre még lenne lehetőség, bár lehet, hogy ezt a tervezett reorganizáció megfogalmazása előtt kellett volna megtenni.
Az egyeztetést követően bízom abban, hogy elsősorban a régiós érdekeket veszik figyelembe a gazdaságossági szempontok ellenében.
Van olyan közösségi érdek, – például a Balaton ügye – mely fontosabb a gazdaságossági szempontoknál.
Természetesen készséggel állunk rendelkezésre amennyiben az elkészült reorganizációs terv egyeztetésére sor kerül.
Balatonfüred. 2020. 04. 28.
Tisztelettel:
Lombár Gábor
Balatoni Szövetség elnöke”
SCHMIDT MÁRIA KŐKEMÉNYEN BESZÓLT EGY HALOTT EMBERNEK ÉS LEKOMCSIZTA AZ APJA MIATT, AKIT A HALOTT EMBER 9 HÓNAPOS KORÁBAN VÉGEZTEK KI
444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2020.04.28.
Még önmagához képest is megdöbbentő Facebook-posztot tett közzé Schmidt Mária. Az egykori történész - tőle némileg meglepő módon - az urbánus-nyugatos novellisták stílusában, vagyis egy tömör, tökéletesre csiszolt, ékkőszerű, ugyanakkor bombaként robbanó nyitómondattal alapozza meg írását, miszerint
“ifj. Rajk László társaihoz hasonlóan sohasem nézett szembe azzal, amit apáik, anyáik tettek.”
Igen, Schmidt Mária arról a Rajk Lászlóról beszél, akinek kommunista külügyminiszter apját 4 hónappal a születése után tartóztatták le és 9 hónapos korában végezték ki, miközben az anyját öt évre börtönbe vetették, és aki annyira szembenézett azzal, “amit az apáik, anyáik tettek”, mint 10 millió Kádár-kori magyar emberből maximum 100-200: személyes és anyagi biztonságát kockáztatva harcolt a kommunista elnyomás ellen a demokratikus ellenzék alapító tagjaként. Úgy, hogy a saját lakásán rendezte be a tiltott irodalomat terjesztő Rajk-butikot, ami miatt a hatalom elvett a lakását.
Ja és arról a Rajk Lászlóról, aki - ellentétben többekkel, akik egyébként érthető módon sosem voltak hajlandók nyilvánosan beszélni a vezető kommunista vagy ávós szüleikről - mindig is nyíltan szembenézett az apja emlékével és teljes, mondhatni önmarcangoló nyíltsággal beszélt az általa sohasem ismert apjáról. Például sok más mellett ebben a remek interjúban is...
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2020.04.28.
Még önmagához képest is megdöbbentő Facebook-posztot tett közzé Schmidt Mária. Az egykori történész - tőle némileg meglepő módon - az urbánus-nyugatos novellisták stílusában, vagyis egy tömör, tökéletesre csiszolt, ékkőszerű, ugyanakkor bombaként robbanó nyitómondattal alapozza meg írását, miszerint“ifj. Rajk László társaihoz hasonlóan sohasem nézett szembe azzal, amit apáik, anyáik tettek.”
Igen, Schmidt Mária arról a Rajk Lászlóról beszél, akinek kommunista külügyminiszter apját 4 hónappal a születése után tartóztatták le és 9 hónapos korában végezték ki, miközben az anyját öt évre börtönbe vetették, és aki annyira szembenézett azzal, “amit az apáik, anyáik tettek”, mint 10 millió Kádár-kori magyar emberből maximum 100-200: személyes és anyagi biztonságát kockáztatva harcolt a kommunista elnyomás ellen a demokratikus ellenzék alapító tagjaként. Úgy, hogy a saját lakásán rendezte be a tiltott irodalomat terjesztő Rajk-butikot, ami miatt a hatalom elvett a lakását.
Ja és arról a Rajk Lászlóról, aki - ellentétben többekkel, akik egyébként érthető módon sosem voltak hajlandók nyilvánosan beszélni a vezető kommunista vagy ávós szüleikről - mindig is nyíltan szembenézett az apja emlékével és teljes, mondhatni önmarcangoló nyíltsággal beszélt az általa sohasem ismert apjáról. Például sok más mellett ebben a remek interjúban is...
FIGYELMEZTETNEK A GAZDAGOK: ÖSSZEDŐLHET A KAPITALIZMUS, NEMZETI VESZÉLYHELYZET AZ EGYENLŐTLENSÉG
PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.04.28.
Nincs itt most semmilyen amerikai álom, a teljes kapitalizmus van veszélyben, ezért sürgősen lépniük kellene a világ vezetőinek – fogalmazza meg a koronavírus miatti helyzettel kapcsolatos aggodalmát Ray Dalio. Az emberek közötti irdatlan nagy egyenlőtlenségről beszélt Warren Buffett is egy interjúban, ő továbbra is úgy véli, hogy nagyobb adót kellene kivetni a nagyon gazdagokra, mint amilyen ő is.
Osztályok közötti háború folyik, és a gazdagok állnak nyerésre
Buffett egy interjú során elmondta, hogy osztályok közötti háború folyik, és az ő osztálya áll nyersére (utalva ezzel a gazdagokra). A Berkshire vezetője szerint megoldás lehetne a jövedelmi egyenlőtlenség leküzdésében a bérjövedelemre vonatkozó adójóváírás emelése, illetve az extra adók kivetése a gazdagokra.
Nem kérdés, ahogy terjed a kapitalizmus a világban, úgy mélyíti el egyre jobban a szakadékot a piac által fontosnak vélt tulajdonságokkal jellemző emberek és a többiek között, hacsak a kormány nem tesz valamit, mint például a bérjövedelemre vonatkozó adójóváírás emelése, amely különösen az alacsonyabb jövedelmi osztályokban lévőknek jelenthet nagy segítséget – mondta Buffett.
Érdekes példán szemléltette az újságírónak az üzletember, mint jelentett régen az egyenlőtlenség, és mit ma:
Ha visszamész 1800-ba, amikor az emberek 80%-a farmerként dolgozott, és ha te voltál a legjobb gazda Omahában és én a legrosszabb, akkor a kettőnk értéke közötti különbség mintegy 2:1 lett volna. Te és a munkád valószínűleg kétszer annyival többet ért volna kint a földeken. Ma, ha a sporttehetséged benne van a legfelső 1%-ban, semmit sem érsz, legyen szó kosárlabdáról, fociról vagy baseballról. Ha viszont a leggazdagabb 1% top 100-as listájában vagy benne, akkor milliókat érsz. A sport azért egy jó példa, mivel azt mindenki szereti nézni, de nem olyan kutyaütőket a pályán, mint te vagy én. És innen jön a pénz. De ez még nem létezett 200 évvel ezelőtt. Ma azok kapnak extra jutalmat, akik nagyon jók valamiben, olyasmiben, amire a piacnak szüksége van.
Buffett úgy látja, hogy a jövedelmi osztályok alsó felében lévőknek nem rosszabb most az élete, mint 20 évvel ezelőtt. Sőt, inkább jobb, mivel jelenleg mindenki profitál az internet adta lehetőségekből, gyakorlatilag ingyen. És szerinte pont ebből adódik a kérdés, hogyan tartasz fent egy olyan rendszert, amely mindenki számára hihetetlen előnyökkel jár?
A milliárdos üzletember szerint az alacsonyabb keresetű háztartásokban a bérjövedelemre vonatkozó adójóváírás emelése segíthetne, nem pedig az alapjövedelem. Ugyanígy szerinte magasabb adót kellene kivetni a gazdagokra, még ha ezzel sok sorstársa nem ért egyet. Ahogy ő fogalmaz, magasabb adót kellene fizetniük azoknak, akik sajátos tehetséggel születtek ebbe a világba, és ezért nagyon gazdagok lettek. Ezt a mostani világnak köszönhetik, mert 200 éve ugyanúgy ők is kint lettek volna a földeken velem együtt – fogalmaz...
Szerző: Portfolio
2020.04.28.
Osztályok közötti háború folyik, és a gazdagok állnak nyerésre
Buffett egy interjú során elmondta, hogy osztályok közötti háború folyik, és az ő osztálya áll nyersére (utalva ezzel a gazdagokra). A Berkshire vezetője szerint megoldás lehetne a jövedelmi egyenlőtlenség leküzdésében a bérjövedelemre vonatkozó adójóváírás emelése, illetve az extra adók kivetése a gazdagokra.
Nem kérdés, ahogy terjed a kapitalizmus a világban, úgy mélyíti el egyre jobban a szakadékot a piac által fontosnak vélt tulajdonságokkal jellemző emberek és a többiek között, hacsak a kormány nem tesz valamit, mint például a bérjövedelemre vonatkozó adójóváírás emelése, amely különösen az alacsonyabb jövedelmi osztályokban lévőknek jelenthet nagy segítséget – mondta Buffett.
Érdekes példán szemléltette az újságírónak az üzletember, mint jelentett régen az egyenlőtlenség, és mit ma:
Ha visszamész 1800-ba, amikor az emberek 80%-a farmerként dolgozott, és ha te voltál a legjobb gazda Omahában és én a legrosszabb, akkor a kettőnk értéke közötti különbség mintegy 2:1 lett volna. Te és a munkád valószínűleg kétszer annyival többet ért volna kint a földeken. Ma, ha a sporttehetséged benne van a legfelső 1%-ban, semmit sem érsz, legyen szó kosárlabdáról, fociról vagy baseballról. Ha viszont a leggazdagabb 1% top 100-as listájában vagy benne, akkor milliókat érsz. A sport azért egy jó példa, mivel azt mindenki szereti nézni, de nem olyan kutyaütőket a pályán, mint te vagy én. És innen jön a pénz. De ez még nem létezett 200 évvel ezelőtt. Ma azok kapnak extra jutalmat, akik nagyon jók valamiben, olyasmiben, amire a piacnak szüksége van.
Buffett úgy látja, hogy a jövedelmi osztályok alsó felében lévőknek nem rosszabb most az élete, mint 20 évvel ezelőtt. Sőt, inkább jobb, mivel jelenleg mindenki profitál az internet adta lehetőségekből, gyakorlatilag ingyen. És szerinte pont ebből adódik a kérdés, hogyan tartasz fent egy olyan rendszert, amely mindenki számára hihetetlen előnyökkel jár?
A milliárdos üzletember szerint az alacsonyabb keresetű háztartásokban a bérjövedelemre vonatkozó adójóváírás emelése segíthetne, nem pedig az alapjövedelem. Ugyanígy szerinte magasabb adót kellene kivetni a gazdagokra, még ha ezzel sok sorstársa nem ért egyet. Ahogy ő fogalmaz, magasabb adót kellene fizetniük azoknak, akik sajátos tehetséggel születtek ebbe a világba, és ezért nagyon gazdagok lettek. Ezt a mostani világnak köszönhetik, mert 200 éve ugyanúgy ők is kint lettek volna a földeken velem együtt – fogalmaz...
A LÉLEGEZTETŐGÉP SZEMÉLYZET NÉLKÜL SEMMIT SEM ÉR, MONDJA EGY COVIDOS BETEGEKET KEZELŐ ORVOS
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.04.28.
A koronavírus miatt közel ezer ember tartózkodik jelenleg kórházban, akik közül több mint ötvenen vannak lélegeztetőgépen. Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvost kérdeztük meg arról, hogy mi vár a legsúlyosabb állapotú koronavírusos betegekre az intenzív osztályon.
A betegek 5 százaléka kerül kritikus állapotba
Az eddig külföldről rendelkezésre álló adatok szerint a bizonyítottan SARS-CoV-2 vírussal megfertőződött betegek 80 százaléka lábon hordja ki a fertőzést, 20 százalékuk valamilyen fokú kórházi ellátást igényel, és 5 százalék kerül kritikus állapotba – mondta az Átlátszónak Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos.
Azon a bizonyos 5 százalékon belül közel 90 százalék kerül respirátorra, invazív formában, amikor a légcsőbe vezetett tubuson keresztül lélegeztetik a beteget.
A gépi lélegeztetésnek két fajtája van: a nem-invazív, ahol a lélegeztetés arcmaszk vagy orrkanül segítségével történik, az invazív lélegeztetés során pedig egy lélegeztetőcsövet helyeznek a beteg légútjaiba, és azt csatlakoztatják a lélegeztetőgéphez.
Olaszországban február 20. és március 18. között 1591 COVID-19 beteg útját követték az intenzív osztályon, a tapasztalataikról pedig a Journal of American Medical Association (JAMA) orvosi szaklapban tettek közzé egy tanulmányt.
Az intenzív osztályra került páciensek 88 százalékát kellett invazív módon, intubálva lélegeztető gépre helyezni.
Az adatok alapján ennek az 1591 betegnek a 16 százalékát tudták kiadni élve az intenzívről, 58 százalékuk még mindig kezelés alatt állt, a betegek 26 százaléka pedig meghalt az intenzív osztályon...
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.04.28.
A betegek 5 százaléka kerül kritikus állapotba
Az eddig külföldről rendelkezésre álló adatok szerint a bizonyítottan SARS-CoV-2 vírussal megfertőződött betegek 80 százaléka lábon hordja ki a fertőzést, 20 százalékuk valamilyen fokú kórházi ellátást igényel, és 5 százalék kerül kritikus állapotba – mondta az Átlátszónak Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos.
Azon a bizonyos 5 százalékon belül közel 90 százalék kerül respirátorra, invazív formában, amikor a légcsőbe vezetett tubuson keresztül lélegeztetik a beteget.
A gépi lélegeztetésnek két fajtája van: a nem-invazív, ahol a lélegeztetés arcmaszk vagy orrkanül segítségével történik, az invazív lélegeztetés során pedig egy lélegeztetőcsövet helyeznek a beteg légútjaiba, és azt csatlakoztatják a lélegeztetőgéphez.
Olaszországban február 20. és március 18. között 1591 COVID-19 beteg útját követték az intenzív osztályon, a tapasztalataikról pedig a Journal of American Medical Association (JAMA) orvosi szaklapban tettek közzé egy tanulmányt.
Az intenzív osztályra került páciensek 88 százalékát kellett invazív módon, intubálva lélegeztető gépre helyezni.
Az adatok alapján ennek az 1591 betegnek a 16 százalékát tudták kiadni élve az intenzívről, 58 százalékuk még mindig kezelés alatt állt, a betegek 26 százaléka pedig meghalt az intenzív osztályon...
LEPRÁSKÉNT KEZELIK A MAGYAR KAMIONSOFŐRÖKET
INDEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2020.04.27.
Nem jött jól a fuvarozóknak a járvány. Rosszabbak lettek a munkakörülmények, csökkenek a megrendelések, és még a határnál is órákat kell állni. Több magyar cég a túlélésért küzd, míg a sofőrök folyamatos bizalmatlansággal találkoznak. Azt mesélik, sok helyen a mosdóba se engedik be őket, de van akit a dohányboltból is kizavartak, amikor megtudták, hogy Olaszországban járt. Az érdekvédelmi szervezetek állami segítségre várnak, mert a magyar cégek már most hátrányban vannak külföldi versenytársaikkal szemben.
Odajött hozzám a portás, és azt mondta, nem szállhatok ki a fülkéből. Ha mosdóba kell mennem, oldjam meg másként. Azt javasolta, hogy ne kávézzak és ne egyek annyit, akkor nem lesz nagy dolgom
– meséli felháborodottan egy kamionsofőr. Pár napja történt ez vele egy magyarországi raktárnál, ahova azért ment, hogy felvegye az árut a németországi út előtt, és egy éjszakát pihenjen.
Ez nem egyedi történet, és még csak nem is magyar sajátosság. Több kamionos is hasonló tapasztalatokról számolt be az Indexnek itthonról, Olaszországból, Németországból és más európai országokból. Gyakran napokig-hetekig is úton vannak, de sok raktárnál, logisztikai központnál, benzinkútnál még a mosdóba se engedik be őket, és a zuhanyzóból is ki vannak tiltva.
Pedig direkt úgy vannak kialakítva ezek a helyek, hogy a le- és felpakolásnál legyen lehetőség tisztálkodni, ám a koronavírus-járvány terjedése miatt szigorításokat vezettek be, és ez sok sofőrt kellemetlenül érint.
"Most egy hétig csak belföldön mentem, és sehol se engedtek zuhanyozni" – tette hozzá a névtelenséget kérő sofőr. Más azt meséli, Németországban találkozott olyannal is, hogy a kávéautomatákon cetlivel figyelmeztették a kamionsofőröket, hogy ők nem használhatják...
Szerző: CSEKE BALÁZS
2020.04.27.
Odajött hozzám a portás, és azt mondta, nem szállhatok ki a fülkéből. Ha mosdóba kell mennem, oldjam meg másként. Azt javasolta, hogy ne kávézzak és ne egyek annyit, akkor nem lesz nagy dolgom
– meséli felháborodottan egy kamionsofőr. Pár napja történt ez vele egy magyarországi raktárnál, ahova azért ment, hogy felvegye az árut a németországi út előtt, és egy éjszakát pihenjen.
Ez nem egyedi történet, és még csak nem is magyar sajátosság. Több kamionos is hasonló tapasztalatokról számolt be az Indexnek itthonról, Olaszországból, Németországból és más európai országokból. Gyakran napokig-hetekig is úton vannak, de sok raktárnál, logisztikai központnál, benzinkútnál még a mosdóba se engedik be őket, és a zuhanyzóból is ki vannak tiltva.
Pedig direkt úgy vannak kialakítva ezek a helyek, hogy a le- és felpakolásnál legyen lehetőség tisztálkodni, ám a koronavírus-járvány terjedése miatt szigorításokat vezettek be, és ez sok sofőrt kellemetlenül érint.
"Most egy hétig csak belföldön mentem, és sehol se engedtek zuhanyozni" – tette hozzá a névtelenséget kérő sofőr. Más azt meséli, Németországban találkozott olyannal is, hogy a kávéautomatákon cetlivel figyelmeztették a kamionsofőröket, hogy ők nem használhatják...
TÖRTÉNÉSZ: MAGYARORSZÁG PILLANATNYILAG DIKTATÚRA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
A szélsőjobbosok többsége nem profitál a vírus okozta válságból
A Politico című amerikai portál európai kiadása úgy látja, az európai szélsőjobboldali pártok a jelek szerint nem képesek hasznot húzni a koronavírus-járvány okozta válságból, pedig az, amely elkeseredett ellentéteket ébresztett az EU-n belül, és visszahozta a határellenőrzést, égből pottyant ajándék lehetne az ultranacionalista euroszkeptikusok számára.
Részben talán ennek tudható be, hogy Európában, ellentétben az Egyesült Államokkal, nem érzékelhető a kijárási korlátozásokkal szembeni erőteljes tiltakozó mozgalom – vélekednek a cikk szerzői.
Mindössze elszigetelt proteszt akciók vannak az úgynevezett társasági távolságtartásra vonatkozó utasításokkal szemben. Így például Olaszországban szombaton a neofasiszta Forza Nuova tartott amerikai stílusú szabadságdemonstrációt – így emlékezvén meg a Felszabadulás Napjáról, Benito Mussolini bukásának az évfordulójáról. Ugyanez a mozgalom húsvétkor megszállt néhány – kormányzati és pápai rendelkezésre bezárt - templomot.
Berlinben is volt szombaton egy ezer fős, nem engedélyezett gyűlés a korlátozások elleni tiltakozás jegyében, szélsőjobboldali aktivisták és összeesküvéselmélet-terjesztők részvételével. Összességében azonban – írja a Politico - a szélsőjobboldali pártok, amelyek az elmúlt években megizmosodtak a szavazófülkékben az európai populista hullám hátán, most kevéssé képesek egységet és meggyőző erőt mutatni. Ezek a pártok – zömmel ellenzékben – próbálnak ugyan koherens üzeneteket megfogalmazni a vírussal kapcsolatban, de egyes esetekben mérhetően csökken a támogatottságuk, és a kormányon levő, a főáramlathoz tartozó pártok profitálnak abból, hogy válság idején az emberek hajlamosak tömörülni a zászlótartók körül – értsd: azok körül, akik ténylegesen rendelkeznek az intézkedések megtételéhez szükséges eszközökkel.
Ez a zászló körüli gyülekezés jelensége ugyanakkor ott is tapasztalható, ahol a nacionalista jobbos pártok kormányon vannak, így Lengyelországban és Magyarországon, utóbbiban ráadásul annak ellenére, hogy Orbán Viktor vitatott módon terjesztette ki hatalmát – utal a portál az időkorlát nélküli rendeleti kormányzás bevezetésére.
A Politico kiemeli, hogy a válság kezdetén néhány szélsőjobboldali ellenzéki párt a bevándorlás elleni félelem keltésére próbálta felhasználni a járványt, azt állítva, hogy a vírust a bevándorlók hozzák magukkal. Ez az érvelés azonban zsákutcába jutott, amikor maga Európa vált a globális gócponttá, sokkal több fertőzéssel, mint amennyi Afrikában előfordul.
Így például a német közvéleményben nem tudott gyökeret verni az Alternatíva (AfD) elnevezésű szélsőjobbos párt állítása, miszerint a vírus fakenews, „az év átverése”. Ehelyett a közvélemény támogatja a kormányzati óvintézkedéseket. Az Alternatíva népszerűsége most nagyjából tíz százalékon áll, ami négy százalékponttal alacsonyabb, mint az év elején. Spanyolországban a Vox az év kezdete óta 16-ról 14 százalékra csúszott le, bár még így is a harmadik legnagyobb politikai erő. Olaszországban a Liga négy százalékpontot vesztett, és Giuseppe Conte miniszterelnök elfogadottsága 71 százalékos csúcsra emelkedett.
Egy demokrácia kilépett, egy diktatúra maradt
A Frankfurter Rundschau interjút közöl Timothy Garton Ash neves brit történésszel, az oxfordi egyetem európai tanulmányokkal foglalkozó professzorával, akitől a kelet-közép-európai rendszerváltás táján és után sok elemzés volt olvasható például a Guardian napilap hasábjain. Most azonban természetesen a koronavírus az interjú vezető témája. Szóba kerül ugyan a beszélgetésben a Brexit is, amiről ma éppenséggel senki nem beszél Nagy-Britanniában, de ezzel kapcsolatban a történész lényegében csak annyit mond, reméli, hogy a brit-EU kapcsolatok jövőjének kimunkálását célzó tárgyalásokra szánt átmeneti időszakot meg fogják hosszabbítani.
A járvány miatti rendkívüli intézkedések, és a demokratikus jogok európai jövője kapcsán Timothy Garton Ash azt mondja: egyes országokban – mint Magyarországon – az uralmon levők megragadják azt a lehetőséget, hogy tovább bontsák le a demokráciát. „Magyarország pillanatnyilag diktatúra” – fogalmaz, és hozzáteszi: Európa közepén van egy diktatúra, teljes uniós tagsági jogokkal. „Nagy-Britannia, amely demokrácia, kilépett az EU-ból, Magyarország, amely diktatúra, benn maradt.” Ez ellen az Európai Bizottságnak energikusan fel kell lépnie – mondja Timothy Garton Ash...
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.04.28.
A Frankfurter Rundschau idézi Timothy Garton Ash neves brit történészt, az oxfordi egyetem professzorát, aki a járvány miatti rendkívüli intézkedésekről azt mondja: egyes országokban – mint Magyarországon – az uralmon levők megragadják azt a lehetőséget, hogy tovább bontsák le a demokráciát. Úgy fogalmaz: „Magyarország pillanatnyilag diktatúra” – Európa közepén, teljes jogú uniós tagsággal. A Politico elemzése szerint Európában az ellenzéki szélsőjobboldali pártok nem tudtak erősödni a vírus okozta válság miatt.
A szélsőjobbosok többsége nem profitál a vírus okozta válságból
A Politico című amerikai portál európai kiadása úgy látja, az európai szélsőjobboldali pártok a jelek szerint nem képesek hasznot húzni a koronavírus-járvány okozta válságból, pedig az, amely elkeseredett ellentéteket ébresztett az EU-n belül, és visszahozta a határellenőrzést, égből pottyant ajándék lehetne az ultranacionalista euroszkeptikusok számára.
Részben talán ennek tudható be, hogy Európában, ellentétben az Egyesült Államokkal, nem érzékelhető a kijárási korlátozásokkal szembeni erőteljes tiltakozó mozgalom – vélekednek a cikk szerzői.
Mindössze elszigetelt proteszt akciók vannak az úgynevezett társasági távolságtartásra vonatkozó utasításokkal szemben. Így például Olaszországban szombaton a neofasiszta Forza Nuova tartott amerikai stílusú szabadságdemonstrációt – így emlékezvén meg a Felszabadulás Napjáról, Benito Mussolini bukásának az évfordulójáról. Ugyanez a mozgalom húsvétkor megszállt néhány – kormányzati és pápai rendelkezésre bezárt - templomot.
Berlinben is volt szombaton egy ezer fős, nem engedélyezett gyűlés a korlátozások elleni tiltakozás jegyében, szélsőjobboldali aktivisták és összeesküvéselmélet-terjesztők részvételével. Összességében azonban – írja a Politico - a szélsőjobboldali pártok, amelyek az elmúlt években megizmosodtak a szavazófülkékben az európai populista hullám hátán, most kevéssé képesek egységet és meggyőző erőt mutatni. Ezek a pártok – zömmel ellenzékben – próbálnak ugyan koherens üzeneteket megfogalmazni a vírussal kapcsolatban, de egyes esetekben mérhetően csökken a támogatottságuk, és a kormányon levő, a főáramlathoz tartozó pártok profitálnak abból, hogy válság idején az emberek hajlamosak tömörülni a zászlótartók körül – értsd: azok körül, akik ténylegesen rendelkeznek az intézkedések megtételéhez szükséges eszközökkel.
Ez a zászló körüli gyülekezés jelensége ugyanakkor ott is tapasztalható, ahol a nacionalista jobbos pártok kormányon vannak, így Lengyelországban és Magyarországon, utóbbiban ráadásul annak ellenére, hogy Orbán Viktor vitatott módon terjesztette ki hatalmát – utal a portál az időkorlát nélküli rendeleti kormányzás bevezetésére.
A Politico kiemeli, hogy a válság kezdetén néhány szélsőjobboldali ellenzéki párt a bevándorlás elleni félelem keltésére próbálta felhasználni a járványt, azt állítva, hogy a vírust a bevándorlók hozzák magukkal. Ez az érvelés azonban zsákutcába jutott, amikor maga Európa vált a globális gócponttá, sokkal több fertőzéssel, mint amennyi Afrikában előfordul.
Így például a német közvéleményben nem tudott gyökeret verni az Alternatíva (AfD) elnevezésű szélsőjobbos párt állítása, miszerint a vírus fakenews, „az év átverése”. Ehelyett a közvélemény támogatja a kormányzati óvintézkedéseket. Az Alternatíva népszerűsége most nagyjából tíz százalékon áll, ami négy százalékponttal alacsonyabb, mint az év elején. Spanyolországban a Vox az év kezdete óta 16-ról 14 százalékra csúszott le, bár még így is a harmadik legnagyobb politikai erő. Olaszországban a Liga négy százalékpontot vesztett, és Giuseppe Conte miniszterelnök elfogadottsága 71 százalékos csúcsra emelkedett.
Egy demokrácia kilépett, egy diktatúra maradt
A Frankfurter Rundschau interjút közöl Timothy Garton Ash neves brit történésszel, az oxfordi egyetem európai tanulmányokkal foglalkozó professzorával, akitől a kelet-közép-európai rendszerváltás táján és után sok elemzés volt olvasható például a Guardian napilap hasábjain. Most azonban természetesen a koronavírus az interjú vezető témája. Szóba kerül ugyan a beszélgetésben a Brexit is, amiről ma éppenséggel senki nem beszél Nagy-Britanniában, de ezzel kapcsolatban a történész lényegében csak annyit mond, reméli, hogy a brit-EU kapcsolatok jövőjének kimunkálását célzó tárgyalásokra szánt átmeneti időszakot meg fogják hosszabbítani.
A járvány miatti rendkívüli intézkedések, és a demokratikus jogok európai jövője kapcsán Timothy Garton Ash azt mondja: egyes országokban – mint Magyarországon – az uralmon levők megragadják azt a lehetőséget, hogy tovább bontsák le a demokráciát. „Magyarország pillanatnyilag diktatúra” – fogalmaz, és hozzáteszi: Európa közepén van egy diktatúra, teljes uniós tagsági jogokkal. „Nagy-Britannia, amely demokrácia, kilépett az EU-ból, Magyarország, amely diktatúra, benn maradt.” Ez ellen az Európai Bizottságnak energikusan fel kell lépnie – mondja Timothy Garton Ash...
FENEKETLENÜL ÖNTIK A PÉNZT A GAZDASÁGBA, ÉS KÖZBEN HATALMAS A VESZTESÉGÜK - ROSSZFIÚKBÓL MEGMENTŐK?
PORTFOLIO
Szerző: ZSOLDOS ÁKOS
2020.04.28.
A 2008-as válság után egy egész világ mutogatott a bankokra, most viszont a legtöbb kormány rájuk támaszkodik a válságkezelésben. A bankrendszer és egyéb pénzügyi intézmények közvetlen GDP-súlya kicsi, de a gazdaságra gyakorolt hatásukat nem is innen kell megragadni. Az ágazatok helyzetét bemutató cikksorozatunkban most a pénzügyi szektorral foglalkozunk, a korábbi cikkeinkhez hasonlóan most is iparági szereplők válaszaira támaszkodva. Bemutatjuk, hogy a pénzügyi rendszer önmagában lefelé húzza majd a nemzeti kibocsátást, de a válság során vállalatok tömegének életbenmaradása múlik a bankrendszer közvetítő szerepén. Szerencsére a bankrendszer jó állapota miatt el tudja látni a likviditást biztosító szerepét a koronaválságban, mert magas nyereségességi szintről és kiváló tőkehelyzetből indul.
A gazdasági válságok eredhetnek valamilyen reálgazdasági kiváltó okból, de a legutóbbi nagy összeomlást pont a pénzügyi közvetítőrendszer felelőtlen viselkedése váltotta ki. A jelenlegi válság megoldásában viszont esszenciális szerepük lehet. A bankrendszer túlzás nélkül az életben maradást jelentheti a vállalatok sokaságának azáltal, hogy forrással látja el őket a válságban. A bankrendszer természetesen keres is ezeken a hitelügyleteken és a másodpiaci állampapír-tranzakciókon, a válság egyéb természetéből adódóan viszont roppant nagy bevételkiesést szenved el az ágazat. Ugyanez igaz a biztosítókra és az alapkezelőkre is.
Cikksorozatunkban makrogazdasági szempontból vizsgáljuk meg az egyes nemzetgazdasági ágazatok helyzetét a koronavírus-válságban, és ehhez segítségül hívjuk az iparági szereplőket is. Cikksorozatunkban bemutattuk már a kereskedelem, a szállítás, a turizmus, a mezőgazdaság, az ipar helyzetét, és szóltunk a közösségi működtetésű ágazatokról valamint a háztartásokról is, most pedig a pénzügyi tevékenységeket tömörítő gazdasági ágazatról lesz szó.
A pénzügyi szektort a KSH és az Eurostat is átfogóan egy gazdasági ágazatba tömörítve mutatja. Azt gondolhatnánk, hogy a tetemes mennyiségű pénzzel operáló ágazat kiemelten fajsúlyos a magyar nemzetgazdaságban, ez azonban nem igaz – mindenesetre a 2,7% körüli súlyt azért ne nevezzük elhanyagolhatónak...
Szerző: ZSOLDOS ÁKOS
2020.04.28.
A gazdasági válságok eredhetnek valamilyen reálgazdasági kiváltó okból, de a legutóbbi nagy összeomlást pont a pénzügyi közvetítőrendszer felelőtlen viselkedése váltotta ki. A jelenlegi válság megoldásában viszont esszenciális szerepük lehet. A bankrendszer túlzás nélkül az életben maradást jelentheti a vállalatok sokaságának azáltal, hogy forrással látja el őket a válságban. A bankrendszer természetesen keres is ezeken a hitelügyleteken és a másodpiaci állampapír-tranzakciókon, a válság egyéb természetéből adódóan viszont roppant nagy bevételkiesést szenved el az ágazat. Ugyanez igaz a biztosítókra és az alapkezelőkre is.
Cikksorozatunkban makrogazdasági szempontból vizsgáljuk meg az egyes nemzetgazdasági ágazatok helyzetét a koronavírus-válságban, és ehhez segítségül hívjuk az iparági szereplőket is. Cikksorozatunkban bemutattuk már a kereskedelem, a szállítás, a turizmus, a mezőgazdaság, az ipar helyzetét, és szóltunk a közösségi működtetésű ágazatokról valamint a háztartásokról is, most pedig a pénzügyi tevékenységeket tömörítő gazdasági ágazatról lesz szó.
A pénzügyi szektort a KSH és az Eurostat is átfogóan egy gazdasági ágazatba tömörítve mutatja. Azt gondolhatnánk, hogy a tetemes mennyiségű pénzzel operáló ágazat kiemelten fajsúlyos a magyar nemzetgazdaságban, ez azonban nem igaz – mindenesetre a 2,7% körüli súlyt azért ne nevezzük elhanyagolhatónak...
SZABAD SZEMMEL: MÉG AZ IS LEHET, HOGY A DEMOKRÁCIA MEGERŐSÖDVE KERÜL KI AZ ERŐPRÓBÁBÓL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.28.
Frankfurter Rundschau
- át kell gondolni a neoliberális globalizálódást,
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.28.
Timothy Garton Ash szerint Magyarország immár diktatúra és emiatt az EU-nak határozottan fel kell lépnie az Orbán-kormány ellen, hiszen zsarnokság van uralmon az egyik tagállamban. Az Oxfordi Egyetem professzora hangsúlyozza, hogy Nagy–Britannia a maga demokráciájával kilépett, ellenben a magyar önkényuralom továbbra is tag, noha kihasználta az alkalmat a demokrácia további leépítésére. Ez nem maradhat annyiban. Az elemző arra is rámutatott, hogy a járvány miatt mindenütt előtérbe került a nemzeti megoldás, ám félni kell a következményektől, ha azok az egészségügyben és a gazdaságban olyan mélyrehatóak lesznek, ahogyan azt gyanítani lehet. Ugyanakkor még az is lehet, hogy a demokrácia megerősödve kerül ki az erőpróbából. A ragály ugyanis fokozza mind az esélyeket, mind a kockázatokat. Nagyon sok függ attól, a németek mennyire mutatnak szolidaritást Dél-Európával. Utóbbi nem érezheti úgy, hogy megint csak cserbenhagyták. Annál is inkább, mivel Berlin jócskán profitál az egységes piacból. Ugyanakkor az emberek megkérdezhetik, miként lehetséges, hogy a kínai diktatúra, benne a lenini kapitalizmussal, hatékonyabb a Covid-19-cel szemben, mint az USA nagy demokráciája? Szóval kiéleződhet a rendszerek harca. Viszont Amerikában elképzelhető, hogy Donald Trump novemberben belebukik a mostani teljesítményébe, noha az ilyen válságok általában azoknak kedveznek, akik hatalmon vannak. De éppen azt látjuk, hogy ez változik a tengerentúlon.
Ash öt sürgős feladatot lát a világ számára:
- reagálni kell az éghajlatváltozásra,
- reagálni kell az éghajlatváltozásra,
- át kell gondolni a neoliberális globalizálódást,
- rendezni kell a viszonyt Kínával,
- irányítani kell a digitális forradalmat, ideértve a mesterséges intelligenciát
- és kézben kell tartani a vírusválság hosszú távú kihatásait.
Ehhez pedig új megközelítés és közmegegyezés szükséges, akárcsak 1945 után. Itt a pillanat, hogy módszeresen végigvegyük, milyen jövőt akarunk. Új modell szükséges a szabad és nyílt társadalmak számára.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa jogsértőnek tartja, hogy a készülő törvény értelmében Magyarországon megtagadnák az elismerést a transz nemű emberektől. Dunja Mijatovics felszólította az Országgyűlést, hogy ne fogadja el a tervezetet, mert az érintetteknek joguk van arra, hogy saját maguk döntsenek arról, melyik nemhez akarnak tartozni. Ez alapvető emberi jog, része az emberi méltóságnak. Közben több nemzetközi szervezet is sürgeti, hogy az EU tegyen lépéseket a magyar vezetés szándéka ellen. A Human Rights Watch LMBT-ügyekben illetékes igazgatója azt mondta, hogy Orbán a válságot használja fel, mert olyan diszkriminatív jogszabályt akar átnyomni, amely tönkreteszi a transzneműek életét Magyarországon. Hozzátette, hogy ilyet tipikusan autokraták csinálnak. A leggyengébbeket támadják, hogy megerősítsék hatalmukat. A Stonewall elnevezésű szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyaroknál veszélyben vannak az emberi jogok. És ha egy adott országban ez a helyzet, az kihat a többi államra is.
Jelen állás szerint az EU-nak nincs sok lehetősége, hogy érdemben tiltakozzon az Orbán Viktornak adott kvázi teljhatalom miatt, és úgy tűnik, hogy nincs is kedve kötelezettségszegési eljárást indítani Magyarország ellen a vírusválság kellős közepén. Így látja a helyzetet a lap közép-európai tudósítója, aki telefonon válaszolt az olvasók kérdéseire. Amióta megszületett a felhatalmazási törvény, a kormányfő olyan rendeleteket hagyott jóvá, amelyek például gyengítik az ellenzéki pártok anyagi helyzetét, noha ennek semmi köze a járványhoz. Ugyanakkor több miniszter is arról beszélt, hogy bizonyos intézkedések a rendkívüli állapot lefújása után is érvényben maradnak. Orbán mellesleg azzal veri vissza a hazai és nemzetközi bírálatokat, hogy visszaadja a különleges jogosítványokat, amint vége a bajnak.
Joschka Fischer úgy gondolja, hogy a vírust csakis közös erővel lehet legyőzni, a fertőzés nem válogat demokratikus és autoriter rendszerek között. Így a kérdés, hogy miként lehet hasonló válságokat megelőzni a jövőben, és erre a válasz az, hogy kizárólag összefogással. A volt német zöldpárti külügyminiszter úgy ítéli meg, hogy olyan nemzetközi rendszer alakul ki napjainkban, amely nem elsősorban a nemzetállamokra fog támaszkodni. Hiszen olyan fenyegetésekkel kell szembenézni, amelyek messze meghaladják az egyes kormányok kompetenciáját. Ezek ellen védekezni nem lehet hazai keretekben. Ám ha nem ez történik, akkor fejest ugrunk a következő válságba. A magyar származású politikus, akinek családját a háború után telepítették ki, kifejti, hogy a ragály során az Egyesült Államok feladta helyét a világban, de szerepét nem tudja átvenni sem Kína, amely számára még nagyon távoli álom a vezető pozíció, sem pedig Európa, mert annak egyszerűen túl nagy volna ez a kalap. Döntőnek ígérkezik, hogy mit hoz a novemberi amerikai választás. Remélhetőleg utána Washington visszatér a korábbi útra. Fischer ugyanakkor nem hiszi, hogy eljött volna a tekintélyelvű rendszerek ideje. A demokráciák ugyanis mindenütt gyorsan és átláthatóan reagáltak a kórokozóra, és az átláthatóság döntő.
„Macron, a magányos európai” címmel az amerikai Brookings Intézet egyik kutatója arról ír, hogy a francia elnök már korábban felvetette: a földrész számára közeleg az igazság pillanata, ám most el is jött, villámgyorsan és megrázó módon, sok ezer halottat követelve. Csak éppen a szövetségesekről lepergett, amit a politikus már akkor sürgetett, hogy ti. legyen szorosabb az együttműködés az EU-ban. Mert ha nem, az unió egyszerűen eltűnhet a színről, így szétverheti a vírus. Ennek érdekében az államfő megpróbált közvetíteni, de felsült. Többször is kérte Orbán Viktort, hogy az tartsa be a demokratikus normákat, de mindhiába. Csak annyi történt, hogy a magyar vezető szamárfület mutatott neki, mert tudja, hogy számíthat Lengyelországra, így nem fog kevesebb pénzt kapni Brüsszeltől. Ez a két állam erősen tart a tekintélyelvű rendszer felé, elutasítja a sajtó és a bíróságok függetlenségét, szakít az európai szövetségesekkel. Ugyanakkor visszaverte, hogy a Nyugat büntetésképpen sok milliárd eurót vonjon meg tőlük. Macron igyekezett közbenjárni az észak-déli viszályban is, de szintén eredménytelenül. Sőt terve, hogy az átfogó politikai szövetség védje meg a kontinens 450 millió lakóját, távolabbinak tűnik, mint idáig bármikor. Ismét felszínre kerültek a régi törésvonalak, de a francia elnök azért még nem adta fel. Viszont ha nem sikerül megoldani az ellentéteket, akkor az a populista nacionalisták kezére játszik, mind az olaszoknál, mind a spanyoloknál. De még ha csillapodik is a járvány, a földrész számára akkor is még évekbe telik, amíg túljut a gazdaságot kómába taszító korlátozások hatásain. Történelmi tragédia volna, ha a sikertörténetnek számító EU megszűnne létezni a leggazdagabb tagok szűk, önző érdekei miatt. Pont akkor, amikor a franciákat emberemlékezet óta a legeurópapártibb politikus vezeti.
Nem kérdés, hogy a demokrácia a mostani járvány egyik áldozata lehet, de meg kell menteni, ez is része a gyógyulásnak. Erre hívja fel a figyelmet egy brit konzervatív, illetve munkáspárti képviselő. A közös cikkben Richard Graham és Rushanara Ali kifejti: elsősorban a nőket és a társadalom peremén mozgó csoportokat fenyegeti veszély, ha a világ megengedi, hogy nekilóduljon a tekintélyelvűség. Magyarországot hozzák fel az egyik példának arra, hogy a vezetők nem haboznak a vírus ellen küzdelem címén egészen más célokat becserkészni. A különleges intézkedések sokszor meghatározott időre szólnak és a parlamenti felügyelet is csak átmenetileg gyengül meg, ám ez csupán a kályha bizonyos hatalmak számára, hogy elinduljanak és lényegesen változtassanak az erőviszonyokon és az alkotmányon. A ragály igen rosszkor ütött be. A liberális demokráciák már eddig is védekezésre kényszerülnek. De meg kell mutatni, hogy a jogállam működik, és hogy az alapjául szolgáló elvek minden nemzet számára kívánatosak. A mostani nehézségek ösztönzik a gyors és központosított döntéshozatalt, ami az autokrácia támasza. Kína igyekszik bizonyítani a demokratikus világnak, hogy az egypártrendszer megbirkózik a krízissel. Ahol még nem erősek a jogállami gyökerek, ott az erős kormányzás vélt igénye könnyen autokráciához vezethet. Ezért támogatni kell azokat a rendszereket, amelyek úgy gondolják, hogy a hatalmat a népnek kell gyakorolnia a szavazófülkékben. Merthogy sértetlenül kell kikerülniük a jelenlegi megpróbáltatásokból. Nem szabad továbbá, hogy a rövidebbet húzzák a nők, az etnikai és vallási kisebbségek, a fogyatékosok, a családon belüli erőszak áldozatai. A demokratikus korlátok fontosak, mert ha állandósulnak a különleges jogkörök, akkor hamarosan büntetlen marad a korrupció és a jogsértés. Senki sem védi meg a civil jogokat, viszont fenyegetéssé válnak a biztonsági erők mindenki számára, aki a kormány ellenfelének számít. Ha az egészségügy normálisan működik, akkor a tájékoztatásnak követhetőnek kell lennie. Az orvosi ellátás csak akkor lehet mindenki számára egyforma, ha a hatalom hatékonyan és demokratikusan ténykedik. Ez pedig azt jelenti, hogy a parlament, a pártok, a civil társadalom és a sajtó felügyeli. Mindenhol. Ehhez szerintük négy dologra kell összpontosítani:
- lehetővé kell tenni, hogy a törvényhozások mindenütt a lehető legjobban tudják végezni a munkájukat, a kormányoknak számot kell adniuk arról, amit csinálnak,
- lehetővé kell tenni, hogy a törvényhozások mindenütt a lehető legjobban tudják végezni a munkájukat, a kormányoknak számot kell adniuk arról, amit csinálnak,
- nagyon oda kell figyelni a nők helyzetére, hiszen rájuk különleges teher hárul a vírus miatt a családok ellátásában, ugyanakkor félő, hogy diszkrimináció éri őket, akárcsak a fogyatékosokat és az LMBT-közösség tagjait,
- a különleges állapot azzal fenyeget, hogy rámennek a civil jogok, ideértve a magánélet védelmét. Hiszen a kormány elektronikus eszközökkel fokozottan figyeli az embereket,
és ha valahol most tartanak választást, nagyon ügyelni kell, nehogy az különleges politikai érdekeket szolgáljon.
és ha valahol most tartanak választást, nagyon ügyelni kell, nehogy az különleges politikai érdekeket szolgáljon.
Nagyon fontos a bajok legyűréséhez az átláthatóság, a hatalom elszámoltathatósága, a nemek egyenlősége és a sajtószabadság. A világban kialakult kölcsönös függőség folytán a nemzetközi közösségnek együtt kell működnie, éspedig nem csupán a vírus felszámolására a fejlődő államokban, hanem annak a demokráciának a támogatására, amelytől az egészséges emberek és gazdaságok függnek.
A vezércikk úgy látja, hogy a gazdasági gondok megnyesegetik Putyin szárnyait, így az orosz vezető belátható időn belül aligha vállalkozik újabb külföldi területfoglalásra, bár nem köt békét Ukrajnában, mert évek óta az a kaland áll külpolitikájának középpontjában. Mindazonáltal mindig is eltúlozták, hogy milyen mesteri taktikus. Példa rá, hogy katasztrofálisan időzítette például a mostani olajárvitát Szaúd-Arábiával, hiszen akkor már a koronavírus mindenütt visszavetette a keresletet. Majd Oroszország is kifeküdt a járvány miatt. Olyannyira, hogy az elnök kénytelen volt elhalasztani a népszavazást saját hatalmának bebetonozásáról. Az államfő elismerte, hogy nagyobb gazdasági válság fenyegeti az országot, mint 2009-ben. A Valutaalap 5,5 százalékos visszaesést jósol az oroszoknak. A költségvetés hiánya nagyobb lehet az orosz jegybank által jósolt 6 százaléknál. Ugyanakkor a kormány – a fejlett államokhoz képest – csak igen keveset szán a válság következményeinek enyhítésére, de javarészt azt sem közvetlen segélyek formájában. Milliók veszíthetik el állásukat, a lakosság kétharmadának nincs semmilyen megtakarítása, így hatalmas szenvedés közeleg. Most kerül fény arra, hogy évek óta nem költenek eleget az egészségügyre, de Putyin népszerűsége más okokból is csökken. Mégsem valószínű, hogy a tiltakozások megrendítenék a politikus jövőjét. Az oroszok át szokták vészelni még a legkeményebb megpróbáltatásokat is. Az elnök azért akar változtatni a játékszabályokon a 2024 utáni időszakra, hogy csökkentse annak az elitnek a mozgásterét, amely hatalmon tartja. Ám az oligarchák és a biztonsági szolgálatok, amelyek biztosítékot látnak benne, éberen figyelik, nem rendül-e meg a befolyása.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)