RÁADÁS: A NÉP ELLENSÉGE

KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ
Rendező: ZSÁMBÉKI GÁBOR
Bemutató: 2013. április 27.

A nép ellensége

Írta: Henrik Ibsen
  Fordította: Kúnos László

  Stockmann doktor felfedezi, hogy a városát 

  felvirágoztató gyógyforrások vize mérgezett. 

  A lakosság, élén a polgármesterrel, aki 

  mellesleg Stockmann bátyja, nem akar 

  szembesülni az igazsággal. Lassan az    

  egész város a pénz hatalmával és a hivatali 

  korrupcióval is küzdő doktor ellen fordul.  

  Ibsen egy újságban megjelent rendőrségi hír nyomán írta A nép ellenségét 1882-ben, három évvel a Nóra és egy évvel a Kísértetek után, épp a Kísértetek fogadtatásán felbőszülve. Stockmann doktort részben saját magáról mintázta: 1848-ban, amikor kitört az első schleswig-holsteini háború, a húszéves Ibsen szenvedélyesen agitált a németek ellen. Látván, hogy honfitársai magukra hagyják a dánokat, egyre elkeseredettebben adott hangot annak, mennyire megveti a gyávaságukat. Annyira kiéleződött az ellentét közte és a környezete között, hogy lassan az egész társdalomban a saját ellenségét látta. A nép ellenségét Ibsen késői önéletrajzi ihletésű darabjai követték: a Vadkacsa (1884), a Rosmersholm (1886) és a Hedda Gabler (1890).

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: MARIO ÉS A VARÁZSLÓ (THÁLIA SZÍNHÁZ 1967)

THÁLIA SZÍNHÁZ
Szerző: THOMAS MANN
1967

rendező: Kazimir Károly dramaturg: Kazimir Károly fordító: Kerényi Grácia jelmez: Láng Rudolf szereplők: Somogyvári Rudolf (Szerző) Latinovits Zoltán (Cipolla lovag) Kozák András (Mario) Komlós Juci (Angiolieriné) Joós László (Pamutinges fiatalember) Tándor Lajos (Büszke római) Buss Gyula (Ezredes) Kautzky József (Elegáns úr)


ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: TELJES SZÍNDARABOK - KOMÉDIÁK

YOUTUBE
Szerzők: 
2020.

  Ezek közül lehet választani...

  Ray Cooney - Család ellen nincs orvosság 
  (Vidám Színpad)

  Miért nem marad reggelire?

  Georges Feydeau: A férj vadászik

  A bolond lány

  Francia szobalány

  A kaktusz virága (1988)

Bolha a fülbe - Pécsi Nemzeti Színház, 1989.

Esküvőtől válóperig

Ne most, Drágám! - vígjáték a Turai Komédiások előadásában (teljes HD felvétel)

Csurka István: Döglött aknák

Az Ördög nem alszik

Fogat fogért - teljes előadás (PARISIANA, a régi ÚJ SZÍNHÁZ emlékoldala)

A kikapós patikárius 1986 2/1

A kikapós patikárius 1986 2/2

Kávé habbal - teljes előadás (PARISIANA, a régi ÚJ SZÍNHÁZ emlékoldala)

A csúnya lány - zenés vígjáték

Padlás

Bereményi Géza - Az arany ára

Csodálatos vagy, Júlia! - Pécsi Nemzeti Színház, 1993.

Arthur Miller: Pilantás a hídról

Ahogy tetszik

Őrült nők ketrece I
Őrült nők ketrece II

Moliére Tartuffe (Teljes Film)

Szirmai Albert : Mágnás Miska - Budapesti Operettszínház 2003 I. felvonás

Lili bárónő - Budapesti Operettszínház teljes

Sybill (2017) [Operettszínház] [Full HD]
Bulgakov: A mester és Margarita 2/1

Bulgakov: A mester és Margarita 2/2

Piszkos Fred, a kapitány 2/2

Macskajáték 2012
Tévedések vígjátéka 1. felvonás

Tévedések vígjátéka 2. felvonás

Liliomfi 1974 3/1 felvonás

Liliomfi 1974 3/2

Liliomfi 1974 3/3

Buborékok

Randevu a Royalban 1-2.

Öt dudás egy csárdában 1-2.

A magyar kabaré levelező tagja

Szemben a Lánchíd oroszlánja 2/1

Szemben a Lánchíd oroszlánja 2/2

Helyet az ifjúságnak

Hölgyek és urak

Bolha a fülbe (Georges Feydeau) - Pécsi Nemzeti Színház

ITT NÉZHETŐK MEG

A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA 3. – A MONETÁRIS POLITIKA, AZAZ AZ MNB SZEREPE A VÁLSÁGKEZELÉSBEN

MÉRCE
Szerző: BÜTTL FERENC
2020.03.28.

„Az egész magyar gazdaság bajba kerül… komoly munkanélküliségi hullám fenyegeti az országot.”
(Orbán Viktor, 2020. március 16.)

E cikksorozat első részében a jelenlegi válság okait részleteztem, a második részben pedig azt jártam körbe, hogy mit tehetne a kormány, illetve az állam, és azt, hogy miért van eszközök híján a mai magyar intézményrendszer egy kettős, egyszerre kínálati (termelési) és keresleti sokk kezeléséhez.

Ahogy írtam, a borúlátás sajnos indokolt. Különösen azért, mert az elmúlt évek prociklikus gazdaságpolitikája miatt sem a fiskális politika (kormányzat), sem a monetáris politika (MNB) kezében nincsenek erős eszközök a válság tompítására. A kettős hatás (kínálati sokk és keresleti sokk) miatt érdemes külön megválaszolni azt a kérdést, hogy mit tehet a kormányzat és a jegybank a kínálat (termelés) helyreállítása, és mit a kereslet zuhanásának megállítása érdekében? Ebben a részben a központi bank (jegybank, Magyar Nemzeti Bank) lehetőségeit vesszük sorra...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: A FÉL VILÁG ORBÁN FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNYÉVEL FOGLALKOZIK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.28.



Politico 

A Bizottság megvizsgálja, hogy a koronavírus válság kapcsán kidolgozott magyar jogszabály összhangban áll-e a jogállami normákkal és az alapvető jogokkal, ezért alaposan megnézik a tervezet szövegét. Ezt az igazságügyért felelős biztos jelentette be Brüsszelben. Reynders szerint azt kívánják megállapítani, lehetséges-e időhöz kötni a különleges jogosítványokat, továbbá, hogy meg lehet-e hosszabbítani azok hatályát a parlament esetleges új döntésével. Szerinte nincs akadálya, hogy a képviselők határozzanak a kérdésben, akár távszavazás útján. Mindenesetre ha Brüsszel talál kifogásolnivalót a jövő héten elfogadandó törvényben, akkor megfelelő lépést kíván tenni. Az unió hozzálátott, hogy minden tagállamban felmérje a rendkívüli intézkedéseket, mármint hogy azok miként viszonyulnak a jogállamhoz, a személyes adatok, a magánszféra védelméhez. Ezért minden kormánytól rövid helyzetértékelést kért. De azért különleges figyelmet kíván szentelni olyan országoknak, ahol különféle aggályok merülnek fel a jogállam és az alapjogok miatt, tette hozzá Reynders. Előzőleg EP-képviselők, nemzetközi szervezetek és emberi jogi csoportok emeltek kifogást a jogszabály ellen, amely lehetővé tenné, hogy Orbán dekrétumokkal irányítsa az országot. 

Spiegel 

A német külügyminiszter arra figyelmeztette Orbán Viktort, hogy be kell tartani az unió alapértékeit, miután a magyar miniszterelnök arra használja a járványt, hogy teljhatalmat szerezzen és aláássa a jogállamot. Maas úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a helyzet mindenütt rettenetesen nehéz és különleges intézkedéseket tesz szükségessé. Olyanokat is, amelyek belevágnak az alapvető jogokba. Ám mindig a lakosság érdekeit kell szem előtt tartani és ezek a lépések célja és időtartama nem lehet korlátlan. Kizárólag a járvány leküzdését szolgálhatják, semmi mást. Ezért különösen lényeges, hogy a különleges rendelkezések arányosak legyenek, de a mércét minden körülmények közepette az EU normái jelentik – emelte ki a szociáldemokrata tárcavezető. A Bundestag Külügyi Bizottságának elnöke, a kereszténydemokrata Röttgen sürgős, sőt haladéktalan cselekvésre szólította fel a Brüsszelt. Még egyértelműbben nyilatkozott a német liberálisok szakpolitikusa, aki úgy foglalt állást, hogy ez most már tényleg az utolsó csepp a pohárban. Az EU nem tűrheti el, ha egy tagállamban lábbal tiporják a közös értékeket és felszámolják a demokráciát. Ezért a lehető leggyorsabban ki kell mozdítani a holtpontról a Magyarország ellen folyó jogállami eljárást az Európai Tanácsban.

Yahoo/AFP 

Az ENSZ Emberi Jogi Irodájának szóvivője bejelentette, hogy a testület aggodalommal figyeli a magyarországi fejleményeket. Merthogy a vírus miatt hozott lépéseknek arányban kell állniuk a veszéllyel, tisztességes módon kell azokat alkalmazni, különös tekintettel arra, hogy pontosan megadják, mennyi ideig maradnak érvényben. A Német Külkapcsolati Tanács szakértője, Milan Nic úgy értékelte, hogy egyetlen más tagállam sem akar olyan intézkedéseket hozni, mint Orbán Viktor. Megfigyelők attól tartanak, hogy a kormányfő korlátlan hatalomhoz jut. Az illiberális miniszterelnök 10 év alatt átalakította az ország politikai, jogi és alkotmányos viszonyait. Mostani húzása kiélezi a kapcsolatokat az Európai Néppárttal. Orbán azonban továbbra is azt állítja, hogy hagyományos konzervatív irányvonalat követ. Varga Judit ezt azzal toldotta meg, hogy a bírálók képzelt démonok ellen küzdenek és nem a valósággal foglalkoznak. Az is a hivatalos érvek között szerepel, hogy a lakosság többsége támogatja a különleges felhatalmazást. Fleck Zoltán jogszociológus azonban úgy ítéli meg a miniszterelnök tíz éve tartó, erőskezű kormányzása alapján, hogy meggyengült az alkotmányos állam, ezért Magyarországon különleges veszélyeket rejt, ha valaki dekrétumokkal akar élni. Orbán azonban a rá jellemző módon nem száll le a magas lóról, miközben nemzeti egységre szólít fel.

Reuters 

Az ENSZ emberi jogi szóvivője kijelentette, hogy a magyar törvényjavaslat a jelek szerint gyakorlatilag teljhatalmat ad a kormánynak, amely ily módon rendeleti úton irányíthat és megkerülheti az Országgyűlést. A rémhírterjesztésért járó, öt évig terjedő börtön pedig kedvezőtlenül befolyásolja az újságírók munkáját, és nem kizárt, hogy dermesztő hatással lesz a szólásszabadságra – mutatott rá. Varga Judit visszautasította az előterjesztést ért bírálatokat. Azt mondta, nagyon káros álhír, hogy a jogszabály semlegesíteni kívánja a parlamentet, vagy korlátlan hatáskört adna a kormánynak.

Politico 

Varga Judit szerint egyáltalán nem igaz, hogy a magyar kormány meg akarná ragadni a hatalmat, ám az erről szóló hírek pont olyan gyorsan terjednek, mint a koronavírus. Ugyanakkor a hisztérikus reakciók arról tanúskodnak, hogy itt kettős norma érvényesül az EU részéről. Az igazságügyi miniszter a portálnak írott cikkében azt fejtegeti, hogy Magyarország is gyorsan és határozottan cselekedett a járvány feltartóztatására, a polgárok védelmében, és ugyanezt szolgálja, hogy a készülő törvény alapján rendeleteket adhat majd ki. Ám a bírálók azonnal megvádolták Orbán Viktort, hogy az a saját uralmát igyekszik megszilárdítani. Ez azonban szerinte ismét csak arról árulkodik, hogy egyes nyugati véleményvezérek úgy gondolják, nem lenne létalapjuk, ha nem támadnák minden lehetséges alkalommal a magyar vezetést. Holott annak csupán az a „bűne”, hogy következetes keresztény-konzervatív politikát folytat. Egyébiránt egy sor ország hirdette ki a rendkívüli állapotot és folyamodott különleges lépésekhez a fertőzések terjedése láttán. A magyar kormány elleni politikai támadások a helyzet pontatlan értékelésén, illetve egyes esetekben szándékos torzításon alapulnak - írja Varga Judit. Pedig érdemes volna elolvasni a szöveget, mielőtt bárki kioktatja a kormányt, vagy szajkózná az ellenzék vádjait. Ugyanis teljesen megalapozatlanok azok az állítások, hogy az intézkedések nem állnak arányban a bajjal. Azon kívül a jogszabály nem akarja felszámolni a fékeket és ellensúlyokat, nem korlátozza a parlament tevékenységét. Vagyis teljes mértékben fennmarad a törvényhozás felügyeleti és ellenőrző jogköre. A kormány csupán korlátozott jogosítványokat kap, de természetesen senki sem függeszti fel a jogállamot. A rémhírterjesztés büntetését előirányzó passzust viszont szintén jócskán félremagyarázzák. Szó sincs arról, hogy az vonatkozna az ellenzékre. De ez esetben ugyanaz történt, mint a migrációs válság során: az ország csupán a saját és Európa határait védte a külső fenyegetéssel szemben, ám azóta is a balliberális sajtó kirohanásainak kereszttüzében áll. A Nyugatnak bocsánatot kell kérnie Orbán Viktortól az 5 évvel ezelőtti bánásmódért. Ez persze nem valószínű, hogy megtörténne, de a magyar fél nem is vár nagyvonalúságot vagy köszönetet. Ám egyenlő és tisztességes elbánást viszont igen, ami elvileg közös európai érték.

FAZ 

Magyarország visszautasítja a nemzetközi bírálatokat, mondván, hogy a jóváhagyandó törvényjavaslat egyáltalán nem szűkíti a parlament jogkörét. Varga Judit ezt igen lényeges elemnek minősítette. Azon kívül továbbra is lehet akár az Alkotmánybírósághoz is fordulni, ha valakinek valami baja van. Függetlenül attól, hogy Orbán Viktor lehetőséget kap a rendeleti kormányzásra és jogszabályokat helyezhet hatályon kívül. Közben Magyarország, Ausztria és Németország megegyezett, hogy hazatérhessenek nyugatról a keleti vendégmunkások, főként a románok és bolgárok. Merthogy a beutazási korlátozások miatt tegnap is 17 kilométeres kocsisor torlódott fel Hegyeshalomnál. A lényeg az, hogy több német-francia határállomáson is konvojokat állítanak össze, és utána azok rendőri kísérettel haladhatnak át német, osztrák, majd magyar területen. 

Neue Kronen Zeitung 

A burgenlandi tartományfőnök arról tájékoztatta az osztrák kancellárt, illetve a külügyminisztert, hogy a tartományt súlyosan érintik az ingázókra vonatkozó magyar korlátozások, vagyis hogy mostantól 14 napra karanténba kell vonulniuk, ha visszatérnek az ausztriai munkából. Az intézkedés – mutat rá Doskozil levele – főleg a helyi egészségügyi, illetve öregellátást érinti súlyosan, hiszen két hétre kiesik a munkaerő jelentős része. Ez pedig csak még jobban kiélezi a helyzetet Burgenlandban. Ezért a politikus azt kéri Kurztól és Schallenbergtől, hogy a kétoldalú csatornákon keresztül sürgősen találják meg a megoldást, de legalább a legjobban sújtott ágazat részére csikarjanak ki külön szabályozást.

Der Standard 

Magyarországot kettős válság érte, mert Orbán Viktor a járvány kellős közepén készül államcsínyre – írja vendégkommentárjában a Bécsben élő szabadúszó magyar újságíró, Csekő Balázs. A felhatalmazási törvény lényege, hogy a miniszterelnök meghatározatlan ideig rendeletekkel kormányozná az országot. A legtöbb állam a mostani helyzetben a járványra igyekszik összpontosítani, Magyarországon viszont egyesek a központi hatalom kiépítésén dolgoznak. A jövő héttől semmi sem fogná vissza Orbán kezét. Hogy a tervezetben nincs semmiféle időkorlát, az a demokrácia szemszögéből fölöttébb aggályos, mert olyan jogkört ad a kabinetnek, amilyet háború idején szokás, például kiiktathatja a parlamentet. Megszűnik a jogállam, gyakorlatilag nem létezik többé a hatalmi ágak szétválasztása. Működik ugyan az Alkotmánybíróság, de abban jó ideje Orbán bizalmasai ülnek. Vagyis az ország diktatúrába csúszik át. Abban persze semmi új nincs, hogy a politikus a korlátlan hatalommal kokettál. Hiszen 10 éve azon dolgozik, hogy a törvények fölött állhasson, minden ellenkezés nélkül hozhasson döntéseket. Ehhez nemigen hagyott ki akár egyetlen válságot is. Az illiberális demokráciát építi. Most egy lépéssel tovább megy és eltakarít az útból minden törvényes akadályt. Hogy mi várható, abból ízelítőt adott, amikor az Országgyűlésben kijelentette, hogy az ellenzék nélkül is úrrá lesznek a bajon. Természetesen, az egész gyorsított eljárás körüli hajcihő csupán a cirkusz része volt, mert a kétharmaddal a jövő héten úgyis megszavaztatja a jogszabályt. Az egész csupán arra kellett neki, hogy a propaganda gépezet segítségével úgy állíthassa be: ellenfelei a kórokozó oldalán állnak. Mivel tüntetni jelenleg nem szabad, a civil társadalom az interneten keresztül már jó 80 ezer embert mozgósított a tiltakozásra. Ezen persze Orbán könnyen túlteszi magát. Azért a koronavírus eltalálta a kormány Achilles-sarkát. A lepusztult egészségügy évek óta katasztrofális állapotban van. Így akár össze is omolhat, ha egyre több lesz a beteg a következő napokban. Mondani sem kell, ezzel Orbán is tisztában van, nem véletlen mozgósította a katonaságot. Az elégedetlenség nőni fog a miniszterelnökkel szemben, várhatóan világosan megmutatkozik az emberek felháborodása, amiért a kormány évek óta egyik alkalmat a másik után szalasztja el az orvosi ellátás javítására. Vagyis az ország olyan, kettős válság előtt áll, amit aligha lehet lehetőségként értékelni.

Der Standard

Magyar újságírók nem tartják valószínűnek, hogy rémhírterjesztésért bárki a közeljövőben börtönbe kerülnek, inkább olyan fenyegetésnek tekintik a készülő törvényjavaslat idevágó pontját, amely az öncenzúrára próbál ráerősíteni. Gergely Márton, a HVG vezető szerkesztője és Rényi Dániel, a 444.hu munkatársa a neten keresztül kapcsolódott be a bécsi Concordia sajtóklubban tartott sajtóértekezletbe. Mindketten úgy látják, hogy a hatalom a független médiát igyekszik további nyomás alá helyezni. Ám arra is felhívták a figyelmet, hogy a vírusválság a kormányzati kommunikációt is elbizonytalanította. Pontosan ez van a fenyegetőzés mögött. Gergely szerint a „közeli” orgánumok már nem tudják, mit és hogyan jelentsenek. Viszont a független netes portálok látogatottsága egyre nagyobb. Ezekre fideszesek is rákattintanak, mert ott információkat, illetve olyan kérdéseket találnak, amelyeket a hatalom nem válaszol meg. Jelenleg nincs például hivatalos tájékoztatás a fertőzöttek földrajzi, illetve korbeli megoszlásáról, meg arról sem, hol vannak ezek az emberek és miként kapták meg a bajt. Meg hogy az egészségügy miként boldogul a feladattal. Tudni lehet viszont, hogy milyen nemzetiségűekről van szó. Gergely Márton úgy összegezte a helyzetet, hogy az újságírók hitetetlen nyomásnak vannak kitéve, a kormánynak azonban sikerült még további rontani a körülményeiken.

Kurier 

A lap azt idézi Gergely Mártontól, hogy a kormány jobban fél a szabad sajtótól, mint a koronavírustól. Azt azonban sem a HVG szerkesztője, sem Rényi Dániel nem hiszi, hogy egyhamar tömegesen tartóztatnának le újságírókat. Orbán mindenképpen kézben akarja tartani az orgánumokat, ez kapcsolt most nála eggyel magasabb fokozatba a rendkívüli állapotot kísérő törvényjavaslattal. Gergely emlékeztet arra, hogy amikor híre jött a járványnak, az első jelentéseket csak a néhány, még megmaradt független szerkesztőség vette át. A hatalombarát újságok maradtak a migrációnál. Orbán éppen kormányzásának 10. évfordulóját akarta megünnepelni, de ebbe alaposan belekavart a válság. Gergely szerint feltűnő, hogy a hatalom által ellenőrzött média először mindig a fertőzött külföldiekről tudósít, és csak utána jönnek az adatok a magyarokról, noha utóbbi betegek sokkal többen vannak. Hozzátette ugyanakkor, hogy most már megteremtik a lehetőséget az újságírók büntetőjogi felelősségre vonására. De ez inkább csak a megfélemlítést célozza, meg hogy még jobban megnehezítsék az anyaggyűjtést. Vagyis nagyjából ugyanaz történik, mint a Stop Soros esetében: ott sem fogtak perbe egyetlen civil szervezetet sem. Mellesleg az eljárás alighanem elbukott volna Strasbourgban – mutatott rá Gergely. Ám mint megjegyezte, csak még nehezebb lesz informátorokkal találkozni és közben, sajnos, nem lehet számítani az EU-ra.

Guardian 

A populizmus egyik elsőszámú szakértője azt tanácsolja: senki se remélje, hogy a koronavírus véget vet a demagógok befolyásának. Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem professzora az összehasonlító elemzések és a történelmi tapasztalatok folytán alaptalannak tartja a túlzott várakozásokat. Hiszen a 10 éve lezajlott pénzügyi válság dacára az amerikai bankok erősebbek, mint valaha, a Wall Streeten hatalmas bónuszokat osztogatnak, a bűnösök közül szinte senki sem került börtönbe. Azaz a globalizáció nem sokat változott. Az biztos, hogy Johnson és Trump hozzá nem értően és veszélyesen reagált a fertőzésre, ám más populisták másként jártak el. Orbán Viktornak pl. kapóra jön a baj, hogy folytassa Magyarország tekintélyelvű átalakítását, drákói törvényekkel. Netanjanu önpuccsal felfüggesztette a bíróságokat és a parlamentet. De sok nem populista vezető szintén kihirdette a rendkívüli állapotot, miközben pl. az amerikai elnök idáig nemigen mozgatta a füle botját sem. Vagyis nincs egységes „populista” válasz a járványra. Az is különbség az ilyen politikusok között, hogy Angliában és Amerikában a sajtó többsége nem győzi bírálni a kormányzatot, viszont a radikális jobboldali magyar és lengyel vezetők teljes egészében kézben tartják az állami médiát. Az pedig dicséri, hogy milyen kevés a beteg, csak éppen azt nem árulja el, milyen kevés tesztet végeztek el. Sok minden bizonytalan még a jövőt illetően, de azt semmiképpen sem lehet kijelenteni, hogy a kórokozó végez a populizmussal. Egyszerűen azért, mert a demagógok másként és másként reagálnak a kihívásra. Úgy hogy az ilyen politikusok közül egyesek nyerni, mások veszíteni fognak. Egy harmadik kör számára pedig nem változik semmi. Ők ugyanolyanok maradnak.

Bloomberg 

Az egyes kormányok más és más módon igyekeznek megfékezni a Covid-19-et, de azt még korai megjósolni, hogy közülük melyik húzza a rövidebbet, viszont egyre több a kérdőjel az ügyben, vajon meggyengül-e a populisták hatalma. Trump – akárcsak a többi ilyen vezető, Brazíliától Magyarországig – ösztönszerűen úgy festi le, hogy országa ostrom alatt áll. Megtalálta, hogy kit kell vádolni a nehézségekért: a külföldi vírust. Az eddigiek szerint ez a megközelítés egyáltalán nem árt neki politikailag. A legutóbbi felmérés szerint a lakosság 60 százaléka helyesli eddigi tetteit. Kérdés persze, hogy mi lesz a közreakció akkor, ha tovább emelkedik a halottak száma olyan helyeken, mint New York és New Orleans, amelyek frontvárosnak számítanak.

Süddeutsche Zeitung

Napjainkban a járvány felerősíti az igényt az erős állam iránt, még akkor is, ha korábban sokan a pokolba kívánták azt, pedig már most elmosódik a határ a védelem és a felügyelet között – állapítja meg a kommentár. Az emberek azt várják, hogy a kormány nyújtson biztonságot nekik, cserében hajlandóak elfogadni a drasztikus intézkedéseket is. Beleértve, hogy a szabadságot felcseréljék az egészséggel. Ez persze nem a koronavírus miatt van így. A bűnözés, a terrorizmus, a kábítószer, a környezetrombolás ugyanebbe az irányba hatott. Csakhogy az állam idáig a piac várakozásaira figyelt oda. Most viszont azon van, hogy keményen beleavatkozzon a szabadságjogokba, ily módon mutassa meg, hogy teszi a dolgát. Ez azért veszélyes, mert válság idején teherként jelenhetnek meg az alapjogok. Amikor valaki rákérdez: vajon a tilalmak arányban állnak-e a veszéllyel, most olyanok horkannak fel felháborodottan, akik korábban igencsak harciasak voltak jogaik védelmében. Ez további veszélyt jelent, hiszen a polgárok hozzászoknak, hogy a kemény intézkedések hozzátartoznak a válság kezeléséhez. Kínában már most telefonos alkalmazással figyelik, betartják-e az érintettek a vesztegzárat. Magyarország és Lengyelország pedig utánozza a módszert. Orbán egyébként is a felhatalmazási törvény elfogadtatására használja ki a ragályt. Vagyis a kórokozó felkelti a totalitarizmus igényét, amikor igencsak komolyra fordulnak a dolgok. Ám hogy az alapjogok fennmaradjanak, működjön a demokrácia ahhoz nagyfokú érzékenységre van szükség a polgári társadalom részéről.

Die Zeit 

Ha egyszer vége lesz a válságnak, alapos politikai rehabilitációra szorul a liberális demokrácia. Amióta egy sor tagállam lezárta a határait, általános a félelem, hogy nacionalista hullám indul be, és az szétverheti az uniót. Az persze tény, hogy a mostani helyzet megoldásában a nemzetállamok játsszák a főszerepet. Mégsem lehet mondani, hogy a vírus a bezárkózás szövetségese. Közben ugyanis nyomon lehet követni, mennyire korlátozott az egyes kormányok teljesítőképessége. Ezért azután Olaszország egyre nagyobb segítséget kap az EU-tól. Az emberek pedig megtanulják, hogy ne a nacionalistákat, hanem a demokratákat becsüljék. A jó hír tehát az, hogy a járvány nem erősít rá a nacionalizmusra. Viszont van rossz hír is: a vírus ellen olyan módszerekkel küzdenek, amelyek később egyszerűvé teszik az életet a nacionalisták számára. Sok-sok tabu dől romba manapság. A nemzeti önzés hívei olyan eszközökhöz jutnak, amilyenekről korábban álmodni sem mertek: 1. A szabad mozgás korlátozása, ennek tapasztalatait a nacionalisták később felhasználhatják. De rossz példával szolgál, hogy egyes országokba nem utazhatnak be a külföldiek. Azon kívül jelenleg jóformán elképzelhetetlen a menekültek elosztása. 2. Megnyirbálják a polgári szabadságjogokat. Lyukassá válik az adatvédelem. Orbán a válság ürügyén megkerüli a demokratikus folyamatokat, hogy korlátozza a szólásszabadságot, továbbá meggyengítse a törvényhozást és az igazságszolgáltatást. 3. Vége a globalizációnak. Ellenfelei részéről mást sem hallani, hogy be kell szüntetni a szabad világkereskedelemet, az emberek szabad mozgását. Ezért nem csupán a gazdaságnak lesz szüksége újraélesztésre, hanem a liberális demokráciának is. De ez nem csupán pénzkérdés. Lehetőleg sok országnak már most egyetértésre kell jutnia a szabadságjogok megújításáról és megerősítéséről, nehogy a szabadság ellenfelei kerüljenek ki győztesként a jelenlegi megpróbáltatásokból.

ITT OLVASHATÓ

MEGSZAKÍTOTTÁK TRUMP BESZÉDÉNEK SUGÁRZÁSÁT A NAGY AMERIKAI TÉVÉCSATORNÁK

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.03.28.

Már egy ideje téma az amerikai sajtóban Donald Trump televíziós beszédeinek valóságtartalma. Az amerikai elnök meglehetősen érdekesen közelít a koronavírus terjedéséhez, és nem egyszer sokakat irritáló, szokatlan kijelentéseket tesz a járványügyi helyzettel kapcsolatban. Legutóbb hétfőn este okozott botrányt, és a hatás nem is maradt el: a Fox News kivételével nagy tévétársaságok félbeszakították beszédének élő közvetítését.

Előbb az ABC, a CBS és az NBC elégelte meg az elnök sületlenségeit és csúsztatásait, nem sokkal később a CNN is csatlakozott a trióhoz. A nagy tévétársaságok közül utolsóként az MSNBC szakította meg az élőadást.

Utóbbi tévétársaság szóvivője az esetet követően, azt nyilatkozta, hogy „megszakítottuk az adást, mert az elhangzott információk már nem voltak hasznosak, értékesek a közegészségügy körüli, folyamatban lévő vitához.”

Mondhatta volna úgy is, hogy Trump hülyeségeket beszélt. Korábban az amerikai elnök számos olyan kijelentést tett, amelyek alkalmasak voltak az emberek megtévesztésére. Egy alkalommal például azt állította, hogy a koronavírus egy maláriaellenes gyógyszerrel is gyógyítható.

Az amerikai tévés újságírók egy része tehát megelégelte az elnök ámokfutását, és úgy döntött, nézőik szakszerű és színvonalas tájékoztatása, valamint saját hitelességük fontosabb annál, minthogy Trump megjelenjen a csatornáikon.

Magyarországon ehhez hasonló helyzet elképzelhetetlen. Pedig – ahogy mondani szokták – lenne rá igény. Nemcsak Orbán Viktorról köztudott, hogy semmire sem tartja az újságírókat – ellenzékieknek nem nyilatkozik, a saját oldalának mikrofontartó állványait pedig lenézi – de a többi kormánypárti prominens is gyakran botrányosan viselkedik...

ITT OLVASHATÓ

VISSZASÍRHATJUK A 2008-AS VÁLSÁGOT

INDEX / EUROLOGUS
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2020.03.28.

A 2008-ashoz mérhető gazdasági válság fenyegeti az Európai Uniót a koronavírus miatt, figyelmeztet egyre több közgazdász és politikus, például Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke. A pontos hatást még nehéz látni, de Paolo Gentiloni gazdasági biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy

A (GDP ALAKULÁSÁNAK IRÁNYÁT ÉS MÉRTÉKÉT NAGYJÁBÓL ELŐRE JELZŐ) BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX KEDDEN A LEGUTÓBBI KRÍZIS KIROBBANÁSA UTÁNI HÓNAPOK MÉLYPONTJÁT IS ALULMÚLTA.

Visszasírhatjuk a 2008-as válságot

Mások még borúlátóbbak. Dalibor Roháč, a konzervatív Amerikai Vállalkozói Intézet nevű think-tank kutatója arra figyelmezetett, hogy a koronavírus akár szét is verheti az EU-t. A szlovák közgazdász részben arra alapozta a figyelmeztetését, hogy épp azok a tagállamok a leginkább érintettek, amelyeknek a legszűkebb a gazdasági mozgástere: Olaszország, Spanyolország és Franciaország.

Magyarország ebből a szempontból első ránézésre jól áll. A gazdasági növekedés az EU élvonalában vagy egyenesen az élén állt, a költségvetési hiányt és az államadósságot pedig – miután Orbán Viktor miniszterelnök tervezett költekezését 2010-ben megakadályozta az Európai Bizottság – az elmúlt tíz évben sikerült kordában tartani.

Ennek ellenére hazánk különösen kiszolgáltatott az uniós piacnak, mert a tagállamok között a keleti és déli nyitás ellenére is az egyik leginkább EU-függő a kereskedelme. A behozatalunk és a kivitelünk nagyjából háromnegyede is a többi tagállamhoz köthető a 2019-es adatok szerint. Tagállamra leszűkítve Németország tarol: az összes import negyede, az exportnál még ennél is nagyobb a részesedése. Az összesítés szerint ezzel a magyar kivitel holtversenyben a harmadik legkiszolgáltatottabb a német piacnak.

Mindez azért nagyon rossz hír, mert Németországban bődületes, akár húsz százalékos visszaeséssel számol a müncheni Ifo Gazdaságkutató Intézet. Az intézet ezt részben arra alapozza, hogy a német gazdaság – a magyarhoz hasonlóan – erősen épít a kivitelre, és épp az ehhez szükséges piacokat és szállítói láncokat zilálja szét a vírus. A tömeges elbocsátások, a – pánikvásárlások mellett sok árutípusnál – visszafogottabb fogyasztás, a közlekedési fennakadások hatása mind végiggyűrűzik a tagállamok között...

ITT OLVASHATÓ

GYURCSÁNY ÉS ORBÁN IS FELFORGATTA A JÁRVÁNYÜGYET, ÍGY MEGGYENGÜLT ÁLLAPOTBAN TALÁLTA TELIBE A KORONAVÍRUS

444.HU
Szerzők: WIRTH ZSUZSANNA, SZABÓ ANDRÁS
2020.03.28.

Müller Cecília országos tisztifőorvos március 16-án közölte, hogy koronavírusra tesztelik azokat is, akik ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban szenvednek. Ez jelentős változás volt a korábbi gyakorlathoz képest, amikor csak a gyanús esetek nagyon szűk körét engedték tesztelni: azokat, akik megbetegedtek miután fertőzött országból tértek vissza vagy azután lettek betegek, hogy szoros kapcsolatba kerültek fertőzött emberekkel.

Hogy mennyire sok múlik a teszteltek körének kiszélesítésétől a járvány elleni védekezésben, azt jól mutatja a következő eset. Egy beteg március 7-én jelentkezett a Szent László Kórház koronavírus centrumában, mivel azonban nem felelt meg az akkor hatályos tesztelési kritériumoknak, ezért a Szent János Kórházba küldték. Ott derült ki róla később, hogy tüdőgyulladása van, a koronavírus tesztje pedig pozitív lett. Addigra azonban több egészségügyi dolgozó is megfelelő védőfelszerelés nélkül került kapcsolatba vele, emiatt közülük néhányan karanténba kerültek.

Az EU járványügyi szerve, az ECDC már március 2-án javasolta az ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos betegek tesztelését. A magyar hatóságok először 11 nap múlva reagáltak, amikor az EMMI kiadott egy hasonló értelmű tájékoztatót. A szélesebb körű tesztelést viszont csak egy 16-án kiadott protokoll tette kötelezővé.

A tesztelést nehezíti, hogy egy betegnél több vizsgálatot is el kell végezni és jelenleg több ország is egyszerre akar rengeteg tesztet beszerezni, emiatt ezekhez nehéz hozzájutni (többek között az Egyesült Államoknak is problémát jelent). Ráadásul a tesztelés sikere függ attól is, hogy egy ország milyen gyorsan tud több laboratóriumot átállítani a koronavírus vizsgálatára.

A Direkt36 által megkérdezett járványügyi szakemberek (epidemiológusok és infektológusok) szerint ezekkel a kihívásokkal könnyebb lenne szembenézni, ha az elmúlt másfél évtizedben a különböző kormányok nem szervezték volna át többször is a népegészségügyi és azon belül a járványügyi rendszert. A folyamat a szocialista kormány idején indult a korábbi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) laborhálózatának privatizációjával, majd az Orbán-kormány átalakításaival folytatódott, aminek az eredményeként 2017-től másfél éven át nem létezett egy kiemelt népegészségügyi intézmény Magyarországon, pedig egy ilyen szervre kulcsfontosságú szerep hárul a járványügyi védekezés során. 2018-ban a kormány újra létrehozott egy ÁNTSZ-re emlékeztető szervezetet Nemzeti Népegészségügyi Központ néven, de a korábbi befolyás nélkül.

A folyamatos átszervezések miatt számos járványtanász vagyis epidemiológus hagyta el a területet, a népegészségügyi rendszer pedig kevésbé rugalmas és nehezebben tud reagálni egy járványra, mint korábban.

Az átalakításokkal összefüggésben megkerestük a Nemzeti Népegészségügyi Központot és a járvány elleni védekezést koordináló operatív törzset. A Gyurcsány-kormány intézkedései miatt pedig a DK-nak küldtünk több kérdést. Egyelőre egyik helyről sem kaptunk válaszokat..

ITT OLVASHATÓ

KÉT MONDATBAN NEM LEHET KIFEJTENI, HOGY HORTHY FASISZTA VOLT VAGY NEMZETMENTŐ

24.HU
Szerző: CSERI PÉTER
2020.03.28.

Száz évvel ezelőtt lett Magyarország kormányzója Horthy Miklós. Hatos Pál és Romsics Gergely történészekkel egyebek mellett arról beszélgettünk, vajon sejtette-e valaki 1920 márciusában, hogy egy közel negyedszázados rezsim veszi kezdetét, mérlegre tehető-e ez a korszak egyetlen személy tevékenységére fókuszálva, mit lehet tudni Horthy személyiségéről, illetve szabad-e állami szobrot állítani az egykori kormányzónak. Azt is megkérdeztük tőlük, hogy – függetlenül Horthytól – lehet-e nyíltan vállalt példaképe egy történésznek.

Amikor 1920 márciusában Horthy Miklós kormányzó lett, akadt-e bárki az országban, aki sejtette, netán előre jelezte, hogy egy közel negyedszázadig tartó rezsim veszi kezdetét?

Hatos Pál: 1918 és ’20 között viharos gyorsasággal változott a történelem. Sokan léptek elő ekkor a történelem színpadára az ismeretlenségből. 1919 májusában aligha sejtette bárki, hogy egy évvel később Horthy Miklós lesz Magyarország kormányzója, sőt igazából azt se tudjuk teljes bizonyossággal, ki vagy mi bírta rá, hogy „ne hallgassa tovább a fű növését” a birtokán, Kenderesen, s politikai szerepet vállaljon, de minden bizonnyal nagy szerepe volt ebben a véletleneknek. Horthy személye körül már 1919 nyarán Szegeden kialakult egyfajta kultusz: úgy tekintettek rá az itt gyülekező figurák – akár a régi elit tagjai, akár volt a Károlyi-párti ügyvédek, de legfőképp a katonatisztek –, mint egy kudarcot nem ismerő, rendíthetetlen katonára. Augusztusban érkezett meg a Nemzeti Hadsereg fővezéreként Siófokra, szeptemberben már teret neveztek el róla ugyanott. Az ekkor már száműzetésben lévő Károlyi Mihály az itthon maradt nővérétől kapott egy levelet, amelyben Károlyi Erzsébet azt írta, az arisztokraták Horthyt akarják királynak, ezért tudatosan építik a kultuszát.

Az akkori magyar politikacsinálók jelentős része az arisztokráciához tartozott, amelynek tagjai közül sokan úgy számoltak: Ferenc József egykori szárnysegéde mi máson ügyködne, mint hogy a törvényes király, IV. Károly uralmát visszaállítsa.

Romsics Gergely: Mire eljutottunk 1920 márciusáig, már nem volt kérdés, hogy Horthy Miklós lesz a kormányzó, mégpedig azért, mert ő volt az a kompromisszumos jelölt, akit az ekkor Magyarországon létező összes számottevő hatalmi csoportosulás elfogadott. Persze nem egyforma mértékben, és más-más megfontolásból. A Habsburg-párti, vagy legalábbis Habsburg-szimpátiákkal bíró katolikus, konzervatív vagy akár szabadelvű főnemesi rétegek – a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjában tömörülők – inkább csak feltételesen támogatták Horthyt. Sokan közülük azért, hogy egy megfelelő pillanatban Horthy visszaléphessen IV. Károly javára. Ugyanakkor a rendkívül heterogén szabad királyválasztói táborban, amelynek tagjai ekkor a legnagyobb tömegbázissal rendelkező Kisgazdapártban gyülekeztek, részben az teremtette meg a törékeny egységet, hogy letették a voksukat Horthy mellett. Nagyatádi Szabó István pártvezér már 1919 októberében egy nyilvános beszédben kiállt Horthy mellett, amikor lehetséges és kívánatos kormányzóként jelölte meg.

1920 márciusában minden bizonnyal csak a szegedi katonatisztek gondolták úgy, hogy Horthy kormányzóságával egy hosszú ideig regnáló rezsim kezdheti meg a működését. Ők viszont a korszak európai radikális jobboldali gondolkodásában prominensen jelen lévő nemzetmentő diktátor szerepét osztották volna Horthyra.

Úgy képzelték, hogy az egykori altengernagy lehetne egy olyan nemzeti kibontakozásnak a vezetője, amely egy katonai felügyelet alatt létrejövő tartós, autoriter-parancsuralmi rendszert építene föl. Mivel 1919–20-ban ezek a politikai erők komolyan mérlegelték, hogy milyen mértékben lenne egy katonai diktatúra felé eltolható a rendszer, számukra a kormányzóválasztás egyszerre volt győzelem és vereség. Jelöltjük elfoglalhatta az államfői pozíciót, de sokkal gyengébb jogkörökkel, mint kívánták volna. Nem véletlen, hogy Horthy nem volt hajlandó ünnepeltetni magát, nem mondott beszédet, letette az esküt a Parlamentben, majd gyorsan távozott. A kormányzóválasztás valójában egyetlen politikai erő számára sem volt diadal: az aktuális erőviszonyokat tükrözte, amelyet a szereplők akkor elfogadtak...

ITT OLVASHATÓ

NER-PUCCS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2020.03.27.

Nem mindenki fél a koronavírus világjárványtól. Van, akinek épp kampó, épp kapóra jött, és a 30 év módszeres aknamunkájával, a választók, az alattvalók folyamatos félrevezetésével, az állandó hazudozással, trükközéssel, pávatánccal, végre befejezheti nagy művét.

Ügyes politizálásának köszönhetően, Magyarországot – mint egy kicsinyke szigetet, körülölelve a víruslepte európai országokkal –, elkerüli a járvány. Míg Olaszországban, Spanyolországban tízezrével betegednek meg és már több ezer ember halt bele a koronavírus fertőzésbe, addig Magyarországon csupán 300 fertőzött van, de a magyar kórházi dolgozók „heroikus küzdelmet vívnak”, ahogy az elhangzott a mai, szokásos péntek reggeli prédikációjában.

Ez is csak az ő zsenialitását bizonyítja, hiszen az elmúlt 10 évben szisztematikusan tönkrevert, kiüresített és ledózerolt magyar egészségügynél egy országot sem ért felkészültebben a COVID-19 pandémia, mint Magyarországot. A helyzet kezelésére is megtalálta a legalkalmasabb személyt, aki korábban egy Fejér megyei plébánián dolgozott és aki tiszta lelkiismerettel kiáll elmagyarázni, hogy maszkot sem kell viselni (úgysincs maszk, de ezt nem mondja), viszont kézimunkázzunk otthon, a karanténban. Kétségünk sincs afelől, hogy még sok jó tanácsa lesz a közeljövőben. Jómagunk cikkünk befejezése után, azonnal elszaladunk néhány motring fonalat venni. Ha időben megyünk, talán még nem vásárolták fel.

Köztudott, hogy nem kapni fertőtlenítőszert, de ahol véletlenül még van maszk, ott az élelmes patikusok tízszeres áron árulják. Lélegeztetőgép sincs és nem jut védőfelszerelés a heroikusan küzdő ápolóknak, orvosoknak sem. Tehát az egészségügy területén minden a legnagyobb rendben, ideje áttérni a legfontosabbra, hatalmunk korlátlanná fejlesztésére – persze csakis jogszerűen, mert ahogy a vicc is mondja: Magyarország jogállam...

ITT OLVASHATÓ

A LEGELKESERÍTŐBB BRAVÚR

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.03.24.

„Senki nem szurkol a vírusnak. Természetes nemzeti egység van. Csakhogy a koronavírus nem indul választáson. Az ellenzék meg igen. Őket kell ledarálni. A tegnapi nap nem szólt másról.” A Válasz Online leginkább ténycikkekben utazik. Publicisztikát akkor írunk, ha nem hallgathatunk. Például most.

Bravúr.

„A mai napon bebizonyosodott: nem a kormánynak van ellenzéke, hanem a hazának ellensége. A gyűlölet felülírta a józan észt és az emberséget. Szégyen!” – értelmiségi, polgári, fideszes családanya Facebook-bejegyzése a tegnapi parlamenti szavazás után.

„Köszönjük az 52 bátor embernek, akik a hatalom járványszerű terjedésétől mentettek meg minket!” – értelmiségi, ellenzéki aktivista nő Facebook-bejegyzése a tegnapi parlamenti szavazás után.

Szóval igen, sikerült. Totális Fidesz-győzelmet hozott a tegnapi nap. Sajnos nem a járvány elleni harcban. Abban nem is hozhatott. Hiszen annak, ami tegnap a Parlament falai között történt – a felhatalmazási törvény körüli hajcihőnek – a világon semmi köze nem volt a járvány elleni harchoz. Annak kizárólag az ellenzék elleni harchoz volt köze.

A győzelem márpedig azért bravúros, mert mint a fenti idézetekből látszik, kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt sikerült azt a velejéig hamis látszatot kelteni, hogy itt ellentét van, hogy az ellenzék megakadályozott valamit. Hogy a kormány megvédené a hazát, míg az ellenzéknek a hatalom elleni harc a fontos, meg hogy ideologizáljon, meg jogvédősködjön, amikor nem annak van itt az ideje.

Volt már persze olyan helyzet is. Nem is régen. Öt éve. Akkor, a migránsválság idején valóban létezett a Willkommenskultur, európai szinten mantráztak befogadásról, a határnyitás fontosságáról, Kunhalmi Ágnes álproblémának nevezte az ügyet… A leegyszerűsítő, hergelő és gyakran hazug propagandát a kormány ráépítette arra is, nyert is vele rengeteg szavazatot, de ott valóban volt két jól elkülöníthető álláspont, és Orbán Viktor bele tudott állni az egyikbe – ráadásul abba, amely legmélyebb rétegében igaz is volt. Hogy ugyanis a nyakra-főre befogadás nem megoldása, hanem elmélyítése a válságnak.

Most viszont, amikor a koronavírus okoz válságot, veszélyhelyzetet, nincsenek ellentétes álláspontok. Az ellenzék minden egyes tagja is ugyanazt akarja, amit a kormány, amit minden magyar ember. Meg minden nem magyar ember Európában és világszerte. Hogy küzdjük le ezt a járványt. Hogy minél kevesebb áldozatot szedjen a betegség...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN NEM AKAR ÖRÖKKÉ DIKTÁTOR MARADNI

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.03.28.

Meg kell védenem a miniszterelnököt. Az ugyan nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor nem azért akar kormányának (azaz: magának) teljhatalmat, hogy hatékonyan tudjon harcolni a koronavírus ellen. A vírus ellen ugyanis a jelenlegi körülmények között is eredményesen lehetne küzdeni, a parlamenti ellenzék eddig semmilyen intézkedésében nem gátolta Orbánt, sőt, még csak nem is kritizálták a meghozott rendelkezéseket. Ha valamiért bírálták a kormányt, akkor az a késlekedés és a kommunikáció, mely utóbbira a mellébeszélés, a ködösítés és a hazudozás a jellemző. Viszont az a széles körben elterjedt vélekedés sem állja meg a helyét, hogy Orbán korlátlan időkre szólóan, diktatúrát vezetne be az országban.

Induljunk ki abból a feltevésből, hogy a járvány egyszer véget ér. Lecseng a vírus, nem lesz több megbetegedés, halott, ám a bajok ezzel még nem érnek véget. Sőt, ekkor kezdődnek igazán. Itt marad ugyanis egy háború sújtotta gazdaság, amelynek gyakorlatilag minden ágazata tönkrement. Ezt a válságot, amely közgazdászok szerint sokkal súlyosabb lesz, mint a 2008-as, kezelni kell majd valahogy. Ehhez kell már most Orbánnak a felhatalmazás, hogy a parlament nélkül is tudjon döntéseket hozni.

Nem mintha demokratikus keretek között nem lehetne helyreállítani a gazdaságot, sőt, valószínűleg úgy hatékonyabb és gyorsabb volna az újrakezdés. Főleg, ha a nemzet legjobb koponyái – párttól, felekezettől, világnézettől függetlenül – vennének részt az újjáépítésben...

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROS LŐRINC ÖCCSÉHEZ A JÁRVÁNY IDEJÉN IS DŐL A KÖZPÉNZ, SZOMBATTÓL KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁS

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.03.27.

24.hu: Mészáros Lőrinc öccséhez továbbra is zavartalanul ömlik a közpénz

Mészáros János két cége, az Adept Enviro Kft. és a Herceghalom Interat Zrt. két közbeszerzést nyert nemrég. Legújabb cége, az Adept Enviro Kft. a Naturaqua Környezetvédelmi Zrt.-vel és a Wessling Hungary Környezetvédelmi Kft.-vel közösen nyert el egy 1,5 milliárd forintos keretszerződést a balatonfűzfői Nitrokémia Zrt.-től monitoring, mintavételi, laboratóriumi és szakértői feladatokra. A Herceghalom Interat nevű Mészáros-cég pedig a Hidrot Kft.-vel közösen 241,1 millió forintért szállíthat rádiós fűkaszálógépeket és adaptereket az állami cégnek.

444: A bűnözők gyorsan alkalmazkodtak a járványhoz

A bűnözők gyorsan alkalmazkodnak a koronavírus-járvány okozta válsághoz, módosítják stratégiáikat a kialakult helyzet lehetőségeinek kiaknázására: egyebek mellett internetes csalásokba, hamis termékek gyártásába, vagy illegális kereskedelembe kezdenek – közölte az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezete, az Europol.

Szabad Pécs: A “fürkészés és portyázás” valójában több milliárd forintos közbeszerzések voltak

“Fűrkészeket és portyázókat küldtem ki mind a négy égtáj felé. (..) Nyugaton mindenből hiány van, beszerezni keleten lehet. Óriási tételeket kötöttünk le, több mint tíz repülőt várunk” – nyilatkozta hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány leküzdéséhez szükséges eszközökről. A lap az európai közbeszerzési értesítő alapján összeszedte a beszerzések adatait: a Semmelweis Egyetem például 1,4 milliárd forintért vett COVID-teszteket.

Magyar Narancs: Kétes hatékonyságú fertőtlenítőszert osztogatott Simonka György

A bűnszervezetben elkövetett különösen nagy értékű költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolt Simonka György, a dél-békési térség fideszes országgyűlési képviselője által vezetett Dél-Békés Mentőcsoport fertőtlenítőszert vitt a térségbe. A szabályoktól eltérően azonban biztonsági adatlapot nem adtak hozzá. Az illetékes hatóságok hallgatnak és hárítanak.

Index: Kijárási korlátozás lép életbe szombattól

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban jelentette be, hogy szombattól kijárási korlátozás lép életbe Magyarországon. Ennek értelmében a lakhelyét mindenki csak munkavégzés céljából és az alapvető szükségletek céljából hagyhatja el. Az alapvető szükségletek körébe elég sok minden tartozik a bevásárlás mellett, pl. a fodrász, a hitéleti tevékenység és a szabadidős sport is. Viszont mindenhol 1,5 méteres távolságot kell tartani másoktól, akikkel nem élünk egy háztartásban. Az élelmiszerüzleteket, drogériákat és gyógyszertárakat 9 és 12 óra között pedig csak a 65 évnél idősebbek kereshetik fel, mások ekkor nem, az idősek pedig máskor nem...

ITT OLVASHATÓ

MELLÁR TAMÁS: ORBÁN A FELHATALMAZÁSSAL A 2022-ES VÁLASZTÁSOKAT AKARJA MANIPULÁLNI

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.03.28.

„Orbánék fő célja az volt, hogy a pénz belső körben maradjon, és ott kerüljön szétosztásra, vagyis a saját oligarchikus rendszerükben. Abban a rendszerben, amely támpontja, és biztos alapja az egész politikai berendezkedésnek. Így aztán, nyilvánvalóan meg sem fordult a fejükben, hogy másként cselekedjenek. Gyakorlatilag elpuskáztuk ezt a lehetőséget, pusztán azért, mert a rengeteg európai forrást nem arra használtuk, amire kellett volna” – nyilatkozta Mellár Tamás közgazdász, parlamenti képviselő a Hírklikknek. Hozzátette: ezért is lesz Magyarország a mostani veszélyhelyzet következtében súlyos válsághelyzetben, amelyet már most is rosszul kezel az Orbán-kormány. Fő törekvése a rendkívüli felhatalmazással, hogy megakadályozza az ellenzéki összefogást.

– Milyen állapotban volt a magyar gazdaság a koronavírus megjelenése előtt?

– Meglehetősen felemás helyzetben volt és van. Mégpedig azért, mert az előző évek erőteljes gazdaságélénkítő programjának hatására, nagyon magas növekedési ütemet értünk el, amely azonban hosszabb távon nem tartható fenn. Öt százalék volt a növekedés ebben az időszakban, miközben hosszabb távon, a három százalék körüli lenne az üdvös...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR NARANCS 2020/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MANCS.HU
2020.03.26.

A járványhelyzetben is semmibe veszi az ellenzéket a kormány
A teljhatalom vonzásában

Ha a fideszes kétharmad jövő héten megszavazza a felhatalmazási törvényt, a veszélyhelyzet idején formálisan is megszűnik az Országgyűlés ellenőrzése a kormány felett. Számos járványügyi intézkedéshez meg lehetett volna nyerni az ellenzék támogatását, de Orbán inkább a konfrontációt választotta.

VÉLEMÉNY

Sajó László: Öt és feles

Száz nap magány

Várhegyi Éva: Ekotrip

Durvahangolás

Most, a koronavírus-járvány eszkalálódása idején nincs lehetőség a károkat enyhítő gazdaságpolitikai intézkedések finomhangolására: soha nem látott, „durva”, hatásvizsgálatok nélkül meghirdetett döntésekről értesülünk nap mint nap.

Székely Csaba
Pincér a városházáról

Járványnapló

Rengetegen osztják meg azokat a szép itáliai videókat, ahol vidám olaszok gyűlnek ki erkélyekre, ablakokba, és gitárokkal, dobokkal, tangóharmonikákkal – hogy tartsák egymásban a lelket – rázendítenek egy népszerű dalra.

Schilling Árpád
Húzd meg magad!

Járványnapló

Varsóban dolgoztam, a Teatr Powszechnyben, amikor fordulóponthoz érkezett az európai járvány. A lengyel kormány óvintézkedéseket vezetett be, aggasztó hírek érkeztek a vírus terjedéséről, a fertőzöttek számának növekedéséről, végül úgy döntöttek, hogy a határt is lezárják.

A szerk.
A rendszer ellenében

Orbán Viktor és csapata sosem tudott kormányozni, ezt a közoktatásban történtek is híven mutatják, ismét és sokadjára. (Ahogyan mutatják az egészségügyben, az államigazgatásban történtek is. Ismét, sokadjára.

A szerk.
Mint a tűztől

Ilyen járványos időkben az információhiánynak vagy a rosszul informáltságnak súlyos következményei lehetnek, ezért fontos előrebocsátanunk néhány tudnivalót a helyes karanténhasználat tárgyában. Először is az önkéntes otthoni karantén az nem igazi karantén, az csak afféle játék karantén, belemegyek (mit megyek, vonulok) és kivonulok belőle, amikor tetszik – adott esetben egész a parlamentig.

POLITIKA

Így áll most a Huawei-ügy
Kínai nagy fül

Milyen vádakkal néz szembe és mivel védekezik a kínai óriáscég? Egy régi-új fejezet a kínai–amerikai kereskedelmi háborúban.

Az Európai Unió és a járványkezelés
„Minden eszközt megvizsgálunk”

Sorra érik a kritikák az EU-t és az intézményeit: a bizottság eszköztelen, csupán látszatintézkedéseket tesz, nem bír a tagállamokkal. Sokan attól is tartanak, hogy a járványra rámehet az egész unió. Megnéztük, mit tehet jelen helyzetben a szervezet.

A kórházak helyzete koronavírus idején
Lassú felfejlődés

Gőzerővel zajlanak az átszervezések a magyarországi kórházakban, hogy minél több szabad kapacitás legyen, amikor Magyarországon is berobban a járvány. Lapzártánkkor úgy tűnik, ez utóbbi napok kérdése, és az egészségügyi rendszer állapota alapján van ok az aggodalomra.

KULTÚRA

Lemez
Thy Catafalque: Naiv

Kátai Tamás címbe foglalt coming outja, miszerint a naiv művészek szellemi rokonának tartja magát, nem okozott meglepetést. Kátai autodidakta, aki egyedül, a számítógépe segítségével rakja össze a lemezeit, mégis olyan beláthatatlan világokat teremtő, kozmikus zene születik, amely világviszonylatban is egyedülálló

Lemez
Képzelt Város: Samizdat

Számtalan példát lehetne mondani, amikor egy zenekar angolul kezd dalokat írni, majd egy-két szárnypróbálgatós album után fokozatosan az anyanyelvük felé fordulnak. De az már sokkal ritkább, hogy a folyamat fordítva zajlik le.

Lemez
Peter Björn and John: Endless Dream

A legtöbben a Young Folks című fütyülős slágerről ismerik a zenekart, amelynek tagjai: Peter Morén énekes-gitáros, Björn Yttling basszusgitáros-producer és John Eriksson dobos kereken 20 éve zúdítanak ránk keser­édes indie-pop-rock dalokat.

mi a kotta?
Szép hangok özöne

Lemez
World music: ebben

a drámai időszakban is a talpunkra szegezhető a világ, két alámerülés között egy vad mulatsággal.

Eurovíziós Dalfesztivál: a népek csatája
Földrajz, politika és tinglitangli

A koronavírus az Eurovíziós Dalfesztivál idei holland rendezőit is meghátrálásra kényszerítette, pedig a nagyszabású televíziós esemény még soha nem maradt el, de létezésének 64 éve alatt számos nemzeti villongás kísérte.

Könyv
Miriam Toews: Minden kis nyamvadt bánatom

Felnőtté válás, korlátozó vallási környezet, tehetség és öngyilkosság, mindezt finoman és humorral pettyezve – ezeket ígéri a kanadai írónő regénye.

Könyv
Agatha Christie: Az utolsó szeánsz

1928 szeptemberében egy amerikai kritikus, Willard Huntington Wright – S. S. Van Dine művésznéven maga is krimiszerző – megírta a Twenty Rules for Writing Detective Stories (Húsz szabály detektívtörténetek írásához) című kiáltványát, amelyhez szigorúan tartották is magukat az alkotók

tévésmaci
Nyestek estjei

tűrés a présben
Táncolunk a gép előtt

Interjú
„Egyszer kiteszem a pontot”

Jo Nesbø író

Eddigi mérlege: 12 Harry Hole-kötet, 23 millió eladott példány több mint 40 nyelven és akkor még a gyerekkönyveket, az egyéb thrillereket és a megfilmesítéseket nem is számoltuk. A skandináv krimik norvég csúcstartójából telefonon igyekeztünk kiszedni, mennyi van még hátra a világhírű nyomozó eseteiből.

poeta.doc
Egy alig ismert Radnóti-vers

ÉLET + MÓD

chili&vanília
Karanténkantin 1. – Az ezerarcú lencseragu

étel, kihordó
Mákos Guba

Lapzártánk idején a járvány miatt délután 3-ig tarthatnak nyitva a vendéglátóhelyek, de teljes zárlatot is elrendelhetnek hamarosan. Marad az ételfutár. Az erre szakosodott szolgáltatók egyelőre szinte mindenhonnan szállítanak.

Interjú
„Békességre törekszünk”

Peer Krisztina klinikai gyermek-szakpszichológus a karanténlétről

Milyen pszichológiai kockázatokkal jár az otthoni karantén? Mit tehetünk azért, hogy megőrizzük a józanságunkat, és szülőként segítsük gyerekeinket e mindenki számára új helyzetben?

Szécsi Noémi
Készenlétben

Mit tanultunk a 20. századi háborúkból?

Csakis a családanya gyötrő kötelességtudata bírt rá, hogy belevessem magam a Mester utcai kisbolt forgatagába egy szigorító rendelkezés utáni vasárnapon. Az összes kosár már a nálam korábban ébredőknél, így a karomba gyűjtögettem az árut, feltéve, hogy a polchoz tudtam nyomakodni.

Az EU és a magyar kutatók
„Normál üzemi alulfinanszírozás”

Lényegesen kevesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért a magyar, mint a nyugat-európai kutatók bizonyos uniós pályázatoknál. Ebben közrejátszik a magyar felsőoktatás elhanyagoltsága és az EU rugalmatlansága is.

Járvány és matematika
Vírusegyszeregy

A koronavírus-járvány terjedésének becslésében különleges fontossággal bírnak matematikai modellek. Magyar kutatók jó előre, nagy pontossággal megbecsülték a ragály terjedésének irányát és sebességét is.

A koronavírus tesztjei: hogy működnek, mennyibe kerülnek?
A tudás életet ment

Bár úgy tűnik, mintha a vírus messze előttünk járna, és az „emberiség” több lépés hátrányban, passzívan követné a történéseket, a diagnosztikus tesztek megjelenése példátlanul gyors volt – és ez feltehetően a védőoltás kifejlesztésével is így lesz.

Interjú
„Na, az Budapest!”

Erő Zoltán főépítész Budapest múltjáról, jelenéről, jövőjéről

Építész, urbanista, számos olyan budapesti projekt ötletadója és végrehajtója, amelyek az elmúlt 25 évben szeretett fővárosunk épített örökségének megőrzését célozták. Januárban kapta meg főépítészi megbízását: még a békeidőben kérdeztük arról, milyen szerinte az ideális Budapest.

BLOG

Film
Spenser az igazság nyomában

Spensernek nincs keresztneve, cserébe három hatalmas magánhekusi közhely (arany szív, kemény ököl, csalhatatlan erkölcsi iránytű) is társítható hozzá, meg az elmaradhatatlan bostoni környezet, melyet Parker változatos bőrszínű, etnikumú és nemi identitású alakokkal népesített be.

Dokumentumfilm
Everybody’s Everything

„Mi az a 27-esek klubja? / A 21-et sem érjük meg” – szól Juice próféciának is beillő dalszövege. És valóban: Juice ugyanúgy 21 éves korában halt meg, mint Lil Peep, ráadásul szintén gyógyszer-túladagolásban (a trió harmadik tagjaként XXXTentaciont szokás emlegetni).

Tévésorozat
Avenue 5

Armando Iannucci a kaotikus, dokumentarista ihletésű politikai vígjátékok után a sci-fi felé fordult, de csak a környezet változott, a szatirikus hang maradt: egy brit minisztérium (The Thick of It) és az amerikai alelnöki iroda (Veep) után ezúttal egy sétaűrhajón követhetjük, ahogy az emberi inkompetencia miatt elszabadul a pokol.

Tévésorozat
Felvevőgépen száll fölébe

Összeesküvés Amerika ellen

„Hát, így történik. Mindenki fél” – amikor e keserű szavak elhangzanak a newarki Levinék otthonában, már megérkezett a papír, hogy a családot deport… vagy­is áthelyezik vidékre. Kormányutasításra, munkáltatói igennel, az Ismerjék meg a zsidók a vidéki Amerikát nevű program keretében.

Film
Fegyverben

Casey Affleck: Light of My Life

Látványosságok tekintetében jól áll(t) a hazai filmforgalmazás. Akciófilmes vonalon szinkronban vagyunk (voltunk) a nagyvilággal, a marveles cucli gyorsan-frissen rendelkezésére áll(t) mindazoknak, akik álmélkodni járnak moziba, izgatószer élvezőiként elzsibbadni az érzéki benyomásoktól.

ITT OLVASHATÓ

TÓTA W.: A RÖVIDTÁVFUTÓ MAGÁNYOSSÁGA - FERTŐZNI JÖTTEM, BITOS ÚR!

HVG360
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2020.03.28.

...Ebben a játszmában nem lehet passzolni a kört. Hetente legalább két nagyobb szabású hadműveletet be kell jelenteni; igényli a nép, szereti nézni, ahogy a vezetői fáradhatatlanul harcolnak.

Szeret továbbá ücsörögni a parkokban, ráérősen vásárolgatni a boltban, élni az életét, ahogy megszokta. Nem szokhatott meg mást: se háború, se forradalom nem volt emberemlékezet óta.

Ezt a dilemmát úgy lehet megoldani, ahogy pénteken láthattuk. A kijárási korlátozás hatása csekélyebb, mint a közös sajtófelhívás, miszerint #maradjotthon. Benne van ugyan, hogy nem kéne lófrálni – és a kivételek. Ha ma reggel kimegyek az utcára, és nagyokat tüsszögve korzózok egész nap a Duna mentén, mi történik? Esetleg megkérdezi a rendőr vagy az ejtőernyős közeg, hogy hová-hová. Én pedig vidáman előhúzhatom a paklit: dohányboltban voltam, kérem, most megyek a fodrászhoz, aztán a manikűrösömhöz, utána pedig szabadidős tevékenységet fogok folytatni fizikai és mentális egészségem végett. Büntetést lényegében csak akkor nyerhetek el, ha egyenest odamegyek a hatósághoz, megmutatom a seggem, és közlöm, hogy én bizony direkte fertőzni jöttem ki, távtüsszentésben utazom, hoztam is ezt a papírcsövet, hogy eltaláljam a néniket a bolt előtt.

Hosszú idő óta először érzek együtt Orbán Viktorral...

ITT OLVASHATÓ

TELJES FÉLREÉRTÉS, HOGY VÁLASZTANI LEHET A GAZDASÁG MEGMENTÉSE ÉS A JÁRVÁNY FELTARTÓZTATÁSA KÖZÖTT

G7.HU
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2020.03.27.

...a gazdaságot nem lehet anélkül megmenteni, hogy ne küzdenénk le a járványt.

Ez fordítva is igaz, tehát most a járvány leküzdése a legfontosabb dolog, amit a gazdaságért tehetünk. A két dolog a mostani helyzetben teljesen ugyanaz, ezért valószínűleg kifejezetten kártékony dolog úgy tenni, mintha választhatnánk a két cél mint két lehetőség közül. A választás illúziója csak rombolja a bizalmat, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne az együttműködésre.

Azok, akik most arról beszélnek, hogy a gazdaságot meg lehet menteni úgy, hogy szabadjára engedjük a járványt, álomvilágban élnek. A Covid-19 nem öl meg szinte mindenkit, mint az Ebola, de azért elég sok embert igen, és az influenzánál lényegesen könnyebben terjed. A beszámolók szerint még akkor sem egy könnyed betegség, ha a beteg nem szorul életmentő oxigénre vagy lélegeztetőgépre (csak ebben az esetben számít a megbetegedés „súlyosnak”), ráadásul maradandó tüdőkárosodást okozhat. Nem világos még az sem, hogy aki egyszer átesett a betegségen, az hosszú időre immunitást szerez-e – ehhez ugyanis még nem ismerjük eléggé a vírus működését.

A járványügyi szakértők szerint az sem reális elképzelés, hogy a járvány idejére hermetikusan elszigeteljük az időseket a társadalom többi részétől. Sok helyen fizikailag is együtt élnek a családok, az idősek ellátása valamilyen fajta érintkezés nélkül szinte lehetetlen, ezért nem meglepő, hogy a betegség terjedését modellezők – köztük a leggyakrabban hivatkozott Imperial College-tanulmány (pdf) – szerint a járványt akár csak a társadalom egy részében szabadjára engedő elképzelés összességében jóval több halált okozna, mint a szigorúbb védekezés. Arról nem is beszélve, hogy a 60 alattiakon végigsöprő járvány szintén rengeteg halálos áldozattal járna az ő körükben is, többek között az egészségügy túlterhelődése miatt.

Az biztos, hogy rengetegen vágynak arra, hogy észszerűen megalapozott gondolatmenetekkel igazolják a gazdaság azonnali újraindítását. Ilyen jel, hogy pillanatokon belül többmilliós nézettséget ért el egy hosszú anyag – eredetileg a medium.com-on jelent meg, ahonnan azóta eltávolították, most itt olvasható -, ami azt igyekezett bebizonyítani, hogy a „hisztéria” és a határozott ellenlépések többet ártanak, mint használnak. Az anyag szerzője egy virális marketingben jártas politikai szakember volt, tehát nem egy epidemiológus, ennek megfelelően az érvelés tele volt rossz fogalomhasználattal, félreértésekkel és csúsztatásokkal.

A politikusokban is megvan az igény, hogy valami huszárvágással rövidre zárják a gazdaságot és a társadalmat felőrlő vesztegzárat, különösen azokban, akik már korábban is az állam leépítésén dolgoztak. A sokat támadott, végül visszavont, a nyájimmunitás mielőbbi elérését szándékosan elérni kívánó brit terv mögött a miniszterelnök stratégája, Dominic Cummings tűnik fel. Donald Trump újranyitná az országot húsvétkor, amikor jó esetben is csak tetőzni fog a járvány (feltéve, hogy addig mindent megtesznek a feltartóztatásért, egyelőre nem úgy tűnik). Trump nyíltan a tőzsdeárfolyamokkal és a nagyvállalatok életben tartásával érvel, amikor erről van szó.

De más országok is nagyon lassan léptek, például Svájc, Hollandia, sőt, Svédországban még most is nyitva vannak az iskolák, a városokban tömöttek a buszok (kérdés, hogy meddig). A szomszédos, hasonló méretű problémával szembesülő Szlovákiához képest Magyarország is csúszásban volt a járványra adott válaszokban, nagy eséllyel a gazdasági szempontok hangsúlyosabb figyelembevétele miatt.

Pedig ha jobban belegondolunk, elég abszurd gondolat, hogy a mindennapi élet úgy mehetne tovább, hogy közben néznénk a Facebookon a videókat a túlterhelt János kórházról, és azon aggódnánk, hogy éppen melyik ismerősünk milyen súlyos állapotban van a vírus miatt. Közben az egekbe szökne a halálozás, hiszen az egészségügyi rendszer hadiállapotba állna át, ami miatt hosszú ideig nem tudnák ellátni a nem koronavírusos betegeket sem. Pánikhangulatban senki nem a vásárolgatáson töri a fejét.

Erről a pánikhangulatról nem a média tehet. A legnagyobb magyar gyógyszer-nagykereskedő vállalat, a Hungaropharma vezérigazgatója már akkor arról beszélt a G7 podcastban, hogy vásárlói roham indult a gumikesztyűk, maszkok és kézfertőtlenítők iránt, amikor a médiában még teljesen visszafogottan, alapvetően mint egy távoli, Kína-specifikus sztorit kezelték a járvány témáját, és Magyarországon még egyetlen egy esetről sem számoltak be a hatóságok.

Egyszerűen csak arról van szó, hogy az emberek nem hülyék,

a bizonytalanságra adott zsigeri reakciók mögött az emberi viselkedés hosszú idő alatt kialakult mozgatórugói dolgoznak. Ha például benne van a levegőben, hogy akadozni fog az élelmiszer-ellátás, akkor teljesen racionális dolog betárazni tésztából (vagy ha rövid távon nem is tűnik teljesen racionálisnak, középtávon akkor is kifizetődő lehet). Az sem tűnik őrült dolognak, ha a most bizonytalannak tűnő helyzetben inkább elhalasztjuk a drágább fogyasztási cikkek vásárlását, és megpróbáljuk maximalizálni a tartalékainkat. Vagy ha nem akarunk elmenni sehova, ahol emberek társaságában költenénk a pénzt...

ITT OLVSHATÓ