KLUBRÁDIÓ / SZOLIDARÍTÁS
Szerző: TÖRTEI-TAKÁCS KRISZTA
2020.03.18.
Aktuális munkajogi kérdések és válaszok a koronavírus okozta helyzetben.
A Szolidarítás a Klubrádió érdekvédelmi magazinja. Középpontban a munkavállalók és a munkakörülmények. Szót kapnak a szakszervezetek, a civilek, a munkaadók és a szakértők is a nyugdíj vagy a munka világából. Kéthetente a hallgatóké a műsor, kérdéseikre a műsor vendégei válaszolnak.
2020. március 18., szerda
RÁADÁS: KAMIONOS HÍREK. PÁRIZS, NÉMETORSZÁG, AUSZTRIA
YOUTUBE
Szerző: St22Lacika
2020.03.18.
00:00 Ez nézzen rád reggel a bokorból:)))
01:00 Párizs. Figyeld, így állnak a Lidl előtt
01:20 Ugyanaz máshol! Vigyázz, mert
félrevezetnek!
01:50 Korlátozni kellene a vásárlást!
02:15 WC papír . Bidé?
02:45 A vitamin nem fogy...
02:55 A Párizsi külső ring. N104 Villeparisis 03:25 Egy nagyobb raktár Párizsban. Ez a
helyzet... 04:17 Karantén. Dolgozhatok? Igen!
-HA FERTŐZÖTT VOLTÁL, AKKOR NEM!!!-
05:00 A Facebook NEM hivatalos forrás!!! -MKFE, NIT stb...-
06:17 Félnek a kamionostól? NE vedd komolyan. 06:48 Így köszönnek ma a franciák... 07:15 Tachográf. Lehet menni világba? NEM LEHET!!! -MKFE!!!- -a magyarok még nem reagáltak sajnos!- 10:25 Wolfurt. Így megy ma a vámolás. 3 órás volt a sor -Wolfurt az svájci vám- 11:00 Mennek le a fuvardíjak, üzemanyagárak. -A86 os ringen haladunk 12:50 Hétfői felvétel. Ausztria. -ilyen volt a német határzár 17:25 Németben szinte semmi változás. Íme a forgalom -Bodensee 18:00 Újból Párizs. -mi a helyzet a személyi forgalommal németben? 19:00 Így léptem ki németből francia felé. Határzár 23:33 Ne pánikolj! Meg fognak állni a kamionok? 24:32 Egy taxis írta...nincs megtakarítása -hogy vállalkozunk? 25:50 Baj van a buszosoknál
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: St22Lacika
2020.03.18.
félrevezetnek!
01:50 Korlátozni kellene a vásárlást!
02:15 WC papír . Bidé?
02:45 A vitamin nem fogy...
02:55 A Párizsi külső ring. N104 Villeparisis 03:25 Egy nagyobb raktár Párizsban. Ez a
helyzet... 04:17 Karantén. Dolgozhatok? Igen!
-HA FERTŐZÖTT VOLTÁL, AKKOR NEM!!!-
05:00 A Facebook NEM hivatalos forrás!!! -MKFE, NIT stb...-
06:17 Félnek a kamionostól? NE vedd komolyan. 06:48 Így köszönnek ma a franciák... 07:15 Tachográf. Lehet menni világba? NEM LEHET!!! -MKFE!!!- -a magyarok még nem reagáltak sajnos!- 10:25 Wolfurt. Így megy ma a vámolás. 3 órás volt a sor -Wolfurt az svájci vám- 11:00 Mennek le a fuvardíjak, üzemanyagárak. -A86 os ringen haladunk 12:50 Hétfői felvétel. Ausztria. -ilyen volt a német határzár 17:25 Németben szinte semmi változás. Íme a forgalom -Bodensee 18:00 Újból Párizs. -mi a helyzet a személyi forgalommal németben? 19:00 Így léptem ki németből francia felé. Határzár 23:33 Ne pánikolj! Meg fognak állni a kamionok? 24:32 Egy taxis írta...nincs megtakarítása -hogy vállalkozunk? 25:50 Baj van a buszosoknál
ITT NÉZHETŐ MEG
RÁADÁS: MARADOK. ITTHON (ZENÉS KARANTÉNSLÁGER)
YOUTUBE
Szerző: KOVÁCS ANDRÁS PÉTER
2020.03.16.
Nem pánikolok, de nem is
könnyelműsködöm. Csak azt teszem, amit a
józan ész diktál: maradok itthon. És nem
magam miatt.
Igen, a videó előtt hirdetés megy. A cél az,
hogy a vírus miatt született videók
bevételéből kibérelhessek egy párezer fős
helyet, ahova elhívom majd azokat az
egészségügyi dolgozókat, akik a következő
hónapokat a frontvonalban harcolják végig.
És akkor majd nevetünk nagyokat. Egészen
más dolgokon, mint ez a vírus. Szokásos,
hétköznapi baromságokon.
Na gyere-gyere ki a Hegyoldalba! Nem megyek! Csak négyen leszünk! Nem megyek! Átugrasz egy kávéra? Nem megyek! Gyere ki a lifthez! Nem megyek! Két perc az egész! Nem megyek! Fogd föl, értsd meg, ez a közös érdek: Nem megyek, nem megyek, nem megyek! Maradok itthon, itthon maradok, Te meg otthon, vírust át nem adok, Maradok itthon, itthon maradok, Maradunk, ha maradunk – hajrá magyarok! Oltanám a kutyát... Olajcsere, szervíz... Nem megyek! Kabátom a szabónál! Nem megyek! Színező a gyereknek? Nem megyek! Üres a játszótér! Nem megyek! Akciós a Gyros! Nem megyek! Egy sör a kisboltnál? .... Nem megyek, nem megyek, Nem megyek! Legrunk egy fánkért? Nem megyek! Kistermes mozi? Nem megyek! Hatra vár a fodrász! Nem megyek! A bikinivonalam... Nem megyek! Van egy kis tejfölöd? Nem megyek! Bolt-gyógyszertár, bolt-gyógyszertár, Bolt-gyógyszertár – Kocsma? – Hülye vagy? Maradok itthon, itthon maradok, Te meg otthon, vírust át nem adok, Maradok itthon, itthon maradok, Maradunk, ha maradunk – hajrá magyarok! Figyelj az elkövetkező napokra, Mert ez dönt el mindent hónapokra. Bő fél percig mossál kezet, Zuhanyozzon, aki hazaérkezett, Állj két méterre szabad téren, Ne tartózkodj egy légtérben, Itt nem vesztesz, és nem győzöl, Lehet, hogy éppen te fertőzöl. Maradok itthon, itthon maradok, Te meg otthon, vírust át nem adok, Maradok itthon, itthon maradok, Maradunk, ha maradunk – hajrá magyarok! Nem az a kérdés, hogy én egy kicsit megtaknyosodom-e. Azt ki nem szarja le. A kérdés az, hogy milyen gyorsan lesznek tele az intenzív osztályok azokkal, akik nem csak egy kicsit taknyosodnak meg. És én mindent el fogok követni, hogy ez minél lassabban következzen be. Ez a minden pedig az, hogy nem csinálok
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: KOVÁCS ANDRÁS PÉTER
2020.03.16.
könnyelműsködöm. Csak azt teszem, amit a
józan ész diktál: maradok itthon. És nem
magam miatt.
Igen, a videó előtt hirdetés megy. A cél az,
hogy a vírus miatt született videók
bevételéből kibérelhessek egy párezer fős
helyet, ahova elhívom majd azokat az
egészségügyi dolgozókat, akik a következő
hónapokat a frontvonalban harcolják végig.
És akkor majd nevetünk nagyokat. Egészen
más dolgokon, mint ez a vírus. Szokásos,
hétköznapi baromságokon.
Na gyere-gyere ki a Hegyoldalba! Nem megyek! Csak négyen leszünk! Nem megyek! Átugrasz egy kávéra? Nem megyek! Gyere ki a lifthez! Nem megyek! Két perc az egész! Nem megyek! Fogd föl, értsd meg, ez a közös érdek: Nem megyek, nem megyek, nem megyek! Maradok itthon, itthon maradok, Te meg otthon, vírust át nem adok, Maradok itthon, itthon maradok, Maradunk, ha maradunk – hajrá magyarok! Oltanám a kutyát... Olajcsere, szervíz... Nem megyek! Kabátom a szabónál! Nem megyek! Színező a gyereknek? Nem megyek! Üres a játszótér! Nem megyek! Akciós a Gyros! Nem megyek! Egy sör a kisboltnál? .... Nem megyek, nem megyek, Nem megyek! Legrunk egy fánkért? Nem megyek! Kistermes mozi? Nem megyek! Hatra vár a fodrász! Nem megyek! A bikinivonalam... Nem megyek! Van egy kis tejfölöd? Nem megyek! Bolt-gyógyszertár, bolt-gyógyszertár, Bolt-gyógyszertár – Kocsma? – Hülye vagy? Maradok itthon, itthon maradok, Te meg otthon, vírust át nem adok, Maradok itthon, itthon maradok, Maradunk, ha maradunk – hajrá magyarok! Figyelj az elkövetkező napokra, Mert ez dönt el mindent hónapokra. Bő fél percig mossál kezet, Zuhanyozzon, aki hazaérkezett, Állj két méterre szabad téren, Ne tartózkodj egy légtérben, Itt nem vesztesz, és nem győzöl, Lehet, hogy éppen te fertőzöl. Maradok itthon, itthon maradok, Te meg otthon, vírust át nem adok, Maradok itthon, itthon maradok, Maradunk, ha maradunk – hajrá magyarok! Nem az a kérdés, hogy én egy kicsit megtaknyosodom-e. Azt ki nem szarja le. A kérdés az, hogy milyen gyorsan lesznek tele az intenzív osztályok azokkal, akik nem csak egy kicsit taknyosodnak meg. És én mindent el fogok követni, hogy ez minél lassabban következzen be. Ez a minden pedig az, hogy nem csinálok
ITT NÉZHETŐ MEG
GAZDASÁGI DÖNTÉSEKET HOZOTT A KORONAVÍRUS KAPCSÁN A KORMÁNY
MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.03.18.
Gazdasági kérdésekkel foglalkoztak a kormány mai ülésén, mert eljött az ideje, hogy az egészségügyi kérdések mellett ilyen döntések is szülessenek – hangzik el a miniszterelnök rendkívüli bejelentéséről szóló, már hanggal is elérhető videón. – A világjárvány nem csak az emberek egészségét veszélyezteti, habár az a legfontosabb, de a munkát is veszélybe sodorja – mondta Orbán Viktor.
– Minden magánszemély és vállalkozás mai napig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztjük – közölte Orbán Viktor. A rövid lejáratú vállalkozási hitelek június 30-ig meghosszabbításra kerülnek. A csütörtöktől felvett új, fogyasztási hitelek THM-jét a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximálják.
Súlyos gondokkal küzdő szektor most a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport és a kulturális szolgáltatások, illetve a taxisok munkája. Itt a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljes egészében elengedik, a munkavállalók járulékát jelentősen csökkentik. Nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken, mindez egyelőre június 30-ig.
A KATA szerint adózó taxisok átalányadó fizetési kötelezettségét június 30-ig elengedik...
Szerző: Magyar Hang
2020.03.18.
Gazdasági kérdésekkel foglalkoztak a kormány mai ülésén, mert eljött az ideje, hogy az egészségügyi kérdések mellett ilyen döntések is szülessenek – hangzik el a miniszterelnök rendkívüli bejelentéséről szóló, már hanggal is elérhető videón. – A világjárvány nem csak az emberek egészségét veszélyezteti, habár az a legfontosabb, de a munkát is veszélybe sodorja – mondta Orbán Viktor.
– Minden magánszemély és vállalkozás mai napig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztjük – közölte Orbán Viktor. A rövid lejáratú vállalkozási hitelek június 30-ig meghosszabbításra kerülnek. A csütörtöktől felvett új, fogyasztási hitelek THM-jét a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximálják.
Súlyos gondokkal küzdő szektor most a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport és a kulturális szolgáltatások, illetve a taxisok munkája. Itt a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljes egészében elengedik, a munkavállalók járulékát jelentősen csökkentik. Nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken, mindez egyelőre június 30-ig.
A KATA szerint adózó taxisok átalányadó fizetési kötelezettségét június 30-ig elengedik...
A LEGKISZOLGÁLTATOTTABBAK A RENDKÍVÜLI ÍTÉLKEZÉSI SZÜNET ALATT IS A RÖVIDEBBET HÚZZÁK
MÉRCE
Szerző: SZEPESHÁZI PÉTER
2020.03.18.
2020. március 14-én „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet” 1. §-ában
rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el a kormány a „Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára”.
Az iskolabezáráshoz hasonlóan szintén elkésett intézkedés a kapkodás, a fejetlenség jegyeit mutatja, a szabályozás felületessége és – remélhetőleg csak pár napig a végrehajtások meg nem állítása miatt – az embertelensége is kirívó, pedig a 2018. január 1-je óta drákói kötelező megjelenési szabályok miatt a jogi és társadalmi jelentősége és vírusfertőzési vonatkozásai egyáltalán nem elhanyagolhatóak.
Az ítélkezési szünetben a peres határidők megszakadnak, a tárgyalások elmaradnak –
jelenleg azonban nem lehet tudni, hogy a 2018. január 1-je előtt indult ügyekben meg kell-e jelenniük a feleknek és ügyvédeiknek a tárgyalásokon, kötik-e őket hétfőtől a határidők, mert ezen ügyekben törvénykezési és nem ítélkezési szünetnek hívják a korábbi, de az ilyen perekben hatályos megszakadást, erről azonban nem szól a kormányrendelet idézett 1. §-a. Bizonyára ez dekázás közben nem jutott eszébe a miniszterasszonynak. Így szó szerinti értelmezésben a régi ügyekben bátran fertőzhet a tárgyalótermekben a koronavírus, az újakban már vigyázni kell a felekre, a bíróra és a jogi képviselőre, elmarad a tárgyalás.
De arról is elfeledkezett a kormány és az operatív törzs, de még Gulyás Gergely akciócsoportja is, hogy a 2018-tól kezdeményezett perekben az ítélkezési szünet alól kivételt jelentő részeljárásoknál és pertípusokban (ezek a nyári melegben is folynak vírusmentes időszakokban) sem biztos, hogy jó dolog a bíróság épületébe kényszeríteni a felperest és az alperest, a bírósági dolgozót és a bírót, valamint az ügyvédet. Nagyon nehéz megindokolni, hogy pl. egy sajtóhelyreigazítási perben erre mi szükség van, talán túl sok az ellenzéki politikus felperes a propagandasajtó ismert lejáratási akciói miatt az ilyen ügyeknél.
S talán az is igényel némi magyarázatot, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által kötött 2015. évi, a bankok és az ingatlancápa követeléskezelők érdekében a végrehajtások további megnehezítését akadályozó EBRD-paktumot miért kell koronavírus idején is annyira komolyan venni,
hogy a végrehajtási eljárásoknak és pereknek a rendkívüli ítélkezési szünet idején is folytatódniuk kell.
Bár pártunk és kormányunk szociális szadizmusa fényében ez azért nem meglepő és cseppet sem mulatságos...
Szerző: SZEPESHÁZI PÉTER
2020.03.18.
2020. március 14-én „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet” 1. §-ában
rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el a kormány a „Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára”.
Az iskolabezáráshoz hasonlóan szintén elkésett intézkedés a kapkodás, a fejetlenség jegyeit mutatja, a szabályozás felületessége és – remélhetőleg csak pár napig a végrehajtások meg nem állítása miatt – az embertelensége is kirívó, pedig a 2018. január 1-je óta drákói kötelező megjelenési szabályok miatt a jogi és társadalmi jelentősége és vírusfertőzési vonatkozásai egyáltalán nem elhanyagolhatóak.
Az ítélkezési szünetben a peres határidők megszakadnak, a tárgyalások elmaradnak –
jelenleg azonban nem lehet tudni, hogy a 2018. január 1-je előtt indult ügyekben meg kell-e jelenniük a feleknek és ügyvédeiknek a tárgyalásokon, kötik-e őket hétfőtől a határidők, mert ezen ügyekben törvénykezési és nem ítélkezési szünetnek hívják a korábbi, de az ilyen perekben hatályos megszakadást, erről azonban nem szól a kormányrendelet idézett 1. §-a. Bizonyára ez dekázás közben nem jutott eszébe a miniszterasszonynak. Így szó szerinti értelmezésben a régi ügyekben bátran fertőzhet a tárgyalótermekben a koronavírus, az újakban már vigyázni kell a felekre, a bíróra és a jogi képviselőre, elmarad a tárgyalás.
De arról is elfeledkezett a kormány és az operatív törzs, de még Gulyás Gergely akciócsoportja is, hogy a 2018-tól kezdeményezett perekben az ítélkezési szünet alól kivételt jelentő részeljárásoknál és pertípusokban (ezek a nyári melegben is folynak vírusmentes időszakokban) sem biztos, hogy jó dolog a bíróság épületébe kényszeríteni a felperest és az alperest, a bírósági dolgozót és a bírót, valamint az ügyvédet. Nagyon nehéz megindokolni, hogy pl. egy sajtóhelyreigazítási perben erre mi szükség van, talán túl sok az ellenzéki politikus felperes a propagandasajtó ismert lejáratási akciói miatt az ilyen ügyeknél.
S talán az is igényel némi magyarázatot, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által kötött 2015. évi, a bankok és az ingatlancápa követeléskezelők érdekében a végrehajtások további megnehezítését akadályozó EBRD-paktumot miért kell koronavírus idején is annyira komolyan venni,
hogy a végrehajtási eljárásoknak és pereknek a rendkívüli ítélkezési szünet idején is folytatódniuk kell.
Bár pártunk és kormányunk szociális szadizmusa fényében ez azért nem meglepő és cseppet sem mulatságos...
„MASZKOT FEL, MINDENKIT FERTŐZÖTTNEK KELL TEKINTENI!” – SZLOVÁKIA MÁR KAPCSOLT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.03.18.
A magyar operatív törzs álláspontja szerint egészséges embereknek semmi szüksége szájmaszkra – ezt legutóbb a mai központi sajtótájékoztatón ismételte meg Müller Cecília országos tisztifőorvos. Csakhogy a koronavírus éppen azért alattomos, mert hosszan lappang, sokan lábon kihordják, viszont közben fertőznek. Vagyis alapból mindenkit fertőzöttnek kellene tekinteni, és ez alapján cselekedni. Szlovákiában a teljes politikai elit ezt vallja és demonstrálja.
„Nem azt mondom, hogy nem véd meg semmitől, csak azt mondom, hogy egészséges személynek nem kell maszkot viselnie. A betegre tesszük a maszkot, amikor köhög, tüsszent, hogy a nyálcseppekkel együtt ne távozzon a vírus a szervezetéből” – mondta határozott hangon az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján Müller Cecília. Pontosabban ismételte, hiszen erről szól a magyar központi kommunikáció napok óta.
Ezen a ponton olvasóink figyelmébe ajánljuk a szlovák politikai elitet, amely a múlt hét második fele óta szinte sportot űz abból, hogy kizárólag szájmaszkban mutatkozzon. Nincs olyan szlovákiai médium, amelynek nyitóoldalán ne eltakart szájjal szerepelnének a leköszönő és a hivatalba lépő kormány főalakjai, a köztársasági elnök és szinte minden politikus. A Válasz Online Szlovákiában élő olvasója arra is felhívta figyelmünket, hogy egyre több település vezetése teszi kötelezővé a helyi és helyközi járatokon a szájmaszkot – és holnaptól a cseheknél ugyancsak ez lesz az alapszabály. A professzionális kellék többnyire mindenütt hiánycikk (vagy aranyáron mérik). Ennek hiányában otthon készített maszk, gyapjúzsebkendő vagy egyéb kendő használatát javasolják (továbbá a védőkesztyűt is ajánlják); több helyen nyugdíjas asszonyok önkéntes munkában varrják a védelmi felszerelést. A házilag előállított maszkok előnye, hogy ezeket ki lehet mosni és vasalni, tehát többször is használhatók.
Hogyan lehetséges, hogy ugyanarra a koronavírusra ennyire eltérő felfogásban reagál Magyarország és Szlovákia/Csehország? Mivel indokolják tőlünk északra a kötelező arcmaszkhasználatot?
A választ illetően Szlovákiában közmegegyezés van. Volt és leendő egészségügyi miniszterek, infektológusok hirdetik: a koronavírus legalattomosabb tulajdonsága, hogy akár két hétig is lappang, sokan pedig tünetmentesen átvészelik, vagyis érdemes mindenkit fertőzöttnek és egyben potenciális fertőzőnek tekinteni. És ennek szellemében cselekedni, azaz mindenkire maszkot parancsolni...
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.03.18.
A magyar operatív törzs álláspontja szerint egészséges embereknek semmi szüksége szájmaszkra – ezt legutóbb a mai központi sajtótájékoztatón ismételte meg Müller Cecília országos tisztifőorvos. Csakhogy a koronavírus éppen azért alattomos, mert hosszan lappang, sokan lábon kihordják, viszont közben fertőznek. Vagyis alapból mindenkit fertőzöttnek kellene tekinteni, és ez alapján cselekedni. Szlovákiában a teljes politikai elit ezt vallja és demonstrálja.
„Nem azt mondom, hogy nem véd meg semmitől, csak azt mondom, hogy egészséges személynek nem kell maszkot viselnie. A betegre tesszük a maszkot, amikor köhög, tüsszent, hogy a nyálcseppekkel együtt ne távozzon a vírus a szervezetéből” – mondta határozott hangon az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján Müller Cecília. Pontosabban ismételte, hiszen erről szól a magyar központi kommunikáció napok óta.
Ezen a ponton olvasóink figyelmébe ajánljuk a szlovák politikai elitet, amely a múlt hét második fele óta szinte sportot űz abból, hogy kizárólag szájmaszkban mutatkozzon. Nincs olyan szlovákiai médium, amelynek nyitóoldalán ne eltakart szájjal szerepelnének a leköszönő és a hivatalba lépő kormány főalakjai, a köztársasági elnök és szinte minden politikus. A Válasz Online Szlovákiában élő olvasója arra is felhívta figyelmünket, hogy egyre több település vezetése teszi kötelezővé a helyi és helyközi járatokon a szájmaszkot – és holnaptól a cseheknél ugyancsak ez lesz az alapszabály. A professzionális kellék többnyire mindenütt hiánycikk (vagy aranyáron mérik). Ennek hiányában otthon készített maszk, gyapjúzsebkendő vagy egyéb kendő használatát javasolják (továbbá a védőkesztyűt is ajánlják); több helyen nyugdíjas asszonyok önkéntes munkában varrják a védelmi felszerelést. A házilag előállított maszkok előnye, hogy ezeket ki lehet mosni és vasalni, tehát többször is használhatók.
Hogyan lehetséges, hogy ugyanarra a koronavírusra ennyire eltérő felfogásban reagál Magyarország és Szlovákia/Csehország? Mivel indokolják tőlünk északra a kötelező arcmaszkhasználatot?
A választ illetően Szlovákiában közmegegyezés van. Volt és leendő egészségügyi miniszterek, infektológusok hirdetik: a koronavírus legalattomosabb tulajdonsága, hogy akár két hétig is lappang, sokan pedig tünetmentesen átvészelik, vagyis érdemes mindenkit fertőzöttnek és egyben potenciális fertőzőnek tekinteni. És ennek szellemében cselekedni, azaz mindenkire maszkot parancsolni...
NINCS MÁR OLYAN GAZDASÁGPOLITIKAI LÉPÉS, AMI TÚL RADIKÁLIS LENNE
G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.03.18.
A koronavírus-járvány elsősorban közegészségügyi probléma, azonban egyúttal nagyon komoly gazdasági hatásai is vannak. A vírus ellen harcoló kormányoknak egyszerre kell helyt állniuk egy rég nem látott súlyosságú egészségügyi válságban, ami egyben egy olyan gazdaságpolitikai kihívás is, ami a II. Világháború óta semmihez nem hasonlítható.
A járvány egyszerre zilálja szét a gazdaság termelési oldalát azzal, hogy az ellátási láncokban áruhiány keletkezik a kieső termelés miatt, valamint a keresletet azzal, hogy a földig rombolja a fogyasztói hajlandóságot, sőt, a munkaerőpiac várható mélyrepülése miatt az elkölthető jövedelmeket is. Az emberek egy része beteg, ezért nem tud dolgozni, a másik részük pedig karanténba kerül, ami szintén jelentős kapacitásokat vesz ki a munkaerőpiacról, hiszen nem tud mindenki home office-ból dolgozni. És válsághelyzetben, lezárt bevásárlóközpontokkal az sem a vásárolgatásra gondol, aki egyébként megengedhetné magának.
A kínálati oldallal nem tudnak sokat tenni a gazdaságpolitikusok, a keresleti probléma ellensúlyozására azonban vannak megoldások.
A probléma igazából az, hogy a járvány jövőbeli alakulásának részletes ismerete nélkül senki nem tudja, hogy mekkora sokkot jelent a gazdaságnak a válság, és hogy milyen időtávon kell tervezni. A gazdaságpolitika célja nagyon rövid távon a tűzoltás, középtávon pedig a gazdaság lélegeztetőgépen tartása lehet, ameddig sikerül megszüntetni a járványt. De milyen irányok között választhatnak?
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.03.18.
A koronavírus-járvány elsősorban közegészségügyi probléma, azonban egyúttal nagyon komoly gazdasági hatásai is vannak. A vírus ellen harcoló kormányoknak egyszerre kell helyt állniuk egy rég nem látott súlyosságú egészségügyi válságban, ami egyben egy olyan gazdaságpolitikai kihívás is, ami a II. Világháború óta semmihez nem hasonlítható.
A járvány egyszerre zilálja szét a gazdaság termelési oldalát azzal, hogy az ellátási láncokban áruhiány keletkezik a kieső termelés miatt, valamint a keresletet azzal, hogy a földig rombolja a fogyasztói hajlandóságot, sőt, a munkaerőpiac várható mélyrepülése miatt az elkölthető jövedelmeket is. Az emberek egy része beteg, ezért nem tud dolgozni, a másik részük pedig karanténba kerül, ami szintén jelentős kapacitásokat vesz ki a munkaerőpiacról, hiszen nem tud mindenki home office-ból dolgozni. És válsághelyzetben, lezárt bevásárlóközpontokkal az sem a vásárolgatásra gondol, aki egyébként megengedhetné magának.
A kínálati oldallal nem tudnak sokat tenni a gazdaságpolitikusok, a keresleti probléma ellensúlyozására azonban vannak megoldások.
A probléma igazából az, hogy a járvány jövőbeli alakulásának részletes ismerete nélkül senki nem tudja, hogy mekkora sokkot jelent a gazdaságnak a válság, és hogy milyen időtávon kell tervezni. A gazdaságpolitika célja nagyon rövid távon a tűzoltás, középtávon pedig a gazdaság lélegeztetőgépen tartása lehet, ameddig sikerül megszüntetni a járványt. De milyen irányok között választhatnak?
...
HOGYAN BIRKÓZZUNK MEG A SZORONGÁSSAL A VILÁGJÁRVÁNY IDEJÉN?
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2020.03.18.
Sokan kénytelenek olyan munkát végezni, amit nem igazán lehet szeretni, sőt néha már úgy tűnik, a depresszió és a kiégés korunk alapállapota (a kiégési szindrómát hivatalosan is felvették a WHO diagnosztikai kézikönyvébe, az ICD-11-be). Rengetegen már eleve súlyos szorongással küzdöttek, és egy ilyen helyzetre tett még rá egy lapáttal a globális koronavírus-járvány, aminek már az első jelek szerint is komoly egészségügyi és súlyos gazdasági következményei lehetnek.
Mégis hogyan őrizzük meg a józanságunkat ilyen helyzetben?
A COVID-19-től való félelem és szorongás felerősödhet a felnőttekben és a gyerekekben, de a stressz kezelése erősebbé tesz téged és a környezetedet – és ez az immunrendszerednek is kedvezhet. Mindenki eltérően reagál a stresszes helyzetekre, sok múlik azon, hogy az embernek milyen a háttere, miben különbözik másoktól, és milyen közösség tagja. Az 1946-ban alapított amerikai kormányügynökség, a Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ a világjárvánnyal kapcsolatban ajánlást tett közzé, hogy segítse a stresszel és a szorongással való megküzdést.
A válság okozta stressz náluk jelentkezhet legerősebben:
Mit tudsz tenni, hogy segíts magadon?
Szerző: HERCZEG MÁRK
2020.03.18.
Sokan kénytelenek olyan munkát végezni, amit nem igazán lehet szeretni, sőt néha már úgy tűnik, a depresszió és a kiégés korunk alapállapota (a kiégési szindrómát hivatalosan is felvették a WHO diagnosztikai kézikönyvébe, az ICD-11-be). Rengetegen már eleve súlyos szorongással küzdöttek, és egy ilyen helyzetre tett még rá egy lapáttal a globális koronavírus-járvány, aminek már az első jelek szerint is komoly egészségügyi és súlyos gazdasági következményei lehetnek.
Mégis hogyan őrizzük meg a józanságunkat ilyen helyzetben?
A COVID-19-től való félelem és szorongás felerősödhet a felnőttekben és a gyerekekben, de a stressz kezelése erősebbé tesz téged és a környezetedet – és ez az immunrendszerednek is kedvezhet. Mindenki eltérően reagál a stresszes helyzetekre, sok múlik azon, hogy az embernek milyen a háttere, miben különbözik másoktól, és milyen közösség tagja. Az 1946-ban alapított amerikai kormányügynökség, a Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ a világjárvánnyal kapcsolatban ajánlást tett közzé, hogy segítse a stresszel és a szorongással való megküzdést.
A válság okozta stressz náluk jelentkezhet legerősebben:
- idős és krónikus betegségekben szenvedők, akiknél nagyobb a kockázata a fertőzésnek,
gyerekek és tizenévesek,
gyerekek és tizenévesek,
- olyanok, akik segítenek a járvány kezelésében, például orvosok és más egészségügyi szolgáltatók, illetve sürgősségi dolgozók,
- emberek, akiknek mentális problémái vannak (ideértve az anyaghasználókat is),
A járvány kitörése során fellépő stressz többféleképpen jelentkezhet:
A járvány kitörése során fellépő stressz többféleképpen jelentkezhet:
- lehet félelem és aggodalom a saját és a szeretteink egészsége miatt,
változhatnak az alvási vagy étkezési szokások,
változhatnak az alvási vagy étkezési szokások,
- alvási vagy koncentrálási nehézség léphetnek fel,
- súlyosbodhatnak a krónikus egészségügyi problémák,
- fokozódhat az alkohol, a dohány vagy egyéb drogok és gyógyszerek használata.
A már létező mentálhigiénés problémákkal küzdőknek folytatniuk kell a kezelésüket, és fel kell készülniük új vagy súlyosbodó tünetekre. (A BBC írt arról a problémáról is, hogy aki obszesszív-kompulzív zavarral, azaz OCD-vel küzd, az most nehéz helyzetbe kerül. Náluk ugyanis sokszor azt jelenti, hogy jobban vannak, hogy képesek elhagyni a házat – vagyis az izolációval visszaeshetnek, az unalom ronthatja a helyzetüket. Ráadásul annak, akinek eddig a kényszeres kézmosás volt a baja, most épp újra rendszeresen azt kell csinálnia, amit máskor le kell magát beszélnie.)
A saját magaddal, a barátaiddal és a családtagjaiddal való törődés segíthet megbirkózni a stresszel. Ha másoknak segítesz megbirkózni a stresszel, az erősebbé teheti az egész közösséget is.
A már létező mentálhigiénés problémákkal küzdőknek folytatniuk kell a kezelésüket, és fel kell készülniük új vagy súlyosbodó tünetekre. (A BBC írt arról a problémáról is, hogy aki obszesszív-kompulzív zavarral, azaz OCD-vel küzd, az most nehéz helyzetbe kerül. Náluk ugyanis sokszor azt jelenti, hogy jobban vannak, hogy képesek elhagyni a házat – vagyis az izolációval visszaeshetnek, az unalom ronthatja a helyzetüket. Ráadásul annak, akinek eddig a kényszeres kézmosás volt a baja, most épp újra rendszeresen azt kell csinálnia, amit máskor le kell magát beszélnie.)
A saját magaddal, a barátaiddal és a családtagjaiddal való törődés segíthet megbirkózni a stresszel. Ha másoknak segítesz megbirkózni a stresszel, az erősebbé teheti az egész közösséget is.
Mit tudsz tenni, hogy segíts magadon?
...
A JÁRVÁNY ELLENI VÉDEKEZÉS IRÁNYÍTÁSA KICSÚSZOTT A KORMÁNY KEZÉBŐL
HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.03.18.
Egy napja még Kunetz Zsombor, az ismert egészségügyi szakértő is kiposztolta Kásler Miklós általunk is bírált levelét, amelyben az egészségügyért felelős miniszter a fogorvosok lélegeztetőjére vetett szemet. Ezt látva, Kunetz blöffnek minősítette a kormány válságkezelését és szavahihetőségét. Ez a kritikus poszt azonban mára eltűnt a Facebookról, ezért megkérdeztük Kunetz Zsombort, hogy talán a véleménye változott meg, vagy utasították véleményének felülvizsgálatára.
Miért vette le a bejegyzését a Facebookról? Csak nem a minisztériumból utasították erre?
Ugyan, aki ismer, az tudja, hogy engem erre nem lehet erre utasítani. Azért vettem le Kásler úr levelét, mert ma már értelmetlen őt bírálni. Megpróbálok inkább más, értelmes dologgal foglalkozni. Teljesen átalakítom a Facebook-oldalamat, igyekszem segíteni azokat az ellátókat, vagy ha jobban tetszik kórházakat, gyógyító intézményeket, amelyeknek szükségük van valamire, hogy gyógyíthassanak. A másik oldalon pedig keresem azokat, akik esetleg a hiányzó eszközöket vagy végleg odaadják, vagy átmeneti időre kölcsönzik. Tehát a profilváltás első lépcsője volt, hogy eltüntettem Kásler Miklós pánikhangulatot árasztó levelét...
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.03.18.
Egy napja még Kunetz Zsombor, az ismert egészségügyi szakértő is kiposztolta Kásler Miklós általunk is bírált levelét, amelyben az egészségügyért felelős miniszter a fogorvosok lélegeztetőjére vetett szemet. Ezt látva, Kunetz blöffnek minősítette a kormány válságkezelését és szavahihetőségét. Ez a kritikus poszt azonban mára eltűnt a Facebookról, ezért megkérdeztük Kunetz Zsombort, hogy talán a véleménye változott meg, vagy utasították véleményének felülvizsgálatára.
Miért vette le a bejegyzését a Facebookról? Csak nem a minisztériumból utasították erre?
Ugyan, aki ismer, az tudja, hogy engem erre nem lehet erre utasítani. Azért vettem le Kásler úr levelét, mert ma már értelmetlen őt bírálni. Megpróbálok inkább más, értelmes dologgal foglalkozni. Teljesen átalakítom a Facebook-oldalamat, igyekszem segíteni azokat az ellátókat, vagy ha jobban tetszik kórházakat, gyógyító intézményeket, amelyeknek szükségük van valamire, hogy gyógyíthassanak. A másik oldalon pedig keresem azokat, akik esetleg a hiányzó eszközöket vagy végleg odaadják, vagy átmeneti időre kölcsönzik. Tehát a profilváltás első lépcsője volt, hogy eltüntettem Kásler Miklós pánikhangulatot árasztó levelét...
A NATURE ARRA FIGYELMEZTETI A KORMÁNYOKAT, HOGY NE TITOKBAN HOZZÁK MEG A JÁRVÁNYÜGYI DÖNTÉSEKET
QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2020.03.18.
A tudományos lap szerint csak a COVID-19-hez kapcsolódó kutatási eredmények nyilvánossá tételével és széleskörű nemzetközi együttműködéssel lehet megfékezni a járványt, és a nagyhatalmaknak is elsődlegesen a WHO-ra kell hallgatniuk, mintsem saját tudományos tanácsadóikra.
„A nemzetek egészségéről szóló legfontosabb döntéseket férfiak egy szűk csoportja hozza vagy nem hozza meg, titokban” – írta Charles Percy Snow a Tudomány és kormányzás című művében több mint hatvan éve. A Nature most arra figyelmeztet, hogy a második világháború alatti tudományos döntéshozás titokzatossága ma is érzékelhető, egy halálos világjárvány idején.
A világ legtöbb országában (köztük az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is) határzárakról, gyülekezési korlátozásokról, a lakosság karanténba zárásáról, a kereskedelmi egységek, gyárak és szállodák működésének átszervezéséről hoznak döntéseket, de a bejelentéseket nem előzi meg azok tudományos magyarázata, és ez megrendítheti az intézkedések helyességébe vetett bizalmat az állampolgárok körében.
A patinás tudományos folyóirat ezért arra hívja fel a kormányok figyelmét, hogy három alapvető megfontolást tartsanak szem előtt.
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2020.03.18.
A tudományos lap szerint csak a COVID-19-hez kapcsolódó kutatási eredmények nyilvánossá tételével és széleskörű nemzetközi együttműködéssel lehet megfékezni a járványt, és a nagyhatalmaknak is elsődlegesen a WHO-ra kell hallgatniuk, mintsem saját tudományos tanácsadóikra.
„A nemzetek egészségéről szóló legfontosabb döntéseket férfiak egy szűk csoportja hozza vagy nem hozza meg, titokban” – írta Charles Percy Snow a Tudomány és kormányzás című művében több mint hatvan éve. A Nature most arra figyelmeztet, hogy a második világháború alatti tudományos döntéshozás titokzatossága ma is érzékelhető, egy halálos világjárvány idején.
A világ legtöbb országában (köztük az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is) határzárakról, gyülekezési korlátozásokról, a lakosság karanténba zárásáról, a kereskedelmi egységek, gyárak és szállodák működésének átszervezéséről hoznak döntéseket, de a bejelentéseket nem előzi meg azok tudományos magyarázata, és ez megrendítheti az intézkedések helyességébe vetett bizalmat az állampolgárok körében.
A patinás tudományos folyóirat ezért arra hívja fel a kormányok figyelmét, hogy három alapvető megfontolást tartsanak szem előtt.
1. Kövessék az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatását!
Sem az Egyesült Államok, sem Nagy-Britannia nem tette közzé, miért nem követi a WHO ajánlását a COVID-19-esetek fokozott teszteléséről, követéséről és elkülönítéséről. Általában arra hivatkoznak, hogy a világ legjobb virológusaival és járványügyi szakértőivel dolgoznak együtt, de a Nature szerint senki sem vetekedhet a WHO összesített tapasztalataival a járványokkal kapcsolatban, a SARS-tól az eboláig. Ezt támasztja alá a vírus terjedésének lassulása Kínában és Dél-Koreában – két olyan országban, ahol az intézkedések egyeznek a WHO ajánlásaival.
A WHO-nak nem szokása kritizálni az egyes tagországokat, a szervezetet igazgató Tedros Adhanom Ghebreyesus a múlt héten mégis kikelt a vizsgálatokat nem eléggé komolyan vevő országok ellen: „Az az elgondolás, hogy az országoknak a járvány megfékezése helyett annak mérséklésére kell koncentrálnia, helytelen és veszélyes. Nem lehet úgy felvenni a harcot a vírus ellen, ha nem tudjuk, hol üti fel a fejét. Ezért átfogó megfigyelésre van szükség, hogy minden esetet megtaláljanak, elkülönítsenek, kivizsgáljanak és kezeljenek, és így megszakítsák a fertőzési láncot.”...
Sem az Egyesült Államok, sem Nagy-Britannia nem tette közzé, miért nem követi a WHO ajánlását a COVID-19-esetek fokozott teszteléséről, követéséről és elkülönítéséről. Általában arra hivatkoznak, hogy a világ legjobb virológusaival és járványügyi szakértőivel dolgoznak együtt, de a Nature szerint senki sem vetekedhet a WHO összesített tapasztalataival a járványokkal kapcsolatban, a SARS-tól az eboláig. Ezt támasztja alá a vírus terjedésének lassulása Kínában és Dél-Koreában – két olyan országban, ahol az intézkedések egyeznek a WHO ajánlásaival.
A WHO-nak nem szokása kritizálni az egyes tagországokat, a szervezetet igazgató Tedros Adhanom Ghebreyesus a múlt héten mégis kikelt a vizsgálatokat nem eléggé komolyan vevő országok ellen: „Az az elgondolás, hogy az országoknak a járvány megfékezése helyett annak mérséklésére kell koncentrálnia, helytelen és veszélyes. Nem lehet úgy felvenni a harcot a vírus ellen, ha nem tudjuk, hol üti fel a fejét. Ezért átfogó megfigyelésre van szükség, hogy minden esetet megtaláljanak, elkülönítsenek, kivizsgáljanak és kezeljenek, és így megszakítsák a fertőzési láncot.”...
A MAGYAR KAMIONOS AKKOR IS DOLGOZHAT, HA HÁZI KARANTÉNBAN KELLENE LENNIE
24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2020.03.18.
Sorra hozzák a szigorúbbnál szigorúbb intézkedéseket a koronavírus terjedésének megelőzése érdekében. A nemzetközi teherfuvarozás különösen fontos ebből a szempontból, hiszen a kamionosnak el kell jutnia a megrendelőhöz, akkor is, ha az fertőzött területen van, ugyanakkor ki kell zárni, hogy a vírust onnan tovább hurcolja. Erre találták ki a 14 napos karantént, ehhez képest az derült ki, hogy a hatósági házi karantén alatt is dolgozhatnak a sofőrök, akkor is, ha mondjuk Európa legfertőzöttebb országából, Olaszországból érkeznek meg. Ez olvasható ki a Nit Hungary, azaz a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete által készített tájékoztató anyagból, amelyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) illetékes főosztályára hivatkozva ismertették, milyen szigorítások vonatkoznak a teherfuvarozásban dolgozókra. Ebben olvastuk a következőt is.
"A magyar járművezető a hatósági házi karantén kötelező 14 napos tartama alatt abban az esetben vállalhat újra gépkocsivezetői munkát, ha a biztonságos vezetésre képes állapotban lévőnek tartja magát, nem tapasztalja magán a betegség tüneteit és ezt munkáltatója is így ítéli meg."
A házi karantént egyébként akkor írják elő, ha veszélyeztetett területről (például Olaszországból) jön a magyar sofőr, de nem áll fenn nála a koronavírus gyanúja. És azért írják elő, hogy aki karanténban kell legyen, az ne hagyja el az otthonát. Ha a sofőr munkáltatójával egyetértésben mégis úgy dönt, hogy munkába áll, annyi kötelezettségük van, hogy értesíteniük kell az illetékes járványügyi hatóságot arról, hogy elhagyta a sofőr a karantént.
A felmentő szabály része még, hogy a házi karanténból újra munkába álló magyar sofőr az országot az egyébként tranzitútvonalként vagy humanitárius korridorként is nevezett kijelölt útvonalakon (értsd az autópályákon) hagyhatja el, és legfeljebb az azok mentén kijelölt üzemanyagtöltő állomásokon tankolhat. Az ITM-et kérdeztük, jól értjük-e, hogy a kamionos és a munkáltatója saját hatáskörben eldöntheti, egészséges-e a sofőr, és aztán dolgozhat, annak ellenére, hogy karanténban kellene lennie. Nem válaszoltak, így a Nit Hungaryt kérdeztük...
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2020.03.18.
Sorra hozzák a szigorúbbnál szigorúbb intézkedéseket a koronavírus terjedésének megelőzése érdekében. A nemzetközi teherfuvarozás különösen fontos ebből a szempontból, hiszen a kamionosnak el kell jutnia a megrendelőhöz, akkor is, ha az fertőzött területen van, ugyanakkor ki kell zárni, hogy a vírust onnan tovább hurcolja. Erre találták ki a 14 napos karantént, ehhez képest az derült ki, hogy a hatósági házi karantén alatt is dolgozhatnak a sofőrök, akkor is, ha mondjuk Európa legfertőzöttebb országából, Olaszországból érkeznek meg. Ez olvasható ki a Nit Hungary, azaz a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete által készített tájékoztató anyagból, amelyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) illetékes főosztályára hivatkozva ismertették, milyen szigorítások vonatkoznak a teherfuvarozásban dolgozókra. Ebben olvastuk a következőt is.
"A magyar járművezető a hatósági házi karantén kötelező 14 napos tartama alatt abban az esetben vállalhat újra gépkocsivezetői munkát, ha a biztonságos vezetésre képes állapotban lévőnek tartja magát, nem tapasztalja magán a betegség tüneteit és ezt munkáltatója is így ítéli meg."
A házi karantént egyébként akkor írják elő, ha veszélyeztetett területről (például Olaszországból) jön a magyar sofőr, de nem áll fenn nála a koronavírus gyanúja. És azért írják elő, hogy aki karanténban kell legyen, az ne hagyja el az otthonát. Ha a sofőr munkáltatójával egyetértésben mégis úgy dönt, hogy munkába áll, annyi kötelezettségük van, hogy értesíteniük kell az illetékes járványügyi hatóságot arról, hogy elhagyta a sofőr a karantént.
A felmentő szabály része még, hogy a házi karanténból újra munkába álló magyar sofőr az országot az egyébként tranzitútvonalként vagy humanitárius korridorként is nevezett kijelölt útvonalakon (értsd az autópályákon) hagyhatja el, és legfeljebb az azok mentén kijelölt üzemanyagtöltő állomásokon tankolhat. Az ITM-et kérdeztük, jól értjük-e, hogy a kamionos és a munkáltatója saját hatáskörben eldöntheti, egészséges-e a sofőr, és aztán dolgozhat, annak ellenére, hogy karanténban kellene lennie. Nem válaszoltak, így a Nit Hungaryt kérdeztük...
KORONAVÍRUS ÉS INGATLANPIAC: "EGYÁLTALÁN NEM AZ TÖRTÉNIK, MINT AMIRE SZÁMÍTOTTUNK"
HVG ONLINE
Szerzők: DACZI DÓRA, KOVÁCS GÁBOR
2020.03.18.
Amíg nem tudni, mikorra sikerülhet megfékezni a világjárványt, akár egymást kioltó hatásokkal is számolni kell, ugyanakkor a helyzet fokozódásával az árszínvonal rövid távú csökkenése egyre reálisabb forgatókönyv. A hosszú távon továbbra is az árszínvonal emelkedését váró elemzők annak ellenére osztották meg gondolatkísérleteiket, hogy a koronavírus gazdasági hatásai napról napra formálják a piacot. Szakértőket kérdeztünk arról, milyen lehetséges forgatókönyvek születhetnek a következő hetekben.
Furcsa és egyelőre megmagyarázatlan jelenségről számolt be lapunknak Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A magánszemélyek az elmúlt héten átlagosan 3, az azt megelőző héten 7, előtte pedig 8 százalékkal több eladó lakást hirdettek meg az előző egy év azonos időszakához képest. Március 9-én hétfőn az előző hétfőhöz (tehát március 2-ához képest) 11 százalékkal többen tartották jó ötletnek piacra dobni az ingatlantulajdonukat. A 2020. februári adatokhoz képest 3-4 százalékos kínálatnövekedést mért az ingatlanportál...
Szerzők: DACZI DÓRA, KOVÁCS GÁBOR
2020.03.18.
Amíg nem tudni, mikorra sikerülhet megfékezni a világjárványt, akár egymást kioltó hatásokkal is számolni kell, ugyanakkor a helyzet fokozódásával az árszínvonal rövid távú csökkenése egyre reálisabb forgatókönyv. A hosszú távon továbbra is az árszínvonal emelkedését váró elemzők annak ellenére osztották meg gondolatkísérleteiket, hogy a koronavírus gazdasági hatásai napról napra formálják a piacot. Szakértőket kérdeztünk arról, milyen lehetséges forgatókönyvek születhetnek a következő hetekben.
Furcsa és egyelőre megmagyarázatlan jelenségről számolt be lapunknak Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A magánszemélyek az elmúlt héten átlagosan 3, az azt megelőző héten 7, előtte pedig 8 százalékkal több eladó lakást hirdettek meg az előző egy év azonos időszakához képest. Március 9-én hétfőn az előző hétfőhöz (tehát március 2-ához képest) 11 százalékkal többen tartották jó ötletnek piacra dobni az ingatlantulajdonukat. A 2020. februári adatokhoz képest 3-4 százalékos kínálatnövekedést mért az ingatlanportál...
MÜLLER CECÍLIA IZOLÁLTA A SPANYOLVIASZT, MÁR MAGYAROK IS LÁTTAK KORONAVÍRUST
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.18.
Döbbenetes bejelentést tett Müller Cecília, aki vagy nem tud rendesen magyarul, vagy ha az emberek megzavarása volt a szándéka, zseniálisan használja a magyar nyelvet, de azt találta mondani, hogy “Kiss Zoltán virológus vezetésével elsőként sikerült izolálni az új koronavírust Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában. Ezzel lehetőség nyílik a hazai vakcinák kifejlesztésére és új vírusellenes terápiák kipróbálására”. A büszke magyar keblek azonnal fél tégla után kiáltottak: vírusként terjedt a hír, hogy a világon először a magyaroknak sikerült izolálni a koronavírust. Mindenki más hülye, megint a magyarok a legjobbak.
Az országos tisztifőorvos megfogalmazása a delphoi jósda technikáját idézi, mert az általa elmondottaknak többféle jelentést is lehet adni ebben a formában. De ahogy elmondta, az mindenképp megtévesztő, mert azt a hatást keltette, mintha valami világraszóló nagy dolog történt volna. Az a hatás keletkezett, mintha valóban Magyarországon tudták volna a világon először izolálni a koronavírust, és megelőztünk volna ebben mindenkit. Miközben döbbenet, hogy a világon már az új vakcina kipróbálása zajlik, Amerikában már önkénteseknek adják be az új ellenszert tartalmazó injekciókat a mellékhatások vizsgálatára, eközben a világ végén, Magyarországon szenzációként jelentik be, hogy sikerült a vírust izolálni.
Müller Cecília bejelentése nem dicsőség, inkább szégyen, noha virológusok nem vagyunk, és nem tudjuk, mennyire nehéz egy ilyen izoláció, de annyit tudunk a világsajtóból, hogy a vírus izolációja sehol nem jelentett különösebb nehézséget, és nem ezen izgult a világ, sikerül-e a koronavírust izolálni. Amerikában legalábbis már ott tartanak, hogy a vírus már mindenki által ismert DNS szerkezete alapján előállított “mesterséges” vírusból készített oltóanyagot 45 önkéntesnek adják be, hogy megállapítsák, biztonságos-e vagy sem. Ha igen, igyekeznek felgyorsítani az engedélyezést az FDA által, hogy mielőbb bevethető legyen. Az ausztrálok már arra is képesek, hogy a vírus ismeretében előrejelezzék a betegség lefolyását, illetve megállapítsák, a beteg melyik stádiumban van. Kanadában is előrehaladott kutatások folynak.
Ehhez képest Müller Cecília világszenzációként közölte, hogy egy magyar laboratóriumban is sikerült izolálni egy koronavírust. Úgy tette hozzá, hogy megnyílt az út a “hazai” vakcina kifejlesztése előtt, mintha ettől kezdve ez már csak egy apróság lenne, amit talán a műszak végéig el is végeznek. Holott igazából csak azt mondta, hogy a konkrét laboratórium volt Magyarországon az első, amely sikerrel izolálta a vírust. Ezek szerint máshol is próbálkozhatnak a kollégák, de nekik még nem sikerült. Megvan a szoros versenyben a magyar győztes, aki a világ mögött kullog vagy két hónappal, de a mienk. Mindezt olyan gyermeki hangsúllyal jelentette be a tisztifőorvos, hogy azt hittük, előre hívja a sajtótájékotatón Kiss Zoltán virológust, és átad neki egy kézzel írt oklevelet és egy nagy tábla csokoládét...
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.18.
Döbbenetes bejelentést tett Müller Cecília, aki vagy nem tud rendesen magyarul, vagy ha az emberek megzavarása volt a szándéka, zseniálisan használja a magyar nyelvet, de azt találta mondani, hogy “Kiss Zoltán virológus vezetésével elsőként sikerült izolálni az új koronavírust Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában. Ezzel lehetőség nyílik a hazai vakcinák kifejlesztésére és új vírusellenes terápiák kipróbálására”. A büszke magyar keblek azonnal fél tégla után kiáltottak: vírusként terjedt a hír, hogy a világon először a magyaroknak sikerült izolálni a koronavírust. Mindenki más hülye, megint a magyarok a legjobbak.
Az országos tisztifőorvos megfogalmazása a delphoi jósda technikáját idézi, mert az általa elmondottaknak többféle jelentést is lehet adni ebben a formában. De ahogy elmondta, az mindenképp megtévesztő, mert azt a hatást keltette, mintha valami világraszóló nagy dolog történt volna. Az a hatás keletkezett, mintha valóban Magyarországon tudták volna a világon először izolálni a koronavírust, és megelőztünk volna ebben mindenkit. Miközben döbbenet, hogy a világon már az új vakcina kipróbálása zajlik, Amerikában már önkénteseknek adják be az új ellenszert tartalmazó injekciókat a mellékhatások vizsgálatára, eközben a világ végén, Magyarországon szenzációként jelentik be, hogy sikerült a vírust izolálni.
Müller Cecília bejelentése nem dicsőség, inkább szégyen, noha virológusok nem vagyunk, és nem tudjuk, mennyire nehéz egy ilyen izoláció, de annyit tudunk a világsajtóból, hogy a vírus izolációja sehol nem jelentett különösebb nehézséget, és nem ezen izgult a világ, sikerül-e a koronavírust izolálni. Amerikában legalábbis már ott tartanak, hogy a vírus már mindenki által ismert DNS szerkezete alapján előállított “mesterséges” vírusból készített oltóanyagot 45 önkéntesnek adják be, hogy megállapítsák, biztonságos-e vagy sem. Ha igen, igyekeznek felgyorsítani az engedélyezést az FDA által, hogy mielőbb bevethető legyen. Az ausztrálok már arra is képesek, hogy a vírus ismeretében előrejelezzék a betegség lefolyását, illetve megállapítsák, a beteg melyik stádiumban van. Kanadában is előrehaladott kutatások folynak.
Ehhez képest Müller Cecília világszenzációként közölte, hogy egy magyar laboratóriumban is sikerült izolálni egy koronavírust. Úgy tette hozzá, hogy megnyílt az út a “hazai” vakcina kifejlesztése előtt, mintha ettől kezdve ez már csak egy apróság lenne, amit talán a műszak végéig el is végeznek. Holott igazából csak azt mondta, hogy a konkrét laboratórium volt Magyarországon az első, amely sikerrel izolálta a vírust. Ezek szerint máshol is próbálkozhatnak a kollégák, de nekik még nem sikerült. Megvan a szoros versenyben a magyar győztes, aki a világ mögött kullog vagy két hónappal, de a mienk. Mindezt olyan gyermeki hangsúllyal jelentette be a tisztifőorvos, hogy azt hittük, előre hívja a sajtótájékotatón Kiss Zoltán virológust, és átad neki egy kézzel írt oklevelet és egy nagy tábla csokoládét...
ORBÁN A JÁRVÁNYÜGYI ALAPBÓL IS ADOTT 2,7 MILLIÁRDOT AZ EGYHÁZAKNAK
HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.03.18.
A járványveszély elleni védekezésre jelentős összeget csoportosított át az Európai Bizottság a koronavírus miatti válságkezelés támogatására. Ebből Magyarország 11,4 milliárdot kapott. A jelentős gyorssegélyként értékelhető járványügyi alap(!) összegéből Magyarország kormánya – érthetetlen motivációból – 2,77 milliárd forintot juttatott az egyházi örökség védelmére és egyéb beruházásokra. Az érthetetlen gesztusról Gábor György vallástörténészt kérdeztük, aki szerint „nincs itt semmi látnivaló” – a kormány következetes önmagához.
Idézzük meg pár mondat erejéig Kövér Lászlót, aki az Országgyűlés elnökeként tavaly májusban a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeit megtekintő bíborosoknak és a püspöki konferenciák képviselőinek tartott beszédében közölte, hogy 2010 óta 2,3 milliárd eurónyi támogatást adott a kormány az egyházaknak. Természetesen közpénzből.
Biztosítottak továbbá 100 millió eurót a Magyarország határain kívül élő, Kárpát-medencei magyar ajkú keresztény egyházi közösségek támogatására, amelyek révén – többek között – kevesebb mint egy évtized alatt 120 új templom épült, 2800 pedig megújult Magyarországon és a Kárpát-medencében...
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.03.18.
A járványveszély elleni védekezésre jelentős összeget csoportosított át az Európai Bizottság a koronavírus miatti válságkezelés támogatására. Ebből Magyarország 11,4 milliárdot kapott. A jelentős gyorssegélyként értékelhető járványügyi alap(!) összegéből Magyarország kormánya – érthetetlen motivációból – 2,77 milliárd forintot juttatott az egyházi örökség védelmére és egyéb beruházásokra. Az érthetetlen gesztusról Gábor György vallástörténészt kérdeztük, aki szerint „nincs itt semmi látnivaló” – a kormány következetes önmagához.
Idézzük meg pár mondat erejéig Kövér Lászlót, aki az Országgyűlés elnökeként tavaly májusban a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeit megtekintő bíborosoknak és a püspöki konferenciák képviselőinek tartott beszédében közölte, hogy 2010 óta 2,3 milliárd eurónyi támogatást adott a kormány az egyházaknak. Természetesen közpénzből.
Biztosítottak továbbá 100 millió eurót a Magyarország határain kívül élő, Kárpát-medencei magyar ajkú keresztény egyházi közösségek támogatására, amelyek révén – többek között – kevesebb mint egy évtized alatt 120 új templom épült, 2800 pedig megújult Magyarországon és a Kárpát-medencében...
VÍRUS, VÍRUS ÉS VÍRUS - PÖRÖG AZ INTERNET – A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.03.18.
Már most több mint 50 százalékkal megnőtt a globális internetforgalom a szokványoshoz képest, pedig még csak az elején tartunk a home office, az otthoni iroda rohamos terjedésének.
A koronavírus-járvány sokadik, korántsem a legfontosabb, csak éppen közelebbi térségünket érintő velejárója, hogy most nem tudnak korlátlanul átjárni a határon azok a romániai, szlovákiai vagy magyarországi nők, akik rendszeresen látnak el napi 24 órás gondozónői tevékenységet Ausztriában idős emberek mellett. Mint a bécsi Der Standard cikkéből kiderül, az országban mintegy 60 ezren végeznek ilyen munkát, és mintegy 80 százalékuk – nagyjából fele-fele arányban - szlovákiai vagy romániai illetőségű, aki sűrűn ingázik lakóhelye és a munkavégzés helye között, ahol egyébként értelemszerűen szállása is van. Ezek a gondozónők a határok lezárása nyomán vagy nem tudnak bejutni Ausztriába, vagy éppenséggel bennrekedtek az országban – ez utóbbi kategóriába esnek a román állampolgárok, akiknek Magyarországon kellene keresztülutazniuk.
Gyógyszervita
Nem szívesen megyek bele gyógyszerészeti szakkérdésekbe, mert suszter maradjon a kaptafánál. Most azonban óvatosan ugyan, de kivételt teszek. A hamburgi Die Zeit arról a minap elterjedt nézetről ír, miszerint azokra nézve, akik koronavírussal fertőzöttek, veszélyes lehet az Ibuprofen tartalmú fájdalomcsillapító, és azt célszerű Paracetamol tartalmú szerrel helyettesíteni. Maga az egészségügyi világszervezet, a WHO is ilyen tartalmú állásfoglalást adott ki - hívja fel a figyelmet a Die Zeit. Hozzáteszi azonban, hogy Christian Lindmeier WHO-szóvivő is csupán óvatosságból ajánlotta az Ibuprofen mellőzését, konkrét bizonyíték nincs arra, hogy a szer ártalmas lenne. Mindössze egy pusztán feltételezéseket tartalmazó, kísérleti eredményekkel alá nem támasztott cikk szól erről, amelyet három szakértő írt a The Lancet légzőszervi gyógyászattal foglalkozó melléklete számára. A cikk szerint elképzelhető, hogy cukorbetegek, illetve magas vérnyomásban szenvedők esetében az olyan fájdalom-, illetve gyulladáscsökkentő szerek beszedése nyomán, mint amilyen az Ibuprofen, a sejtek bizonyos receptorainak a száma megnőhet, és ez megkönnyítheti a koronavírusnak a sejtbe történő behatolást, vagyis súlyosbíthatja a betegség lefolyását.
Berobbant az internet
A Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása arról közöl áttekintést, hogy miként birkóznak meg az egyes országokban a járvány következtében hallatlanul megnövekedett internetforgalommal, amit nem csupán a magánszemélyek közötti, a személyes érintkezést helyettesítő kapcsolattartás generál, hanem az is, hogy tömegesen igyekeznek átállni az otthoni számítógépes munkavégzésre, ahol azt tehetik. Mennyire bírja majd a forgalmat a nagy sebességű kapcsolatot adó, üvegszálas kábelhálózat? – ez itt a kérdés. Az Akamai cég mérése szerint már most több mint 50 százalékkal megnőtt a globális internetforgalom a szokványoshoz képest, pedig még csak az elején tartunk a home office, az otthoni iroda rohamos terjedésének. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a terhelést még elég jól bírják a hálózatok. A szolgáltatók mindenesetre arra kérik a felhasználókat, hogy lehetőleg mellőzzék a nagy sávigényű videójátékok használatát, és a mobil internetezés helyett, amikor csak lehet, használják inkább a nagy sebességű vezetékes hálózatot. Ami viszont egyelőre valósággal fuldoklik, az a videókonferencia-szolgáltatás – holott pontosan az ilyen applikációk iránt nőtt meg hirtelen a legnagyobb mértékben az igény. Igaz ez egy egészen specifikus szolgáltatási ágazatra, a homeschooling, vagyis távoktatási, otthoni oktatási applikációk használatára.
Még mindig távközlés
A szolgáltatók igyekeznek enyhíteni a helyzeten. Franciaországban például az Orange elnevezésű telekom cég elenged egy hónap előfizetési díjat az egyébként fizetős gyerekcsatornák használatakor, mobil ügyfeleinek pedig extra adatforgalmat tesz lehetővé. Spanyolországban viszont, ahol szintén milliónyi ügyfele van az Orange-nak, a vállalat a helyi Telefónica társasággal összefogva kérleli az embereket, hogy lehetőség szerint térjenek vissza a hagyományos, vezetékes telefonálási szokásokhoz.
A Politico kitér arra, hogy például a belgiumi Proximus is ingyenes extra adatforgalmi lehetőséget nyújt a mobilos ügyfeleknek. Az Egyesült Államokban a Comcast szélessávú szolgáltató megnyitotta saját Wi-Fi hálózatát a nem előfizetők számára is. Az AT&T szolgáltató pedig azt közölte, hogy nem számlázza ki a megnövekedett díjat azoknak az ügyfeleknek, akik nem tudnak fizetni...
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.03.18.
Már most több mint 50 százalékkal megnőtt a globális internetforgalom a szokványoshoz képest, pedig még csak az elején tartunk a home office, az otthoni iroda rohamos terjedésének.
A koronavírus-járvány sokadik, korántsem a legfontosabb, csak éppen közelebbi térségünket érintő velejárója, hogy most nem tudnak korlátlanul átjárni a határon azok a romániai, szlovákiai vagy magyarországi nők, akik rendszeresen látnak el napi 24 órás gondozónői tevékenységet Ausztriában idős emberek mellett. Mint a bécsi Der Standard cikkéből kiderül, az országban mintegy 60 ezren végeznek ilyen munkát, és mintegy 80 százalékuk – nagyjából fele-fele arányban - szlovákiai vagy romániai illetőségű, aki sűrűn ingázik lakóhelye és a munkavégzés helye között, ahol egyébként értelemszerűen szállása is van. Ezek a gondozónők a határok lezárása nyomán vagy nem tudnak bejutni Ausztriába, vagy éppenséggel bennrekedtek az országban – ez utóbbi kategóriába esnek a román állampolgárok, akiknek Magyarországon kellene keresztülutazniuk.
Gyógyszervita
Nem szívesen megyek bele gyógyszerészeti szakkérdésekbe, mert suszter maradjon a kaptafánál. Most azonban óvatosan ugyan, de kivételt teszek. A hamburgi Die Zeit arról a minap elterjedt nézetről ír, miszerint azokra nézve, akik koronavírussal fertőzöttek, veszélyes lehet az Ibuprofen tartalmú fájdalomcsillapító, és azt célszerű Paracetamol tartalmú szerrel helyettesíteni. Maga az egészségügyi világszervezet, a WHO is ilyen tartalmú állásfoglalást adott ki - hívja fel a figyelmet a Die Zeit. Hozzáteszi azonban, hogy Christian Lindmeier WHO-szóvivő is csupán óvatosságból ajánlotta az Ibuprofen mellőzését, konkrét bizonyíték nincs arra, hogy a szer ártalmas lenne. Mindössze egy pusztán feltételezéseket tartalmazó, kísérleti eredményekkel alá nem támasztott cikk szól erről, amelyet három szakértő írt a The Lancet légzőszervi gyógyászattal foglalkozó melléklete számára. A cikk szerint elképzelhető, hogy cukorbetegek, illetve magas vérnyomásban szenvedők esetében az olyan fájdalom-, illetve gyulladáscsökkentő szerek beszedése nyomán, mint amilyen az Ibuprofen, a sejtek bizonyos receptorainak a száma megnőhet, és ez megkönnyítheti a koronavírusnak a sejtbe történő behatolást, vagyis súlyosbíthatja a betegség lefolyását.
Berobbant az internet
A Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása arról közöl áttekintést, hogy miként birkóznak meg az egyes országokban a járvány következtében hallatlanul megnövekedett internetforgalommal, amit nem csupán a magánszemélyek közötti, a személyes érintkezést helyettesítő kapcsolattartás generál, hanem az is, hogy tömegesen igyekeznek átállni az otthoni számítógépes munkavégzésre, ahol azt tehetik. Mennyire bírja majd a forgalmat a nagy sebességű kapcsolatot adó, üvegszálas kábelhálózat? – ez itt a kérdés. Az Akamai cég mérése szerint már most több mint 50 százalékkal megnőtt a globális internetforgalom a szokványoshoz képest, pedig még csak az elején tartunk a home office, az otthoni iroda rohamos terjedésének. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a terhelést még elég jól bírják a hálózatok. A szolgáltatók mindenesetre arra kérik a felhasználókat, hogy lehetőleg mellőzzék a nagy sávigényű videójátékok használatát, és a mobil internetezés helyett, amikor csak lehet, használják inkább a nagy sebességű vezetékes hálózatot. Ami viszont egyelőre valósággal fuldoklik, az a videókonferencia-szolgáltatás – holott pontosan az ilyen applikációk iránt nőtt meg hirtelen a legnagyobb mértékben az igény. Igaz ez egy egészen specifikus szolgáltatási ágazatra, a homeschooling, vagyis távoktatási, otthoni oktatási applikációk használatára.
Még mindig távközlés
A szolgáltatók igyekeznek enyhíteni a helyzeten. Franciaországban például az Orange elnevezésű telekom cég elenged egy hónap előfizetési díjat az egyébként fizetős gyerekcsatornák használatakor, mobil ügyfeleinek pedig extra adatforgalmat tesz lehetővé. Spanyolországban viszont, ahol szintén milliónyi ügyfele van az Orange-nak, a vállalat a helyi Telefónica társasággal összefogva kérleli az embereket, hogy lehetőség szerint térjenek vissza a hagyományos, vezetékes telefonálási szokásokhoz.
A Politico kitér arra, hogy például a belgiumi Proximus is ingyenes extra adatforgalmi lehetőséget nyújt a mobilos ügyfeleknek. Az Egyesült Államokban a Comcast szélessávú szolgáltató megnyitotta saját Wi-Fi hálózatát a nem előfizetők számára is. Az AT&T szolgáltató pedig azt közölte, hogy nem számlázza ki a megnövekedett díjat azoknak az ügyfeleknek, akik nem tudnak fizetni...
MIT TEHETÜNK A FOGYATÉKOS EMBEREKÉRT KORONAVÍRUS IDEJÉN?
MÉRCE
Szerző: PETRI GÁBOR
2020.03.18.
Cseng Jan 16 éves mosolygós, mozgássérült kisfiú volt, aki a kínai Vuhan tartományban élt. Cseng Jant január 29-én, a karantén alatt találták meg a családi otthonban, holtan – nem a vírus áldozata lett, hanem a mindennapi támogatás hiánya miatt vesztette életét. Cseng Jan esete nem egyedi. A fogyatékos emberek világszerte a koronavírus-járvány egyik legsérülékenyebb csoportjának számítanak. Körképünk arról, hol miként védik őket.
Cseng Jan központi idegrendszeri sérült volt, aminek következtében súlyos mozgás- és beszédsérültként mindennapi támogatásra volt szüksége, például segítségre az étkezéshez, iváshoz, vagy gyógyszerei bevételéhez. Ám amikor a koronavírus miatt apját és bátyját is karanténba helyezték, Cseng Jan támogatás nélkül maradt. A nagynéni, aki az apa távollétében látta el a fiút, maga is leesett a lábáról, és a hatóságok nem léptek a helyébe. Édesapja hiába küldött üzeneteket a karanténból, hogy fia segítségre vár, nem figyeltek rá. A vizsgálat szerint a helyi önkormányzat hibázott, a közfelháborodás miatt végül két embert kirúgtak. Felmerül a kérdés: hogyan kerülhetjük el, hogy Cseng Jan esete megismétlődjék Magyarországon is?
Fogyatékos emberek támogatása a járvány idején nemcsak különösen fontos, de különösen nehéz is. A személyes távolságtartásra épülő közegészségügyi stratégia („tarts 2 méter távolságot”, „ne érintkezz másokkal”) nagyon sok fogyatékos embernek egyszerűen lehetetlen: számukra a közeli, segítői kapcsolatok nagyon fontosak. Sokan csak így tudnak mozogni (akár a lakáson belül is), így tudnak enni, inni, kimenni a mosdóba, fürödni. Van, akit családtagja segít, de sokakat támogató szolgáltatások. A mindennapi, fizikai segítség szó szerint létszükséglet sok tízezer fogyatékos (és sok százezer idős) embernek. Ez olyan kihívás elé állít mindenkit a járvány idején, amire most még nem vagyunk felkészülve.
Ráadásul azt is tudjuk, hogy a fogyatékos emberek a koronavírus által kiemelten veszélyeztetett csoportba tartoznak. Sokuknak van súlyos szív- és érrendszeri problémája, légzőszervi betegsége, sokaknak gyengébb az immunrendszere – azok pedig, akik bentlakásos intézetekben élnek, kiemelten veszélyeztetettek. Védelmük a járvány idején elsődleges feladat kell legyen.
Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány példát arról, milyen intézkedéseket hoztak különböző országok fogyatékos állampolgáraik védelme és támogatása érdekében. A cikk végén hazai példákat írunk: ezek segíthetnek megtalálni már létező támogatást...
Szerző: PETRI GÁBOR
2020.03.18.
Cseng Jan 16 éves mosolygós, mozgássérült kisfiú volt, aki a kínai Vuhan tartományban élt. Cseng Jant január 29-én, a karantén alatt találták meg a családi otthonban, holtan – nem a vírus áldozata lett, hanem a mindennapi támogatás hiánya miatt vesztette életét. Cseng Jan esete nem egyedi. A fogyatékos emberek világszerte a koronavírus-járvány egyik legsérülékenyebb csoportjának számítanak. Körképünk arról, hol miként védik őket.
Cseng Jan központi idegrendszeri sérült volt, aminek következtében súlyos mozgás- és beszédsérültként mindennapi támogatásra volt szüksége, például segítségre az étkezéshez, iváshoz, vagy gyógyszerei bevételéhez. Ám amikor a koronavírus miatt apját és bátyját is karanténba helyezték, Cseng Jan támogatás nélkül maradt. A nagynéni, aki az apa távollétében látta el a fiút, maga is leesett a lábáról, és a hatóságok nem léptek a helyébe. Édesapja hiába küldött üzeneteket a karanténból, hogy fia segítségre vár, nem figyeltek rá. A vizsgálat szerint a helyi önkormányzat hibázott, a közfelháborodás miatt végül két embert kirúgtak. Felmerül a kérdés: hogyan kerülhetjük el, hogy Cseng Jan esete megismétlődjék Magyarországon is?
Fogyatékos emberek támogatása a járvány idején nemcsak különösen fontos, de különösen nehéz is. A személyes távolságtartásra épülő közegészségügyi stratégia („tarts 2 méter távolságot”, „ne érintkezz másokkal”) nagyon sok fogyatékos embernek egyszerűen lehetetlen: számukra a közeli, segítői kapcsolatok nagyon fontosak. Sokan csak így tudnak mozogni (akár a lakáson belül is), így tudnak enni, inni, kimenni a mosdóba, fürödni. Van, akit családtagja segít, de sokakat támogató szolgáltatások. A mindennapi, fizikai segítség szó szerint létszükséglet sok tízezer fogyatékos (és sok százezer idős) embernek. Ez olyan kihívás elé állít mindenkit a járvány idején, amire most még nem vagyunk felkészülve.
Ráadásul azt is tudjuk, hogy a fogyatékos emberek a koronavírus által kiemelten veszélyeztetett csoportba tartoznak. Sokuknak van súlyos szív- és érrendszeri problémája, légzőszervi betegsége, sokaknak gyengébb az immunrendszere – azok pedig, akik bentlakásos intézetekben élnek, kiemelten veszélyeztetettek. Védelmük a járvány idején elsődleges feladat kell legyen.
Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány példát arról, milyen intézkedéseket hoztak különböző országok fogyatékos állampolgáraik védelme és támogatása érdekében. A cikk végén hazai példákat írunk: ezek segíthetnek megtalálni már létező támogatást...
FEJVESZTETTSÉGRŐL ÉS ATAVISZTIKUS FÉLELEMRŐL ÁRULKODIK EGY KÜLÜGYES BELSŐ LEVÉL
INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2020.03.18.
A külügyminisztériumban tapasztalható, néhol „már-már fejvesztettségbe hajló válsághangulatról” árulkodik egy levél, amelyben Magyar Levente miniszterhelyettes osztotta ki a tárca főosztályvezetőit és a nagyköveteket is, ha a koronavírusra hivatkozva nem dolgoznak a rendes ügymenetben – derül ki egy, az Index által megszerzett belső levélből. Azonnali berendeléssel fenyegették meg azokat a misszióvezetőket, akik nem válaszolnak azonnal és helyesen a vírussal kapcsolatos kérdésekre.
Nem állhat le a munka a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, akkor sem, ha globális járvány van, mindezt egy kifejezetten éles hangvételű levélben adta a vezetők tudtára Magyar Levente miniszterhelyettes. Magyar Levente levelét, amit az Index megszerzett, Dancs Ferenc helyettes államtitkár továbbította hétfőn délelőtt a tárca főosztályvezetőinek. A levélből kiderül, hogy Magyar szerint a vírusveszély miatt fellazult a munkafegyelem a külügyben, aminek a jelét ő egyértelműen tapasztalja.
„Kérek mindenkit, akit érint, hogy vezetőként függetlenítse magát az általánossá vált, néhol már-már fejvesztettségbe hajló válsághangulattól, és a leghatározottabban vegye elejét annak a vírushoz hasonló sebességgel terjedő jelenségnek, hogy a fertőzéstől való atavisztikus félelem fogságában munkatársaink közül egyre többen érzik magukat felmentve a hivatali rend írott és íratlan szabályai alól” – írta Magyar Levente. A levélben leírja, hogy az észszerű megelőző intézkedéseket nemcsak támogatja, de el is várja, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a vírusveszélyre hivatkozva ne dolgozzanak az emberek...
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2020.03.18.
A külügyminisztériumban tapasztalható, néhol „már-már fejvesztettségbe hajló válsághangulatról” árulkodik egy levél, amelyben Magyar Levente miniszterhelyettes osztotta ki a tárca főosztályvezetőit és a nagyköveteket is, ha a koronavírusra hivatkozva nem dolgoznak a rendes ügymenetben – derül ki egy, az Index által megszerzett belső levélből. Azonnali berendeléssel fenyegették meg azokat a misszióvezetőket, akik nem válaszolnak azonnal és helyesen a vírussal kapcsolatos kérdésekre.
Nem állhat le a munka a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, akkor sem, ha globális járvány van, mindezt egy kifejezetten éles hangvételű levélben adta a vezetők tudtára Magyar Levente miniszterhelyettes. Magyar Levente levelét, amit az Index megszerzett, Dancs Ferenc helyettes államtitkár továbbította hétfőn délelőtt a tárca főosztályvezetőinek. A levélből kiderül, hogy Magyar szerint a vírusveszély miatt fellazult a munkafegyelem a külügyben, aminek a jelét ő egyértelműen tapasztalja.
„Kérek mindenkit, akit érint, hogy vezetőként függetlenítse magát az általánossá vált, néhol már-már fejvesztettségbe hajló válsághangulattól, és a leghatározottabban vegye elejét annak a vírushoz hasonló sebességgel terjedő jelenségnek, hogy a fertőzéstől való atavisztikus félelem fogságában munkatársaink közül egyre többen érzik magukat felmentve a hivatali rend írott és íratlan szabályai alól” – írta Magyar Levente. A levélben leírja, hogy az észszerű megelőző intézkedéseket nemcsak támogatja, de el is várja, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a vírusveszélyre hivatkozva ne dolgozzanak az emberek...
SZABAD SZEMMEL: A JÁRVÁNY SÚLYOS PRÓBA ELÉ ÁLLÍTJA A DEMOKRATIKUS ÉS EMBERI ÉRTÉKEKET - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SATÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.18.
Politico
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.18.
Politico
Amit Magyarország csinált, miután megtiltotta még az uniós polgárok beutazását is, az úgy tűnik, hogy szembemegy az alapvető uniós szabadságjogokkal. A Bizottság elnöke kifejtette: megérti, hogy a kormányok megtesznek mindent az emberek védelmében, ám meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, mert a vírus feltartóztatására korlátozni kell ugyan a szociális kapcsolatokat, de ez nem gátolhatja az egységes piacot. Az országok ugyanis továbbra is teljesen önkényesen zárják le a belső határokat, noha az Ursula von der Leyen és más vezetők szerint is kockáztatja a belső piac zavartalan működését. A világ 7 legfejlettebb államának első emberei videókonferencián ígérték meg, hogy fokozzák az együttműködésüket a járvány leküzdésére, illetve a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilizálására. A G7-csoport vezetőinek közleménye azt hangsúlyozza, hogy össze kell hangolni az erőfeszítéseket, mégpedig a tudományra építve, a demokratikus értékek alapján, kihasználva a magánvállalkozások erejét. A nyilatkozatot a soros elnökséget betöltő USA szövegezte meg. Az euróövezet elnöke pedig kijelentette, hogy mindent megtesznek, sőt, még annál is többet a bizalom helyreállítására és válság gyors legyűrésére. Hát, elnézve a teljesen össze-vissza meghozott egyéni lépéseket, erre „még többre” szükség is lesz.
A magyar hatóságok nem hajlandó elárulni, mely körzetekben vannak új koronavírusos megbetegedések. Így viszont nem lehet tudni, hogy merrefelé terjed a fertőzés. Az illetékesek csak arról adnak felvilágosítást, hogy hány új eset fordult elő, és hogy milyen nemzetiségű embereket érint. Ilyesmire nemigen van példa másutt az unión belül. A 27 tagállam közül 21 minden további nélkül szolgált a szükséges információkkal. Müller Cecília tiszti főorvos azzal igyekezett elhárítani az újságírók rohamát, hogy ti. miért nem mondják meg, hogy merre jelentkezik a járvány és milyen korúak azok, akik legújabban megkapták, hogy nem szabad nyugtalanságot kelteni, a cél a megelőzés. A sajtó munkatársai szerint azonban ezek az adatok éppen hogy megnyugtatnák a lakosságot.
Az orbáni Magyarország Sorost, a migránsokat és az ellenzéket teszi felelőssé a ragályért, kormányellenes politikusok azt mondják, a hatalom csupán elterelni igyekszik a figyelmet. A járvány súlyos próba elé állítja a demokratikus és emberi értékeket. Épp ezért kormányzati tényezők mindenütt roppant óvatosan nyilvánítanak véleményt a földrészen. Egyrészt megértést kérnek, amiért átmenetileg alapvető jogokat kell korlátozni és Európai bezárkózik, de egyúttal próbálnak nem még eggyel rádobni az általános bizonytalanságra. A magyaroknál ez másként van. Ott Orbán, a kormány és a hozzá közelálló szemleírók bűnbakokat keresnek, úgy mint illegális migránsok, idegen diákok, liberális ellenzékiek és természetesen Soros meg az ő állítólagos hálózata. A miniszterelnök már a múlt héten elején azt állította, hogy kapcsolat van a törvénytelen bevándorlás és a koronavírus között. Erre hivatkozva zárták le a tranzitövezeteket. Majd a politikus még ráerősített erre a pénteki rádióinterjúban. Ugyanezt a tézist képviseli Lomnici Zoltán és Bayer Zsolt is. Demeter Áron, az Amnesty International programigazgatója azt mondja, sajnos, a kormány ragaszkodik az elmúlt 10 évben megszokott kommunikációs stílushoz, még a mostani válság idején is. Ellenségeket keres és másokat nyilvánít vétkesnek, ahelyett, hogy elgondolkodna a saját felelősségéről. Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője szóvá is tette a hangnemet. Mint kifejtette, a hatalom sajnos még a különleges viszonyok közepette is összefüggésbe hozza a fertőzést a migrációval. Krekó Péter szerint azért kell másokat hibáztatni a Fidesz és hozzá tartozó sajtó részéről, mert igen rossz helyzetben van a magyar egészségügy, illetve oktatás. A kormány még nem került ennyire nagy feladat elé, mivel éppen ez a két ágazat szenvedett a legtöbbet a gazdasági megszorításoktól. Így most Orbán félhet, hogy az elégedetlenségnek politikai következményei lesznek, ezért mutogat másokra. És tényleg egyre nagyobb aggályok övezik a magyar válságkezelést. De a szóvivő még az Orvosi Kamara felvetését is politikai támadásnak minősítette. Ám Fekete Győr András a Momentumtól éppen arra világít rá, hogy megnehezíti a gondok megoldását, ha ellenségnek tekintenek mindenkit, aki nem szajkózza azt, amit a hatalom szokott.
Az európai vezetők elhatározták: lezárják a külső határokat és segélyprogramokat léptetnek életbe, hogy ellensúlyozzák fertőzés gyors terjedésének következményeit a gazdaságban, mert az olasz miniszterelnök szavaival élve: a földrészen társadalmi-gazdasági cunamit okozott a koronavírus. Magyarország, Szlovákia és Szlovénia azonban nem tájékoztatta az EU-t arról, hogy külföldiek nem léphetnek be az országba. Ám az egyoldalú tilalmak akadályozzák az orvosi felszerelések kivitelét, emellett néhány állam csak igen lassan osztja meg az alapvető információkat a többiekkel, így a Bizottság arra figyelmeztette a tagokat, hogy pontosan ez a káosz kezdete. Németország ehhez azt tette hozzá, hogy ha így mennek a dolgok, akkor a zűrzavar nem hetekig, hanem hónapokig tart majd. A három balti köztársaság máris bírálta Lengyelországot, amiért az nem engedi meg, hogy polgáraik hazajussanak a területén keresztül. Brüsszel a francia elnök javaslatára éppen ezért vetette fel a sorompók leengedését a külső határokon, mert akkor feleslegessé válnak a belső, egyoldalú ellenőrzések a tagországok között. Egy EU-diplomata szerint azonban nemigen látni, hogy bárki is mozdítaná a füle botját, bár ettől függetlenül a vírus már itt van a nyakunkon, úgy hogy az egyhónapos külső zárlat is igazából jelképes csak.
Ausztriában óriási gondokat okoz, hogy a magyar határ lezárása miatt nem tudnak hazamenni, illetve visszatérni azok a román szakemberek, akik 24 órában gondoskodnak idős, osztrák emberekről. Az egész szakma 60 ezer embert jelent, közülük 33 ezren románok. Úgyhogy a kemény magyar húzás egészen rendkívüli helyzetet eredményezett. Így akik még osztrák földön vannak, azoknak át kell venniük a többiek műszakjait is. De ezt nem lehet sokáig csinálni, hiszen előbb-utóbb összeomlanak, mivel többnyire demens és súlyos beteg pácienseket kell ellátniuk. Viszont vannak, akik haza akarnak térni a családhoz, a gyerekekhez, ám nem tudnak. Másfelől a közösségi médiát bejárta az a felvétel, amelyen azt látni, hogy magyar rendőrök leszednek a vonatról és őrizetbe vesznek egy román asszonyt, aki vissza akart utazni dolgozni Ausztriába. Az osztrák hatóságok úgy tudják, hogy utána Szerbián át visszaküldték Romániába. Az osztrák Caritas azt javasolja, hogy létesítsenek humanitárius folyosót ezeknek a szakembereknek. Mert ha az áruk haladhatnak, akkor azt is lehetővé kell tenni, hogy a szakértők végezhessék a dolgukat. Az osztrák egészségügyi miniszter már bejelentette, hogy létrejött a megállapodás az érintett kormányokkal, de azután kiderült, hogy mégsem. Talán holnap már közelebb jutnak a megoldáshoz.
A koronavírus-válság megmutatja, valójában milyenek is a populisták, mert a bajban jól látni, hogy amit a Trumpok, Johnsonok és Bolsonarok gondolnak a világról és csinálnak, az teljesen életidegen. Továbbá, hogy milyen fontos a jogállam. Ám hogy az ilyen emberek később nehogy ismét győzedelmeskedni tudjanak, annak érdekében a demokratáknak valamit tenniük kell. Túl azon, hogy Salvini, az önjelölt Duce hiába tépi a száját, mellesleg a világ e pillanatban nem figyel oda a provokációira. A fertőzés ugyanis mellékhatásként a populizmus központi idegrendszerét támadja meg. Egyszer csak kiderül, hogy a király meztelen. A populisták romboló hatása, ötlettelensége és hozzá nem értése mindenki számára jól észlelhető. Trump mint mindig, ezúttal is másokra tolja a felelősséget, úgy véli, hogy sötét erők működnek a háttérben és azt mondja, ami éppen az érdekeit szolgálja. Csak éppen ezúttal elmaradhat a siker. Az önzés csak arra jó, hogy az USA még több időt veszítsen a kórokozóval szemben. Azt még nem lehet tudni, hogy kiállják-e a próbát a kelet-európai államok, amelyek a vírus ürügyén még jobban bezárkóznak és még inkább leépítik a jogállamot. Ha megpróbálják bagatellizálni a gondokat, az napokon belül visszaüt, a populizmus sötét varázslatáról kiderül, hogy az csupán menekülés a felelősség elől. Egy német szakértő szerint a válság feltárta, hogy a nacionalisták és populisták valójában veszedelmes uszítók, akik csakis a kommunikációs ostobaságokra építenek, nem törődnek a realitásokkal és így súlyos hibákat követnek el. Az „én vagyok a nép”-felfogás és az ellenségkép-gyártás csak addig működik, amíg nincs rendkívüli állapot. Viszont az emberek azt látják, hogy a demokrácia, a szabad jogállam éppen akkor nem mond csődöt, amikor a legnagyobb szükség van rá. Hátradőlni azonban kár volna, bár lehet, hogy a világjárvány veri be az első szöget Trump elnökségének koporsójába. Ám a populisták ismét feljöhetnek, ha a demokraták nem csillapítják a fertőzés gazdasági kihatásait. Segíteni kell a szegényeknek, a rászorulóknak, mégpedig a lehető legsürgősebben. Mert a nyomor és a tömeges munkanélküliség kiváló táptalaj volna a jobboldali populizmus ígéretei számára. Nem szabad, hogy a demokráciák világa ismét lebecsülje ezt az ellenfelet...
A HATÁRÁTKELŐK GYERMEKEI JOBBAN ÉRZIK A DISZKRIMINÁCIÓT
HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.03.18.
Túl azon, hogy a diszkrimináció törvénytelen és igazságtalan, rendkívüli mértékben negatívan hat az azt elszenvedőkre. Hatással van az életminőségükre, a kötődéseikre és persze a mentális egészségre. Egy friss kutatás szerint érdekes módon a határátkelők második generációja (azaz az eredeti határátkelők gyermekei) sokkal jobban érzi a kirekesztést, mint a szülők.
A határátkelők nyilvánvaló okokból szembesülnek (már amikor, hiszen azért nem mindig és nem mindenkire igaz ez) a diszkriminációval: akár azért, mert jól hallható akcentusuk van, akár azért, mert láthatóan különböznek a helyiektől.
Nehézséget okozhat például a végzettségek, diplomák elfogadása, hiszen sok munkáltató nem fogadja el, így a határátkelők alapból elesnek a munkalehetőségek egy részétől.
A The Conversation elemzése érdekes módon azt mutatja, hogy a bevándorlók első és második generációja másként éli meg a diszkriminációt. A felmérés szerint 2016 és 2018 között az Egyesült Királyságban élő bevándorlók gyermekeinek harmada érezte úgy, hogy olyan csoporthoz tartozik, amit a brit társadalom diszkriminál. Ez az adat még magasabb volt azok körében, akiknek a szülei Európai Unión kívüli országból érkeztek...
Szerző: Határátkelő
2020.03.18.
Túl azon, hogy a diszkrimináció törvénytelen és igazságtalan, rendkívüli mértékben negatívan hat az azt elszenvedőkre. Hatással van az életminőségükre, a kötődéseikre és persze a mentális egészségre. Egy friss kutatás szerint érdekes módon a határátkelők második generációja (azaz az eredeti határátkelők gyermekei) sokkal jobban érzi a kirekesztést, mint a szülők.
A határátkelők nyilvánvaló okokból szembesülnek (már amikor, hiszen azért nem mindig és nem mindenkire igaz ez) a diszkriminációval: akár azért, mert jól hallható akcentusuk van, akár azért, mert láthatóan különböznek a helyiektől.
Nehézséget okozhat például a végzettségek, diplomák elfogadása, hiszen sok munkáltató nem fogadja el, így a határátkelők alapból elesnek a munkalehetőségek egy részétől.
A The Conversation elemzése érdekes módon azt mutatja, hogy a bevándorlók első és második generációja másként éli meg a diszkriminációt. A felmérés szerint 2016 és 2018 között az Egyesült Királyságban élő bevándorlók gyermekeinek harmada érezte úgy, hogy olyan csoporthoz tartozik, amit a brit társadalom diszkriminál. Ez az adat még magasabb volt azok körében, akiknek a szülei Európai Unión kívüli országból érkeztek...
MENTENÉK A VÁLLALKOZÁSOKAT ÉS A MAGÁNSZEMÉLYEKET A TELJES CSŐDTŐL - A BANKOK SZERINT IS INDOKOLT A HITELTÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM, DE NEM MINDENKINEK
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.18.
Adócsökkentés, adófizetési könnyítés, járulékcsökkentés, hitelek törlesztési moratóriuma –ez mind segíthet a vállalkozásoknak túlélni a koronavírus-járványt. A lakosságnak is kellene a támogatás, a bankok már nyitottak a törlesztési moratóriumra.
Az Adótanácsadók Egyesülete a már a múlt héten azt kérte a kormánytól, hogy ne büntessék a vállalkozásokat, ha csúsznak az adatszolgáltatással és a bevallással. A koronavírus miatt hozott óvintézkedések ugyanis súlyosan nehezítik a könyvelők munkáját, sőt egyre inkább úgy néz ki, hogy el is lehetetlenítik. Az adótanácsadók most újabb javaslatcsomagot küldtek a pénzügyminiszternek, ami a vállalkozások túlélését segíthetik.
Kérésük szerint lehetővé kellene tenni a kisvállalkozásoknak, hogy a jelenlegi árbevételi korláttól függetlenül év közben is bejelentkezhessenek a pénzforgalmi áfa alá. Így csak akkor kell áfát fizetniük, ha a vevőjük is fizet. Lehetővé kell tenni azt is, hogy aki ezt nem választja, vagy nem választhatja, az 2019. év egy havi, negyedévi bevallott áfája átlaga alapján fizethessen áfaelőleget.
Ha valaki nem tud áfabevallást, nyilatkozatot beadni, és az áfaelőleget megfizette, mentesüljön a pótlékok alól! Kérik minden áfával kapcsolatos (belföldi, EU-s) összesítő nyilatkozat beadási kötelezettségének felfüggesztését is.
Kérik, hogy bérek utáni adókat, járulékokat egy egyszerű számítással a kifizetett nettó bérből lehessen megállapítani, és a NAV-nak adó- és járulékelőlegként megfizetni, ha nem tudta a vállalkozás könyvelője/bérszámfejtője időben kiszámítani...
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.18.
Adócsökkentés, adófizetési könnyítés, járulékcsökkentés, hitelek törlesztési moratóriuma –ez mind segíthet a vállalkozásoknak túlélni a koronavírus-járványt. A lakosságnak is kellene a támogatás, a bankok már nyitottak a törlesztési moratóriumra.
Az Adótanácsadók Egyesülete a már a múlt héten azt kérte a kormánytól, hogy ne büntessék a vállalkozásokat, ha csúsznak az adatszolgáltatással és a bevallással. A koronavírus miatt hozott óvintézkedések ugyanis súlyosan nehezítik a könyvelők munkáját, sőt egyre inkább úgy néz ki, hogy el is lehetetlenítik. Az adótanácsadók most újabb javaslatcsomagot küldtek a pénzügyminiszternek, ami a vállalkozások túlélését segíthetik.
Kérésük szerint lehetővé kellene tenni a kisvállalkozásoknak, hogy a jelenlegi árbevételi korláttól függetlenül év közben is bejelentkezhessenek a pénzforgalmi áfa alá. Így csak akkor kell áfát fizetniük, ha a vevőjük is fizet. Lehetővé kell tenni azt is, hogy aki ezt nem választja, vagy nem választhatja, az 2019. év egy havi, negyedévi bevallott áfája átlaga alapján fizethessen áfaelőleget.
Ha valaki nem tud áfabevallást, nyilatkozatot beadni, és az áfaelőleget megfizette, mentesüljön a pótlékok alól! Kérik minden áfával kapcsolatos (belföldi, EU-s) összesítő nyilatkozat beadási kötelezettségének felfüggesztését is.
Kérik, hogy bérek utáni adókat, járulékokat egy egyszerű számítással a kifizetett nettó bérből lehessen megállapítani, és a NAV-nak adó- és járulékelőlegként megfizetni, ha nem tudta a vállalkozás könyvelője/bérszámfejtője időben kiszámítani...