RÁADÁS: MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR

MEK OSZK
Szerző: MEK
1994-

Az 1994 tavaszán tartott "Pocok-workshop" alatt határozta el néhány lelkes könyvtáros egy Ajánlás elkészítését a Magyar Elektronikus Könyvtár megalapításához és működésének szabályozásához. A nyár folyamán a MEK-L@tulibb.kkt.bme.hu (később a MEK-L@huearn.sztaki.hu) levelező listán folyt az Ajánlás előkészítésének munkája, az ötletgyűjtés, ill. a többé-kevésbé hasonló külföldi kezdeményezések megismerése, s ezzel párhuzamosan létrejött két teszt gyűjtemény a Miskolci Egyetem és a BKE gopherein. Szeptemberben a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program első hároméves feladattervébe bekerült a MEK projekt és 1995 elején az NIIF "helka" gépén elkezdődött a központi MEK szolgáltatás építése, egyelőre szintén egy gopher szerverre alapozva a gopher.mek.iif.hu címen.

A Web felület kifejlesztésére egy év múlva került sor és ezzel a mek.iif.hu szerver lett az Elektronikus Könyvtár központi szolgáltatása. 1996 és 2002 között - nagyon sok ember önkéntes munkájának és néhány intézmény támogatásának köszönhetően - több mint 4 ezer darabra nőtt a könyvtár állománya, havi 60-70 ezerre a látogatóinak száma, s kialakult a jelenlegi gyűjtőköre: A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet: elsősorban szöveges művek, kisebb részben pedig térképek és kották. Gyűjtjük továbbá az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címeit is.

1999-ben megkezdődött egy közhasznú egyesület szervezése a MEK támogatására. Ugyanez év szeptemberében az Országos Széchényi Könyvtár felvállalta, hogy otthont ad a MEK projektnek és ennek köszönhetően létrejött egy kezdetben 2 fős önálló osztály az OSZK-ban. 2001-ben már saját szerveren, a mek.oszk.hu címen indult el egy új, fejlettebb rendszer kialakítása, s ezzel párhuzamosan egy Elektronikus Periodika Archívum építése. 2004-ben megjelent a VMEK nevű akadálymentes honlap, majd 2012-re mobil verzió is készült az m.mek.oszk.hu címen. 2007-ben pedig egy újabb különgyűjtemény indult, Digitális Képarchívum néven. Továbbá 1999-2001 között a MEK keretében működött a MIT-HOL majd LIBINFO néven népszerűvé vált internetes tájékoztató szolgálat is.

Az elmúlt évek alatt a MEK a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett. Valóságos "mozgalom" alakult ki körülötte, hiszen bárki a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában: Felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok copyright jogait. Átvételre, archiválásra javasolhat más szervereken levő anyagokat, segíthet a dokumentumok különböző formátumra való átalakításában, vagy egyszerűen csak a MEK népszerűsítésében. Munkával vagy pénzzel egyaránt támogathatja az ország első számú virtuális könyvtárának építését. További információk az Irattárban és a GY.I.K. oldalon találhatók, vagy elektronikus levélben kérhetők.

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/12. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.03.20.

P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István:  Kampó

Illegális migránsok hozták a koronavírust, ahogy erre kormányzó urunk a múlt hét elején rámutatott, de igazság szerint mi ezt sejtettük már jó ideje. Feljebbvalóinktól az elméleti alapképzést idejekorán meg­kaptuk, nemzetközi ügyekben tisztán látunk, gazdasági, kulturális, tu­dományos és azon belül epidemiológiai kérdésekben úgyszintén. Trump azt mondta, hogy a Covid–19 „külföldi vírus”, ez ugyan hülyeség, mi azonban értjük őt. Susan Sontag bő harminc éve kimutatta, hogy a ra­gály és az idegenség képzete között szoros kapcsolat áll fönn, egyéb­ként abszolút logikus módon, hiszen a gonosz csakis valami távoli, is­meretlen akármicsoda lehet, nem pedig falubeli, vagy pláne atyánkfia. A tizenötödik században világszerte nagyot domborító szifilisz az ango­lok szerint francia himlő volt, a párizsiak szerint német betegség, a fi­renzeiek szerint nápolyi, a japánok szerint kínai. Az 1889–90-es influ­enzajárványt az angolok, franciák, németek és olaszok orosz influenzá­nak minősítették, az 1918-ast spanyolnak. Ez utóbbi valójában a kan­sasi Camp Funston kiképzőtáborból indult el világhódító útjára, de hát ilyenkor a tények a legkevésbé se számítanak.

Viszont a Covid–19 csakugyan kínai, más kérdés, hogy a terüle­tileg illetékes kommunisták szerint a vírusnak Kínához semmi köze nincs. Mi termé­szetesen nekik hiszünk, ők ugyanis hetven éve baráta­ink, bár volt tíz esztendő, amikor ez a barátság kissé fellazult. Spon­gyát reá. Most újra felnézünk rájuk, vagy legalábbis vezetőink felnéz­nek Kína vezetőire, és olyanok szeretnének lenni, mint ők, csak at­tól tar­tanak, hogy Európa közepén ez ma még kissé furán venné ki ma­gát...

Deák Dániel: Bíróságok bekerítve

Gadó Gábor: Bizalmi viszony

Kovács Zoltán: Kommunikációs verőember

Huszár Ágnes: Legyen távoktatás!

Dobozi István: Kína után transzatlanti háború?

Kétéves a Donald Trump által kirobbantott vámháború, amely máris számottevő kárt okozott a közvetlenül érintett országokban, de a világgazdaságban is a beruházások, a nemzetközi kereskedelem, a gazdasági növekedés visszavetésén és a szabályokon nyugvó multilaterális kereskedelmi rendszer rombolásán keresztül. Van-e észszerű oka, hiteles nemzetgazdasági alapja Washington erőszakos nyomáspolitikájának, amelynek célkeresztjébe azok az országok – Kína, Japán, Kanada, Mexikó, Dél-Korea és az Európai Unió – kerültek, amelyekkel szemben Amerikának méretes kereskedelmi deficitje van? Függetlenül attól, hogy globális stratégiai riválisról vagy éppen közeli szövetségesről van szó. Könnyen megnyerhető-e ez a háború, ahogy az amerikai elnök magabiztosan állítja? Az éleződő globális stratégiai rivalizálás közepette lehet-e tartós kereskedelmi enyhülés Washington és Peking között? Tud-e Európa jól parírozni Washington ellen a küszöbön álló kereskedelmi összecsapásban?...

Demszky Gábor: A homogén nemzetállam démona és az illiberális autokrácia

Fercsik Marianna: Üzenet a hátországból
Padova, 2020. március

Szüdi János: Rettegj, magyar!

Alex Ben Ari: Kötélhúzás Izraelben

Szűcs László: Búcsú Szilágyi Aladártól

V I S S Z H A N G

Szerkesztői üzenet

Kenesei István: Kedves ÁSZ!

Mitrovits Miklós: Kollaboráns lengyelek?

P Á R A T L A N

TeFu: EXODUS, 2020

/spányik/: TELITALÁLAT

aha: FELKÉSZÜLTEN

-átkai: MEGYEI MESTEREK

Beck Tamás: RAGADÓS PÉLDA

Béla bácsi: VÁR A MÁV!

msz: MELLÉKVÁGÁNY

jos: CSÖNDES DÖGVÉSZ

pá-ti-: NÉPNEMZETI VÍRUS

szl: DILEMMA

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/12. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.03.20.

FEUILLETON

Radics Viktória: Cicavízió

I N T E R J Ú

Fóti Tamás: Mészáros hátszele külföldön hátrány
Beszélgetés Laki Mihály emeritus kutatóval

K R I T I K A

Csehy Zoltán: Lombikban a homunculus

Lázáry René Sándor: Néhány egykori költemény. Válogatta és közzéteszi Kovács András Ferenc. Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2019, 78 oldal, 40 lej, 3490 Ft

Kovács András Ferenc költészetét hagyományosan a szerepekre bomló én-ek (egók) bonyolult hálózataként szokás elképzelni: ebben a fantasztikus szövedékben arany delejjel ragyognak ki például Calvus elveszett lírájának antik szakaszai, Kavafisz sorainak retorikai indái, egy japán haikuköltő koncentrált figyelmének kidekázott szótagjai, Jack Cole jazz-szigetkéi, Alekszej Pavlovics Asztrov lélektérkép-cafatai, egy nagy magyar szonettköltő remek Shakespeare-hímzései. És az ugyancsak sikeres én-nek egyik legsikeresebbje: Lázáry René Sándor is méltán kér helyet a költő alakuló larariumában, textuális háziszentélyében, ahol megannyi önarcképet sorakoztat fel a humanista műveltségeszménybe vetett szinte vallásos hit...

A hét könyvei

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Szendi Nóra: Ex libris

Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb
Gáspár-Singer Anna: Valami kék
Nemes Anna: Előled
Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezete

Keresztes Balázs: Dop­ping­társadalom

Byung-Chul Han: A kiégés társadalma. Fordította Miklódy Dóra, Simon-Szabó Ágnes. Typotex Kiadó, Budapest, 2019, 112 oldal, 2200 Ft

A pozitivitás társadalmát a „fokozódó dereguláció” írja le, amelynek – a neoliberális gazdasági modellből ismerjük – felszabadító képzete mellett legalább olyan erős árnyoldalai vannak. „Marx szerint a munka önmagunk valóságának folyamatos elveszítése.” Ezzel szemben ma „a kizsákmányolás nem az elidegenedés vagy önmagunk valóságának elvesztése formájában valósul meg, hanem a szabadság és az önmegvalósítás keretében. […] Én zsákmányolom ki magam azzal a meggyőződéssel, hogy közben megvalósítom magamat. A halálba valósítjuk meg magunkat. A halálba optimalizáljuk magunkat. Ebben a kontextusban nincs lehetőség ellenállásra, felkelésre vagy forradalomra.”

Laczó Ferenc: Javak sorstalansága

Dunai Andrea: Javak sorsa. Az 1944–45-ben Magyarországról elvitt értékek nyomában. Napvilág Kiadó, Budapest, 2019, 372 oldal, 3500 Ft

A Dunai Andrea által feldolgozott történetek számos diszciplína – így a történettudomány, a jogtudomány, a nemzetközi kapcsolatok vagy az etika – szakterületét is érintik. A szerző szerepfelfogása szerint a tudományos kutató eközben leginkább a detektívhez és a riporterhez hasonlítható: Dunai újonnan feltárt eredeti dokumentumok alapján beszél el összetett és izgalmas történeteket, melyekhez azonban csak ritkán fűz elemzői kommentárokat.

Hanzelik Gábor: Sztálin kakasa

František Mikš: Picasso, a Vörös Kakas. Ideológiák és utópiák a XX. századi művészetben. Fordította Pálfalvi Lajos. Typotex Kiadó, Bu­da­pest, 2019, 304 oldal, 3000 Ft

Ha az utópista ideológiák és a művészzsenik kapcsolatát az egyén tragédiájaként látjuk, akkor a könyvben három, esetleg négy jól felépített narratívát kaphatunk arról, mennyire veszélyes játék a tehetséget a világmegváltás szolgálatába állítani. Ez sem újkeletű, Michelangelo a LXV. szonettben még mintha a XX. századi diktatúrákhoz képest gyermetegen ártatlan reneszánsz individualizmust is megbánta volna az elmúlás árnyékában...

Bárány Tibor: Hát akkor itt fogunk élni

Az ÉS könyve márciusban – Bereményi Géza: Magyar Copperfield. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 640 oldal, 5499 Ft

A Bereményi-univerzumban – akár a korai novellákról, akár a későbbi dalszövegekről, filmekről vagy drámákról beszélünk – nincsenek lekerekített történetek, amelyekben megmutatkozhatna egy-egy önmagával azonos személyiség, vagy egy történelmi korszak tételesen kifejezhető lényege. A Magyar Copperfield elbeszélője ki is jelenti: ami „valódi”, ami igaz, az „sosem olyan vékony, mint egy légből kapott igazság”, mivel „egy egész korszak világa vastagítja meg, kényszerek összevisszasága a benne szereplők következetlenségeit”. A megértés lehetősége ebben a világban a külső és belső kényszerek felismerésére korlátozódik: notórius kívülállóként ironikus pillantással felmérni, hogy a figurák hogyan értik félre saját magukat és a „helyzetüket”, milyen örökölt szerepekbe bújnak bele, milyen üres (mert nem belőlük következő) gondolati konstrukciókkal magyarázzák a saját szándékaikat és tetteiket...

Máshogy ugyanúgy
Londoni kiállításkörkép

(Az említett londoni kiállítások közül egyedül Dora Maar kiállítása zárult március 15-én.)

Deczki Sarolta: A szél anatómiája

(A Dolog, amely elfelejtett testet ölteni – Koronczi Endre kiállítása a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben. Megtekinthető 2020. április 3-ig.)

Wagner István:Válogatás Hockney munkáiból

(David Hockney – Die Tate zu Gast, Bucerius Kunst Forum, Hamburg, a járvány miatt átmenetileg zárva március 14. és 29. között, egyébként megtekinthető május 10‑ig.)...

Báron György: Gyűlölet

(Nyomorultak. Francia film. Rendező: Ladj Ly.)

Némi rosszmájúsággal azt mondhatjuk, ha egy francia film Nyomorultak címmel indul, már eleve odafigyelnek rá, ez még a kevéssé olvasott ítészek számára is ismerősen hangzik. Ugyanakkor Ladj Ly mai történetének csak egészen távoli köze van Victor Hugo romantikus nagyregényéhez. Annyi mindössze, hogy abban a párizsi külvárosban, Montfermeilben játszódik, ahol az író élt, s amelynek szegénynegyede inspirációt jelentett Jean Valjean históriájához. A könyv főhőséhez hasonló figura ugyan nem bukkan fel a vásznon, de a rendező biográfiájában találhatóak Valjean sorsára emlékeztető epizódok..

Molnár Zsófia: Hangnem

(Poppea megkoronázása, Katona József Színház, március 7.)

Ugyanakkor jegyezzük meg, hogy ez nem egy Pintér Béla-daljáték, ahol kényelmesebben szabható a színészekre az ének, hanem egy barokk opera, amelynek simán fel lehet rúgni a szabályait, sőt, az teszi izgalmassá az előadást, de felrúgni csak következetesen érdemes, azaz nem muszáj képzett operaénekeseket imitálni, ha nincs meg hozzá a technika. Színészből is tökéletes.

Fáy Miklós: Állva bolyong

(Wagner: A bolygó hollandi – a Metropolitan előadása a Bartók Rádióban)

Persze, ilyenkor jön a kérdés, hogy ha nem tudom, hogy Gergijev és Metropolitan, csak bekapcsolom a rádiót, és ez szól belőle, akkor is ilyen alázatos szívvel keresem a magyarázatot, hogy ez miért ilyen, és ha ilyen, akkor az miért jó? Nem, hát persze hogy nem. Úgyhogy ne is fárasszuk egymást és magunkat: nem jó...

Károlyi Csaba: Mennyivel jobb Füst Milánt hallgatni

(Vers napról napra. Kossuth Rádió, naponta a 20 órás hírek előtt.)

Dragomán György nemrég azt vetette föl, jó lenne, ha mindenki olvasna naponta fél órát. Mármint irodalmat. Azt is lehetne, hogy hallgasson mindenki naponta öt perc verset. Ki olvas éjszaka verset? – kérdezte hajdan Kalász Márton verseskötetének címe. Ki hallgat az esti hírek előtt verset? – kérdezhetném. Főleg a Kossuthon. Bizony, biztosan többen, mint ahányan olvasnak. Ám még mindig mennyivel jobb Füst Milánt hallgatni (főleg Kézdy György kiváló előadásában), mint ennek a rádiónak a híreit...

Grecsó Krisztián: Így fogunk élni

(Cool Story Bro, Bezár az iskola, így fogunk tanítani, március 15.)

A Cool Story Bro összeállítása meglepően profi, színvonala messze a magyar Youtube átlagos videói fölött van, inkább az RTL nívós műsorainak riport szintjén (XXI. század, Házon kívül). Az epizódnak hangulatteremtő ereje (is) van, feszes vágás, megrázó vagy kedves közelik, fontos, spontánnak ható elkapott mondatok, működő, hanggal is hasznos vágóképek. Szinte akcióban látjuk a tanári szobát, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanári karát, ahogy péntek délután (ezer meg ezer más pedagógussal egy időben, Battonyától Nemesmedvesig) próbálják menteni, ami menthető.

I R O D A L O M

Szív Ernő: Árvaság (4.)

Csoszogtam át az alföldi papucsban. Kiemeltem az ágyból, tartottam, míg halkan, a szemembe bámulva, rám lélegezve, halk nyögésekkel ürített. Hallottam a buggyanásokat, egy, kettő, na még egy kicsit. Kész? Kész. Egy öregasszony teste. Nem olyan, mint Nádasnál, akinek valóságos látomásaiban lelőtt emberek tetemei hevernek a Duna-parton, vagy a képzelet indul a test titkos és tiltott, fülledtebb vidékeire. Jóval diszkrétebb és természetesebb, hogy úgy mondjam, ez aztán igazán demokratikus működés volt. Nincs abban semmi különleges, kérlek, hogy egyszer csak eljön az idő, hogy nem tudsz már egyedül szarni. A legalapvetőbb dolgait magányosan végzi az ember. Magányos evés, szerelmeskedés és ürítés közben. Orgazmus közben lehunyja a szemét.

Egy öregasszony teste. Nincs erőszak, és a kiszolgáltatottság ereje sem olyan, hogy feszülni kezd az ember hátán a bőr, vagy lobban, és az agyvelőig sistereg a lelkében a lángnyelv. Azonban a figyelem föltámad. Mert figyelek, természetesen, tizenhét évesen is, de évek óta figyelek. Nem tudom pontosan, miért, azt hiszem, ma sem tudom, de abban bizonyos vagyok, hogy figyelni kell, és a figyelem meg az emlékek élénken tartása az élet minimális záloga, csakhogy néha, mintha nem is én tenném...

Szilágyi Aladár: Észak Lánya Ticinóban

Elmúlásprózák – Tematikus próza-összeállítás

„Elmúlásprózák. Szilágyi Aladár, Tóth Vivien, Péter János és Szív Ernő írása is a halál, a véges lét magányával foglalkozik.” Ezzel az ajánlószöveggel hirdettük meg múlt héten, az Élet és Irodalom második oldalán az e heti prózarovatot. Nem tudtuk, hogy Szilágyi Aladár, vagy ahogy a szerkesztőségben mindenki hívta, Ali, barátunk, kollégánk éppen farkasszemet néz ezzel a bizonyos magánnyal. „Elmúlásprózák”, sajnos már az ő emlékére...

Tomasovszki István: Apa után

Elmúlásprózák – Tematikus próza-összeállítás

„Elmúlásprózák. Szilágyi Aladár, Tóth Vivien, Péter János és Szív Ernő írása is a halál, a véges lét magányával foglalkozik.” Ezzel az ajánlószöveggel hirdettük meg múlt héten, az Élet és Irodalom második oldalán az e heti prózarovatot. Nem tudtuk, hogy Szilágyi Aladár, vagy ahogy a szerkesztőségben mindenki hívta, Ali, barátunk, kollégánk éppen farkasszemet néz ezzel a bizonyos magánnyal. „Elmúlásprózák”, sajnos már az ő emlékére...

Péter János: Szurikáta

Elmúlásprózák – Tematikus próza-összeállítás

„Elmúlásprózák. Szilágyi Aladár, Tóth Vivien, Péter János és Szív Ernő írása is a halál, a véges lét magányával foglalkozik.” Ezzel az ajánlószöveggel hirdettük meg múlt héten, az Élet és Irodalom második oldalán az e heti prózarovatot. Nem tudtuk, hogy Szilágyi Aladár, vagy ahogy a szerkesztőségben mindenki hívta, Ali, barátunk, kollégánk éppen farkasszemet néz ezzel a bizonyos magánnyal. „Elmúlásprózák”, sajnos már az ő emlékére...

Tóth Vivien: Mag

Elmúlásprózák – Tematikus próza-összeállítás

„Elmúlásprózák. Szilágyi Aladár, Tóth Vivien, Péter János és Szív Ernő írása is a halál, a véges lét magányával foglalkozik.” Ezzel az ajánlószöveggel hirdettük meg múlt héten, az Élet és Irodalom második oldalán az e heti prózarovatot. Nem tudtuk, hogy Szilágyi Aladár, vagy ahogy a szerkesztőségben mindenki hívta, Ali, barátunk, kollégánk éppen farkasszemet néz ezzel a bizonyos magánnyal. „Elmúlásprózák”, sajnos már az ő emlékére...

Molnár Illés: Lassú film

Molnár Illés: Első kilégzés

Molnár Illés: Nincs első mondat

Boda Edit: Filmjelenet

Boda Edit: Rükverc, félmosoly

Boda Edit: Az álmok nem hazudnak?

Boda Edit: A madarász négysorosa

Boda Edit: Kolozsvári nyár

Boda Edit. Júliusban

Boda Edit: A bárzongorista hazaindul

Turi Tímea: Jónás, a cet

ITT OLVASHATÓ

A NÉPSZAVA KÉRDÉSEI AZ OPERATÍV TÖRZSNEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2020.03.20.

Lapunk az OT mai online sajtótájékoztatója előtt az alábbi kérdéseket küldte el a szervezetnek.

- A két új halott melyik kórház betege volt?

- Február 29-én életmentő műtétet hajtottak végre a Szent Imre kórházban egy idős nőn, aki néhány napra rá tüdőgyulladásban elhunyt. A nő lánya bizonyítottan koronavírus-fertőzést kapott. Tesztelték-e az elhunytat, ha igen, mi lett a teszt eredménye?

- Néhány napja írtunk arról, hogy a gerincgyógyászati központ felajánlotta kapacitásait a járványvédelemre, ehhez beszereztek lélegeztető gépeket. Elfogadta az Operatív Törzs ezt az ajánlatot, vagy elvetette? Ha elfogadta, mikortól állítják be az ellátásba ezt az intézményt? Ha elvetette, mi az oka?

- Úgy láttuk az Uzsoki kórház honlapján, hogy tehetős emberek vásárolnak lélegeztető gépeket, és úgy tudjuk, Wáberer György szintén fölajánlotta egy komplett konténerkórház felépítését a Szent László Kórház területén. Miután felvonultak, hozzáláttak az engedélyezés és a tervezés gyorsított ütemben történő elvégzéséhez, a kórház igazgatója közölte a felajánlóval, hogy mégsincs szükség az adományára. Mi az oka az elutasításának? Ki fogja megépíteni a Szent László Kórházban a konténerkórházat?

Választ egyik kérdésre sem kaptunk, sem a sajtótájékoztatón, sem írásban.

ITT OLVASHATÓ

MENNYIRE INDOKOLT KATONÁKAT KÜLDENI A FONTOS CÉGEKHEZ?

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2020.03.20.

Benkő Tiborék helyszínre rendelt irányító csoportjai első körben valószínűleg még csak logisztikához és objektumvédelemhez értő honvédekből állnak majd, ha viszont a rendkívüli helyzet súlyosbodik, akkor bekövetkezhet bármelyik cég felügyelet alá vonása a közérdekre hivatkozva. Az első körben kiválasztott cégekhez már javában érkeznek az irányítócsoportok, amelyek óhatatlanul belelátnak majd kényes, akár komoly értéket képviselő üzleti titkokba is.

A rendkívüli helyzet miatt bevezetett intézkedés nagyon komplex kérdés: a lapunk által megkérdezett szakértők szerint egyértelműen vannak pozitív, az ország működését támogató hatásai, ugyanakkor érthetően vet fel aggályokat is. A nyugtalanító kérdések ezzel kapcsolatban szerintük is pontosan ugyanazok, mint ami az alaphírről szóló cikkünkre érkező olvasói reagálásokból is világosan kitűnt: vajon milyen mértékű beavatkozást jelent mindez ezeknek a valamennyiünk számára valóban fontos cégek életébe, és nem jelent-e lehetőséget visszaélésekre az eddig is erőből politizáló és a központosítást nyíltan kedvelő Orbán-kormány kezében...

ITT OLVASHATÓ

DR. PATAY GÁBOR (ORVOS) VÉLEMÉNYE A HAZAI HELYZETRŐL

OLKT
Szerző:  Dr. Patay, Dr. Bezzegh 
2020.03.20.

Tisztelt Döntéshozó!

Ma végignéztük illetve végighallgattuk az Országos Tisztifőorvos tájékoztatását. Ez késztetett bennünket írásra.

Jelenleg az elhangzottak alapján azt gondoljuk, hogy kb. csütörtök-péntekre 100-110 hivatalos betegünk lesz Magyarországon, immár vidéken is megjelenik a fertőzés és rá 12 -15 napra ez a szám 1000 – 1600 lesz. Hangsúlyozandó: ez a hivatalos adat. A valószínűsített fertőzöttek száma ennek sokszorosa, melyet az elmúlt napokban több alkalommal, többféle módon kiszámoltunk különböző peremfeltételek esetén. (Az utóbbi néhány nap betegszámait tekintve egészen pontosan képesek voltunk napokkal előbb prognosztizálni, nem túl bonyolult a mutatvány.)

Ezt követően ‪7 nap múlva‬ a betegszám meghaladja majd a hazai Eü kapacitását. Érthető, ugye? Nem lesz elég lélegeztető gép, személyzet… Majd újabb kb. 6-8 hétig fog tartani a folyamat, jön az úgynevezett plató fázis (amikor már nem tud tovább nőni az ÚJ betegek száma exponenciálisan) és elindul lassan a csökkenés. Az, hogy a plató ott lesz, ahol (jóval a kapacitásaink felett), az az elmúlt 3-4 hétben tapasztalt “várakozásnak” (döntésképtelenségnek?) köszönhető, illetve a feladatra teljesen alkalmatlan tisztifőorvosnak.

Ha lenne egy, a feladatra alkalmas Tisztifőorvos, akkor ma már

– lennének első-, másod- és harmad- vonalbeli kórházak, kereszt-kontamináció nélkül. Most sikerül az összes egészségügyi intézménybe bevinni a koronavírus fertőzést a teljes hozzá nem értés miatt. Az olasz tapasztalatok alapján az Eü személyzet 10-15%-a az első két-három napon belül elkapja a vírust, nagy része nem lesz ugyan beteg, de gond nélkül fertőz. Ez jelenleg már kb. 2-3 hete így történik nálunk.

– lennének védőfelszerelések. Minden híresztelés és hazudozás ellenére nincsenek. Vagy el vannak dugva valahová. Hatvanban, Jászberényben, Szegeden, Szombathelyen, Győrben dolgoznak olyan kollégák az intenzív osztályon, akik 3-5 maszkot, kettő-öt köpenyt kaptak 3 hete!!! Ez az első egy-két nap elhasználódott. Azóta új nem érkezett. Majd egyszer megérkezik…

– ha lennének védőfelszerelések, akkor annak használatára (hogyan vegyük fel, vegyük le önmagunk megfertőzése nélkül) lennének tanfolyamok, gyakorlatok MÉG NEM ÉLES helyzetben. Ilyenről nem is hallottunk, csak elvétve, az is az osztályvezető orvosok leleményessége miatt történt.

– külön betegforgató brigádok kellenek az olasz és spanyol tapasztalatok alapján, akik folyamatosan szkafanderben forgatják a hasonfekvő betegeket (az ARDS-es állapotban levő betegeknél ez a bevált lélegeztetés: óránként vagy sűrűbben meg kell forgatni, különben elveszítjük őket). Ezt a kezelő személyzet nem tudja csinálni, nincs rá ideje, plusz nem is igényel szaktudást, csak védő felszerelést – magyarul nem egészségügyi végzettségűek is tudnák csinálni minimális gyakorlást követően, ezzel életeket mentve. Nincsenek ilyen brigádok.

– mozgó mintavevő egységek működnének, akik kimennek a gyanús betegekhez. Jelenleg a beteg kószál keresztbe-kasul a különböző intézetekben, míg talál valakit a sürgősségin, aki mintát vesz. Ez nem sürgősségi feladat, és oda tilos lenne bemenni fertőzés-gyanús betegnek. De most bemegy. Akik ott fekszenek, azok valószínűleg nem koronavírus fertőzöttek voltak. Eddig. Néhány ilyen mintavétel után majd azok lesznek.

Ez csak pár gondolat, ami felmerült. Ha lenne tiszti-főorvosként működő tisztifőorvosa ennek az országnak, akkor ilyen intézkedések történtek volna már kb. 1-2 hónapja, mivel vannak előttünk (4-6 héttel) más országok, akiktől minden információt be lehet (be lehetett volna) szerezni – ugyanis ha megkérdezzük őket, akkor elmondják...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT OLASZORSZÁGBAN DURVULT EL ENNYIRE A JÁRVÁNYHELYZET, ÉS MIT TANULHATUNK BELŐLE?

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2020.03.20.

Olaszországban a népesség 23 százaléka 65 év feletti - az Egyesült Államokban 16 százalék ez az arány, Magyarországon 19 százalék. Olaszországban ráadásul ez az idős réteg sokkal többet érintkezik a fiatalokkal, mint máshol.

Ahogy a világ egyre jobban elmerül a koronavírus okozta káoszba, egyre több nyomasztó kérdéssel kell szembenézni: meddig kell elszigetelten élni, mikor tetőzik a járvány, milyen mélyre zuhannak a részvényárfolyamok? Legalább egy dolog biztos, még ha nem is túl szívderítő: az új típusú koronavírus okozta megbetegedés az idősek életét veszélyezteti a leginkább. Fiatalabbak sokszor tünetek nélkül válnak hordozóvá, és ez az, ami különösen veszélyes idős hozzátartozóikra, akik a fiataloktól észrevétlenül kaphatják el a vírust.

Olaszországot különösen súlyosan érintette a járvány, a pénteki adatok szerint több mint 41 ezren fertőződtek meg, az elhunytak száma a 3000-et közelíti. A túlterhelt egészségügyi rendszerben az orvosok kétségbeejtő döntéseket kényszerülnek nap mint nap meghozni például arról, hogy kinek jusson lélegeztetőgép, és kinek ne.

De miért Olaszországban durvult el ennyire a járványhelyzet? Az Abc News cikkének orvos szerzői szerint tényező lehet a dohányosok viszonylag nagy, 21 százalékos aránya – a dohányzás ugyanis nemcsak a tüdőt, hanem az immunrendszert is gyengíti. Sőt, még az Olaszországban is népszerű puszilkodós üdvözlés veszélyeit is felvetik. Lorenzo Casani, egy lombardiai idősklinika vezetője szerint az is szerepet játszhat, hogy Észak-Olaszországban nagyon szennyezett a levegő...

ITT OLVASHATÓ

KINEK VAN IGAZA, A BOLTFOSZTOGATÓ PÁNIKOLÓKNAK VAGY A MIATTUK HÁBORGÓKNAK?

PORTFOLIO
Szerző: TURZÓ ÁDÁM PÁL
2020.03.20.

„Minek fosztják ki a boltokat a hülye pánikolók? Én nem vagyok ilyen retardált, a boltokban úgyis lesz kaja, majd ha elfogy, veszek!” – hirdetik büszkén a gondolatot százak és ezrek Facebookon, baráti beszélgetésekben, osztják és likeolják a „pánikolókat” ekéző mémeket, trash influencerek mennek nagyot ezzel. A másik végletet pedig azok jelentik, akik kartonszám pakolják a lisztet, UHT tejet, az 5 literes olajat a kosárba, fagyasztják a féldisznókat, és nem gondolnak sem másra, sem azokra, akik a boltokban vért izzadnak. De felejtsük már el, hogy mindenki retteg és pánikol: sokan azért vásárolnak be hetekre előre, hogy ne kelljen boltba járniuk kétnaponta. Mert ez lenne a lényeg: aki teheti, maradjon otthon!

Egyáltalán nincs könnyű helyzetben most senki, aki a koronavírus járvány hatásait, a külföldi és belföldi tapasztalatokat látva (rémisztően sok haláleset, kijárási tilalom, összeomló egészségügyi rendszerek, bizonyos termékekből kevés van a polcokon stb.) szeretne felkészülni a következő hetekre vagy hónapokra. És tenné mindezt úgy, hogy biztonságban tudja magát, a szeretteit, és lehetőleg a „Maradj otthon!” felhívásnak is meg tudjon felelni, de mindeközben tekintettel van az embertársaira is, például a boltokban lassan éjjel-nappal gürizőkre, az egészségügyben dolgozókra, a gyógyszerészekre, áruszállítókra és azokra, akiknek már nem jut egyik-másik termékből, mert mindet felvásárolta hat apokalipszis-őrült, aki reggel hatkor tévedt be aznap a boltba. De vajon van-e egyéni vagy társadalmi szinten üdvös, racionális viselkedési minta, vagy nincs? E cikk egyik legfontosabb mondanivalója:

Aki csak teheti, tényleg ne menjen sehova! Maradjon otthon!

És ez az az elv, ami mellett érdemes a következő heteket megtervezni (reméljük, sokan megtették már ezt). Mert ezzel tudjuk elérni azt, hogy a vírus okozta vészhelyzet kezelését a hazai egészségügyi rendszer és a benne dolgozók valahogy elbírják.

Tudjuk, nem mindenki teheti meg most, hogy otthon marad. Mert az egészségügyben dolgozik. Mert tetőt javít. Mert taxis. Mert nem engedi a munkáltatója, pedig tudna otthonról dolgozni. Sokaknak nem adatik meg, hogy otthon maradjanak. Az ő helyzetükön nem sokat segít a „maradj otthon!” felhívás, de a külföldi tapasztalatokból az sejthető, a mostaninál is sokkal többen fognak otthon maradni a következő hetekben, nekik is szól ez a cikk...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR GDP 4-6 SZÁZALÉKOS ESÉSE SEM LENNE MEGLEPŐ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2020.03.20.

Azt most még nem látni, hogy meddig tart a koronavírus-járvány miatti válság, de az biztos, hogy a 2008-2009-es visszaeséshez hasonlítható, mert a globalizált világban az egyes országokat ért csapások egymás hatását erősítik – nyilatkozta a Magyar Hangnak Mellár Tamás, közgazdász, akadémikus.

Szavai szerint hazánkat ezért érinti az átlagnál erőteljesebben a mostani válság, mert exportunk 80 százalékát külföldi cégek adják, s például az amúgy is szerkezeti átalakítás alatt álló autóipar – amely igen jelentős tényező a magyar gazdaságban – gondjai most megsokszorozódnak. További gondot jelenthet, hogy a feldolgozó ipar mellett az évi 20-30 százalékos növekedést produkáló építőipar is visszaesik.

– A kormány által eddig bejelentett intézkedések jó irányba mutatnak, de nem elegendőek. A gazdaság teljes egészét átfogó jelentős csomagra lesz szükség, hogy mérsékelje a visszaesés mértékét. Vagyis a bajba került ágazatok megsegítésén kívül jelentős keresletélénkítő lépésekre is szükség lesz, mert a belső fogyasztás is jelentősen vissza fog esni – emelte ki a közgazdász. – Ennek oka, hogy alacsonyak nyugdíjak, de a családi pótlék összeg, valamint a szociális ellátás szintje is. A várható több százezres munkanélküli tömeg miatt emelni kellene a közfoglalkoztatottak számát és ellátásuk összegét csakúgy, mint munkanélküli ellátás idejét és legalább a kezdeti időszakban az ellátás összegét. Ezek együttesen ugyanis emelhetik az amúgy kevés megtakarítással rendelkező lakosságnak a válság miatt lecsökkent vásárlóerejét, s így a belső fogyasztást. Erre már csak azért is szükség van, mert amikor a gazdaság újraindul, ez adhatja a növekedés alapját. ..

ITT OLVASHATÓ

TESZTEK NÉLKÜL IS ROBBANÁSSZERŰEN NŐ A TÜDŐGYULLADÁSOK SZÁMA, HA A BETEGSÉG KITERJED – A WHO SÜRGŐSSÉGI PROGRAMIGAZGATÓJA A 168 ÓRÁNAK

168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.03.20.

Európa a koronavírus-járvány új epicentruma, innen több esetet jelentenek, mint amennyi megbetegedés naponta Kínában volt, amikor a csúcsán járt a fertőzés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint nem elég, ha egy országban teszteket végeznek vagy ha felkutatják a fertőzöttek kapcsolatait. Önmagában a karantén is kevés. Nem elég az egészségügyi intézmények felkészítése, a tömegrendezvények leállítása, az iskolabezárás. Minderre együtt van szükség. A 168 Óra a világszervezet európai sürgősségi programjának igazgatójával, dr. Nedret Emirogluval beszélgetett.

Mit gondol, mikor tetőzik a járvány?

Mindenekelőtt emlékeztetem, hogy a Covid-19 új kórokozó, amelyről az ismereteinket a védekezés menetében kell megszereznünk. Összesen kilenc és fél hét telt el, amióta felbukkant ez a vírus. Azóta sikerült kidolgozni a fertőzés laboratóriumi tesztjét, rendelkezünk különböző intézkedések és vizsgálatok kínai hatásainak tapasztalataival, és egyre több információ fut be a világ más részeiről, így Európából is. Az elmúlt napokban Európa több államában robbanásszerűen emelkedik a fertőzések száma. A beszélgetésünk előtti héten több mint 23 ezer esetet regisztráltak, s ezernél jóval többen haltak meg. A helyzet gyorsan változik, miközben ma még senki sem tudja megjósolni, hogy ez a pandémia – hiszen ma már világjárványról beszélünk – hogyan terjed tovább, mikor tetőzik. Sajnos nagyon sok kérdésre nincs világos válaszunk, miközben azon dolgozunk a tagállamok kormányaival, hogy visszaszorítsuk a fertőzést, minden eszközzel lassítsuk a terjedését. Abban viszont biztosak lehetünk: nagyon sok múlik azon, hogyan cselekszünk. Tény, hogy vannak kedvező tapasztalatok, vannak olyan országok, ahol a vírus sokkal lassabban terjed, mint másutt, tehát ez a folyamat sikeresen korlátozható, sőt közösen talán meg is állítható.

Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg a lakosság 60-70 százaléka is megfertőződik, mielőtt a járvány levonul. Egyes szakértők szerint ez akár több mint egy évig is eltarthat.

Ezt én nem tudom kommentálni addig, amíg nem látom a forrásokat, amelyek alapján a német szakértők erre a következtetésre jutottak. Természetesen én is olvastam ezeket a becsléseket, de találkoztam egészen más szcenáriókkal is. Egyes modellek csak a vírusok működésének sajátosságait veszik figyelembe, és azt nem, hogy az adott országok milyen intézkedéseket tesznek, polgáraik hogyan viselkednek. Kína esetében például már igen kedvező tapasztalatok is vannak. Viszonylag rövid idő alatt eljutottak odáig, hogy már kevesebb a megbetegedés, képesek voltak stabilizálni a helyzetet. Más országokban is tettek nagyon hatékony korlátozó intézkedéseket, így a járvány arányai egészen mások lehetnek, egyáltalán nem szükségszerű, hogy elérje az említett nagyságrendet.

Mi a tesztelés legjobb gyakorlata? Egyes országokban abból indulnak ki, hogy annál jobb, minél több vizsgálatot végeznek el, gyakorlatilag minden jelentkezőt tesztelnek. Mi gyakran halljuk azt az álláspontot, hogy csak akkor érdemes elvégezni a vizsgálatot, amikor megjelentek a kór tünetei.

Mi azt javasoljuk a tagországainknak, hogy két tényezőből induljanak ki. A vírus terjedésének szintjéből, tehát az esetszámból és az ország számára rendelkezésre álló erőforrásokból. Valójában ugyanis más stratégiát érdemes választani attól függően, hogy milyen mértékű a fertőzöttség. Korlátozott-e még az érintettek száma? Elvégezhető-e a kontaktkutatás, tehát végig tudjuk-e még járni a vírus útját? Ebben az esetben azt javasoljuk, hogy keressék meg mindazokat, akik a fertőzött személlyel kapcsolatban állhattak, és végezzék el a tesztet az ő esetükben. Akkor viszont, ha már kialakultak a gócok, és egy egész csoport, egy egész közösség megfertőződött, már nyilvánvalóan nem lehet gyanú alapján kiválasztani, hogy kik lehetnek a fertőzött személyek. Ilyenkor a klinikai meghatározás módjára váltunk át, tehát az egészségi állapot mutatói alapján járunk el. Azokat teszteljük, akiknek a tünetei valószínűsítik, hogy fertőzöttek lehetnek. Tehát nincs egyértelmű, egynemű válasz minden ország számára. A korai szakaszban, amelyben Magyarország is jár, kritikusan fontos, hogy minden esetet időben megtaláljanak. Kutassák fel a kontaktokat, szigeteljék el az érintett embereket, hogy ne adhassák tovább a fertőzést. Ebben a stádiumban fel kell készíteni a kórházakat arra, hogy – ha szükség lesz rá – képesek legyenek fogadni a fertőzötteket és megfelelő ellátást tudjanak nyújtani. Ezt a két feladatot párhuzamosan kell elvégezni...

ITT OLVASHATÓ

A BALATONHOZ MENEKÜLNEK A VÍRUSTÓL TARTÓ BUDAPESTIEK

24.HU
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2020.03.20.

Szinte nyári forgalom van a balatoni üdülőövezetben, sokan hónapokra otthagyják a zsúfolt fővárost a koronavírus miatt. Motivációjukról és félelmeikről kérdeztük őket.

Már a március 15-i hétvégén is furcsa volt, mennyien jöttek a Balatonra. Akadt étterem, ami telt házzal ment, kirándulók sétáltak az erdőkben és a tóparton, az autóforgalom is nagyobb volt az ilyenkor megszokottnál. Másnap, hétfőn a balatonfüredi Tescóban már a nagyobb városokban megszokott kép fogadta az embert: a liszt, a tésztafélék és a konzervek polcai teljesen le voltak rabolva, ahogy a zöldség-gyümölcs- és húspultok is, és hasonló volt a kép a Sparban és az Aldiban is.

A Füreden terjedő pletyka szerint ezért részben azok a fővárosiak a felelősek, akik közül sokan hosszabb időre leköltöznek a nyüzsgő – és ezért fertőzésveszélyes – nagyvárosból az ilyenkor békés, kihalt Balatonra. A nyaralóval, üdülővel, apartmanlakással rendelkezők pedig természetesen nem csak Füredre érkeztek meg, a szentbékkállai polgármester arra szólította fel a „vidéki nyaralósokat”, hogy kerüljék a falu tömeges látogatását, mert a koronavírust csak így lehet megfékezni.

Megpróbáltunk utánajárni a pletykának, és találtunk is olyanokat, akik úgy döntöttek, a Balatonnál bekkelik ki a veszélyhelyzetet...

ITT OLVASHATÓ

„FÉLELMETES, HOGY ORBÁN VIKTOR A HADSEREGET IS AZ UTCÁRA VEZÉNYELTE”

HÍRKLIKK

Szerző: KARDOS ERNŐ

2020.03.20.

Ma reggeltől már utcára vezényelték a honvédség járőreit, akik a rendet hivatottak jelenlétükkel biztosítani. Ugyancsak katonákat vezényeltek 140 magyar nagyvállalathoz, ahol a kormány kommunikációja szerint, egyenruhások vették át az irányítást. Olyan cégekről van szó, amelyeknek a járvány idején különösen nagy jelentőségük van. Köztük szolgáltatók, energetikai cégek, gyógyszeripar, kommunikáció. Juhász Ferenc korábbi honvédelmi minisztert kértük háttérmagyarázatra.

Mit szól ahhoz, hogy a kormány, illetve a honvédelmi miniszter mától katonákat vezényelt ki az utcára. Találkozott már velük?
Eddig nem láttam még egyenruhás járőröket, de nem vagyok boldog az ötlettől. Magyarországon rend és nyugalom van, a katonáknak semmi keresnivalójuk nincs az utcán. Az egyenruhások kivezénylése megmagyarázhatatlan erődemonstráció.

Mégis, mi lehet a célja annak, hogy a katonákat vezényelnek az utcára?

Azt már régóta tudjuk, hogy a miniszterelnök egészen fura módon vonzódik az erőhöz, az egyenruhához, a hadsereghez. Orbán Viktor szeret katonásdit játszani, állandóan harcol, csatát vív, legyőz mindent. A kormányfő szereti azt mutatni, hogy kezében tartja a dolgok irányítását, erővel mindent legyűr, és most a katonaságot is bevetette. Ez kicsit félelmetes, mert jó államférfihez méltóan, okosan is megoldhatná az ország előtt álló gondokat.

Talán az lehet az elképzelés, hogy – így koronavírus-járvány idején – nyugodjanak meg az emberek, nemcsak rend van, de az is marad?

Való igaz, hogy amikor kevesebb rendőr volt az utcán, akkor komoly feladat volt a rend őreit láthatóvá tenni. Az emberek biztonságérzését javította, amikor járőröket küldtek az utakra. Ha baj van, akkor a katonák jelenléte is hozhat megnyugvást. Ebben a pillanatban azonban nincs olyan baj, amin a katonáknak kellene segíteni. A magyar emberek túlnyomó többsége fegyelmezetten veszi tudomásul és be is tartja a járvány szigorú előírásait. Éppen ezért, a katonák sétáltatása inkább fenyegető üzenet, mint megnyugtató. A hadsereget ugyanis nem szabad belső rendfenntartásra felhasználni. Orbánnak azonban szüksége van rá, hogy az egyenruhásokat kivezényelje, ezért aztán a magyar katonaság is Orbán Viktor játékszerévé válik...

ITT OLVASHATÓ

A RENDSZER NEVE: INKOMPETENCIA

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.03.17.

A rádöbbenés ideje lehetne ez a hét egy valamennyire még lelkiismeretes embernek. Szkeptikus vagyok. Ezt bírta eddig összehozni a kormányfő a szakembereivel (hadd tekintsek most el ez utóbbi szó felcímkézésétől):

- Az első reflex, hogy rátolták az "illegális migrációra" a koronavírus terjesztését. Éppen csak nem tulajdonítottak nekik -- akik irániak éppen annyira illegálisak, mint Orbán -- szándékosságot.

- Eközben erősen kétséges, hogy valójában ők voltak az első betegek. De egyébként is, mit számít ez, de tényleg??

- Eleve elkéstek a válságra való felkészüléssel. Nem kellett volna minimális belátóképességnél több (és hát ennél, halljuk elégszer, messze többnek van birtokában Orbán, ugyebár), hogy legkésőbb az első igazolt Kínán kívüli beteg megjelenésekor elkezdjék felkészíteni az egészségügyet. A második napon kirúgni a tökéletesen alkalmatlan Káslert. De hát Kásler persze csak szimptóma. Orbán szimptómája...

ITT OLVASHATÓ

LEÁLLT A HITELEZÉS, ÚJRAINDUL A RENDSZER - MOST ALIGHA JUT KÖLCSÖNHÖZ

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.20.

Leállították a bankok az új, fedezetlen fogyasztói kölcsönök igénylését, tegnaptól ugyanis már csak 5,9 százalékos THM-mel adhatnak zálogjoggal nem biztosított hitelt. Most az új termékeken dolgoznak, kérdés, hogy ki juthat majd hozzá. Eddig csak a Takarékbank jelezte, hogy nála már elérhető az olcsó hitel, a K&H pedig már a honlapján hirdeti. A Diákhitel Központ meghosszabbította a Diákhitel1 igénylésének lejárt határidejét. Tegnap óta minden hitel törlesztése leállt.

Március 19-étől leállt az országban mind a vállalati, mind a lakossági hitelek törlesztése a március 18-án éjfélkor fennálló szerződések alapján folyósított kölcsönöknél, miután Orbán Viktor miniszterelnök előző nap bejelentette, hogy a koronavírus világjárvány miatt a kormány fizetési moratóriumot hirdet a tőke-, kamat- és díjfizetésre 2020. december 31-ig.

A bankok és a bankszövetség is igyekeztek üdvözölni a kormány lépését, sorra jelentették be, hogy leállították a törlesztéseket. Ugyanakkor az OTP Bank azt jelezte, hogy az, hogy a moratórium hogyan érinti a későbbi törlesztőrészleteket, a részletszabályokból fog kiderülni. Ezek a részletek egyelőre a legnagyobb magyar bank előtt sem ismertek, így tájékoztatást is csak később tud róluk adni ügyfeleinek.

A megjelent kormányrendelet – épp a részletszabályok hiánya miatt - arra nem tér ki, hogy a moratórium alatt a bankok nem terhelhetnek büntetőkamatot. Varga Mihály azonban pénzügyminiszter az ATV csütörtöki Egyenes beszéd műsorában azt mondta: „ha azt látjuk, hogy a veszélyhelyzet elmúltával, a moratórium lejártával a bankok ilyen lépésekre készülnek, akkor lépni fogunk.”

Ugyanakkor a pénzügyminiszter arra biztatta az adósokat, hogy aki tud fizetni, ne szakítsa meg a törlesztést, mert arra nem lehet ma garanciát adni, hogy fél év múlva vagy egy év múlva is ebben a helyzetben lesz. Mi azt is hozzátesszük, hogy a kamat- és tőketörlesztés elhalasztása azt is jelenti, hogy a jövőben a terhei a kamatoskamat-hatás miatt nőni fognak. Ráadásul a jelenlegi kamatok (a személyi hitelek esetében ezt itt találja) a jövőben nőhetnek, ami még inkább növelheti a jövőbeli terheket. Ennek már láttuk is az első lépéseit az elmúlt hetekben, hiszen a Bubor emelkedésnek indult, és egyre több bank drágított a hiteleken. Ráadásul a Bubor és az állampapírpiaci hozamok emelkedése a jelzáloghitelek kamatát – kivéve a kellően hosszú távra fixáltakat – automatikusan növelni fogja...

ITT OLVASHATÓ

KÖZSÉGI HÁZIORVOSBÓL ÉS VILÁGI LELKIPÁSZTORBÓL LETT AZ ORSZÁG EGYSZEMÉLYES JÁRVÁNYÜGYI FELELŐSE MÜLLER CECÍLIA

168 ÓRA 
Szerző: 168 Óra
2020.03.20.

Nincs könnyű dolga annak, aki az országos tisztifőorvos szakmai életútjára kíváncsi. Az például némi internetes keresés után kiderül, hogy 2013. marcius 12-én - a közelgő nemzeti ünnep alkalmából - , még Fejér megyei tiszti főorvosként kapott honvédelmi kitüntetést, egész pontosan

„a honvédelem ügye érdekében, huzamos időn át végzett kiemelkedő munkája elismeréséül”

adta át neki a Honvédelemért Kitüntető Cím I. osztálya oklevelét Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium Stefánia palotájában Vargha Tamás, a HM államtitkára, s jelen volt még igazságügyi miniszter korából Navracsics Tibor is.

Ennél azonban érdekesebb, amit a Magyar Narancs írt meg: 2018. decemberi kinevezése előtt Müller Cecília a 4081 lakost számláló Nagyvenyim község háziorvosa volt, ezenkívül

az V. mezőföldi kerület III. számú lelkipásztori körzetének a Mezőfalvi Nagyasszonya plébánia kihelyezett világi lelkipásztora is.
Eleve mostohán bántak az országos tisztifőorvosi poszttal. Kásler Miklós erőforrási miniszter 2018. november 21-én már néhány hónap után felmentette Kovács Attilát, feladatival még a felmentése napján Szabó Enikőt, az eddigi helyettes tisztifőorvost bízták meg. Ezek után merült fel Müller Cecília neve. És azok után, hogy 2017. március 31-i hatállyal a kormány, a „bürokráciacsökkentés” jegyében - jegyzi meg a lap - megszüntette a tisztifőorvosi hivatalt, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetet, az Országos közegészségügyi központot és az Országos Epidemológiai és Járványügyi Központot (és a klímaváltozásra tekintettel egyúttal az Országos Környezetvédelmi és is Természetvédelmi Főfelügyelőséget is).

ITT OLVASHATÓ

MÉG MINDIG NEM ÉREZZÜK A JÁRVÁNY VESZÉLYÉT

HÍRKLIKK
Szerzö: KARDOS ERNŐ
2020.03.20.

A Medián felmérése szerint, az emberek többsége tájékozottnak érzi magát a koronavírus ügyében, s bízik is abban, hogy a kormány kezelni tudja a járványt. A HVG-ben megjelenő kutatás szerint, a társadalom 67 százaléka mégis bizonytalan, vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy a magyar egészségügy sikeresen megfékezi a ragályos betegséget. Az ellentmondásokról a Medián ügyvezető-igazgatóját Hann Endrét kérdeztük.

– A járvány intenzitása szinte percről-percre változik, a betegek száma nő, és már halálos áldozat is van. Így megállapítható, hogy mennyire félnek az emberek a koronavírustól?

– Csak nehezen, mert a felmérésünk még a múlt hét vége felé készült, és sok minden kiderült ugyan belőle, de az nem, hogy a mögöttünk hagyott hét alatt miként változtak a vélemények. Mindenesetre a kutatásunk időpontjában – ugyan már jöttek vészjósló hírek is – a megkérdezettek 42 százaléka az aggodalmat nem tartotta indokoltnak. Úgy érzem, hogy ez spétreakció, csak lassan ismerték fel a veszélyt...

ITT OLVASHATÓ

EZER NÉGYZETMÉTERES KASTÉLY ÉPÜL A VILÁGÖRÖKSÉG-VÁROMÁNYOS TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.03.20.

“Ez a történet a NER-es feudalizmusról szól, kastéllyal, tiszttartó házzal, külön fürdővel, mulatóházzal”– így foglalta össze Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az általa Korrupcióinfó címmel rendezett heti sajtótájékoztató-sorozat legújabb bejelentését, melynek helyszínére az Átlátszó stábja is elkísérte a képviselőt egy drónnal és egy kamerával.

Balatonhenyén, a festői fekvésű, balatonfelvidéki faluban Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója korábbi birtokán hatalmas építkezés zajlik. A telek tulajdonosa ősz óta már nem Guller, hanem a Mészáros Beatrix médiacégét (Media Vivantis Műsorszolgáltató Zrt.) vezető Ruff Zoltán. Ő korábban az Erzsébet utalványokról ismert, állami tulajdonú Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által tulajdonolt, 2017-ben felszámolt Erzsébet Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője is volt, de megfordult a Hír TV-nél és az ECHO TV vezetőségében is.

Ruff Zoltánról azt is tudni lehet, hogy 2002-2004 között a NEO MET Ingatlanforgalmazó és vagyonkezelő Kft. egyik vezetője volt. Ez a cég akkoriban Simicska Lajosé volt, később Nyerges Zsolthoz, s végül Mészáros Lőrinc kezébe került. Ruff és Guller több szálon is köthető egymáshoz: például Guller feleségének testvére, Dippold Miklós szerepelt a Guller, majd Ruff által tulajdonolt balatonhenyei telek közelmúltbeli tulajdonosai között. Dippold az ügyvezetője egy Ruff Zoltán tulajdonában lévő cégnek, a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft-nek, illetve az ügyvezetője még egy olyan cégnek is, melynek tulajdonosa az állami tulajdonú Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezetője, Horváth Péter. Dippold és Horváth társtulajdonosok a Dunazug Vagyonkezelő Zrt.-ben.

A Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) egyik fejlesztőcégeként összesen 365,4 milliárd forint vissza nem térítendő pályázati támogatásként adott magyar és uniós forrás kiosztását koordinálja a Balaton kiemelt turisztikai térség fejlesztéseire. Ide tartozik Balatonhenye is.

A balatonhenyei telket a földhivatali dokumentumok szerint tavaly ősszel eladó Guller Zoltán a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatói pozíciója mellett a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának az elnöki tisztjét is betölti. Ráadásul 2020. június 30-ig, a turisztikai térségek fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokat koordináló miniszteri biztos...

ITT OLVASHATÓ

MIKÖZBEN A KORMÁNYZATI UTASÍTÁSOK BETARTÁSÁT, NORMAKÖVETÉST ÉS FEGYELMEZETTSÉGET VÁRNAK A POLGÁROKTÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2020.03.19.

...Természetesen egyáltalán nem igaz, hogy a 65 év alattiakra semmiféle veszélyt nem jelent a koronavírus, de vegyük hozzá ha már itt tartunk: Pintér Sándor – akit annak ellenére teszteltek a marokkói pacsi után koronavírusra, hogy az országos tisztifőorvos elmúlt napokban hangoztatott véleménye szerint felesleges annyi tesztet végezni, mert egy teszt önmagában nem ad megbízható eredményt, másrészt van, ahol már nem is tesztelnek, mert semmi értelme – azért hagyta el két negatív teszt után, az előírtnál korábban (!) a 14 napos karantént, mert „az Operatív Törzset irányítani kell".

Hogy ráadásul a világ pillanatnyilag egyik legfertőzöttebb országának számító Spanyolországból hazatérő magyarokat még mindig nem sikerült azoknak a személyeknek a listájára rátenni, akiknek kötelező karanténba vonulni, majdnem mindent megmagyaráz.

Mindez nem csak marhajó, de példaértékű is. Miközben normakövetést, a kormányzati-hatósági utasítások betartását, fegyelmezettséget várnak a polgároktól, különben esély nincs megállítani a járvány terjedését, a drága polgároknak azt kell látniuk, hogy a miniszterekre egyáltalán nem érvényesek a mindenki másra érvényes szabályok, ők nyugodtan lehetnek felelőtlenek, és viccelődhetnek azzal, hogy a fiatalabbak nyugodtan fertőzzék csak össze egymást, nem ügy, mindenki volt már influenzás.

Ha mindent nem is, de sok mindent megérthetünk így abból is, hogy miközben a pillanatnyilag hivatalos reggeli adatok szerint mindössze 73 fertőzöttet szűrtek ki tesztekkel két hét alatt, hogyan fordulhat elő, hogy már Kínába és Dél-Koreába is exportáljuk a vírust. Elgondolkodtató, hogy a kormányzati kommunikáció súlyos zavarai mögött – amelyekre a Magyar Újságírók Országos Szövetsége tegnapi állásfoglalásában figyelmeztet, és amelyeken az semmit nem fog javítani, ellenben tovább rontja az átláthatóságot és a köz bizalmát is aláássa, hogy az operatív törzs holnaptól csak online kérdésekre válaszol – vajon hogyan festhet az el nem hajlított valóság, mi lehet a valós helyzet. A megrendelt, de meg nem érkezett szájmaszkok, vagy az elméletben egyszer használatos, de a hiány miatt fertőtlenítésre és újabb használatra szoruló védőfelszerelések mögötti valós helyzet.

Mindent összevetve az Orbán-kormány lényegében az ellenkezőjét cselekszi mindannak, amit az Egészségügyi Világszervezet és a tudomány az eddigi szomorú nemzetközi tapasztalatok alapján, olykor már-már könyörögve javasol. Még több tesztelés helyett Orbán elmagyarázza Müllerrel karöltve, hogy a tesztek nem hatékonyak, transzparens döntéshozatal és kommunikáció helyett maszatolnak, egymásnak ellentmondó vagy hiányos vagy elavult információkat közölnek, a nemzetközi együttműködés helyett pedig temetik az Európai Uniót és egyedül akarnak vakcinát kifejleszteni.

Nem tudom, hova fog ez vezetni, de bónuszként azért ajánlom feldolgozásra: párhuzamosan azzal, hogy Müller Cecília tegnap volt szíves közölni, hogy Magyarországon arányaiban több lélegeztetőgép áll rendelkezésre, mint Olaszországban (!), a miniszterelnöki vő két lélegeztetőgép árát adományozta az Uzsoki Utcai Kóráznak. Ha eddig nyugtalanok voltunk, most bátran megnyugodhatunk. Jó egészséget és jó pihenést mindenkinek!

ITT OLVASHATÓ

AMERIKÁBAN CSILLAGÁSZATI ÖSSZEGET KÖLTENEK AZ EMBEREK TÁMOGATÁSÁRA

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.03.20.

Az Egyesült Államokban egy billió –azaz ezer milliárd– dollár összértékben biztosítanának forrásokat a járvány miatt bajba került amerikai lakosok, vállalkozások megtámogatására.

Az amerikai média vezető témája ma reggel az, hogy a koronavírus-járvány miatt Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója kiadta a „maradj otthon” utasítást általános érvénnyel a Csendes-óceán parti állam lakosainak. Az előző napokban már hoztak ilyen részleges intézkedést a San Franciscó-i öböl térsége, illetve Los Angeles vonatkozásában.

Az Egyesült Államokban már a pénzügyi segítségre gondolnak

Az Egyesült Államokban kedden még csak 5700, tegnap pedig már 11500 fertőzéses esetet mutattak ki. A drámai mértékű emelkedés részben a vírus terjedésének, részben pedig annak tudható be, hogy jelentősen megnőtt az elvégzett tesztek száma. A republikánusok a szenátusban olyan pénzügyi javaslatcsomagot terjesztettek elő, amely egy billió – igen, ezer milliárd – dollár összértékben biztosítana forrásokat a járvány miatt pénzügyi bajba került amerikai lakosok, illetve vállalkozások megtámogatására.

Trump lefújta a G7-es csúcsot

Az amerikai sajtó annak is bő teret szentel, hogy Donald Trump lefújta a júniusra a Camp David-i elnöki nyaralóba tervezett G7-es csúcstalálkozót – helyette videókonferenciát tartanak majd. A nemzetközi média koronavírussal kapcsolatos beszámolóiban az is kiemelten tárgyalt fejlemény, hogy tegnap Olaszországban - 3405 halottal - már több volt a járvány miatt elhunytak száma, mint ahány áldozatot a kiindulópontot jelentő Kínában szedett a vírus.

Az Európai Központi Bank is lépett

Az egybillió dolláros republikánus javaslat a londoni Financial Times vezető hírei között is ott szerepel. Ugyanez a lap interjút közöl Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel, aki arra szólítja fel az Európai Uniót, hogy vesse be teljes pénzügyi „tűzerejét”. Méltatja az Európai Központi Bank kötvényvásárlási lépéseit, de szerinte ennél többet kell tenni. Az Európai Központi Bank 750 milliárd euró értékű kötvényfelvásárlásról döntött. Conte szerint azonban a járvány gazdaságromboló hatása miatt ha valamikor, akkor most kellene mozgósítani az Európai Stabilitási Mechanizmus elnevezésű, 500 milliárd eurós tartalékalapot is, amelyet 2012-ben hoztak létre, amikor az adósságválság miatt meg kellett szilárdítani az euróövezetet.

Franciaország közös uniós akciót sürget

A Financial Times megjegyzi: az olasz kormányfő kezdeményezése időben egybeesik azzal, hogy Franciaország szintén az eurózóna közös akcióját sürgeti. Párizs szerint vagy az Európai Stabilitási Mechanizmushoz kellene hozzányúlni, vagy közös eurózóna-kötvényeket kellene piacra dobni, a kibontakozó gazdasági válság elhárítása érdekében, legyőzve több jómódú tagország vonakodását. Ez utóbbi csoportnak Németország a fő hangadója.

Eljön a nacionalisták ideje?

Conte azon van, hogy a Stabilitási Mechanizmus hitelkeretét nyissák meg a járvány miatt gazdasági bajokkal küszködő euróövezeti tagországok előtt. Ha Európa nem képes erőteljes és egységes választ adni a vírus által előidézett helyzetben, akkor az felbátoríthatja a kontinens nacionalista politikusait, „teret nyerhetnek a legrosszabb nacionalista ösztönök”, és gyengülhet az EU támogatottsága - figyelmeztet az olasz miniszterelnök...

ITT HALLGATHATÓ MEG ITT OLVASHATÓ

MI EZ, HOGY A KATONÁK BEMENNEK CÉGEKHEZ?

INDEX
Szerző: SZALAI
2020.03.20.

Mindent a gyorsaság érdekében

Válság, természeti katasztrófa vagy mondjuk háború esetén lényegesen nagyobb hatalmat lehet adni az aktuális kormánynak, ekkor pedig a gyorsaság érdekében a kormány az Országgyűlés előzetes felhatalmazása nélkül is hozhat döntéseket, melyek adott esetben korlátozhatják az emberi és más jogainkat.

Ugyanez a kockázata is, hiszen ilyenkor az olyan rossz döntések, visszaélések is lényegesen könnyebben átmehetnek, amiket a normál szabályaink szerint talán lett volna esély megbeszélni vagy lefülelni.

Mindenesetre az eddig a természeti csapásoknál használt „veszélyhelyzet” például ilyen különleges szabályrendszer. Itt olvashat róla bővebben,

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTVE EGYFAJTA HADIGAZDASÁGRA ÁLLÍTOTT ÁT MINKET, AHOL A KORMÁNY ELKÉPESZTŐEN SOK MINDENT MEGTEHET.

Így létezik az ún. gazdaságmozgósítás is, amin belül át lehet állítani a gazdasági szereplők erőforrásait jelen esetben arra, hogy segítsenek a járvány ellen. Ennek a mai magyar helyzetben az egyik fő lépése az volt, hogy az állam kijelölt közel 140 olyan, kritikus infrastruktúraként meghatározott céget, ahova megbízottakat küldhet a nemrégiben létrehozott akciócsoport. A honvédelmi törvény értelmében az érintett cégek akár állami felügyelet alá is kerülhetnek, ennek elrendeléséről azonban eddig még nem történt bejelentés.

Ilyen eset volt, amikor a kolontári iszapkatasztrófa után a Mal Zrt.-hez kormánybiztost rendeltek ki
– mondta Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa...

ITT OLVASHATÓ