Szerző: BRÓDY JÁNOS
2016.
2020. március 15., vasárnap
RÁADÁS: BRÓDY JÁNOS: MAGYAROK KÖZT EURÓPAI
YOUTUBE / GRUNDRECORDS
Szerző: BRÓDY JÁNOS
2016.
Bródy János: Magyarok közt európai...
Szerző: BRÓDY JÁNOS
2016.
RÁADÁS: ITT AZ IDŐ, MOST VAGY SOHA
KLUBRÁDIÓ / ANNO BUDAPEST
Szerző: Panxnotded Miklós
2020.03.15.
Panxnotded Miklós arra kíváncsi, a hallgatóknak milyen emlékeik vannak régi március tizenötödikékről. Mondjuk ott voltak a '86-os lánchídi csatában? Vagy emlékeznek arra, amikor néhány éve annyira hideg volt, hogy a belügy "Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe!" üzenetet küldött sms-ben? Esetleg amikor forradalmi tavasz - esetleg Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) - néven összekötötték március 15-öt március 21-gyel és április 4-gyel, és illett végig hordani a kokárdát?
Szerző: Panxnotded Miklós
2020.03.15.
Régi március 15-ékre emlékezünk az ünnepi Annoban - ezúttal három órán át...
RÁADÁS: TÉNYEK, HÍREK KAMIONOS SZEMMEL. NÉMETORSZÁG, AUSZTRIA
YOUTUBE
Szerző: St22Lacika
2020.03.14.
00:00 Bevezető. Merre jártam?
00:35 Kisebb a forgalom...
-határon nem volt gond
01:50 Nincs kézfertőtlenítő
02:48 Kaptam maszkot a cégtől
03:18 A cégek fertőtlenítenek
03:39 Az én életem nem változott semmit
04:25 Komolyan veszik a kamionosok
04:48 Hőmérsékletet mértek a Rauchnál
05:09 Megakadt a gazdaság. Nincs annyi
munka -küzdünk a nulláért 05:41 Hív a cégem. Hallgassátok meg... 06:16 Olasz munkát kaptam. Nemet
mondtam rá... 06:53 Nem volt munkám, üresen jöttem -szabadságolták a kollégáim 07:50 Felkészültünk, hisz ezért küzdöttünk -nem gond a válság 08:44 Akik eddig jól dolgoztak, lesz munkájuk 09:08 Külföldről a karantén. Mi a gond ebben? -100% táppénz 09:46 Helyzet idekinn a bevásárlóközpontban (videó) -Miért konzervet veszel, vagy zacskós levest? -Legyen nálad + élelmiszer. Tartsunk össze 11:06 Miért van, lesz válság? Ez az ok. 12:50 Miért akarjuk mi ennek a végét? Nem jó ez így? 14:55 Mi kamionosok itt vagyunk és visszük nektek értetek is dolgozunk. Ne felejtsd ezt el !!!
ITT NÉZHETŐ MEG
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: St22Lacika
2020.03.14.
munka -küzdünk a nulláért 05:41 Hív a cégem. Hallgassátok meg... 06:16 Olasz munkát kaptam. Nemet
mondtam rá... 06:53 Nem volt munkám, üresen jöttem -szabadságolták a kollégáim 07:50 Felkészültünk, hisz ezért küzdöttünk -nem gond a válság 08:44 Akik eddig jól dolgoztak, lesz munkájuk 09:08 Külföldről a karantén. Mi a gond ebben? -100% táppénz 09:46 Helyzet idekinn a bevásárlóközpontban (videó) -Miért konzervet veszel, vagy zacskós levest? -Legyen nálad + élelmiszer. Tartsunk össze 11:06 Miért van, lesz válság? Ez az ok. 12:50 Miért akarjuk mi ennek a végét? Nem jó ez így? 14:55 Mi kamionosok itt vagyunk és visszük nektek értetek is dolgozunk. Ne felejtsd ezt el !!!
ITT NÉZHETŐ MEG
ITT NÉZHETŐ MEG
BRÓDY JÁNOS: KEGYETLEN VILÁG VONUL A SZABADSÁG ELLEN (2.)
HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.03.15.
Előzmény:
Bródy János: Gáz van babám (1.)
„A „testvéri” tankok látványa, ahogy dübörögtek észak felé Veszprém előtt. Akkor érzetem azt – ugye két nappal voltunk a Táncdalfesztivál-győzelem után – , hogy gondolhatom én azt, hogy befogadtak, de a kegyetlen világ itt megy előttem keresztbe, a szabadság ellen vonulva. Talán azóta érzem, hogy miről kell szólnia egy dalnak” – így válaszolt Bródy János Kossuth-díjas művész a Hírklikknek arra a kérdésére, hogy mikortól lettek az ő szövegei meghatározó tartalmúak sokak számára. És azt is kifejtette: reménykedik benne, hogy lesz még egyszer szép világ…
– Arról beszéltél az interjúnk első részében, hogy a színházak külön-külön, egy buborékban élnek. A te koncertjeiden folyamatosan állva tapsolnak az emberek. Akkor ez is egy buborék?
– Ez is egy buborék, talán kicsit nagyobb, de azért nagyon sokan vannak kívül. Példának okáért, mindenki kívül van, aki nem tud magyarul...
Szerző: Hírklikk
2020.03.15.
Bródy János: Gáz van babám (1.)
„A „testvéri” tankok látványa, ahogy dübörögtek észak felé Veszprém előtt. Akkor érzetem azt – ugye két nappal voltunk a Táncdalfesztivál-győzelem után – , hogy gondolhatom én azt, hogy befogadtak, de a kegyetlen világ itt megy előttem keresztbe, a szabadság ellen vonulva. Talán azóta érzem, hogy miről kell szólnia egy dalnak” – így válaszolt Bródy János Kossuth-díjas művész a Hírklikknek arra a kérdésére, hogy mikortól lettek az ő szövegei meghatározó tartalmúak sokak számára. És azt is kifejtette: reménykedik benne, hogy lesz még egyszer szép világ…
– Arról beszéltél az interjúnk első részében, hogy a színházak külön-külön, egy buborékban élnek. A te koncertjeiden folyamatosan állva tapsolnak az emberek. Akkor ez is egy buborék?
– Ez is egy buborék, talán kicsit nagyobb, de azért nagyon sokan vannak kívül. Példának okáért, mindenki kívül van, aki nem tud magyarul...
ORBÁN A HATÁRON TÚLI MAGYAROKKAL ÉS TRIANONNAL, AZ ELLENZÉK AZ ÖSSZEFOGÁSSAL ÉS A KORMÁNNYAL FOGLALKOZOTT MÁRCIUS 15-ÉN
MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.03.15.
Bár a koronavírus jelentősen felülírta a március 15-i ünnepségeket (szinte minden rendezvényt lemondtak az országban), azért mégis csak nemzeti ünnep van, amiről nem lehet elfelejtkezni.
Nem is felejtkeztek el róla a politikusok sem.
Orbán Viktor miniszterelnök például levelet intézett a határon kívüli magyarsághoz, amelyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc örökségén túl Trianon 100. évfordulójáról is megemlékezett – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár vasárnap.
A miniszterelnök többek közt azt írta:
„1848. március 15-e minden magyar közös öröksége és ünnepe. 172 év óta ezen a napon együtt teszünk hitet szabadságunk és nemzeti összetartozásunk mellett. Bárhol éljünk is a világon, mind emlékezünk a márciusi ifjakra, és felidézzük a hősöket, akik Pákozdtól Háromszékig, Branyiszkótól Szenttamásig egy emberként küzdöttek a magyar szabadság lobogója alatt.”
Az ünnepnek Orbán szerint „különös hangsúlyt ad”, hogy 100 évvel vagyunk Trianon után, és „Magyarország ma sem létezhet az erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar közösségek nélkül, amelyek megerősítése és jogainak védelme közös feladatunk és felelősségünk.”
Orbán Viktor levelét úgy zárta: „engedjék meg, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján tisztelettel köszöntsem Önöket, felemelő ünneplést, az utána következő hétköznapokhoz pedig további sok erőt és kitartást kívánjak Mindannyiuknak! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”...
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.03.15.
Nem is felejtkeztek el róla a politikusok sem.
Orbán Viktor miniszterelnök például levelet intézett a határon kívüli magyarsághoz, amelyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc örökségén túl Trianon 100. évfordulójáról is megemlékezett – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár vasárnap.
A miniszterelnök többek közt azt írta:
„1848. március 15-e minden magyar közös öröksége és ünnepe. 172 év óta ezen a napon együtt teszünk hitet szabadságunk és nemzeti összetartozásunk mellett. Bárhol éljünk is a világon, mind emlékezünk a márciusi ifjakra, és felidézzük a hősöket, akik Pákozdtól Háromszékig, Branyiszkótól Szenttamásig egy emberként küzdöttek a magyar szabadság lobogója alatt.”
Az ünnepnek Orbán szerint „különös hangsúlyt ad”, hogy 100 évvel vagyunk Trianon után, és „Magyarország ma sem létezhet az erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar közösségek nélkül, amelyek megerősítése és jogainak védelme közös feladatunk és felelősségünk.”
Orbán Viktor levelét úgy zárta: „engedjék meg, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján tisztelettel köszöntsem Önöket, felemelő ünneplést, az utána következő hétköznapokhoz pedig további sok erőt és kitartást kívánjak Mindannyiuknak! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”...
AZÉRT ALACSONY A MAGYAR FERTŐZÖTTEK SZÁMA, MERT NEM TESZTELNEK - AKIRŐL NEM DERÜL KI, HOGY KORNAVÍRUSSAL FERTŐZÖTT, NEM RONTJA A STATISZTIKÁT - AKI MEGGYÓGYUL, ANNAK MINDEGY, AKI MEGHAL, ANNAK IS
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.15.
Orbán sikerpropagandája önmagában is hazugság a magyar egészségügy felkészültségéről, de nyilvánvalóan hamisak a konavírussal fertőzött személyekről szóló statisztikai adatok is. Jelenleg 32 emberről mutatták ki a fertőzöttséget, ami matematikai képtelenség is a vírus terjedésének ismeretében. A világ minden részén exponenciálisan emelkedik a fertőzöttek száma, kivéve Magyarországon, ahol csak egy-egy újabb est fordul elő, mintha a fertőzöttek nem fertőznének. Ennek oka, hogy szándékosan korlátozzák a tesztelések számát.
Annak ellenére, hogy Dél-Korea esete mutatja, hogy a szeparáció mellett a tesztelés a járvány legyőzésének egyik módja, a terjedés megállításának egyik hatékony eszköze. Magyrarszágon egyetlen helyen végeznek tesztet,a Szent László Kórházban, ami önmagában kiárja a vidéki esetek feltárásának lehetőségét. Az intézkedések sincsenek arányban a hivatalos adatokkal, mert azok már a sokkal fertőzöttebb országok protokollját követik, ahogy a magyarok veszélyérzete is meghaladja a hivatalos számokat. Minden bizonnyal joggal.
Kiderült, hogy a Szent László Kórházban csak olyanokat tesztelnek meg, akik súlyos tüneteket produkálnak, és bizonyított, hogy a legfertőzöttebb országokból származó betegekkel érintkeztek. Ennek hiányában akár bele is halhat a beteg a koronavírusba úgy, hogy soha nem derül ki, hogy koronavírusa volt, ahogy az sem, hogy hány embert fertőzött meg. A statisztikai adatok hamisítása és a dezinformáció minden diktatúra sajátja, a sikerpropaganda szerves része. De az a módszer, ahogy vírust legyőző vezér szerepében pöffeszkedő Orbán kormánya csal, életveszélyes a lakosságra nézve.
Ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy a különféle beszámolók szerint orvosi javaslatra sem végeznek el teszteket betegeken, mert a kiadott protokoll, amelynek célja a felderített esetek alacsonyan tartása, és a pénz futballstadionokra és közel-keleti ortodox templomokra való spórolása, ezt nem teszi lehetővé. Ezért alacsony a magyar fertőzöttek száma. Az is nevetséges és felháborító, hogy a járvány elleni védekezés vezetője a miniszterelnök, de ki más lehetne, hiszen döntéseket ebben az országban csak ő hozhat, nem bízik meg senkiben, és az egész kommunikációt és helyzetet a kontrollja alatt akarja tartani...
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.15.
Annak ellenére, hogy Dél-Korea esete mutatja, hogy a szeparáció mellett a tesztelés a járvány legyőzésének egyik módja, a terjedés megállításának egyik hatékony eszköze. Magyrarszágon egyetlen helyen végeznek tesztet,a Szent László Kórházban, ami önmagában kiárja a vidéki esetek feltárásának lehetőségét. Az intézkedések sincsenek arányban a hivatalos adatokkal, mert azok már a sokkal fertőzöttebb országok protokollját követik, ahogy a magyarok veszélyérzete is meghaladja a hivatalos számokat. Minden bizonnyal joggal.
Kiderült, hogy a Szent László Kórházban csak olyanokat tesztelnek meg, akik súlyos tüneteket produkálnak, és bizonyított, hogy a legfertőzöttebb országokból származó betegekkel érintkeztek. Ennek hiányában akár bele is halhat a beteg a koronavírusba úgy, hogy soha nem derül ki, hogy koronavírusa volt, ahogy az sem, hogy hány embert fertőzött meg. A statisztikai adatok hamisítása és a dezinformáció minden diktatúra sajátja, a sikerpropaganda szerves része. De az a módszer, ahogy vírust legyőző vezér szerepében pöffeszkedő Orbán kormánya csal, életveszélyes a lakosságra nézve.
Ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy a különféle beszámolók szerint orvosi javaslatra sem végeznek el teszteket betegeken, mert a kiadott protokoll, amelynek célja a felderített esetek alacsonyan tartása, és a pénz futballstadionokra és közel-keleti ortodox templomokra való spórolása, ezt nem teszi lehetővé. Ezért alacsony a magyar fertőzöttek száma. Az is nevetséges és felháborító, hogy a járvány elleni védekezés vezetője a miniszterelnök, de ki más lehetne, hiszen döntéseket ebben az országban csak ő hozhat, nem bízik meg senkiben, és az egész kommunikációt és helyzetet a kontrollja alatt akarja tartani...
BARABÁSI ALBERT LÁSZLÓ: A LABORBAN FEBRUÁR ÓTA TUDJUK, HOGY MÁRCIUS KÖZEPÉN LE FOG ÁLLNI A VILÁG
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2020.03.15.
Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja szakmai szemmel írt a koronavírus-járványról a Facebookon. Szerinte már túl vagyunk azon a ponton, hogy karanténnal meg lehetne fékezni a COVID-19 terjedését, de lassítani még lehet és kell is, hogy ne terheljük túl az ellátórendszert.
„A laborban február óta tudjuk, hogy március közepén le fog állni a világ. Sok barátomnak említettem ezt már hetekkel ezelőtt, de még számomra is nehéz volt felfogni, hogy ez pontosan mit jelent. Most már kezdjük látni – nehéz két hónap lesz, és a java még hátra van”
– írja.
Mint írja: „Mindenki, akinek idős vagy beteg van a családjában, szomszédjában, házában, felelősséggel tartozik. Ne vigyétek haza a vírust! Értessétek meg velük, hogy a veszély rájuk nézve nagyon is reális! Győződjetek meg, hogy van élelmiszerük, és ha nincs, vásároljatok be számukra! Segítsetek nekik, hogy izolálódhassanak a következő két hónapban! És tegyetek meg mindent, hogy ne terjesszétek a vírust, ezzel csökkentvén az egészségügy terhelését.”
Szerző: HERCZEG MÁRK
2020.03.15.
„A laborban február óta tudjuk, hogy március közepén le fog állni a világ. Sok barátomnak említettem ezt már hetekkel ezelőtt, de még számomra is nehéz volt felfogni, hogy ez pontosan mit jelent. Most már kezdjük látni – nehéz két hónap lesz, és a java még hátra van”
– írja.
Mint írja: „Mindenki, akinek idős vagy beteg van a családjában, szomszédjában, házában, felelősséggel tartozik. Ne vigyétek haza a vírust! Értessétek meg velük, hogy a veszély rájuk nézve nagyon is reális! Győződjetek meg, hogy van élelmiszerük, és ha nincs, vásároljatok be számukra! Segítsetek nekik, hogy izolálódhassanak a következő két hónapban! És tegyetek meg mindent, hogy ne terjesszétek a vírust, ezzel csökkentvén az egészségügy terhelését.”
MOST NINCS VÍZ, CSAK TÁTOGÁS – IPPER PÁL ÉS IPPER PÉTER: ÚJSÁGÍRÓI ÉLETPÁLYA MAGYARORSZÁGON ÉS AUSZTRÁLIÁBAN
168 ÓRA ONLINE
Szerző: SEBES GYÖRGY
2020.03.15.
Fél évszázada a 168 Óra című rádióműsor – amelynek szellemi örököse lapunk – egy új hangot és reményt jelentett az akkori médiapiacon. Az alapító főszerkesztő, Ipper Pál fiának újságírói pályája is abban az időben indult. Ipper Péter szakmai életútja – amelyről nemrég mesélt lapunknak – pedig jelképesnek is tekinthető. Bár tele van pozitívumokkal, egyáltalán nem nevezhető sikertörténetnek. De tanulságos.
Jövőre lesz ötven éve, hogy lapunk címe márkanév lett a médiában. 1971. április 10-én hangzott fel először a Kossuth Rádióban, hogy 168 Óra. Ez a politikai magazin minden tekintetben kuriózumnak számított. Már azzal is, hogy nem volt szignálja: a bemondó délután négy órakor felkonferálta, és utána egyetlen gongszó jelezte, hogy kezdődik az adás. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy mindvégig a Magyar Rádió legkiválóbb szerkesztői és riporterei készítették igazi műhelymunkával, és mindig azzal foglalkozott, ami a leginkább érdekelte és érintette a hallgatókat. Gyakran tabutémák is megjelenhettek a kínálatban, és kétségkívül hozzájárult egy olyan nyitottabb társadalom megteremtéséhez, ami a rendszerváltáshoz vezetett.
A műsor persze nem egyik napról a másikra született. Ha tehát ragaszkodunk az évfordulókhoz, nyugodtan mondhatjuk, hogy a 168 Óra gondolata éppen ötvenéves. Alapító főszerkesztője, Ipper Pál addigra rengeteg tapasztalatot szerzett a médiában. 1953-tól volt a Magyar Rádió munkatársa. Dolgozott a műsorszerkesztőségben, az irodalmi osztályon, az idegen nyelvű szerkesztőségben, végül a politikai adások főszerkesztőségében. Éveken át a hírszerkesztőség egyik vezetője volt, 1963-tól pedig New York-i tudósító. Azonkívül, hogy világtörténelmi jelentőségű eseményekről számolhatott be, nyilvánvalóan megtanulta az elektronikus média felhasználását, tehát szinte adott volt, hogy ő rakja le az addig ismeretlen műfaj alapjait a hazai rádiózásban.
Azt viszont bizonyára kevesen tudják, hogy mire elhangzott az első adás, Ipper Pál hivatalosan már nem a Magyar Rádió munkatársa volt. Addig is gyakran szerepelt persze a televízióban, de 1971-ben át is ment a Híradóhoz. Ez lényegében nem változtatott semmin, akkoriban nagy volt az átjárás a két intézmény között, olyan kevés volt a valódi szakember, hogy sokan mindkét helyen dolgoztak. Ipper Pál váltásának azonban, ha lehet így mondani, családi okai voltak. Fia, Péter ugyanis akkor kezdett dolgozni a Magyar Rádióban, és a papa vigyázott, nehogy bárkiben felmerüljön, hogy elvtelenül segítene neki. Igaz, előtte még szólt valakinek, hogy „hallgassák meg a gyereket, hátha tudják használni”.
– Megpróbált elengedni, hogy a magam útját járhassam. Nem szólt bele semmibe – mesélte Ipper Péter, aki azonban sosem felejti el, mennyit tanult az édesapjától, anélkül hogy tudatosan bármire tanította volna. – Inkább úgy mondanám, rám ragadt otthonról. Egy példa erre, hogy amikor 1968-ban lelőtték Robert Kennedyt, azt én láttam élő adásban a tévében, és szóltam apámnak,hogy „munka van”. Ugyanez történt Martin Luther King meggyilkolásakor is.
Ipper Péternek azonban amúgy is jó iskolái voltak. Rádiós-tévés újságírást tanult a New York-i Egyetemen, aztán a The New York Timesnál volt gyakornok, rövid ideig Edinburgh-ban is dolgozott a BBC Rádiónál. Ilyen előzmények után került a Magyar Rádió angol szekciójába...
Szerző: SEBES GYÖRGY
2020.03.15.
Jövőre lesz ötven éve, hogy lapunk címe márkanév lett a médiában. 1971. április 10-én hangzott fel először a Kossuth Rádióban, hogy 168 Óra. Ez a politikai magazin minden tekintetben kuriózumnak számított. Már azzal is, hogy nem volt szignálja: a bemondó délután négy órakor felkonferálta, és utána egyetlen gongszó jelezte, hogy kezdődik az adás. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy mindvégig a Magyar Rádió legkiválóbb szerkesztői és riporterei készítették igazi műhelymunkával, és mindig azzal foglalkozott, ami a leginkább érdekelte és érintette a hallgatókat. Gyakran tabutémák is megjelenhettek a kínálatban, és kétségkívül hozzájárult egy olyan nyitottabb társadalom megteremtéséhez, ami a rendszerváltáshoz vezetett.
A műsor persze nem egyik napról a másikra született. Ha tehát ragaszkodunk az évfordulókhoz, nyugodtan mondhatjuk, hogy a 168 Óra gondolata éppen ötvenéves. Alapító főszerkesztője, Ipper Pál addigra rengeteg tapasztalatot szerzett a médiában. 1953-tól volt a Magyar Rádió munkatársa. Dolgozott a műsorszerkesztőségben, az irodalmi osztályon, az idegen nyelvű szerkesztőségben, végül a politikai adások főszerkesztőségében. Éveken át a hírszerkesztőség egyik vezetője volt, 1963-tól pedig New York-i tudósító. Azonkívül, hogy világtörténelmi jelentőségű eseményekről számolhatott be, nyilvánvalóan megtanulta az elektronikus média felhasználását, tehát szinte adott volt, hogy ő rakja le az addig ismeretlen műfaj alapjait a hazai rádiózásban.
Azt viszont bizonyára kevesen tudják, hogy mire elhangzott az első adás, Ipper Pál hivatalosan már nem a Magyar Rádió munkatársa volt. Addig is gyakran szerepelt persze a televízióban, de 1971-ben át is ment a Híradóhoz. Ez lényegében nem változtatott semmin, akkoriban nagy volt az átjárás a két intézmény között, olyan kevés volt a valódi szakember, hogy sokan mindkét helyen dolgoztak. Ipper Pál váltásának azonban, ha lehet így mondani, családi okai voltak. Fia, Péter ugyanis akkor kezdett dolgozni a Magyar Rádióban, és a papa vigyázott, nehogy bárkiben felmerüljön, hogy elvtelenül segítene neki. Igaz, előtte még szólt valakinek, hogy „hallgassák meg a gyereket, hátha tudják használni”.
– Megpróbált elengedni, hogy a magam útját járhassam. Nem szólt bele semmibe – mesélte Ipper Péter, aki azonban sosem felejti el, mennyit tanult az édesapjától, anélkül hogy tudatosan bármire tanította volna. – Inkább úgy mondanám, rám ragadt otthonról. Egy példa erre, hogy amikor 1968-ban lelőtték Robert Kennedyt, azt én láttam élő adásban a tévében, és szóltam apámnak,hogy „munka van”. Ugyanez történt Martin Luther King meggyilkolásakor is.
Ipper Péternek azonban amúgy is jó iskolái voltak. Rádiós-tévés újságírást tanult a New York-i Egyetemen, aztán a The New York Timesnál volt gyakornok, rövid ideig Edinburgh-ban is dolgozott a BBC Rádiónál. Ilyen előzmények után került a Magyar Rádió angol szekciójába...
MEGHALT AZ ELSŐ MAGYAR KORONAVÍRUSOS BETEG
INDEX
Szerző: NÉMET TAMÁS
2020.03.15.
Vasárnap sajnos életét vesztette egy 75 éves férfi, akit koronavírus-fertőzés gyanújával és tüdőgyulladással szállítottak a Dél-Pesti Centrumkórházba, írja a hivatalos kormányzati tájékoztató oldal, a Koronavirus.gov.hu. A beteg a szállítást követően halt meg.
Ahogy korábban írtuk, vasárnap reggelre újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 32-re nőtt a hazánkban diagnosztizált fertőzöttek száma, írják a hivatalos kormányzati tájékoztató oldalon. A magyarországi fertőzöttekről itt írunk időrendben . Az országos tisztifőorvos által kiadott eljárásrendnek megfelelően az ő esetükben is haladéktalanul megkezdődik a járványügyi vizsgálat és kontaktkutatás, amelyet a járványügyi hatóság a rendőrséggel együttműködve végez...
Szerző: NÉMET TAMÁS
2020.03.15.
Ahogy korábban írtuk, vasárnap reggelre újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 32-re nőtt a hazánkban diagnosztizált fertőzöttek száma, írják a hivatalos kormányzati tájékoztató oldalon. A magyarországi fertőzöttekről itt írunk időrendben . Az országos tisztifőorvos által kiadott eljárásrendnek megfelelően az ő esetükben is haladéktalanul megkezdődik a járványügyi vizsgálat és kontaktkutatás, amelyet a járványügyi hatóság a rendőrséggel együttműködve végez...
LEGFELJEBB 6 ÓRÁS MUNKANAPOKRA VOLNA SZÜKSÉG
1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.03.14.
Szerző: HaFr
2020.03.14.
Hatékonysági elemzések és munkahelyi boldogságfelmérések egyaránt azt támasztják alá, hogy napi hat óránál többet nem érdemes dolgozni főmunkaidőben.
A munkanapok hatékonysága átlagos középkorú munkavállalónál napi négy-öt óránál hosszabban nem biztosítható akkor sem, ha egy adott munkahely magasan szervezett (és ilyen kevés van) és nagyon érdekes/kielégítő a munka, mert ezután a fáradás minden óra kibocsátását csak rontja. Hat órás munkavégzés esetén ez még nem válik kontrapdroduktívvá, de utána már igen. Értelemszerűen a munkahelyi szervezetlenség növekedésével és a dolgozó képességeinek és önbecsülésének való meg nem feleléssel a munkaidő értékvesztése csak nő és a hat órás fáradási küszöbön innen is hamar pusztítóvá válik emberre és munkahelyre egyaránt...
A munkanapok hatékonysága átlagos középkorú munkavállalónál napi négy-öt óránál hosszabban nem biztosítható akkor sem, ha egy adott munkahely magasan szervezett (és ilyen kevés van) és nagyon érdekes/kielégítő a munka, mert ezután a fáradás minden óra kibocsátását csak rontja. Hat órás munkavégzés esetén ez még nem válik kontrapdroduktívvá, de utána már igen. Értelemszerűen a munkahelyi szervezetlenség növekedésével és a dolgozó képességeinek és önbecsülésének való meg nem feleléssel a munkaidő értékvesztése csak nő és a hat órás fáradási küszöbön innen is hamar pusztítóvá válik emberre és munkahelyre egyaránt...
VESZÉLYHELYZET: NAGY VÁLTOZÁSOK AZ ISKOLÁKBAN, RENDELŐKBE
Szerző: FARKAS GYÖRGY
2020.03.15.
A Magyar Közlönyben megjelentek a koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló újabb kormányrendeletek és határozatok.
- A kormány a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára rendkívüli ítélkezési szünet léptetett életbe.
- A kormány döntött arról is, hogy a bölcsődékben, óvodákban a polgármester rendelhet el rendkívüli szünetet, erről soron kívül tájékoztatja az emberi erőforrások miniszterét.
- 90 nappal meghosszabbodik az egészségügyi dolgozó engedélyének érvényességi ideje, ha az a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, tevékenysége ez alatt sem szünetel.
- A célzott népegészségügyi szűrővizsgálatokat a veszélyhelyzet megszűnéséig felfüggesztik.
- Fogorvosi alapellátásban csak sürgősségi ellátás nyújtható.
- A veszélyhelyzet időtartama alatt a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolásokat nem kell kéthetenként kiállítani.
- A veszélyhelyzet időtartama alatt és még utána 90 napig az emelt és kiemelt támogatással rendelhető gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre kiállított szakorvosi javaslatok érvényesek maradnak. Ezt a háziorvos az egészségügyi dokumentációban rögzíti.
- A veszélyhelyzet idején a stabil állapotú krónikus betegek szokásos gyógyszereinek elektronikus vényen történő rendelése, a betegeknek a tanácsadás távkonzultációval is történhet.
- Az egészségügyi szakdolgozók, orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek továbbképzése december 31-éig távoktatás formájában tartható meg.
- A koronavírus járvány elleni védekezéshez újabb 2 milliárd forintot csoportosítanak át az egészségügybe.
- A veszélyhelyzet idejére elrendelik a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló határozatfelfüggesztését az egészségügyi dolgozók vonatkozásában...
PETŐFI NÉPE
MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: SZERETŐ SZABOLCS
2020.03.15.
Budapest, Magyarország csendes, újra csendes lesz március 15-én, emberemlékezet óta először. Nem lesznek nyilvános politikai rendezvények, megemlékezések, tüntetések az idei nemzeti ünnepen, miután meghallgatásra talált a koronavírus elszabadulásának megakadályozására hivatott operatív törzs javaslata. Aki akarja, így is el tudja majd juttatni aktuális üzenetét a választókhoz, de ezúttal talán nem arról szól március 15-e, hogy kisszerű figurák próbálják Petőfi vagy Kossuth jelmezét magukra öltve rövid távú politikai érdekeik szerint értelmezni a 172 évvel ezelőtt történteket.
Magam csak egy megjegyzés erejéig engedek az aktualitás csábításának. Az akkori történések, azok főszereplői sokféle jelzővel illethetők, eggyel bizonyosan nem: az illiberálissal. 1848–49-es forradalmunk és szabadságharcunk utólag ünnepi rangra emelt, kitüntetett pillanata március 15. Lehetett volna más dátumot is választani – például április 11-ét, amikor az uralkodó szentesítette a modern politikai nemzetet létrehozó törvényeket –, ám a kollektív bölcsesség így akarta...
Szerző: SZERETŐ SZABOLCS
2020.03.15.
Magam csak egy megjegyzés erejéig engedek az aktualitás csábításának. Az akkori történések, azok főszereplői sokféle jelzővel illethetők, eggyel bizonyosan nem: az illiberálissal. 1848–49-es forradalmunk és szabadságharcunk utólag ünnepi rangra emelt, kitüntetett pillanata március 15. Lehetett volna más dátumot is választani – például április 11-ét, amikor az uralkodó szentesítette a modern politikai nemzetet létrehozó törvényeket –, ám a kollektív bölcsesség így akarta...
KORONAVÍRUS-DOSSZIÉ
KLUBRÁDIÓ 92,9
Szerző: Klubrádió
2020.03.15.
Ritkán akad olyan főszereplője a világ hírfolyamának, aki, vagy ami, annyi ideig és oly mértékben uralja a médiatartalmakat, mint a tavaly decemberben felbukkant koronavírus. A könnyebb tájékozódás kedvéért egybegyűjtöttük a szalagcímes organizmusról szóló cikkeink javát, valamint a legfontosabb hivatalos és szakmai oldalakat, ahol informálódni lehet a témában. Cikklistánk rendszeresen frissül, a kórokozóval foglalkozó tartalmainkat pedig továbbra is megtalálják külön-külön is a honlapunkon...
Szerző: Klubrádió
2020.03.15.
A VÉSZHELYZET KÖZEPÉN IS JUTOTT 2,77 MILLIÁRD A RENDKÍVÜLI ALAPBÓL AZ EGYHÁZI ÉPÜLETEKRE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KONCZ TAMÁS
2020.03.15.
Óriási összegek sorsáról döntött szombaton a kormány, mindebből az egészségügynek jutott a legkevesebb.
Miközben egymást érik a járványügyi rendelkezések és bejelentések, naponta jelent be valamit az operatív törzs, a kormány egy sor érdekes pénzügyi döntést is meghozott.
az Orbán-kabinet ugyanebből a rendkívüli keretből 2,77 milliárdot folyósított a Miniszterelnökségnek, az egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások javára.
Hogy a kormány az egyelőre megállíthatatlannak tűnő pandémia idején miért költ többet a templomok gondozására, mint az egészségügyi ellátóközpont támogatására, az rejtély marad, nem tér ki rá a szűkszavú rendelet...
Szerző: KONCZ TAMÁS
2020.03.15.
Miközben egymást érik a járványügyi rendelkezések és bejelentések, naponta jelent be valamit az operatív törzs, a kormány egy sor érdekes pénzügyi döntést is meghozott.
Az átcsoportosításokról szóló rendeletek a szombati Magyar Közlönyökben jelentek meg: a 42. közlönyszám arról tudósít, hogy a kormány a rendkívüli intézkedések pénzügyi keretéből kétmilliárd forintot küld az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak. Logikus intézkedés ez a koronavírus-járvány közepén; ám a 43. közlönyszámból már az derül ki, hogy
az Orbán-kabinet ugyanebből a rendkívüli keretből 2,77 milliárdot folyósított a Miniszterelnökségnek, az egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások javára.
Hogy a kormány az egyelőre megállíthatatlannak tűnő pandémia idején miért költ többet a templomok gondozására, mint az egészségügyi ellátóközpont támogatására, az rejtély marad, nem tér ki rá a szűkszavú rendelet...
MIÉRT VANNAK KITÉVE A SZÍNHÁZI DOLGOZÓK ANNAK, HOGY MÉLTATLAN KÖRÜLMÉNYEK KÖZT VÉGEZZÉK MUNKÁJUKAT?
MÉRCE
Szerző: PROICS LILLA
2020.03.14.
Ha a színháziak képesek lettek volna az elmúlt harminc évben szakmailag mobilis, szolidáris, igazságos struktúrát kiépíteni, sokkal kevésbé lenne az intézményrendszerünk a politika játékszere.
Persze rém nehéz közegidegen működést kialakítani ott, ahol a társadalmi rend a hatalom bármi áron való megszerzésére és megtartására, a személyi kultuszokra, a kéz kezet mos szövetségekre épül, ahol az állam egyre kevésbé vállal részt az alkotmányos/alaptörvényben megfogalmazott kötelezettségei teljesítésében is.
Márpedig ahol ilyen a nagy egész, ott a kis egységek is ritkán működnek máshogy: családok, munkahelyek, társulatok, egész szakmák a hatalmaskodás, a bárminemű erővel való visszaélés mintázatát mutatják. A Vígszínház, az utóbbi napokban nyilvánosságra került információkat követve, egészen olyannak tűnik, mint egy kis Magyarország – illetve annyival biztosan jobb, hogy a Vígben nem csökkent a nézőszám. És ez tényleg nagy teljesítmény. Más kérdés, milyen áron.
Mindenekelőtt a színházi szakma volt és jelenlegi vezetői felelősek azért, ahol most tart az egész közeg – és persze leegyszerűsítően mondom –, hiszen ők mindenekelőtt és annyi minden után is a székükbe kapaszkodtak, ahelyett, hogy a helyzetükkel élve elősegítették volna a magyar színház átalakítását.
Számos színház vezetője töltött évtizedeket egy-egy társulat élén, ahol kialakította a mindenkori hatalommal való együttműködést, és a társulat feletti uralkodás gyakorlatát – persze jelentős habitusbeli eltérésekkel. Ez, a lényegét tekintve máig mozdíthatatlan rendszer építette ki és tartotta fenn a visszaélések lehetőségét is. A szakmát sújtó legutóbbi csapásra (a színházaktól elvont TAO) is az emberemlékezet óta bevált módon reagáltak: az ügyesek gyorsan és szinte észrevétlen elérték, hogy ők – persze nem személyesen, hanem a társulatukért áldozatot hozva – megkapják a kiesett támogatást. Aki nem kilincsel, az meg annyit is ér. Kőkorszak, tényleg...
Szerző: PROICS LILLA
2020.03.14.
Persze rém nehéz közegidegen működést kialakítani ott, ahol a társadalmi rend a hatalom bármi áron való megszerzésére és megtartására, a személyi kultuszokra, a kéz kezet mos szövetségekre épül, ahol az állam egyre kevésbé vállal részt az alkotmányos/alaptörvényben megfogalmazott kötelezettségei teljesítésében is.
Márpedig ahol ilyen a nagy egész, ott a kis egységek is ritkán működnek máshogy: családok, munkahelyek, társulatok, egész szakmák a hatalmaskodás, a bárminemű erővel való visszaélés mintázatát mutatják. A Vígszínház, az utóbbi napokban nyilvánosságra került információkat követve, egészen olyannak tűnik, mint egy kis Magyarország – illetve annyival biztosan jobb, hogy a Vígben nem csökkent a nézőszám. És ez tényleg nagy teljesítmény. Más kérdés, milyen áron.
Mindenekelőtt a színházi szakma volt és jelenlegi vezetői felelősek azért, ahol most tart az egész közeg – és persze leegyszerűsítően mondom –, hiszen ők mindenekelőtt és annyi minden után is a székükbe kapaszkodtak, ahelyett, hogy a helyzetükkel élve elősegítették volna a magyar színház átalakítását.
Számos színház vezetője töltött évtizedeket egy-egy társulat élén, ahol kialakította a mindenkori hatalommal való együttműködést, és a társulat feletti uralkodás gyakorlatát – persze jelentős habitusbeli eltérésekkel. Ez, a lényegét tekintve máig mozdíthatatlan rendszer építette ki és tartotta fenn a visszaélések lehetőségét is. A szakmát sújtó legutóbbi csapásra (a színházaktól elvont TAO) is az emberemlékezet óta bevált módon reagáltak: az ügyesek gyorsan és szinte észrevétlen elérték, hogy ők – persze nem személyesen, hanem a társulatukért áldozatot hozva – megkapják a kiesett támogatást. Aki nem kilincsel, az meg annyit is ér. Kőkorszak, tényleg...
EGY NAP KORONAVÍRUS NÉLKÜL
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.03.15.
Teljesen érthető módon ezekben a napokban a koronavírus témája ural mindent (a Határátkelőn is esett már bőven szó róla). Ezért arra gondoltam, ma legyen szó inkább az élet egyéb fontos dolgairól, mert azért akadnak még ilyenek bőven…
Például rögtön az a csodás időszak, amikor egy pár együtt várja az első gyermekét, miként történik ez most Tshabee-val és feleségével Japánban (ezúton is nagyon gratulálunk). Lássuk, milyen egy terhesoktatás japán módra!
„Pár hete voltunk a feleségemmel terhesoktatáson, a kerületi önkormányzat szervezésében. Jójó, ő volt még azon kívül is vagy háromszor, ahová én, mint férj és leendő apuka nem voltam hivatalos.
Mindenesetre az az egy közös alkalom is érdekes volt számomra, tanultam ott pár hasznos, meg pár fura dolgot.
Maga az oktatás fél napig tartott, három fő részre osztva. Velünk együtt azt hiszem úgy 16 (házas)párral. Legelőször is kipróbálhattuk, hogy hogy kell átöltöztetni, meg pelenkázni egy életnagyságú játékbabát.
Illetve felpróbálhattam egy kb. 10 kilós mellényt, hogy én is megtudjam, milyen nehéz a terhesség végén nagy hassal bármit is csinálni. Ez a rész mondjuk olyan sok meglepetést nem okozott, mivel alapba is van akkora pocakom, hogy el tudjam képzelni. Meg aztán azzal a plusz 10 kilóval igazából közelébe se értem a régi versenysúlyomnak.
A második rész már a szülés utáni első hónapokról szólt. Pontosabban annak az időszaknak az érzelmi oldaláról. Arról, hogy az apuka és az anyuka mennyire másként éli meg általában, és a két félnek milyen könnyű elbeszélni egymás mellett, ha nem figyelünk oda.
Mert amíg az apuka odateszi magát a melóban, meg otthon a gyereknevelésben is, és tök jól érzi magát, hogy mennyi mindenre képes egyszerre, addig az anyuka teljesen a padlóra tud kerülni attól, hogy nincs egy szabad perce sem, kb. még a WC-re se mehet ki egyedül...
Szerző: Határátkelő
2020.03.15.
Például rögtön az a csodás időszak, amikor egy pár együtt várja az első gyermekét, miként történik ez most Tshabee-val és feleségével Japánban (ezúton is nagyon gratulálunk). Lássuk, milyen egy terhesoktatás japán módra!
„Pár hete voltunk a feleségemmel terhesoktatáson, a kerületi önkormányzat szervezésében. Jójó, ő volt még azon kívül is vagy háromszor, ahová én, mint férj és leendő apuka nem voltam hivatalos.
Mindenesetre az az egy közös alkalom is érdekes volt számomra, tanultam ott pár hasznos, meg pár fura dolgot.
Maga az oktatás fél napig tartott, három fő részre osztva. Velünk együtt azt hiszem úgy 16 (házas)párral. Legelőször is kipróbálhattuk, hogy hogy kell átöltöztetni, meg pelenkázni egy életnagyságú játékbabát.
Illetve felpróbálhattam egy kb. 10 kilós mellényt, hogy én is megtudjam, milyen nehéz a terhesség végén nagy hassal bármit is csinálni. Ez a rész mondjuk olyan sok meglepetést nem okozott, mivel alapba is van akkora pocakom, hogy el tudjam képzelni. Meg aztán azzal a plusz 10 kilóval igazából közelébe se értem a régi versenysúlyomnak.
A második rész már a szülés utáni első hónapokról szólt. Pontosabban annak az időszaknak az érzelmi oldaláról. Arról, hogy az apuka és az anyuka mennyire másként éli meg általában, és a két félnek milyen könnyű elbeszélni egymás mellett, ha nem figyelünk oda.
Mert amíg az apuka odateszi magát a melóban, meg otthon a gyereknevelésben is, és tök jól érzi magát, hogy mennyi mindenre képes egyszerre, addig az anyuka teljesen a padlóra tud kerülni attól, hogy nincs egy szabad perce sem, kb. még a WC-re se mehet ki egyedül...
MI LESZ AZ ÉTTERMEKKEL, SZABAD-E RENDELNI, MIT MOND A NÉBIH? KÖRKÉP ÉS KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK
VÁLASZ ONLINE
Az éttermek „békeidőben” is szigorú higiéniai előírásokkal működnek, a koronavírus-járvány azonban a vendéglátó-helyeket is új kihívások elé állítja. Olaszországban, Franciaországban és néhány más országban már be is záratták őket, Ausztriában pedig csak délután 15 óráig lehetnek nyitva. Itthon még nincs korlátozás, de a forgalom szemmel láthatóan drasztikusan csökkent.
A külföldi vendégekre a legnagyobb mértékben támaszkodó fine dining éttermek közül van, amelyik önként bezárt (például a Laurel, ahol a személyzet receptötletek kidolgozásával, fotózással, olvasással tölti a következő napokat). A két Michelin csillagos Onyx a fokozott fertőtlenítés mellett többek között a vendégek nagyobb térközzel való szétválasztásával védekezik.
Eddigi tapasztalataink alapján a Hokedli nevű terézvárosi leves- és főzelékbár volt a legalaposabb. „Tekintve, hogy a NÉBIH semmilyen információval nem látta el a vendéglátó egységeket, hogy hogyan járjanak el a koronavírus kapcsán, felkértük Soós Zsuzsannát (aki népegészségügyi ellenőr, élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök), hogy írjon nekünk pandémiás tervet. A pandémiás terv alapján alkalmazottaink külön oktatást kaptak” – írták Facebook-oldalukon.
A NÉBIH honlapján és Facebook-oldalán a cikk írásakor valóban nem volt tájékoztatás a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. A Válasz Online kérdésére a hivatal a következő tájékoztatást adta: „A Nébih a jelen járványhelyzetben is szorosan együttműködik az érintett társhatóságokkal. Ennek részeként tájékoztató anyagok készülnek az élelmiszer-forgalmazók és vendéglátó-ipari egységek számára. Ezen tájékoztatók a járvánnyal kapcsolatos hivatalos gyűjtőoldalakon lesznek elérhetőek.”...
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2020.03.15.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján egyelőre nincs nyoma a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos útmutatásnak, de kérdésünkre elárulták, hogy erősen dolgoznak az élelmiszerforgalmazóknak, vendéglőknek szánt tájékoztatókon. Időközben néhány budapesti étterem – saját szakállára – átfogó intézkedéscsomagot dolgozott ki a vendégek védelmére. Az egyik fővárosi ételfutárcég pedig „érintés nélküli kiszállítást” vezetett be.
Az éttermek „békeidőben” is szigorú higiéniai előírásokkal működnek, a koronavírus-járvány azonban a vendéglátó-helyeket is új kihívások elé állítja. Olaszországban, Franciaországban és néhány más országban már be is záratták őket, Ausztriában pedig csak délután 15 óráig lehetnek nyitva. Itthon még nincs korlátozás, de a forgalom szemmel láthatóan drasztikusan csökkent.
A külföldi vendégekre a legnagyobb mértékben támaszkodó fine dining éttermek közül van, amelyik önként bezárt (például a Laurel, ahol a személyzet receptötletek kidolgozásával, fotózással, olvasással tölti a következő napokat). A két Michelin csillagos Onyx a fokozott fertőtlenítés mellett többek között a vendégek nagyobb térközzel való szétválasztásával védekezik.
Eddigi tapasztalataink alapján a Hokedli nevű terézvárosi leves- és főzelékbár volt a legalaposabb. „Tekintve, hogy a NÉBIH semmilyen információval nem látta el a vendéglátó egységeket, hogy hogyan járjanak el a koronavírus kapcsán, felkértük Soós Zsuzsannát (aki népegészségügyi ellenőr, élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök), hogy írjon nekünk pandémiás tervet. A pandémiás terv alapján alkalmazottaink külön oktatást kaptak” – írták Facebook-oldalukon.
A NÉBIH honlapján és Facebook-oldalán a cikk írásakor valóban nem volt tájékoztatás a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. A Válasz Online kérdésére a hivatal a következő tájékoztatást adta: „A Nébih a jelen járványhelyzetben is szorosan együttműködik az érintett társhatóságokkal. Ennek részeként tájékoztató anyagok készülnek az élelmiszer-forgalmazók és vendéglátó-ipari egységek számára. Ezen tájékoztatók a járvánnyal kapcsolatos hivatalos gyűjtőoldalakon lesznek elérhetőek.”...
ÉLET ÉS KORONAVÍRUS
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MIHÁLYI PÉTER
2020.03.13.
A világon senki sem volt felkészülve
A most zajló koronavírus‑járvány – bármennyire kézenfekvőnek látszik is a laikusok számára – nem a magyar egészségügy próbája. Akár sok, akár kevés áldozata lesz a járványnak, ebből a magyar egészségügy színvonalára nézve semmilyen következtetést nem lehet levonni. Ami most történik, arra a világ egyetlen országának egészségügyi rendszere sincs és nem is lehetett felkészülve. Sem az USA-ban, ahol egy lakosra évente átlagosan 11 ezer dollárnyi egészségügyi kiadás jut, sem Dél-Koreában, ahol 3200, vagy Olaszországban, ahol 3400 dollár áll rendelkezésre (a magyar adat 2000 dollár körül van). Itt nem pénzről van szó. Annak sincs jelentősége, hogy Magyarországon 10 ezer lakosra 33 orvos jut, az Egyesült Államokban meg csak 26, viszont a járvány sújtotta Olaszországban 40. De idézhetjük a kórházi ágyakra vonatkozó statisztikát is: az USA-ban 10 ezer lakosra 25 ágy jut, nálunk 70, Dél-Koreában ennél is több (123). Egy gyorsan terjedő járvány idején elkerülhetetlen, hogy hiány legyen szájmaszkból, orvosi védőfelszerelésből, intenzívágyból, lélegeztető készülékből, a vírus jelenlétét kimutató tesztből, és egy idő után orvosból és ápolószemélyzetből is. Hiába szólnak nyomós érvek amellett, hogy eszeveszett pazarlás lenne, ha mindenki saját belátása szerint tesztelhetné saját magát, ennek az igénynek az Egyesült Államokban már most nem tudtak ellenállni a hatóságok. Elegendően sok ember van, aki úgy gondolja, hogy számára megérne pár száz vagy akár pár ezer dollárt is, hogy megvásárolja magának a tesztet – de nem tudja, mert nincs elég tesztkészülék.
Amikor e cikk kézirata nyomdába került, Magyarországon még egyetlen beteg sem halt meg a koronavírus-fertőzés nyomán kialakult betegségben. Ezt a tényt azzal a másik ténnyel kell összevetni, hogy egy átlagos évben Magyarországon naponta kb. 350 ember hal meg – a dolog természeténél fogva zömmel időskorúak. Ezért ez a 350:0 arány mindenképpen nagyon jó hír! Ha ez az arány 350:5-re változik, mire ezt az írást az ÉS olvasói kezükbe veszik, akkor is csak azt lehet mondani, hogy (egyelőre) nincs nagy baj, és nagy valószínűséggel napi 10 alatt marad majd a többlethalálozások száma. Több megnyugtató, jó hírünk azonban sajnos nincs. Írásom két leglényegesebb mondanivalója a következő: nem tudunk eleget a koronavírusról, és nincs igazán megbízható információnk arról, mi történt és mi történik Kínában, ahol közel 60 millió embert már hetekkel ezelőtt – napra pontosan: január 23-án – karanténba zártak...
Szerző: MIHÁLYI PÉTER
2020.03.13.
A most zajló koronavírus‑járvány – bármennyire kézenfekvőnek látszik is a laikusok számára – nem a magyar egészségügy próbája. Akár sok, akár kevés áldozata lesz a járványnak, ebből a magyar egészségügy színvonalára nézve semmilyen következtetést nem lehet levonni. Ami most történik, arra a világ egyetlen országának egészségügyi rendszere sincs és nem is lehetett felkészülve. Sem az USA-ban, ahol egy lakosra évente átlagosan 11 ezer dollárnyi egészségügyi kiadás jut, sem Dél-Koreában, ahol 3200, vagy Olaszországban, ahol 3400 dollár áll rendelkezésre (a magyar adat 2000 dollár körül van). Itt nem pénzről van szó. Annak sincs jelentősége, hogy Magyarországon 10 ezer lakosra 33 orvos jut, az Egyesült Államokban meg csak 26, viszont a járvány sújtotta Olaszországban 40. De idézhetjük a kórházi ágyakra vonatkozó statisztikát is: az USA-ban 10 ezer lakosra 25 ágy jut, nálunk 70, Dél-Koreában ennél is több (123). Egy gyorsan terjedő járvány idején elkerülhetetlen, hogy hiány legyen szájmaszkból, orvosi védőfelszerelésből, intenzívágyból, lélegeztető készülékből, a vírus jelenlétét kimutató tesztből, és egy idő után orvosból és ápolószemélyzetből is. Hiába szólnak nyomós érvek amellett, hogy eszeveszett pazarlás lenne, ha mindenki saját belátása szerint tesztelhetné saját magát, ennek az igénynek az Egyesült Államokban már most nem tudtak ellenállni a hatóságok. Elegendően sok ember van, aki úgy gondolja, hogy számára megérne pár száz vagy akár pár ezer dollárt is, hogy megvásárolja magának a tesztet – de nem tudja, mert nincs elég tesztkészülék.
Amikor e cikk kézirata nyomdába került, Magyarországon még egyetlen beteg sem halt meg a koronavírus-fertőzés nyomán kialakult betegségben. Ezt a tényt azzal a másik ténnyel kell összevetni, hogy egy átlagos évben Magyarországon naponta kb. 350 ember hal meg – a dolog természeténél fogva zömmel időskorúak. Ezért ez a 350:0 arány mindenképpen nagyon jó hír! Ha ez az arány 350:5-re változik, mire ezt az írást az ÉS olvasói kezükbe veszik, akkor is csak azt lehet mondani, hogy (egyelőre) nincs nagy baj, és nagy valószínűséggel napi 10 alatt marad majd a többlethalálozások száma. Több megnyugtató, jó hírünk azonban sajnos nincs. Írásom két leglényegesebb mondanivalója a következő: nem tudunk eleget a koronavírusról, és nincs igazán megbízható információnk arról, mi történt és mi történik Kínában, ahol közel 60 millió embert már hetekkel ezelőtt – napra pontosan: január 23-án – karanténba zártak...
AZ ORSZÁG, AHOL TÖBB EMBERT DIAGNOSZTIZÁLTAK, MINT EURÓPÁBAN ÖSSZESEN
INDEX
Szerző: MT
2020.03.13.
Dél-Korea a kezdeti bénázás után a potenciális fertőzöttek részletes felkutatásával, brutális mennyiségű koronavírusteszt elvégzésével és transzparens kormányzati kommunikációval próbál úrrá lenni a járványon. Bár nem vezettek be drákói karanténintézkedéseket, az aktuális adatok alapján úgy tűnik, sikerülhet megfékezniük a vírust. A járvány ugyanakkor még ott sem ért véget, a hatóságok és orvosok is óvatosak a kilátásokat illetően.
Március tizedikei adatok szerint Olaszországban 60 ezer, Nagy-Britanniában 26 ezer, Franciaországban, Japánban és az Egyesült Államokban 12, 10, illetve 9 ezer emberen végeztek el koronavírus-vizsgálatot. Ugyanezen időpontban az 51 milliós népességével az összes említett országnál kisebb Dél-Koreában 210 ezer főn állt az elvégzett diagnosztikák száma, és azóta is napi több mint 10 ezer mintát vesznek, pénteken 248 ezernél jártak.
Az ázsiai ország a 2015-ös közel-keleti légúti koronavírus (MERS) járványa idején elkövetett hibáiból tanulva, brutális mennyiségű teszttel próbál szembenézni a Covid-19 névre keresztelt új koronavírussal, a jelek szerint egyelőre sikeresen. Március eleje óta 800-ról 100-200 körüli értékre csökkent az egy nap alatt diagnosztizált új megbetegedések száma; pénteken már többen gyógyultak fel a kórból, mint ahány embernél aznap kimutatták a vírust.
Eközben a mintegy 8000 ismert fertőzöttre 71 haláleset jut, azaz jóval alacsonyabb a halálozási arány, mint Kínában, Olaszországban vagy Iránban. És az előzetes jelek szerint a járvány okozta gazdasági károk is mérsékeltebbnek tűnnek, mint a többi, súlyosabban érintett országban...
Szerző: MT
2020.03.13.
Március tizedikei adatok szerint Olaszországban 60 ezer, Nagy-Britanniában 26 ezer, Franciaországban, Japánban és az Egyesült Államokban 12, 10, illetve 9 ezer emberen végeztek el koronavírus-vizsgálatot. Ugyanezen időpontban az 51 milliós népességével az összes említett országnál kisebb Dél-Koreában 210 ezer főn állt az elvégzett diagnosztikák száma, és azóta is napi több mint 10 ezer mintát vesznek, pénteken 248 ezernél jártak.
Az ázsiai ország a 2015-ös közel-keleti légúti koronavírus (MERS) járványa idején elkövetett hibáiból tanulva, brutális mennyiségű teszttel próbál szembenézni a Covid-19 névre keresztelt új koronavírussal, a jelek szerint egyelőre sikeresen. Március eleje óta 800-ról 100-200 körüli értékre csökkent az egy nap alatt diagnosztizált új megbetegedések száma; pénteken már többen gyógyultak fel a kórból, mint ahány embernél aznap kimutatták a vírust.
Eközben a mintegy 8000 ismert fertőzöttre 71 haláleset jut, azaz jóval alacsonyabb a halálozási arány, mint Kínában, Olaszországban vagy Iránban. És az előzetes jelek szerint a járvány okozta gazdasági károk is mérsékeltebbnek tűnnek, mint a többi, súlyosabban érintett országban...
SZABAD SZEMMEL – MÁR A HARMADIK NAGY EURÓPAI ÁLLAM ÉLETE BÉNUL MEG TELJESEN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.15.
Spiegel
FAZ
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.15.
Spanyolország is szükségállapotot hirdetett ki a koronavírus miatt. Ennek értelmében nagymértékben korlátozzák a mozgásszabadságot, az emberek csak munkába, illetve azért mehetnek ki az utcára, hogy gyógyszertárba, valamint élelmiszerüzletben bevásároljanak. Meg ha gyerekeknek, időseknek, rászorulóknak akarnak segíteni. Egyébként minden más bolt bezár. A vonatjáratok számát csökkentik a kvázi kijárási tilalom miatt. Ily módon Olaszország és Franciaország után már a 3. nagy európai állam élete bénul meg teljesen. Az intézkedés hétfő reggel 8 órától az ország mind a 47 millió lakóját érinti a következő 15 napban. A miniszterelnök azzal indokolta a döntést, hogy a fertőzés miatt rendkívüli lépésekre van szükség. A helyzetre jellemző, hogy Pedro Sanchez felesége is megkapta a betegséget. A kormány felhatalmazást kap, hogy szükség esetén adagolja az élelmiszert, illetve más alapvető termékeket, ezeket le is foglalhatja. Soron kívül előírhatja bizonyos áruk gyártását az üzemekben, a célok elérésére mozgósíthatja még a hadsereget is. A hatalom jelezte: a gazdasági következmények hatalmasak lesznek, de igyekszik azokat mérsékelni. Európában jelenleg az olaszok után a spanyolokat sújtja legjobban a járvány. A megbetegedettek száma napok óta exponenciálisan nő. Tegnap este 6000 fertőzöttet tartottak nyilván, 190-en haltak meg. Madrid különösen veszélyeztetett területnek számít. Előzőleg Franciaország is bejelentette, hogy ma éjféltől becsuknak a kávézók, üzletek, vendéglők és mozik. Kivételt ott is csak a patikák, élelmiszert árusító üzletek és a benzinkutak jelentenek.
Az osztrák kancellár arra figyelmeztet, hogy sokak számára szenvedést, betegséget, sőt halált hoz az egészségügyi válság, ezért felszólított mindenkit, hogy maradjon otthon és zárkózzon be. Merthogy napjainkban minden szociális kapcsolat veszélyt jelent, nem csupán az érintettek, hanem azok szerettei számára is. Ideértve elsősorban a szülőket és nagyszülőket. Ezért Kurz azt szeretné, ha az ország csupán minimális üzemmódban működne. Hiszen a baj csak a következő hetekben mutatkozik meg teljes valójában. Ezt csak akkor lehet legalább késleltetni – hangsúlyozta –, ha hétfőtől leáll az élet. Arra a kérdésre, hogy várhatóak-e még drasztikusabb lépések, a politikus úgy válaszolt, hogy mindent megtesznek a vírus tovaterjedésének korlátozására. Úgy hogy holnaptól pl. hiába is keresnek szabadidőprogramot a szülők a bezárt iskolák diákjai számára, ilyeneket nem találnak. Legalábbis egy pár hétig. Akkor elképzelhető, hogy Húsvét után, gazdasági-társadalmi értelemben is jön a Feltámadás. De ehhez most otthon kell maradni, leszámítva, ha valaki munkába megy, az alapvető dolgokat szerzi be, továbbá másokat akar ellátni. A kormányfő úgy gondolja, hogy a hatalom kellő gyorsasággal reagált a helyzetre, ugyanakkor még mindig vannak, akik nem fogták fel, mekkora dráma érte az országot.
A mostani járvány demográfiai szempontból (is – a szerk. megj.) beteheti a kiskaput Közép- és Kelet-Európában, ahol egyre kevesebb gyerek születik, ugyanakkor mind magasabb a kivándorlók száma. Úgy hogy egyes államokban már most is drámai módon fogy a népesség. A románoknál, bolgároknál, horvátoknál és a három balti köztársaságban úgy áll helyzet, hogy a rendszerváltás óta elvesztették a lakosság 20 %-át, és ha ez az irányzat folytatódik, a vége könnyen nemzethalál lehet. Az érintett kormányok megpróbálnak közbelépni, erre szolgál pl. Magyarországon az új hazafiság, ami részben az EU ellen is irányul, de a lényeg, hogy felébresszék a közösségi érzést és maradjanak az emberek. Egyelőre nem sok siker koronázta az erőfeszítést. Mint ahogy ez idáig nem jelentkeznek a családtámogatási programok eredményei sem. Nem sikerült hazacsábítani a nyugatra kivándorolt tömegeket sem. Ebben a helyzetben ütött be a koronavírus és sok szól amellett, hogy a térségben különösen veszélyes lehet a kórokozó. Hiszen a lakosság elöregedőben van, az egészségügy gyenge lábakon áll. Akik maradtak, azok közül sokan idősek, betegek, és sokszor nem túl képzettek. Viszont olyanok mennek el, akik az országok jövőjét jelentenék. Bevándorlók ugyanakkor többnyire nem jöhetnek, részben mert a társadalmak nem akarnak nyitni, illetve részben, mivel a szegénység nem vonzó a migránsok számára. Viszont mivel nem megfelelő a szociális politika és az életszínvonal is viszonylag alacsony, szakemberek újabb kivándorlási hullámtól tartanak. Magyarországon ez főleg a diplomásokra jellemző. Közülük 3 éve 8 %, vagyis minden 12. már külföldön élt.
FAZ
Jó pár évet a magyarországi leányvállalatnál húzott le az osztrák Erste Bank új igazgatósági elnöke, aki Andreas Treichl örökébe lépett. Bernhard Spaltnak ugyan volt ideje felkészülni a feladatra, hiszen másfél éve tudni lehetett, hogy ő lesz az utód, de helyzete cseppet sem könnyű, még akkor sem, ha az év elejétől az egyik legnagyobb pénzintézetet irányítja az EU keleti fertályán. Hiszen az egész ágazat szerkezetváltás előtt áll, részben a digitalizálás, részben a pénzügyi szolgáltatók mind erősebb konkurenciája miatt. Emellett a volt szocialista országokban számítani kell a konjunktúra lanyhulására, amiből az következik, hogy meg kell találni az egyensúlyt a növekedés és a kockázatvállalás megfelelő szintje között. (Több hiteltartalékot kell képezni.) De éppen ez a 40 éves Spalt erőssége, hiszen az eltelt évek során előbb Prágában elemezte a rossz hiteleket, majd ugyanezt tette Budapesten és Bukarestben. Egyébként a magyar Ersténél a kockázatokért felelős igazgató volt. Pontosan akkor, amikor a populista Orbán-kormány miatt a legnagyobb ellenszél fújt a külföldi bankok számára. Ennek a vége az lett, hogy a magyar állam 15 % erejéig társtulajdonosként beszállt az Erste Magyarországba. Az új vezérigazgató különben korábban a legnehezebb esetekkel foglalkozott. Mindig a vége felől közelíti meg a dolgot, a kockázatot azonban nem fenyegetésnek tekinti. Az észérvek dominálnak nála és a döntésekbe az elődjénél jobban bevonja a csapatot.
"SEMMI MÁST NEM AKARUNK, MINT TENNI A DOLGUNKAT”
MAGYAR NARANCS / SZÍNHÁZ
Szerző: CZENKLI DORKA
2020.03.15.
A Katona, az Örkény, a Radnóti és a Trafó vezetőit kérdeztük, mit gondolnak a kialakult fenntartói helyzetről, biztosítottnak látják-e az intézmények 2020-as működését.
Mikor tavaly december elején kiszivárgott a magyar kultúrafinanszírozás drasztikus központosításáról szóló törvényjavaslat, világossá vált, hogy a kultúrharc jegyében a kormány durván visszavesz a színházak és az önkormányzatok önállóságából, továbbá az új, ellenzéki főpolgármestert is sarokba szorítja.
Karácsony Gergely erre úgy reagált, hogy kiválasztott négy színházat, amelyeket fővárosi fenntartásba vett, azaz magára vette a budapesti önkormányzat a Katona, a Radnóti, a Trafó és az Örkény színház finanszírozását. Mint arról pár napja beszámoltunk, a négy intézmény "művészeti szabadságának megmentése" közel kétmilliárd forintba kerül, plusz ehhez jön majd még a Szabad Tér Színház dotálása, ha majd eldől, ki és milyen formában vezeti az intézményt.
Alkura kényszerülnek
A „nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért felelősséget vállaló” törvény, valamint a kormányzati nyomásgyakorlás miatt a főváros vezetése saját fenntartású intézményei sorsáról matekozott, egyeztetett, mire eldőlt, hogy egy színházat sem adnak át a kormánynak, minden fenntartói jog a fővárosnál marad, de több olyan intézmény lesz, amelyről az önkormányzat lényegében – egy esetleges eljövendő alku keretében – lemond.
Hisz' a törvénymódosítás következtében az illetékes miniszternek beleszólása lesz az igazgatók kinevezésébe, amennyiben egy intézmény állami finanszírozásban is részesül. Márpedig a főváros nem tud minden egyes színházat átvenni, sőt, akad jó pár, aminek a büdzséjét nagyobb részt a kormány állja, így ezeknél az intézményeknél a Katona, a Radnóti, az Örkény, a Trafó és a Szabad Tér Színház megmentése érdekében Karácsonyék kénytelenek lesznek engedni...
Szerző: CZENKLI DORKA
2020.03.15.
Mikor tavaly december elején kiszivárgott a magyar kultúrafinanszírozás drasztikus központosításáról szóló törvényjavaslat, világossá vált, hogy a kultúrharc jegyében a kormány durván visszavesz a színházak és az önkormányzatok önállóságából, továbbá az új, ellenzéki főpolgármestert is sarokba szorítja.
Karácsony Gergely erre úgy reagált, hogy kiválasztott négy színházat, amelyeket fővárosi fenntartásba vett, azaz magára vette a budapesti önkormányzat a Katona, a Radnóti, a Trafó és az Örkény színház finanszírozását. Mint arról pár napja beszámoltunk, a négy intézmény "művészeti szabadságának megmentése" közel kétmilliárd forintba kerül, plusz ehhez jön majd még a Szabad Tér Színház dotálása, ha majd eldől, ki és milyen formában vezeti az intézményt.
Alkura kényszerülnek
A „nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért felelősséget vállaló” törvény, valamint a kormányzati nyomásgyakorlás miatt a főváros vezetése saját fenntartású intézményei sorsáról matekozott, egyeztetett, mire eldőlt, hogy egy színházat sem adnak át a kormánynak, minden fenntartói jog a fővárosnál marad, de több olyan intézmény lesz, amelyről az önkormányzat lényegében – egy esetleges eljövendő alku keretében – lemond.
Hisz' a törvénymódosítás következtében az illetékes miniszternek beleszólása lesz az igazgatók kinevezésébe, amennyiben egy intézmény állami finanszírozásban is részesül. Márpedig a főváros nem tud minden egyes színházat átvenni, sőt, akad jó pár, aminek a büdzséjét nagyobb részt a kormány állja, így ezeknél az intézményeknél a Katona, a Radnóti, az Örkény, a Trafó és a Szabad Tér Színház megmentése érdekében Karácsonyék kénytelenek lesznek engedni...
ÉS AKKOR A KORMÁNY BELENGETTE, HOGY FÖLDBE ÁLLHAT A MAGYAR GAZDASÁG
HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.03.15.
Megjósolni is nehéz, mekkora károkat okoz a koronavírus-járvány a világ, Európa és Magyarország gazdaságának, mindenesetre a kormány már azzal számol, extrém esetben recesszió is lehet. A turizmus gyakorlatilag megszűnik Budapesten húsvétra, az olaszok hatalmas bajban vannak, és ha ez nem lenne elég, kitört egy évtizedek óta nem látott olajháború is. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Tovább terjed a koronavírus Európában és Magyarországon is, és egyelőre nem látni, hol lesz ennek a vége. A kormány rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet rendelt el az ország teljes területére. A járvány elleni védekezés eszközeit fél évig tilos lesz exportálni. A fuvarozók attól félnek, hogy összeomolhat az európai ellátás. A légiforgalom visszaesett, a Wizz Air úgy számol, hogy csak márciusban 40 millió euró kárt szenved el, és júliusra állhat vissza a normál üzem. A Munka törvénykönyve nem ismeri a karantén fogalmát, így aki a munkájával összefüggésben kerül zárlat alá, az 100 százalékos táppénzre számíthat. Az építőiparban a nagy projektek lehetnek a leginkább veszélyben. A boltokban nincs veszélyhelyzet, mégis tart a vásárlási láz, az üzletek hiába hangoztatják, hogy sok esetben teljesen fölösleges a felhalmozás...
Szerző: hvg.hu
2020.03.15.
Tovább terjed a koronavírus Európában és Magyarországon is, és egyelőre nem látni, hol lesz ennek a vége. A kormány rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet rendelt el az ország teljes területére. A járvány elleni védekezés eszközeit fél évig tilos lesz exportálni. A fuvarozók attól félnek, hogy összeomolhat az európai ellátás. A légiforgalom visszaesett, a Wizz Air úgy számol, hogy csak márciusban 40 millió euró kárt szenved el, és júliusra állhat vissza a normál üzem. A Munka törvénykönyve nem ismeri a karantén fogalmát, így aki a munkájával összefüggésben kerül zárlat alá, az 100 százalékos táppénzre számíthat. Az építőiparban a nagy projektek lehetnek a leginkább veszélyben. A boltokban nincs veszélyhelyzet, mégis tart a vásárlási láz, az üzletek hiába hangoztatják, hogy sok esetben teljesen fölösleges a felhalmozás...
AUTÓKON MILLIÓKAT, REPTÉREN MILLIÁRDOKAT BUKOTT AZ EGYIK LEGGAZDAGABB MAGYAR, DE NEM BÁNJA
G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2020.03.15.
„Te figyelj már, ez nagyon kockázatos. Ha tényleg annyira jó üzlet lenne, akkor a hollandok is belevágnának.” Így reagált Herdon István bankár ismerőse, amikor az ezredforduló körül keresett finanszírozást tervéhez, hogy területet vásárol a debreceni Határ úti ipari parkban, és saját kockázatára épít rá egy ipari-logisztikai csarnokot. Biztos volt ugyanis abban, hogy hamarosan jön majd egy cég, amelynek szüksége lesz rá. Noha nem sikerült megszereznie a bankhitelt, és az emlegetett hollandok sem adtak tőkét, tartalékai mozgósításával ő mégis belevágott, lerakva az alapvetően ma is ipari ingatlanok építtetésével és bérbe adásával foglalkozó debreceni Xanga csoport alapjait.
A mátészalkai születésű üzletember a debreceni egyetemen szerzett agrárközgazdász diplomát, és 1987-ben a Magyar Nemzeti Bankban kezdett dolgozni. Épp időben ahhoz, hogy jelen legyen a kétszintű bankrendszer létrehozásánál, így munkahelyváltás nélkül került át egy évvel később a Demján Sándor vezetése alatt létrejövő Magyar Hitel Bankhoz. Ott pár év alatt felügyelőbizottsági tag lett a budapesti központban, miközben Mátészalkán volt 1500 ügyfele...
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2020.03.15.
A mátészalkai születésű üzletember a debreceni egyetemen szerzett agrárközgazdász diplomát, és 1987-ben a Magyar Nemzeti Bankban kezdett dolgozni. Épp időben ahhoz, hogy jelen legyen a kétszintű bankrendszer létrehozásánál, így munkahelyváltás nélkül került át egy évvel később a Demján Sándor vezetése alatt létrejövő Magyar Hitel Bankhoz. Ott pár év alatt felügyelőbizottsági tag lett a budapesti központban, miközben Mátészalkán volt 1500 ügyfele...
NEMZETBIZTONSÁGI ÉRDEK
RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.03.10.
...itt van nekünk ez az egész egészségügyi társadalom, orvosostul, szakdolgozóstul, egyéb kórházi dolgozóstul és a többi. Azt kéri ezektől az emberektől most a kormány két tagja, Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós Emmi miniszter, hogy legyenek oly kedvesek és annak ellenére, hogy folyamatosan a szájukba szarnak, most érezzék át nagy hirtelen a nemzetbiztonság fontosságát. Azt kérik ugyanis az összes egészségügyben dolgozótól - az Operatív Törzs nevében - hogy“a járványhelyzet idejére szüneteltessék vagy halasszák későbbi időpontra külföldi utazásaikat saját maguk, családjuk és a betegek élete, biztonsága és egészsége érdekében…Kérjük őket, hogy maradjanak most itthon, és legyenek elérhetőek!”Amikor megláttam a felhívást, nem is tudtam hirtelen, hogy honnan kezdjem, annyira, de annyira pofátlan.
Talán a végéről közelítek, onnan, hogy az egészségügyi dolgozók egészsége nemzetbiztonsági érdek. Nem kívánom részletezni a gyászos statisztikákat az orvosok és más egészségügyi dolgozók halálozásával kapcsolatban, hiszen eddig sem volt fontos az a döntéshozók számára, hogy nagy részük a boldog nyugdíjas évekből vajmi keveset élvezhet.De talán az alapvető fontosságú, hogy most a NAGY JÁRVÁNY idején legalább az ellátóknak jusson elegendő és megfelelő védőeszköz.Mert amit most nagy csinnadrattával a háziorvosoknak a rendelkezésére bocsátanak, az nem megfelelő. Hiszen a sebészi maszk, amiből most a háziorvosok nagy kegyesen kaphatnak fejenként ötven darabot, az nem véd, az arra alkalmas, hogy a már megfertőzött beteg ne köpködje szanaszét a vírusait, de nem véd. Erre a feladatra FFP3 maszkokra lenne szükség, ezt azonban nem kaptak, annak ellenére nem, hogy a február eleji parlamenti meghallgatáson éppen a belügyminiszter úr ecsetelte, hogy milyen sokat legyártottak már a büntetésvégrehajtás intézményei.
Ha van, akkor hol van az a rengeteg mennyiség, amiről szó volt? Eladták más országoknak busás összegért, vagy az Operett Törzs operett szervezetének a raktáraiban porosodnak? Esetleg Kínához hasonlóan a politikusoknak osztották szét először az ellátók helyett? Miért nem kaptak már régen megfelelő felszerelést az üzemorvosok és a háziorvosi ügyeletek dolgozói? Hogyan legyen így nemzetbiztonsági érdek az egészségügyi dolgozók egészségügyi állapota?
Ha már ez úgy nem valósult eddig meg, hogy az a fizetésekben is meglátszódjon. Itt van egy januári rezidens bérlapja, ügyeletekkel, pluszmunkával kicsivel többet kap kézhez, mint a garantált bérminimum bruttó értéke...
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.03.10.
Talán a végéről közelítek, onnan, hogy az egészségügyi dolgozók egészsége nemzetbiztonsági érdek. Nem kívánom részletezni a gyászos statisztikákat az orvosok és más egészségügyi dolgozók halálozásával kapcsolatban, hiszen eddig sem volt fontos az a döntéshozók számára, hogy nagy részük a boldog nyugdíjas évekből vajmi keveset élvezhet.De talán az alapvető fontosságú, hogy most a NAGY JÁRVÁNY idején legalább az ellátóknak jusson elegendő és megfelelő védőeszköz.Mert amit most nagy csinnadrattával a háziorvosoknak a rendelkezésére bocsátanak, az nem megfelelő. Hiszen a sebészi maszk, amiből most a háziorvosok nagy kegyesen kaphatnak fejenként ötven darabot, az nem véd, az arra alkalmas, hogy a már megfertőzött beteg ne köpködje szanaszét a vírusait, de nem véd. Erre a feladatra FFP3 maszkokra lenne szükség, ezt azonban nem kaptak, annak ellenére nem, hogy a február eleji parlamenti meghallgatáson éppen a belügyminiszter úr ecsetelte, hogy milyen sokat legyártottak már a büntetésvégrehajtás intézményei.
Ha van, akkor hol van az a rengeteg mennyiség, amiről szó volt? Eladták más országoknak busás összegért, vagy az Operett Törzs operett szervezetének a raktáraiban porosodnak? Esetleg Kínához hasonlóan a politikusoknak osztották szét először az ellátók helyett? Miért nem kaptak már régen megfelelő felszerelést az üzemorvosok és a háziorvosi ügyeletek dolgozói? Hogyan legyen így nemzetbiztonsági érdek az egészségügyi dolgozók egészségügyi állapota?
Ha már ez úgy nem valósult eddig meg, hogy az a fizetésekben is meglátszódjon. Itt van egy januári rezidens bérlapja, ügyeletekkel, pluszmunkával kicsivel többet kap kézhez, mint a garantált bérminimum bruttó értéke...
LEHET, HOGY EZ A VÁLSÁG LESZ AZ, AMI ÁTALAKÍTJA A GLOBÁLIS GAZDASÁGI RENDSZERT
444.HU
Szerző: erdelyip
2020.03.15.
„A globalizációnak - bár egyre jobban látszottak már az ellentmondásai, a vele járó problémák - de összességében inkább pozitív hatásai voltak, viszont könnyen lehet, hogy ez a mostani válság lesz az utolsó csepp, és érdemben át fog alakulni a rendszer”
– erről Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke beszélt a 444-nek, amikor a koronavírus lehetséges gazdasági hatásairól kérdeztük. Szerinte a világban elterjedt hosszú beszállítói pályák (amikor Kínában gyártott alkatrészekből például Magyarországon szerelnek össze a Nyugati piacokra szánt termékeket) most megtörhetnek, és ez tartós változásokhoz is vezethet.
„A termelés, a technikai haladás is lelassulhat ebben a helyzetben”
– mondta Surányi, aki arra is emlékeztetett, hogy az uniós országok közül a magyar gazdaság a leginkább kitett a kínai beszállítóknak, így minket ez a hatás még súlyosabban érint.
Kínában tavaly év végén kezdett terjedni koronavírus, a hatóságok pedig, hogy lassítsák a járványt, január végén az ország több nagyvárosában vesztegzárat rendeltek el. A kínai ipar egy része teljesen leállt (az ennek nyomában csökkenő szennyezésről a NASA közölt pár megdöbbentő műholdképet), ennek pedig az egész világgazdaságra hatása van, mivel rengeteg terméket és még több alkatrészt ott állítanak elő, és szállítanak nyugatra...
Szerző: erdelyip
2020.03.15.
– erről Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke beszélt a 444-nek, amikor a koronavírus lehetséges gazdasági hatásairól kérdeztük. Szerinte a világban elterjedt hosszú beszállítói pályák (amikor Kínában gyártott alkatrészekből például Magyarországon szerelnek össze a Nyugati piacokra szánt termékeket) most megtörhetnek, és ez tartós változásokhoz is vezethet.
„A termelés, a technikai haladás is lelassulhat ebben a helyzetben”
– mondta Surányi, aki arra is emlékeztetett, hogy az uniós országok közül a magyar gazdaság a leginkább kitett a kínai beszállítóknak, így minket ez a hatás még súlyosabban érint.
Kínában tavaly év végén kezdett terjedni koronavírus, a hatóságok pedig, hogy lassítsák a járványt, január végén az ország több nagyvárosában vesztegzárat rendeltek el. A kínai ipar egy része teljesen leállt (az ennek nyomában csökkenő szennyezésről a NASA közölt pár megdöbbentő műholdképet), ennek pedig az egész világgazdaságra hatása van, mivel rengeteg terméket és még több alkatrészt ott állítanak elő, és szállítanak nyugatra...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)