RÁADÁS: BABÁK, BÁLNÁK ÉS BÖRTÖNÖK - INGYENESEN NÉZHETŐ DOKUMENTUMFILMEK

MAGYAR NARANCS / MIKROFILM
Szerző: SZABÓ ÁDÁM
2020.04.21.

  Grandiózus természetfilm, Oscar-díjas 
  rövid dokumentumfilmek és látványos 
  oktatóműsorok ingyen és bérmentve.

  Az elmúlt években a Netflix elképesztő 

  dokumentumfilm-felhozatallal erősítette 

  saját könyvtárát. Hogy a műfaj mire is 

  képes a streaming korában, azt jól jelzi,   

  hogy öt évvel a Making a Murderer után 

  ismét egy doku-sorozat uralja a 

  közbeszédet és a nézettségi listákat; a 

  gyilkosság gyanúja ebben is felmerül, de 

  nagyobb szerepet kap benne egy mémmé 

  vált fegyverőrült tigrisbolond.

A Tigrisvilág több szempontból is tökéletes, karanténhoz illő néznivaló: ügyesen egyensúlyoz a bűnügyi dokumentumfilm és a trash-reality vékony határmezsgyéjén; az általa bemutatott világ pedig pont annyira van közel egy átlagemberhez, mint amennyire távol, és mint a legjobb dokuk, végső soron ez is arról szól, hogy milyen világban is élünk.

A hasonló, okító jellegű szórakozás mellett azonban legalább ilyen fontossá vált, hogy

a ránk szakadó időben tanuljunk, művelődjünk és képezzük magunkat.

A Netflix pedig erre a marketingvonatra is igyekszik felugrani, épp ezért hivatalos Youtube-csatornáján ingyenesen elérhetővé tett egy rakás, oktatónak bélyegzett dokumentumfilmet. Nem kell azonban megijedni, hiszen valójában egyik sem száraz, katedraszagú mozgó prezentáció, épp ellenkezőleg: elképesztő látványvilágú, játékfilmekkel vetekedő, sokszoros díjnyertes filmekről van szó.

Elérhető például minden idők egyik leggrandiózusabb természetfilmje, a David Attenborough nevével fémjelzett Our Planet című 8 részes minisorozat. Az Újszülöttek: életünk első éve (Babies) a csecsemők fejlődését mutatja be 6 részen keresztül, külön epizódot szentelve a szeretet és kötődés kialakulásának, a mászásnak, az első szavaknak vagy az alvásnak. Az Absztrakt: A dizájn művészete (Abstract: The Art of Design) a művészeti jellegű ismeretterjesztő filmeket emeli új szintre: nemcsak bevezetést ad a vizuális művészetek és a design alapjaiba, de menő, kortárs alkotók munkáin keresztül azt is bemutatja, hogyan lehet azokat a gyakorlatban is alkalmazni...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: MIT NÉZZÜNK, HA NEM MOZDULHATUNK KI A LAKÁSBÓL?

INDEX

Szerzők: KLÁG DÁVID, MATALIN DÓRA

2020.04.21. 

Ez itt ismét a Karantévé, az Index rendszeresen jelentkező cikksorozata a magyar streamingszolgáltatóknál megjelent új tartalmakról. Az előző heti ajánlónkat ezen a linken lehet elérni.

A magyar mozik már több mint egy hónapja vannak kötelezően zárva, ami alapjaiban rengeti meg a magyarországi filmforgalmazást, hiszen a premierdátumokat muszáj össze-vissza tologatni. A legkorábbi időpont premierre a Mulan című Disney-feldolgozás, amit júliusban már moziba engedne a forgalmazó, de vannak olyan idénre várt filmek, amik inkább 2021-re tolódnak.

A moziüzemeltetők egy része próbál alkalmazkodni a helyzethez. A Budapest Film (ami olyan fővárosi mozikat vezet, mint a Toldi, Puskin, Tabán, Kino és a Művész) április 21-én indítja a Távmozi szolgáltatását, aminek a lényege az, hogy ugyanúgy lehet mozijegyeket venni, cserébe megnézhetünk otthon, monitoron vagy tévén olyan filmeket, amiket a budapesti mozikban is meg tudtunk volna. Egyelőre A láthatatlanok című francia drámáról tudjuk, hogy elérhető lesz távmoziban, de ha fogadnunk kellene, akkor feltehetőleg kifejezetten művészmozikba szánt, európai filmeket lehet majd így megnézni.

Az alábbi lista nem teljes körű, inkább egy ajánló azoknak, akik keresik az újdonságokat, és szeretnének többet is tudni róluk. És van egy kis átfedés a múlt heti megjelenésekkel is, mert volt olyan, amit kihagytunk az előző cikkből, de ebbe már beleraktuk...

ITT OLVASHATÓ

„ÉLETEM JAVÁT DIKTATÚRÁKBAN TÖLTÖTTEM"

ÉLET ÉS IRODALOM / KÖNYVKRITIKA
Szerző: WEISS JÁNOS
2020.04.17.

Az ÉS könyve áprilisban – Nádas Péter: Leni sír. Válogatott esszék, I. kötet. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 483 oldal, 4499 Ft

Nádas politikai gondolkodásának kiinduló pontja az 1992-ben megjelent Párbeszéd című kötet, amely 1989-ben készült beszélgetéseket tartalmaz. A könyvben Richard Swartz és Nádas beszélgetnek egymással. „Ha […] annak a változásnak, amely Európa keleti felén most elindult, van valamilyen esélye, akkor szükségszerűen el fogunk jutni egy olyan pontra, ahol éppen e kétféle tartásnak, életfelfogásnak és élettechnikának kell egymással szembesülnie. Akár élesen konfrontálódnia.” (Párbeszéd, 122.) Ez Swartz szólama, ő a konfrontálódásban, a kibeszélésben hisz, Nádas viszont azt szeretné, ha a keleti tartás hozzá tudna igazodni a nyugatihoz. 1992-ben Vajda Mihály még ezt írta: „[Vannak tényezők, amelyek] jelentősen hátráltathatják, de hitem szerint megakadályozni nem tudják valamifajta […] jóléti társadalom kialakulását. – Szabadságra ítéltettünk? Remélem.” (A történelem vége?, Századvég Kiadó, 1992, 103.)

„Tulajdonképpen beszélnem sem szabad róla,
mert abból különböző bajok származhatnak.”

Erről beszélni kell. De miről is? A diktatúrákban töltött évekről. Vagy pontosabban arról, hogy milyen egy diktatúrában élni. Hannah Arendt már a hatvanas évek közepén tartott egy híres előadást arról, hogy mit jelent a személyes felelősség egy diktatúrában, és egyáltalán lehet-e ilyen felelősségről beszélni. (Mit jelent a személyes felelősség egy diktatúrában? 2000, 2019/5. 3-35.) És talán elsősorban erre várnánk választ a politikai-irodalmi publicisztikában is. Nádas azonban ehelyett inkább történeti-történetfilozófiai megközelítést választ. De kezdjük inkább így: az előttünk fekvő kötet Nádas Péter harmincnyolc esszéjét tartalmazza (és ez csak válogatás). Bazsányi Sándor az esszéket a következő csoportokba sorolta: (1) az értekező prózával szoros kapcsolatot mutató szövegek, (2) irodalmi és művészeti tárgyú írások, (3) „bölcseleti igényű, fogalmi szövegépítmények”, (4) politikai és közéleti kérdésekkel foglalkozó tanulmányok. (Nádas Péter, Jelenkor Kiadó, 2019, 313–314.) Most a kötet kapcsán az utolsó csoportot szeretném közelebbről szemügyre venni. Először is azt kell kimondanunk, hogy Nádas ilyen tárgyú esszéírása – ugyanúgy, mint Esterházyé – igazából a rendszerváltás után kezdődik. 2003‑ban írja Esterházy: „politizáláson nemcsak [...] a napi botrányok körüli többnyire pártpolitikai topicskolást értjük, hanem a polisz dolgaival való foglalatoskodást [...].” (Az olvasó országa, 7.)

Amikor a körülöttünk lévő társadalmi berendezkedés már nem tűnt végleges adottságnak, akkor merült föl a kérdés, hogyan szeretnénk megszervezni és berendezni a közösségi életünket. Létrejött egy ilyen érdeklődés és az ehhez kötődő diskurzus, amelyet azonban hamarosan a keserűség hangulata lengett be. Tamás Gáspár Miklós szavaival: „Sokadszor fordul elő a históriában: a reménykedő vakság és a segítségül hívott pártos szenvedély évei után a kijózanodás jön, amelyet levertség, unott kiábrándultság, keserű cinizmus követ, régi dal, régi dal.” (A helyzet, Irodalom Kft., 2002, 11.) Nádas esszéi ezt a folyamatot követik nyomon: keserűség, reménykedő vakság és még egy kicsit tovább. Mennyi remény, mennyi megcsalatott remény. Nádas 2012-ben írja: „Sok mindenben tévedtem az elmúlt huszonöt évben.” (472.) És sokan tévedtünk, a tévedéseink pedig két szinten futottak: egyrészt a várakozásokat és a reményeket tekintve, másrészt az események, a történelmi trendek fogalmi megragadását illetően. Nádas politikai-publicisztikai esszéinek, ha nem is az alapkérdése, de a vonatkoztatási pontja az, hogy hogyan volt lehetséges a diktatúra visszatérése...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

BEINDULT AZ NHP HAJRÁ! - A BARÁTI BANKOK MÁR LÉPTEK IS

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2020.04.21.

Tegnap jelentek meg a mikro-, kis- és középvállalkozások számára igényelhető Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) részletes feltételei, de már több bank is jelezte: tárt karokkal várja a kölcsönigénylőket. Kérdés persze, hogy valóban hozzájuthatnak-e majd olyan cégek is a kölcsönhöz, amelyek nem ápolnak jó kormányzati kapcsolatokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi kamatdöntő ülésén, április 7-én határoztak a Növekedési Hitelprogram újraindításáról is. A keresztségben az NHP Hajrá nevet elnyert konstrukció új forrásként 1000 milliárd forintot helyez ki, amihez még hozzájön 500 milliárd forint az NHP Fix keretéből. A hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál igényelhető, maximum 2,5 százalékos fix kamatozású kölcsön – tette közzé az MNB – az eddigieknél szélesebb körben használható, elősegítve a koronavírus gazdasági hatásainak átvészelését, a kkv-k megerősödését és további növekedését.

Az új konstrukció a legfontosabb paraméterei, így a kamat mértéke és a lebonyolítás módja tekintetében megegyezik az NHP korábbi szakaszaival és a megszűnő NHP fix konstrukcióval. Számos könnyítés akad azonban. Bővül a beruházási hitelek felhasználási köre, a maximális futamidő 20 évre hosszabbodik, a hitelek lehívására pedig a szerződéskötést követően 3 éven belül van lehetőség. A minimális hitelösszeg 1 millió forintra csökkent, ami elvben tényleg a legkisebbek segítését tenné lehetővé, kérdés viszont, hogy adnak-e a bankok ekkora kölcsönt. A maximális hitelösszeg egyébként 20 milliárd forint (na ugye, hogy mennyire a kicsi cégek a célcsoport)...

ITT OLVASHATÓ

MÉG SZERENCSE, HOGY AZ INFÚZIÓ BEKÖTÉSÉT MEG TUDOM CSINÁLNI, HA A BÁTYÁM ELALTATJA A NAGYIT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2020.04.21.

Tárgy: Delete

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Deaztánmostmáreléglegyen! Írtam kendnek, hogy dolog van! Pancsikoljon csak kend üldözött keresztényként a muszlimok között az Erdélyen át itthonról küldött türk fertőtlenítőbe kedvire, és ne várjon tőlem levelet, mert dolog van!

Na, nem annyi dolog, mint amennyit utoljára írtam, hanem a triplája. Már ha jól számolom. Mert a számolás tudomány beszippantásával is elmaradtam csöppecskét. A bátyám nyomatja a házijaimat fejből online a tanerőknek, mert csak egy számítógépünk van, wifink viszont nincs. Így a dédi volt barátnőjének (aki visszasötétült és hirtelen megint keresztény lett, és mert természetkedvelő, most zarándokol nem brigádkirándul, de ezt is mi fizetjük) szóval a volt barátnő unokájának a leckéjét is a bátyám csinálja náluk barterben, mert azoknak mindenük van, csak a gyerek zsengés a koksztól, mert nekik még arra is telik a fürkészés visszaosztásából, nekünk meg jól jön a cserébe kapott maszk a nagyiéknak.

Tehát azon kívül, ami miatt nem tudtam írni kendnek, nos, az már eleve azok és ezekre még rájött, hogy potenciális vírushordozó, öregellátó és most legújabban utolsókenet előkészítő betanítatlan munkásként is funkcionálok. Ez mind hivatalos titulus. Hiába. Magas küldetés ez nekem egyenként is, mint szamárnak a ló jászol. Ez van. Delete. A vezénylő tábornok parancsba adta és a magyar ember kötelességtudó. Tessék csak elolvasni, mit vallott a magyarok szorgalmáról Veesenmayer a magyarországi zsidótlanítás kapcsán Nürnbergben.

Amiért mégis muszáj kendnek írni, hát az a féltés! Mert haza talál szédülni. Mert az Erdogan-féle rendeleti kormányzás honosítása után szemtanúja akar lenni, hogy ilyenkor a szakszerűség miatt minálunk kit és milyen ürüggyel visznek majd a dutyiba.

Ne higgyen kend az álhíreknek! Emlékezzen, a több diktatúrát túlélt anyudédimama megmondta: „A politikaielnyomórendszerváltástól az elnyomottak automatikusan nem hülyülnek el, viszont az elnyomók azonnal részleges amnéziába esnek; a régiek csak a szépre, az újak csak a rútra emlékeznek.” Márpedig itten mostan még harminc esztendő után is sok proletár maradt az előző diktatúrából. Akik az uralkodó osztály tagjaként az hagyján, hogy évente a Balatonhoz jártak üdülni, hanem még emlékeznek is. Hogy balatoni halat ettek a balatoni büfében, nem hekket, és zöld üveges magyar Kinizsi sör volt a mezítlábas magyar Kossuth cigi szieszta partnere a férfiembernek az ebéd utáni csendes pihenő idején, amíg az asszony a Magyar Divat Intézet által tervezett, 127 magyar ruhaipari vállalat 78 ezer dolgozója által gyártott egyrészes fürdőruciban magyar fagyit evett a gyerekekkel a magyar presszóban.

És az Ők Hazájuknak sok ez a tanú az Ők Balatonjuk vonatkozásában (pláne az elcsaklizott vállalati üdülők és úttörőtáborok tömeges államilag finanszírozott burjánzó hitéletét tekintve). A szögesdróttal kerített életterükben nem halasztható tovább a költségracionalizáló tanúeltakarítás, a kórházak adósság-állományának egyidejű csökkentésével és a temetkezési ágazat felfuttatásával (a mi falunkban már három cég is rácuppant a temetés bizniszre, pedig itt csak néhány csókos tud egy sírhelynyi földet venni a kistafírungozott papoktól, a többségnél poralakban jön haza a magyar közelmúlt jóra emlékező elnémult tanúja, a kredenc).

Helyettük előbújnak és hangoskodnak a csúnyára emlékezők. Én is hallottam egy ilyet. A tatát fűzte valami kis nyálas nagyokos. „Bezzeg a német katonák mikor itt voltak, nem erőszakolták meg a magyar nőket, mint az oroszok!” Mire a tata: „Mert elfelejtették már, hogy a kalandozások idején megerőszakoltuk az apácáikat, az oroszoknak viszont friss emlékeik voltak a magyar partizánvadászok kinti sikereiről, arról nem is beszélve, hogy amikor a németek itt voltak, akkor jó szövetségesként (a gyerekre való tekintettel mondom, de értsd felnőttként) nyilvános házakkal traktáltuk őket, hogy ne lankadjon a harci kedvük.”...

ITT OLVASHATÓ

„NEM ISTENT AKARUNK JÁTSZANI” – ÍGY KELL DÖNTENIÜK AZ ORVOSOKNAK, KI KERÜLJÖN LÉLEGEZTETŐGÉPRE, ÉS KI NE

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2020.04.21.

Hazai és nemzetközi viszonylatban is fontos dokumentumot tett közzé az orvoskamara arról, hogyan lehet minden szakmai, emberi és etikai elvnek megfelelően dönteni abban a helyzetben, amikor erőforrás hiányában több a koronavírusos beteg, mint az intenzív ágy vagy a lélegeztetőgép. A 30 oldalas ajánlást készítő szakértők nem pánikkeltésből állították össze a nemzetközi gyakorlatban is ismert kódexet, sőt a munkát koordináló Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának elnöke egyenesen azt reméli, hogy a dokumentum használat híján a kórházak polcain porosodik majd.

Adott egy kórház, ahol a járványhelyzet egy pontján mindössze egy lélegeztetőgépre tudnak fertőzött beteget tenni. Csakhogy egyszerre két jelentkező is van rá: egy 50 éves, magas vérnyomásos beteg és egy állapotos nő. Kit tesznek fel az egyetlen szabad lélegeztetőgépre?

Ilyen és ehhez hasonló súlyos dilemmák feloldására született az etikai kódex a magyar orvosok és ápolók számára. A hazai egészségügyi ellátásban dolgozók által a járvány jelenlegi stádiumában szerencsére még meg nem tapasztalt helyzetre a válasz a kódex ajánlása szerint: a gyereket váró nőt.

Hegedűs Zsolt a COVID-19 járványhelyzetre szabott, orvosoknak és betegeknek is készített, a napokban nyilvánosságra hozott etikai ajánlás munkafolyamatát koordinálta. Az Angliában is dolgozó orvos 14 szakértőt, két betegszervezetet, egy szakfordítói csoportot, a MOK etikai kollégiumát és elnökségét is bevonva segített megszövegezni azt a 30 oldalas ajánlást, amit a koronavírus-járvány idején, betegek tömeges ellátása esetén használhatnak a kórházak a páciensek rangsorolására.

A kódex részletes etikai útmutatást és ajánlást ad az orvosoknak, felkészítve őket arra a helyzetre, ha a COVID-19 vírusos megbetegedések száma olyan mértékűvé válna, hogy azzal az ellátórendszer nem lenne képes megbirkózni az elégtelen számú intenzív ágyak, lélegeztetőgépek, szakemberek vagy egyéb erőforrások miatt.

A betegek ellátási rangsorolása (vagyis triázsolása) a sürgősségi betegellátásban mindennapos. Az öt fokozatú skálán az ötös kategóriába sorolt betegeket akár haza is lehet küldeni, az egyesbe tartoznak azok, akik élet-halál között lebegnek. Az SBO-kon működő szisztémát azonban nem lehet minden elemében átemelni azoknak az intenzív osztályoknak a gyakorlatába, ahol felmerülhet az a kérdés, a nagy számú koronavírusos betegtömeg megjelenésével, az erőforrások szűkében miként kell dönteni a fertőzött betegek rangsorolásáról...

ITT OLVASHATÓ

BELSŐ ADATOK SZERINT MÁR 320 EZREN KERESNEK MUNKÁT MAGYARORSZÁGON

MÉRCE

Szerzők: TÓTH CSABA TIBOR, KISS SOMA ÁBRAHÁM

2020.04.21. 

Immár 320 ezernél is többen veszítették el a munkájukat idén Magyarországon, derül ki abból a belső feljegyzésből, amely az ATV birtokába került, állításuk szerint az Innovációs- és Technológiai Minisztériumból.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságról származó feljegyzés adatsora szerint 2019 15. hetére 320.624 regisztrált álláskeresőt tartanak számon az országban, ez kicsit több mint 12 ezres növekedés a 14. heti 308.624 főhöz képest.

További, súlyosnak látszó részlet, hogy ezeknek az álláskeresőknek mintegy 20%-a, tehát ötöde 55 éves, vagy annál idősebb, további egyhetedük 25 éven aluli, és 53%-uk középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. A diplomások között ez az arány a hivatalos statisztikában jóval alacsonyabb, 6.2%.

A munkanélküliek összetételéből az is egyértelműen látszik, hogy a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás különösen megszenvedte a koronavírus-járvány miatti leállást: míg a korábbi, 14. heti adatsorban 4.0-4.8% volt ennek a szektornak az aránya, addig most 13%.

A leginkább érintett megyék sorrendben Csongrád, Veszprém, Vas és Zala, mindegyikük esetében 20% fölötti a szektor aránya az álláskeresők között...

ITT OLVASHATÓ

ELTŰNT 400 MILLIÁRD A VÉDEKEZÉS PÉNZÉBŐL – SZÁMOLJON EL TÉTELESEN A KORMÁNY!

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.21.

Levelet kaptam egy barátomtól. Nem állítom, hogy barátja a kormánynak, de ez most mellékes. Írása arról szól, hogy szeretné tudni, mire, hogyan ment el majd’ 600 milliárd forint. Azt mondják az illetékesek: felülről nyitott kasszáról beszélünk, olyan pénzről, amely a védekezés érdekében, korlátlanul költhető, nincs felső határ. Ami természetesen érthető, hiszen mindannyiunk érdeke a járvány megfékezése. De – az esetleges haszonélvezőkön kívül – senkinek sem érdeke, hogy ez a költés átláthatatlanul történjen. Az én barátom pedig elkezdett számolni, mégpedig a következőképpen.

– 6000 lélegeztető gép, 200 millió sebészi maszk, 2 millió ruha, izolációs köpeny, 2 millió FFP2,1 millió FFP3, 400 000 teszt, kesztyű, sapka, piaci középáron számolva, hozzávetőleg 70 milliárd forintba kerül. (Egyikből sem jött még ennyi.)

– Volt még állítólag 50 repülési forduló abba a Kínába, amelynek a termékeit egyre több helyen 100 százalékban küldik vissza vagy dobják ki. Legutóbb, a minap, egy EU-s ország dobta ki az összes onnan jött tesztet, hét milliárd forint értékben, mert egyáltalán nem működtek. Az 50 repülési forduló 1.5 milliárd forint.

– A fenti 70 milliárd a mai piaci közép-felső kategóriába tartozik, de ha netán valaki a dupla mennyiséget venné, az ár akkor is csak 140 milliárd forint lenne,

– A kormány legutolsó, erre vonatkozó nyilatkozata szerint, (Szijjártó és Varga), „védekező eszközök" beszerezésére hozzávetőleg 580 milliárd forintot költött el.

Ebből az alábbi következtetések vonhatók le:

1. Vagy a közvetítő haver cégek ( egyre többről derül ki a NER-közeliség) és a szállító légitársaság kerestek 400 milliárd forintot az üzleten.

2. Vagy vannak olyan védekezési eszközök, amelyekről nem beszél a kormány, de akkor melyek azok?

3. Vagy egyszerűen nem tudja a kormány, mi történik...

4. Esetleg az 580 milliárdban benne vannak a balkáni haveroknak szánt védőfelszerelések is? Azok árát kifizetik nekünk? Nekik mennyiért és ki szállítja tovább? Azt ki fizeti?

ITT OLVASHATÓ

MÁR MEGINT AZ ÁLLAMNAK KELL MEGMENTENIE AZ AUTÓGYÁRTÓKAT

PORTFOLIO
Szerző: NAGY VIKTOR
2020.04.21.

Az autógyártók egymás után pörgetik majd fel a gyártásukat Európában, viszont egyre nagyobb a félelem, hogy a legyártott autókat nem tudják majd eladni. A 2008-as válsághoz hasonlóan most is az államtól vár segítséget az autóipar, az akkori roncsautó programhoz hasonlóan most is akár több ezer eurós támogatással vennék rá a fogyasztókat, hogy vásároljanak új autót Németországban.

Összeesett az autópiac

A következő hetekben egymás után indítják újra a gyártást az európai, azon belül a németországi üzemekben is az autógyártók, a BMW, a Daimler és a Volkswagen is arra készül, hogy fokozatosan elindítja a termelést. Miközben Kínában már elindult a gyártás, és az értékesítés is, egyelőre Európában és Észak-Amerikában még messze vagyunk ettől, a legtöbb autószalon még zárva tart, ennek megfelelően az autóeladások is masszívan esnek, márciusban 55 százalékkal zuhant az újautó értékesítés Európában, az egy évvel korábbi 1,26 millió személyautó után idén márciusban már csak 567 ezer autót adtak el. Minden európai autópiacon csökkentek az eladások, a legnagyobb mértékben a szigorú kijárási korlátozásokat bevezető Olaszországban, ahol 85 százalékos volt a visszaesés, de Franciaországban 72, Spanyolországban 69 százalékkal zuhant az értékesítés...

ITT OLVASHATÓ

MEG KELL VÉDENI AZ EMBEREKET A NYOMORTÓL!

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.04.21.

Alig hirdette meg Orbán Viktor minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi tervét, a kormány máris változtatni kényszerült az elképzelésein. Igaz, a program sem a gazdaság, sem pedig a politika szereplőinek nem nyerte el a tetszését. A magyarországi multinacionális vállalatok épp úgy elutasították, mint a kis-és középvállalkozások, hiszen magyar munkáltatók többsége továbbra is elbocsátásokra készül. Ugyanis a bejelentett bérpótlás a munkáltatók szerint, nem nyújt kellő segítséget a cégeknek a munkaerő megtartásához. A politikai ellenzék a munkanélküliség drámai felgyorsulásáról, a gazdaságvédelmi terv idő előtti bukásáról beszélt. Szokatlan módon, a kormány nem söpörte asztal alá a kritikát, hanem a bírálatok hatására, mára már változtatott az eredeti elképzelésein, s módosított a bértámogatáson, illetve bevezette a munkamegtartó hitelt. Bokros Lajos egykori pénzügyminisztert, a CEU professzorát arról kérdeztük, hogy mire lesz ez elég?

– A hírek szerint a magyar kormány máris kiegészítette a gazdaságmentőnek nevezett csomagot, vagyis elég rövid életű, talán egy hetes sincs a védelmi terv. Mit szól hozzá?

– Nem lep meg, hogy már most változtatni kell a programon, hisz' az nem volt igazán átgondolt, pontos védelem. Egyáltalán nem azokat célozta meg, akiknek valójában segítségre, támogatásra van szükségük. Látni kell, hogy ez a válság elsősorban a jövedelem kiesése miatt okoz gondot, mert sokaknak átmenetileg megszűnt, vagy megszűnik a keresetük, a járvány miatt jó esetben fizetés nélküli szabadságra küldték őket, rosszabb esetben elveszett a munkahelyük...

ITT OLVASHATÓ

A SZEGÉNYSÉG KARANTÉNJÁBAN - FENYEGETETT HELYZETBEN VANNAK A LEGKISZOLGÁLTATOTTABBAK A JÁRVÁNY MIATT

168 ÓRA
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.04.21.

A kormány hivatalos oldala, a koronavirus.gov.hu napi frissítésben, megyénként teszi közzé a vírusfertőzöttek számát. Budapesten és Pest megyében van a legtöbb fertőzött, ám épp a leghátrányosabb régiókban, mint például Zalában, Borsodban, Békésben, alig kimutatható a járvány. Nyugodtan hátradőlhetünk, vagy csak idő kérdése, és a vírus oda is lecsap? A mélyszegények, a hajléktalanok, a fogyatékkal élő emberek mennyire érezhetik magukat most biztonságban? Ami a legaggasztóbb: a kormány gazdaságvédelmi akciótervében szó sem esik azokról, akik a legkiszolgáltatottabbak.

A legszegényebb települések lakói nemigen járnak ki nyugati vendégmunkára, sokan a szomszédos városig sem tudnak eljutni, mert közlekedésre sem futja. Ezekben a térségekben alig van mozgás, így a koronavírus is lassabban jut oda. E régiókat a szegénység karanténja zárja be. Egy időzített bomba a koronavírus, a szakemberek szerint biztosan be fog jutni a szegregátumokba is. És ebből bizony nagy baj lehet, főleg, ha a kormány részéről nem történnek megelőző óvintézkedések.

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke március 30-án levélben fordult Kásler Miklóshoz. Egyebek mellett azt írta a miniszternek: „A jelenlegi vészhelyzetben ismét bebizonyosodott, hogy sem a kormány, sem pedig az erre kijelölt minisztérium nem fordít kellő figyelmet az ágazatban dolgozó több mint 80 ezer munkavállalóra, sem az általuk ellátott emberekre, legyenek azok gyermekek, fogyatékkal élők, idősek, hajléktalanok. Szeretném tájékoztatni arról, hogy gyakorlatilag

vagy védőfelszerelés nélküliek, vagy minimális védelmet biztosító tüsszentésálló papírmaszkokat kapnak a munkavállalóink, sok esetben egy-egy darabot egy hétre.

Ugyanez igaz a kesztyűkre és a fertőtlenítőszerekre is. Felszólítjuk miniszter urat, hogy képviselje az irányítása alá tartozó szociális ágazat munkavállalóit és gondozottjait is. Szállítsanak ki minden egyes ellátóhoz megfelelő mennyiségű és minőségű védőfelszerelést. Készítsenek tervet, és teremtsenek forrást a bértámogatásokra is.” A levél elküldése után több mint egy héttel kerestük Köves Ferenc szakszervezeti elnököt, aki lapunknak elmondta: választ még nem kaptak a minisztériumtól...

ITT OLVASHATÓ

HÚSZ BETEGGEL KERÜLT KÉTHETES KARANTÉN ALÁ A NYÍRŐ GYULA KÓRHÁZ KRÓNIKUS BELOSZTÁLYA

HVG ONLINE

Szerző: JOÓ HAJNALKA

2020.04.21.

Egy tüdőgyulladással kezelt betegtől indulhatott a fertőzés. A zárlat az osztályon fekvőket ellátó egészségügyi dolgozókat is érinti.

Egészségügyi zárlat alá került több mint húsz, még ott lévő beteggel együtt a Nyírő Gyula Kórház teljes krónikus belosztálya, miután az egyik, tüdőgyulladással kezelt páciensről kiderült, hogy koronavírusos, majd a kórteremben mellette fekvő további két beteg vírustesztje is pozitív lett – értesült a hvg.hu.

Hétfőn információink szerint az osztályon fekvő további húsz beteget is letesztelték, az ő tesztjeik eredménye még nem ismert, kedd délelőtt derül ki. Akiről bebizonyosodik, hogy fertőzött, azt továbbküldik valamely járványkórházba, a többieket pedig 14 napig megfigyelés alatt tartják. Azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik érintkeztek velük, 14 napos házi karanténba kellett vonulniuk.

Az osztály lezárása kórházi forrásunk szerint nem okoz fennakadást az intézmény működésében, mert az aktív belgyógyászati osztályok nem érintettek a fertőzésben, zavartalanul működnek, a krónikus osztályról pedig – mint forrásunk fogalmazott: „már úgyis kifelé mentek a betegek” – vagyis, Kásler Miklós erőforrás-miniszter másfél héttel ezelőtti utasításának megfelelően már folyamatban volt az osztály kiürítése, új pácienseket ez idő óta nem vettek már fel, a bentlévőknek pedig már szervezték a hazaküldését...

ITT OLVASHATÓ

EURÓPÁBAN SEREGHAJTÓ A MAGYAR SAJTÓSZABADSÁG

444.HU
Szerző: NEUBEGER ESZTER
2020.04.21.

...Fontosabb a független sajtó, mint valaha

„A 2020-as évtized meghatározó lesz az újságírás jövője szempontjából. A COVID-19 járvány nyomán látszik, mennyi minden fenyegeti a válságról való szabad, független és sokoldalú tájékoztatást”

- áll az RSF jelentésének bevezetőjében. A szervezet szerint a sajtószabadság-indexükön rendre rosszul szereplő országokban a kormányok most, a járvány kapcsán is a független tájékoztatás elnyomásán dolgoznak.

A 177. helyen szereplő Kínában, és a 173. helyen szereplő Iránban mostanra nagy bizonyossággal állítható, hogy cenzúrázták a koronavírus-járvány kitörésével kapcsolatos információkat. A 162. Irakban a Reuters újságírójának engedélyét vették el három hónapra, miután a hivatalos számokat megkérdőjelező cikket publikált.

Európában a járványhelyzet idején az Orbán-kormánynak teljhatalmat adó törvényt hozzák példának, ami a büntető törvénykönyv módosításával legfeljebb 5 év börtönre ítélheti a járvánnyal kapcsolatban „hamis híreket” terjesztőket.

Az RSF szerint ez a „túlságosan szigorú” rendelkezés „a magyar bíróságok és a politikai vezetők kezében újabb eszköz a független médiával szembeni nyomásgyakorlásra”...

ITT OLVASHATÓ

„NEM LETT VOLNA SZABAD ENNYI KÉRDÉST HAGYNI AZ EMBEREKBEN” – MIT ÉREZNEK AZ ÉRETTSÉGIZŐ DIÁKOK

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2020.04.21.

A jelen állás szerint május 4-én startoló érettségi időszak előtt négy héttel megkérdeztünk három végzős középiskolást, milyen érzésekkel készülnek a megmérettetésre. Akkor még főként a bizonytalanság jellemezte a fiatalokat, azóta viszont kiderült, miként is bonyolítják le idén a vizsgákat, bár a legújabb fejlemények szerint az időpontok még mindig változhatnak. Újra érdeklődtünk a három diáknál, mit gondolnak a döntésről.

"Nem gondoltam volna, hogy megrendezik az érettségit májusban. Nagyon sok hibalehetőség van a jelenlegi forgatókönyvben, nem lett volna szabad ennyi kérdést hagyni az emberekben"

– vélekedett a kormány döntésével kapcsolatban Mirkó, az egyik budai gimnázium végzős tanulója. Szerinte az idei érettségi időszak nincs jól megszervezve, ennél sokkal korrektebben is el lehetett volna járni.

Két héttel ezelőtt Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár mutatta be az oktatási akciócsoport javaslatát az idei érettségi vizsgákkal kapcsolatban. A javaslatot a kormány elfogadta, a döntést pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt hét csütörtökön ismertette. Ennek értelmében az idén néhány kivételtől eltekintve csak írásbeli vizsgákat tartanak, valamint nem kötelező a részvétel, ha valaki inkább a következő érettségi időszakban adna számot a tudásáról.

Noha a pedagógus szakszervezetek és különböző civil szerveződések töretlenül hangoztatták az elmúlt hetekben, hogy később kellene megtartani az érettségiket, a kormány végül az eredeti időpont megtartása mellett döntött, így jelen állás szerint május 4-én a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel elkezdődik az érettségi időszak...

ITT OLVASHATÓ

ENYÉM A VÁR, TIED A LEKVÁR

PUPU BLOGJA

Szerző: PuPu

2020.04.19.

...Elképesztően magabiztos Orbán - ahogy elvette a Kartonpackot, az példaértékű.Az volt ezidáig a mondás, hogy a kormányfő rendeleti úton csak a járvánnyal kapcsolatos döntéseket hoz, hát ez aztán igazán járvánnyal kapcsolatos döntés volt - utoljára ilyet a Pásztorok adtak elő a Múzeumkertben a nevezetes einstand alkalmából.

Mindjárt le is cserélte az egész vezetést, ettől a koronavírus sikítófrászt kapott és kardjába dőlt, az Állam pedig szép csendesen le tud zárni egy zűrzavaros ügyet, mely prominenseihez ezer szállal köthető, de így már semmi akadálya nem lesz annak, hogy néhány vitézkötés után Lőrinc barát vagyonát gyarapítsa az évi százmillió nyereséget hozó cég.
A történetben szerepel Kulcsár Attila, aki addig brókerkedett, mígcsak nyolc milliárd kárt nem sikerült összelapátolnia.
Ezért aztán bíróság elé kellett állnia, de a végén annyiszor enyhítették a vádat, hogy ha kicsit nem figyel oda, akkor a bírónak kellett volna börtönbe vonulnia.
Minden épeszű ember azt hihetné, hogy ezek után Kulcsár Attila valamelyik vidéki pizzériában a feketemosogató mellett állva teljesíti ki karrierjét, de lám, most is ott serénykedik a zavarosban. Merthogy ez a történet zavaros a javából, viszont előfordul benne Pintértől kezdve Rogán, Habony, Portik, a Questor, minden és mindenki, és hogy a fonál végét most ki tartja a kezében, az nem is kérdéses.
Ez a sok rohadt bűnöző testesíti meg ma Magyarországot, a nép meg csak bámul és a nyálát csorgatja - de jó, hogy jövőre lesz egy plusz heti nyugdíj, vehetünk rajta tíz deka csirkemájat, ha addig nem megy feljebb az ára...

Közben létrejött a magyar Shenzhen Gödön.
A magyar különleges gazdasági övezet arról nevezetes, hogy a településtől sikeresen elvették azt a jogot, hogy saját tulajdonával rendelkezzen, az ott folytatott tevékenységből befolyó adó ezek után a megyei önkormányzatot illeti, mely ezidáig jellegét tekintve olyan volt, mint pin@n a szőr.
Ezek után is olyan lesz, de legalább lehet majd akár hetente is daueroltatni.
Persze lehet belőle fizetni a saját kádereket is, továbbá lehet a választásokra ebből a pénzből plakátokat nyomtatni, el lehet dugni a helyi lakosok elől a kényes problémákat - semmi közük nem lesz semmihez.
És lehet majd építtetni ezt-azt a saját vállalkozóinkkal, még három lehajtót a gyár mellé, egy vasútvonalat, meg hintalógyárat - az se volt a Vezérnek gyerekkorában,de most majd jó lesz modellnek a lovasszobrához.
Igaz, amikor az önkormányzatokat - mint juhász a kisbárányt - Orbán egy ügyes harapással kiherélte, senki nem méltatlankodott, most meg már méltatlankodhatnak, törvényekkel és manapság kormányrendeletekkel vannak körülbástyázva a rablások.
A csüngőhasú azt hiszi, hogy amire törvényt hozat seggnyalóival, az azonnal jogszerű is.
Nagyon remélem, lesz még Magyarországon jogász, aki megtanítja neki azt, amit elfelejtett hajdan jogi tanulmányai alatt megtanulni...

ITT OLVASHATÓ

MEGJÖTT AZ ADAT: 280 EZER MUNKANÉLKÜLI VOLT MÁRCIUSBAN MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.04.21.

Márciusban a koronavírus-járvánnyal összefüggésben nőtt a munkanélküliek száma Magyarországon. A következő hónapok a munkanélküliség meredek emelkedését hozhatják.

Márciusban 281 ezerre nőtt az álláskeresők száma Magyarországon - derült ki az NFSZ oldalára feltöltött egyik adattáblából. (Az NFSZ a megszokott elemzéssel nem jelentkezett.) A februári adathoz képest ez 17 ezer fős növekedést jelent, vagyis a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai azonnal érzékelhetők voltak, azonban részben ciklikus tényezők is közrejátszhattak az emelkedésben.

A leépítések tehát megkezdődtek a veszélyhelyzet kihirdetése és a (globális és magyar) korlátozó intézkedések után, vélhetően a legnehezebb helyzetben lévő szektorokban, azonban az előző év azonos időszakához képest egyelőre csak mérsékelt emelkedést láthatunk az álláskeresők számában. Az álláskeresők aránya az aktív népességhez képest márciusban 6%-ra emelkedett az előző havi 5,7%-ról...

ITT OLVASHATÓ

KÜLÖNLEGES GAZDASÁGI ÖVEZET – ÍGY NYÚLTAK ÁT A MOMENTUMOS POLGÁRMESTER FEJE FÖLÖTT GÖDÖN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BODNÁR ZSUZSA
2020.04.21.

A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben. Akár a lakosságot is megkerülhetik, amely gyakran tiltakozik a gyár bővítése ellen.

Április 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a Göd területének egy részét különleges gazdasági övezetté nyilvánítja. A jövőben a Samsung akkumulátorgyárának területével és a további bővítések helyszínével a helyi önkormányzat helyett a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat rendelkezik.

A gyár által fizetendő adóról is a megyei közgyűlés dönt majd és az adóbevétellel is a megye fog gazdálkodni. A döntésre az indoklás szerint a koronavírus-járvány negatív gazdasági következményeinek elkerülése és a munkahelyek megőrzése miatt van szükség.

De a Gödöt érintő döntés csupán az első lépés a sorban. A kormány ugyanis további különleges gazdasági övezeteket kíván létrehozni, amelyről külön rendelkezik: eszerint, ahol nemzetgazdasági szempontból kiemelt, megyei jelentőségű beruházás zajlik, és ahol a munkahelyek tömeges elvesztése fenyeget, a kormány az iparterület feletti rendelkezési jogot elveszi az érintett települések önkormányzatától. Ezen kívül egyedi beépítési és örökségvédelmi szabályokat alkothat, módosíthatja a forgalomszabályozás és a közterület-használat rendjét, még a házszámokat, a közterületek nevét, sőt „a közösségi együttélésre vonatkozó alapvető szabályokat” is megváltoztatja.

Az, hogy miért biztosíték a munkahelyek megőrzésére a megyei hatáskör, nem derül ki a szövegből. A fideszes többségű megyei közgyűlések viszont nyilvánvalóan nem fognak akadályt gördíteni a kormány által preferált beruházások megvalósítása elé...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: A POPULISTÁK LOCSOGHATNAK, AMENNYIT AKARNAK, A VÉGÉN ÚGYIS AZ SZÁMÍT MAJD, HOGY TELJESÍTETT A POLITIKA A VÁLSÁG IDEJÉN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.21.

Le Monde 

A francia külügyminiszter időszerűnek tartja, hogy büntető intézkedéseket hozzanak a magyar és a lengyel kormány ellen, és el tudja képzelni, hogy a kérdés napirendre is kerül valamelyik legközelebbi ülésen az Európai Tanácsban. Jelenleg azonban a járvány elleni harcra kell összpontosítani. Fél azonban attól, hogy a világban csak mélyülnek a törésvonalak és a most kialakuló helyzet ugyan hasonlítani fog a ragály előttihez, de még rosszabb lesz. Jean-Yves Le Drian szerint van ugyan egy olyan irányzat, amely szerint a tekintélyelvű rendszerek jobban meg tudnak küzdeni a jelenlegi egészségügyi válsággal, ám éppen most bizonyosodik be a demokráciák fölénye ezen a téren. A politikus azt mondta, hogy nyernie kell a jogállamnak, az átláthatóságnak, a szabadságnak, a tájékoztatásnak. Mert ha nincs bizalom egy rendszer iránt, akkor az csak veszíthet. Ez egyben az üzenete az európai partnereknek. A kérdés egyébként az volt, hogy megsemmisítheti-e Magyarország és Lengyelország az európai terveket, miután azon van, hogy legázolja a demokratikus normákat a járvány ürügyén.

Die Welt 

Orbán Viktor szinte kizárólag uniós forrásokra építi hatalmát, és ugyan a jelen helyzetben lehetőleg minden bürokratikus akadály nélkül el kell juttatni a rászorulókhoz a Brüsszelből érkező segélyeket, ám éppen az eddigi kedvezőtlen tapasztalatok alapján a politikus körmére kell nézni – ezt hangsúlyozta az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának német zöld tagja, hozzátéve, hogy különben félő, hogy leginkább autokraták profitálnak a sok-sok milliárd euróból. Daniel Freund a felügyeletet egyben erkölcsi kötelességnek tartja, mert ha nem azok kapják a támogatást, akiknek a legnagyobb szükségük van arra, akkor édes mindegy, hogy mennyire gyorsan fizetik ki ezeket az összegeket. A politikus elsősorban a magyar helyzetet tartja nyugtalanítónak, hiszen Orbán már eddig is előszeretettel juttatta a forrásokat saját híveinek, ily módon bebiztosítva saját uralmát. Szerinte ha most minden megkötés nélkül megint Magyarországra zúdul egy csomó pénz, akkor nagyon valószínű, hogy ismét csak nem azok részesülnek belőle, akiknek kellene. A dolgot csak súlyosbítja a teljes felhatalmazás, mert így még nagyobb az esélye, hogy a források kleptokraták zsebében tűnnek el. Az EU ily módon még inkább bebetonozná a tekintélyelvű struktúrákat. Márpedig ez rossz vicc volna a történelem részéről. A koronavírus miatt folyósított támogatás nem erősítheti az orbáni urambátyám-rendszert – teszi hozzá. Freund kiemeli, hogy nem a pénzcsap elzárásáról beszél, hiszen a magyar lakosságnak segíteni kell. Meg lehet csinálni, hogy az utalások egy részét a kormány megkerülésével fizetik ki, például segélyszervezeteknek, ilyesmire már van példa a gyakorlatban. Amikor pedig a hatalom is részese az elosztási folyamatnak, feltételeket lehet számára szabni. Van erre már most is mód. Pl. teljesen le lehet állítani a támogatást, ha azt látni, hogy hiányos a szerkezeti alapból befolyó összegek felhasználásának ellenőrzése. Ideértve, hogy nincs működőképes parlament, és nincsenek független bíróságok, ami a jogállamiság egyik alapelvének megsértését jelenti. Ám ez esetben pénz sincs. Igazából a Bizottságnak már most le kellene állítania a szubvenciókat Budapest számára. Ez nem jelentene precedenst, mert Brüsszel már többször is mérlegelte ennek a lehetőséget. Ám most még rosszabb a helyzet, úgyhogy élni kellene a szankcióval. A koronavírus alkalmat kínál, hogy a magyar kormányt rávegyék: csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, és az azután figyelemmel kísérhetné a vírus miatt odaítélt eszközök felhasználását. Sőt, gyanú esetén nyomozhatna is. A támogatások visszafogása azonban nem öncél, azt szolgálná, hogy mindenütt demokratikus viszonyok legyenek az EU-ban. Végül is, Orbán ugyanúgy gondoskodhatna arról, hogy ne övezze gyanú az uniós alapok hasznosítását. Csak tartania kellene magát a demokráciához és a joghoz.

Die Presse 

Testvérháború robbant ki az Európai Néppárton belül, mivel annak elnöke a magyar politikát bírálja, amire válaszul Budapest Tusk nagyapjának háborús múltját hánytorgatja fel. Pedig a koronavírus idején összefogásra volna szükség a földrészen, ám a vírus éppen ellenkezőleg csak gerjeszti az ellenségeskedés tüzét. Az EP a múlt héten nagy többséggel határozatban ítélte el, hogy Magyarország és Lengyelország megsérti az unió értékeit a válság miatt hozott intézkedésekkel. A döntés mellett szavazott az EPP is. Közben durvábbra fordult a hangnem Tusk és Orbán között, miután a pártcsalád vezetője egy interjúban közvetve Hitler felhatalmazási törvényéhez hasonlította a magyar miniszterelnök teljhatalmát, kiemelve, hogy a politikus inkább vírusként viselkedik, semmint ellenszerként. Több se kellett a kormányközeli magyar médiának: valóságos befeketítési hadjárat indult Tusk ellen. Még egy fotót is közöltek, mondván, hogy azon a Néppárt első emberének nagyapja látható, a háború idején, Wehrmacht-egyenruhában, vigyorgó SS-katonák társaságában. Csakhogy Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság szakértője kiderítette, hogy a képen nem lehet Jósef Tusk, mert a felvétel 1939-ben készült, a későbbi nagyszülőt azonban csak 5 évvel később sorozták be erővel a német hadseregbe.
Kurier Az Európai Parlament osztrák alelnöke szerint a Spiegel tévedett, amikor azt írta, hogy Magyarország több segélyt kap az uniótól a vírus visszaszorítására, mint a nagy bajban lévő Olaszország. Karas szerint a lap csupán azt az összeget vette figyelembe, amelyet a felzárkóztatási alapból gyorssegítségként csoportosítanak át. Mivel a magyar kormány ebből a forrásból viszonylag keveset használt fel, formálisan és rövid távon több jut neki. Ám ha mindent egybeveszünk, akkor az olaszok 6,8 milliárd euróra tarthatnak igényt, az pedig jóval több, mint a magyaroknak előirányzott 5,6 milliárd. A politikus ugyanakkor megismételte azt a követelését, hogy a pénzek kifizetését sürgősen az európai jog betartásától tegyék függővé. Karas felszólította a tagállamok vezetőit, hogy adják fel ellenkezésüket és írják elő feltételként a jogállami kritériumok érvényesülését. Annál is inkább, mert sokakat idegesít, hogy főleg az Orbán-kormány felmarkolhat egy csomó anyagi eszközt, noha igen érdekes vonalat visz a demokrácia és a parlamentarizmus kapcsán.

Euronews 

A magyar külügyminiszter politikai támadásnak minősítette, hogy a Bizottság elnöke, illetve 13 tagállam bírálta az Orbán Viktor adott teljhatalmat. A tévének nyilatkozva Szijjártó azt hangoztatta, hogy ezek az akciók a magyar kormány uniós ellenzékétől indulnak ki, és összefüggnek a menekültválság idején alkalmazott szigorú lépésekkel. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament az utóbbi években politikai okokból folyamatosan nekimegy Magyarországnak. Gyakorlatilag 2010, tehát a Fidesz hatalomra kerülése, illetve a 2015-ös migránshullám óta. Mint mondta, az biztos, hogy a magyar fél nagyon szigorú bevándorlási politikát folytat és ez nem tetszik az földrészen a politikai fő áramlatnak, valamint az EP-nek. Ám az Orbán-kabinet már hozzá van szokva az ilyen strasbourgi támadásokhoz, noha azok sok esetben csak értelmezéseken alapulnak. Ráadásul több más állam is hasonló szabályozást vezetett be a járvány miatt, vagyis az EU kettős mércét alkalmaz. Szijjártó álhírnek, illetve hazugságnak minősítette, hogy Orbán Viktor tetszőleges ideig, dekrétumokkal kormányozhatna. A televízió ugyanakkor idézi az Európai Parlament elnökét, aki azt mondta, hogy rendkívüli helyzetben sem szabad felfüggeszteni a demokráciát.

FT 

A kommentár attól tart, hogy az erőskezű politikusok ugyan sokszor gyengeséget mutattak a vírusválság kezdetén, de hosszú távon a maguk javára fordítják a helyzetet. A világot persze már a mostani bajok előtt megfertőzte az erős emberek kórokozója. Még bejáratott demokráciákban megjelentek a tünetei, lásd az USA-t. És a fertőzés miatt az emberek azután elfogadták a személyes szabadságuk korlátozását. A történelemben Hitler a klasszikus példa, amikor egy kormány diktátori felhatalmazást szerzett a rendkívüli állapotra hivatkozva, és a jogkört utána már nem vonták meg tőle. Így rendeletekkel kormányzott. Egyértelműen hatalma megerősítésére veti be a Covid-19-et az erősember Orbán Viktor, aki azzal töltötte az elmúlt pár évet, hogy aláássa a sajtó, a bíróságok, az egyetemek függetlenségét. Most pedig gyorsan lépett, hogy kiaknázza a ragályt, így meghatározatlan ideig rendeleti úton irányíthatja országát. Az EU figyelmét a vírus kötötte le, így langyosan reagált. A héten különben Hongkongban begyűjtötték a demokráciapárti aktivistákat a betegség örvén. Ezt sem követte túl nagy felháborodás. Más vezetők, Lukasenko, Bolsonaro, Putyin, eleinte úgy tettek, hogy fenntartották a szokásos életet, nem nyúltak a szabadságjogokhoz. Lehet, hogy részben azért, mert mutatni akarták, hogy őket nem félemlíti meg egy puszta betegség. Sok erős ember egyben populista is, és ellenségességet sugároz az elittel szemben, benne olyan gyanús alakokkal, mint vírusszakértők és köztisztviselők. Ha továbbra is elfuserálják a probléma kezelését, az politikájuk ellen fordíthatja az embereket. De az is lehet, hogy az ilyen vezetők egy idő után kedvezőnek tartják a helyzetet a maguk számára. A tömeges reményvesztettség nem segíti a nyugodt vitát, ellenben nagyon is az összeesküvés elméletek kezére játszik. Az pedig a populizmus melegágya. Ha beindul az állami megfigyelés, azt már nehéz visszafordítani és kiváló eszköz az önjelölt diktátorok számára. A kormányok egymást vádolják, ez szintén a nacionalizmust szítja, az pedig kéz a kézben jár az erősember politikával.

NZZ 

A lap úgy láthatja, hogy a populisták locsoghatnak, amennyit csak akarnak, a végén úgyis az számít majd, hogy a politika miként teljesített a válság idején. Ám a többi vezetőnek tanulnia kell abból, hogy Trump vagy Salvini saját választási céljaira lovagolja meg a krízist. De azért az elején még a demagógia olyan nagymesterei is tanácstalanok voltak, mint Orbán, Johnson, Bolsonaro vagy éppen az amerikai elnök. Alábecsülték a veszélyt, viszont hogy állítólag közel állnak a néphez, azt úgy fejezték ki, hogy feltűrt ingujjal tömegtalálkozókon vettek részt. Ha egyáltalán megemlítették a bajt, azt külföldi okokra vezették vissza. Ám kénytelen voltak más vonalra átállni, amikor egyre terjedt a ragály és nőtt az áldozatok száma. Orbán azonban hamarosan nagy esélyt látott a kórokozóban, hogy átvegye a teljhatalmat. Most teszi fel a koronát évek óta tartó hatalmi mámorára. Hozzá hasonlóan kedvező alkalmat fedez fel a válságban Trump is. Arra használja, hogy saját magát dicsőítse és ebben tényleg egészen kiváló. Ugyanakkor már rájött, hogy mekkora a veszély és egy csomó intézkedést meg is hozott, ám közben twitter-üzenetekkel a jobboldali-konzervatívokat éppen e politika ellen tüzeli. De ha elmúlik a baj, úgyis a polgárok mondják ki, hogy ki érdemelte ki a legnagyobb bizalmat részükről.
FT A lap idézi a magyar kormány nemzetközi szóvivőjét, aki szerint a Spiegel, illetve a berlini Nemzetközi Stabilitási Intézet véleményével ellentétben Magyarország nem kap semmiféle új forrást az EU-tól a vírus elleni harchoz, de nem is kell neki, mert a gazdaság elég erős. Így saját forrásból is fedezni tudja a védekezés költségeit. Mi több, a járványválság kellős közepén is stabil mind az államháztartás, mind a gazdaság. Kovács Zoltán ez utóbbi állítás igazolására idézi a Valutaalap előrejelzését, miszerint a magyar növekedés az idén csupán 3,1 százalékkal esik vissza, aminél csupán Málta áll jobban. Így azután – mutat rá az államtitkár – ledőlt a mítosz. Ami pedig azt a kitételt illeti, hogy Magyarország az éves GDP-hez viszonyítva hétszer annyi segítségre számíthat Brüsszeltől, mint Olaszország, rosszindulatúnak nevezi a következtetést. Merthogy szerinte a Bizottság egyetlen fillérnyi új támogatást sem szavazott meg nekünk. Csupán arról van szó, hogy nem kell visszaadni azokat a pénzeket, amelyek megmaradtak a kohéziós alapból. Tehát azzal lehet gazdálkodni a különleges helyzetben, ami eleve járt a mostani hétéves közösségi büdzsé alapján. De itt is csupán kamatmentes kölcsönről volna szó, mert ezekkel az összegekkel a végén azért el kell számolniuk azoknak az államoknak, amelyek igénybe veszik. De szerencsére Magyarország még erre sem szorul rá.

ITT OLVASHATÓ

MA 13 ÓRAKOR AZ EGYHÁZSZAKADÁSRÓL LESZ TÖRTÉNELEMÓRA AZ INDEXEN

INDEX / ISKOLATÉVÉ
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.04.21.

A hidegháború, a Szovjetunió felbomlása és a Kádár-korszak alapos áttekintése után Repárszky Ildikó, a Fazekas Gimnázium tanára olyan témát választott, ami gyakran okoz nehézséget az érettségiken. A ma 13 órakor kezdődő előadáson a következőkről lesz szó: 

- A kereszténység kettéválása (szkizma) a kora középkorban; a nyugati és keleti kereszténység és a két egyház sajátosságai

- Mi történt a Nyugatrómai Birodalom szétesése után Nyugaton?

- Hogy tudott a kereszténység tovább terjeszkedni?

- Mi volt az egyház szerepe Nyugaton az új germán államok területén?

- Mi történt a Keletrómai Birodalommal (= Bizánc)?

- Hogyan alakult a keresztény egyház helyzete Bizáncban, és milyen volt a viszonya a nyugati kereszténységgel?

- Milyen okokkal magyarázható az egyházszakadás?

- A konfrontálódás politikai dimenzió: képrombolástól a Pápai Állam létrejöttén át Nagy Károly császárrá koronázásáig

- Az ún. Konstantini Adománylevél, avagy egy nagy történelmi átverés

- A két egyház jellemzői

Aki nem akar lemaradni, az iratkozzon fel a premierre a Facebookon, és hívja meg az ismerőseit, hogy együtt nézzék az órát.

ITT OLVASHATÓ

VÉSZHELYZETBEN SEM KELL FELFÜGGESZTENI A DEMOKRÁCIÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.04.21.

Ahogy a volt magyar nagykövetet, Szabó Lászlót, úgy a következőt is szkepticizmussal és idegenkedve fogadják majd Washingtonban. Nemzetközi lapszemle.

Nagyon örültem volna, ha elolvassák az Európai Parlament tagjai az új, mindössze 3 oldalas törvényt – ezzel kezdte az Euronewsnak adott interjúját Szijjártó Péter. Merthogy – érvelt a külügyminiszter, az a gyanúm a parlament által megszavazott határozat kapcsán, hogy a képviselők előbb beszéltek róla, minthogy elolvasták volna. Másrészről a parlament gyakorlatilag 2010 óta állandóan politikai támadás alatt tartja Magyarországot, majd 2015 óta ismét a migrációs törvény miatt, mert szembe mert menni az uniós politika főáramával – panaszkodott. Persze az volt a legnagyobb problémája, hogy ezek a támadások előítéletesek és nem tényeken alapulnak. Az uniós parlament képviselőket azzal vádolta meg, hogy amit állítanak -miszerint korlátlan hatalommal ruházták fel a kormányfőt –, az álhír és egyenesen hazugság. Mert ez a rendeleti kormányzás csak addig tart, amíg a koronavírus járvány idején a magyarokat meg kell védeni. És amúgy is, négy másik uniós ország is határidő nélküli felhatalmazási törvényt hozott. Tehát ez alapján nem kellene rendkívülinek tartani a magyar változatot. Az interjúból, ami elérhető a neten is, nem derült ki, hogy valaki feltette-e a kérdést Szijjártó Péternek, hogy amikor a parlamentről beszél, akkor a Fideszől beszél, tehát álságos parlamenti felhatalmazásra hivatkozni. Az sem derült ki, hogy ha csak a koronavírus idejére szóló rendelkezésről van szó, akkor miért nem fogadták el az ellenzéki pártok álláspontját, akik szintén azt akarták, hogy a rendelkezés csak a járvány idejére korlátozódjon. Ezekre a kérdésekre hetek óta nem kapunk választ a külföldi interjúkból. Az Euronews mindenesetre a cikkében legalább idézi a parlament elnökének, David Sassolinak a mondatát, miszerint nem gondoljuk, hogy veszélyhelyzetben fel kellene függeszteni a demokráciát.

Május 3-án tetőzik a vírushelyzet?

A New York Times a Reuters jelentését átvéve Orbán Viktornak a katolikus Mária rádióban elhangzott nyilatkozatát ismerteti, miszerint május elejére elkészülhet a normális élethez való fokozatos visszatérésének a terve. Merthogy május 3-ára kész lesz az ország bármilyen járvány kezelésére, eléri önvédelmi képességét, s azt követően jöhet a kilábalási terv. A tudósítás megjegyzi, hogy ugyan Orbán a jegybankkal együtt nem vár drámai és negatív fordulatot a gazdaságban az összes pesszimista elemzővel ellentétben. A kormányfő pénteken 0%-os növekedésről beszélt, miközben Varga Mihály pénzügyminiszter 3%-os recessziót prognosztizált.

Nagykövet nagy feladatokkal
A Washingtonban keltezett Voice of America (Amerika Hangja) cikke volt washingtoni nagykövetünk gyors hazatérésről ír, akinek az lesz a dolga, hogy gatyába rázza a kormányzó pártot támogató sajtókommunikációt. Emellett a Fidesz még a múlt héten bejelentette, hogy egy angol nyelvű website-ot is létrehoz azzal a céllal, hogy korrigálja a tömegével megjelenő álhíreket. Ezt követően írta meg az egyébként szintén kormányzati hátszéllel működő másik angol nyelvű portál, a Hungary Today, hogy Szabó László washingtoni nagykövet hazatérve a Mediaworks konglomerátum alatt működő KESMA-t, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt fogja igazgatni. Ez a bejelentés véget vetett Washigtonban a napok óta kerengő spekulációknak, hisz gyakorlatilag 48 óra alatt hazarendelték a diplomatát. Mivel 20 éven át a gyógyszeriparban dolgozott, először mindenki arra gondolt, hogy az amerikai Elli Lilly cégnél szerzett tapasztalatait fogja kamatoztatni a koronavírus adta válsághelyzetben Magyarországon. Majd az amerikai diplomáciai közösség hamarosan rájött, a KESMÁ-nál dolgozni, aligha jelenti a magánszektorba illetve a gyógyszeripari üzleti életbe való visszatérést. Mert ugyebár a KESMA a kormány által irányított, 500 médiaterméket magába tömörített alapítvány. Idézi a cikk, hogy stratégiai jelentőségűnek tekinti Orbán a médiát, de kritikusai úgy ítélik meg, hogy ez csak egy virtuális média monopólium, amely a levegőt akarja elvenni a vele kritikus média elől. Egyelőre nem tudni, ki követi Szabót a nagyköveti poszton, de úgy véli az írás, hozzá hasonlóan utódját is némi szkepticizmussal és idegenkedve fogadják majd. S ez nem a nagykövetségnek, de nem is a majdani nagykövetnek szól, hanem a magyar kormány felé küldendő üzenet. Azzal, hogy limitálták már eddig is a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, azt üzenték az amerikaiak, hogy nem kívánnak teret adni az Orbán-kormány antidemokratikus és nacionalista nézeteinek. Egy volt Pentagon-tisztségviselő elmondta, ki volt adva nekik, hogy csak államtitkár helyettesi szinten és alatta fogadhatták a magyar partnereket. Noha, jegyzi meg az Amerika Hangja, egy éve sikerült valahogy összehozni egy bizonyos - infrastrukturális és rakétavédelmi együttműködési megállapodást a két ország között. Csak zárójelben jegyezzük meg, az amerikai nagykövetnek Budapesten több mint 2 évébe került.

ITT HALLGATHATÓ MEG

MENTÁLIS EGÉSZSÉGÜNK JÁRVÁNY IDEJÉN

MÉRCE

Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN

2020.04.21.

A koronavírus világjárvány nyomán kialakult válság háromrétű. Egyrészt egy közvetlenül okozott egészségügyi válság. Túlterhelt kórházak, betegek százezrei, maffiamódszerekre hajazó, mindenféle együttérzést nélkülöző, egymást túllicitáló versengés nemzetek közt a szükséges egészségügyi felszerelésekért. Másrészt gazdasági. Leálló gyárak, megszűnő munkahelyek, teljes ágazatok csőd közelbe kerülése, elszegényedés, éhezés. Harmadrészt pedig mentális válság is jár a vírus nyomában. Félelem, magány, tehetetlenség és bizonytalanság uralja a gondolatainkat.

Az első két hatás enyhítésén folyamatos munka folyik, ahogy az egyes nemzetek, úgy a nemzetközi szervezetek szintjén is: a már elkezdődött, de még teljességgel felbecsülhetetlen mértékű gazdasági válság pillanatnyi enyhítésének érdekében naponta hoznak világszerte döntéseket mentőcsomagokról, állami bérpótlásokról, járulék elengedésekről és még sorolhatnánk. Az egészségügyi rendszer túlterhelődését szinte már globálisan kijárási korlátozások bevezetésével, közösségi távolságtartásra való felszólításokkal igyekeznek elkerülni.

Azonban arról, hogy milyen rövid és hosszú távú hatásai vannak a járványnak és a vele járó intézkedéseknek, alig esik szó. Ami biztos, a minket érő hatások éppen annyira kiszámíthatatlanok és összetettek, mint a gazdaságot ért válság. Ahhoz pedig, hogy minél előbb, minél kevesebb maradandó sérüléssel álljunk majd fel újra a járvány elmúltával, a mentális egészségünk megőrzésére legalább akkora figyelmet kell fordítanunk, mint a megfertőződés elkerülésére...

ITT OLVASHATÓ

SZINTE SENKI SEM TUDOTT ARRÓL, MIRE KÉSZÜL A KORMÁNY GÖDÖN

HVG 
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2020.04.21.

A Pest megyei önkormányzat sem - ez azután derült ki, hogy a városi és a megyei jegyző leült egyeztetni a Samsung SDI által befizetett iparűzési adó sorsáról. Lényegében a gödi önkormányzatot és a megyei közgyűlést is derült égből villámcsapásként érte a kormány döntése, hogy a gödi lett az első különleges gazdasági övezet az országban. A helyiek, hogy tiltakozzanak a város anyagi ellehetetlenítése ellen május 2-ig minden nap az utcára hajtanak. Így volt ez hétfő este is.

Nem adjuk Gödöt! – ezzel a felkiáltással tüntettek ismét autósfelvonulással és dudálással a pest megyei településen, amiért a kormány úgy döntött, hogy Magyarországon Göd, egészen pontosan a Samsung-gyár körüli terület lesz az első különleges gazdasági övezet. Az akció, amelyet április 18-tól május 2-ig rendszeresen megszerveznek, hirdetői Facebook-oldalukon azt írták, nincs más mód, hogy a város működését megnehezítő kormányrendelet ellen fellépjenek. „Nem vonulhatunk ki az utcára, nem demonstrálhatunk gépjárművekkel, gyakorlatilag elnémít minket a jelenlegi jogi környezet” – hangsúlyozták...

ITT OLVASHATÓ