2020. április 17., péntek

RÁADÁS:ISMÉT INGYENESSÉ TETTEK MAGYAR FILMEKET

INDEX / CINEMATRIX
Szerző: KD
2020.04.17.



Az április 16-i holokauszt-emléknap alkalmából a Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma ingyenessé tett több, témát érintő magyar filmet a honlapján.


Április 16. és 19. között a következő filmek kerültek fel a netre:


Fel a fejjel, 1954, rendezte: Keleti Márton

Jelenlét, Második jelenlét, Harmadik jelenlét 1965-86, rendezte: Jancsó Miklós

Utószezon, 1966, rendezte: Fábri Zoltán

Tűzoltó utca 25. 1973, rendezte: Szabó István


Verzió, 1981, rendezte: Erdély Miklós

A látogatás, 1982, rendezte: B. Révész László

Társasutazás, 1984, rendezte: Gazdag Gyula

Tutajosok, 1989, rendezte: Elek Judit


Az örvény, 1996, rendezte: Forgács Péter

Bibó breviárium, 2002, rendezte: Forgács Péter

Illetve a már korábban nyilvánossá tett filmekből ez a kettő érinti a holokausztot:

Budapesti tavasz, 1955, rendezte: Máriássy Félix


Éva A 5116. 1963, Nádasy László

A Filmarchívum az alkalomra egy történelmi áttekintést is készített a filmekről, korabeli plakátokkal kiegészítve, ezt az anyagot itt lehet megnézni.

HA INTELLIGENS NÉP A MIENK, AKKOR MIÉRT KELL FOLYTON HÜLYÉNEK NÉZNI?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.04.17.



Jó estét! Valaki esetleg el tudná magyarázni nekem, nehéz felfogású diplomás kommunistának, hogy mi indokolja egy dobozgyár azonnali hatályú állami felügyelet alá vonását? Mármint azon kívül, hogy veszélyhelyzetben, egy korlátlan felhatalmazással bíró konszolidált önkényuralom bármit megtehet? Oligarcháéknak nem volt még papír csomagolóeszköz gyártásával foglalkozó cégük, vagy mi? Azért az meglehetősen büdösgyenge magyarázat, hogy az Orbán-holdudvar harácsolmányaihoz képest közepesen jelentéktelen dobozgyárnak kiemelt partnere a gyógyszeripar, és ezért kell egy államtitkárt a cégvezetők fejére ültetni, aki konkrétan BÁRMIT megtehet, ami egyébként kizárólag a társaság (Kartonpack Dobozipari Nyrt.) közgyűlési hatáskörébe tartozik. Leválthat, korlátozhat, megszüntethet, felülvizsgálhat, betekinthet. Szóval mi a köze a járványhelyzethez és a járványgörbe laposításához ennek az intézkedésnek? ITT a válasz. Hogy világos legyen: amikor Kovács Zoltánnak azon sír a szája és mártírkodik bele az éterbe, hogy nekik minden lépésüket, tervüket, intézkedésüket támadják és megpróbálják ellehetetleníteni, mert az egész világ lényegében azért teremtetett, hogy őket báncsa, akkor valójában arról van szó, hogy aki sunyi, aljas módon lopakodik és hátulról támad, azt normálisabb helyeken nem tüntetik ki, hanem undorodva fordulnak el tőle.

Amúgy a milliárdos disznószerelő (és kedves neje) vajon miért adta el a 18,33 százalékos tulajdonrészét a Tiborcz Istvánnal közös ingatlancégéből? Csak nem kezd halmozódni a veszteség a pereputty tíz év alatt hűvös halomba hordott cégbirodalmában? Annyira azért csak nincsenek elkeseredve az elvtársak, mint amennyire például azoknak a kisboltoknak a tulajdonosai, akik szabálysértési bírság fejében is vállalják mostanság, hogy kinyitnak. Akiknek fogyatkoznak a tartalékaik, és bevételek hiányában esélyük nincs átvészelni a járvány miatt elrendelt korlátozásokat. Pedig ők is önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe, ami ellehetetleníti a működésüket, és elvileg joggal várnák a mindenkit mindentől is megvédő forrón szeretett kormánytól, hogy valamilyen támogatással biztosítsa számukra, hogy túléljék ezt a rendkívüli időszakot. Anélkül, hogy el kellene bocsátaniuk a munka nélkül maradt alkalmazottaikat.

Szerintem ne álljanak fél lábon addig, ameddig a száguldó kórházellenőr, a nyugdíjasok védőszentje, a 36 ezer kórházi ágy és a 8000 lélegeztetőgép istenkirálya agyához kap. Nem fog. Ugyanúgy szarja le őket is, mint mindenki mást, akinek nemhogy boltja nincs, de már az állását is elveszítette. Meg azokat is, akiknek van cégük, de 50 százaléknál nagyobb mértékben voltak kénytelenek csökkenteni az alkalmazottaik munkaidejét, ezért kimaradtak a megmentésből. Ezeknek azt üzenik: nem célja a kormánynak, hogy faszságokra pénzt égessen el. Vagyis a kétharmaddal felkent és önmagát korlátlanul felhatalmazott kormány számára az önhibájukon kívül leállni kényszerült cégek és munkavállalóik támogatása pénzégetés.

Nem baj, mert miközben a munka nélkül maradt fideszes szavazó a három gyerekével otthon vegetál a lakótelepi lakásában, próbál nem belelógni boxeralsóban a digitális tanórákba, és fogalma sincs, hogy mennyi ideig lesz elég az a nem létező 10 millió forintos megtakarítás, amit Matolcsy neki tulajdonított, addig az elvtársak maguktól nem sajnálják a pénzégetést. Miközben egyéb elmaradott, hanyatló helyeken (Szlovéniában, Új-Zélandon, de még Bulgáriában is) parlamenti képviselők, kormánytagok mondanak le a fizetésük bizonyos százalékáról, itt a szolidaritás sajátos magyar módja hasít. Az önkormányzatok fizessenek, a bankok különadójának egy része megy a focira, az egyházak működésére szórják a milliárdokat, közben meg a Domokos László-féle fideszes állami csúcsvezetők 4 milliós fizetéssel a zsebben oktatnak a takarékoskodás és a spórlás anatómiájáról, és az összes többi is vígan rakja zsebre az áprilistól őt megillető 11,4 százalékos fizetésemelést. Így lett Kövér Lászlónak 18 850 forint híján 2 milliós nettó fizetése, és így marad fejenként 225 ezer forinttal több Gulyás, Rogán vagy Szijjártó zsebében. Akinek viszont nincs munkája, az annyit is ér. Nincs segély, nincs ingyenebéd, mindenki vessen magára és csókolgassa méltóságosék lábnyomait...


MILLIÁRDOKAT SPÓROL AZ EGÉSZSÉGÜGYÖN A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY ALATT A MAGYAR ÁLLAM

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.04.17.


Hetek óta nagy erőkkel készül a koronavírus-járványra a magyar kormány. Március 16-tól a 65 év feletti egészségügyi dolgozók nem vehetnek részt a közvetlen betegállásban, a kórházaknak pedig el kell halasztani a sürgős, azonnali ellátást nem igénylő beavatkozásokat. Leálltak a szűrővizsgálatok is, és a szakrendelőkben is a legszükségesebbre korlátozták az ellátásokat. Később a területért felelős miniszter, Kásler Miklós elrendelte, hogy a 60 ezerből 36 ezer kórházi ágyat szabadítsanak fel.

Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) havonta közzé teszi, mire és mennyit fizet az alap. A márciusi előzetes adatokból is látható, hogy a koronavírusnak jelentős hatása lesz a teljes egészségügyi ellátásra.

Az adatok alapján a követlen járóbeteg ellátás költsége a február havi 102,2 milliárd forintról 100,3 milliárd forintra csökkent. A visszaesést az ötödével csökkenő fogászati költségek (800 millió forint) és a szakellátás 1,4 milliárdos, de csak 2 százalékos visszaesése okozta...

NEM AZÉRT ALKOTMÁNYELLENES A FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNY, AMIÉRT MONDJÁK. DE TÉNYLEG AZ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: FÜLÖP BOTOND
2020.04.17.


Vendégszerzőnk nem akárki: Fülöp Botond volt az, aki az Alkotmánybíróságon egy több tízezer beteg életére hatással lévő szabály alkotmányellenességét ki tudta mondatni. Az ügyvéd most a felhatalmazási törvényről állapítja meg, hogy az bizony alaptörvény-ellenes. Az egyik része legalábbis. Az a része meg pont nem, amelyen az ellenzék felháborodott, s amely a nemzetközi érdeklődés középpontjába került. Amikor a magyar házelnök külföldi politikusoknak írott levélben bizonygatja, hogy nincs itt semmi látnivaló, itt egy írás, amely megmutatja, hogy bizony van. Nehéz jogi okfejtés következik, de megéri végigküzdeni.

Az Alaptörvény 53. cikkének (1) bekezdése értelmében a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: „katasztrófavédelmi tv.”) 44.§ c) pontjának ca) alpontja értelmében a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány kiválthatja a veszélyhelyzetet.

Jóllehet a „tömeges megbetegedést okozó humánjárvány” a rendkívüli jogrendet eredményező veszélyhelyzet bevezetésének indoka lehet, a fogalom jelentését semmilyen jogszabály nem határozza meg. Ebből következően – egyértelmű törvényi fogalommeghatározás hiányában – jelenleg kizárólag a kormány mérlegelésén és döntésének múlik, hogy a tömeges megbetegedést okozó humánjárványra hivatkozással mikor vezeti be a különleges jogrendet. A kormány ezen döntésének jogszerűsége semmilyen objektív szempont alapján nem kontrollálható, ami alkotmányossági szempontból – álláspontom szerint – elfogadhatatlan. Ráadásul, a katasztrófavédelmi törvény nemhogy nem definiálja a veszélyhelyzet bevezetésére okot adó egyes tényállásokat, hanem még csak nem is zárt felsorolásban adja meg ezeket.

Az alkotmányos rend és a jogállam védelme szempontjából elfogadhatatlan, hogy a különleges jogrend bevezetése feltételeinek fennállásával kapcsolatos döntés szubjektív jogértelmezés felülbírálhatatlan eredménye legyen, az pedig különösen elfogadhatatlan, hogy amennyiben mégis ez a helyzet, vagyis mégis szükség van bizonyos mértékű szubjektív jogértelmezésre, akkor ezen – senki által felül nem bírálható – döntés meghozatala éppen azon állami szerv kizárólagos diszkrecionális jogkörébe tartozzon, melynek jogköre a különleges jogrendben jelentősen kiszélesedik, vagyis amely szerv a rendkívüli jogrend bevezetésének „nyertese”.

Egy rendkívüli jogrend bevezetése nem lehet az ezen jogrend révén jelentős túlhatalomra szert tevő szerv olyan döntése, mely kizárólagos, diszkrecionális, más szerv által felülbírálhatatlan és szubjektív jogértelmezésen alapul. Márpedig, a jelenlegi szabályozás alapján pontosan ez a helyzet.

A veszélyhelyzeti okokkal kapcsolatos szabályozási és fogalmi határozatlanság ugyanakkor két további komoly alkotmányossági problémát is okoz. Nevezetesen arról van szó, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó elemi csapások definícióinak hiánya folytán nem csupán a veszélyhelyzet kihirdetése válik a kormány egyoldalú jogértelmezésének „áldozatává”, hanem a veszélyhelyzet megszüntetésével kapcsolatos döntés is. Az Alaptörvény 54. cikkének (3) bekezdése szerint ugyanis a veszélyhelyzetet kizárólag a kormány jogosult és egyben köteles megszüntetni, mégpedig akkor, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn...

MÉSZÁROS CÉGÉNÉL IS MEGJELENT A HONVÉDSÉG, AZ ÁLLAMI TÁMOGATOTTAK LISTÁJA TITKOS

ÁTLÁTSZÓ / HETI MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.04.17.


Hvg.hu: Titok, hogy kik jelentkeztek a milliárdos keretű Magyar Multi Programba

57 magyar vállalkozás nyert állami támogatást ahhoz, hogy multivá váljon, ám a jelentkezők előminősítését végző állami cég, az IFKA Kft. a hvg.hu-val azt közölte, hogy nem közérdekű adat, nem nyilvános adat, viszont üzleti titok, hogy mely cégek jelentkeztek az állam Magyar Multi Program nevű pályázatának első körére, és melyek feleltek meg a belépési kritériumoknak.

Mfor.hu: Mészáros Lőrinchez került Ákos egykori I. kerületi borozója

Kovács Ákos énekes és Tiffán Zsolt fideszes parlamenti képviselő tulajdonában volt az Andante Borpatika Kft. egészen tavaly év végéig. 2019 decemberében egy ügyvéd, Geri Zoltán lett a dunai panorámás éttermet működtető cég új tulajdonosa, egészen idén március elejéig. Ekkor ugyanis az ügyvéd továbbpasszolta a társaságot: A cégkivonatok tanúsága szerint 2020. március 9-én, három hónappal a korábbi tulajdonosváltás után az Andante Borpatika a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group cégbirodalmának lett a tagja.
444: Újabb vállalatoknál jelent meg a honvédség

A héten újabb tizenegy céghez katonák, így összesen már 104 vállalat működését segítik Honvédelmi Irányító Törzsek, közölte pénteken a Honvédelmi Minisztérium. A Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport döntése alapján a listára most felkerült cégek között van Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a Kall Ingredients Kft. is.

A Mol-csoport április 16-án lezárta az azerbajdzsáni ACG olajmező és a BTC csővezeték résztulajdonának megvásárlásáról szóló, 1,57 milliárd dolláros tranzakciót a Chevron Global Ventures Ltd.-vel és a Chevron BTC Pipeline Ltd.-vel – tette közzé a Mol csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Index: Megint lesújtó értékelést kapott a magyar jogállamiság

Elkészült a World Justice Project nemzetközi jogi szervezet legújabb jelentése, amelyben 128 országot elemeztek és rendeztek sorba az alapján, hogy az elmúlt évben hogyan alakult ott a jogállamiság helyzete. Magyarország a legutóbbi jelentéshez képest két helyet rontva a 60. helyre került – Nepál és Indonézia közé. Egyben a közép- és nyugat-európai, valamint észak-amerikai országokat tartalmazó kategória 24 országából a legutolsó helyet foglalja el.

CSAK KÁSLER MENJEN?

MAGYAR NARANCS
Szerző: HASKÓ LÁSZLÓ
2020.04.17.


Csak nem képzeljük, hogy 36 ezer kórházi ágy kiürítését magától rendelte el?

Ugyan! Kásler már el is tűnt. Valószínűleg komolyan vette saját rendeletét és kora valamint általános állapota miatt otthoni karanténba helyezte magát. Az operatív törzs – mint annak idején a törökök II.Mohamed szultánt Szigetvár ostromakor – virtuálisan hivatalban tartja az őszszakállú férfiút.Úgy tesznek, mintha home office-ból dolgozna. Az egykori onkológusról sok rosszat elmondtak már, miniszteri működése is erősen fogyatékos, az mégis hihetetlen, hogy 36 ezer kórházi ágy kiürítését magától elrendelte volna. Az hihetetlen.

Az viszont nem, hogy parancsra bármit.

És nemcsak ő. A tiszti-főorvosasszony sem mondana magától olyan bicskanyitogató hazugságot, hogy 36 ezer beteg jókedvéből heverészik valamelyik híresen komfortos magyar kórházban. Ő ugyanis megígérte, hogy senkit nem küldenek majd haza, akinek kórházi ellátásra van szüksége. 36 ezer szimuláns megy haza. Az elmúlt tíz évben sokszor gondoltam arra, hogy valahol legfelül valami zavar lehet az elme körül, de majdnem minden esetben kiderült, hogy alaptalanul gyanakodtam. Általában az történt, hogy nem voltam az adekvát információ birtokában, csak amikor kibújt aszög a zsákból, akkor esett le nálam a tantusz.

Remélem, most is így lesz, mert

36 ezer embert – egy város lakosságát – halálra ítélni csak úgy,

nos, nem éppen keresztényi cselekedet. Valószínűleg a gyurmaszilárdságú alaptörvényt is át kell gyúrni, hogy aztán ne lehessen baj ebből az apró pajkosságból, amikor a teljes felhatalmazás – isten segítségével – lejár. Mert, ha ez a 36 ezer kórházi férőhely üresen marad, akkor ismét fölerősödik bennem a gyanú. Azt nem akarom hinni, hogy egy héten belül kétszázezer korona-vírus beteg lesz Magyarországon, hogy közülük 36 ezren kerüljenek kórházba, mert az igazi tragédia volna. Hiszen - legjobb estben is csak 7 ezer zsír új lélegeztetőgép lesz addig az operatív törzs birtokában. Az is csak akkor, ha a lila (lélekben piros-fehér-zöld) légitársaság nem megy addig csődbe, és össze nem omlik a Sanghaj-Vecsés (Ferihegy)légihíd.

Azonban a jelek – mert a tények titkosak – arra utalnak, hogynem robbanásszerű járványra, hanem lassan csordogálóra kell számítanunk. Kíváncsi vagyok, mi lesz akkor a 36 ezer ággyal? Eladjuk a kipcsak testvéreknek? Vagy – mint a németek – bérlélegeztetést végzünk Olaszországnak? Ez nem lesz túl egyszerű,mert 36 ezer korona-beteghez minimum 12 ezer (nem akármilyen) orvos és 36 ezer (nem akármilyen) ápoló kell. Azt hiszem, végül eladják az ágyakat anyagárban Mészáros Lőrincnek és ő – némi felárral – tovább a MÉH-nek. Az igazi haszon az lesz,hogy 36 ezerrel kevesebb kórházi ágyat finanszíroz majd a TB (utódszervezete). Kevesebbe kerül majd a „magyar egészségügy”, és – világ csodájára – még sokkal rosszabb lesz. De az nem számít. Majd „lekommunikálják”, mint a járványt. Azzal nem fárasztom az olvasót, hogy mit kellene tenni. Azt már mindenki tudja. Talán az operatív törzs is. Csak a törzsfőnöknek nem merik megmondani.

A szerző sebész

ENDLÖSUNG

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.04.17.


Nem meglepő, hogy már megint a legelesettebbek kontójára próbál politikai hasznot bezsebelni a Nemzet Megrontója, most éppen a krónikus betegeket használja fel erre a célra.
A kórházak kiürítésének ötlete abszurd, mellesleg undorító húzása a kormányzatnak, hiszen elesett, kiszolgáltatott emberekről van szó, akiket úgy adnak haza, hogy senkinek nincs fogalma arról,. hogy a szakszerű ellátás híján miként tudnak életben maradni.
A koronavírusról azt lehet tudni, hogy a legyengült immunrendszerű embereket támadja, és ki rendelkezik gyengébb immunrendszerrel az idős embereknél, akiket esetleg már hosszabb ideje a kórházak krónikus osztályain ápolnak?
A boltba nem engedik be az idős embereket, csak meghatározott idősávban, de a kórházból úgy teszik ki őket, mintha egyenesen szanatóriumba kerülnének, ahol megfelelő felszereléssel ellátott, jólképzett egészségügyi személyzet gondoskodna további sorsukról.
A valóság ezzel szemben az, hogy mehetnek a józsefvárosi, komfortnélküli szoba-konyhába (wc a folyosó végén...), ahol majd Jóska munkába indulás előtt kedvesen biztatja őket: aztán iparkodjunk életben maradni Papa, a frigóban talál maradék töklevest, idehúztam az ágy mellé.
De ez az élethelyzet elképzelhető akár Alsómocsoládon is, ahol a hidegebb napokra Juliska az intenzív mozgást tudja ajánlani Sári néninek, aki a kezét se képes már felemelni, viszont napjában kétszer ő is becsinál.
Ők azok, akiket korunk Mengeléje lovaglópálcájával hazafelé irányított, megspórolva még elpusztításuk költségeit is.
Nem ellenkeznek, hiszen az ő érdekérvényesítő-képességük valamennyiünk közül a leggyengébb.
Beletörődve sorsukba hallgatnak, és hallgatnak hozzátartozóik is, akiknek fogalmuk sincs, mit tehetnének egy ilyen helyzetben - sok közülük maga is súlyos megélhetési problémákkal küzd.
Hát nem egyszerűbb velük erősködni, mint kiüríteni Lőrinc barát, vagy Rasi egy-két szállodáját, esetleg megnyitni régebben bezárt kórházakat?
Hulljon a férgese, a nyugdíjrendszer úgyis az összeomlás határán áll, az egészségügy romokban, ha a kormányzatnak szerencséje van, az ilyen élhetetleneknek még a leszármazottait is megritkítja a vírus - fele munka-dupla siker, ugyebár...

POPPER PÉTER TANAI ORBÁN VIKTORRÓL, AZ ISKOLÁRÓL ÉS A DEMOKRÁCIÁRÓL

HVG ONLINE / KULT
Szerző: BI
2020.04.17.



  Tíz éve nincs velünk Popper Péter 
  pszichológus, író, tanár. Hogy látta az 
  akkor már és még ellenzékben lévő mai 
  miniszterelnököt? Mit gondolt a 
  nevelésről, az iskoláról, a vallásról vagy 
  a demokráciáról? Könyvein, interjúin, 
  előadásain ma is érdemes 
  elgondolkodni. Felidézünk párat.

  Popper Péter élete számokban és t

  titulusokban valahogy így nézett ki: 1933-
  ban született, filozófia-logika-pszichológia 
  szakos középiskolai tanárként először a 
  Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán 
  tudott elhelyezkedni 1957-ben, majd a 
  
Fiatalkorúak Átmeneti Nevelőintézetének pszichológusa lett. 1960-ban felvették az ELTE Jogi Karának Büntetőjogi Tanszékére aspiránsnak, 1963-tól a SOTE I. sz. Gyermekklinikáján tudományos munkatárs, majd tudományos főmunkatárs beosztásban dolgozott. 1969-ben lett a pszichológia tudományok kandidátusa, 1980-ban kinevezték docensnek, 1984-ben egyetemi tanárnak. A SOTE orvospszichológiai oktatási csoportjának vezetésével bízták meg, ezt a feladatot 1980-tól 1992-ig látta el.

1992–1994 között az izraeli Bar Ilan Egyetem vendégprofesszora volt, hazaérkezve 1994–1996 között Horn Gyula miniszterelnök személyes tanácsadója lett.

Ungváry Krisztián kutatásai szerint „Professzor” fedőnéven a Kádár-korszak titkosszolgálatának is dolgozott egy ideig: elsősorban a galerik ellen fellépő ügynököknek és rendőröknek tartott kihallgatási technikákról oktatást, illetve szakértőként közreműködött egyes kihallgatásokban.

Több egyetemen volt kedvelt sztárelőadó. Könyvei, televíziós műsorai rendkívül ismertté és népszerűvé tették szélesebb körben is. Hosszú betegség után, 2010. április 16-án hunyt el. Ő távozott először a „nagy pszichológus triászból” (Popper Péter – Ranschburg Jenő – Vekerdy Tamás), amelynek ma már egyik tagja sem él...


NEM ÁPRILISI TRÉFA

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2020.04.17.


Cipőárusok, butikosok, vegyes iparcikkek kereskedői nyitották újra húsvét után a kijárási korlátozás bevezetése miatt, néhány hete átmenetileg bezárt boltjukat, országszerte több helyen. Függetlenül az aktuális járványhelyzettől, néhány hetes kihagyás után, újra vásárlókat fogad egyre több olyan üzlet, amely nem az alapvető szükségletek szerinti termékeket forgalmaz. Ezért az állampolgárok továbbra is szabálysértést követnek el, ha betérnek. Egyre több helyen nyitnak újra az olyan iparcikket kínáló üzletek, amelyek látogatását az érvényben lévő kijárási korlátozások jelenleg nem engedélyezik a lakosságnak. A legnagyobb közösségi oldalon az érintett vállalkozói körből többen azt jelzik: nem várnak tovább, kinyitnak, hogy legyen újra bevételük. (Magyar Nemzet)

Igazi magyar vircsaft. Az egyik jogszabály, a 46/2020. (III.16.) Korm. rendelet nem tiltja (és ezzel engedi), hogy a szőnyeg, bútor, ruházat, textil, bőráru, villamos berendezések, sportszer, játék, óra-ékszer üzletek stb. reggel 6.00 és 15.00 óra között nyitva tartsanak, míg egy másik rendelkezés, a 71/2020. (III.27.) Korm. rendelet – amely a kijárási korlátozásról szól – egyértelműen rögzíti, hogy a polgárok a lakóhelyüket csak „alapos indokkal” hagyhatják el. Az alapos indokot a jogi norma 21 pontba rendezi, illetve sorolja fel. Tény és való, hogy a hosszú lista nem tartalmazza a divatáru üzleteket, a cipőboltokat, táskaárusokat és vegyes iparcikkboltokat stb., így ezeknek a kereskedelmi egységeknek a felkeresése a lakosság számára tiltott...

AZ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI NEM A DIÁKOK VALÓS TUDÁSÁT FOGJA TÜKRÖZNI

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2020.04.17.


- Gulyás Gergely csütörtökön bejelentette, hogy lesz érettségi, de nem kötelező mindenkinek és csak az írásbelit tartják meg bő két hét múlva.

- A tanárok szerint a kormányt most sem érdekelte a pedagógusok véleménye, szerintük el kellett volna halasztani az érettségit.
- A diákok az eredményeik miatt aggódnak, miközben a digitális oktatás terhe is rájuk nehezedik, ami szerintük sok esetben nem megfelelő.
- Úgy tűnik, hogy a nem továbbtanulni vágyó diákok sem nagyon élnek a halasztás lehetőségével. Még egy nem túl erős szakgimnáziumi osztály diákjai is kivétel nélkül nekifutnak az érettséginek, hátha sikerül.

Ha valaki úgy dönt, hogy nem akar érettségizni, akkor ősszel is megteheti - jelentette be Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a kormányinfón. Azt is bejelentette, hogy csak az írásbelit tartják meg, és csak a végzősök érettségizhetnek. Gulyás szerint „ha nem tartanának érettségit az országban, az nagyon komoly káoszt okozna a felsőoktatásban”.

Miután Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár egy héttel Gulyás bejelentése előtt nagyjából ugyanezt a tervezetet mutatta be az operatív sajtótájékoztatóján, tanárokból és szülőkből álló szervezetek és diákok kezdtek tiltakozni az ellen, hogy megtartsák az érettségit. A javaslatokat a kormány azonban nem vette figyelembe, így két hét múlva május 4-én érettségi.

A felsőoktatásnak kellett volna alkalmazkodnia, nem a közoktatásnak

Egy szegedi gimnázium tanárát kérdeztük arról a kormányinfó után, hogy mit gondol az érettségivel kapcsolatos bejelentésekről.

„Nagy újdonságot nem hallottunk, nem értem miért kellett eddig várni erre a bejelentésre. Mi, tanárok már hozzá vagyunk szokva, hogy sosem veszik figyelembe a javaslatainkat, de most a késlekedés miatt mégis volt egy kis reménykedés” - mondja a pedagógus.

A tanárnő szerint mindenki tisztában volt azzal, hogy nem lehet jó megoldást találni erre a helyzetre. Ők azt javasolták, hogy középszinten legyen megajánlott jegy, mert négy éven keresztül hallották ezeket a gyerekeket megnyilvánulni, pontosan tudják, hogy milyen a tudásuk és milyen jegyet érdemelnek. Az emelt szintű érettségi megtartásáról pedig talán el lehetett volna gondolkodni a felvételik miatt.

„Az a megdöbbentő, hogy a kormány kommunikációjában két dolog ütközik. Egyrészt arról beszélnek, hogy a legrosszabb forgatókönyvre készülnek és tömegével ürítik ki a kórházakat, másrészt meg berendelik a diáksereget érettségizni” - magyarázza.

Szerinte ez sem a járvány terjedésének megállítása, sem az oktatás felől nem volt egy jó döntés. Az érettségi napján a diákok ellepik majd a tömegközlekedési eszközöket, pedig közülük sokan maguk is krónikus betegségekben szenvednek, cukorbetegek vagy asztmásak, ráadásul rengeteg diák a nagyszülőkkel él együtt. Arról nem is beszélve, hogy a tanártársadalom nagy része is 50 pluszos, és sokuk szakmai ártalomként magas vérnyomással küzd...

LANTOS GABRIELLA: A NYOLCEZER LÉLEGEZTETŐGÉP ÉS A 36 EZER KÓRHÁZI ÁGY LETT AZ ÚJ KERÍTÉS

24.HU
Szerző: LANTOS GABRIELLE
2020.04.17.


"Amikor nagy terhelés alatt leszünk, 7500-8000 intenzív ágy és lélegeztetőkészülék kellhet majd"

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken a közrádiónak adott interjúban. Hozzátette, békeidőben 2000 ilyen készülék van, a többit elő kell teremteni, biztosítani kell hozzájuk személyzetet is.

Érdemes utánaszámolni a 8000 lélegeztetőgépnek, hogy kiderüljön, ez nem más, mint egy jól felépített rettegéskampány. Nem állít, hanem sugall, így bármikor csökkenthető a fenyegetettség.

Számolgassunk egy kicsit, vessük össze a magyar és európai fertőzés adatait azon információk alapján, amelyekhez egyáltalán hozzáférhetünk. (A worldometers.info bemutatott adatai a 2020. április 13-i állapotokat tükrözik. A portál az egyes országok hivatalos adatai alapján dolgozik, apró eltérések, csúszások lehetnek, mivel például Magyarországról nem minden nap van friss adat az intenzív osztályon kezelt betegek számáról. Ugyanakkor a trendeket, a nagyságrendeket tökéletesen érzékelteti az adatbázis.)...

SUTBA KELLETT DOBNI, AMIT 2022-RE TERVEZTEK

INDEX
Szerző: FÁBÁN TAMÁS
2020.04.17.


A koronavírus felforgatta a magyar politikát, a járvány elsősorban a kormány számításait húzta keresztül. Ennek ellenére a Fidesz a válság első szakaszából kihozta a maximumot, az ellenzék pedig hibázott, de ettől még politikai szempontból nagyon kemény időszak vár Orbán Viktorra. Változik-e az ellenzék 2022-es stratégiája? Orbán tényleg jó válságkezelő? Mennyire készülnek kemény időszakra a Fideszben? Elemzőktől és politikusoktól kérdeztük, milyen lesz a magyar politika a koronavírus után.

Március közepén indul a nyolcadik nemzeti konzultáció – jelentette március 10-én a kormánypárti Magyar Nemzet. A kormány olyan, az emberek igazságérzetét szerinte sértő kérdésekben kéri ki a magyarok véleményét, mint a börtönbiznisz, a gyöngyöspatai kárpótlás vagy éppen a bírák érzékenyítése. A nemzeti konzultáció eredményéből még tavasszal törvények születhetnek, állt a cikkben.

Egy héttel azután, hogy a koronavírus megjelent Magyarországon, a kormány még mindig azt remélte, hogy a világjárvány mintegy mellékes témaként átsiklik az országon, és nem zavarja meg az emberek igazságérzetéről szóló nemzeti konzultációját. Pedig ekkor már tízezer felett járt az Olaszországban regisztrált fertőzöttek száma, Európa vezetői pedig rendkívüli videókonferencián készültek a járványra...

SZIJJÁRTÓ LEGYŰRI ORBÁNT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.17.


Azt még valahogy tudomásul vettem, hogy Szijjártó Péter egyes szám első személyben fogalmaz a televíziós beszélgetésben; azt mondja, repülőt küldtem a maszkokért. Rendben van, ma egy külügyminiszter akkora hatalmasság, hogy egy szavára indulnak el repülőgépek Kínába, de bárhova máshova is. Egy személyben uralkodik egy komplett gépparkon. Ha éppen arra ébred, hogy kedve szottyan Ázsiába reptetni valamit, vagy hozatni onnan valamit, akkor csak egy telefon és máris ugrik a pilóta.

Tulajdonképpen még meg is kellene dicsérnem őt: nem farizeuskodik, nem álszenteskedik, vállalja önmagát, vállalja, hogy ma Szijjáró Péter a legnagyobb hatalmasságok közé tartozik Magyarországon. Mellesleg, ez látszik is az utóbbi időben: ha éppen nincs Orbán Viktor, ő az első számú ember, aki intézkedik, tárgyal, röpköd. Igyekszik is ezt megmutatni nekünk: naponta kerülnek fel róla újabb és újabb videók a közösségi oldalra. Nyilatkozik a nemzetközi sajtónak, erőteljesebb véleményt fogalmaz meg ma már, mint Varga Judit és Novák Katalin együttvéve. Időnként már-már az az érzésem támad, hogy Orbán Viktor kijelölte az utódját. Ami egyébként könnyen lehetséges, hiszen a külügyminiszter egy generációval hátrébb jár, mint főnöke, vagyis Orbán visszavonulásakor éppen érett lesz arra, hogy átvegye a stafétabotot.

Van tehát még legalább tíz éve Szijjártónak, hogy felvértezze magát Orbán erényeivel, és kellően taktikus, vagy ha kell, kíméletlen legyen. Ma még – lássuk be –, hiába is küldözgethet szabadon repülőgépeket anélkül, hogy ebbe bárki bele merne szólni, azért hiányzik belőle az a karizma, amivel uralni lenne képes az egész Fideszt. Oda lehet őt küldeni az oroszlán barlangjába, felveszi a harcot a CNN sztárriporterével, nem ijed meg tőle, magabiztos; beletanult ebbe a szerepbe...

CSINÁLD MAGAD - AVAGY ÁPOLÁSI KÉZIKÖNYV IS JÁR A KÓRHÁZBÓL HAZAKÜLDÖTT BETEGEK MELLÉ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KONCZ TAMÁS
2020.04.17.


Az országos tiszti főorvos szerint csak az otthon ellátható fekvő betegeket küldték haza. Rossz hírt kaptak azok, akik többször is találkoztak koronavírusos fertőzöttel.

Lényegében az Orbán Viktor által péntek reggel elmondottakat ismételte meg Müller Cecília az operatív törzs pénteki tájékoztatóján, ahol főként a kórházi ágyak felszabadításáról beszélt. Mint mondta, összesen 66 ezer ágy áll rendelkezésre a kórházakban, és ezeknek 65-70 százalékán fekszik is valaki egy időben – a mostani átalakítással így szerinte csak a kapacitás 15 százalékát adták át a jövőben érkező koronavírus-fertőzötteknek.

Ezek pedig érkezni is fognak Müller szerint, mivel a napokban felgyorsult a járvány növekedése: 24 óra leforgása alatt 111 újabb beteget regisztráltak, és 14 idős, krónikus beteg vesztette életét a fertőzés következtében – az országos tiszti főorvos úgy látja, lassan elérünk a tömeges megbetegedések időszakához. Eddig 41509 tesztet végeztek az ország nyolc, hivatalosan kijelölt laboratóriumában, 63-an kerülnek lélegeztetőgépre – a halottak közül többen korábban a Pesti úti idősotthon lakói voltak, ahol már 200-nál is több fertőzöttet tartanak számon. Elhangzott az is, hogy az 1763 jelenlegi hivatalosan elismert fertőzöttből 871 szorul kórházi ellátásra.

Ez azt jelenti hogy egy nap alatt 149 fővel nőtt a kórházban ellátott koronavírusos betegek száma, és hogy a fertőzöttek több mint felét kell már intézményben kezelni.

Müller Cecília elmondta, nem történhet meg, hogy a kórházakból olyan beteget küldenének haza, akit otthon nem lehet ellátni – mint hangsúlyozta, az intézmény szakmai grémiuma dönt egy-egy eset elbocsátásáról, és sokakat csak áthelyeznek, nem családjukra bíznak. 


Az elküldött betegek egy orvosszakmai és egy ápolási zárójelentést is kapnak, valamint egy kis kézikönyvet, ápolási tanácsokkal – a pakkban minimum három napra elegendő gyógyszeradag is van, ami kitarthat addig, amíg a család felveszi a kapcsolatot a háziorvossal. A Népszava kérdésére a tiszti főorvos azt mondta, a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz eddig még nem érkezett panasz arról, hogy daganatos, otthon elláthatatlan betegeket küldtek haza – tanácsot azonban már kértek és kaptak is tőlük a betegek hozzátartozói...

ITT OLVASHATÓ

JELENTSÜNK FEL MINDENKIT, AZ A BIZTOS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.04.17.


Hányszor és hányszor akadtunk már mi is ki azon, hogy Magyarországon a mai napig nagy hagyománya van a besúgásnak? A társadalom gyökereibe ivódott a házmester-mentalitás, a másik feljelentése, a szomszédok, néha családtagok bemószerolása. Egyszerűen képtelenek voltunk ezt kinőni az elmúlt évszázadban. Még jóval a kommunista ügynökök beszervezése előtt, a világháború idején esett meg az a történelmi szégyen, hogy a társadalom, valamint a hatóságok buzgóságának köszönhetően több százezer zsidót sikerült annak ellenére is Auschwitzba szállítani, hogy a német hadseregnek erre alig 200 embere volt. Ha nincs az óriási társadalmi „összefogás”, ma nem kellene úgy beszélni azokról az időkről, mint történelmünk egyik legsötétebb időszakáról.

Ugyan ma már szerencsére még csak hasonlóra sincs lehetősége az embereknek, nem állítanám biztosra azt, hogy hasonló nem fordulhatna elő manapság is, ha a körülmények úgy alakulnának. A gyűlölet eddig is gond nélkül hálózta be az országot, elég volt Orbán parancsa, a fanatikus hívők pedig azonnal ugrottak. Mentek békemenetelni, vagy köpködni, esetleg rugdosni a velük egyet nem értőket. Az internet legsötétebb bugyraiban is feltűntek, ahol sokan még csak az anonimitás mögé sem bújva mondják el, hogy mit kellene tenni a Gyurcsány-, vagy Karácsony-félékkel. Fiatalok és középkorúak, idősebbek és nagyszülő korúak is egyöntetűen anyázzák a tetű kommunista mocskokat, a gyurcsányista férgeket.

Ezekkel a kommentelőkkel nap mint nap lehet találkozni, szinte bármely hazai hírportál komment szekciójában, már ha épp nem tiltották ott is be a kommentelést. Azonban ma már messze nem csak oda szorultak, hiszen sokan saját csoportokba gyűlnek, ahol közösen anyáznak és gyűlölködnek. Na nem állítom egyébként, hogy ez egy kizárólag jobboldali dolog, mert messze nem így van, azonban én tegnap épp abba futottam bele sikeresen, amikor belebotlottam a Tiszteljük Dr. Müller Cecília tisztifőorvost! nevű csoportba. Gondoltam, majd nevetek egy jót azon, ahogy az egekbe magasztalnak egy olyan embert, aki eddig semmivel sem bizonyította azt, hogy neki valóban a tisztifőorvosi pozícióban lenne a helye. Biztos nagyrabecsülik az unokái, sőt az egész családja, csak itt most az kellene, hogy bizonyítsa is azt, hogy készen áll egy olyan fontos feladatra, mint amelyet most betölt. Fontos intézkedéseket kellene meghozni és időben reagálni a kialakult helyzetre. A Honfoglalás 2000 egyesület szerint ezt olyan nagyszerűen csinálta eddig, hogy a legmagasabb állami kitüntetés jár neki. Ezt most nehéz lenne bárhogyan is kommentálni, ezért ettől most eltekintek.

De visszatérve a már korábban említett Facebook csoportra, annak lényegében az a célja, hogy ott vélt álhíreket osszanak meg egymás között, majd felhívják mindenki figyelmét arra, hogy ezeket jelentsék
...

ITT OLVASHATÓ

MIHEZ NYÚLJ, HA BAJBAN VAGY? - AKINEK VAN MEGTAKARÍTÁSA, EZZEL SZÁMOLJON

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.04.17.


Hiába a hosszú távú megtakarítás, ha baj esetén csak nehezen vagy egyáltalán nem lehet hozzáférni. Akinek van némi tartaléka, érdemes végiggondolni, milyen sorrendben használja fel a megélhetéshez. Mutatjuk, mit érdemes kiszámolni.

Tömegesen veszítik el a munkájukat az emberek a koronavírus-járvány miatt meghirdetett vészhelyzet következtében, és még szerencsésnek érezhetik magukat azok, akik ha csökkentett mértékben is, de valamilyen jövedelemhez jutnak. Mint korábban megírtuk, mindössze a lakosság valamivel több mint harmadának van vészhelyzetre félretett pénze. De nekik sem mindegy, hogy a tartalék miben áll...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.04.17.



P U B L I C I S Z T I K A

Radnóti Sándor: Marosi Ernő 80

Kovács Zoltán: Most már


Másfél hónapja van tényleges járványhelyzet Magyarországon, ennyi idő többnyire elég szokott lenni Orbánnak, hogy uraljon bármilyen különleges szituációt. Most azonban messze nincs igazán alakító helyzetben, még mindig csak követi az eseményeket. Gyenge embereket hozott elő, az ijesztő méretű irányító minisztérium nehezen reagál, visszataszító vita a fővárossal és a nagy veszély: a társadalmi szétszakadtság. Hamarosan ez utóbbi lesz a legnagyobb baja, mert a lakosság egy része a maradékait is föléli, az állami ellátás nélkül maradt oligarchátus pedig hamar a nyakára nőhet.

A televízióban Parragh László vírusválság kérdéskörben nyilatkozgat. Ahhoz képest, hogy részt vett a kormány válságkezelő csomagjának létrehozásában, meglepően tájékozatlan, viszont ezt egy pillanatra sem rejti véka alá. Szinte bármit kérdeznek, arról vagy fogalma sincsen, vagy olyan is előfordul, hogy már a kérdésen is elcsodálkozik. Tájékozatlansága mellett őszinteségével magasodik hivataltársai fölébe. Ő tárgyszerűen kijelenti, hogy a föltett kérdésre nem tud válaszolni, ezzel szemben kollégái mindenre válaszolnak, akár képesek valami értelmeset mondani, akár nem. Parragh nem tud, de udvarias köhintéssel máris várja a következő kérdést, amit megint nem lesz képes megválaszolni.

Április 6. ebben a meglehetősen egyhangú tájékozatlankodásban is nevezetes nap. Az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt, a riporter afelől érdeklődött, miért épp azokat az ágazatokat támogatja a kormány, amiket támogat, miért nem ott avatkozik közbe, ahol már most is sokan vesztették el állásukat. Parragh ezt válaszolta: „Most erre mit mondjak? Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és most is megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni.”...

Simonovits András: Nyugdíjstratégia járvány idején

Losoncz Miklós: Brexit, koronavírussal súlyosbítva


Nem utolsósorban pártja befolyásos csoportjának nyomására Boris Johnson brit miniszterelnök továbbra is elutasítja az év végén lejáró átmeneti időszak meghosszabbítását. Teszi ezt annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli kapcsolatrendszer rendezéséről folyó tárgyalásokat addig nem lehet befejezni. Ennek nyomán fokozódik az EU-ból való, súlyos gazdasági következményekkel járó, rendezetlen brit kiválás kockázata. Tavaly decemberi választási győzelme óta a brit miniszterelnök a szuverenitás és a kereskedelempolitikai autonómia visszaszerzése jegyében mind lazább kapcsolatokra törekszik az Európai Unióval...

Váncsa István: Tiprani csak pontosan, szépen

Hanák András: Kiterítenek úgyis

Tóth Mihály: Közveszély és rémhír

Novák Attila: Avraham Bogatir nagy futása

Gadó Gábor: Börtönök és betegek

Molnár Erzsébet: Magad, Uram

Hegyi Iván: Éljen Rákosi (Gyula)!

Szenczi Tóth Károly: Orvosi történetek

Dobrovits Mihály: A koronavírus Iránban

Varga György: Innováció – a tükör

Széchenyi Ágnes: Lukácsy András 90

V I S S Z H A N G

Bokros Lajos: A lila tehén

Szabó S. András: Vírus és realitás

(Tarródy) Nagy György: Helyesbítés


P Á R A T L A N

Haskó László: BIRODALMI LÉLEGEZTETŐK

msz: ORVOSSÁG

aha: KIVÉTELES

(avar): FORDULT A KOTTA

d. magyari: VÍRUSIRÁNYULTSÁG

nyerges:. A MODELL

Lévai Júlia: OLVASÓ NÉP

pá-ti-: HA JÖN EGY NYOMÁS

makszi: ÉRETTSÉGI?!

-átkai: SZAGÉRTŐ

-hg-: STABILITÁS

Völgyi Ferenc: KACSINTÁS

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRDALOM
Szerző: ÉS
2020.04.17.


F E U I L L E T O N

Demény Péter: Íriszillat és szarszag

INTERJÚ

Kőszeghy László: „Vagy igaz, vagy nem – nincs mese”
Beszélgetés Farkas Katalinnal, a CEU egyetemi tanárával

K R I T I K A

Csehy Zoltán: Izmos rozsomák

Ismeretlen szerző: A Nibelung-ének. Fordította Márton László. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 656 oldal, 5990 Ft

Márton László a szöveget nem heroikus vagy nemzeti eposzként, hanem regényként kezeli, melyben például a férfi–nő viszonyok asszimetriái a mítoszból a történelembe tartó és a történelemből a mítoszba vágyó határátlépésekben rajzolódnak ki a legélesebben. A mitikus őscsodákat végrehajtó Siegfried halálával és Attila hunjainak megjelenésével (a hun udvari környezet és társadalom festése nagyban hasonlít a félig pogány, félig keresztény magyarság világához), sőt, már talán az ősprimitív tisztaság illúziójából a szerelem civilizáló hatására kilépő xanteni Siegfried beilleszkedésével a burgundi lovagi etika szabályrendszerébe a mítoszi köd is egyre oszlékonyabb, a varázsmese egyre illékonyabb, s egyre inkább a történelemformáló erők pszichoszociális aspektusai kerekednek felül. Márton fergeteges drámai gócpontokat teremt a nyelvi megformálás merészségével és dinamikájával, s olykor az irónia nehezen felfejthető alakzataival aknázza alá a patetizmusra amúgy is kevéssé hajlamos szöveget...

Darida Veronika: Ex libris

Szabó Attila: Az emlékezet színpadai
Imre Zoltán: Az idegen színpadra állításai
Kérchy Vera: Médea lányai
Markus Joss, Jörg Lehmann (szerk.) : A dolgok színháza

Markó Béla: Az emlékezés etikája

Várady Tibor: Mi történt Écskán? Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2019, 185 oldal, 3500 Ft

Oly módon Trianon-könyv ez elejétől végéig, hogy alig beszél Trianonról, viszont annál többet azokról, akik nemhogy egy országra, de még szeretteikre sem viselnek igazán gondot. Túlzásnak tűnik? Periratok, levelek, számlák bizonyítják. A múlt az egymás mellé illesztett dokumentumokban egészen másnak mutatkozik, mint ahogy a történelemkönyvek írják. De azért szeretet is van ebben a dokumentum- (és esszé-)regényben, a szerző szeretete a soknemzetiségű Bánát iránt, ahol talán mégis úgy lehet túlélni sok mindent, hogy nem szabad tudomásul venni a történelmet. A nemcsak jogászként, hanem íróként is kiváló Várady Tibor tűhegyes iróniával mutat rá, mi a megoldás...

Zalán Tibor: Múltba hatoló jelen

Tóth Erzsébet: A macskám Pasolinit olvas. Nap Kiadó, Bu­da­pest, 2019, 240 oldal, 3500 Ft

A szövegek nagy időtávot ölelnek fel a fiatal írók emlékezetes, nyolcvanas évekbeli szentendrei tanácskozásától Fekete Vincéig vagy Pollágh Péterig, a napjainkban még fiatalnak számolt költőkig. A gyűjtemény nyitányában székfoglalót, kérdést episztolában megválaszoló emlékezést, illetve újabb Szentendre-boncolgatást találunk. Ezekben kapjuk meg, esszenciálisan, Tóth Erzsébet nézeteinek fogalomtárát; emlékek és állásfoglalások keverednek bennük költőhöz illendő rapszodikussággal; bátorság – és olykor vagdalkozás – az állításokban, axiómák a kimondásban, kíméletlenség az ítéletekben...

Géczi János: Állati szimbólumok

Vígh Éva (szerk.): Állat­szim­bó­lum­tár. Balassi Kiadó, Budapest, 2019, 398 oldal, 5400 Ft

A zooszimbolika, amelynek leginkább az emberi közösségek etikai szabályozásában jutott és jut szerep, több évezredes történettel rendelkezik. Némelykor elrugaszkodási pontokként ragadhatóak meg a tudományos állatan által is elfogadható ismeretek. Fontos állomásai közismertek és hivatkozókra is találtak – Plinius leírásai révén, a Physiologus másolatai kapcsán, Sevillai Isidorus és munkatársainak középkorban sokat forgatott enciklopédiája jóvoltából, vagy a reneszánsz kézikönyvek, a skolasztikus és a reneszánsz állatvilágról gondolkodást egyként hűséggel megjelenítő bestiáriumok közvetítésével tanulmányozhatók az állatértemezések európai változatai. Az állatjelképek bemutatására vállalkoznak a szerzők (köztük, a középkori és a reneszánsz passzusokat jegyző Vígh Éva mellett Újvári Edit, aki a Biblia és a régi magyar művelődéstörténet, Barna Gábor és munkatársai, akik a néprajz, Tüskés Anna, a magyar művészettörténet felől közelítenek a tárgyhoz)...

Weiss János: „Életem javát diktatúrákban töltöttem”

Az ÉS könyve áprilisban – Nádas Péter: Leni sír. Válogatott esszék, I. kötet. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 483 oldal, 4499 Ft

Nádas politikai gondolkodásának kiinduló pontja az 1992-ben megjelent Párbeszéd című kötet, amely 1989-ben készült beszélgetéseket tartalmaz. A könyvben Richard Swartz és Nádas beszélgetnek egymással. „Ha […] annak a változásnak, amely Európa keleti felén most elindult, van valamilyen esélye, akkor szükségszerűen el fogunk jutni egy olyan pontra, ahol éppen e kétféle tartásnak, életfelfogásnak és élettechnikának kell egymással szembesülnie. Akár élesen konfrontálódnia.” (Párbeszéd, 122.) Ez Swartz szólama, ő a konfrontálódásban, a kibeszélésben hisz, Nádas viszont azt szeretné, ha a keleti tartás hozzá tudna igazodni a nyugatihoz. 1992-ben Vajda Mihály még ezt írta: „[Vannak tényezők, amelyek] jelentősen hátráltathatják, de hitem szerint megakadályozni nem tudják valamifajta […] jóléti társadalom kialakulását. – Szabadságra ítéltettünk? Remélem.” (A történelem vége?, Századvég Kiadó, 1992, 103.)...

György Péter: Út az Artworldbe
Maurer Dóra

De akármint is: a különböző folyamatokból végül ki- és leválaszthatóak egyes művek, ahogyan az elkerülhetetlenül a Tate Modern kiállításán is történt Mauerrel, és amúgy mindenkivel, akinek a múzeumok, galériák kiváltságos tereiben való szereplésből kijut. Maurer pályafutása kiemelkedően fontos állomásához érkezett. A Tate Modern, a Juliet Bingham által szerkesztett katalógus, az artworld nagy, mágikus globális/univerzális birodalmában, szakrális terében kiállítani nagyszerű, hiszen az vitathatatlan elismerése hosszú évtizedek konzekvens munkásságának...

Osváth Gábor: Tomáš és Tom

(Tom Stoppard: Leopoldstadt, Wyndham’s Theatre, London)

Stoppard nálunk főként mint a Rosencrantz és Guildenstern halott szerzője ismert, pedig életműve több tucat színpadi darabot (köztük megannyi átiratot, fordítást is) magában foglal. A 82 éves író új művét, a Leopoldstadtot a brit színház az életmű lezárásaként köszöntötte debütálásakor, s egyben mint Stoppard „legszemélyesebb darabját”. És valóban, a személyesség már a témaválasztás által is megfogalmazódhat bennünk: Sir Tom ugyanis 1937-ben cseh zsidó család fiaként született, Tomáš Straussler néven; még kétéves sem volt, amikor szüleivel elhagyta az óhazát. Apja halála után brit férfi vette el anyját, s így lett Tomášból Tom...

Báron György: Hidzsáb nélkül

(Tuniszi terápia. Tuniszi–francia film. Rendező: Manele Labidi. A ruha szabaddá tesz. Francia–algériai–belga–katari film. Rendező: Mounia Meddour.)

Bátor és okos film a Papicha (ez az eredeti címe, a magyarított címnél – A ruha szabaddá tesz – nehezen tudok elképzelni ízléstelenebbet), amely szörnyű állapotokat mutat ugyan, de remény ragyogja be, amelynek aranyfedezete a törékeny-bájos hősnő kőkemény karaktere. Labidi bő két évtizeddel később játszódó filmjében azt láttuk, ha lassan is, de finomul arrafelé a kín, vagyis a remény nem alaptalan – csak idő kell kivárni...

Rákai Zsuzsanna: Eddig legalább mindig volt itt valaki

(A Berlini Filharmonikusok, Neue Vocalsolisten Stuttgart, Sir Simon Rattle koncertje)

A rendezvény különlegessége egyrészt természetesen a program megválasztásából fakad. A hangverseny eredetileg ugyanis a tavaszi szezon egyik rendes, hétköznapi, a hallgatóság tényleges jelenlétét igénylő estje lett volna, amikor azonban a valóság közbeszólt, és a koncertet a virtuális világba helyezte át, kiderült, hogy a műsorra tűzött kompozíciók kivételesen jól tudnak alkalmazkodni ehhez a bizarr szituációhoz is. Egészen egyszerűen azért, mert ahogyan azt az egyes alkotások megszólaltatása előtt rögzített interjúkban a dirigens, Rattle ki is fejti a felvételen, Berio és Bartók két műve voltaképpen pontosan ugyanazt teszi, amit az online hangverseny furcsa, idegen és zavarba ejtő újdonsága: emlékek, idézetek és kollázsok segítségével fogalmaz meg kérdéseket azzal kapcsolatban, mi mindent jelenthet a művészet, a műalkotás és általában véve a kulturális kommunikáció a modern társadalomban...

Molnár Zsófia: Exegi monumentum

A színpadi élőszó bennszakadt, a videokultúra viszont virágzásnak indult. Így idén április 11-én nem csupán írott formában árasztották el a netes felületeket a válogatott versek, hanem az archívumok gyöngyszemei mellett friss mozgóképes anyagok is megjelentek. És nem, ne a Vers mindenkinek steril stúdiófelvételeire gondoljunk, színházi alkotóink szerencsére ennél jóval találékonyabbak...

Fáy Miklós: Mahler szűk szava

(Mahler: 2. szimfónia – a Budapesti Fesztiválzenekar honlapján)

A lényeg, persze, pont nem itt van. Nem az számít, hogy mennyit változtat a közvetítés az eredeti koncerten, hanem hogy mégis fogható, érzékelhető, átélhető egy teljes értékű interpretáció, ami többé-kevésbé egyenes úton, határozott léptekkel jut el addig, hogy hitelesen tomboljon a sok hangszeres, ujjongjon a kórus, hogy feltámadunk. Hogy az egész ne úgy hangozzék, hogy az ember a végén azt mondja, milyen nagy mágus ez a Mahler, még önmagát is csaknem meg tudta győzni...

Grecsó Krisztián: Főtámogató

(„AkoxVlog ::: 20E05 • NAGYSZOMBAT”, YouTube, április 11.)

Mindez akkor, amikor a kulturális területen dolgozók húsvétja nem egészen nagyszombati módon alakult, és számukra a feltámadás is gyalázatosan elmaradt, amikor a profik sem jókedvükből veszik fel magukat egyetlen nyomorult telefonnal, hogyan készíthet valaki efféle minőségi adásokat? A színészek, zenészek, írók magányos felvételei azért olyanok, amilyenek, mert betartják az egészségügyi rendelkezéseket, konkrétan mert a színház zárva, mert a technikai kollégákkal nem lehetnek egy térben...

Végső Zoltán: Zenével túlélni

(Chick Corea húsvéti online közvetítése otthonából – Facebook, április 12.)

Corea célja a sessionjeivel az esendőségre is felhívni a figyelmet, olykor neki is frissíteni kell az óriási repertoárral és a jazz történetével írt memóriáját, ahogy mondja: nem jön kézre kapásból minden darab. A Reverie-t már régen játszotta, lassan szedte össze a hangokat, és ez az újra rátalálás az, ami a megroggyant világ hiteles szimbóluma lehet. Ám Corea szeánsza nem patetikus, éppen hogy szikár, natúr, a maga egyszerűségével engedi, hogy közös nevezőn érezzük magunkat vele.

I R O D A L O M

Szív Ernő: Árvaság (6)

Nem azt mondom, hogy csalódást éreztem. Vagy hogy meglepetés ért. De megütött, rám koppintott valami nem várt, mégsem egészen ismeretlen érzés mégis, hogy ez ilyen, ez a valóság, ilyen lenne a vágy, a kíváncsiság tárgya, így néz ki, nem bizonyos magazinok női alakjai állnak és hangoskodnak a meleg gőzben, nem nyúlánk, arányos testek fehérsége világítja meg a szürke párát, nem almakerek mellek engedik alácsöpögni a habot, hanem, hanem micsodák. Elhasznált női testek voltak, gyűrt és összeereszkedő, egymásba folyó rétegek, szabálytalan és már megfáradt idomok, hatalmas, lógó mellek, tomporok, vaskos combok, visszeres lábszárak, afféle kisvárosi barokk a szocializmus ihletettségében. Száraz kiskertek, vasak árnyékában termett idős, emberi testek. A fiatal testek is idősek voltak. Forgolódott a sok hús a gőzben, boldogan elsiklott egy szappan...

Szathmári István: A köldök nélküli ember

És ilyenkor felállt, és úgy érezte, csak rá süt a nap, és indult a ház felé, ahol az udvaron baromfik hangoskodtak, és időközönként felkurjantott a hatalmas kakas, tudta, mindig rossz időben, délben, kora délután vagy éppen sötét éjszaka, hajnalban, reggel sohasem, mintha megtiltották volna a cifra madárnak, haladt a gondosan megnyírt sövény mellett az otthonához, ahol a fiú, a jövendő orvos, felnőtt, akadályok nélkül, ha tehette, vastag könyveket vásárolt neki, de az erdőbe is kivitte néha, hogy csak tapasztaljon a gyerek valami mást is, de amikor serdülni kezdett, mikor halvány szőrszálak serkentek ki az orra alatt, mikor órákra bezárkózott a szegényes fürdőszobába, vagy kulcsra zárta piciny szobájának ajtaját, úgy gondolta ez a nagydarab, kérges kezű ember, hogy elárulták őt, de ha a kocsmából hazafelé tartott, övé volt a világ, megjutalmazom az asszonyt, elvégre ő szülte, fogadkozott, és felforrt vérrel lépte át a küszöböt, és szólította párját, de ez is csak a játék része volt, igen, mert mindig tudta, hol találhatja ezt a kissé tartózkodó hitvest, aki, ha jól bepörgették, hajlamos volt anyái gátlásait, berögződéseit magáról levedleni, és úgy omolni a férje ölébe, ahogy az itt nem szokás...

Berta Ádám: A szótagok

Húsz perc után kinyitottam a szemem. Nedvesnek éreztem belül a szemhéjam szélét. Jó érzés volt.

Miután beléptem a szobába, becsukta az ajtót, aztán meggyújtott egy füstölőt. Behallatszott a forgalom a főútról. Az ablakhoz lépett, becsukta. Levegőtlennek tűnt a szoba.

A fehér ingest néztem. A hevenyészett oltár felé fordulva énekelt. Az énekben volt egy-két ismerős szó, govinda, guru, ilyenek. A dallam nem volt monoton, de túlzottan magával ragadó sem.

A fehér inges a keleti mester fényképe előtt sorakozó tálcákon pakolászott. Egy kis, fényes pikszis rizsszemekkel volt tele. Meggyújtotta a rizsszemek tetejét, néhány rizsszem megpörkölődött, aztán kialudt a tűz. A fotó elé tolt tálcák egyikén könnyű szövésű, összehajtogatott kendő hevert. A fehér inges egy másik, laposabb aljú kis pikszisből néhány szem rizst helyezett a kendőre. A harmadik fényes kis edényben víz volt. A fehér inges az egyik virág szirmait a vízbe tunkolta, aztán néhány csepp vizet a szirmokról a kendőre rázott. A kendőre előzőleg rizsszemeket és egy külön tégelyből némi hamut szórt, a fehér vásznon szürke hamu, rizs és víz találkozott. Ez nyilván engem szimbolizál, gondoltam...

Istók Anna: A szemérem határai


Buszon utazom. Szűz vagyok, és szerelmes.

Kezemben egy nagyobb reklámszatyor, benne egy féltve őrzött ajándék valakinek, akinek sűrű pillákkal takart, álmodozó, fekete a szeme. Két nappal ezelőtt csókolt meg először, azóta a föld felett lebegek. Úgy érzem, a világ csak csókból áll, mindenütt szerelmespárokat látok, cirógat az első igazi szerelem tisztasága.

Anyám nem beszél nekem a férfiakról.

Nem tudom, mi történik a csók után, minek kell jönni, mi jöhet, ami szebb, tökéletesebb ennél. Tudok a közösülésről, de nem tudom, hogy néz ki a fasz. Hogy köze van-e a romantikához, azt végképp nem. Saját vaginámat is alig ismerem, homályos fogalom számomra a szemérem, egyébként még közel húsz évig az, mire hosszú évek várakozása után végre teherbe esem...

Szánthó Erika Emma: Csókolom

De amiért végül felmondtam: egyszer az egyik fedélzeti kabinban szarszag van, bennreked, levegőtlen a szoba. Lehajtható ágy, kisasztal, ásványvíz, két pohár, kanapéágy, pipacsos kép, két karosszék kék huzattal, mintha minden rendben lenne. Helyükön vannak a díszpárnák, a fogmosó pohár, a fürdőt nem használták. Aztán a szemetesben megtalálom a sztómazsákjait. Édesanyának is voltak, egyszerre nem bántó, jó a szag. Az utolsó két évében édesanya vastagbelét kivezették a hasfalára. A vendégem így tud üríteni. Aztán ez is milyen: valami élénk gyerekkori emlék villan fel, egyedül vagyok, tehetetlenül, egyszerre nehéz minden tagom, mintha ólomból volna, ülj csak le. Dehogy ülök. Elgyengülök, elvágódom. Meg akarok halni, itt ebben a szagban, fáj, gondolom. A hullámok mossák, ringatják a hajót. Úgy látom édesanyát, mintha valóságos volna. Egy ágyat szeretnék lúdtollal, dunyhával. Nem tudom, meddig fekszem így, suttogást, kiabálást hallok, valamelyik igaz. Kinyitom a szemem, Ewa, a recepciós térdepel mellettem, szőke és csúnyácska, meglegyint, erővel, tudom, hogy nem kedvel. Hagyd már abba a rohadt hisztit...

Székely Szabolcs: 51.

Székely Szabolcs: 52.

Székely Szabolcs: 55.

Solymosi Bálint: A Rózsafüzér Királynője avagy egy utazó napjai

ITT OLVASHATÓ