Szerző: Szili
2020.03.13.
00:00:07 – főcím 00:00:33 – mutatom és mondom hol vagyok 00:02:25 – kalandos lerakodás 00:15:38 – lentről mutatom hol volt a lerakó 00:16:21 – vettem ruszlit 00:18:03 – nézzük meg a tengert, a
2020. március 13., péntek
RÁADÁS: NÉDMÁN HOL A LERAKÓM...SZILI FURGONNAL VLOG 137
YOUTUBE / SZILI FURGONNAL
Szerző: Szili
2020.03.13.
00:00:00 – ébredés a tengerparton (Cetraro)
00:00:07 – főcím 00:00:33 – mutatom és mondom hol vagyok 00:02:25 – kalandos lerakodás 00:15:38 – lentről mutatom hol volt a lerakó 00:16:21 – vettem ruszlit 00:18:03 – nézzük meg a tengert, a
Szerző: Szili
2020.03.13.
00:00:07 – főcím 00:00:33 – mutatom és mondom hol vagyok 00:02:25 – kalandos lerakodás 00:15:38 – lentről mutatom hol volt a lerakó 00:16:21 – vettem ruszlit 00:18:03 – nézzük meg a tengert, a
SZEMBEMENT A FIDESZ ORBÁN VIKTORRAL - MÉGIS BEZÁRHATJÁK AZ ISKOLÁKAT
HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.03.13.
...Komoly felháborodást okozott a miniszterelnök pénteki interjúja. Amellett, hogy azt állította, hogy a gyermekeket nem fertőzi meg a vírus, azt is mondta: ha bezárják az iskolát, az a tanév végét jelenti, a tanároknak fizetés nélküli szabadságra kell menni.
Az interjú után az ellenzéki pártok és a pedagógus szakma egyaránt reagáltak Orbán Viktor nyilatkozatára. Az interjút követően, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményben jelezte, nem fogadja el, hogy a tanárok nem kaphatnának juttatást az iskolabezárás idejére.
Az érdekvédők azzal sem értettek egyet, hogy az iskolabezárás feltétlenül a tanév végét jelentené, hiszen a köznevelésről szóló törvény, illetve az idei tanév rendjét szabályozó rendelet több lehetőséget is kínál az elmaradt tanítási napok pótlására. A törvény szerint, akár hatnapos is lehet egy tanítási hét, amikor pótolni lehet az elmaradt tananyagot.
A szakszervezet közleményében megismételte előző napi sajtótájékoztatóján elhangzott álláspontját, azaz az intézmények bezárása azért fontos, mert bár a fiatalok megbetegedési rátája alacsony, nagy veszélyt jelentenek vírushordozóként.
„RÁADÁSUL A PEDAGÓGUSOK ÉS OKTATÁSBAN DOLGOZÓK ÁTLAGOS ÉLETKORA MAGAS, 48-50 ÉV, AZ Ő VÉDELMÜK ÉRDEKÉBEN IS SZÜKSÉGES AZ INTÉZMÉNYEK MIELŐBBI BEZÁRÁSA."
Szerző: Hírklikk
2020.03.13.
Az interjú után az ellenzéki pártok és a pedagógus szakma egyaránt reagáltak Orbán Viktor nyilatkozatára. Az interjút követően, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményben jelezte, nem fogadja el, hogy a tanárok nem kaphatnának juttatást az iskolabezárás idejére.
Az érdekvédők azzal sem értettek egyet, hogy az iskolabezárás feltétlenül a tanév végét jelentené, hiszen a köznevelésről szóló törvény, illetve az idei tanév rendjét szabályozó rendelet több lehetőséget is kínál az elmaradt tanítási napok pótlására. A törvény szerint, akár hatnapos is lehet egy tanítási hét, amikor pótolni lehet az elmaradt tananyagot.
A szakszervezet közleményében megismételte előző napi sajtótájékoztatóján elhangzott álláspontját, azaz az intézmények bezárása azért fontos, mert bár a fiatalok megbetegedési rátája alacsony, nagy veszélyt jelentenek vírushordozóként.
„RÁADÁSUL A PEDAGÓGUSOK ÉS OKTATÁSBAN DOLGOZÓK ÁTLAGOS ÉLETKORA MAGAS, 48-50 ÉV, AZ Ő VÉDELMÜK ÉRDEKÉBEN IS SZÜKSÉGES AZ INTÉZMÉNYEK MIELŐBBI BEZÁRÁSA."
HADHÁZY: “A SZOCIÁLIS BOLTBAN ÖSSZEFUTOTTAM A STRÓMANNAL”
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.03.12.
Sok százmilliós közpénzes megrendelést kaptak sokszor telephely nélküli, kamu cégek – így foglalta össze a legújabb feltárt esetet a korrupciógyanús ügyeket bemutató sajtótájékoztató-sorozata mai rendezvényén Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő szerint a most bemutatott Nógrád megyei ügy során uniós támogatásokból finanszírozott építkezéseknél ugyanazt a néhány, gyakran telephely és bejelentett munkavállalók nélküli céget hívta meg ajánlattételre a környék több kistelepülése. Hadházy szerint ezt csak úgy lehet megvalósítani, “ha valaki központilag súgta a településeknek, hogy kit kell ajánlattételre hívni és kinek kell győznie.”
Hadházy szerint az irányított közbeszerzések, előre eldöntött nyertesek láthatóan nemcsak Simonka György vagy Boldog István körzetére jellemzők, ez a gyakorlat országszerte elterjedt. A képviselő az elmúlt hetekben Becsó Károly Fideszes országgyűlési képviselő Nógrád megyei körzetének EU-s közbeszerzéseit vizsgálta meg, és mint mondta “ijesztő hasonlóságot talált” az ott tapasztaltak, és az általa korábban feltárt mutyigyanús ügyek között.
A kifogásolható közbeszerzési gyakorlatban Hadházy szerint részt vett mások mellett a KELI-BAU Kft. is, amely az egyik körzetben 23-ból 17 önkormányzati beruházást megnyert 2017 óta. Ez a cég 2014-ig tisztán agrár profilú vállalkozás volt, telephelye Hadházy szerint “most is sokkal jobban hasonlít egy téesz majorságára, tehenek is vannak ott.”Hadházy szerint az irányított közbeszerzések, előre eldöntött nyertesek láthatóan nemcsak Simonka György vagy Boldog István körzetére jellemzők, ez a gyakorlat országszerte elterjedt. A képviselő az elmúlt hetekben Becsó Károly Fideszes országgyűlési képviselő Nógrád megyei körzetének EU-s közbeszerzéseit vizsgálta meg, és mint mondta “ijesztő hasonlóságot talált” az ott tapasztaltak, és az általa korábban feltárt mutyigyanús ügyek között.
A kifogásolható közbeszerzési gyakorlatban Hadházy szerint részt vett mások mellett a KELI-BAU Kft. is, amely az egyik körzetben 23-ból 17 önkormányzati beruházást megnyert 2017 óta. Ez a cég 2014-ig tisztán agrár profilú vállalkozás volt, telephelye Hadházy szerint “most is sokkal jobban hasonlít egy téesz majorságára, tehenek is vannak ott.”...
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.03.12.
Hadházy szerint az irányított közbeszerzések, előre eldöntött nyertesek láthatóan nemcsak Simonka György vagy Boldog István körzetére jellemzők, ez a gyakorlat országszerte elterjedt. A képviselő az elmúlt hetekben Becsó Károly Fideszes országgyűlési képviselő Nógrád megyei körzetének EU-s közbeszerzéseit vizsgálta meg, és mint mondta “ijesztő hasonlóságot talált” az ott tapasztaltak, és az általa korábban feltárt mutyigyanús ügyek között.
A kifogásolható közbeszerzési gyakorlatban Hadházy szerint részt vett mások mellett a KELI-BAU Kft. is, amely az egyik körzetben 23-ból 17 önkormányzati beruházást megnyert 2017 óta. Ez a cég 2014-ig tisztán agrár profilú vállalkozás volt, telephelye Hadházy szerint “most is sokkal jobban hasonlít egy téesz majorságára, tehenek is vannak ott.”Hadházy szerint az irányított közbeszerzések, előre eldöntött nyertesek láthatóan nemcsak Simonka György vagy Boldog István körzetére jellemzők, ez a gyakorlat országszerte elterjedt. A képviselő az elmúlt hetekben Becsó Károly Fideszes országgyűlési képviselő Nógrád megyei körzetének EU-s közbeszerzéseit vizsgálta meg, és mint mondta “ijesztő hasonlóságot talált” az ott tapasztaltak, és az általa korábban feltárt mutyigyanús ügyek között.
A kifogásolható közbeszerzési gyakorlatban Hadházy szerint részt vett mások mellett a KELI-BAU Kft. is, amely az egyik körzetben 23-ból 17 önkormányzati beruházást megnyert 2017 óta. Ez a cég 2014-ig tisztán agrár profilú vállalkozás volt, telephelye Hadházy szerint “most is sokkal jobban hasonlít egy téesz majorságára, tehenek is vannak ott.”...
ORVOSOKNAK NINCS VÉDŐFELSZERELÉSE, EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUSRA VAN PÉNZ
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.13.
A világjárvány kellős közepén tud rendkívüli intézkedéseket hozni az Orbán-rezsim, amely kormányhatározatban nyújt újabb kétmilliárd forintot a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Ez a gyorsaság nem látható a koronavírussal küzdő egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszerelésel való ellátásához. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra idén szeptember 13-20. között kerül sor, ha megtartják, mert a világjárvány nem megszűnőben, hanem erősödőben van. Normális ember már most lemondaná a szeptemberi tömegrendezvényt, nemhogy kétmilliárdot még belefektet egy olyan programba, amit a járvány kellős közepén nem is lehet megtartani.
A demagógia elkerülése mellett, mindenkinek eszébe jut, hogy amikor százezres megbetegedésekre lehet számítani egy lerobbant egészségügy mellett, akkor ez a kétmilliárd forint közpénz jobb helyre is mehetne, mint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Hacsak nem az a szándék, hogy a katolikus egyház ideológiai államaként is működő Orbán-rezsim jó előre elküldi ezt a pénzt az Esztergom Budapesti Főegyházmegye számlájára, hogy a pénzt mindenképpen megkapja az egyház, akár lesz kongresszus, akár nem. Visszafizetni már úgysem kell, azt pedig senki nem ellenőrzi, hogy mit és mennyit költöttel ebből a később törlendő eucharisztikus kongresszusra.
Mindennek semmi köze ahhoz, hogy a legutóbbi hasonló eseményt a holokauszt követte Budapesten, miután az ezeréves nagy magyar hazugságot, a “keresztény-nemzeti” identitást, a szentistváni állam eszméjét eősítette meg az akkor eucharisztikus világkongresszus. Ezúttal a közpénzekkel való pazarlásról, hűtlen kezelésről,az ideológiai propagandáról van szó, szemben a világjárvány teremtette szükség semmibevételével. A magyar egészségügyben dolgozók felszerelésének hiányát nem enyhítik, a szakmai szervezetet fenyegetik, magyar emberek egészségét és életét veszélyeztetik, miközben szórják a pénzt focira és az egyháznak.
Orbán maga mondta el, hogy a vészhelyzet nem néhány hétig és nem néhány hónapig tart, előre tudható, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust szeptemberben nem lehet megtartani, mert maga a kormány tiltotta be a száz főnél nagyobb tömeget mozgató rendezvényeket. A kétmilliárd forintból megfelelő maszkokat kellett volna vásárolni az orovosoknak, nővéreknek, háziorvosoknak, az eucharisztikus kongresszust pedig már most le kellett volna mondani, hogy ne emésszen feleslegesen tovább közpénzeket. Azt nem lehet tudni, hogy mire költötték el azt a 8,7 milliárd forintot, amit a járvány miatt különítettek el, mert arról egyetlen szót sem lehet hallani, a nyomát pedig az egészségügyben nem lehet látni. Ha még a világjárvány pénzét is ellopják, az a bűncselekményeik minősített esete...
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.13.
A demagógia elkerülése mellett, mindenkinek eszébe jut, hogy amikor százezres megbetegedésekre lehet számítani egy lerobbant egészségügy mellett, akkor ez a kétmilliárd forint közpénz jobb helyre is mehetne, mint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Hacsak nem az a szándék, hogy a katolikus egyház ideológiai államaként is működő Orbán-rezsim jó előre elküldi ezt a pénzt az Esztergom Budapesti Főegyházmegye számlájára, hogy a pénzt mindenképpen megkapja az egyház, akár lesz kongresszus, akár nem. Visszafizetni már úgysem kell, azt pedig senki nem ellenőrzi, hogy mit és mennyit költöttel ebből a később törlendő eucharisztikus kongresszusra.
Mindennek semmi köze ahhoz, hogy a legutóbbi hasonló eseményt a holokauszt követte Budapesten, miután az ezeréves nagy magyar hazugságot, a “keresztény-nemzeti” identitást, a szentistváni állam eszméjét eősítette meg az akkor eucharisztikus világkongresszus. Ezúttal a közpénzekkel való pazarlásról, hűtlen kezelésről,az ideológiai propagandáról van szó, szemben a világjárvány teremtette szükség semmibevételével. A magyar egészségügyben dolgozók felszerelésének hiányát nem enyhítik, a szakmai szervezetet fenyegetik, magyar emberek egészségét és életét veszélyeztetik, miközben szórják a pénzt focira és az egyháznak.
Orbán maga mondta el, hogy a vészhelyzet nem néhány hétig és nem néhány hónapig tart, előre tudható, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust szeptemberben nem lehet megtartani, mert maga a kormány tiltotta be a száz főnél nagyobb tömeget mozgató rendezvényeket. A kétmilliárd forintból megfelelő maszkokat kellett volna vásárolni az orovosoknak, nővéreknek, háziorvosoknak, az eucharisztikus kongresszust pedig már most le kellett volna mondani, hogy ne emésszen feleslegesen tovább közpénzeket. Azt nem lehet tudni, hogy mire költötték el azt a 8,7 milliárd forintot, amit a járvány miatt különítettek el, mert arról egyetlen szót sem lehet hallani, a nyomát pedig az egészségügyben nem lehet látni. Ha még a világjárvány pénzét is ellopják, az a bűncselekményeik minősített esete...
KAMPÓ
KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Elek
2020.03.13.
„Nom omne quod nitet aurum est”, vagyis „Nem igazi kipcsak, kinek nem csillan aranyér a segge lyukában”. A szöveg pontosságáért nem vállalok felelősséget, nyers kipcsak tájszólásban ezt dobta ki a gugli fordító.
Úgy adódott tehát, hogy valami vállalkozói évadnyitón sikerült ismét rászabadítani a mikrofont őfőméltóságos magasságunkra, és valami furcsa véletlen folytán nem is csavarta ki senki a kezéből.
Pedig mondott már őfényessége eddig is akkora bődületes marhaságokat, hogy épeszű embernek negatív szögbe állt a hátán a szőrzete. Ismét nem volt szerencsé(tlensége)m élőben hallgatni, így legalább maradt néhány nyugodt percem. Viszont az a néhány perces összefoglaló, amit a híradások normálisabbja leadott, így is bőven több volt a soknál. Legalábbis annyira, hogy leszűrjem a lényeget. Ha egyáltalán volt annak az újabb értelmetlen igehirdetésnek bármilyen lényege.
A turizmusnak tehát >kampó< ! Ezt ő mondta a saját szájával, nem én találtam ki, aranyozott betűkkel be lehet iktatni a többi aranyköpései közé. Merthogy volt még neki jónéhány az elmúlt évtizedekben, mind aranyból, némelyik még ma is fémlik.
A kampóról eddig nagyjából annyit tudtam, hogy amikor a hentespult előtt állok, azokon lógnak különféle állatok különféle alkatrészei. A kedves vásárló rámutat valamelyikre, a hentes pedig elképaesztő sebészi pontossággal odasuhint valami csatabárdszerű jatagánnal, a hüvelykujja mellett kb. 0,5 milliméterrel. Olyankor behunyom a szemem, és csak akkor nyitom ki, ha már hallom az ismerős szöveget: kicsit több lett, maradhat?
Szóval az ominózus expozéra térve, én ugyan nem láttam az illusztris társaságot, de őszintén remélem, hogy a vállalkozók gyöngye, a mangalicaszerelők bálványa is ott volt rögtön az első sorban, mert a kampó például a disznóölés egyik fontos kelléke. Továbbá úgy tudom, hogy a turizmusban is van kevéske érdekeltsége, ha már kampó lett. Köztünk maradjon, ha én most kutató virológus lennék, bizonyára hozzá fordultam volna tanácsért. Mit lehet tudni? Lehet, hogy fölényes mosollyal rögtön vágná is hozzám a vakcina képletét. Lehet, hogy az egész már akkor a kisujjában volt, amikor még a legelőn a lábujjai között kibuggyant a libafos.
Magastudású ember mélymagvas gondolatait magasan kell értékelni. Azonban mielőtt felsírnék álmomban a turizmus jövője miatt, mégiscsak feltenném a költői kérdést, hogy mi a búbánat retkes pimpójáért aggódik ez a drága jóember éppen a turizmusért? Azt eddig is tudtuk, hogy ő teljesen vagyontalan, az anyaszentegyház egere tőle kér szakmai tanácsot. Nemhogy szállodái meg wellness központjai nincsenek, de szó szerint egy szál trottyos nadrágja van, meg egy kockás boxeralsója, amiben csak akkor tárgyal az amcsi nagykövettel, ha éppen az óceán fölött repkednek egy luxusgépen. Sörre valója is csak akkor van csórikámnak, ha hétvégén visszaviszi az üres üveget. Világos ez mint néger segge az alagútban. A turizmusért meg aggódjon a bánat, az a Lőrinc testvér specialitása. Egyebek között. Meg persze a nemzeti vejkó hóbortja. Azok meg megélnek az adófizetők saját lábán. Majd összedugják szép okos fejüket, kisütnek valamit...
Szerző: Elek
2020.03.13.
Úgy adódott tehát, hogy valami vállalkozói évadnyitón sikerült ismét rászabadítani a mikrofont őfőméltóságos magasságunkra, és valami furcsa véletlen folytán nem is csavarta ki senki a kezéből.
Pedig mondott már őfényessége eddig is akkora bődületes marhaságokat, hogy épeszű embernek negatív szögbe állt a hátán a szőrzete. Ismét nem volt szerencsé(tlensége)m élőben hallgatni, így legalább maradt néhány nyugodt percem. Viszont az a néhány perces összefoglaló, amit a híradások normálisabbja leadott, így is bőven több volt a soknál. Legalábbis annyira, hogy leszűrjem a lényeget. Ha egyáltalán volt annak az újabb értelmetlen igehirdetésnek bármilyen lényege.
A turizmusnak tehát >kampó< ! Ezt ő mondta a saját szájával, nem én találtam ki, aranyozott betűkkel be lehet iktatni a többi aranyköpései közé. Merthogy volt még neki jónéhány az elmúlt évtizedekben, mind aranyból, némelyik még ma is fémlik.
A kampóról eddig nagyjából annyit tudtam, hogy amikor a hentespult előtt állok, azokon lógnak különféle állatok különféle alkatrészei. A kedves vásárló rámutat valamelyikre, a hentes pedig elképaesztő sebészi pontossággal odasuhint valami csatabárdszerű jatagánnal, a hüvelykujja mellett kb. 0,5 milliméterrel. Olyankor behunyom a szemem, és csak akkor nyitom ki, ha már hallom az ismerős szöveget: kicsit több lett, maradhat?
Szóval az ominózus expozéra térve, én ugyan nem láttam az illusztris társaságot, de őszintén remélem, hogy a vállalkozók gyöngye, a mangalicaszerelők bálványa is ott volt rögtön az első sorban, mert a kampó például a disznóölés egyik fontos kelléke. Továbbá úgy tudom, hogy a turizmusban is van kevéske érdekeltsége, ha már kampó lett. Köztünk maradjon, ha én most kutató virológus lennék, bizonyára hozzá fordultam volna tanácsért. Mit lehet tudni? Lehet, hogy fölényes mosollyal rögtön vágná is hozzám a vakcina képletét. Lehet, hogy az egész már akkor a kisujjában volt, amikor még a legelőn a lábujjai között kibuggyant a libafos.
Magastudású ember mélymagvas gondolatait magasan kell értékelni. Azonban mielőtt felsírnék álmomban a turizmus jövője miatt, mégiscsak feltenném a költői kérdést, hogy mi a búbánat retkes pimpójáért aggódik ez a drága jóember éppen a turizmusért? Azt eddig is tudtuk, hogy ő teljesen vagyontalan, az anyaszentegyház egere tőle kér szakmai tanácsot. Nemhogy szállodái meg wellness központjai nincsenek, de szó szerint egy szál trottyos nadrágja van, meg egy kockás boxeralsója, amiben csak akkor tárgyal az amcsi nagykövettel, ha éppen az óceán fölött repkednek egy luxusgépen. Sörre valója is csak akkor van csórikámnak, ha hétvégén visszaviszi az üres üveget. Világos ez mint néger segge az alagútban. A turizmusért meg aggódjon a bánat, az a Lőrinc testvér specialitása. Egyebek között. Meg persze a nemzeti vejkó hóbortja. Azok meg megélnek az adófizetők saját lábán. Majd összedugják szép okos fejüket, kisütnek valamit...
NEM NAGYON VANNAK ÉRVEK AZ ISKOLÁK NYITVATARTÁSA MELLETT, DE MI JÖN A BEZÁRÁS UTÁN?
HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: JOÓ HAJNALKA
2020.03.13.
A szülőktől a pedagógusokon át egyre többen, egyre hangosabban követelik a kormánytól az általános- és középiskolák bezárását, a kormány viszont ebben is a már számtalanszor tapasztalt "széllel szemben" politikát vitt annak ellenére, hogy a környező országok közül már azok meglépték, ahol a magyarnál kevesebb fertőzött van. Most ez változott meg.
Akár hétfőtől bezárhatnak az iskolák, miután a hét parlamenti frakció péntek délutáni egyeztetésén minden képviselőcsoport – a Fidesz és a KDNP is - azt javasolta a kormánynak, hogy hétfőtől rendeljen el szünetet az oktatási intézményekben. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy 24 órán belül megszületik az erről szóló döntés.
A lépés napok óta tartó vitának vethet véget, amely a védőfelszerelések hiánya miatti aggodalmon túl alighanem a legtöbbeket foglalkoztató kérdés volt ma Magyarországon a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatban. Megosztónak viszont csak nagyon kis mértékben megosztó: a véleményüket bármilyen platformon megjelenítők közül nagyjából kilencven százaléka képviseli azt, hogy az iskolákat be kell (sőt, már réges régen be kellett volna) zárni, és csak a nagyjából 10 százaléknyi kisebbség mondja azt, hogy nem...
Szerző: JOÓ HAJNALKA
2020.03.13.
Akár hétfőtől bezárhatnak az iskolák, miután a hét parlamenti frakció péntek délutáni egyeztetésén minden képviselőcsoport – a Fidesz és a KDNP is - azt javasolta a kormánynak, hogy hétfőtől rendeljen el szünetet az oktatási intézményekben. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy 24 órán belül megszületik az erről szóló döntés.
A lépés napok óta tartó vitának vethet véget, amely a védőfelszerelések hiánya miatti aggodalmon túl alighanem a legtöbbeket foglalkoztató kérdés volt ma Magyarországon a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatban. Megosztónak viszont csak nagyon kis mértékben megosztó: a véleményüket bármilyen platformon megjelenítők közül nagyjából kilencven százaléka képviseli azt, hogy az iskolákat be kell (sőt, már réges régen be kellett volna) zárni, és csak a nagyjából 10 százaléknyi kisebbség mondja azt, hogy nem...
ORBÁN A RÁDIÓBAN HAZUDOZIK, USZÍT, MIKÖZBEN AZ EGÉSZSÉGÜGY VÉDTELEN
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.13.
Nemhogy a lakosságnak, az egészségügyben dolgozóknak sincs elég védőfelszerelése a koronavírussal szemben, miközben Orbán és ún. kormányzata észak-koreai típusú propagandát folytat arról, hogy minden a legnagyobb rendben van, elég az ember és rendelkezésre áll a felszerelés. Ezt a Magyar Orvosi Kamara is cáfolta, a tények közlése miatt nemzetellenes árulással vádolta meg az emberminiszter a szakmai szervezetet. A vidéki kórházak orvosai pedig név nélkül azt üzenték az Orbán-banda hazugságaira, hogy “kinyalhatják”.
Orbán hazugságaival szemben a valóság az, hogy Magyarországon nem állnak rendelkezésre azok a szükséges eszközök, amelyek az orvosok, ápolók, nővérek biztonságát szavatolhatnák egy koronavírusos betegekkel való találkozáskor. Ez egyrészt szakmaiatlan, másrészt felelőtlenség az egészségügyi dolgozókkal szemben, akik a járvány elleni harc frontvonalában megfelelő védőfelszerelés nélkül kénytelenek végezni a munkájukat, másrészt a vírus terjedését segíti elő, mert az egészségügyi dolgozók maguk is a vírus terjesztői lesznek, és beláthatatlan következményekkel jár, ha kidőlnek.
Márpedig akinek pozitív a tesztje, karanténba kényszerül, ami a háziorvosi ellátás teljes összeomlásához vezethet, mivel a háziorvosok fertőződhetnek meg legelőször, és nincs aki helyettesítse őket. Orbán a futballstadionokra és az ostoba fegyvervásárlásokra költötte az adófizetők százmilliárdjait, a magyar egészségügyet lerohasztotta, aki még nem menekült külföldre, az egy felszerelés nélküli, forráshiányos, a legalapvetőbb feltételek hiányával küszködő egészségügyi hálózatban, megfelelő védőfelszerelés nélkül várja a világjárvány rohamát.
Normális országban minimum ilyenkor megbukik akármilyen hazug, populista és nacionalista rezsim, mert Orbán kivéreztette az egészségügyet, és magyar emberek százezreinek életét veszélyezteti. De nem vonja ezért felelősségre senki, hanem a propagandarádióban uszíthat továbbra is a menekültek ellen, azt állítva, hogy az ő szélsőjobboldali, fasiszta menekültellenes propagandája a vírusellenes fellépést is magában foglalta, mintha a menekülteknek és a bevándorlásnak bármi köze lenne a koronavírus terjedéséhez. Jellemzően turisták, üzletemberek, diákok terjesztették el a vírust, nem bevándorlók és menekültek...
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.13.
Orbán hazugságaival szemben a valóság az, hogy Magyarországon nem állnak rendelkezésre azok a szükséges eszközök, amelyek az orvosok, ápolók, nővérek biztonságát szavatolhatnák egy koronavírusos betegekkel való találkozáskor. Ez egyrészt szakmaiatlan, másrészt felelőtlenség az egészségügyi dolgozókkal szemben, akik a járvány elleni harc frontvonalában megfelelő védőfelszerelés nélkül kénytelenek végezni a munkájukat, másrészt a vírus terjedését segíti elő, mert az egészségügyi dolgozók maguk is a vírus terjesztői lesznek, és beláthatatlan következményekkel jár, ha kidőlnek.
Márpedig akinek pozitív a tesztje, karanténba kényszerül, ami a háziorvosi ellátás teljes összeomlásához vezethet, mivel a háziorvosok fertőződhetnek meg legelőször, és nincs aki helyettesítse őket. Orbán a futballstadionokra és az ostoba fegyvervásárlásokra költötte az adófizetők százmilliárdjait, a magyar egészségügyet lerohasztotta, aki még nem menekült külföldre, az egy felszerelés nélküli, forráshiányos, a legalapvetőbb feltételek hiányával küszködő egészségügyi hálózatban, megfelelő védőfelszerelés nélkül várja a világjárvány rohamát.
Normális országban minimum ilyenkor megbukik akármilyen hazug, populista és nacionalista rezsim, mert Orbán kivéreztette az egészségügyet, és magyar emberek százezreinek életét veszélyezteti. De nem vonja ezért felelősségre senki, hanem a propagandarádióban uszíthat továbbra is a menekültek ellen, azt állítva, hogy az ő szélsőjobboldali, fasiszta menekültellenes propagandája a vírusellenes fellépést is magában foglalta, mintha a menekülteknek és a bevándorlásnak bármi köze lenne a koronavírus terjedéséhez. Jellemzően turisták, üzletemberek, diákok terjesztették el a vírust, nem bevándorlók és menekültek...
HAZAZAVARJÁK AZ EMBEREKET A NAGY MAGYAR CÉGEK, ELHOZTA A HOME OFFICE-T A KORONAVÍRUS
G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.03.13.
Sorban küldik távmunkára az alkalmazottaikat azok a magyarországi cégek, amelyek ezt megtehetik. Közel egy tucat olyan vállalatról hallottuk, amely már tegnap tesztelte, vagy ma, esetleg hétfőn fogja, hogyan működik, ha munkavállalóik otthonról dolgoznak, köztük olyan nagyvállalatok, mint a Mol vagy a Magyar Telekom. Sok más cégnél pedig azt jelezték lapunknak, hogy készenlétben vannak, és bármikor bevezethetik a home office-t. Ez elég komoly fordulat, hiszen a szolgáltató szektortól ugyan eddig sem volt teljesen idegen a távmunka, összességében azért kevesen éltek vele, és rengeteg ellenérzés volt az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban.
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.03.13.
Tesztelik, hogy bírják-e a rendszerek
Már két hete írtunk róla, hogy a koronavírus-járvány eredményezhet ilyen változást, de akkor még sokkal enyhébb intézkedéseket hoztak a vállalatok, olyanokat, amelyek főleg a külföldi utakat vagy a külföldről hazaérkező munkatársakat érintették. Pont azon a héten jelent meg a statisztikai hivatalnak is egy kutatása a témában, amiből kiderült, hogy 2018 első negyedévében az alkalmazottak mindössze 3,7 százaléka dolgozott így, és akik nem próbálták, azok sokkal bizalmatlanabbak voltak a home office-szal szemben..
Már két hete írtunk róla, hogy a koronavírus-járvány eredményezhet ilyen változást, de akkor még sokkal enyhébb intézkedéseket hoztak a vállalatok, olyanokat, amelyek főleg a külföldi utakat vagy a külföldről hazaérkező munkatársakat érintették. Pont azon a héten jelent meg a statisztikai hivatalnak is egy kutatása a témában, amiből kiderült, hogy 2018 első negyedévében az alkalmazottak mindössze 3,7 százaléka dolgozott így, és akik nem próbálták, azok sokkal bizalmatlanabbak voltak a home office-szal szemben..
PIKÓ A SZEREN – NEM LETT NAGYOBB AZ ARCA, PEDIG MÁR POLGÁRMESTER
168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.03.13.
Mondják, sosem lett volna polgármester, ha bármelyik politikai párt cseppnyi győzelmi esélyt lát a VIII. kerületben. De mivel Józsefváros fideszes örökbirtoknak látszott (egy évvel korábban az időközi választáson az ellenzéki jelölt 37 százalékot szerzett), azt mondták, jöjjön egy civil, egy újságíró, momentumos színekben, szolid ellenzéki háttértámogatás mellett. Elképesztő hajrával Pikó András csapata végül is átvitte a lécet. Pikó a legkevésbé sem mondható a NER dédelgetett kedvencének. Karácsony főpolgármester mellett a Fidesz lejárató akcióinak első számú kiszemeltje.
A Pikó név (és a fénykép) feltűnt a Wikipédia nevű közösségi világenciklopédia felületén mint „magyar újságíró és polgármester”. Lényeges, hogy a két főnév közül melyik áll elöl? Ma is negyed ötkor ébred, mint klubrádiósként? Böngészi a netet, vadássza a híreket? Ki lehet-e az újságírásból jönni?
Túl vagyok ezen, egy korszak véget ért. Szép lassan elfeledkezem az újságírásról, és helyébe kerül a politika, a polgármesterség napi rutinja. Ahhoz nem kell ennyire korán kelni.
Mikortól lesz életforma a politika? Észre lehet venni?
Amikor elkezdtem, volt egy magamnak tett vállalásom: addig leszek politikus, ameddig önazonos tudok maradni. Ezért mindennap meg kell dolgozni, mert a hivatal vezetése, a politika csinálása észrevétlenül alakít, helyez nyomás alá. Huszonnégymilliárdos költségvetést kell összepakolni, erőforrásokat kell rendszerbe foglalni. Normális, ha ez átalakítja az embert, de ha nem őrzöm meg a lényeget civil évtizedeimből, nem tudok új megoldásokat találni.
Huszonnégyezermillió soknak tűnik. De tudjuk, ez egy szegény kerület. Huszonnégymilliárd nem is olyan sok.
De nem is olyan kevés. Igaz, ez az összeg túlnyomó részben le van kötve, így a szűk mozgástér frusztráló, az viszont euforikus élmény, amikor a költségvetés tervezésekor egy fontos közérdekű célra mégis megteremtjük a fedezetet...
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.03.13.
A Pikó név (és a fénykép) feltűnt a Wikipédia nevű közösségi világenciklopédia felületén mint „magyar újságíró és polgármester”. Lényeges, hogy a két főnév közül melyik áll elöl? Ma is negyed ötkor ébred, mint klubrádiósként? Böngészi a netet, vadássza a híreket? Ki lehet-e az újságírásból jönni?
Túl vagyok ezen, egy korszak véget ért. Szép lassan elfeledkezem az újságírásról, és helyébe kerül a politika, a polgármesterség napi rutinja. Ahhoz nem kell ennyire korán kelni.
Mikortól lesz életforma a politika? Észre lehet venni?
Amikor elkezdtem, volt egy magamnak tett vállalásom: addig leszek politikus, ameddig önazonos tudok maradni. Ezért mindennap meg kell dolgozni, mert a hivatal vezetése, a politika csinálása észrevétlenül alakít, helyez nyomás alá. Huszonnégymilliárdos költségvetést kell összepakolni, erőforrásokat kell rendszerbe foglalni. Normális, ha ez átalakítja az embert, de ha nem őrzöm meg a lényeget civil évtizedeimből, nem tudok új megoldásokat találni.
Huszonnégyezermillió soknak tűnik. De tudjuk, ez egy szegény kerület. Huszonnégymilliárd nem is olyan sok.
De nem is olyan kevés. Igaz, ez az összeg túlnyomó részben le van kötve, így a szűk mozgástér frusztráló, az viszont euforikus élmény, amikor a költségvetés tervezésekor egy fontos közérdekű célra mégis megteremtjük a fedezetet...
TARTALÉKOK NÉLKÜL NÉZ SZEMBE AZ ELEVE KIFACSART MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A KORONAVÍRUSSAL
444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2020.03.13.
„Nem kell félni, itt vagyunk, eltökéltek vagyunk, végezzük a dolgunkat. De a tegnapi orvosellenes EMMI-nyilatkozat után csak annyit tudtunk reagálni, hogy kinyalhatják” - mondta egy vidéki intenzív osztály orvosa, mikor arról kérdeztük, mit üzenne a kormánynak a koronavírus-helyzettel kapcsolatban. Az általunk megkérdezett orvosok mindannyian arról számoltak be, hogy nem kapnak elegendő számú és minőségű védőfelszerelést a fertőzés ellen. „Az Orvosi Kamara még enyhén fogalmazott” - mondták többen is a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai és csütörtöki közleményeiről, amikben arról számoltak be, hogy sok helyen nem állnak rendelkezésre azok a szükséges eszközök, amelyek az orvosok, ápolók, nővérek biztonságát szavatolhatnák egy koronavírusos beteggel való találkozáskor...
Ezekre reagált a kormány úgy, hogy közveszélyokozással és pánikkeltéssel vádolta a MOK-ot, Káslerék szerint ugyanis a kormány igenis megfelelő védőfelszereléseket biztosít. A 444 által megkérdezett orvosok szerint azonban távolról sem ez a helyzet.
„Sima maszkban dolgozunk, az semmit nem véd, ha esetleg koronavírusos a beteg, akit ellátok” - mondta egy szombathelyi, alapellátásban dolgozó fogorvos. „Ami ér is valamit, az az úgynevezett FFP-maszk, na abból kettőt kaptunk, az ügyeletre, miközben 18-an vagyunk. Jeleztük, hogy több maszk kellene, de a szombathelyi ellátó egyszerűen közölte, hogy nincsen.”
Különösen rossz a helyzet a háziorvosoknál, akiknek hatalmas szerepe lenne az ellátásban és a fertőzések észlelésében, de azon túl, hogy nem kapnak megfelelő védőfelszerelést, a többségük a koronavírus szempontjából még a különösen veszélyeztetett kategóriába is esik, hiszen idősek. Az állami adatok alapján a magyar háziorvosok átlagéletkora a 60 évet közelíti, és bizonyos körzetekben még 80 fölötti háziorvosok is praktizálnak. Nélkülük nem lenne ellátás...
Szerző: SARKADI ZSOLT
2020.03.13.
Ezekre reagált a kormány úgy, hogy közveszélyokozással és pánikkeltéssel vádolta a MOK-ot, Káslerék szerint ugyanis a kormány igenis megfelelő védőfelszereléseket biztosít. A 444 által megkérdezett orvosok szerint azonban távolról sem ez a helyzet.
„Sima maszkban dolgozunk, az semmit nem véd, ha esetleg koronavírusos a beteg, akit ellátok” - mondta egy szombathelyi, alapellátásban dolgozó fogorvos. „Ami ér is valamit, az az úgynevezett FFP-maszk, na abból kettőt kaptunk, az ügyeletre, miközben 18-an vagyunk. Jeleztük, hogy több maszk kellene, de a szombathelyi ellátó egyszerűen közölte, hogy nincsen.”
Különösen rossz a helyzet a háziorvosoknál, akiknek hatalmas szerepe lenne az ellátásban és a fertőzések észlelésében, de azon túl, hogy nem kapnak megfelelő védőfelszerelést, a többségük a koronavírus szempontjából még a különösen veszélyeztetett kategóriába is esik, hiszen idősek. Az állami adatok alapján a magyar háziorvosok átlagéletkora a 60 évet közelíti, és bizonyos körzetekben még 80 fölötti háziorvosok is praktizálnak. Nélkülük nem lenne ellátás...
TEGNAP A SZÍNÉSZEK MÁR ARRÓL BESZÉLTEK, KI MEGY EL TAKARÍTANI
24.HU
Szerző: FUCHS MÁTÉ, SZÁSZ ZSÓFIA
2020.03.13.
A szerdán elrendelt veszélyhelyzet keretében megtiltották a 100 fő fölötti zárt téri rendezvényeket, így a színházak többségében is elmaradnak az előadások. Az Örkényben a próbákat is lefújták, Mácsai Pál igazgató szerint a színpad kiemelt fertőzésveszéllyel járó hely, ha viszont a Rómeót játszó színész nem öleli meg a Júliát játszó színésznőt, akkor nincs értelme próbálni. A Katonában egyelőre két hétre álltak le, az igazgató Máté Gábor még gondolni sem akar rá, mit jelentene, ha minden jegyet vissza kellene váltaniuk. Az RS9 Színházat vezető Lábán Katalin szerint előfordulhat, hogy a színészeik egy részének a színházban kell majd aludniuk, mert nem fogják tudni fizetni az albérletüket...
Szerző: FUCHS MÁTÉ, SZÁSZ ZSÓFIA
2020.03.13.
A szerdán elrendelt veszélyhelyzet keretében megtiltották a 100 fő fölötti zárt téri rendezvényeket, így a színházak többségében is elmaradnak az előadások. Az Örkényben a próbákat is lefújták, Mácsai Pál igazgató szerint a színpad kiemelt fertőzésveszéllyel járó hely, ha viszont a Rómeót játszó színész nem öleli meg a Júliát játszó színésznőt, akkor nincs értelme próbálni. A Katonában egyelőre két hétre álltak le, az igazgató Máté Gábor még gondolni sem akar rá, mit jelentene, ha minden jegyet vissza kellene váltaniuk. Az RS9 Színházat vezető Lábán Katalin szerint előfordulhat, hogy a színészeik egy részének a színházban kell majd aludniuk, mert nem fogják tudni fizetni az albérletüket...
AZ ESZENYI-ÜGYRŐL: NINCS OLYAN, HOGY BÁRMI FONTOSABB, MINT AZ EMBERI MÉLTÓSÁG
MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.03.13.
...Lehet Eszenyi Enikő büszke az elmúlt években sikerre vitt darabok, és a színház kifelé sugárzott képe miatt. Ám ha azt is figyelembe vesszük, hogy színházának dolgozói szinte egyöntetűen szavaztak ellene, akkor azért felmerül a kérdés, hogy milyen minőségi munkát tud végezni vezetőként? Akkor mennyire vállalható az az érv, hogy a színház érdekei az elsődlegesek?
És persze tegye fel magának mindenki a kérdést: ha beül egy színházba, tudván tudva, hogy egy olyan munkafolyamat végeredményeként élvezhet egy darabot, aminek során a színészeket és más dolgozókat megalázták, verbálisan vagy akár fizikailag bántalmazták, vagy akár szexuálisan zaklatták,
mennyire fogja élvezni a műalkotást?
Persze, érdemes itt visszaidézni, hogy az azóta elhunyt Marton Lászlót újra színpad közelébe engedték némi „pihenőidő” után, a Tartuffe bemutatója közönségsiker volt, nem is tiltakozott ellene senki.
Csakhogy hiába vágnak vissza azzal a színházi világ prominens alakjai, hogy szeretik a színházukat, az életük az alkotás, a legjobbat akarják kihozni a darabból, miegyéb, blablabla, a nap végén azért a lényeg az marad: saját szenvedélyük, a valamiféle hamis művészi illúzióba csomagolt agresszió, amivel közösségüket dirigálják, felülírja az emberiesség legalapvetőbb értékeit, és ha ennél konkrétabban nézzük, némelyik konkrét bűncselekményként is értelmezhető.
Ezt leönteni a MŰVÉSZET mázával nem más, mint gyalázatos hazugság, önmaguk szánalmas mentegetése, a felelősség hárítása (többek közt a nézőkre, akik megveszik a jegyet, magyarán fizetnek azért, hogy ezek a vezetők büntetlenül garázdálkodhassanak).
Vajon mindazok, akik hatalmas bátorságról tanúbizonyságot téve névvel-arccal kiálltak, hogy elmondják a saját történetüket Eszenyivel, mennyire mernek aludni?
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.03.13.
És persze tegye fel magának mindenki a kérdést: ha beül egy színházba, tudván tudva, hogy egy olyan munkafolyamat végeredményeként élvezhet egy darabot, aminek során a színészeket és más dolgozókat megalázták, verbálisan vagy akár fizikailag bántalmazták, vagy akár szexuálisan zaklatták,
mennyire fogja élvezni a műalkotást?
Persze, érdemes itt visszaidézni, hogy az azóta elhunyt Marton Lászlót újra színpad közelébe engedték némi „pihenőidő” után, a Tartuffe bemutatója közönségsiker volt, nem is tiltakozott ellene senki.
Csakhogy hiába vágnak vissza azzal a színházi világ prominens alakjai, hogy szeretik a színházukat, az életük az alkotás, a legjobbat akarják kihozni a darabból, miegyéb, blablabla, a nap végén azért a lényeg az marad: saját szenvedélyük, a valamiféle hamis művészi illúzióba csomagolt agresszió, amivel közösségüket dirigálják, felülírja az emberiesség legalapvetőbb értékeit, és ha ennél konkrétabban nézzük, némelyik konkrét bűncselekményként is értelmezhető.
Ezt leönteni a MŰVÉSZET mázával nem más, mint gyalázatos hazugság, önmaguk szánalmas mentegetése, a felelősség hárítása (többek közt a nézőkre, akik megveszik a jegyet, magyarán fizetnek azért, hogy ezek a vezetők büntetlenül garázdálkodhassanak).
Ám a vezetői hatalommal való bármilyen visszaélés elfogadhatatlan nem csak az autógyárban és a buszsofőröknél, de a színházban is. Sőt.
A színházban, ahol a színészek a testükkel dolgoznak, az a munkaeszközük, ahol nagy mentális terhelésnek vannak kitéve, hatványozottan fontos lenne, hogy sem verbális, sem másmilyen abúzus ne érje őket. Ez lenne a minimum.
Eszenyi Enikő, aki éppen körbehaknizza a sajtót, de érdemben nem reagál a vádakra, az imént azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy jól alszik, mert tiszta a lelkiismerete.
A színházban, ahol a színészek a testükkel dolgoznak, az a munkaeszközük, ahol nagy mentális terhelésnek vannak kitéve, hatványozottan fontos lenne, hogy sem verbális, sem másmilyen abúzus ne érje őket. Ez lenne a minimum.
Eszenyi Enikő, aki éppen körbehaknizza a sajtót, de érdemben nem reagál a vádakra, az imént azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy jól alszik, mert tiszta a lelkiismerete.
Vajon mindazok, akik hatalmas bátorságról tanúbizonyságot téve névvel-arccal kiálltak, hogy elmondják a saját történetüket Eszenyivel, mennyire mernek aludni?
LEGALÁBB VÍRUS IDEJÉN FELEJTSÉK MÁR EL A HERGELŐ POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓT!
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.03.13.
Orbán Viktor szereti hangoztatni, hogy háború van. Most tényleg, csakhogy nem Brüsszel elleni, meg Soros elleni propaganda-(ál)háború, hanem igazi. Víruscsata, amelynek megnyeréséhez, tetszik, nem tetszik, át kell alakítani a döntési rendszert. A jelenleginél sokkal gyorsabb helyi reagálásra van szükség. A Szent János Kórházban ápolt vírusfertőzött ugyanis a rendszer számos működési hibáját egyszerre tükrözi. Nemzeti összefogás kell – ilyenkor nem lenne szabad például fizetés nélküli szabadsággal fenyegetni a legnagyobb értelmiségi csoportot, a tanárokat. Legyen a vírus első (és utolsó) áldozata a gátlástalan politikai kommunikáció! De 100 százalékos halálozási rátával, ha kérhetjük. Vélemény.
Veszélyhelyzet. Ezt hirdetett a kormány, és is úgy kell viselkedni. Kellene. Nemcsak a lakosságnak: a hatóságoknak is. Azonnali reagálásra van szükség, a Szent János Kórházban kezelt tüdőgyulladásos beteg példája ugyanis megmutatta, hogy a „szegényegészségügy-modell” nem működik vészhelyzet idején. A Toldy Gimnáziumba járó diák megbetegedő szülőjének esete egyúttal rámutatott arra is, hogy az ostoba, központosított bürokratikus rend milyen kárt okozhat az iskolaügyben veszélyhelyzet idején.
Tüdőgyulladásos betegnél nincs automatikus vírusszűrés? Tüdőgyulladásos beteget ellátóknak nincs védőruha? Vírusfertőzöttek közvetlen családtagjait nem szűrik le rögtön? Nem rendelnek el azonnali helyi iskolai zárlatot? És közben azon vitázik a fél ország, hogy be kell-e záratni az összes hazai iskolát?
A miniszterelnök pedig fizetésnélküli szabadságot helyez kilátásba egy országos iskolai zárlat esetén minden pedagógusnak? Lassítsunk. Nem jó irányba rohanunk! ...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.03.13.
Veszélyhelyzet. Ezt hirdetett a kormány, és is úgy kell viselkedni. Kellene. Nemcsak a lakosságnak: a hatóságoknak is. Azonnali reagálásra van szükség, a Szent János Kórházban kezelt tüdőgyulladásos beteg példája ugyanis megmutatta, hogy a „szegényegészségügy-modell” nem működik vészhelyzet idején. A Toldy Gimnáziumba járó diák megbetegedő szülőjének esete egyúttal rámutatott arra is, hogy az ostoba, központosított bürokratikus rend milyen kárt okozhat az iskolaügyben veszélyhelyzet idején.
Tüdőgyulladásos betegnél nincs automatikus vírusszűrés? Tüdőgyulladásos beteget ellátóknak nincs védőruha? Vírusfertőzöttek közvetlen családtagjait nem szűrik le rögtön? Nem rendelnek el azonnali helyi iskolai zárlatot? És közben azon vitázik a fél ország, hogy be kell-e záratni az összes hazai iskolát?
A miniszterelnök pedig fizetésnélküli szabadságot helyez kilátásba egy országos iskolai zárlat esetén minden pedagógusnak? Lassítsunk. Nem jó irányba rohanunk! ...
JÁRVÁNY IDEJÉRE...
KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2020.03.13.
Néhány felvetés járvány idejére, elsősorban a hozzám hasonló 70+-os, veszélyeztetett korosztálynak.
Szerző: RÁTESI MARGIT
2020.03.13.
1. Ha nem dolgozunk – nem vagyunk orvosok, ápolók, mentősök stb. – maradjunk otthon a hátsónkon.
2. Ne riogassuk ismerőseinket, aktív hozzátartozóinkat olyasmikkel, hogy: a szomszédasszony látta, hogy a veje öccse a saját fülével hallotta, hogy miféle szörnyűségek történnek a közelben és a távolban.
3. Mondjunk le átmenetileg az olyan múlhatatlanul szükséges, megszokott dolgaink beszerzéséről –és ennek hiányával a hozzátartozóink fülét se rágjuk -, mint például az almazöld, ovális kuruttyin. Átmenetileg megteszi a fehér, négyszögletes is. Bár ki tudja? Lehet, hogy rájövünk, egyáltalán nincs szükségünk kuruttyinra – micsoda megtakarítási lehetőség a jövőre!
Nemcsak a veszélyeztetteknek!
Nemcsak a veszélyeztetteknek!
1. Tilos naponta háromnál többször híreket hallgatni, olvasni! Reggel megtudhatjuk, mire számíthatunk arra a napra. Délben tudomást szerezhetünk az új intézkedésekről, amiket be kell tartanunk. Estefelé összefoglalják, merre tart, csökken, vagy terjed a járvány – ez elég.
A félóránkénti, tízpercenkénti ismétlések csak a helyzet szörnyűségét erősítik bennünk, új tudnivalót nem tartalmaznak. (Ha tízszer halljuk, hogy 19 a fertőzöttek száma – az 19 marad, nem lesz 190 -, de erősíti bennünk a számosság érzetét.)
2. Ne zargassuk feleslegesen a munkában lévőket, orvosokat, ápolókat, ügyintézőket! Nem kell feltétlenül most érvényesíteni az augusztusi nyaraláshoz az útlevelünket, de szerintem egy lejárt személyi is megteszi még néhány hétig.
3. Foglaljuk el magunkat szabadidőnkben! De TILOS az Armageddon, vagy az Apokalipszis x-edik részét nézni! Idősebbeknek ajánlom a Mici néni két élete c. örökzöldet. Fiatalabbaknak is vannak jó vígjátékok a youtube-n, pl. a Kilenc és fél randi, vagy a Nőm, nejem, csajom. Végső esetben valami amcsi romkom is megteszi: legfeljebb a bugyutaságán dühöngünk, addig se a rémületünket ajnározzuk. Mellesleg a tévékanálisok is műsorukra tűzhetnének egy-két nézhető filmet, és nem végnélküli sorozatokkal, meg debil vetélkedőkkel riogatnák maradék nézőiket...
HASS, ALKUDJ, GYARAPODJ, S A VÍRUS FÉNYRE DERÜL
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.03.13.
Sokáig semmi, aztán egyszerre csak lettek nekünk ők, akik mindent jobban tudnak. Mindent is. Előkerült az operatív törzs, száz vírusnál is virulensebb. Nem tudni, más országokban szintén operatív törzs irányítja-e a védekezést, nem kizárt, hogy jobb helyeken az ilyet szakemberre bízzák.
Mi csatára termett, hátrafelé nyilazó, büszke, szilaj nép vagyunk, akiknek operatív törzs mondja meg a tutit. Kérdezni nem lehet a törzstől, mert katonáéknál ez nem szokás. Ott rend van és fegyelem, aki nem lép egyszerre, annak a kezéből kicsavarják a mikrofont. Nem azért vannak, hogy kérdésekre válaszoljanak, hanem hogy megokosítsanak bennünket, bugyuta, ostoba lakosságot, akik nélkülük a kenyérnek biztosan a rossz oldalára kennénk a vajat.
Ha jól jövünk ki a végén a vírusból, mert viszonylag kevés lesz a beteg, és a halottak száma is a hibahatáron belül marad, akkor majd verik a mellüket, hogy világszínvonalú az egészségügy, és ők végig urai voltak a helyzetnek. Amennyiben minden rosszra fordul, arra is lesz magyarázat: a migránsok miatt van, Soros tehet róla, és az ellenzék, valamint az újságírók. És persze mindenki más, aki nem ők...
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.03.13.
Mi csatára termett, hátrafelé nyilazó, büszke, szilaj nép vagyunk, akiknek operatív törzs mondja meg a tutit. Kérdezni nem lehet a törzstől, mert katonáéknál ez nem szokás. Ott rend van és fegyelem, aki nem lép egyszerre, annak a kezéből kicsavarják a mikrofont. Nem azért vannak, hogy kérdésekre válaszoljanak, hanem hogy megokosítsanak bennünket, bugyuta, ostoba lakosságot, akik nélkülük a kenyérnek biztosan a rossz oldalára kennénk a vajat.
Ha jól jövünk ki a végén a vírusból, mert viszonylag kevés lesz a beteg, és a halottak száma is a hibahatáron belül marad, akkor majd verik a mellüket, hogy világszínvonalú az egészségügy, és ők végig urai voltak a helyzetnek. Amennyiben minden rosszra fordul, arra is lesz magyarázat: a migránsok miatt van, Soros tehet róla, és az ellenzék, valamint az újságírók. És persze mindenki más, aki nem ők...
ÍGY MENTIK ÁT A KULTÚRÁT A KORONAVÍRUS IDEJÉN
MAGYAR NARANCS
Szerző: NARANCS.HU
2020.03.13.
Számos olyan eseményt jelentettek be, melyek élő közvetítése otthonról is nézhető, hallgatható lesz.
A koronavírus miatti veszélyhelyzet kihirdetését követően március 12-től nagyon nehéz helyzettel szembesült a kulturális szolgáltatóipar. Mint ismert, a kormány a rendkívüli jogrend keretében megtiltotta a száz főnél nagyobb látogatottságú beltéri és az 500 főnél nagyobb látogatottságú kültéri rendezvényeket. Ráadásul a fővárosi önkormányzat pénteken bejelentette: a fenntartásába tartozó minden mozit, könyvtárat, múzeumot bezárat függetlenül attól, hogy 100 alatti vagy feletti az adott intézmény befogadóképessége.
Ehhez igazodva sorra mondták le a szervezők a kulturális rendezvényeket, valamint ideiglenes bezárásukról adnak hírt az intézmények. Akadnak azért kivételek.
Tényleg rendkívüli idők jönnek
Nagyon kevés olyan színház van Budapesten, amely 100 fő alatti befogadó hellyel rendelkezik –ilyen a Stúdió K Színház. "Mivel a Stúdió K befogadóképessége 50 fő, előadásaink létszáma még a stábbal együtt sem éri el a kritikus 100 főt, így a kormány mai rendelkezéseivel összhangban azokat megtartjuk" – írták csütörtökön a holnapjukon. Ám egy fél nap sem telt el, változtattak az álláspontjukon. Pénteken már ezzel a felhívással találkozhattak az érdeklődök a site-on: "bármennyire is szerettünk volna Önökkel lenni ezekben az időkben is, a környező országokból érkező, egyre nyugtalanítóbb hírek hatására ma úgy döntöttünk, hogy mégis bezárunk"...
Szerző: NARANCS.HU
2020.03.13.
A koronavírus miatti veszélyhelyzet kihirdetését követően március 12-től nagyon nehéz helyzettel szembesült a kulturális szolgáltatóipar. Mint ismert, a kormány a rendkívüli jogrend keretében megtiltotta a száz főnél nagyobb látogatottságú beltéri és az 500 főnél nagyobb látogatottságú kültéri rendezvényeket. Ráadásul a fővárosi önkormányzat pénteken bejelentette: a fenntartásába tartozó minden mozit, könyvtárat, múzeumot bezárat függetlenül attól, hogy 100 alatti vagy feletti az adott intézmény befogadóképessége.
Ehhez igazodva sorra mondták le a szervezők a kulturális rendezvényeket, valamint ideiglenes bezárásukról adnak hírt az intézmények. Akadnak azért kivételek.
Tényleg rendkívüli idők jönnek
Nagyon kevés olyan színház van Budapesten, amely 100 fő alatti befogadó hellyel rendelkezik –ilyen a Stúdió K Színház. "Mivel a Stúdió K befogadóképessége 50 fő, előadásaink létszáma még a stábbal együtt sem éri el a kritikus 100 főt, így a kormány mai rendelkezéseivel összhangban azokat megtartjuk" – írták csütörtökön a holnapjukon. Ám egy fél nap sem telt el, változtattak az álláspontjukon. Pénteken már ezzel a felhívással találkozhattak az érdeklődök a site-on: "bármennyire is szerettünk volna Önökkel lenni ezekben az időkben is, a környező országokból érkező, egyre nyugtalanítóbb hírek hatására ma úgy döntöttünk, hogy mégis bezárunk"...
ÉLET ÉS IRODALOM 2020/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.03.13.
P U B L I C I S Z T I K A
Széky János: Segíts magadon!
Ez egy hetilap, nem versenghet a napilapokkal, hát még az online médiával, úgyhogy azzal kezdem, ami e cikk megírásának idején friss hír volt: Magyarország római nagykövetsége közzétett a honlapján és a Facebookon egy felhívást, hogy aki tud, a lehető leghamarabb jöjjön haza.
A felhívást megfogalmazó diplomata vagy más szakember elméjében két dolog adódhatott össze: 1. egész Olaszország területén gyakorlatilag vesztegzár van, pénzbüntetéssel, sőt elzárással büntetik, aki megsérti a rendelkezéseket, és ez rossz. 2. Megengedik viszont, hogy a külföldiek kiutazzanak, és ez jó. Magyar állami, pardon, nemzeti konklúzió: ki kell használni a lehetőséget, és azonnal hazatérni Magyarországra, ahol az élet kellemesebb, mert nincs vesztegzár. Az föl sem ködlik, hogy nem azért engedik meg, mert annyira szeretik a külföldieket, köztük a magyarokat, hanem azért, mert a külföldiek távozásával nem romlik az olaszországi járványügyi helyzet, és csökken az amúgy is nehézségekkel küzdő egészségügyi rendszer potenciális terhelése. (Olaszországban a halálozási arány 5 százalék fölött van, ez jóval meghaladja a kelet-ázsiai átlagot.)...
Vásárhelyi Mária: Vissza a szavainkat!
Bazsányi Sándor: Vonatsín, sötétség, fény
A kilencvenéves Sándor Ivánnak, szeretettel
Mellár Tamás: Parlamenti színes 11.
Kovács Zoltán: Sípmesterek
Várhegyi Éva: Politikai kockázatok
a magyar bankrendszerben
A magyar bankrendszert változó mértékben és módszerrel tartja befolyása alatt a politikai hatalom. A rendszerváltást követően a bankok fokozatosan kiszabadultak a politika fogságából, ám néhány év elteltével a kormányok újra aktivizálódtak: eleinte finomabb, majd egyre durvább módszerekkel próbálták a szolgálatukba állítani őket. A kormányzati befolyás megnöveli a kockázatos kihelyezéseket, és gyengíti a bankok tőkeerejét. A bankrendszer emiatt szükségessé váló stabilizálása súlyos terhet rak a társadalomra, miközben a kockázatokat megnövelő állami beavatkozásra is módot ad, és így egyfajta ördögi kör kialakulásához vezet...
Losoncz Miklós: Brexit: az Ír-sziget egyesülése felé?
Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése után az Ír-szigeten húzódó 499 km hosszú határ átjárhatóságának garantálása miatt Észak-Írország különleges státuszba kerül: gazdasági téren több vonatkozásban közelebb lesz az Európai Unióhoz, mint Nagy-Britanniához. Ez önmagában is az Egyesült Királyság területi egységének a fellazulására utal. A Brexit után kialakult helyzetben elvileg lehetővé válik az Ír-sziget demokratikus úton történő békés egyesítése, bár a gyakorlatban ez még messze van. A skót függetlenségi törekvéseket is figyelembe véve a Brexit nem szándékolt következménye az Egyesült Királyság területi integritásának felbomlása, miközben az EU belső piacának az egysége fennmarad...
Márton László: A szomszéd
Zoltán Gábor 60 éves
Mihályi Péter: Élet és koronavírus
Várkonyi Benedek: Az újságíró
Jean Daniel halálára
Benda László: A befejez(het)etlen afgán háború
Karnyújtásnyira a béke? Afganisztánban aligha hisz ebben bárki is. Hallották ezt épp eleget az elmúlt jó négy évtized során. Időközben több nemzedék nőtt föl, amelyek nem ismertek mást, mint a robbanásveszélyes mindennapokat. De mit hozhat a hosszúra nyúlt amerikai–tálib tárgyalások eredményeképpen február 29-én aláírt megbékélési dokumentum? Ebben gyaníthatóan továbbra is több a kérdéses elem, mint a válasz...
Hans-Henning Paetzke: Orbán víziója
Magyarország szellemileg felfegyverkezik
Molnár Erzsébet: A megmaradás törvénye
Karsai László: Válasz Zsila Ferencnek
Nagy György: Sajnos igen
Gerő András: Köszönet és megjegyzés
Jánossy András: Utána
Haskó László: Az eleganciáról
Horváth Bálint: Az ÁSZ válasza
Földi András: Egy tévedés
Márton János: Elfújja a szél
Kürti László: Helyzet van
Kenyeres Zoltán: HÁNYSZOR MÉG?
Haskó László: OSZT JÓ NAPOT, VÍRUS
trepljov: BESZÉLNI, HALLGATNI
msz: KÉT MONDAT
Szerző: ÉS
2020.03.13.
Széky János: Segíts magadon!
Ez egy hetilap, nem versenghet a napilapokkal, hát még az online médiával, úgyhogy azzal kezdem, ami e cikk megírásának idején friss hír volt: Magyarország római nagykövetsége közzétett a honlapján és a Facebookon egy felhívást, hogy aki tud, a lehető leghamarabb jöjjön haza.
A felhívást megfogalmazó diplomata vagy más szakember elméjében két dolog adódhatott össze: 1. egész Olaszország területén gyakorlatilag vesztegzár van, pénzbüntetéssel, sőt elzárással büntetik, aki megsérti a rendelkezéseket, és ez rossz. 2. Megengedik viszont, hogy a külföldiek kiutazzanak, és ez jó. Magyar állami, pardon, nemzeti konklúzió: ki kell használni a lehetőséget, és azonnal hazatérni Magyarországra, ahol az élet kellemesebb, mert nincs vesztegzár. Az föl sem ködlik, hogy nem azért engedik meg, mert annyira szeretik a külföldieket, köztük a magyarokat, hanem azért, mert a külföldiek távozásával nem romlik az olaszországi járványügyi helyzet, és csökken az amúgy is nehézségekkel küzdő egészségügyi rendszer potenciális terhelése. (Olaszországban a halálozási arány 5 százalék fölött van, ez jóval meghaladja a kelet-ázsiai átlagot.)...
Vásárhelyi Mária: Vissza a szavainkat!
Bazsányi Sándor: Vonatsín, sötétség, fény
A kilencvenéves Sándor Ivánnak, szeretettel
Mellár Tamás: Parlamenti színes 11.
Kovács Zoltán: Sípmesterek
Várhegyi Éva: Politikai kockázatok
a magyar bankrendszerben
A magyar bankrendszert változó mértékben és módszerrel tartja befolyása alatt a politikai hatalom. A rendszerváltást követően a bankok fokozatosan kiszabadultak a politika fogságából, ám néhány év elteltével a kormányok újra aktivizálódtak: eleinte finomabb, majd egyre durvább módszerekkel próbálták a szolgálatukba állítani őket. A kormányzati befolyás megnöveli a kockázatos kihelyezéseket, és gyengíti a bankok tőkeerejét. A bankrendszer emiatt szükségessé váló stabilizálása súlyos terhet rak a társadalomra, miközben a kockázatokat megnövelő állami beavatkozásra is módot ad, és így egyfajta ördögi kör kialakulásához vezet...
Losoncz Miklós: Brexit: az Ír-sziget egyesülése felé?
Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése után az Ír-szigeten húzódó 499 km hosszú határ átjárhatóságának garantálása miatt Észak-Írország különleges státuszba kerül: gazdasági téren több vonatkozásban közelebb lesz az Európai Unióhoz, mint Nagy-Britanniához. Ez önmagában is az Egyesült Királyság területi egységének a fellazulására utal. A Brexit után kialakult helyzetben elvileg lehetővé válik az Ír-sziget demokratikus úton történő békés egyesítése, bár a gyakorlatban ez még messze van. A skót függetlenségi törekvéseket is figyelembe véve a Brexit nem szándékolt következménye az Egyesült Királyság területi integritásának felbomlása, miközben az EU belső piacának az egysége fennmarad...
Márton László: A szomszéd
Zoltán Gábor 60 éves
Mihályi Péter: Élet és koronavírus
Várkonyi Benedek: Az újságíró
Jean Daniel halálára
Benda László: A befejez(het)etlen afgán háború
Karnyújtásnyira a béke? Afganisztánban aligha hisz ebben bárki is. Hallották ezt épp eleget az elmúlt jó négy évtized során. Időközben több nemzedék nőtt föl, amelyek nem ismertek mást, mint a robbanásveszélyes mindennapokat. De mit hozhat a hosszúra nyúlt amerikai–tálib tárgyalások eredményeképpen február 29-én aláírt megbékélési dokumentum? Ebben gyaníthatóan továbbra is több a kérdéses elem, mint a válasz...
Hans-Henning Paetzke: Orbán víziója
Magyarország szellemileg felfegyverkezik
Molnár Erzsébet: A megmaradás törvénye
V I S S Z H A N G
Nagy György: Sajnos igen
Gerő András: Köszönet és megjegyzés
Jánossy András: Utána
Haskó László: Az eleganciáról
Horváth Bálint: Az ÁSZ válasza
Földi András: Egy tévedés
Márton János: Elfújja a szél
Kürti László: Helyzet van
P Á R A T L A N
Haskó László: OSZT JÓ NAPOT, VÍRUS
trepljov: BESZÉLNI, HALLGATNI
msz: KÉT MONDAT
Huszár Ágnes: A TEREMTETT VILÁG
Ladányi András: TISZTASZOBA
pá-ti-: A PUSZTULÁS SZÉLÉN
-hg-: IDŐBEN
Beck Tamás: DRÁGA TANDÍJ
Völgyi Ferenc: FEJTEGETŐ
(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Ladányi András: TISZTASZOBA
pá-ti-: A PUSZTULÁS SZÉLÉN
-hg-: IDŐBEN
Beck Tamás: DRÁGA TANDÍJ
Völgyi Ferenc: FEJTEGETŐ
(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
ÉLET ÉS IRODALOM 2020/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Tillmann J. A.: Szabványos szépség, általános arc
Károlyi Csaba: „A név a variációk hanganyagában”
Beszélgetés Kovács András Ferenccel
Ruff Borbála: Libikókaharc
Szabó Attila: A valós színterei. Színház, közösség, múltfeldolgozás. SzínText sorozat 04. Szerkesztette Deres Kornélia és Herczog Noémi. Prae Kiadó, Budapest, 2019, 186 oldal, 2990 Ft
Mert a színház – bár agyonkoptatott, de vitathatatlanul igaz állítás, és a kötet témájának meghatározásában feltétlenül hangsúlyozandó – társadalmi művészet, és a kortárs színház fontos tényező egy közösség identitásának formálásában. Ami oda-vissza működik: egy-egy akár a múltfeldolgozást segítő előadás éppúgy hatással van a nézőre, mint ahogyan a valóság a színházművészetben az utóbbi évtizedben életre kelt bátor, formabontó kísérletekre...
Mizsur Dániel: Jobb ajánlat nincs
Halmi Tibor: Utolsó csatlakozás. FISZ-Apokrif Könyvek, Budapest, 2019, 96 oldal, 1800 Ft
Első kötettől nem megszokott érettség ez, hiszen a szkepszis, a bizakodás, az önvédelem, valamint a veszteség elfogadása és belátása egyszerre jellemzi, valóság- és élményanyagának közlése változatos érzelmi dinamikát mutat. Ugyanakkor vershelyzetei (kocsmában, pályaudvaron veszteglés) talán lehetnének kevésbé tipikusak vagy változatosabbak, még akkor is, ha az utolsó csatlakozás mind metonimikus, mind metaforikus hozadéka ezeknek az állapotoknak, helyzeteknek a közlése. Az első ciklushoz képest megnövelt személyesség magával vonja számos helyen a versnyelv közhelyességét szokványos és gyakran redundáns szókapcsolatok, képek alkalmazásával: „tágas messzeség” (68.), „lemondó sóhajtás” (68.), „hallgatag mezők” (70.), „megunt életek” (70.), „a ránk sötétedő ég” (73.), „kikötő a semmibe” (79.), „kósza fénysugár” (90.)...
Szarvas Melinda: Vásárlási regény
Böndör Pál: Vásárlási lázgörbe. Verses elbeszélés. Forum Kiadó, Újvidék–Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 117 oldal, 3500 Ft
Böndör kötetében – nem megszokott módon – 23 jegyzet található a költemények soraihoz, szavaihoz kapcsolva, s azokat kibontó végjegyzet, amelyet ugyancsak versek alkotnak. A szerkezet Esterházy Péter első regényét idézi, a Termelési-regény címűt. A Böndör-kötet jegyzeteiként szerepeltetett költemények sok esetben erősebb hatású szövegek, mint a prózaversfolyam, s olyan, részletesen ugyan ki nem fejtett, ám Böndör költészetének világához szorosan kapcsolódó szempontok is itt bukkannak fel, amelyek kétségtelenül gazdagítják jelen kötetet is. Ilyen, hogy egyet említsek, a „szerbiaidemagyar mese” (91.)...
György Péter: A kiismerhetetlen kép
(A Csillag a házon, csillag a kabáton című kiállítás a 2B Galériában a április 3-ig tekinthető meg.)
Rákai Zsuzsanna: Viharos siker
(Budapesti Fesztiválzenekar, Jordi Savall – Zeneakadémia, március 8.)
Jóllehet a katalán művész bármiféle fellépésének ígérete már önmagában is a közönség elégedettségének biztosítéka, a múlt hét végén rendezett hangversenyek népszerűsége a legkevésbé sem puszta rajongói lelkesedésből fakadt. Mi több, ebben a tekintetben az embernek akár még némi enyhe hiányérzete is lehetett volna, mert a játékának mély érzékenységéért, bölcsességéért és szépségéért méltán ünnepelt Savall, ahogyan a Fesztiválzenekarral való együttműködése során már korábban is előfordult, ezúttal sem gambaművészként, hanem karmesterként érkezett a Zeneakadémiára...
Stőhr Lóránt: Mindenhol otthontalanul
(Elia Suleiman: A mennyországnak kell lennie)
Buñuelt idéző csípős tréfa a palesztin rendező filmjének nyitójelenete, s később is a spanyol szürrealista mester szelleme kísérti A mennyországnak kell lennie képsorait. Álom és valóság határán járunk, sohasem lehetünk biztosak benne, hogy nem ébredünk az elvarázsoltnak tűnő értelmiségi főhőssel együtt egy realisztikusabb hétköznapi valóságra. Suleiman erősen stilizált képsorai szürreális tereket és helyzeteket festenek, mintha egy idegen világba csöppent volna a főhős, ahol mindenki kissé bolondosan viselkedik...
Torma Tamás: Faluház Óbudán
(50 éves az óbudai Faluház)
Ez a szép, kerek évforduló sok mindent eszébe juttat az embernek, például azt, hogy akkoriban nagyjából 30-40 évre tervezték ezeket a panelházakat, meg mennyire más volt a kor és abban a korban a lakáshiány. És mennyi jövőre vonatkozó tévedést, mennyi fordulatot, mennyi véletlent hozott ez az 50 év...
Herczog Noémi: Kedves Tibor!
(Kovács Márton–Mohácsi testvérek: Johanna, avagy maradjunk már emberek, r.: Mohácsi János, Szegedi Nemzeti Színház)
Szóval ebben erős a Johanna: az első osztályú humorban, a „rettentő törisített” Jeanne d’Arc-kal, akit – mint a kékbe öltöztetett lánycsecsemőt (vagy a Miranda című sitcome nagydarab címszereplőjét, ha ismered) – többen férfinak tévesztenek. Ágoston Katalin törékeny, de annál harciasabb és öniróniával is rendelkező Johanna, aki úgy gyűri le magába hősiesen a csigát a francia hadsereg álmélkodására (némi öklendezés kíséretében), ahogy Emilia Clarke a Trónok harcában a „sárkányszívet”: ugye, amikor az idegen uralkodónő ezzel hódítja meg a dothraki törzsbeliek szívét. És végre itt egy feminista Jeanne d’Arc-karikatúra, egy kék harisnyás. Akit nem tetteit meghazudtoló naivitása avat női hőssé, hanem az, hogy hisz valamiben...
Fáy Miklós: A tömeggyilkos énekel
(Monteverdi: Poppea megkoronázása – Katona József Színház, március 7.)
Az opera azért mégis a hangokról szól, és Poppea megkoronázásában beszédhangok énekelnek, annak megfelelő színnel és színvonallal. Nekem éppenséggel tetszik, hiszen ha dalra fakadok, magam is erre vagyok képes (nagy jóindulattal), legyen az opera tényleg mindenkié, és ne csak azoké a pufók, furcsa arcszőrzetet vagy furcsa frizurát viselő férfiaké és nőké, akik a színház életidegenjei. Van még egy mellékszál is: az előadás azt is bebizonyítja, hogy hiába tűnik úgy, jelen körülmények között nem lehet megmenteni, korszerű színházat faragni az operaelőadásokból, se közönség, se rendező, se szereplő nincs hozzá, mert itt van. Van rendezés, van szereplő, egyelőre közönség is van, de ha nincs, én jövök, szívesen nézném újra...
Fuchs Lívia: Retro
(Alekszandr Krejn–Vahtang Csabukiani–Mihail Messzerer: Laurencia, Magyar Nemzeti Balett)
De mi indokolhatja a Magyar Nemzeti Balett döntését? Nyilván sem Csabukiani személye, sem balettjének esztétikai minősége. Akkor talán az idei különleges, ún. keresztény évad? Vagy a keleti nyitás szele érte volna el a színházat, s jön majd a Párizs lángjaitól a Vörös pipacsig minden? Esetleg azoknak a táncosnőknek a nosztalgiája, akik ma balettmesterként működnek a színházban, és fiatalon táncoltak ebben a balettben?...
Siba Antal: Koronavírus
(A koronavírus a televízióban)
Ez a tudósítás Magyarország összes valamirevaló csatornáján látható volt. A néző pedig zavarban volt, mert vírusmentes időszakban szerzett magyar egészségüggyel kapcsolatos közvetlen tapasztalatai többnyire elborzasztóak, és szorongva gondolt arra, hogy mi lesz itt, ha a normálisnak, de inkább mindennapinak és megszokottnak nevezhető időszakot felváltja egy rosszabb, vagyis ránk tör a vírus...
Csuhai István: Definiáld azt, hogy krio
Don DeLillo: Nulla K. Fordította Széky János. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020, 322 oldal, 3499 Ft
A mostani regény publikálásakor DeLillo nyolcvan éves volt, legutóbbi öt, a kétezres években írt regényével együtt ez a könyv szintén szerzőjének kései pályaszakaszához tartozik. A Nulla K osztozik ennek a kései szakasznak a többi darabjával fő narratív-retorikai megoldásában: hozzájuk hasonlóan ez is tézisregény, a téma ezúttal is élet és halál viszonya, de hogy ne ilyen körvonalazatlanul fogalmazzam, inkább úgy írom, az élés, a túlélés, illetve az elpusztulás és a meghalás dialektikája, ahol a konkrét referencialitástól szándékosan megtisztított szépirodalmi ornamentika úgyszólván minden pontján erősíti és alátámasztja a regénybe belefoglalt, látszólag egyszerű vagy egyértelmű tézist. A Cosmopolis inkább melodramatikus sémájával összehasonlítva a Nulla K fejezeteiben ez a regény gyorsítótárául szolgáló háttér kifejezetten élénk és érdekes...
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.
Peragovics Ferenc: Ex libris
Eörsi László: Pesti lányok, 1956
Font Márta–Sudár Balázs: Honfoglalás és államalapítás (9–10. század)
Font Márta: Az Árpád-ház évszázadai 1038–1301
Szende László: A késő középkori nagyhatalom 1301–1526
Semság Tibor: Az éntelenítés gyötrelmei
Varga Imre: Az éntelenség gyönyöre. Napkút Kiadó, Budapest, 2019, 176 oldal, 1990 Ft
A kötet hátlapszövege Zen filozófiával átitatott költészetet ígér, és nyilván a könyvcím alapján is valami ilyesmire asszociálhatunk, de a verseket olvasva az volt az érzésem, hogy ez az ígéretesnek tűnő irányultság csupán néhány keleties motívum vagy referencia alakjában érhető tetten, vagy a lét és nemlét problémáival küzdő költői én ontologikus verssorait tudhatjuk be a Zen filozófia hatásának, de ahhoz túlságosan a nyugati verselés hagyományain nyugszik ez a költészet, hogy igazán keletiesnek hasson. Se a témák, se a versformák terén nem bontakozik ki igazán ez az ígéret, inkább csupán a kelléktár része marad...
Erdész Ádám: Történetek egy naszódi lány életéből
Köteles Lajos: Amikor a nap nyugodni tért. Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, Békéscsaba, 2019, 87 oldal, ármegjelölés nélkül
Jó ritmikájú, egységes szöveg született, de mégis sajnálatos, hogy teljes bizonyossággal nem tudhatjuk, meddig tart a forrás, és hol kezdődik a szerző által teremtett kontextus. Magam úgy sejtem, hogy a könyv anyagának nagyobb része az eredeti kéziratból való, Köteles Lajos a hátteret rajzolhatta meg, értelmező részleteket szúrhatott be. Marad azért nem egy töprengésre késztető kérdés: vajon egy román környezetben élő fiatal lányhoz eljuthatott a Körösmezőre deportált zsidókról szóló hír?...
Beck Zoltán: Bari-összes
Bari Károly: A mozdulatlanság örökbefogadása. Összegyűjtött versek, prózai írások és képzőművészeti alkotások, 1966–2018, Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 368 oldal, 5990 Ft
A kötet időrendben halad és ezzel együtt műnemek, művészeti ágak szerinti bontásban, amint ezt az analitikus alcím jelöli. A versek ciklusonként szervezve sorakoznak, s teszik ki a könyv terjedelmének java részét – lévén Bari Károly, bármit is gondoltunk előbb, mégiscsak költő. Érdemes itt elidőznünk egy pillanatra, hiszen a Bari fenomén legfőbb kérdése a kezdetektől fogva ekörül forgott, olyannyira, hogy a költőség, a költőnek lenni kérdése legfőbb identitásalkotó dilemmája volt ennek az Én-nek. Az ehhez kapcsolódó kérdések folytonosan előkerülnek ebben az életműben, ahogy az alkotásokat kísérő recepcióban is. A prózai írások két nagyszövege is foglalkozik ezzel.
I R O D A L O M
Grecsó Krisztián. Mint egy patika
(...) egyik hétköznap este, amikor valamiért ott, a város szélén akartunk kocsmázni a barátaimmal, és a két söröző egyike sem felelt meg, Bérkó felvetette, hogy miért nem veszünk néhány üveg sört, és megyünk föl hozzánk. Miért nem hívok oda soha senkit, pompás az a kégli. Mindig azt hittem, az én otthonom nyitott szentély lesz, de nemhogy szentély nem volt, nyitott sem; szorongva mondtam igent, mert addigra már hozzászoktam, hogy mindig mindent megbeszélek, hogy félválaszaim vannak, ami végül is helyénvaló dolog, ha a válaszoknak van másik felük, és legalább néha illeszkedni akarnak az enyéimhez.
Olyan sötét volt, ugye, a lakásban, mint egy fasírtban belül. Hiába kapcsoltam fel a lámpát, velünk maradt az üledéke. Leültünk a konyhában, minden ragyogott, és tolakodó volt a rend, Bérkó megszisszentette a sört, és megkérdezte, „ti itt laktok?” Hanyagul körbenézett és hozzátette, „olyan, mint egy patika”...
Szerző: ÉS
2020.03.13.
FEUILLETON
INTERJÚ
Károlyi Csaba: „A név a variációk hanganyagában”
Beszélgetés Kovács András Ferenccel
K R I T I K A
Szabó Attila: A valós színterei. Színház, közösség, múltfeldolgozás. SzínText sorozat 04. Szerkesztette Deres Kornélia és Herczog Noémi. Prae Kiadó, Budapest, 2019, 186 oldal, 2990 Ft
Mert a színház – bár agyonkoptatott, de vitathatatlanul igaz állítás, és a kötet témájának meghatározásában feltétlenül hangsúlyozandó – társadalmi művészet, és a kortárs színház fontos tényező egy közösség identitásának formálásában. Ami oda-vissza működik: egy-egy akár a múltfeldolgozást segítő előadás éppúgy hatással van a nézőre, mint ahogyan a valóság a színházművészetben az utóbbi évtizedben életre kelt bátor, formabontó kísérletekre...
Mizsur Dániel: Jobb ajánlat nincs
Halmi Tibor: Utolsó csatlakozás. FISZ-Apokrif Könyvek, Budapest, 2019, 96 oldal, 1800 Ft
Első kötettől nem megszokott érettség ez, hiszen a szkepszis, a bizakodás, az önvédelem, valamint a veszteség elfogadása és belátása egyszerre jellemzi, valóság- és élményanyagának közlése változatos érzelmi dinamikát mutat. Ugyanakkor vershelyzetei (kocsmában, pályaudvaron veszteglés) talán lehetnének kevésbé tipikusak vagy változatosabbak, még akkor is, ha az utolsó csatlakozás mind metonimikus, mind metaforikus hozadéka ezeknek az állapotoknak, helyzeteknek a közlése. Az első ciklushoz képest megnövelt személyesség magával vonja számos helyen a versnyelv közhelyességét szokványos és gyakran redundáns szókapcsolatok, képek alkalmazásával: „tágas messzeség” (68.), „lemondó sóhajtás” (68.), „hallgatag mezők” (70.), „megunt életek” (70.), „a ránk sötétedő ég” (73.), „kikötő a semmibe” (79.), „kósza fénysugár” (90.)...
Szarvas Melinda: Vásárlási regény
Böndör Pál: Vásárlási lázgörbe. Verses elbeszélés. Forum Kiadó, Újvidék–Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 117 oldal, 3500 Ft
Böndör kötetében – nem megszokott módon – 23 jegyzet található a költemények soraihoz, szavaihoz kapcsolva, s azokat kibontó végjegyzet, amelyet ugyancsak versek alkotnak. A szerkezet Esterházy Péter első regényét idézi, a Termelési-regény címűt. A Böndör-kötet jegyzeteiként szerepeltetett költemények sok esetben erősebb hatású szövegek, mint a prózaversfolyam, s olyan, részletesen ugyan ki nem fejtett, ám Böndör költészetének világához szorosan kapcsolódó szempontok is itt bukkannak fel, amelyek kétségtelenül gazdagítják jelen kötetet is. Ilyen, hogy egyet említsek, a „szerbiaidemagyar mese” (91.)...
György Péter: A kiismerhetetlen kép
(A Csillag a házon, csillag a kabáton című kiállítás a 2B Galériában a április 3-ig tekinthető meg.)
Rákai Zsuzsanna: Viharos siker
(Budapesti Fesztiválzenekar, Jordi Savall – Zeneakadémia, március 8.)
Jóllehet a katalán művész bármiféle fellépésének ígérete már önmagában is a közönség elégedettségének biztosítéka, a múlt hét végén rendezett hangversenyek népszerűsége a legkevésbé sem puszta rajongói lelkesedésből fakadt. Mi több, ebben a tekintetben az embernek akár még némi enyhe hiányérzete is lehetett volna, mert a játékának mély érzékenységéért, bölcsességéért és szépségéért méltán ünnepelt Savall, ahogyan a Fesztiválzenekarral való együttműködése során már korábban is előfordult, ezúttal sem gambaművészként, hanem karmesterként érkezett a Zeneakadémiára...
Stőhr Lóránt: Mindenhol otthontalanul
(Elia Suleiman: A mennyországnak kell lennie)
Buñuelt idéző csípős tréfa a palesztin rendező filmjének nyitójelenete, s később is a spanyol szürrealista mester szelleme kísérti A mennyországnak kell lennie képsorait. Álom és valóság határán járunk, sohasem lehetünk biztosak benne, hogy nem ébredünk az elvarázsoltnak tűnő értelmiségi főhőssel együtt egy realisztikusabb hétköznapi valóságra. Suleiman erősen stilizált képsorai szürreális tereket és helyzeteket festenek, mintha egy idegen világba csöppent volna a főhős, ahol mindenki kissé bolondosan viselkedik...
Torma Tamás: Faluház Óbudán
(50 éves az óbudai Faluház)
Ez a szép, kerek évforduló sok mindent eszébe juttat az embernek, például azt, hogy akkoriban nagyjából 30-40 évre tervezték ezeket a panelházakat, meg mennyire más volt a kor és abban a korban a lakáshiány. És mennyi jövőre vonatkozó tévedést, mennyi fordulatot, mennyi véletlent hozott ez az 50 év...
Herczog Noémi: Kedves Tibor!
(Kovács Márton–Mohácsi testvérek: Johanna, avagy maradjunk már emberek, r.: Mohácsi János, Szegedi Nemzeti Színház)
Szóval ebben erős a Johanna: az első osztályú humorban, a „rettentő törisített” Jeanne d’Arc-kal, akit – mint a kékbe öltöztetett lánycsecsemőt (vagy a Miranda című sitcome nagydarab címszereplőjét, ha ismered) – többen férfinak tévesztenek. Ágoston Katalin törékeny, de annál harciasabb és öniróniával is rendelkező Johanna, aki úgy gyűri le magába hősiesen a csigát a francia hadsereg álmélkodására (némi öklendezés kíséretében), ahogy Emilia Clarke a Trónok harcában a „sárkányszívet”: ugye, amikor az idegen uralkodónő ezzel hódítja meg a dothraki törzsbeliek szívét. És végre itt egy feminista Jeanne d’Arc-karikatúra, egy kék harisnyás. Akit nem tetteit meghazudtoló naivitása avat női hőssé, hanem az, hogy hisz valamiben...
Fáy Miklós: A tömeggyilkos énekel
(Monteverdi: Poppea megkoronázása – Katona József Színház, március 7.)
Az opera azért mégis a hangokról szól, és Poppea megkoronázásában beszédhangok énekelnek, annak megfelelő színnel és színvonallal. Nekem éppenséggel tetszik, hiszen ha dalra fakadok, magam is erre vagyok képes (nagy jóindulattal), legyen az opera tényleg mindenkié, és ne csak azoké a pufók, furcsa arcszőrzetet vagy furcsa frizurát viselő férfiaké és nőké, akik a színház életidegenjei. Van még egy mellékszál is: az előadás azt is bebizonyítja, hogy hiába tűnik úgy, jelen körülmények között nem lehet megmenteni, korszerű színházat faragni az operaelőadásokból, se közönség, se rendező, se szereplő nincs hozzá, mert itt van. Van rendezés, van szereplő, egyelőre közönség is van, de ha nincs, én jövök, szívesen nézném újra...
Fuchs Lívia: Retro
(Alekszandr Krejn–Vahtang Csabukiani–Mihail Messzerer: Laurencia, Magyar Nemzeti Balett)
De mi indokolhatja a Magyar Nemzeti Balett döntését? Nyilván sem Csabukiani személye, sem balettjének esztétikai minősége. Akkor talán az idei különleges, ún. keresztény évad? Vagy a keleti nyitás szele érte volna el a színházat, s jön majd a Párizs lángjaitól a Vörös pipacsig minden? Esetleg azoknak a táncosnőknek a nosztalgiája, akik ma balettmesterként működnek a színházban, és fiatalon táncoltak ebben a balettben?...
Siba Antal: Koronavírus
(A koronavírus a televízióban)
Ez a tudósítás Magyarország összes valamirevaló csatornáján látható volt. A néző pedig zavarban volt, mert vírusmentes időszakban szerzett magyar egészségüggyel kapcsolatos közvetlen tapasztalatai többnyire elborzasztóak, és szorongva gondolt arra, hogy mi lesz itt, ha a normálisnak, de inkább mindennapinak és megszokottnak nevezhető időszakot felváltja egy rosszabb, vagyis ránk tör a vírus...
Csuhai István: Definiáld azt, hogy krio
Don DeLillo: Nulla K. Fordította Széky János. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020, 322 oldal, 3499 Ft
A mostani regény publikálásakor DeLillo nyolcvan éves volt, legutóbbi öt, a kétezres években írt regényével együtt ez a könyv szintén szerzőjének kései pályaszakaszához tartozik. A Nulla K osztozik ennek a kései szakasznak a többi darabjával fő narratív-retorikai megoldásában: hozzájuk hasonlóan ez is tézisregény, a téma ezúttal is élet és halál viszonya, de hogy ne ilyen körvonalazatlanul fogalmazzam, inkább úgy írom, az élés, a túlélés, illetve az elpusztulás és a meghalás dialektikája, ahol a konkrét referencialitástól szándékosan megtisztított szépirodalmi ornamentika úgyszólván minden pontján erősíti és alátámasztja a regénybe belefoglalt, látszólag egyszerű vagy egyértelmű tézist. A Cosmopolis inkább melodramatikus sémájával összehasonlítva a Nulla K fejezeteiben ez a regény gyorsítótárául szolgáló háttér kifejezetten élénk és érdekes...
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.
Peragovics Ferenc: Ex libris
Eörsi László: Pesti lányok, 1956
Font Márta–Sudár Balázs: Honfoglalás és államalapítás (9–10. század)
Font Márta: Az Árpád-ház évszázadai 1038–1301
Szende László: A késő középkori nagyhatalom 1301–1526
Semság Tibor: Az éntelenítés gyötrelmei
Varga Imre: Az éntelenség gyönyöre. Napkút Kiadó, Budapest, 2019, 176 oldal, 1990 Ft
A kötet hátlapszövege Zen filozófiával átitatott költészetet ígér, és nyilván a könyvcím alapján is valami ilyesmire asszociálhatunk, de a verseket olvasva az volt az érzésem, hogy ez az ígéretesnek tűnő irányultság csupán néhány keleties motívum vagy referencia alakjában érhető tetten, vagy a lét és nemlét problémáival küzdő költői én ontologikus verssorait tudhatjuk be a Zen filozófia hatásának, de ahhoz túlságosan a nyugati verselés hagyományain nyugszik ez a költészet, hogy igazán keletiesnek hasson. Se a témák, se a versformák terén nem bontakozik ki igazán ez az ígéret, inkább csupán a kelléktár része marad...
Erdész Ádám: Történetek egy naszódi lány életéből
Köteles Lajos: Amikor a nap nyugodni tért. Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, Békéscsaba, 2019, 87 oldal, ármegjelölés nélkül
Jó ritmikájú, egységes szöveg született, de mégis sajnálatos, hogy teljes bizonyossággal nem tudhatjuk, meddig tart a forrás, és hol kezdődik a szerző által teremtett kontextus. Magam úgy sejtem, hogy a könyv anyagának nagyobb része az eredeti kéziratból való, Köteles Lajos a hátteret rajzolhatta meg, értelmező részleteket szúrhatott be. Marad azért nem egy töprengésre késztető kérdés: vajon egy román környezetben élő fiatal lányhoz eljuthatott a Körösmezőre deportált zsidókról szóló hír?...
Beck Zoltán: Bari-összes
Bari Károly: A mozdulatlanság örökbefogadása. Összegyűjtött versek, prózai írások és képzőművészeti alkotások, 1966–2018, Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 368 oldal, 5990 Ft
A kötet időrendben halad és ezzel együtt műnemek, művészeti ágak szerinti bontásban, amint ezt az analitikus alcím jelöli. A versek ciklusonként szervezve sorakoznak, s teszik ki a könyv terjedelmének java részét – lévén Bari Károly, bármit is gondoltunk előbb, mégiscsak költő. Érdemes itt elidőznünk egy pillanatra, hiszen a Bari fenomén legfőbb kérdése a kezdetektől fogva ekörül forgott, olyannyira, hogy a költőség, a költőnek lenni kérdése legfőbb identitásalkotó dilemmája volt ennek az Én-nek. Az ehhez kapcsolódó kérdések folytonosan előkerülnek ebben az életműben, ahogy az alkotásokat kísérő recepcióban is. A prózai írások két nagyszövege is foglalkozik ezzel.
I R O D A L O M
Grecsó Krisztián. Mint egy patika
(...) egyik hétköznap este, amikor valamiért ott, a város szélén akartunk kocsmázni a barátaimmal, és a két söröző egyike sem felelt meg, Bérkó felvetette, hogy miért nem veszünk néhány üveg sört, és megyünk föl hozzánk. Miért nem hívok oda soha senkit, pompás az a kégli. Mindig azt hittem, az én otthonom nyitott szentély lesz, de nemhogy szentély nem volt, nyitott sem; szorongva mondtam igent, mert addigra már hozzászoktam, hogy mindig mindent megbeszélek, hogy félválaszaim vannak, ami végül is helyénvaló dolog, ha a válaszoknak van másik felük, és legalább néha illeszkedni akarnak az enyéimhez.
Olyan sötét volt, ugye, a lakásban, mint egy fasírtban belül. Hiába kapcsoltam fel a lámpát, velünk maradt az üledéke. Leültünk a konyhában, minden ragyogott, és tolakodó volt a rend, Bérkó megszisszentette a sört, és megkérdezte, „ti itt laktok?” Hanyagul körbenézett és hozzátette, „olyan, mint egy patika”...
Benedek Szabolcs: Fekete zászló
Mindenesetre Balogh elvtárs egy darabig még próbált ennél többet kiszedni apámból, ám amaz megingathatatlannak bizonyult, és újra megismételte, hogy ez nem az ő hatásköre, és nem is szeretne ebben dönteni.
Miután elbúcsúztak, apám visszatette a helyére a kagylót, felénk fordult, és azt mondta:
– Meghalt a Kádár.
Akkor már az új lakásban voltunk. Ami igazából jóval régebbi volt, mint az előző. Egy ódon, majdnem százéves téglaház, omladozó vakolattal. Manapság az ilyenre azt mondják, hogy patinás, de nekem egyáltalán nem tetszett, és talán a húgomnak meg az anyámnak sem. Apám pedig nem nyilvánított véleményt. Az ő ötlete volt a költözés, meg hát rajta keresztül jött a lehetőség, hiszen a lakás a vállalaté volt, mi csak bérlők lehettünk benne, és addig terveztük maradni, amíg meg nem épül a társasház a város túlsó végén, kertvárosi övezetben. Ami legrosszabb esetben is két év. Az előző lakás se a miénk volt, hanem a szövetkezeté, viszont a vállalatiban jóval jutányosabban lakhattunk, mint a lakótelepen. Ám hiába volt ez sokkal nagyobb, mint az, amit magunk mögött hagytunk, nekem mégis jobban tetszettek azok a lakótelepi kicsi szobák, az alacsony plafon, meg hogy a hetedik emeletről a város széléig el lehetett látni.
Szepesi Kornél: Tantalosz vörös sziklái
Tinto. Az első szó, amit megtanulok portugálul. A vöröset mondják így, bort rendelek miután felvettük a repülési magasságot. Az exit mellett ülök, elmagyarázzák, hogy mi a teendő, ha mégis. Segítene vajon bármit is, ha a szükségesnél gyorsabban reagálok? Ha lezuhanunk és túléljük, mennyien mentenénk mások életét a sajátjuk helyett? Mozgolódom, nem találom fel magam, fapados, kényelmetlen, szűk a hely, az előttem ülő mindig hátrahajtja a széket. Dobál a gép, a pilóta elhadar valamit a mikrofonba, a mosdó felé tartók visszaülnek a helyükre, egyre jobban dobál a gép, akik eddig mosolyogtak, most egymás arcába bámulnak, váratlan sorsközösség, becsatolják a gyerekeket, egy-kettő felordít. Aztán semmi. A pilóta bejelenti, hogy egy légörvény volt, lassan leszállunk, napos idő várható.
Nomád Földi László: A tartalék
Magyar vagyok, és egyetlen betű hozzáadásával a vezetéknevem is az, mégis a magyarok fúrták meg, hogy én lehessek az első magyar űrhajós. Biztos úgy gondolták, minek ez a magyarkodás. Bár a szovjetek engem akartak, hisz matekból jobb voltam a társamnál, s mint köztudott, ez az adottság nagyon fontos a repülésnél, az űrben pedig még inkább fontos a matek, a szovjetek azt mondták hát, hogy ők azt választják leendő űrutasnak, akinek egy betű hozzáadásával a vezetékneve is magyar. Mire a magyarok azt válaszolták, s talán több évtized alatt ez volt az egyetlen eset, amikor vissza mertek szólni, hogy ők bizony inkább a másik bajuszost választják, függetlenül attól, hogy matekból gyengébb, és az ő vezetéknevében nincs benne a magyar (egy betű hozzáadásával), mert a másik, az magyarosabb képű magyar bajuszos magyar, s állítólag magyaros szóhasználatban magyaráz, és főleg, hogy jobban mutat majd a nyitott kocsiban, ahogy integetve hajtatnak majd végig a magyarok országának minden magyar városán...
Krusovszky Dénes: Éjszaka sétálni
Krusovszky Dénes: Kék óra
Krusovszky Dénes: Számozott mondatok (81–100.)
Hevesi Judit: Nem úgy értem, ne félj
Hevesi Judit: Jó szelek
Hevesi Judit: Ott milyen
Hevesi Judit: Induló
Mindenesetre Balogh elvtárs egy darabig még próbált ennél többet kiszedni apámból, ám amaz megingathatatlannak bizonyult, és újra megismételte, hogy ez nem az ő hatásköre, és nem is szeretne ebben dönteni.
Miután elbúcsúztak, apám visszatette a helyére a kagylót, felénk fordult, és azt mondta:
– Meghalt a Kádár.
Akkor már az új lakásban voltunk. Ami igazából jóval régebbi volt, mint az előző. Egy ódon, majdnem százéves téglaház, omladozó vakolattal. Manapság az ilyenre azt mondják, hogy patinás, de nekem egyáltalán nem tetszett, és talán a húgomnak meg az anyámnak sem. Apám pedig nem nyilvánított véleményt. Az ő ötlete volt a költözés, meg hát rajta keresztül jött a lehetőség, hiszen a lakás a vállalaté volt, mi csak bérlők lehettünk benne, és addig terveztük maradni, amíg meg nem épül a társasház a város túlsó végén, kertvárosi övezetben. Ami legrosszabb esetben is két év. Az előző lakás se a miénk volt, hanem a szövetkezeté, viszont a vállalatiban jóval jutányosabban lakhattunk, mint a lakótelepen. Ám hiába volt ez sokkal nagyobb, mint az, amit magunk mögött hagytunk, nekem mégis jobban tetszettek azok a lakótelepi kicsi szobák, az alacsony plafon, meg hogy a hetedik emeletről a város széléig el lehetett látni.
Szepesi Kornél: Tantalosz vörös sziklái
Tinto. Az első szó, amit megtanulok portugálul. A vöröset mondják így, bort rendelek miután felvettük a repülési magasságot. Az exit mellett ülök, elmagyarázzák, hogy mi a teendő, ha mégis. Segítene vajon bármit is, ha a szükségesnél gyorsabban reagálok? Ha lezuhanunk és túléljük, mennyien mentenénk mások életét a sajátjuk helyett? Mozgolódom, nem találom fel magam, fapados, kényelmetlen, szűk a hely, az előttem ülő mindig hátrahajtja a széket. Dobál a gép, a pilóta elhadar valamit a mikrofonba, a mosdó felé tartók visszaülnek a helyükre, egyre jobban dobál a gép, akik eddig mosolyogtak, most egymás arcába bámulnak, váratlan sorsközösség, becsatolják a gyerekeket, egy-kettő felordít. Aztán semmi. A pilóta bejelenti, hogy egy légörvény volt, lassan leszállunk, napos idő várható.
Nomád Földi László: A tartalék
Magyar vagyok, és egyetlen betű hozzáadásával a vezetéknevem is az, mégis a magyarok fúrták meg, hogy én lehessek az első magyar űrhajós. Biztos úgy gondolták, minek ez a magyarkodás. Bár a szovjetek engem akartak, hisz matekból jobb voltam a társamnál, s mint köztudott, ez az adottság nagyon fontos a repülésnél, az űrben pedig még inkább fontos a matek, a szovjetek azt mondták hát, hogy ők azt választják leendő űrutasnak, akinek egy betű hozzáadásával a vezetékneve is magyar. Mire a magyarok azt válaszolták, s talán több évtized alatt ez volt az egyetlen eset, amikor vissza mertek szólni, hogy ők bizony inkább a másik bajuszost választják, függetlenül attól, hogy matekból gyengébb, és az ő vezetéknevében nincs benne a magyar (egy betű hozzáadásával), mert a másik, az magyarosabb képű magyar bajuszos magyar, s állítólag magyaros szóhasználatban magyaráz, és főleg, hogy jobban mutat majd a nyitott kocsiban, ahogy integetve hajtatnak majd végig a magyarok országának minden magyar városán...
Krusovszky Dénes: Éjszaka sétálni
Krusovszky Dénes: Kék óra
Krusovszky Dénes: Számozott mondatok (81–100.)
Hevesi Judit: Nem úgy értem, ne félj
Hevesi Judit: Jó szelek
Hevesi Judit: Ott milyen
Hevesi Judit: Induló
Zalán Tibor: Abony – Anyám tükörben
"SOKAN ÉRZIK KINN, HOGY IDEGENEK MARADNAK"
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.03.13.
Meglehetős vitát kavart Péter minapi írása, melyben azt feszegette, vajon miért költöznek haza külföldről emberek. A vita nem csak a kommentmezőben zajlott, érkeztek emailben is hosszabb és rövidebb vélemények. Most utóbbiak közül teszek közzé hármat, próbálva egyensúlyozni a nézőpontok között.
"Soha nem jutott eszembe, hogy elhagyjam a hazámat"
„Hosszas értekezése az elmenőkről, hazatérőkről számomra azt mutatja, hogy Ön azok közé tartozik, akik az egész Földgolyót otthonuknak érzik.
Nincs ezzel semmi baj, mint ahogy azzal sincs, hogy sokan vagyunk, akik ezt a 93 ezer négyzetkilométert tekintik otthonuknak, a Hazájuknak.
Azt, hogy kit milyen motiváció késztet hazája elhagyására, eléggé körülírta. Azt, hogy valaki mindazon „negatívumok” ellenére itthon marad, vagy hazajön, azt már sokkal nehezebb szavakba foglalni.
Ez egy érzés, amit nehéz körülírni, de ezt érzem, amikor hazafelé átlépem a határt, ha végignézek a Káli-medencén, ha a Bükkben barangolok, ha a Hortobágy végtelenségét látom és sorolhatnám, miközben láttam a Niagara vízesést, bejártam Manhattant, Európa számos országát stb.
Soha nem jutott eszembe, hogy elhagyjam a hazámat, csak azért, mert éppen nem a számomra megfelelő állapotok uralkodnak.
Nem is igazán értem, hogy miért csodálkozik, hogy sokan jutna arra az elhatározásra, hogy hazajönnek. Bennük él még valami a hazájuk iránti szeretetből, amit időlegesen elnyomott a jobb megélhetés reménye.
De sokan érzik kinn, hogy idegenek maradnak választott országukban. Éppen ezért nem szabad csodálkozni azokon, akik hazajönnek, mint ahogy az itthon maradottak se csodálkozzanak, ha valaki új hazát keres magának.
Amit azonban megbocsáthatatlannak tartok az az, ha valaki azért jön haza, hogy azután itthon politikai hatalomhoz jutva külföldön ócsárolja hazáját csak azért, mert nem a neki tetsző oldal van hatalmon.” (Ferenc)...
Szerző: Határátkelő
2020.03.13.
"Soha nem jutott eszembe, hogy elhagyjam a hazámat"
„Hosszas értekezése az elmenőkről, hazatérőkről számomra azt mutatja, hogy Ön azok közé tartozik, akik az egész Földgolyót otthonuknak érzik.
Nincs ezzel semmi baj, mint ahogy azzal sincs, hogy sokan vagyunk, akik ezt a 93 ezer négyzetkilométert tekintik otthonuknak, a Hazájuknak.
Azt, hogy kit milyen motiváció késztet hazája elhagyására, eléggé körülírta. Azt, hogy valaki mindazon „negatívumok” ellenére itthon marad, vagy hazajön, azt már sokkal nehezebb szavakba foglalni.
Ez egy érzés, amit nehéz körülírni, de ezt érzem, amikor hazafelé átlépem a határt, ha végignézek a Káli-medencén, ha a Bükkben barangolok, ha a Hortobágy végtelenségét látom és sorolhatnám, miközben láttam a Niagara vízesést, bejártam Manhattant, Európa számos országát stb.
Soha nem jutott eszembe, hogy elhagyjam a hazámat, csak azért, mert éppen nem a számomra megfelelő állapotok uralkodnak.
Nem is igazán értem, hogy miért csodálkozik, hogy sokan jutna arra az elhatározásra, hogy hazajönnek. Bennük él még valami a hazájuk iránti szeretetből, amit időlegesen elnyomott a jobb megélhetés reménye.
De sokan érzik kinn, hogy idegenek maradnak választott országukban. Éppen ezért nem szabad csodálkozni azokon, akik hazajönnek, mint ahogy az itthon maradottak se csodálkozzanak, ha valaki új hazát keres magának.
Amit azonban megbocsáthatatlannak tartok az az, ha valaki azért jön haza, hogy azután itthon politikai hatalomhoz jutva külföldön ócsárolja hazáját csak azért, mert nem a neki tetsző oldal van hatalmon.” (Ferenc)...
A TÖBBSÉGNEK NINCS VÉSZTARTALÉKA - NEM IS BAJ, HOGY KÁPÉBAN ÉS FOLYÓSZÁMLÁN TARTJUK A PÉNZT
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.13.
A vészhelyzet még hónapokig fennállhat, és nemcsak a turizmusnak, hanem számos más ágazatnak is „kampó” lehet. Tömegek megélhetése kerülhet veszélybe, miközben a felmérések szerint mindössze a lakosság valamivel több mint harmadának van vészhelyzetre félretett pénze, a helyzet azonban ennél is rosszabb lehet. Ugyanakkor most jól jöhet, hogy a cihában és folyószámlán tartja pénzét a magyar.
A kormány arra készül, hogy a következő hetekben, hónapokban szükség lehet a szerdán meghirdetett veszélyhelyzet intézkedéseire - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár csütörtök reggel az M1 csatornán. Orbán Viktor miniszterelnök a héten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) fórumán pedig arról beszélt, hogy Kínának is 5-6 hónapjába telt a vírus megfékezése, ami itt júliust jelent, vagyis "a turisztikai szezon idén kampó". Így komoly gazdasági visszaesésre kell számítania annak, aki a szokásosnál jobban "hozzá van kötve" az emberek utazási kedvéhez.
De nemcsak a turizmus, hanem számos más ágazat is megsínyli majd a koronavírus járványt, aminek gazdasági recesszió lesz a következménye, és valójában a teljes társadalom megsínyli majd. Ha józanul végiggondoljuk az eddig meghozott és a környező országok, valamint Olaszország példája nyomán várható intézkedéseket, arra számíthatunk, hogy tömegek munkája kerül veszélybe...
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.13.
A kormány arra készül, hogy a következő hetekben, hónapokban szükség lehet a szerdán meghirdetett veszélyhelyzet intézkedéseire - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár csütörtök reggel az M1 csatornán. Orbán Viktor miniszterelnök a héten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) fórumán pedig arról beszélt, hogy Kínának is 5-6 hónapjába telt a vírus megfékezése, ami itt júliust jelent, vagyis "a turisztikai szezon idén kampó". Így komoly gazdasági visszaesésre kell számítania annak, aki a szokásosnál jobban "hozzá van kötve" az emberek utazási kedvéhez.
De nemcsak a turizmus, hanem számos más ágazat is megsínyli majd a koronavírus járványt, aminek gazdasági recesszió lesz a következménye, és valójában a teljes társadalom megsínyli majd. Ha józanul végiggondoljuk az eddig meghozott és a környező országok, valamint Olaszország példája nyomán várható intézkedéseket, arra számíthatunk, hogy tömegek munkája kerül veszélybe...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)