RÁADÁS: ILLABEREK (SZÍNHÁZI ELŐADÁS)

KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ
Rendező: MÁTÉ GÁBOR
2013.11.29.

  Az előadás a mai magyar társadalom 
  egyik fontos jelenségét, a kivándorlást 
  mutatja meg. Jól ismert karakterekkel 
  találkozhatunk, olyan élethelyzetben levő 
  emberekkel, akiknek problémái 
  különböznek, a választott megoldásuk 
  azonban ugyanaz: otthonuk elhagyása, 
  életük újrakezdése egy másik országban.

  ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: NŐNYUGAT (SZÍNHÁZI ELŐADÁS)

ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Rendező: MÁCSAY PÁL
2010.

  Nyugat indulásának éveiben, az irodalom 
  megújulásával párhuzamosan, a magyar 
  társadalomban megindult egy csendes 
  forradalom. Polgári nők serege vágyott 
  vagy kényszerült arra, hogy otthagyva a 
  „privát mamuskaéletet”, egzisztenciát, 
  sikert és megbecsülést vívjon ki magának 
  – saját jogon. Ennek az átmeneti kornak 
  emblematikus figurái a folyóirat körül 
  íróként, múzsaként, feleségként, barátként 
  szereplő nők, akiknek sorsa és 
  munkássága ma már elhomályosult része 
  kulturális emlékezetünknek. 



A nőNYUGAT róluk szól. 

Szerelmeikről, házasságukról, sikereikről, kudarcaikról. Elhallgatott és kimondott, leírt és elfeledett szavaikról. Éleslátásukról, amellyel magukat és kortársaikat szenvedélyes elemzés alá veszik. A nőNYUGAT nem hangos irodalomtörténet, és nem kíván megkésett elégtételt nyújtani a nagy férfiak árnyékában élő és író nőknek. Legalábbis nem úgy. Ha van egy szóba sűríthető szándék, akkor az a beszéd: beszéljünk róluk, általuk magunkról, beszéljünk nőről és férfiról, beszéljünk arról, hogy miként éljünk teljes életet, és hogyan szembesüljünk ennek elborzasztó lehetetlenségével. A Thália Színház és az Örkény István Színház közös produkciója..

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: TÁRSALGÓ #1 | FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNY ÉS A GAZDASÁG; AZ EU ÉS A SZOLIDARITÁS; KÍNA ÉS A JÁRVÁNY

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.04.03.

A 'Társalgó' a Partizán új, pénteki műsora,
ahol az elmúlt hét legfontosabb történéseit
beszéljük át vendégeinkkel. Milyen hatása
lesz a felhatalmazási törvénynek? Miért vár
ki Orbán Viktor a gazdaságélénkítő
csomagjával, és egyáltalán: milyen
válságkezelési megközelítést várhatunk
tőle? Hogy vizsgázik az EU, mint
szolidaritásközösség? Kína megpróbálja
átírni a járvány kirobbanásában játszott
szerepét - mik ennek az esetleges
veszélyei?



A Társalgó #1 vendégei: Plankó Gergő - a 444.hu újságírója Schultz Nóra - a Cambridge-i Egyetem politológus hallgatója Pető Péter - a 24.hu főszerkesztője

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: INGYENESEN NÉZHETŐEK DÍJNYERTES MAGYAR TERMÉSZETFILMEK - A VAD ERDŐK, VAD BÉRCEK ALKOTÓI KORÁBBI FILMJEIKET TESZIK ELÉRHETŐVÉ

FILMHU / NATFILM HUNGARY
Szerző: MOSONYI SZABOLCS
2020.04.03.

  Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad    
  erdők, vad bércek mozipremierjét a   
  koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre 
  halasztják, az alkotók gondoltak az otthon 
  maradókra is: ingyenesen elérhetővé 
  tették három korábbi természetfilmjüket, a 
  Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a 
  Tiltott zónát.
  Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika 

  alkotópárosa, azaz a NatFilm Hungary 

  számos díjnyertes alkotást készített az 

  utóbbi években, ismeretterjesztő 
  mozifilmeket,   televíziós 
  produkciókat és természetvédelmi   projektekhez gyártott  filmes anyagokat egyaránt. Az alkotók legújabb, mozikba szánt természetfilmje Vad erdők, vad bércek – A fantom nyomában címmel az Északi-középhegység vadregényes erdőségeit mutatja be, a készítők védjegyévé vált látványos és részletgazdag képsorokkal.

Az alkotás – amelyet március elején a Legjobb ismeretterjesztő film díjával ismertek el a Magyar Filmhéten – tekintettel a koronavírus-helyzetre csak később érkezik a mozikba, de a természetfilmek kedvelői addig sem maradnak hazai tájakat ábrázoló, csodaszép felvételek nélkül: a Natfilm Hungary Youtube-csatornáján az alkotók jóvoltából három korábbi film is elérhető teljes hosszában, HD minőségben.

ITT NÉZHETŐK MEG

RÁADÁS: KAMIONOS BÉRCSÖKKENTÉS. MIÉRT?

ST22LACIKA VLOGJA
Szerző: DAJKA LÁSZLÓ
2020.04.03.

  00:00 Bevezető   00:25 Facebook-on már lázadnak...   00:40 Te hogyan kezelnéd?   01:15 A kamion és annak díja fix.   02:01 Egyéb kiadás ami fix díj. Az állam
segíthetne...   02:49 A kamionos bére is fix.
Teljesítménybe fizetni...   04:03 Üzemanyag. Változó   04:30 Fuvardíj. Lehet fix vagy változó   05:31 Ok és okozat (hol közlekedek most?)   06:48 Alacsony üzemanyagár . Csökkenő
fuvardíj   07:32 Több kamion osztozik kevesebb
munkán...   
08:14 Fele annyi a munkaidő sok helyen 09:07 Kevesebb az áru, kevesebb díj 09:30 Túl kényelmes termin 10:28 Mi a helyzet a hűtősökkel? 10:55 Te hol csökkentenél a kiadáson? - én ennyire jelentettem be magam... - ennyibe van egy sofőr... 12:45 Miért dolgozz akkor is, ha kevesebb a pénz... 14:55 Ha van 1,5 évre tartalékod, dőlj hátra... - ne köpködd a céged - most lehet kamionozni 15:55 Összefogás? - volt időd keresni pénzt... 17:05 Most nem kell hazamenni. Dolgozzunk. 17:55 Mi van, ha bepróbálkozik a céged? 18:28 Neked mi a véleményed? Mi a megoldás? 18:47 Miért nem jelent be a magyar magasabb összegre? 20:10 Te jobban tudod? Miért nem vállalkozol? 20:50 50 millió...

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁNNAK NINCS IDEJE AZ EURÓPAI NÉPPÁRTRA, TALÁN ÉPPEN IDEJE LENNE KIZÁRNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.03.

Levelet írt Orbán Antonio López-Istúriznak, az Európai Néppárt főtitkárának, amelyben közölte, hogy nincs ideje olyan nevetséges dolgokkal foglalkoznia, mint a Néppárt 13 tagpártjának indítványa, amelyben a rendkívüli felhatalmazási törvény miatt javasolják Orbán (formálisan Orbán “pártja”) kizárását a Néppártból. Orbán közölte, hogy nem áll a párt rendelkezésére, mert ennél sügősebb dolga van: magyar életeket ment. Majd ha vége lesz a járványnak, jöhetnek ezekkel a hülyeségekkel, bármiről kész tárgyalni, ha véget ér a járvány.

Napokon belül ez a második arcátlan megnyilvánulás. Előtte Magyarország csatlakozott a megnevezése nélkül, de őt elítélő nyilatkozathoz. Ez is arról szólt, hogy a járvány miatt hozott rendkívüli intézkedések nem teremthetnek alapot arra, hogy a jogállamiság és a demokratikus normák sérüljenek. Orbánék csatlakoztak az állásfoglaláshoz, ők is úgy gondolják, hogy ez helytelen lenne, a magyar felhatalmazási törvény, amely korlátlan felhatalmazást ad Orbánnak, és gyakorlatilag a nyílt diktatúra törvényes kereteit jelenti, szerintük nem ilyen.

Orbán gyakorlatilag kikapcsolta még a formális és névleges fékeket is, amelyek a diktatúra útjában álltak. Az Európai Néppárt főtitkárának írt levelével pedig kikapcsolta az Európai Néppártot, de közvetve az Európai Uniót is, mert a járvány végéig nyilván nincs ideje az uniós kritikákkal, a kilátásba helyezett újabb 7. cikkely szerinti eljárással sem foglalkozni. Egyedül arra van ideje, hogy ha az Unió pénzt akar adni, akkor azt elfogadja, egyébként kopjanak le. Ha a pénz kerülne veszélybe, akkor ugrik, de ha az uniós normák betartása kerül szóba, arra nem ér rá.

Talán ez a stílus is elég lenne ahhoz, hogy Orbánt kizárják. Nem az első eset, hogy megalázza az uniós pártcsaládját. A legutóbbi európai parlamenti választáson már a Néppárt alternatívájaként elképzelt pártok sikerén fáradozott, és készen állt arra, hogy a szélsőjobboldallal hátbaszúrja és leváltsa a Néppártot. Miután az orbánista szélsőjobboldal vereséget szenvedett Európában, visszatáncolt a Néppártba, amely azt gondolta, hogy jobban jár, ha nagylelkűen elfelejt neki mindent...

ITT OLVASHATÓ

SOKKAL NAGYOBB ÁTOK ÜL RAJTUNK, MINT A JÁRVÁNY

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: HORN ANNA
2020.04.03.

Tegye fel a kezét, legyen szíves, akit meglepett az, mi volt a most már „legálisan” teljhatalmat kapott bagázs első és legfontosabb intézkedése ebben a minőségükben. Egyelőre visszavonták ugyan, de a szándék nyilvánvalóan megvolt: seperc alatt korlátozni az önkormányzatok hatáskörét.

Folyamatosan agyaltam annak következményein, hogy a múlt héten nem jött össze a 4/5-ös többség a felhatalmazási törvény tárgyalásához, vagyis azon, mi lesz azután, hogy a 2/3 megszavazza azt. Ahogyan, mint tudjuk, egy héttel később meg is szavazta

Ma már tele van a világsajtó a nyafogással, amely szerint ez minden uniós normát sért, hogy ez konkrét visszaélés egy rendkívüli helyzettel, hogy semmi nem indokolja azt, hogy egy járvány idején kormányok ilyen eszközökhöz folyamodjanak, hogy felháborító, stb. Minden mindegy, mert unortodoxilag ez mostantól Magyarország létformája marad, beláthatatlan ideig.

Mint ahogy 2015 óta – vagyis ÖTÖDIK ÉVE! – félévente meghosszabbításra kerül a migránsok miatti rendkívüli állapot, szerintem ugyanez lesz ezzel a törvénnyel is. A kormány öt éve maszatol a menekültekkel kapcsolatos valós számokkal, és arról is megbízhatatlan információink vannak, hogy hány embert éheztetnek és tartanak méltatlan körülmények között a tranzitzónában. Ennek alapján felmerül a kérdés: vajon a magyar lakosság megtudja, hány fertőzöttje és hány halálos áldozat volt a koronavírusnak a valóságban? Ahogy soha nem tartott az elmúlt években 70 ezer – elvakultabb rezsimszolgák szerint 100 ezer – menekült Magyarország felé, ennek a logikának megfelelően simán elképzelhető, hogy hazudni fognak a betegekkel kapcsolatos számokat illetően is...

ITT OLVASHATÓ

NE ZAVARJÁK HÜLYESÉGEKKEL A NEMZET GENERALISSIMUSÁT – MOST DOLGA VAN!

HÍRKLIKK
Szerző: GUSZTOS ISTVÁN
2020.04.03.

Jönnek a diktatúráskodással, hasonló ostobaságokkal mindazok, akik még a vírussal sem tudnak, nem is akarnak mit kezdeni. Csak locsogják a Soros-dumát, és a migráncsokkal törődnek, honfitársaik helyett..!

A Nemzet Generalissimusa kifejezetten udvariasan válaszolt az okvetetlenkedésre, legalábbis ahhoz képest, hogy ő a Nemzet Generalissimusa:

„Mi, a világ miniszterelnökei és pártvezetői…”

Hadd törjék a fejüket, vajon fejedelmi többest használt-e – legalább valami értelmes elfoglaltságot talál magának a sok léhűtő..!

De tényleg..! Éjt nappallá téve hordozza vállain a Magyar Nemzet gondjait – senki sem várhatja el tőle, hogy most is Európa helyett gondolkodjon. Magányosan, keményen lépked a Karmelita kolostor üres folyosóján, mindenre elszántan néz bele a kamerába, egyedül. Aztán határozottan belép a terembe, ahol már várja a sok akciócsoport vezetője: nélküle semmire sem mennek, egyetlen önálló gondolatuk sincs – hiszen ő maga, a Generalissimus nevezte ki őket. Csak ő gondol folyton arra, hogy legjobb volna a vírust megölni… De sajnos, az nem olyan, mint politikai ellenfelei: makacsabb…

ITT OLVASHATÓ

ÖNÉLETRAJZ A JELENBŐL. PILLANATKÉP

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: SZUKITS REZSŐ
2020.04.02.

Mottó:
… „a látszat még az igazságot is legyőzi” (Platón)

A tömegpánikkal szemben nincs járható út.

A tömegpánik, akkor is káros, ha valós veszély váltja ki.

Az autóból csak a lábait látom. Megállok. Hanyatt fekszik. Mozdulatlan. Arca sebes. Mintha a szája is véres lenne. Csak éleszteni ne kelljen! Alkalmatlan vagyok. Rettegek a gondolattól. Nyomkodni a -talán halott- mellkasát. Nekem ez nem hiányzik. Tudom, hogy megteszem. Sajnálom. Nem vagyok hős. Nem merek gyáva lenni. Hányinger kerülget. Elnyomom. Odalépek hozzá, és óvatosan mellkasára teszem a kezem. Még mindig undorodom. Ötven körüli férfi. Kissé ápolatlan. Kinyitja a szemét. Tekintetnek régen örültem ennyire. Aztán felül. -Részeg vagyok- mondja -Ezek régi sérülések- teszi hozzá. Nem hívok mentőt. Sokba kerülne Neki. Visszafekszik a napsütötte járdaszél füvébe, szemét lehunyja, arcán békés mosoly. Az egészségügy túlterhelt.

Esténként a lakótelep erkélyeit az orvosi helytállást tapssal éltetők lepik el. A kézen keletkezett aggasztóan piros foltról az orvos fotót kér, mentőszirénát napok óta nem hallani, a kórházak igazgatását katonák vették át, belépés előtt a kapuban szűrik az érkezőt, vizsgálatok, kezelések elhalasztva, beteglátogatás nincs, aki lázas, az nem mehet be. Lázát orvosának jelentő páciens telefonos jó-tanácsot kap, meg valamilyen „talán az” kórképet szedjen izét… Fóliázott ablakú patikák, fóliázott gyógyszerészek, fóliázott közegészségügy katonai parancsnokság alatt.

Hipermarket. Bolt, ahol minden kapható, elektromos tűzhelytől, Split klímáig; zabpehelytől az álom ízű csokiig minden, és akad még különleges minőségű whisky is. Liszt nincs, vécépapír van. Újra van. A boltokból eltűntek a hatalmas papírcsomagot cipelő asszonyok. Minden ágy alja meg a spájz tele. Ott vécépapír és liszt uralja a teret. Pékárú bőséges, lisztes-polc üres. Két hete üres. Boldog jövő előtt állnak a molyok (Ephestia kuehniella-k). Rövidesen lisztmolyokra csapó tenyerek hangjára ébrednek későn kelő gyerekek. Anya elfojtott káromkodása jelzi: „Megint elrepült.” Liszmolyilag vizsgálva boldog a jövő. Tündérilona még két hétig süti házi kenyerünk, aztán „Ne szarj be!” jeligére hirdetést adunk fel: Lisztet, ágy alól is féláron veszünk. Dőlni fog a liszt, hetente kell fél kiló. Reméljük, hogy úgy cseng le a nem létező pánik, mint a szüreti hasmenés. Először az is nagyot fröccsen.

Nincs tömeg, polcok tele. Többnyire idős férfiak tét-lábolnak, egyik kezükben cédula, másikban telefon. A pénztárban ülnek korunk hősei, a pénztárosok: Nincs fólia, kesztyű és álarc, ám van naponta több száz vevő. Rakják az árut, veszik a pénzt. Érdemes lenne vizsgálni, közülük hányan lesznek betegek. Ez nem a lefóliázott egészségügy, ez az élet, ami megy tovább; ez nem autógyártás, ez az élet, ami megy tovább. A baj azzal van, ami nem megy...

ITT OLVASHATÓ

TOTÁLIS DIKTATÚRA ÉPÜL, KATONAI JUNTA VESZI ÁT MAGYARORSZÁGOT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2020.04.03.

Katonai vezénylési akciótervvel készül a tömeges járány időszakára a magyar kormány”, jelentette be Orbán szokásos rádióinterjújában. Ez orvosok és mindenféle egészségügyi dolgozók “vezényelhetőségét” jelenti. Ez a katonai akcióterv egyre szélesedik majd, és kiterjed az élet minden területére. Mindenki vezényelhetővé válik. Az egész ország katonai rendet vesz fel, és katonai uralom alá kerül. Magyarországon katonai junta alakul, katonai diktatúra jön létre. Orbán nem véletlenül fejlesztette a katonaságot, nem véletlen repked katonai repülőgéppel. A járvány ürügyén a katonák megszállják a kulcsfontosságú cégeket, intézményeket. Már az egészségügyben is katonák a kórházparancsnokok, de ez kiterjed az élet minden területére. Mert a rendkívüli intézkedések csak gy biztosíthatók.

Lépésről lépésre épül ki a katonai diktatúra. Várhatjuk, Orbán mikor öltözik katonaruhába, mikor kap egy magas katonai rendfokozatot. A Vezénylő Tábornok tényleg tábornok lesz. A járvány felől közelítenek, de a kulcsfontosságú cégek, vállalatok, termelőüzemek megszállása és elfoglalása után következhet az államigazgatás, a szolgáltatás, és a tájékoztatás. A hírközlés fontossága miatt (láthatjuk a felhatalmazási törvényben) szükségessé válhat a tömegkommunikáció, a televíziók, a rádiók és az újságok szerkesztőségeinek katonai felügyelet alá helyezése is. Észrevétlenül épül ki egy katonai junta által irányított diktatúra. Az Operatív Törzs ennek az előképe. Végül egy Operatív Törzs irányítja majd az egész országot.

A katonák jelenléte megfélemlítő hatású, és előbb-utóbb ténylegesen is beavatkoznak az általuk megszállt intézmények és cégek életébe. Orbán a katonákkal szervezteti meg és irányítja az országot, az sem számít, hogy ezzel a normális működést veszélyeztetik, mert minden átalakul katonai rendbe. A lakosság ellátását is a katonák szervezik, mindenről ők gondoskodnak. Katonákon keresztül kontrollálja az egész országot. Egyre több katonát vesznek fel, egyre többen akarnak majd látványos katonaruhákba öltözni. A civil élet a hadsereg kontrollja alá kerül, amelyet Orbán irányít. Aki eddig hiányolta Orbán diktatúrájából a fegyvereket és a fizikai erőszakot, az most megkapja.

Állandósul a “rendkívüli állapot”, mindig lesz elég ok kihirdetni, fenntartani. Ez egészen más jogrendbe helyezi a sajtó, a civilszervezetek, a pártok működését. Ahol rendkívüli “jogrend” van, amelyet katonák tartanak fenn, ott sérülnek az alapvető jogok, de megkérdőjeleződik a civil élet szabadsága is. A jogvédők ettől kezdve “a közrendet és a közbiztonságot” fenyegetik a tevékenységükkel, a szabad sajtó pedig “rémhíreket terjeszt”, ha megírja a valóságot. A civil élet köztörvényes bűncselekménnyé válik, a rendkívüli felhatalmazás alapján fegyveres katonák jelennek meg a csinos egyenruhájukban és a fegyvereikkel az élet minden területén, és a rendkívüli “szabályok” megszegőivel szemben fellépnek. Totális katonai diktatúra lesz Magyarországon...

ITT OLVASHATÓ

BORSODBA ELŐBB ÉRKEZETT MEG AZ ÉHEZÉS, MINT A KORONAVÍRUS

INDEX
Szertő: CSEKE BALÁZS
2020.04.03.

Arról még nem tudnak a borsodi kisfalvakban, hogy bárki is elkapta volna a koronavírust. A gazdasági válság viszont villámgyorsan elérte az ország elmaradottabb régióit. Van olyan falu, ahol egy nap alatt hatvan férfi vesztette el a fővárosi állását, tartalékokat pedig eddig se tudtak felhalmozni. A boltok vagy bezártak, vagy úgy felmentek az árak, hogy alig tudnak valamit venni a helyiek, a településről pedig félnek kimozdulni a járvány miatt. Többen azt mondják, jelenleg a civil szervezetek adományai tartják életben ezt a régiót, ahol az éhezés már mindennapos probléma. Elkísértük az Age of Hope Alapítványt Borsodba, lesújtó kép fogadott az ország végén.

Nyoma sincs a koronavírusnak Tornanádaskán, jut eszembe elsőre, ahogy autónkkal befordulunk a vasútállomás mellett a szlovák határ melletti borsodi faluba. Tele van az utca emberekkel, ami a kiürült pesti utak után egészen különös látványt nyújt.

Pedig csípős hideg van, pár kilométerrel arrébb még havazott is. Itt mégis pólóban, pulóverben rohangálnak a gyerekek, az asszonyok pedig kisebb-nagyobb csoportokba verődve beszélgetnek egy-egy háznál.

Gyorsan elvesztették a munkahelyeket

A 850 fős Tornanádaska az ország egyik legszegényebb települése. Sok házba a mai napig nincs bevezetve az áram és a víz, így az ott lakók kénytelenek naponta többször az utcai közkúthoz kijárni. Ez különösen veszélyes egy járvány idején, itt mégse a betegségtől félnek a legjobban.

A KISEBB FALVAKBAN ELŐBB JELENT MEG AZ ÉHEZÉS, MINT A KORONAVÍRUS.

A gazdasági válság egy pillanat alatt ért el Borsodba, tömegével vesztették el az állásukat azok, akik a fővárosba vagy más nagyvárosba jártak dolgozni.

Van olyan falu, ahol egy nap alatt hatvan, Budapesten dolgozó férfinak mondtak fel

– mesélte útközben Tóth Ákos, az Age of Hope Alapítvány vezetője. Önkéntes fiatalokkal élelmiszert és fertőtlenítőszert vittek a hét elején két településre, mi pedig elkísértük őket, hogy megnézzük, hogyan érinti a koronavírus a borsodi régiót...

ITT OLVASHATÓ

TÖRTÉNELMÜNK LEGVESZEDELMESEBB PILLANATAIT ÉLJÜK

VÁLASZ ONLINE

Szerző: LÁNYI ANDRÁS

2020.04.03.

„A most bevezetett rendkívüli állapotok ezentúl vissza-visszatérnek, velünk maradnak. Életünk megszokott része lesz a szájmaszk, az elzárkózás, a rettegés ismeretlen, új betegségektől. És a kárpótlás, amit a virtuális (túl)világ kínál nyomorult életünkért” – írja Lányi András a Válasz Online-nak küldött esszéjében. Az író, filozófus megítélésünk szerint kulcsszöveget alkotott arról, mit tett a vírus Európával és a Nyugattal, s külön arról, milyen állapotban találta Magyarországot. Mire számíthatunk, ha eddigi életünkre már biztosan nem?

I. Figyelem: elkezdődött a 21. század!

Amikor a mostani járvány hullámai elülnek, és a világ dolgai megpróbálnak visszatérni a régi kerékvágásba, kiderül majd, hogy ez többé nem lehetséges. A globalizációval kiteljesedő korszak fordulóponthoz érkezett, az út ettől kezdve folyvást lefelé visz. Az ember pusztító beavatkozása a földi életet fenntartó rendszerek lassú összeomlásához vezet, ennek jelei egyre nyilvánvalóbbak, süketnek és vaknak kell lennie, aki nem akarja őket észrevenni. A kihaló fajok nem éleszthetők fel, a meg nem újuló nyersanyagforrások kimerülése visszafordíthatatlan. Az emberiség lélekszáma messze meghaladja a bolygó eltartóképességét, csak úgy tudunk gondoskodni magunkról, hogy feléljük a jövő nemzedékek erőforrásait. A fosszilis tüzelőanyagok mértéktelen égetése drámai módon alakítja át az éghajlatot. Az embermilliók és az árutömeg szakadatlan áramlása új, pusztító betegségeket szabadít a világra – ennek következményei ma még kiszámíthatatlanok, s talán jobb is, hogy azok.

A koronavírus szinte egyik pillanatról a másikra elérte, amit a zöldek évtizedek óta követelnek: drasztikusan lecsökkentette az országok és földrészek közötti forgalmat, és átmenetileg véget vetett a természet tűrőképességét feszegető növekedésnek a gazdaságban.

Kormányoknak és kormányzottaknak életükben először azon kellett elgondolkodniuk, hogy mi az, ami nélkülözhető, s nem azon, hogy mi az, ami még eladható és megvásárolható.

Márpedig nem egyszeri balesetről van szó. Régóta hangoztatott előrejelzések váltak valóra. A most bevezetett rendkívüli állapotok ezentúl vissza-visszatérnek, velünk maradnak. Életünk megszokott része lesz a szájmaszk, az elzárkózás egymás elől, a számítógép képernyője előtt töltött mindennapok, a rettegés ismeretlen, új betegségektől, s a kárpótlás, amit a virtuális (túl)világ kínál nyomorult életünkért. Akik ebben nőnek fel, azoknak ez lesz a természetes, nem ismernek, talán elképzelni se tudnak majd szebb, szabadabb, egészségesebb életet. De hiába is képzelnének, mert a lázadás a technológia fegyelme, a növekedésre alapított gazdaság kényszerűségei ellen tragédiát okozna: törékeny és viszonylagos társadalmi békénk nyomban felborulna. A rendszer működőképességét a természeti forrásokkal űzött lelkiismeretlen pazarlás biztosítja. Ehhez a világnak piaccá kellett válnia, és nekünk továbbra is úgy kell élnünk, ahogy eddig, akkor is, ha tudjuk, hogy mindez fenntarthatatlan, és a fenntartásának nincs semmi értelme.

A tragédia nem üres fenyegetés. Az is lehet, hogy már javában zajlik. Azonban ugyanúgy vezethet megtisztuláshoz (katarzis), mint összeomláshoz, vagy talán mindkettő elodázható, és akkor nem tragédiáról beszélünk, hanem szomorújátékról: a kilátástalan végzettel csatázó hős szenvedéseiről. Mindez rajtunk, ma élő embereken múlik. Nehéz döntések előtt állunk, és ki sem térhetünk előlük: sorsot választ az is, aki tétlen marad. A következmények pedig visszafordíthatatlanok. Történelmünk legveszedelmesebb pillanatait éljük.

Az elodázás forgatókönyve: az államok és a bankok minden pénzü(n)ket beleölik a termelés/fogyasztás felpörgetésébe. Ez újabb és újabb ökológiai akadályokba ütközik (a megújuló járványokkal kapcsolatos többletköltségek, nyersanyagok szűkössége, a világ elszennyeződése, terméskiesés a talajpusztulás és a klímaváltozás következtében…), így a növekedés hasznát egyre inkább meghaladják azok a járulékos költségek, amelyeket dehogyis akarnak szegény, gyengélkedő gazdasággal megfizettetni. Fizetnek tehát az adófizetők, s fizetnek az emberek az egészségükkel, a romló életkörülményeikkel és emberi jogaikkal – mert ne legyenek kétségeink, fizetési hajlandóságunkat a kormányok egyre kíméletlenebb eszközökkel fogják biztosítani. Erőfeszítéseik nem is lesznek hiábavalók: a gazdaság ismét virulni fog – egy egyre betegebb világban. A jövedelem fő forrása azonban nem az új hozzáadott érték lesz. Már jó ideje nem az. Hanem a rohamosan amortizálódó természeti és társadalmi tőke. Ennek látványos jeleit egyre nehezebb lesz letagadni.

Az összeomlásnak nincs forgatókönyve, se nyertesei, a valószínűsége azonban nem elhanyagolható, ha belegondolunk, milyen kibékíthetetlen ellentétek fordítják szembe egymással a szereplőket, és mennyire sérülékenyek azok az intézmények, amelyek jól-rosszul közvetíteni próbálnak köztük. Egyvalami biztosan nem folytatható: ezentúl nem használhatjuk úgy a láncfűrészt, mintha az fejsze volna, a szuperszonikus repülőgépet, mintha vitorláshajó volna.

Ha továbbra sem leszünk képesek megérteni azt, amit tudunk, azaz erkölcsi gondolkodásunk nem éri utol a technológiánkat, akkor belátható időn belül eltűnnek bolygónkról az emberhez méltó élet elemi feltételei. Félreértés ne essék, ezek kulturális feltételek – a természet pusztulása csak indikátora a gyászos folyamatnak...

ITT OLVASHATÓ

HATALMAS A KÁOSZ A TEHERFORGALOM SZABÁLYOZÁSÁBAN, PEDIG A KAMIONOSOK NÉLKÜL MEGÁLLNA AZ ÉLET

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2020.04.03.

„Magyarországon a koronavírus-járvány ellenére nincs áruhiány és ez a következő hónapokban is így lesz” – nyugtatta a népet a tévében vasárnap este Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. Ezt a jóslatot azért kellett megtennie, hogy az emberek ne vizionáljanak világvégét, ha néha üres polcokat látnak a boltban, mert ahogy elmondta: a nagy bespájzolások ellenére, „a fuvarozók, kereskedők megfeszített munkájának köszönhetően sikerült pótolni ezt az árumennyiséget.”

Csakhogy a fuvarozók nem látják ennyire derűsen a helyzetet. Nem elég, hogy az országonként eltérő és szinte órákon belül változó európai szabályozásokat folyamatosan figyelniük kell, még a határzárra és a teherforgalomra vonatkozó magyarországi döntések káoszában is nehéz eligazodni...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY LEHET A VESZÉLYHELYZET NYERTESE

HVG360
Szerző: HONT ANDRÁS
2020.04.03.

Véleményszerzőnk szerint a címben tett állításhoz az ellenzék is hozzájárult, azzal, hogy besétált Orbán Viktor csapdájába.

"Amennyiben tagja lennék a magyar Országgyűlésnek, nem szavaztam volna meg az úgynevezett felhatalmazási törvényt."

Amúgy meg remélem, hogy volna bennem annyi tartás és szépérzék, hogy ebben a parlamentben már rég ne üljek ott, még ha az ellenkezőjére kifejezett igény mutatkoznék is, ami azért nem túl valószínű. A tartást úgy értem, hogy saját nézeteimhez, a rendszerről és a hozzá való viszonyulásról alkotott véleményemhez hűen; a szépérzéket meg egy Harrach-szónoklat retorikai mélységeit ismerve nem kell külön magyarázni.

Ugyanakkor elfogadom, hogy léteznek más megközelítések, más stratégiák. Vannak, akik a rendszer adta lehetőségekkel kívánnak a rendszeren változtatni. Azonban aki így döntött, az a szándékaitól függetlenül hozzájárulását adta a hatalomgyakorláshoz, és igazodnia kell Orbán Viktor szabályaihoz. Ez utóbbi hosszú ideje annyi, hogy megteszi, amit hagynak neki. Igen csodálkozom, amikor többen most úgy tesznek, mintha a parlament eddig korlátozott volna bármit is. Nagyon más mozit néztünk az elmúlt tíz évben...

ITT OLVASHATÓ

FÉLNEK-E ANNYIRA A MAGYAROK A VÍRUSTÓL, HOGY ORBÁN MÉG TÖBB HATALMAT SZEREZHESSEN?

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.04.03.

A demokráciát folyamatosan porlasztó magyar kormányfő újabb hatalomnövelő akciójáról és a magyarok vírustól való félelmének határairól is ír egy bostoni lap. A Christian Science Monitor szerint a polgármesterek a héten Magyarország-szerte útakadályt emeltek az autokrácia felé menetelő Orbán elé, de ettől még érvényben van a miniszterelnök rendkívüli hatalma. Mint hozzáteszi, az EU „lehet, hogy megtalálja annak a módját”, miként kényszerítse Magyarországot a hatalommegragadás felülvizsgálatára. Egy osztrák lap közben hűtené az Orbán elleni indulatokat. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

Hideg fejre van szükség a bécsi Der Standard szerint az európai jogrend tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdésekben. Gerald Schubert kommentárjának a kiinduló pontja az Európai Bíróság tegnapi ítélete, amelyben a luxembourgi székhelyű testület kimondta: Csehország, Lengyelország és Magyarország megsértette az uniós jog előírásait, amikor nem volt hajlandó kivenni a részét a 160 ezer menekült európai szétosztásáról szóló, szabályszerűen meghozott EU-döntés végrehajtásából.

Ez világos jogi állásfoglalás azzal a nagy ricsajjal és támadó jelleggel előadott állásponttal kapcsolatban, amely úgy hangzik: „nem fogadunk be egyetlen menekültet sem, akkor sem, ha a fejetek tetejére álltok”. Az ítélet azonban nem tesz pontot a migrációról szóló, érzelmekkel telített vitára, akkor sem, ha ennek a három országnak a szemszögéből nézve a kérdés – valószínűsíthetően pénzbüntetés megfizetése után – lekerül az asztalról, hiszen a kvóta gondolata immár halott.

Nem fér bele, hogy kifelé az EU-ból

A liberális szemléletű osztrák lap kommentárja szerint a történteket hideg fejjel kell szemlélni, és az európai jog talaján kell maradni akkor is, amikor olyan követelések hangzanak el, hogy alkalmazzanak szankciókat a kelet-európai államokkal szemben. Vonatkozik ez az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által szerzett teljhatalom ügyére is. Ebbe, mármint az európai jogszerűség melletti kiállásba nem férnek bele az olyan felszólítások, hogy „Azonnal elzárni a pénzcsapokat”, vagy hogy „Kifelé az EU-ból” – vélekedik a Der Standard.

Másfelől – teszi hozzá – ugyanez érvényes az ellenoldalra nézve. Ez utóbbira példaként Andrej Babiš cseh kormányfő azon csütörtöki kijelentését hozza fel, miszerint az ítélet nem lényeges, csak az fontos, hogy egyetlen migránst sem vesznek át. Aki figyelmen kívül hagyja a legfelső jogi fórum döntését, az a tűzzel játszik – figyelmeztet a lap.

A németek és franciák nem álltak fel Orbán ellen

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Néppárt 13 tagpártja indítványozza a Fidesz kizárását, a Politico című amerikai lap és portál európai kiadása azt írja: a pártcsalád következő közgyűlése a tervek szerint júniusban lenne, de néppárti tisztségviselők szerint ezt előre hozhatják. Valamely tagpárt kizárását – vagy tagsági jogainak a felfüggesztését, ami a Fidesz esetében már egy évvel ezelőtt megvalósult – legkevesebb öt országból legalább hét tagpártnak kell kezdeményeznie, ez az előfeltétele a napirendre tűzésnek.

Tomas Tobé, a svéd Mérsékelt Párt európai parlamenti képviselője, aki pártja nevében megírta a Fidesz kizárását kezdeményező levelet, a Politicónak elmondta: most arra várnak, mit lép Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke. Tobé szerint a németek ugyan nem csatlakoztak a kezdeményezéshez – miként a franciák sem – , ettől függetlenül azonban vannak a CDU-n belül olyanok, akik az utóbbi időben bírálták Orbánt.
Helyi szinten életben maradt a demokrácia

Végezetül egy meglehetősen ritkán szemlézett amerikai lap, a Christian Science Monitor szerkesztőségi kommentárját ismertetjük. A Bostonban egyházi kiadásban megjelenő lap arra hívja fel olvasói figyelmét, hogy Magyarországon megleckéztették azt a vezetőt, aki túl messzire ment hatalomvágyának az érvényesítésében a koronavírus-járvány idején. Orbán Viktor rávette a parlamentet, hogy az adjon neki felhatalmazást rendeleti kormányzásra, időkorlát nélkül. Ez fontos lépés volt a polgári szabadságjogok egy évtizede tartó porlasztása során.

A miniszterelnök azonban nem elégedett meg ezzel, és meg akarta nyirbálni a polgármesterek jogkörét is. A Christian Science Monitor kommentárja idézi Karácsony Gergely budapesti főpolgármester kijelentését, miszerint ez a javaslat nem csupán a demokráciára nézve veszélyes, hanem a járvány elleni küzdelmet is nehezíti. A kormányzó párt 24 órán belül kénytelen volt visszavonni ezt az indítványt. Annak érdekében, hogy fenntarthassák a néppel az együttműködést, a polgármesterek Magyarország-szerte útakadályt emeltek az autokrácia felé menetelő Orbán elé – értelmezi a történteket a bostoni lap. Mint hozzáteszi, ettől még érvényben van a miniszterelnök rendkívüli hatalma.

A Christian Science Monitor szerint az Európai Unó „lehet, hogy megtalálja annak a módját”, miként kényszerítse Magyarországot a hatalommegragadás felülvizsgálatára. Egyelőre azonban az a helyzet, hogy helyi szinten életben maradt a demokrácia ebben az Európa szívében található országban. A társadalmat összetartó elvek felkarolása erősebb a közvéleményben, mint a koronavírustól való félelem – zárul az amerikai lap szerkesztőségi kommentárja.

ITT HALLGATHATÓ MEG

ORBÁN MONDATA MEGALÁZ ÉS NYOMORRA ÍTÉL SOKAKAT

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2020..04.03.

Jó hír: a miniszterelnök pénteki rádióbeszéde szerint, a rendőrökhöz hasonlóan, most az egészségügyisek is kapnak fejenként 500.000 forintot. (Noha a szocialista javaslatban az egészségügy mellett, a szintén veszélyeztetett szociális szakma is szerepelt, de örüljünk annak, hogy a javaslat fele legalább megvalósul).

Az viszont elképesztő, elhinni sem akarom, ami ezután jön. Noha a kormány becslése szerint, többszázezer munkanélküli várható, már most is sokan fizetés nélküli szabadságra kényszerültek, a kisnyugdíjasok a megnőtt élelmiszerárak miatt, kifutottak a nyugdíjukból, nekik a kormányfő ezt üzeni: „Hogy ajándékként pénzhez juthasson egy közösség, olyat még a világ nem látott... A segély alamizsna, kuncsorgó élet."

A világ – legalábbis Orbán világa – ilyet nem látott, de lassan az összes környező ország, Európa túlnyomó többsége és az Egyesült Államok igen. Ott a válságban az állam igyekszik részben pótolni a kieső jövedelmeket. Mert nem akarnak sem éhező családokat, sem a fogyasztás hiányában leálló gazdaságot...

ITT OLVASHATÓ

„KICSIT PARANOIÁS MINDENKI” - ÚJ-ZÉLAND JÁRVÁNY IDEJÉN

HATÁRÁTKELŐ BLOG

Szerző: Határátkelő

2020.04.03.

Miközben a járvánnyal kapcsolatos hírek Magyarországon elsősorban (érthető okokból) Európára és mondjuk még az Egyesült Államokra koncentrálnak, a világ túlsó végén sem rózsás a helyzet. Következzen Pál helyzetjelentése az új-zélandi Blenheimből.

„Jelenleg a szüret közepén tartunk, ám a munkákat is negatívan érintette a vírus felbukkanása, melyet az új-zélandi kormány viszonylag kései intézkedései is megfejeltek.

A munkahelyemen mezőgazdasági gépek, pillanatnyilag leginkább szőlőkombájnok karbantartásával foglalkozunk, s csak annak köszönhetjük, hogy még nyitva lehetünk, hogy a tevékenységünk kapcsolódik az ún. nélkülözhetetlen szolgáltatásokhoz („essential services”), melyek a bankot, postát, egészségügyet, élelmiszeripart, boltokat, áruszállítást és társait takarják.

Minden más, így az iskolák, könyvtárak és egyéb, tömörülésre alkalmas intézmények bezártak és hivatalosan nem is illik kimenni a szabadba, hacsak nem egy rövid sétára, bevásárolni, vagy gyógyítóért indulunk.

Hiányzó hátizsákosok

A március 19-én életbe lépett beutazási korlátozások nyomán jelentősen csökkent a térségbe érkező backpackerek, így a hadra fogható napszámosok száma is, ezáltal a szokásosnál is nagyobb az igény a gépi betakarításra (mely ugye kevésbé kíméletes és nem is annyira precíz, mint a kézi szüretelés).

A maroknyi megmaradt munkás is csak szigorú megkötések mellett folytathatta a munkát, így többek között kötelezővé vált a maszk viselése, az eszközök (metszőolló) gyakori fertőtlenítése, illetve alkalmanként a hatóság emberi is felbukkanhatnak (bármelyik üzemelő cégnél), hogy ellenőrizzék, a cégek mindent megtesznek a fertőzés további terjedésének megakadályozásáért...

ITT OLVASHATÓ

MEGÉRKEZETT A JEGYBANKI KAMATEMELÉS! - MOST BÁNHATJÁK AZOK, AKIK KORÁBBAN NEM FIXÁLTAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.04.03.

Nem közvetlen módon ugyan, de gyakorlatilag kamatot emelt a jegybank. Az adósok egy része előtt a moratórium miatt akár rejtve is maradhat a kamatok megugrása (már ha így maradnak). Péntekre a pénzpiaci kamatok már meghaladták az alapkamatot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy újabb monetáris politikai eszköz bevetésével avatkozott be a forint újabb történelmi mélypontra gyengülésének folyamatába. Az új, fix kamatozású egyhetes betét a korábbi hasonló konstrukcióknál jóval magasabb, az alapkamatnak megfelelő, 0,9 százalékos kamatot fizet. A tendert a jegybank minden héten meghirdeti, először tegnap került sor rá. Az első betéti tenderen a bankok 655 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat. Az MNB az összes benyújtott ajánlatot elfogadta. Az egyhetes betéti tenderen 17 bank vett részt. Ők jutottak az overnight betét mínusz 5 bázispontos kamatával szemben 0,9 százalék kamathoz.

A csütörtöki megugrás után a piac pénteken sem nyugodtt meg. A háromhavi Bubor 0,85 százalékról 0,92 százalékra, a hathavi 0,84-ről 0,94 százalékra emelkedett. Ezzel pedig a pénzpiaci kamatok már meghaladják az alapkamatot.

A járvány közepette – írta korábbi napi gyorselemzésében a CIB vezető elemzője, Trippon Mariann – valószínűleg egyetlen jegybankként a világon kényszerült kamatemelésre a magyar jegybank. A forint gyengülése az elemző szerint túl gyors és nagymértékű volt, amit meg kellett állítani. A verbális intervenció kevésbé hatékony (elsősorban nem monetáris politikai okok álltak ugyanis a zuhanás mögött), a devizapiaci intervenció veszélyes játék, könnyen eléghet néhány milliárd devizatartalék mindenféle hatás nélkül. Maradt a jó öreg kamatemelés – írta le Trippon –, mint eszköz, mert megdrágítja a forint elleni pozíciókat.

Ismét azzal büszkélkedett az MNB, hogy csúcsra járatta saját profitját. A jegybank sohasem látott mértékű, 254,7 milliárd forintos 2019-es nyereségében – mint azt maguk is leírták – a 229 milliárd forintos, kiugró árfolyameredmény meghatározó szerepet játszott. Az MNB tehát szépen keresett a gyenge forinton is, bár az arany is szépen hozott nekik.

A kamatemelés ugyan közvetett (hivatalosan a jegybanki alapkamaton nem változtattak), de így sem maradt hatástalan. A bankközi kamatok (Bubor) ugyanis a tender hírének hatására mintegy 80 százalékkal(!) emelkedtek. Azok az adósok pedig, akiknek nem fixált kamatozású hitelük van, a saját bőrükön érzékelhetik majd a változást. A gyorsan átárazódó hitelek kamata a kölcsöntől függően 3-6-12 havonta változhat, az pedig, hogy az adósnak mennyit kell fizetnie, a pénzpiaci kamattól, vagyis a Bubortól függ...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/14. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.04.03.

P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Fő a félelem

Ahány ház, annyi téboly.

Míg Magyarországon a miniszterelnök arra használja ürügyként a járványt, hogy felszámolja – már rég nem a magyar demokráciát, hanem a liberális demokrácia díszleteinek maradékát, beleértve mindennemű időközi választást, mert különben nyilván valami rettenetes dolog történhet; addig Lengyelországban éppen fordítva, a szintén nacionalista és tekintélyelvű Kaczyński pártelnök és köre mindenáron meg akarja tartani a májusra ütemezett közvetlen elnökválasztást.

„Ha lehetséges normálisan vásárolni boltokban, akkor lehetséges elmenni a szavazókörbe is” – mondja a hivatalban lévő és újraválasztásra váró köztársasági elnök, Andrzej Duda. Semmi pánik. Fertőzésveszély nem akadály. (A normális vásárlásról az a személyes tapasztalatom, hogy három hete, Krakkóban péntek reggel még simán be lehetett ülni a pékségbe kávézni és süteményezni, délután már egyszerre csak két vevő lehetett benn.) Kaczyński pártelnök ugyan számol az egészségi kockázatokkal, de ő meg az alkotmányos akadályokkal nem törődik: előbb csak az öregeknek engedte volna meg a levélben szavazást (jóval a törvénymódosítás előírásos novemberi határideje után); aztán, ezen a héten, már mindenkinek lehetővé akarta tenni...

Hegyi Iván: Gyógyfoci

Mihályi Péter: Élet a karanténban

Három hét telt el korábbi cikkem megjelenése óta (Élet és koronavírus, ÉS, 2020/11., március 13.). Jelenlegi helyzetünket az ismert Micimackó-idézet átalakításával jellemezhetjük: „Egy perccel a nagy baj előtt még nincs semmi nagy baj.” A koronavírus halálos áldozatainak száma – e sorok nyomdába adásakor – 15 volt, és az immuncsatát csak olyanok vesztették el, akik más betegséggel is küzdöttek. Egy súlyosabb influenzajárvány idején, az év első három hónapjában 4-5 ezer fővel növekszik meg a „normális” halálozások száma (ilyen év volt 2017, 2018 és 2019 is). Észre sem vettük...

Gadó Gábor: Komolytalanok

Torma Tamás: Meghalt Turányi Gábor

Kovács Zoltán: Állami áruház

Tamás Ervin: A ragály emberei

Nagy Boldizsár: A külföldiek kitiltásáról
Az EU és a bunker

V I S S Z H A N G

Földi Bence: Egy remek geostratégiai döntés

Verebes István: Viselkedés, forma
(Major Tamástól Eszenyi Enikőig)

Kincses Réka: Valami hiányzik
Eszenyi Enikő lemondásának margójára

Darvas Béla: Genomhegyező

Gervai András: Az angol kém, aki tolmácsolt Leninnek
Kézikönyv a túléléshez

Hajós Edit orvos, műfordító, szerkesztő, egykönyves szerző, pártaktivista. Balázs Béla első felesége. 1919 után négy országban is él, 1933-ban Angliában telepszik le. Már harminc éve kommunista, a mozgalom s a Szovjetunió elkötelezett híve, amikor 1949-ben Budapesten letartóztatják, s mint kémet hét évre bebörtönzik...

Bíró-Balogh Tamás: Lengyel András hetvenéves

Fercsik Marianna: Fercsik Marianna

Avar János: Lorenzetti freskója

P Á R A T L A N

iTi-: FÜRKÉSZŐK

msz: KULTÚRVÉSZ

G. úr: VÉG(R)E

-y -n: FOLKLÓR

aha: GYÖNGYSZEMEK

-hg-: MI, HAZÁNK

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/14. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.04.03.

F E U I L L E T O N

Benedek Szabolcs: A fekete halál

I N T E R J Ú

Fóti Tamás: Altruista kutatók a koronavírus ellen
Interjú Lukács Gergellyel, a montreali McGill Egyetem élettani tanszékének professzorával

K R I T I K A

Hermann Veronika: Hétköznapok a történelemben

Varga Ibolya: Levél Fiamnak. Nap­ló 1990–1998. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2019, 454 ol­dal, 4499 Ft

Ez a könyv véletlenszerű események szerencsés együttállása miatt születhetett meg. Varga Ibolya – a naplóírás idején egy Vérmező melletti kis lakásban élő, nyugdíjas magyar-történelem szakos tanár – fiának, a Nyugat-Németországba disszidált Hámos Gusztáv filmrendezőnek írja a naplót. Egyfajta nemzedéki kapcsolattartás, az évtizedek óta távolból megélt családi viszony protézise: napló gyermekének, aki saját disszidálásával őt is társadalmon és hazán kívülre helyezte. 1991-ben mutatják be Hámos Gusztáv 1989. A híradó hatalma című, a rendszerváltozás médiaképeit tematizáló munkáját, ezért a közéleti médiatartalmakról való tudósítás különös figyelmet kap. Híradók, országgyűlési közvetítések, vitaműsorok, de kabarék és magazinműsorok is fontos részét képezik a leírásoknak, közben pedig napról napra – sőt, a napló jellegénél fogva lapról lapra – rajzolódnak ki az államszocializmusból a kapitalizmusba való átmenet visszásságai, a politikailag megosztott, az infláció, a munkanélküliség és az erősödő szélsőjobb nyomasztó szorításában vergődő társadalom megélt hétköznapjai...

Gajdó Ágnes: Ex libris

Huszti Gergely: Mesteralvók hajnala
Király Anikó:Csak barátok?
Hazudós
Berg Judit: Drifter

ÉS-KVARTETT – Barnás Ferenc Életünk végéig című regényéről

Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett 2020. március 25-én skype-on. A felvételt meg lehet majd nézni az Írók Boltja YouTube-csatornáján, ha minden igaz, április 6-tól. Legközelebb április 29-én, szerdán Láng Zsolt Bolyai című regényéről fogunk beszélgetni...

Sinkó István: G, mint Godot
Egy galéria életműalbumáról

Minden valószínűség szerint az új korszak nehezített indulása- a járványveszély miatti forgalom csökkenés, kiállítások elmaradása-a Godot életében is változásokat hoz majd. Azonban az elmúlt két évtizedben tapasztalt életerő, aktivitás és ügyes vállalkozói érzék azzal biztat, hogy talpon maradnak, s számíthat rájuk a magyar művészetpártoló közönség. Addig is G, mint Godot.

György Péter: Két év után: a munka ideje
(Birkás Ákos 1941–2018)

Többször radikálisan újrakezdett életpályája a bizonyítéka annak, hogy nem sokat tartott a karrierépítésről, s annál többet egy-egy festői probléma teljes kimerítéséről, majd az üres ismétlés visszautasításáról. Több interjújában a felette jólértesült, az aktuális nyugati hullámok keleti képviseletét ellátó, távlatokban nem gondolkozó, társadalmi problémák művészeti összefüggései között nem különösképp eligazodó kurátorokból, kérdezőkből hamar s elég ironikusan: kis magyar Hans Ulrich Obristot csinált, akinek amúgy annyi köze van Harald Szeemann individuális módszertanához, a kortárs művészet komolysága és korlátozhatatlan szabadsága melletti elkötelezettségéhez, mint a különböző celebvetélkedőknek a tehetséghez, a kutatáshoz. Semmi. (Obrist a kortárs médiakurátorok egyike, minden héten „ír” egy könyvet, megnyit egy kiállítást, rendez egy másikat.)...

Báron György: Arabusul

(Critics Awards for Arab Films, 2020.)

A huszonkilenc versenymű a jéghegy csúcsa, a sok száz darabos arab filmtermés java, ám már elég nagy számú ahhoz, hogy következtetéseket vonjunk le a térség filmművészetének jelen állapotáról. Végignézve a játék- és dokumentumfilmek hosszú sorát, amely csaknem háromszorosa egy átlagos fesztivál versenyprogramjának, az összbenyomás több mint kedvező. A mezőny kifejezetten erős, a huszonkilencből legalább tíz kiemelkedően értékes alkotás, s a derékhad is érdekes, színvonalas munkák sora, mindössze négy-öt versenymű mondható részben vagy egészében elhibázottnak.

Végső Zoltán: Korlenyomat

(Hauber Zsolt újra játssza – videosorozat a Youtube-on)

A műsoroknak külön jót tesz, ahogy a zeneszerző bevezetésképpen szakmai problémákon elmélkedik, miközben a nézők kérdéseire válaszol, a kulturális kötődésekről mesél, és történetekkel árnyalja az adott dal keletkezését. És ez az, ami még nem volt! Egy zenész kitárulkozik és beavat az alkotási folyamatba, láthatjuk, hogyan játssza fel a dallamot, elmondja, hogy eredetileg milyen hangszerekkel szólaltatták meg a dalban hallható hangszíneket, és megmutatja, hogy ő most mivel tudja szinte ugyanazt produkálni...

Molnár Zsófia: Színházmentes világnap

Mások, színészek és színházvezetők maguk készítettek pár szavas felvezetéssel rövid felvételt. Mindeközben a Magyar Teátrumi Társaság portálján nem látni semmit, még a saját üzenetüket sem, amely a Nemzeti Színház honlapján tűnt fel Trill Zsolt – nyilván munkaköri kötelességeként elvégzett – tolmácsolásában. Az impresszum szerint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet jegyezte textus kétmondatos összefoglalással elintézi a világszövetség üzenetét, majd azt egy majdnem kétszer olyan hosszú gondolatfutammal egészíti ki, amely »nemzetünk szellemi egészségé«-ért aggódik, és végül „szellemi és érzelmi erőt, jókedvet, bőséget és védő kart” kíván (sic!)...

Fáy Miklós: Meddig bírod?

(Wagner: Tannhäuser – A Metropolitan előadása a színház honlapján)

Mert nincs is szebb, mint Wagner úgy, ahogy van, miniatúrának vagy festménynek látszó díszletben izgatott énekesek lelke, szíve zeng a dalban. Az egyetlen probléma az énekes maga, azt nem lehet elvarázsolni, a dolog természeténél fogva elhízott, gömbölyded tenorista néz szembe élete értelmével, egy nagyra nőtt, masszív asszonysággal, és bár a szerelem nem kizárólag a szépek életének értelme, mégis ahhoz szoktunk, hogy az ifjak és karcsúak szerethetnek a színpadon...

Grecsó Krisztián: Nem a szexről szól

(Sex Education [Szexoktatás], Netflix, 2019–2020.)

Abúzusról, magányról, kiszolgáltatottságról, reménytelenségről kevesen tudnak ilyen szórakoztatóan, szépen és tisztán beszélni, mint a pályakezdő Nunn. A második évad közepe, ahogy az lenni szokott, leül, de még mindig messze az átlag fölött van, még az is megkönnyítheti ezeket a nehéz „maradjon otthon” napokat. Csak három dolog kell hozzá: valami okos eszköz, internet-elérés, és elő kell fizetni a Netflixre, mert „hagyományos” csatorna még nem adja.

I R O D A L O M

Kiss Tibor Noé: Boldogság 1188

Anyám három éve halott. Amikor erre gondolok, rögtön elfog a szégyen, mert tudom, hogy éreznem kellene valami fájdalmat vagy szomorúságot. De én csak hiányt érzek, azt a hiányt, amit akkor is éreztem, amikor az anyám még élt, anyámmal kapcsolatban mindig ugyanazt érzem. Anyám szívtelen asszony volt, abban sem vagyok biztos, hogy engem szeretett. A lányom mindig csak két szem csokoládét ehetett nála, de a maradékot direkt otthagyta az asztalon. Velünk egyszer elhitette, hogy azért olyan furcsa ízű a csirkesült, mert nagyon öreg volt a tyúk. Csak másnap mondta el, hogy nem csirkét ettünk, hanem nyulat. Közben láttam az arcát, az arcán azt a furcsa villanást. Kicsi voltam. Azt hitte, nem veszem észre, de én észrevettem, hogy a gonoszság volt az...

Jászberényi Sándor: Pehelysúly
Mindketten a gondolatainkba merülve ültünk.

„Elképzelésem sincs, hogyan tudtad megcsinálni akkor” – törtem meg a csendet.

„Konkrétan azt hittem, hogy ledarál.”

„Emlékszel, hogy mit mondtál a harmadik menet végén?” – nézett rám Bálint. Olyan volt, mint egy csontváz a pergamenszerű falfehér bőrével és a meztelen koponyájával.

„Azt, hogy adjuk fel?”

„Nem. Azt mondtad, hogy nem győzni kell, hanem állni még kicsit.”

„Nem emlékszem.”

„Pedig azt mondtad.”

„És te álltál.”

Bólintott. Lassan felállt a padról és nyújtózott. Hallottam a csontjai recsegését. Kivillant a meztelen hasára aszalódott bőr a mozdulat közben.

„Nem győzni kell, csak állni még kicsit” – ismételte el, inkább magának, mint nekem, majd hozzátette: „Kurva hideg van, jobb, ha felmegyek. Bejössz holnap?”

„Be.”

„Akkor holnap.”

Megölelt, majd elindult vissza az épületbe. Néztem, ahogyan a lifthez megy. Nagyon lassú volt. Amikor elment, elindultam a kijárat felé. A varjak károgva rebbentek fel a földről a levegőbe, ahogyan elhaladtam mellettük, köröztek, majd visszaszálltak a fákra. A porta előtt visszafordultam. Bálint az ablakban állt, és figyelte, ahogyan elmegyek...

Ódor János Gábor: Vasazás

Amint hazaérek a vasútról, azonnal hátramegyek, és megnézem az omladozó budi mellett évek óta pókhálósodó talicskát. A szürkületben is látszik, hogy a vaskeret fekete festése pikkelyesen pattog le, a deszkák korhadnak, kerekei laposak. A nyári konyhába is benézek. Apám szerszámai háborítatlanul fekszenek a gyalupadon. Lassan mindet befedi a por...

Beck Tamás: Ne a gyerek előtt

Bizonyos dolgokra ma sem gondol a férfi, amikor feleségével egy légtérben tartózkodik. A jövőre például. Az exitus óta házasságukat kizárólag a magnéziumtabletták tartják össze, úgy-ahogy. E gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény persze ideig-óráig csillapítja csupán a kettejükben felgyülemlett feszültséget. Homályos ösztöntől indíttatva kizavarják a kutyát az udvarra, ha mégis kirobban közöttük a veszekedés. A németjuhász lekushad a konyhakerti szilvafa tövébe, ott várja meg, míg odabent elcsendesedik a hangzavar...

Petőcz András: Azt mondod

Petőcz András: Gondolok

Petőcz András: Utolsó levél, Brüsszel, poste restante

Karafiáth Orsolya: Se földön, se égen

Kun Árpád: Made in China

Wirth Imre: Éjjelente baglyokat röptettünk

ITT OLVASHATÓ