RÁADÁS: HOFI EGY KIÖREGEDETT VADÁSZKUTYA (1991)

YOUTUBE
Szerző: HOFI GÉZA
1991

  Amikor még fiatal voltam, 

  Erdőbe vittek ahol vígan kóboroltam. 

  Űztem én a nagy és kis vadat, 

  Jutott nekem mindig néhány apró kis falat. 

  Régen volt! 

  Az évek jaj, szép lassan teltek, 

  Míg loholtam én, mások vígan pihentek. 

  A lábam szívem már nem fiatal, 

  Az ígéretekből maradt egy dal. 

  Egy kiöregedett vadászkutya, 

  Vonyítva ül a kátyúba. 

  A hűséget én nemcsak mutattam, 

  Emlékezz rá, érted mennyit ugattam. 

  Ti kiöregedett vadászebek, 

Csont helyett jött a nyugdíj rendelet, 

Értetek a szívem majdnem megszakad. 

Hogy hittem én, én ifjú állat, 

Jó lesz nekem majd mindenkor tenálad. 

Hisz a gazda mindig úgy kényeztetett, 

Csak gyomorrontáskor éheztetett. 

Egy kiöregedett vadászkutya, 

Vonyítva ül a kátyúba. A hűséget én nemcsak mutattam, 

Emlékezz rá, érted mennyit ugattam. 

Ti kiöregedett vadászebek, 

Csont helyett jött a kamatadó rendelet, 

Értetek a szív majd megszakad. De a rosszban jó, hogy ugatni már szabad, 

Hogy ugatni már szabad, 

Hogy ugatni még szabad! 

Nem tudom én mit hozz a holnap, 

Az új kutyák mind frissen csaholnak. 

Nem tudok én mást vonyítani.

 Az igazságból elveszett... 

Az igazságból elveszett... 

Az igazságból elveszett az "i"!

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: HOFI - NEVEZZ CSAK CUCINAK!

MIKROSZKÓP SZÍNHÁZ
Szerző: HOFI GÉZA
1982.

  Nevezz csak Cucinak!

  ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: HOFI KABARÉMIX

YOUTUBE
Szerző: HOFI GÉZA
.

  Hofi kabarémix

  ITT HALLGATHATÓ MEG

RÁADÁS: HOFI DALOK

YOUTUBE
Szerző: HOFI GÉZA
?

  ITT HALLGATHATÓ MEG

RÁADÁS: HOFI - ÉLELEM BÉRE

MIKROSZKÓP SZÍNPAD
Szerző: HOFI GÉZA
2000.

  Élelem bére...

  ITT HALLGATHATÓ MEG

RÁADÁS: HOFI GÉZA1989 SZILVESZTERÉN

YOUTUBE
Szerző: HOFI GÉZA
1989.

  Hofi Géza 1989 szilveszterén...

  ITT HALLGATHATÓ MEG

RÁADÁS: HOFI - ÉPÍTEM A CSATORNÁMAT

MIKROSZKÓP SZÍNHÁZ
Szerző: HOFI
?

  Építem a csatornámat...

  ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: HOFI - TISZTA ŐRÜLTEKHÁZA

MIKROSZKÓP SZÍNHÁZ
Szerző: HOFI GÉZA
1980.

  Tiszta őrültek háza... 
  MIkroszkóp Színház, 1980.

  ITT NÉZHETŐ MEG

HOGY ÁLL ÁT EGY AUTÓGYÁR PÁR NAP ALATT LÉLEGEZTETŐGÉPEK GYÁRTÁSÁRA?

INDEX / TECH
Szerző: TÓTH BALÁZS
2020.04.12.

Az elmúlt hetekben nagy ígéreteket tettek az amerikai autógyártók arról, hogy rengeteg lélegeztetőgépet fognak legyártani az eszközhiányos kórházaknak, hiszen most erre van a legnagyobb szükségük, hogy életben tudják tartani a súlyos koronavírusos betegek ezreit. Donald Trump elnök határozottan felszólította a cégeket, hogy cselekedjenek, álljanak át veszélyhelyzet alatti működésre, ami nem érhette őket meglepetésként, az Egyesült Államoknak külön törvénye van arra, hogy mire kötelezhető az ipar ilyen katasztrófahelyzetekben.

Ezt a törvényt persze háborúban szokták bevetni, és az elmúlt évszázadban volt is rá példa, amikor a Ford bombázókat gyártott, a GM meg kétéltű járműveket a katonaságnak. A mostani helyzet nemcsak abban más, hogy nincs semmiféle háború, a hiányzó termékek is nagyon mások. A gyártósorokat könnyebb áthangolni autóról valamilyen másik járműre, mint a nulláról belevágni egy rendkívül összetett és kifinomult orvosi eszköz előállításába...

ITT OLVASHATÓ

A NÉGY FAL KÖZÉ ZÁRVA GYORSABBAN LESZ A PSZICHÉS TERRORBÓL FIZIKAI ERŐSZAK

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.04.12.

A koronavírus-járvány világszerte ráirányította a figyelmet a családon belüli erőszakra, amelynek áldozatai most különösen nagy veszélynek vannak kitéve. Kínától az Egyesült Államokon át Európáig a szokásosnál jóval többen kérnek segítséget azért, mert lelki vagy fizikai erőszakkal szembesülnek a négy fal közé zárva. 

Azon túl, hogy az áldoztok most a nap 24 órájában össze lehetnek zárva bántalmazójukkal, maga a válság is súlyosbíthatja a helyzetet. Korábban a 2008-as gazdasági összeomlás és a Katrina hurrikán pusztítása idején is megfigyelték, hogy hirtelen megnőtt a családon belüli erőszak áldozatainak száma.

Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban nagyjából tíz nappal a szigorú kijárási tilalom bevezetése után kezdtek özönleni a bántalmazásos esetekről szóló hírek. Nagy-Britanniában két hét alatt 25 százalékkal nőtt a telefonon segítséget kérők száma.

Előzetesen sehol sem gondoskodtak az áldozatok extra védelméről, de az olasz és a francia kormány utólag üres szállodai szobákat ajánlott fel, hogy elkerüljék a fertőzés terjedését. A spanyolok és a franciák ezen kívül arra biztatják a nőket, hogy kérjenek segítséget a gyógyszertárakban. A Kanári-szigeteken még kampányt is indítottak a hatóságok, hogy akinek segítségre van szüksége, csak mondjon annyit a patikusnak: „Maszk-19”.

Grönlandon pedig, ahol csaknem az emberek harmada élt át gyerekként szexuális bántalmazást, egészen szigorú intézkedésre adták a fejüket: a fővárosban betiltották az alkohol árusítását.

Hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár is arról beszélt egy videóban, hogy

a járvány megfékezéséhez szükséges korlátozások bántalmazó férfiak csapdájába csalhatják a nőket,akik most a rendőrségre, az egészségügyre és a szociális ellátórendszerre is kevésbé számíthatnak. 

Ezért arra szólította fel az országokat, hogy támogassák az online segítő szolgáltatásokat, a témával foglalkozó civil szervezeteket, és biztosítsák, hogy az igazságszolgáltatás utolérje az elkövetőket...

ITT OLVASHATÓ

A KORONAVÍRUSSAL EGYÜTT AZ IDEGENGYŰLÖLET IS TERJED A VILÁGBAN

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2020.04.12.

Kínában a hivatalos adatok szerint sikerült megfékezni a COVID-19 terjedését, az ország viszont gőzerővel készül a járvány második hullámára, amelyet a hírek szerint a külföldről hazatérő polgárok hurcolnak haza. A javarészt európai egyetemeken tanuló, az intézmények bezárása miatt hazatérő kínaiak között a határok lezárása előtt legalább 500 fertőzöttet találtak. A kormány attól tart, hogy miközben szerintük még Vuhanban, a fertőzés legnagyobb gócpontjának számító városban sem mutattak ki a helyiek között új megbetegedést, a hazatérő külföldiek a fertőzés újabb hullámát indíthatják el a városban. 

A hazatérő helyieken kívül persze mindenki gyanús, aki külföldről érkezik, az európaiak és az afrikaiak pedig különösen azok. Kantonban sorra mondják fel a helyi afrikai kisebbség albérleteit, hotelszobát sem adnak ki nekik, az utcára kényszerült embereket pedig folyamatosan vegzálják, mert attól tartanak, hogy ők terjesztik a vírust.

Azokat, akiket nem tesznek utcára, a CNN szerint kéthetes házi karanténra ítélik (ennek megszegése esetén akár deportálhatják őket is az országból, ahogy ez egy ausztrál nővel meg is történt), még abban az esetben is, ha az elmúlt időszakban nem hagyták el az országot, és nem is álltak kapcsolatban igazolt beteggel...

ITT OLVASHATÓ

HÚSVÉTI „AJÁNDÉK”: A KULTURÁLIS SZAKMA MEGALÁZÁSA - CSÓTI CSABA A RAVASZ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSRÓL

168 ÓRA
Szerző: SÁNDOR ZSUZSA
2020.04.12.

A húsvéti szabadságolások kellős közepén jelent meg a hír, hogy a kormány elvenné a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszát. Amennyiben a törvénymódosítás tervezetét a parlament kétharmaddal elfogadja, már idén november 1-től hatályba lép. Ezzel azonban az ágazatban dolgozó, többségében diplomás értelmiségiek jelenét és jövőjét teszik teljesen bizonytalanná. Az EMMI Nagypéntek előtti este értesítette levélben a törvénymódosításról néhány szakszervezetet, azt is előírva, hogy a szakma észrevételeit április 14-én reggel fél 9-ig kell visszaküldeni. Az egyik legszebb keresztény ünnepet így most több ezer muzeológus, könyvtáros, levéltáros, közművelődési szakember töltheti aggódással és félelemmel. A kulturális területet is képviselő szövetségnek, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, Csóti Csaba válaszolt a 168 Óra kérdéseire.

A közalkalmazotti státusz eltörlése a kormány húsvéti ajándéka a kulturális szakmának? Váratlanul érte önöket a hír?

Igen is, meg nem is. Körülbelül fél éve lehet sejteni, hogy a kormány erre készül. Előzménye is volt már ennek, ugyanis a szakképzésben dolgozó szakoktatók közalkalmazotti státuszának elvesztését már tavaly novemberben megszavazta kétharmaddal a parlament. Második lépésként kerültek most sorra a könyvtárak, levéltárak, múzeumok, közművelődési intézmények munkatársai és az előadóművészek. Valószínűleg egyes országos intézmények vezetőivel külön is egyeztetett Orbán Viktor vagy Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár. De a szakszervezetekkel, szakmai szervezetekkel, semmilyen tárgyalás nem folyt. Arra pedig egyáltalán nem számítottunk, hogy éppen húsvétkor értesítenek minket erről.

Vélhetően a minisztérium úgy kalkulált, hogy ilyenkor senki nem fog erre figyelni, és az ünnepek miatt a szakma sem tud majd felkészülten reagálni.

Az biztos, hogy a törvénymódosítás előkészítése hónapig tarthatott, tehát nem függ össze a koronavírus miatti sürgős gazdasági intézkedésekkel sem. Vagyis a rendelkezést akár az ünnepek előtt és után is közzé tehették volna, és most a kulturális szakmának nem kellene kapkodni. Csakhogy az EMMI Nagypéntek előtti este értesítette levélben a közgyűjteményi szakszervezetet, míg a művészeti szakszervezeteket még erre sem méltatta. Tájékoztattak ugyanakkor egy e területen nem jelenlenlévő szakszervezetet, akik közzé tették a tervezetet. A kapkodás eredménye: az ünnep úgy telik a kulturális területen, hogy senki sem tudja mire megy be dolgozni kedden.

Voltaképp egy egész szakmát megaláztak a húsvéti időzítéssel.

Inkább úgy mondanám: nagyon nem méltó ez az eljárás a szakmai egyeztetéshez. Ugyanakkor nem lep meg túlságosan.

Tavaly októberig vezettem Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetét, és rendszeres megtörtént, hogy egyik este megkaptuk egy törvénymódosítás szövegét, azzal, hogy másnap reggelig véleményezzük.

Mi szüksége van a kormánynak arra, hogy a kulturális szférában megszüntesse a közalkalmazotti státuszt?

Emögött szerintem elősorban egy régi, ostoba szemlélet húzódik meg, amely szerint a közalkalmazotti lét elkényelmesíti a dolgozókat, akik aztán nem csinálnak semmit.

Van benne igazság?

Nincs, mivel a szakmai elhivatottság nem a státusztól függ. A közszféra ágazataiban nem a profitszerzés a cél. A kulturális szférában például fontos közművelődési célokat szolgálnak, és ehhez meg kell teremteni a feltételeket: az intézményeknek hosszú távon kell biztosítaniuk a munkatársaik szakmai fejlődését. Ehhez állandóság, tervezhető pályamodell kell. Épp ezért alkották meg 1992-ben a közalkalmazotti törvényt, amely a rendszerváltás egyik komoly munkajogi vívmánya volt. Ezzel ugyanis jóval nagyobb jogi biztonságot kaptak a közalaklamazotti jogállású munkavállalók és ezért „cserében” kitatratanak a közfeladatok ellátása mellett. Ez egyébként így is történ eddig. Ám az alkalmazottak biztonságát garantáló törvény most a szemétbe lesz dobva.

Mivel járhat a jogbiztonságuk csökkenése?

Diplomás muzeológusok, leváltárosok, könyvtárosok is ugyanolyan jogviszonyba kerülnek, mint például bármely építési vállalkozónál a kőműves segéd. Ugyanúgy lehet elbocsátani őket, és ugyanúgy lesz meghatározva a fizetésük is.

Kifejtené ezt?

Ha megszűnik a közalkalmazotti státusz, a kulturális szféra dolgozóit is munkaszerződéssel fogják foglalkoztatni, s ennek szabályozása Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozik. Például egy szerződéses munkatársat sokkal könnyebb elbocsátani, mint egy közalkalmazottat, akinél alapos indoklásra van szükség. Változnak a végkielégítések is. Közalkalmazottnál beleszámítanak a munkában töltött évek száma, a végkielégítés összege akár a nyolc hónapot is elérheti. Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatja, hogy a szerződéses dolgozók alig kapnak végkielégítést. A közalkalmazotti törvény előírja, hogy mennyi szolgálati idő után, mekkora béremelés jár. Elvileg. A kulturális ágazat ugyanis ebben is hátrányos helyzetben volt: 2009 óta nem volt itt általános béremelés, legfeljebb bérpótlékokat sikerült kiküzdenünk. A kulturális területen eddig is méltatlanul alacsonyak voltak a bérek: jelenleg a munkatársak 80 százaléka garantált bérminimumot kap, azaz körülbelül nettó 160 ezer forintot visz haza. Ennyit kap az is, akinek érettségije van, és a diplomás szakember is. Ilyen körülmények között, ezt a munkát csak azok vállalták, akikben a legmélyebb hivatástudat élt, és úgy gondolták: hivatásukat hosszú távon csakis így tudják gyakorolni. Ezek, a többségében magasan kvalifikált értelmiségiek kerülnek most majd jóval kiszolgáltatottabb helyzetbe...

ITT OLVASHATÓ

IDEJE LENNE, HOGY ORBÁN BOCSÁNATOT KÉRJEN KARÁCSONY GERGELYTŐL

HÍRKERESŐ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.12.

Ideje volna a bocsánatkérésnek, mondanám, ha nem lennék tisztában azzal, hogy ez soha nem fog bekövetkezni. Orbán és követői soha nem fognak bocsánatot kérni, ha ezer dokumentumot tesznek is le eléjük. Nem tudnak másként működni, csak karaktergyilkolva – ezt tették mindig is. Gondolhatnánk persze, hogy a rendkívüli helyzetben, kiváltképp amikor rendkívüli felhatalmazáshoz jutottak, talán másként lesz, de nem. Hiába mutatta be Karácsony Gergely – írásos formában –, mit és hogyan mulasztott a hatalom, még csak arra sem képesek, hogy csendben maradjanak. Pedig a főpolgármester egyértelmű bizonyítékait szolgáltatta annak, hogy hiába kért, nem kapott segítséget. Pontosabban: nem ő, hanem annak az idősotthonnak a lakói, akiket magukra hagyott a kormány.

Nem állítom, hogy szándékosan – nem hiszek ekkora gonoszságot –, azt viszont igen, hogy a járvány idején sem a szakma irányít. Ha így lenne, nem egy olyan asszonyt állítanak az élére, akinek erősebb vágya a megfelelés, mint a járványügyi szempontok könyörtelen érvényesítése. Ez elég egyértelműen kiderül a mondataiból, a politikai szerepvállalásából – azt is ki merem jelenteni: gyönge jelleméből. De nem akarom én bántani ezt az asszonyt, még csak a Wass Albert-Márai cserén sem gúnyolódom; ha nem őt, akkor találtak volna mást, akinek előbbre való a hatalomhoz való alkalmazkodás, mint a hivatás elkötelezettsége. Találtak volna, mert ilyen a rendszer. Ilyen figurákra van szüksége Orbán Viktornak.

Csak nézzenek körbe, és figyeljenek: kik szólaltak meg, például a Pesti úti botrány ügyében: Hollik, Deutsch, Fürjes, maga Müller Cecília, aztán Kocsis Máté. Ez utóbbi már azok után, hogy Karácsony leleplezte az operatív törzset. Számított? Nem. Kocsis ugyanazokat a vádakat fogalmazza meg, függetlenül attól, hogy egyértelmű cáfolatokat tett közzé a főpolgármester. Kocsis szavai utolérhetőek mindenhol, az ellenzékinek minősített médiában is. Karácsony bizonyítékait a kormánysajtó elhallgatja. Kocsis a nem velük egy követ fújó médiát támadja – mi mást tenne – és hallgat a saját, a kormánya felelősségéről. Ismétlem: egy olyan helyzetben, amikor minden felhatalmazásuk megvan a cselekvésre. Illetve: csak nekik van felhatalmazásuk a cselekvésre. Emlékezzünk csak: amikor két polgármester saját hatáskörét – állítólag – túllépve, hozott döntéseket, innen, az operatív törzs mikrofonja mellől, figyelmezették őket – a nyilvánosság előtt...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZNEK MÁR A 2009-ES JÁRVÁNY IDEJÉN SEM SZÁMÍTOTT AZ EMBERÉLET

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.12.

Vásárhelyi Mária egészen kiváló és még annál is félelmetesebb cikket írt az Élet és Irodalomban arról, hogy a 2009-es sertésinfluenza járvány idején, az akkor ellenzékben lévő Fidesz ugyanazt a cinikus játékot űzte, mint most. Az akkori járvány nem volt annyira súlyos, mint a mostani, ám Orbán és társai hataloméhsége miatt, akkor is emberek haltak meg, miután a Fidesz politikusai, valamint a párthoz közeli orvosok az emberéleteket mentő, amúgy magyar fejlesztésű és világszínvonalú oltás ellen kampányoltak.

Annak idején, 2009. december 12-én Halálos cinizmus címmel én is írtam erről. Azért tartom érdemesnek felidézni az akkori szöveget, mert a Fidesz, amely most sem a vírus legyőzésével, hanem politikai ellenfelei agyagba döngölésével van elfoglalva, hasonló stratégiát követ, mint 11 évvel ezelőtt...

ITT OLVASHATÓ

KENTAURBESZÉD - HÚSVÉTI BESZÉLGETÉS

NÉPSZAVA
Szerzők: LENGYEL LÁSZLÓ, VÁRSZEGI ASZTRIK
2020.04.12. 

Lengyel László (L.L.): A vírus és a karantén korában beszélgetünk arról, mit üzen az élő Jézus 2020 húsvétján hívőknek és a magamfajta szabadgondolkodóknak. Beszélgetőkönyvecskénkben Jézus szavait idézted Márk evangéliumából: „Aki meg akarja menteni az életét, elveszíti azt, de aki érettem és az evangéliumért elveszíti életét, megmenti azt. Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelke azonban kárt szenved?” Ehhez tetted hozzá: „Akkor nyerek, amikor veszítek. A normál logikának ellene mond, de az élet törvényének nem. Modern konzumvilágunk üzenete: szívj magadba mindent, valósítsd meg maradéktalanul minden percben és pillanatban önmagadat! Eredmény: szerencsétlen leszel, belepusztulsz. Mihelyt az ellenkező irányba tudsz haladni, hogy visszafogod magadat, mérsékled magadat, lemondasz dolgokról, távolságot veszel, hihetetlen távlatok és lehetőségek nyílnak az ember számára.” Az emberiség elzárkózása önmagába nekem újra azt sugallja, hogy eljönnek pillanatok, az önmegismerés ideje, amikor megkérdezzük magunktól: kik vagyunk? Ki az a magam? Ki vagyok és miért vagyok? Miért volt, s ezután miért érdemes élnem? Vagyis nemcsak a válságban, a családi vagy a magányos elkülönítésben kell elgondolnom, hogy mit tettem eddig, s mit ezután, hanem talán egész életemre. 

Várszegi Asztrik (V.A.): A világban és környezetünkben nem várt meglepetésként a Halál angyala jár. Saját halálunk is közelebb került, valóságosan és gondolatban is. Fiatalkorom óta arra a krisztusi bölcsességre törekedtem, amit közös könyvünkből, a Beszélgetőkönyvecskéből idézel. Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is…? Többek között azt az bölcsességet kaptam, hogy ne a világot akarjam megnyerni, hanem a lelki értékekre törekedjek. Lehet, hogy a válaszomon az olvasók derülni fognak, vagy megbotránkoznak, de leírom. Katona voltam 1968-1970 között. Lenin születésének centenáriuma körül (1970) megjelent Lukács György filozófus Lenin című tanulmánykötete, abban olvastam. Az emberiség felemelésének, megváltásának két módja, útja van: a környezetet kell megváltoztatnunk, ez a forradalmi út, hogy aztán a változások az embert is átalakítsák lelkében, értékrendjében. A másik mód a prófétáké és Jézusé: a léleknek kell megtérnie és a bensőleg, szívében önzetlenné változott ember a környezetét is meg tudja változtatni. Ez a bölcsesség számomra már akkor egybeesett Jézus még egyszerűbb, képszerű és kristálytiszta tanításával: két út van az ember előtt, a keskeny és a széles, a keskeny az életre, a széles a pusztulásba vezet. Maroknyi életemben láttam s látom, hogy az ideológiák felajánlotta „széles és szabad” utak miként vitték s viszik tömegével embertársaimat a pusztulásba, kilátástalan helyzetbe. Lehet, hogy ennek most jár le az ideje, lehet, hogy kijózanodunk és új utakat keresünk. Nem könnyű, amiben vagyunk, hiszen látszólag nincs semmi beleszólásod sorsod alakulásába. Mégis dönthetsz valamiről. Arról, hogyan viszonyulsz mindehhez, milyen választ adsz erre. Keresheted, miként tudsz úgy élni, hogy ne légy magad terhére. S akkor más terhére sem leszel. Civilizációnk, felkészültségünk számos nagyon hasznos dologra megtanított bennünket. Egyre nem, arra, hogy mit kezdesz magaddal, ha tíz percre magadra maradsz. Magunk vagyunk magunknak a gond. Ha csak arra figyelünk, ami hiányzik, arra, hogy mi nincs, aminek pedig lennie kellene, akkor nem látjuk annak értelmét sem, ami van. Pánik, üresség, menekülhetnék fog el. Félelem, hogy ismét elszalasztjuk életünket. Amikor figyelmünk azt keresi, hogy mi az, amit nem kaptunk meg, amit elveszítettünk, akkor nem a jelenben vagyunk. és ez azt is jelenti, hogy elveszítjük a kapcsolatot önmagunkkal. Nem vagy kapcsolatban a saját életeddel. Nem érzed, hogy élsz. Nem érzed, hogy az életnek íze van, legyen az keserű, üres, félelmetes. Eltűnik az életkedv. Az élni akarás. Akkor sikerül az életünk, ha meg tudod szeretni, ami a miénk, a tiéd. Nem mintha ez a gyakorlatban magától menne. Feladat elé állít. Egy életen át. Hogy megszeresd, ami a tiéd...

ITT OLVASHATÓ

A HÉT IDIÓTÁJA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.04.12.

Idiótából általában véve sincs hiány, de a mostanihoz hasonló nehéz időszakokban mintha még a szokásosnál is többen lennének. Ez persze világjelenség, mást ne mondjak, Új-Zélandon is akad belőlük rendesen.

Mint rengeteg más országban, Új-Zélandon is szigorú intézkedéseket hoztak az új koronavírus-járvány megfékezésére, és persze ott is akadnak, akik ezeket nem tartják be. De van, aki erre is rá tudott tenni egy lapáttal Pappito beszámolója szerint.

„A kormány tovább növelte a napi tesztek számát (egy nap közel négyezer tesztet végeztek el, összesen cca. ötvenezer teszt volt), mostantól minden az országba érkezőt kötelezően karanténba raknak és dolgoznak a contact tracing technológián, ami lehetővé teszi a kockázatot jelentők mozgásának követését.

Április huszadikáig marad a jelenlegi helyzet, után a kormány eldönti hogyan tovább, lehet-e majd mérsékelni az alert levelt, amiben most élünk.

A húsvét nem jelent változást, a templomok és mindenféle vallási hely továbbra is zárva marad és nem látogatható. A rendőrség minden erejével dolgozik, hogy az emberek ne csámborogjanak feleslegesen és ha szükséges, a katonaságot is be fogják vonni a helyzet kezelésébe.

A hét idiótája az a koma, aki live streamelte, amint lop a boltból és igen csodálkozott, amikor odakinn a rendőrök várták.

Leszámítva néhány barmot, aki ordibál a pénztárosokkal bevásárlás után, meg elmegy szörfözni meg úszni a tengerben, annak ellenére, hogy direkt a kedvükért részletesen elmagyarázták százszor, hogy ne, a nagy többség teljesen normálisan viselkedik és tűri a helyzetet.”

A teljes posztot itt találjátok...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN FOGJA ÁTALAKÍTANI A LAKÁSÉRTÉKESÍTÉSEKET A JÁRVÁNY? - MEGSZÓLALTAK A KÖZVETÍTŐK

PORTFOLIO
Szerzo: Portfolio
2020.04.11.

Bár az elmúlt hetek tapasztalatai alapján jelentősen visszaesett az adásvételek száma a hazai ingatlanpiacon, és az előttünk álló pár hónapban sem várható növekedés, a piac mégsem állt le teljesen. Kisebb számban ugyan, de vannak érdeklődők és vásárlók, az adásvételek lebonyolítása azonban a járvány hatására sok tekintetben megváltozott. Hogy pontosan mik ezek a változások, arról a legnagyobb hazai ingatlanhálózatokat kérdeztük.

OTP Ingatlanpont

A jelenlegi helyzetben kivárás jellemző az ingatlanpiacon, a legtöbben, ha tehetik, elhalasztják az adásvételt, így igénynövekedés az utóbbi hetekben nem jelentkezett. Korai lenne még levonni következtetéseket arra vonatkozóan, hogy mennyire változik meg az ingatlanpiacon az online értékesítési eszközök, például videós ingatlanbemutatás iránti igény, de azt tapasztaljuk, hogy az ügyfeleink üdvözlik a személyes egyeztetéseket kiváltó online megoldásainkat. Különösen igaz ez a folyamatban lévő ügyletek zárásánál, miután a

KAPCSOLATIPONT NEVŰ ONLINE ÜGYFÉLFIÓKUNKBAN LEHETŐSÉG VAN A VÉTELI AJÁNLATOK MEGTÉTELÉRE, ELFOGADÁSÁRA VAGY ELUTASÍTÁSÁRA, ELLENAJÁNLATOK KÜLDÉSÉRE, VALAMINT AZ INGATLANTANÁCSADÓVAL VALÓ EGYEZTETÉSRE EGYARÁNT.

Az online ügyintézés lehetőségei között az ingatlanfinanszírozási lehetőségek egyablakos biztosítását látjuk még kiemelten fontosnak. A jelenlegi helyzetben azon dolgozunk, hogy az online ügyfélfiókunkat minél egyszerűbben elérhetővé és aktiválhatóbbá tegyük. Hozzá kell tennünk, hogy úgy gondoljuk, az online fejlesztések ellenére az ingatlantanácsadók szerepe nem csökken, ugyanis ők továbbra is elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a vevőket előszűrjék, és csak a valódi vásárlási szándékkal és képességgel rendelkező ügyfeleket közvetítsék – akár egy online felületen – a megbízók felé - mondta el Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója...

ITT OLVASHATÓ

KORONAMONITOR - A MAGYARORSZÁGI VÍRUSHELYZET SZÁMOKBAN

ÁTLÁTSZÓ / ÁTLÓ BLOG
Szerző: ÁTLÁTSZÓ / ÁTLÓ TEAM
2020.04.12.

Ezen az oldalon naponta többször frissülő adatokat, grafikonokat és térképeket talál a koronavírus aktuális magyarországi helyzetéről.

Ez az oldal elsősorban a hivatalos, kormány által közölt adatokat dolgozza fel, de nem tekinthető hivatalos tájékoztatásnak, továbbá nem vállalunk felelősséget a kormány által közölt adatok és információk valóságtartalmáért. Kérjük, a hivatalos információkért látogasson el a kormány által működtetett Koronavirus.gov.hu oldalra, illetve olvassa a nagyobb hírportálok híreit. Mielőtt lejjebb görgetne, kérjük tájékozódjon az adatok, statisztikai számítások és ábrázolások módszertanáról, országonkénti eltéréseiről és korlátairól. Mi angol nyelven ezt és ezt a cikket ajánljuk, magyarul pedig az Index cikkét. Mindenki kövesse és igyekezzen betartani az egészségügyi és higiéniai előírásokat, ajánlásokat. Vigyázzanak magukra, családjukra, barátaikra!

ITT NÉZHETŐ MEG

„EGYÜTT MÉG SOSEM VOLTUNK ENNYIRE MAGÁNYOSAK”

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2020.04.12.

- Dr. Máté Gábor magyar származású kanadai orvos, addiktológus, író és pszichoterapeuta, a függőségek és stresszbetegségek ismert kutatója. 

- Szerinte igazából nem csupán a vírustól félünk: saját traumáinkat is éljük újra a karanténban, mert most nem tudunk hova menekülni előlük.

- A társas kapcsolatok leépülésével ráadásul az énképünk is sérül, ami további bizonytalansághoz vezet.

- A szülők azzal teszik a legjobbat, ha nem próbálják meg elfojtani szorongásaikat, hanem elfogadják azokat.

Több mint 1 milliárd ember él jelenleg karanténban, vagy van korlátozva valamilyen módon a mozgásában szerte a világon. Előfordult már olyan a történelem során, hogy egyszerre ennyire ember biztonságérzete rendült meg?

Az, hogy a világ hirtelen megváltozik, veszélyérzet és bizalmatlanság keletkezik, egyáltalán nem új, és Közép-Európában ehhez különösen hozzá voltunk szokva. 1956-ban kiskamaszként ültünk a a Hungária körúti pincelakásban és hallgattuk a bombákat és a tankokat. Mikor volt odahaza biztonságérzet? A nagy különbség az, hogy akkor mégis együtt voltunk másokkal. Szomszédokkal, családtagokkal. Most mindenki egyedül van a félelmeivel. Mindenkinek magának kell kibírnia. Elvágva a kapcsolatoktól. Ez a legnehezebb része.

Az internet sok tekintetben szétszórttá tett bennünket, és összezavarta az elménket. Ez a válság most mégis megmutatja forradalmi jelentőségét; általa ugyanis osztozunk ezekben az érzésekben. De az embereknek fontos a fizikai közelség. Hogy megöleljék, megérintsék egymást. Ez most hiányzik. Ez roppant természetellenes és szorongást, feszültséget szül.

Mintha a globalizáció elhitette volna az emberekkel, hogy a nemzetközi intézmények és a modern jóléti államok képesek lesznek megvédeni őket az efféle tömegkatasztrófáktól. Most kiderült, hogy ez illúzió volt, és mindenkit sokkhatásként ért.

Ez a globalizált biztonságérzet mindig is hamis volt, és eddig is csak a tömegkultúra tartotta életben. Mi fenyegeti igazán a jövőt? A vírus vagy a klímaváltozás? Nem is lehet a kettőt összehasonlítani. Európában 800 ezer ember hal meg egy évben légszennyezettség miatt. Általában eszünkbe se jut. Az érzés, ami fojtogat bennünket, egyfajta gyerekes szűklátókörűség eredménye. Mert ami nem érint, vagy nem korlátoz minket a jelenben, itt és most, arról könnyebben megfeledkezünk.

Ez a tagadás természetes működésünk része. Olyan, mintha közösségként is gyerekek módjára viselkednénk. A gyerekeket a jelentéktelen, önfeledt dolgok kötik le: játszanak; a fontos döntéseket pedig ráhagyják a szülőkre. Sokan ezt az állapotot megőrzik felnőtt korukra is. Majd a többiek megoldják. Majd a politikusok megoldják. Ez a típusú tagadás olyan, mint egy gyerekkori traumára adott reakció; ösztönből, eltagadva, megfeledkezve a korlátokról. Bizonyos tekintetben ez társadalmilag is igaz. A nagy problémákról kollektívan sem vagyunk hajlandók tudomást venni...

ITT OLVASHATÓ  

ÉS AKKOR NÉGYSZER BEJELENTETTE A KORMÁNY, HOGY MOST MÁR TÉNYLEG BEJELENT VALAMIT

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.04.12.

Kiderült a kormány gazdaságvédelmi programjáról, hogy részben a meglévő tervek és nagyrészt létező források átnevezését jelenti; a legnagyobb mentőcsomaggal az MNB segítette ki a gazdaságot; az önkormányzatok lehetnek a nagy vesztesek. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Néhány nap alatt négyszer jelentette be a kormány, hogy nagy gazdaságvédelmi programot indít, és majd elmondják valamikor a részleteket. Először még múlt szombaton állt ki Gulyás Gergely azzal, hogy 1345 milliárd forintot csoportosítanak át. Hétfőn aztán Orbán Viktor megígérte, hogy a GDP 18-20 százalékát átcsoportosítják, Szijjártó Péter elmondott néhány apró részletet azzal, hogy később lesz nagy bejelentés, majd Palkovics László adókönnyítéseket és új hitelprogramokat ígért. A döntések részletei azonban nagyon lassan érkeznek, és akkor sem mindig pontosan, az innovációs és technológiai miniszter például egy rádióműsorba betelefonálva magyarázta, hogy a bérkiegészítés nem egészen úgy lesz, mint ahogyan a szavai alapján addig érteni lehetett.

Ha egy cég több dolgozóját kénytelen rövidített munkaidőre küldeni, akkor a rövidített és a teljes munkaidő bérköltsége közti különbség 70 százalékát támogatja az állam 3 hónapig. A Liga Szakszervezetek elnöke csütörtökön a kormánnyal folytatott tárgyalások után mondott el a hvg.hu-nak további részleteket a bérkiegészítésről. Mészáros Melinda többek között arról beszélt, hogy a pénzt nem a munkáltató, hanem a munkavállaló fogja kapni...

ITT OLVASHATÓ

EGY BUKOTT FILOZÓFUS: SOROS GYÖRGY ÉS A REFLEXIVITÁS

PÉNZ BESZÉL BLOG
Szerző: TÓTH ISTVÁN
2020.04.11.

Nincs ember, aki ne hallott volna Soros Györgyről, mint legendás hedge fund managerről, dúsgazdag filantrópról, a globálisan működő Nyílt Társadalom Alapítvány atyjáról vagy épp mint messiástudatú „állam nélküli államférfiról”.

Ugyanakkor Soros Györgyről, mint „bukott filozófusról” (teoretikusról) valószínűleg kevesebben hallottak, jóllehet Soros számos cikkében, interjújában, beszédében, valamint tizenöt megjelent könyvében mindújra kifejtette ún. reflexivitás-elméletét, ami bevallása szerint „konceptuális keretet” biztosított számára mind befektetői, mind filantróp tevékenységéhez az elmúlt évtizedek alatt.

A Soros-féle reflexivitás-elmélet kardinális meglátása az, hogy az egyének kettős „funkcióban”, mint megfigyelők és mint cselekvők, vesznek részt az emberi történésekben, és e két funkció egymástól elválaszthatatlanok. Azok a történések, amit az egyének megismerőként megérteni igyekeznek („kognitív funkció”), valójában tulajdon cselekedeteik eredménye, miközben cselekedeteiket („manipulatív funkció”) a történésekre vonatkozó megértésük vezérli, ezért a két funkció szüntelen visszahatása alakítja az emberi folyamatokat.

EZ AZT JELENTI, HOGY AZ EGYÉNEK HELYZETÉRTÉKELÉSE MAGA SZINTÉN RÉSZE ANNAK A FOLYAMATNAK, MELYRE HELYZETÉRTÉKELÉSÜK IRÁNYUL, KÖVETKEZÉSKÉPP ALAKÍTJA AZT, AMENNYIBEN ALAPUL SZOLGÁL OLYAN DÖNTÉSEKNEK, MELYEK BEFOLYÁSSAL VANNAK A TÖRTÉNÉSEK ALAKULÁSÁRA.

Más szóval az emberi történések és a szereplők e történésekre irányuló megértése folytonos visszahatásban vannak; a folyamatok valóságos menetében benne foglaltatik a résztvevő egyéneknek a mindenkori helyzetre vonatkozó megértésének, értékelésének, várakozásának stb. a hatása...

ITT OLVASHATÓ

A GYILKOS BENNÜNK VAN?

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.04.12.

Megdöbbentő gyilkosságokról szólnak a hírek. Mogyoródon egy munka- nélküli nő 30 késszúrással megölte édesanyját. A budapesti Havanna lakó- telepen az egy éves kislányával végzett az édesanyja. Ugyancsak a fővárosban, a 28-as villamos éjszakai járatán három férfi rátámadt, majd egyikük szíven szúrt egy Gábor nevű fiatalembert. A szóváltás egy kiskutya miatt kezdődött. A jelek azt mutatják, hogy az utóbbi időben Magyarországon megnőtt az emberölések száma. De vajon igazolja-e mindezt a statisztika is? – erről kérdeztük Nagy László Tibort az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási Osztályvezetőjét.

A hírek azt sugallják, hogy valamiért megnőtt az emberölések száma, ráadásul a közeli hozzátartozók is ölik egymást érthetetlenül. Valóban így van?

Az elmúlt néhány napban valóban több megdöbbentő gyilkosságról olvashattunk, de ezek a felkavaró hírek nem jelentik azt, hogy valóban megnőtt volna a magyarországi emberölések száma. A statisztikai adatok valójában ennek inkább az ellenkezőjéről tanúskodnak...

ITT OLVASHATÓ

NAGY BEJELENTÉS, NAGY HOMÁLY – MIRE LESZ ELÉG ORBÁN VIKTOR GAZDASÁGI MENTŐCSOMAGJA?

168 ÓRA
Szerző: MIKLÓSI ZSIGMOND
2020.04.12.

Jókora késéssel, de Orbán Viktor beadta a derekát: lesz bérkompenzáció Magyarországon is. Az idei költségvetést rendeleti úton módosítják. Ehhez olyan ágazatok befizetését várják, amelyeket kedvtelve sarcol meg a kormányfő, ilyenek a bankok és a multinacionális üzletláncok. Eközben Palkovics László lett a fő gazdaságstratéga.

A magyar kormány is felébredt, az európai országok közül utolsóként maga is megalkotta a gazdaságvédelmi csomagját. Valójában nem a mostani néhány hetes késedelem az elgondolkodtató, hanem az, hogy bebizonyosodott:

egy-egy korábbi esztendő látványos gazdasági növekedése elaltatta a kormányzat figyelmét, a buborék kipukkant.

Mérvadó közgazdászok folyamatos figyelmeztetése ellenére nem tartalékoltak a nehezebb időszakokra. A koronavírus-járvány várható gazdasági kárstatisztikájának levonására még nem érkezett el az idő, az azonban már világosan látszik, hogy a Fidesz képtelen megszabadulni gazdaságpolitikájának rövid távú szemléletétől. A válság hatásainak orvoslási időszakában is fontosnak tartják az Európai Unió lépéseinek megkérdőjelezését, a saját lábon állás hamis teóriájának védelmét, és a klientúra töretlen gyarapodásáról való gondoskodást, válságállóvá tételüket.

A kormány magán kezdte a koronavírus-járvány miatt szükséges takarékosságot, így elvont és átcsoportosított a tárcáktól összesen 1345 milliárd forintot, ami a gazdaság védelmére és újraindítására létrehozott alapban áll rendelkezésre, ecsetelte a rendkívüli Kormányinfón elképzeléseiket Gulyás Gergely. Ehhez természetesen a 2020. évi központi költségvetést is módosítani kell, amit feltehetően az Országgyűlés megkerülésével rendeleti úton fognak végrehajtani...

ITT OLVASHATÓ

HALÁLOS JÁTSZMA 2.0

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2020.04.09.

„Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad!”
(Winston Churchill)

A rosszat mindenki igyekszik gyorsan elfelejteni, a társadalmi emlékezet pedig az egyéninél is rövidebb. Most, az egész világot rettegésben tartó és tízezrek életét követelő koronavírus idején döbbenten és tanácstalanul állunk a jelenség előtt, úgy érezzük velünk ilyen még soha nem történt. És bár az igaz, hogy ilyen súlyos járványhelyzetet korábban nem éltünk át, a 2009-es sertésinfluenza is komoly megpróbáltatások elé állította világot. Ma már alig-alig emlékszünk rá, de egy átfogó tanulmány szerint a H1N1 vírus a Föld lakosságának 24 százalékát, kb. 1,65 milliárd embert fertőzött meg, és bár a hivatalos statisztikák 13-14 ezerre, egy mindenre kiterjedő elemzés 151 és 575 ezer közöttire becsüli a halálos áldozatok számát. S hogy a járvány nem követelt ennél is több áldozatot, az kizárólag annak köszönhető, hogy néhány hónap alatt sikerült megtalálni a vírus elleni oltóanyagot.

És ahogyan a rettegést gyorsan elfelejtjük, úgy merül a feledés homályába az is, a vészhelyzetre hogyan reagáltak a politikai közélet meghatározó szereplői. Pedig a jól karbantartott emlékezet sok kellemetlen vagy fájdalmas meglepetéstől megóvhat bennünket. Így például, ha felidézzük, hogyan viselkedett a jelenlegi kormányzópárt ellenzékben, 2009-ben, a sertésinfluenza-járvány idején, akkor talán kevesebb illúziónk lett volna, hogy kormányon miként küzd a sertésinfluenzánál fenyegetőbb koronavírus ellen. A 2009-es forgatókönyvből kiindulva nem sok okunk volt feltételezni, hogy az a politikai erő, amely ellenzékben egy pusztító járványt önző és cinikus módon kizárólag politikai haszonszerzésre használ fel, kormánypártként felelősen és odaadással, kizárólag a közösség érdekeit szem előtt tartva, az állami erőforrásokat a járvány elleni küzdelemre koncentrálva veszi fel a harcot a veszéllyel, és nem saját hatalmának bebetonozására, politikai ellenfeleinek erkölcsi megsemmisítésére és vagyonának gyarapítására használja fel a helyzetet...

Világjárvány 2009

A sertésinfluenza 2009-ben Mexikóban ütötte fel a fejét, ahol a csúcsidőben egyetlen hét alatt 850 megbetegedést és 59 halálesetet regisztráltak. A vírus Európában 2009 áprilisában jelent meg. A magyar egészségügyi kormányzat ezzel egy időben, április 27-én tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy Magyarország saját oltóanyagot fejleszt ki a vírus ellen, és bíztató lépéseket tettek a kellő vakcina előállításához szükséges vírustörzs beszerzéséért és az oltóanyag tömeges előállításáért. Május 28-án a WHO-tól megérkezett a vírustörzs, és a kormány a védőoltások tömeges gyártásával foglalkozó Omninvest nevű céget bízta meg az oltóanyag előállításával. Miután ez megtörtént, azonnal megkezdődött az oltóanyag tesztelése, néhány hét alatt több száz önként jelentkezőn próbálták ki a vakcinát. A gyors döntés és előállítás eredményeképpen, míg az európai országok döntő többsége jelentős késéssel három nagy multitól szerezte be az oltást, Magyarország Európában elsőként saját fejlesztésű és gyártású oltóanyaggal indult harcba az influenza ellen.

Az előrejelzéseknek megfelelően nyár elején hozzánk is megérkezett a vírus. Az első megbetegedést június 2-án regisztrálták, július 23-án pedig meghalt az első H1N1 vírussal fertőzött beteg. Ez a drámai esemény szolgált ürügyül, hogy az akkor ellenzékben lévő Fidesz beindítsa propagandagépezetét, és a járványt felhasználva erősítse lejárató kampányát a kormány, az oltás, az oltóanyagot előállító cég és a járványügyi szakhatóság ellen, és elbizonytalanítsa mindazokat, akik szeretnék magukat beoltatni...

ITT OLVASHATÓ 

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/15. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/15. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

VÍRUS NÉLKÜL IS BETEGEN

NÉPSZAVA 
Szerző: KUSLITS SZONJA
2020.04.11.

A veszélyhelyzet előtt sem volt éppen sétagalopp bejutni egy szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, de március 16. óta még nehezebb eligazodni az egészségügyi ellátórendszer labirintusában, hacsak nem koronavírus miatt szorulnánk ellátásra. A szakrendelések nagy része bezárt, a tervezett beavatkozásokat csak akkor végzik el, ha azok sürgősek. Elmaradnak a rákszűrések, a halaszthatónak minősített oltásokat később kapják meg a gyerekek és a kamaszok, és a fogászatokon is csak erősen indokolt esetekben látják el a betegeket. Azzal kapcsolatban ma még jósolni sem mer senki, hogy a járvány levonulása utáni rohamot hogyan fogja elbírni a korábban is kilométeres várólistákkal terhelt egészségügyi struktúra.

Egy biztos: a jelenlegi bizonytalan helyzetben sem az egészségügy leterhelt dolgozói, sem a kiszolgáltatott betegek nem szívesen nyilatkoznak arról, mit tapasztalnak a járvány kezelésén kívül „takarékra csavart” rendszerben. Ugyanakkor a közösségi oldalakon izzanak a fórumok: a betegek egymástól próbálják megtudni, hogy milyen ellátásra jogosultak jelenleg. 

A veszélyhelyzet bevezetése okán ugyanis a kórházaknak el kell halasztani a tervezett egészségügyi ellátásokat, kivéve, ha arra sürgős szükség – életveszély vagy tartós egészségkárosodás elkerülése – érdekében kerül sor. Mindennek ellenére van olyan daganatos beteg, aki arra panaszkodik, nem kap ellátást. Bogáncsné Nagy Anita 38 éves, ötgyermekes, mellrákkal küzdő édesanya például két hete arról beszélt az RTL Klub Híradójának: októberben diagnosztizáltak nála mellrákot, decemberben pedig leoperálták az egyik mellét. A másik mellében is találtak elváltozást, ezt kellene most megvizsgálni, illetve kideríteni, hogy máshol van-e áttét a testében, de a kórházban lemondták az időpontját. A lemondást követően 12 magánonkológust is megkeresett, de a koronavírus-járványra hivatkozva mind elutasították. Az állam hivatalos, a koronavírussal kapcsolatos tájékoztató felületén, a koronavirus.gov.hu-n eközben április 8-án arról írtak: a sürgős esetek ellátása folyamatos, és ha valaki ennek az ellenkezőjét tapasztalná, panaszával forduljon az adott intézmény vezetőjéhez, a betegjogi képviselőhöz, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz...

ITT OLVASHATÓ

HA MINDEN JÓL MEGY, SZEPTEMBERRE ELKÉSZÜLHET A VAKCINA A KORONAVÍRUS ELLEN

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2020.04.12.

Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem vakcinológus professzora „80 százalékig biztos” abban, hogy a kutatócsoportja által a SARS-CoV-2 ellen fejlesztett vakcina hatásos lesz, és szeptemberre elkészül, derül ki a londoni Times szombati cikkéből.

Gibert szerint ötletük nem pusztán megérzés, különösen, hogy minden egyes héttel több adat a rendelkezésükre. Az embereken végzett tesztek a következő két hétben elkezdődhetnek; a szükséges több millió dózis legyártása hónapokat vehet igénybe.


Gilbert a Timesnak azt mondta, tárgyalásokat folytat a brit kormánnyal a finanszírozásáról, hogy még a végső eredmények beérkezése előtt megkezdődhessen a vakcina gyártása. Így ha bebizonyosodik, hogy működik az új gyógyszer, a rászorulók azonnal hozzá tudnának férni a vakcinához. Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a Sky Newsnak azt nyilatkozta, hogy jól ismeri az és reménytelinek találja az oxfordi projektet...

ITT OLVASHATÓ

FISCHER IVÁN: A DÖNTÉSHOZÓK FELISMERTÉK, HOGY A FESZTIVÁLZENEKAR ÜGYE POLITIKÁN FELÜLI, NEMZETI ÉRDEK

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2020.04.11.

Nagy szükség volt erre, hiszen a huszonnegyedik órában voltunk – mondja Fisher Iván, aki áttörésként értékeli a főváros és a kormány megállapodását, amely a régóta tartó huzavona után végre több évre rendezi a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) finanszírozását. Így végre az ingyenes közösségi koncertek is visszakerülhetnek a repertoárba, amiket a bizonytalan anyagi helyzet miatt kellett levenniük a műsorról. De vajon miként keveredhet ki a zeneélet a járvány okozta bajból? És hogy tud segíteni a zenekar a karantén ideje alatt? Email-interjú a karmesterrel és zeneigazgatóval.

Április 4-én nemcsak a fővárosi színházak sorsáról született megállapodás Budapest és a kormány között, de a BFZ helyzetéről is. Ennek értelmében a zenekar idén 1,65 milliárd forint állami támogatásból gazdálkodhat, 2021-től 2024-ig pedig ez az összeg 2 milliárd forintra nő, amihez a budapesti önkormányzat további 240 millió forintot tesz hozzá évente...

ITT OLVASHATÓ

KRISZTUS HELYE A KERESZTÉNYSÉGEN KÍVÜL, MINDENKI ÉLETÉBEN

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.04.11.

Nem akarok illetéktelenül teológiai vizekre evezni, nem is teszem, mert szerintem ahhoz, hogy egy nem-hívő értékelni tudja Krisztus értelmét a saját életében (mert van értelme), nem teológiai magyarázatokra kíváncsi. A teológiai körbenforgás lényege, hogy a Krisztus-áldozatot az tudja csak értékelni, aki már hívő; ez viszont be is zárja a Krisztus-értelmet ebbe a viszonylag szűk körbe, ami szerintem hiba. Nem beszélek most az egyház mint intézmény hitevesztéséről, a papok jelentős részének erkölcstelenségéről, a magyar felsőpapság -- tisztelet a kivételes tagjainak -- átpolitizálódásáról és a kereszténység visszaszorulásáról az így vagy úgy istenhívők (egyébként nem csökkenő) tömegében, ami mind arra utal, hogy a Krisztus-értelem nem tud kilépni az említett körbenforgásból -- és egyre szűkebb körbenforgásból. A kérdés "csak" annyi: megérthetjük-e a Krisztus-értelmet és a Krisztus-áldozatot a kereszténységen kívül?

A Krisztus-történet a lényegét tekintve egy speciális áldozat története, amely annyiban speciális, hogy Isten áldozza fel a saját fiát (mert ennyire szerette a világot) a bűneink bocsánatára. Isten ezzel -- elég antropomorfikusan, tehát az emberi kultúrák és a korábbi és párhuzamos istenek hagyományának megfelelően -- elfogadja a vele való kommunikáció (emberi alázat és alárendelődés) rítusaként az áldozatot és maga is ezzel a gesztussal él. Ez önmagában furcsa, de érthető, ha nem mással, mint az emberrel akar kommunikálni az ő értelmének megfelelően. Isten logoszának (beszédének=értelmének) van tehát emberi metszete és ennek a metszetnek a része a saját fiának feláldozása. Jellegzetes módon, míg Isten nem engedte meg Ábrahámnak, hogy feláldozza a saját gyermekét, a sajátját az új szövetség jegyében odaadja. Mit mond ez a nem-keresztény embernek a saját életéről?

...

ITT OLVASHATÓ

TE HAVER, FIGYELJ! - HOFI GÉZÁRA EMLÉKEZIK MA DÉLUTÁN A KLUBRÁDIÓ ANNO BODAPEST MŰSORA

KLUBRÁDIÓ / ANNO BUDAPEST
Szerző: Panxnotded Miklós
2020.04.12.

  Hofi Géza 18 éve, április 10-én hagyott 
  itt minket. Rá emlékezünk a 2020. 
  április 12-i, húsvétvasárnapi Anno 
  Budapestben.

  Az 1936-ban, Hoffmann Géza néven 
  született Karinthy-gyűrűs színész és 
  humorista szinte minden létező kitüntetést 
  begyűjtött (eMeRton-díj, a Magyar 
  Televízió nívódíja, a Magyar 
  Népköztársaság Kiváló Művésze, 
  Szakszervezeti Művészeti kulturális díj, 
  Déryné-díj, Kőbánya díszpolgára, a 
  Magyar Köztársasági Érdemrend 
  Tisztikeresztje, Bonbon-díj, A magyar 
  színművészet örökös tagja, Demény Pál-emlékérem, Pro Cultura Urbis Közalapítványi díj és Kossuth-díj), de számára a közönség szeretete volt a legfontosabb visszajelzés.

Most itt az alkalom, hogy a közönség elmondja, mi maradt meg benne Hofiból, milyen emlékei vannak róla - élőben, tévéből, lemezről. Hívják Önök is Panxnotded MIklóst az adás alatt vasárnap délután 2 és 4 között. Telefonszámaink: (+36 1) 240-6953 és (+36 1) 240-7953. SMS: +36 30 303-0953.

ITT OLVASHATÓ

TGM: SZABADSÁG ÉS JÁRVÁNY

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.04.12.

A fölhatalmazási törvény 2020. március 30-ai parlamenti megszavazását, majd kihirdetését a jelek szerint a magyarországi közvélemény némi ambivalenciával fogadta. A meglehetősen gyönge átlagminőségű ellenzéki pártok kivételesen elvszerű és következetes magatartását az ellenzéki értelmiség jeleseinek tamáskodó fejcsóválása, hümmögése és korholása üdvözölte. A válságok idején nem szokatlan „most hagyjuk a formákat és közjogi finomkodásokat, és oldjuk meg a valóságos problémákat” jellegű beszédmód (amellyel tömeges kivégzéseket is lehet igazolni kedvező körülmények között) ma is használatos.

Bár az az előítélet, amely szerint válságban mindig minden hivatalban lévő kormánynak sikere van, nő a tekintélye, történetileg nézve egyáltalán nem igaz. Járványok gyakran vezettek fölkelésekhez (koleralázadás, 1831, bár ezt a legsötétebb babona okozta); a mostaninál sokkal súlyosabb spanyolnátha-járvány (állítólag húszmillió halott) az első világháború után nem tartóztatta föl a forradalmakat: mert a forradalmak amúgy is napirenden voltak. Ma – nagyjából négyszáz esztendeje először – nincs számottevő rendszerellenzék, nincs az uralkodó hierarchiát átfogó kétellyel és gúnnyal kezelő, kezdeményező, újító, a hatalmat önérzetesen és bizakodva széttörni tervező ellenhatalmi „elit”, mint az értelmiség volt Descartes-tól 1989-ig, tehát a válság – összhangban a pesszimista bölcseleti és világnézeti kordivattal – a tekintélyt erősíti; a tekintély ellen csak a sötét, regresszív és retrográd téboly, a rémmeséket sikoltó paranoid reakció emel szót.

Ahol nincs fölvilágosodás és nincs szocializmus – mint a gondolkodás valóságos alkatrésze –, ott ez lesz a lázadás formája.

Annak a lázadásnak, amely mögött van társadalmi és gondolati erő, a fő módszere az analízis és a kritika; ha belekeveredik a paranoid mítosz, ami előfordul, az hiba. A lázadás lényegisége nem tévesztendő össze a radikális mivoltával. A fölvilágosodásnak (és belső, rousseau-i ellenzékének) számtalan irányzata és áramlata volt, de az egyházzal és a monarchikus-arisztokratikus renddel szemben – nyíltan vagy burkoltan, elvszerűen vagy ravaszkodva – egységes volt. A kivételek látszólagosak. II. József is tudta, hogy az arisztokratikus rendnek, a jobbágyságnak, a felekezeti megkülönböztetésnek, a testi fenyítésnek, a vallás (teológia) tudomány fölötti uralmának stb. mennie kell, mindezt hathatósan elő is segítette, de ő inkább forradalmi diktátor volt, mintsem császár.

A lényeg az, hogy az ész különféle diskurzusait a tekintély ellen használó embercsoportok ellenhatalmat jelentettek a korábbi modern társadalmakban (nem „egy véleményt a sok közül”). Nyugat-Európában a szocializmus soha nem jutott hatalomra, de a francia forradalomtól a XX. század végéig döntő befolyást gyakorolt az államéletre mindenütt, kivéve persze a fasiszta államok kurta fénykorát. A munkásmozgalom párhuzamos hatalma (különféle mértékben) realitás volt, amellyel konzervatív rendszereknek – Bismarcktól de Gaulle-ig – számolniuk kellett, számoltak is.

Semmi ehhöz hasonló nem észlelhető ma.

A kapitalizmus – ahogy egyszer írtam – ma betölti a teljes horizontot, ami még soha nem esett meg korábban. Jobbra korlátozta a trón és az oltár (ill. ideológiai utódai), balra a szocializmus (a munkásmozgalom). Mindkét korlát elkorhadt.

Ebben az előzmény nélküli – ijesztő pompájában csak pár éve kibontakozott – helyzetben a korábbi diktatúrák által elpusztított (vagy létre se jött, vagy kulturális önállóságától rég megfosztott) polgárság nélküli polgári társadalomtól várják el az önvédelmet, sőt: a nem polgári szférák védelmét, ami (lássuk be) nem túl realisztikus nézet.

Mindezt Kelet-Közép-Európában súlyosbítja a különösen nálunk súlyos filozófiátlanság és elméletellenesség, amely a dolgok végiggondolatlanságából, pontosabban: a végiggondolásuktól való vonakodásból, végső soron: a gyarmati jellegű őszintétlenségből, színlelésből, irigység és szolgalelkűség elegyéből keletkezett, ez ressentiment (zúgolódó neheztelés), ami mindig jelen volt, de nem volt ennyire domináns. A reformkor, a forradalmak, az 1947/48-i álgyőzelme (végső soron: egyszerre emancipatív és represszív állammá változtatása) előtt hősies és önföláldozó munkásmozgalom, az inszurgens értelmiség évszázada: abban a korban nem ezek a társaslélektani, morálpszichológiai elemek domináltak, bár az uralkodó osztályból nálunk mindig hiányzott a nagyság. (Abban van nemeslelkűség és lovagiasság, hogy gróf Teleki miniszterelnök öngyilkosságot követ el, mert a magyar állam szószegő katonai támadást követ el Jugoszlávia ellen, de nagyság nincs benne, hogy ezt akkor követi el, amikor az egész – irredentizmusra és a szomszéd népek iránti következetes gyűlöletre, no meg antiszemitizmusra alapozott – közéleti pályájából fakadó logikus következtetéseket vonják le az ő szellemében alárendeltjei, politikai szövetségesei és a kormányzó.)

Ha tehát itt a polgárságpótlék – többnyire másutt is csak ez van, ez nem magyar sajátosság, csak a dolog mértéke – a „liberális demokráciát” akarja megvédeni, akkor szembe kellene néznie e konstrukció nehézségeivel, és elég szomorú, hogy ezt nekünk kell helyette megtennünk, akik nem vagyunk se polgárok, se polgáriak, noha a polgári kultúra kényszerű, ám nem hálátlan örökösei...

ITT OLVASHATÓ