VESZÉLYHELYZET: AZ ORSZÁGGYŰLÉS, AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉS AZ ELLENZÉK ADJA A KONTROLLT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.03.12.

„Ha a kormány visszaélne a veszélyhelyzet elrendelésére vonatkozó alkotmányos lehetőségével, akkor ennek jogi és politikai következményei lehetnek. A társadalom a nyilvánosság eszközeivel és megfelelő tiltakozással tud gátat szabni az esetleges jogsértéseknek, joggal való visszaéléseknek” – válaszolta Magyar György ügyvéd a kérdésünkre, hogy fennállhat-e a visszaélés veszélye. A kontrollban az Országgyűlésnek, az Alkotmánybíróságnak és az ellenzéknek egyaránt van szerepe. Az ügyvéd segítéségével azt is végigvesszük, hogy pontosan mit is jelent a veszélyhelyzet.

„Hangsúlyozom, hogy veszélyhelyzetben is be kell tartani minden hatályos jogszabályt, így a kormány rendeleteit is” – hívta fel a figyelmet az ügyvéd, rámutatva: „a koronavírus terjedése valós fenyegetést és tényleges járványt eredményezhet, amire a kormánynak reagálnia kell”.

Az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság hivatott kontrollt gyakorolni ­– emlékeztetett, megjegyezve: „Mindenki döntse el maga, hogy a mai magyar közjogi rendszerben és politikai valóságban az Alkotmánybíróság milyen hatékonysággal képes betölteni alkotmányos ellenőrző funkcióját”. Mint hozzátette: „az ellenzéknek is be kell töltenie az alkotmányos ellenőrző funkcióját a veszélyhelyzet alkotmányos céljának elérése érdekében úgy, hogy e célokon túl, a kormány a rendeleti kormányzás útján véletlenül se terjeszkedhessen” .

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY MEGMAKACSOLTA MAGÁT, NEM ZÁRJA BE AZ ISKOLÁKAT

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.03.12.

Miközben – szembe menve a legtöbb, koronavírussal fenyegetett ország gyakorlatával – a magyar a kormány makacsul kitart a bölcsődék, óvodák, általános- és középiskolák nyitva tartása mellett, az oktatók-nevelők érdekeit képviselő szakszervezet követeli a nevelési-oktatási intézmények bezárását. Habár a közleményük az Operatív Törzs mai ülése előtt már megjelent, a testület – amelynek mint tudjuk, Orbán Viktor a vezetője – nem reagált erre. A közösségi felületeken rengetegen érvelnek a bezárás mellett, mondván, az embereket, nem pedig a gazdaság érdekeit kellene szem előtt tartani. Még úgy is ezt mondják a legtöbben, akiknek a családját nehéz helyzetbe hozná az iskolabezárás. Petíció is indult a bezárásokért.

„Rendkívüli szünetet a köznevelési intézményekben (iskolákban, óvodákban) az intézményvezető, a jegyző, valamint az Oktatási Hivatal nem rendelhet el saját hatáskörében” – zárja be a kormány 41/2020. (III. 11.) rendeletének 12 intézkedési pontjának egyike még a lehetséges kiskaput is, s teszi kikerülhetetlenné a nevelési-oktatási intézmények bezárását. Amit egyébként a szakma is követel.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleménye rámutat: a nyilvánosságra hozott adatok szerint igaz, hogy az átlagos kontaktok alapján, a fertőzés valószínűsége nyolc százalékos, de a családon belül és zárt csoportokon belül ennek akár hatszorosa lehet a fertőzés veszélye. Bár a fiatal korosztály megbetegedési rátája szerencsére alacsony, észrevétlen vírushordozóként azonban nagy veszélyt jelenthetnek a vírus terjedése szempontjából. Éppen ezért be kell zárni ezeket az intézményeket!

...

ITT OLVASHATÓ

EXKLUZÍV! ITT AZ ELSŐ KORMÁNY–FŐVÁROS-VITA: BAÁN VS BARDÓCZI A LIGETRŐL [HETIVÁLASZ 1×13]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.03.12.

Sikerült összeültetnünk a Liget-ügy két fő illetékesét: a kormány képviseletében az ügyért felelős miniszteri biztos Baán Lászlót, a főváros részéről pedig Budapest leendő főtájépítészét, Bardóczi Sándort.

Szenvedélyes, erőteljes politikai vita a kormány és a főváros képviselője közt – amely azonban nem nélkülözi a szakmai érveket, a buta szlogeneket és a személyeskedést viszont igen. Nem hiszi, hogy ilyen is van? Most már bizony van, mégpedig csupán egyetlen kattintásra: a HetiVálaszban, a Válasz Online hetente jelentkező podcast-adásának friss epizódjában. Sikerült összeültetnünk a Liget-ügy két fő illetékesét: a kormány képviseletében az ügyért felelős miniszteri biztos Baán Lászlót, a főváros részéről pedig Budapest leendő főtájépítészét, Bardóczi Sándort. Bár mindkét vitázó félnek szívügye a Liget, ebben a vitában nem civilek beszélgetnek: Baán titulusából adódóan is képviseli a kormány álláspontját, Bardóczit pedig a Válasz Online kérésére Karácsony Gergely főpolgármester jelölte meg, mint aki a főváros véleményét képviselni jogosult...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

JÖHET A RECESSZIÓ, MI LESZ A HITELESEKKEL? - EGYRE TÖBBEN FOGALMAZZÁK MEG AGGODALMUKAT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.12.

Nemrégiben még lelkesen tudatta a jegybank, hogy mennyire jól fut a hitelezés. Apróbb felhők egyébként már ekkor felbukkantak, mostanra azonban komolyabb aggodalomra is lehet ok. Úgy tűnik azonban, hogy az MNB helyett inkább mindenki más fél attól, hogy még bajt okozhat a mostani eladósodás.

A lakossági hitelállomány tavaly 17 százalékkal bővült – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Hitelezési folyamatokat értékelő, egy héttel ezelőtt megjelent kiadványában. A jegybank érzékelhetően elégedetten állapította meg, hogy az újonnan kihelyezett hitelek éves értéke 2019 utolsó negyedévében több mint 50 százalékkal nőtt 2018-hoz képest, ezzel nominálisan elérve a 2300 milliárd forintos historikus csúcsot. Az MNB hangsúlyozta: „a hitelbővülés mértékét nem tekinti túlfűtöttnek, és szerkezetében sem azonosít kockázatokat, figyelembe véve a reálgazdasági folyamatok alakulását és a hitelpenetráció alacsony mértékét”.

Mostanra azonban meglehetősen világossá vált, hogy a reálgazdasági folyamatok nagyszerűsége (bármennyire bízik is ebben a jegybank elnöke, Matolcsy György, akinek ezt taglaló előadásáról itt olvashat) nem éppen kőbevésett. A kormány tegnap vészhelyzetet hirdetett a koronavírus miatt. Nem nehéz arra jutni, hogy az ilyen intézkedések miatt sok ember jövedelme csökkenhet, még az sem zárható ki, hogy állások kerülhetnek veszélybe...

ITT OLVASHATÓ

HORVÁT KÓRHÁZI CSODA KELLEMETLEN KÖVETKEZMÉNYEKKEL

HATÁRÁTKELŐ

Szerző: Határátkelő

2020.03.12.

...„Pár éve Makarskán nyaraltunk a családommal. Az első este sikerült egy kagylós kaja után egy két napig tartó hányás-hasmenés kombót összeszednem. A harmadik naptól rendben voltam.

Egyik nap délelőtt a kisfiammal snorkelezés közben nagyon furcsán kezdett verni a szívem. Alapból van egy jóindulatúnak ítélt szívritmuszavarom, de ez más volt. Sietve kiúsztam a partra, nehogy nagyobb baj legyen és felmentem a hotelszobába.

Próbáltam minden eddigi „trükköt” a ritmuszavar ellen (magnézium, mozgás, pihenés, séta a folyóson). Semmi nem használt. Mondtam a feleségemnek, hogy bemegyek az ügyeletre a kórházba, Ő maradjon a kicsikkel majd jövök.

Magamhoz vettem a kis táskámat (utólag kiderült szerencsémre), és ahogy voltam fürdősortban, papucsban besétáltam a kórházba. Az ottani ügyeleten mentőorvosok látnak el ügyeletet, akik megvizsgáltak és kiderült, hogy pitvarfibrillációm van.

Kaptam gyógyszert, carotis masszást, és pihentettek kb. 1 órát. Majd közölték, hogy ez nem múlik, de innen kardiológus kellene, aki pedig Splitben van. Okés, mondom akkor odamegyek, csak előtte a szállodába a kocsiért és átöltözni. Áááá, arról szó sem lehet, majd egy mentő átvisz mindjárt.

Kérdésemre, hogy hogy jövök vissza onnan (kb. 70 km), azt mondták, a betegszállító visszahoz. Tessék jönni, ott a mentő és mehetünk. Beültem, majd azonnal szóltak, hogy ez nem busz és feküdjek le.

EKG rámcsatolva, szirénázva indulás! Annyit tudtam tenni, hogy az ágyon fekve és leszíjazva írtam a páromnak egy sms-t, hogy mi a helyzet...

ITT OLVASHATÓ

A TARDI HELYZET - A MÁSODIK FELVONÁS

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: TAMÁS PÁL
2020.03.06. 

A szakmában folyik a vita. Hová lett a szociográfia? A múlt század harmincas-negyvenes éveiben az akkori szöveggyártók elitjét, közöttük sok-sok kiváló írót: Illyés Gyulát, Szabó Zoltánt, Kovács Imrét, Veres Pétert (a sort folytathatnánk) izgatta a falu, vagy inkább a szegény emberek, esetleg a földközelbe szorítottak sorsa. Voltak, akik balról, mások egyes pontokon inkább jobbról próbálták megfogni az ügyet. Egy évtized alatt nagyszerű munkák sora született. Ezek egy részét akkortájt legalább részben gyorsan kinyomták a nyilvánosságból. Volt szerző, aki börtönbüntetést is kapott. De azután előbb-utóbb megjelentek a munkák utánnyomásai, sorozatokba rendeződtek. S ha nem is tömegek, de olvasni kezdték azokat.

Megszületett egy nyelv, fogalmazás és beszédmód, amelyet a középosztálybeliek közül sokan használni kezdtek a nyomorúság leírására, a szegénység stratégiáinak megfogalmazására, a „lentiek” túlélési formáinak pontosítására. S ez a nyelv legalább részben kitöltötte a társadalmi vitákat, segített az aktualitások összerendezésében. Azután, úgy látszik, mára valahogy elolvadt.

Most azonban fél évszázad elteltével itt van ismét a nyomor, összecsapások a roma–nem roma együttélésben, de nincsenek kezelhető, begyakorolt együttélési formák, sokszor még együtt tanulási módok sem. Érdekes módon a megoldási technikákról, a kezelési módokról már viszonylag sokat tudunk, négy-öt társadalomtudományi szakmában felálltak a megszólalásra kész szakértői közösségek. De a megoldásoknak nincs közönségük, a helyi nyilvánosság nem is tudja, az okosságokból mit minek nevezhet, s hogy itt egyáltalán milyenek az okságok. A harmincas évek ilyen értelmiségi radikalizmusa, például a romaügyek mostani kezelésében, most egyszerűen hiányzik. Csendesen lekerült a többségi napirendről.

S most, hogy a miniszterelnök láthatóan tudatosan beletenyerelt a gyöngyöspatai kárpótlás részleteibe, az egyébként közelinek, hozzáértőnek számító kritika is csak azt tudja mondani, hogy most mit nem szeretne. Egyszerűen vegyük le az ügyet a napirendről. A közönségtől a progresszívok félnek. Ha ebben az ügyben megszólalnak, biztosan hiszik, ellenük fog szavazni. Nem gondolom, hogy ez holtbiztosan így lehet majd. De igazán itt két kérdés merül fel...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/10. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/10. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)   

A LEGFRISEBB NARANCS TARTALOMJEGYZÉKE

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MANCS
2020.03.12.

A koronavírus Magyarországon
Bízni, csak bízni

Bár egyelőre kevés a koronavírus-fertőzött Magyarországon, a Kínában és főleg az Olaszországban történtek alapján okkal feltételezhető, hogy heteken belül komoly esetszámmal kell szembenéznünk. A helyenkénti felvásárlási láz ellenére a lakosság nyugodt, a hivatalos tényezők olykori érthetetlen bénázása viszont aggodalomra adhat okot.

VÉLEMÉNY

A szerk.
A nagy viadal

„Várkonyi Zoltán színházát tekintem igazi előképnek, követendő példának” – írja a Vígszínház igazgató posztjáért bejelentkező pályázatában Rudolf Péter.

A szerk.
Jézus és a pénzcsap

Bátran kijelenthetjük, hogy a nemzeti együttműködés rendszerét nemcsak pátosz, büszkeség és öntudat jellemzi, a fiatalos lendület is gyakran tetten érhető.

POLITIKA

XII. Piusz pápa és a holokauszt
Ferenc nem fél a múlttól

Ferenc pápa a múlt héten megnyitotta a kutatók előtt a XII. Piusz pápasága alatt kelt dokumentumok eddig titkos archívumát, minek következtében újra fellángoltak a viták a Szentszék és az egyházfő II. világháborúban játszott szerepéről, a holokauszt idején tanúsított viselkedésükről.

Félbemaradt projektek Békésben
A gazda árnyéka

Miért húzódik a medgyesegyházi ipari park építése, noha ezt 450 millió forinttal támogatja az unió? Miért üres lassan másfél éve Pusztaottlaka szélén a speciális igényű gyerekeknek 160 millió forintból épült lakóotthon?

Túlzsúfolt, valóságidegen tanterv ének-zenéből
Magyarabb nótafákat!

Az irodalom mellett az ének-zene tantárgy körüli viták miatt csúszott a NAT kiadása. A hazafiasítás a végeredményen is meglátszik, igaz, eddig sem a tanterv határozta meg az iskolai gyakorlatot.

Adatgyűjtés a szállodákban
Mindenhova benéznek

Januártól minden Magyarországon megszálló vendég adatát egy központi nyilvántartásban összesítik. Az adatgyűjtés a jogvédők és az adatvédelmi hatóság szerint is komoly aggályokat vet fel.

Kilépések a Jobbikból
Idegenkezűség kizárható

Hetek óta áll a bál a Jobbikban, amióta nagy többséggel elnökké választották Jakab Pétert. A pártból sokan kiléptek. Vannak, akik úgy vélik, valamiféle ravasz terv alapján történik mindez, míg mások szerint Jakab egyszerűen nem bírja a kritikákat, mindig visszaüt, s emiatt szét fog esni a párt.

KULTÚRA

mi a kotta?
Zsófika és Margarita

Koncert
Közelebb a tűzhöz

Harcsa Veronika & Gyémánt Bálint; Lukács Miklós Cimbalom Unlimited


Lemez
Emberen innen és túl

Grimes: Miss Anthropocene

Kevesen vannak a popmezőnyben, akiknek nagyratörő művészi koncepcióival, az utóbbi években gondosan, porciózva adagolt zenéivel, magánéletével, közösségi médiában landoló bejegyzéseivel oly sokat foglalkoztak volna, mint Claire Boucher-éval, akit leginkább Grimes néven ismerünk.

Koncert
Magashegyi Under­ground

Tíz évvel ezelőtt megjelent első lemeze, az Ezer erdő dalait játszotta el újra a zenekar, elejétől a végéig, pontosan abban a sorrendben, ahogy az albumon szerepelnek.

Koncert
Rameau: Dardanus

A szigorúan koncertszerű opera-előadások okkal kultivált, de mégiscsak kényszerű gyakorlata alkalmasint a francia barokk remekműveihez illik a legkevésbé.

Lemez
Santa Diver: Blue Horizon

Kézdy Luca jazzhegedűs és a számos hangszeren képességes, a Santa Diverben leginkább basszusgitáron játszó, több zenekarban is aktív Szesztay Dávid 2006-ban alapította formációját. 2015 óta Szegő Dávid dobos felelős a ritmusokért.

tévéSmaci
Gólyakrokodil

Amikor Sztupa és Troché grissinit zabáltak sajttal, odakinn forrt a világ. De a grissini (sajttal) simán két részre osztotta ezt a világot, kintre és bentre.
rés a présen

„Egy még nem megnevezett majális erőterének szélén”

Somló Dávid hang/tér koreográfus, zenész

„Hülyeségeket csinált”

Urbán Tamás fotóriporter

Deák Ferenc (1954–1994) a tetoválásai révén vált közismertté Pillangó néven; a „haza bűnözőjének” nevezte magát. Szabadulása után Urbán Tamás lett a pártfogója, és több mint 3 ezer fotót készített róla.

Poeta.doc
Aki önmaga mindenkije

Vándor Lajos: Csoportkép magamról

Könyv
A természet kissé darabos

Carlo Rovelli: A valóság nem olyan, amilyennek látjuk

Elszántabb tudománynépszerűsítő szerzők, köztük szakmájuk legnagyobbjai rendre megkísérlik felskiccelni a világ „új ruháját” oly módon, hogy az ne csak fizikusoknak mondjon valamit. Carlo Rovelli – világhírű elméleti fizikus, aki még a nyolcvanas évek végén néhány kollégájával megalkotta a fizikai világunk születését és működését leíró hurok-kvantumgravitációs elméletet – most ennél is tovább megy, világképünk szerfelett törékeny voltáról rántja le a leplet.

Könyv
Semmi sem lett jobb

Csabai László: A vidék lelke

Képregény
Alias – Jessica Jones 3.

A jó hír az, hogy a hazai kiadás is eljutott végre addig a történetig, amelyik a Netflix Jessica Jones-sorozatának első évadát ihlette.

Színház
Énekelni nehéz

Poppea megkoronázása

Színház
Hiánygazdálkodás

Tarr Béla: Családi tűzfészek

Ugyanazok a mondatok hangzanak el, mint Tarr Béla 1979-es filmjében, melyben amatőrök improvizáltak a rendező által adott szituációk, keretek között: profi színészek, kimerevített, beállított pózok és absztrakt díszletek 2020-ban a Trafó színpadán – Pass Andrea rendező nem pusztán adaptálta a filmet, hanem szó szerint és talán túlságosan is színházat csinált belőle.

Kiállítás
A kívülálló

Makky György: Fotók a nyolcvanas évekből I. Performanszok

Kiállítás
Urbán Tamás: Felesleges Pillangó

A Capa Központ friss kiállítása látszólag egy Pillangó nevű freakről szól, aki a börtönéletben ragadta meg a lehetőséget arra, hogy kiteljesítse személyiségét.

ÉLET + MÓD

chili&vanília
Zöldet zölddel

Az évszakos körforgásban most következik az a bizonyos kritikus három hét, amikor fejben és lélekben már tavaszt érzékelünk, a piacon azonban még csak éppen hogy indulgat a medvehagyma, egyéb tavaszi újdonság még nemigen látható.

étel, hordó
Quán Nón
„Nem akarok dinoszaurusz lenni”Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, tudománynépszerűsítő

Ha kell, showman, ha kell, tudós, általában mindkettő – a Kozmosz című tévésorozat világhírű műsorvezetőjével Párizsban beszélgettünk. Az ismeretterjesztő széria második évadja Kozmosz: Lehetséges világok címmel március 22-én kezdődik a National Geographic-on.

„Megtaláljuk a kulcsot a zárhoz”

Keserű György Miklós gyógyszerkutató

Az új gyógyszerek kifejlesztése bonyolult, high-tech körülmények között zajló és időigényes feladat, igazi türelemjáték. Ennek dacára időarányosan is jól haladnak a koronavírus-járvány gyógyítását és terjedésének megállítását célzó gyógyszer- és vakcinakutatások.

Bajban a pszichológusok és a mentális segítők
Dutyidili

A kuruzslást büntető törvény szigorítása során keletkezett joghézag miatt pszichológusok, coach-ok, család-, művészet- és táncterapeuták érzik magukat fenyegetve. Egyesek a kormány bosszúját látják a történtek mögött.

BLOG

Tévésorozat
A bűnös város

Babylon Berlin

Az 1920-as évek Berlinjében játszódó sorozat Volker Kutscher neo-noir regényciklusának immár harmadik évadjához érő adaptációjaként voltaképp hűen követi eredetijét...

Film
Élettér

Ladj Ly: Nyomorultak

Párizs a jobbára színes bőrűekből álló világbajnok francia focicsapatot ünnepli mámorosan. A Diadalív alatt a tömegben kék-fehér-pirosba öltözött, ugyancsak színes bőrű, franciaságukra büszke fiatalok tárgyalják a példakép Mbappé érdemeit.

Film
Talpig fegyverben

Időről időre felüti a fejét a pánik, hogy a videójátékok (persze a sorozatokkal karöltve) a film halálát fogják majd okozni.

Tévétorrent
Hunters

A kertben hamburgert sütögető szomszéd, az egykor a NASA-nak dolgozó kedves, idős hölgy, a titokzatos, tört angolsággal beszélő férfi az utca végén – bárkiről kiderülhet, hogy valójában aljas náci, aki Hitler bukása után szökött a lehetőségek hazájába.

Animációs film
Előre

Megoszlanak a vélemények arról, mikor távozott az utolsó kis varázslat is a világból, merthogy vette a kalapját és lelépett, ezzel a Pixar új meséje sem vitatkozik.

ITT OLVASHATÓ

AZ EGÉSZSÉGTELEN POLITIKÁK RAGÁLYA

G7.HU
Szerző: MARTON PÉTER
2020.03.12.

Az Egészségügyi Világszervezet részéről az egészséget meghatározó társadalmi tényezőkkel foglalkozó bizottság 2008-ban jelentést tett közzé „Számoljuk fel egy generáció alatt a szakadékot” címmel. Ebben azzal foglalkoztak, miként függenek össze a társadalmi igazságosság és méltányosság kérdései az egészségügyi ellátással. A válasz természetesen az, hogy nagyon sokféleképpen, és ha ezt belátjuk, már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy lássuk, az egészségünkre gazdasági és politikai tényezők is hatással vannak, például a jövedelmi szint, vagy hogy egy kormányzat hogyan viszonyul az abortuszhoz, a tűcsere-programokhoz, a kórházfejlesztéshez vagy éppen egy sor másik kérdéshez.

Mindez a jelenleg zajló SARS-CoV-2-es koronavírus-világjárvány kontextusában is így van. Alább azt tekintjük át pontokba szedve, hogyan hatottak politikai megfontolások a járvány növekedésére és terjedésére, körülbelül az alábbi modellnek megfelelően, amit egy ilyen ábra szerint érdemes elképzelnünk.

Az ábra azt mutatja, ahogyan a politika szereplői különféle akcióikkal hatást gyakorolnak a járvány természetes lefolyására. Gyorsítják vagy lassítják a terjedését (szabályozó hatásokkal) és alakítják a terjedés irányát (terelőhatásokkal). Fontos hangsúlyozni, hogy ezt sokszor (sőt többnyire) nem tudatosan teszik. Megjelenik a visszacsatolás köre is, és a járvány társadalmi és gazdasági hatásokon keresztül újabb kör politikai cselekvést vált ki.

Hogyan történt ez a COVID-19-es betegséget okozó SARS-CoV-2-es járvány esetében? Kilenc példa következik az alábbiakban...

ITT OLVASHATÓ

ITT AZ IDEJE, HOGY ELKEZDD LEMONDANI AZ ÖSSZES PROGRAMODAT

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.03.12.

- A koronavírus alapjaiban forgatja fel az életet a világ számos országában.

- Azt már látni, hogy a járvány megfékezéséhez hatalmas erőket kell majd megmozgatni.

- És ebben a helyzetben állampolgári kötelességünk is lehet, hogy minél kevesebb emberrel érintkezzünk.

Megszokott világunkat éppen fenekestül forgatja fel a koronavírus: a karantén alá vont Olaszországból érkező beszámolók, a máskor turistáktól tömött, most világszerte üresen kongó helyekről készült fényképek, a bizonytalanság miatt bezuhanó tőzsdék mind azt jelzik, hogy egyik napról a másikra alaposan megváltozhat az életünk.

A Vuhanból indult koronavírus természetét még mindig nem ismerni elég pontosan, és attól is messze vagyunk, hogy bármiféle védőoltás legyen a kezünkben a vírussal szemben. És kínai kutatók arra számítanak, hogy ha csak nem történnek radikális lépések a világban, akkor a koronavírusos esetek száma 19 naponta a tízszeresére nőhet.

Radikális lépésekre már látni példákat: az olasz teljes karantén mellett Kínában is sokmilliós régiókat zártak le teljesen, leállították a tömegközlekedést és a legszükségesebb termékeket kínáló boltokon kívül semmi nem volt nyitva, ez pedig a jelek szerint hatékonynak is bizonyult, és március közepére esni kezdett az új esetek száma.

Ezzel együtt az biztosnak tűnik, hogy a koronavírus még minimum hónapokon át itt lesz velünk (jelenleg a magyar kormány is azzal számol, hogy a vírus júniusban tetőzhet majd Magyarországon). Addig pedig újabb és újabb megbetegedésekre lehet számítani, és pontosan látni, hogy a koronavírus veszélyes az idősekre, illetve a betegségeknek hosszú időn át kitett egészségügyi dolgozókra.

Itthon is arra lehet számítani, hogy a kormány újabb és újabb intézkedésekkel próbálja majd mérsékelni a vírus terjedését, ugyanakkor más országok eddigi példáiból azt is látni, hogy pusztán az állami beavatkozás nem lesz elég a vírus elleni védekezéshez. Szükség lesz arra is, hogy mi magunk változtassunk az életünkön.

Erről írt a napokban a Johns Hopkins University oktatója, Yascha Mounk, aki szerint három olyan tény van a koronavírussal kapcsolatban, amely mind abba az irányba mutat, hogy a koronavírus fenyegetését komolyan kell venni, és melyek miatt az egyéni felelősség felismerése is fontos lesz.

Egyrészt lehet tudni, hogy a vírus gyorsan terjed, és a felbukkanása után ugrásszerűen kezdhet el nőni az újabb esetek száma. Ezt lehetett látni eddig Kínában, Dél-Koreában, Olaszországban vagy az Egyesült Államokban is. Másrészt tény az is, hogy a koronavírus halálosabb, mint az influenza. Már a korai becslések is arra utaltak, hogy a halálozási rátája 1 százalék körül lehet, ami tízszer halálosabb, mint a szezonális influenza, de vannak arra utaló jelek, hogy ez az érték még ennél is nagyobb lehet. A WHO adatai jelenleg Mounk cikke szerint 3,4 százalékot mutatnak, ami lehet akár túlzó is, hiszen sok, enyhébb esetet nem is diagnosztizálnak a világban. De lehet alulbecslés is, hiszen a már diagnosztizált betegek közül nem tudni, hányan fogják még életüket veszíteni a vírus miatt.

A harmadik tény pedig, hogy eddig egyetlen igazán hatékony védekezés adódott a koronavírussal szemben: a távoltságtartás. Más emberektől, és a nagyobb tömegektől.

És ugyan látni, hogy egyre több kormány és világszervezet kezdett el korlátozó intézkedéseket hozni, lemondani programokat, de ez Mount szerint olyan kihívás, melyben nem lehet csak az államra várni. Ha például döntési helyzetben vagyunk, és rajtunk múlik, hogy megrendezzenek-e egy konferenciát, egy koncertet, egy sportrendezvényt, akkor döntsünk a nem mellett. Emellett érdemes a minimálisra csökkenteni az utazásainkat: csak annyit használjuk a tömegközlekedést, amennyit feltétlenül szükséges...

ITT OLVASHATÓ

ELLOPJA A NYARAT AZ EGYETEMISTÁKTÓL A KORONAVÍRUS, DE JÖHET ROSSZABB IS

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2020.03.12.

...Az általános és középiskolák nyitva maradását a többek között azzal indokolta Gulyás, hogy ha azokat bezárnák, akkor jó eséllyel meg kellene ismételniük a diákoknak a tanévet. Hogy miért, azt nem fejtette ki a miniszter, de arra utalhatott, hogy az iskolákban nem tudnának elég tanórát megtartani ahhoz, hogy a köznevelési törvény értelmében befejezettnek nyilvánítható legyen a tanév. A szakszervezet szerint ilyen veszély nincs, lehetne megoldást találni a kieső tanítás órák pótlására. A köznevelési intézmények bezárásának persze a gazdasági hatása is jelentős volna: sok, a gyerekkel otthon maradni kényszerülő szülő esne ki a munkából.

Az egyetemekkel viszont nem teketóriázott a kormány, így sok helyen hosszabb szemeszterekre, esetleg elmaradó vizsgákra, legrosszabb esetben megismételt félévekre számíthatnak a hallgatók.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Hír TV-nek elmondta, egy ideje már készültek a bezárásra, mert látták, hogy például Németországban is ilyen intézkedéseket hoztak. Azonban sok egyetemet váratlanul ért, hogy egyik napról a másikra át kell állniuk a távoktatásra. Hivatalos megkeresésünkre több egyetemről is úgy reagáltak: egyelőre nem tudnak részletesen válaszolni a kérdéseinkre, mert éppen annak a kitalálásával foglalkoznak, hogy milyen megoldással okozhatnák a lehető legkisebb kárt a hallgatóknak, illetve az intézményeknek.

Több egyetemen – a Palkovics László vezette innovációs tárca javaslatára – azonnal rektori szünetet rendeltek el csütörtökre és péntekre, illetve előrehozták a közelgő tavaszi szünetet. Így tett a BME, a Corvinus, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is oktatási szünetet rendeltek el.

Egyetemi oktatókkal, dékánokkal is beszéltünk a kialakult helyzetről, de nyilatkozni csak név nélkül voltak hajlandók arra hivatkozva, hogy számos részletkérdésben még nem született döntés.

Távoktatás, de hogyan?

Azt egyik intézményben sem rejtették véka alá, hogy komoly nehézségeket okoz az egyetembezárás.

"A távoktatás megszervezése gyerekcipőben jár a nyugati egyetemekhez képest, de országon belül is hatalmasak a különbségek"

– mondta az ELTE egyik oktatója, aki hozzátette, a nagy egyetemeken belül is sokféle a helyzet ilyen szempontból, mert akadnak olyan karok, szakok, ahol igyekeztek eddig is kihasználni a távoktatási lehetőségeket, máshol nem annyira...

ITT OLVASHATÓ

KORONAVÍRUS: GYORS LÉPÉSEK KELLENEK A GAZDASÁG MEGSEGÍTÉSÉHEZ

INDEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2020.03.12.

A koronavírus gazdasági hatásai már most is – ha visszafogottan akarunk fogalmazni – jelentősek, és még nem is igazán látszik a vége. Hogy érzékeltessük, mekkora az aggodalom gazdaságpolitikai körökben, ajánljuk a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég publikált blogbejegyzését, amelyben az IMF szakértői azt írják:

A NYERSANYAGOK ÉS ÉPÍTŐANYAGOK KERESLETE ÉS KÍNÁLATA AKKORÁT ZUHANT, MINT A 2008-AS VÁLSÁG LEGDURVÁBB IDŐSZAKÁBAN, ÉS JÓVAL MEGHALADTA A KORÁBBI JÁRVÁNYOK VAGY A 9/11-ES TERRORTÁMADÁS UTÁNI ESÉST.

Ezzel a hasonlattal nemcsak az IMF élt: Adam S. Posen, a washingtoni Peterson Institute for International Economics elnöke szerint ami a pénzügyi piacokon történik, az a Lehman csődje utáni időkre emlékeztet. Mindez pedig a számokban is látszik, a londoni tőzsde legfontosabb indexe, az FTSE 100 például 2008 óta nem esett akkorát egy nap alatt, mint hétfőn.

A kormányok és jegybankok több módon is tehetnek azért, hogy valahogy tompítsák a várható recesszió hatásait, kérdés viszont, hogy elég gyorsan döntenek-e, és a megfelelő megoldásokat választják majd.

A helyzet viszont egyelőre nem sok reményre ad okot: Trump elnök gigantikus összeget költene a gazdaság élénkítésére, viszont kérdés, hogy ahogy csinálná, annak van-e egyáltalán értelme, az európai kormányok egyelőre csigalassúsággal reagálnak a válságra, az Európai Központi Banknak pedig nem biztos, hogy van még elég fegyvere ahhoz, hogy érdemben segíteni tudjon.

Teljes tűzerő kell a járvány és válság ellen!

Az IMF finoman úgy fogalmaz, hogy a járvány keresleti és kínálati oldalon is sokkot okoz, mert egyrészt nem készülnek el dolgok, másrészt a karanténok, egyéb intézkedések, a félelem, a sok beteg és – morbid módon – a halálesetek miatt pedig kevesebben vásárolnak dolgokat. Vagyis úgy is fogalmazhatnánk, hogy a globális gazdaság elkezdett leállni...

ITT OLVASHATÓ

MÍG MINDANNYIAN BELEZUHANUNK

HVG ONLINE / ITTHON

Szerző: L. RITÓK NÓRA

2020.03.12.

Erőszak az iskolában. Egy kezeletlenül hagyott problémahalmaz okai és következményei. Vélemény.

Bocsánat, hogy konyhai hasonlatot hozok, de talán így, sarkítva jobban meg tudom mutatni, hogyan látom ezt a problémahalmazt. Szóval, körülbelül olyan ez, mint mikor egy háziasszony összeszedi egy sütemény hozzávalóit, amiben benne van egy finom desszert lehetősége, aztán nem vesz elő receptet, hanem csak úgy összedobálja a hozzávalókat, beteszi a végeredményt a kamrába, és nem foglalkozik azzal. Hetek múlva előveszi a megromlott, penészes valamit, és kiabál, hogy mi ez, és az alapanyagokat, meg azok készítőit vádolja a kudarc miatt. Pedig a hiba nem azokban volt, hanem benne, aki nem megfelelően dolgozott azokkal. A megromlott anyagból pedig nagyon nehéz lesz újra használhatót varázsolni. Abban az állapotban már szinte lehetetlen.

Az iskolai erőszak is valahogy így alakul. A rendszer működési hibái hozzák létre. Számomra egy látlelet ez, olyasvalami, ami ráadásul pontosan megjósolható volt. Legalábbis a terepen dolgozva, a családok, a szegregált iskolák, és a feladatait betölteni nem képes intézményrendszer szintjéről megtapasztalva ezt az egészet, már sokkal korábban világosan látszott, hogy ez megtörténhet. De hiába volt jelzés sokfelől, a döntéshozói szint ezekről nem akart tudomást venni, és most sem ez történik – sokkal inkább a hibáztatás és a hatósági eszközök újra hadba állítása.

A megoldáshoz most már bizonyára azok az eszközök is kellenek, mert a probléma jelen állapotában, a mostani középiskolásoknál, már nem tudom, hogyan kezelhető. Azt hiszem, őket már elveszítettük. Nemcsak azokat, akik ütöttek, hanem azokat is, akik elnézték, szórakoztak rajta, nem akadályozták meg. Az pedig, hogy miért és hogyan jutottunk idáig, igazából most sem érdekli a rendszert. Éppen ezért a helyzet romlik tovább, az esetek egyre korábbi életkorban fordulnak majd elő, és növeljük tovább a problémát, ami most még az iskolában mutatja a jeleit, de ne legyen kétségünk afelől, hogy kikerül majd az épületeken kívülre is.

Meggyőződésem, hogy minden kezelhető pedagógiai eszközökkel, ha azokat a megfelelő életkorban és a megfelelő háttér meglétében használjuk. Az iskolának pedagógiai eszközöket kell használnia. Ami problémát okoz és okozott mindig is, az az, amit megfelelő háttérnek nevezek. A család, a közösség, a szocializáció, amelyekkel, ha nem foglalkozunk, amelyeket, ha nem hangoljuk össze a gyerekek oktatásával, amortizálja annak hatásait. A megfelelő háttér kialakítása során nagy részt szintén alkalmazhatók pedagógiai eszközök, de nem minden esetben. Van ugyanis olyan helyzet, amikor az nem használ, csak a hatósági út. Amikor már olyan mélyre kerültek a tudások, készségek, és olyan túlélési stratégiák társultak, hogy azon már nagyon nehéz fogást találni. A pedagógiai eszközöket azonban mindig előre kell venni, és a kettő (a pedagógia és a hatósági út) ötvözésével dolgozni a változások eléréséig.

Az iskolai erőszak jelensége egy összetett problémahalmaz hozadéka. Megpróbálom szintenként megmutatni, hogyan látom...

ITT OLVASHATÓ

KIFOGYÓBAN AZ EGÉSZSÉGÜGYI CIKKEK A WEBÁRUHÁZAKBAN, SOKAN MÁR A DOLGOZÓK „KÉNYSZERSZABADSÁGOLÁSÁN” GONDOLKOZNAK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2020.03.12.

Egyre kevésbé tudják kiszolgálni a koronavírus-járvány miatt megnövekedett igényeket a webáruházak, az egészségügyi termékeket forgalmazó e-kereskedők ugyanakkor paradox módon dolgozóik szabadságolására kényszerülnek.

Számos egészségügyi, higiéniai termékeket forgalmazó webáruház már dolgozói „kényszerszabadságolásán” gondolkozik. Hiába van ugyanis a koronavírus terjedése miatt nagy felfutása most ezen termékeknek, a beszállítói kapacitások korlátozottsága miatt a webshopok is egyre kevésbé tudják kiszolgálni az igényeket – számolt be érdeklődésünkre a e-kereskedőktől érkezett visszajelzésekről Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. A lázmérők, szájmaszkok, fertőtlenítők iránti kereslet a webáruházakban is óriási volt az elmúlt hetekben, ám raktárkészleteik kimerülése után a kereskedők most azzal szembesülnek, hogy a nagykereskedelmi partnerüktől, illetve a lengyel, olasz vagy cseh beszállítóiktól nem tudnak rendelni. A nemzeti kormányok korlátozzák ugyanis ezen termékek exportját. Az érintett termékekből így egyre inkább hiány mutatkozik az internetes áruházakban is. Néhány webáruház még a raktárkészlete teljes kisöprésével úgy, ahogy teljesíteni tudja a megrendeléseket, de már ők is látják, hogy a következő hetekben nem érkezik be új szállítmány. Ha pedig nem tudnak árut tenni a polcra, akkor a dolgozókra sincs szükségük. Madar Norbert hangsúlyozta: nem egyik napról a másikra küldik szabadságra a dolgozókat – annak kiadását egyébként is 15 nappal korábban jelezni kell –, de azt már érzékelik, hogy ezek hamarosan elkerülhetetlen lépések lesznek, hiszen a beszállítói láncok helyreállására az elkövetkező hónapokban nem sok esély van. 

Nemcsak az egészségügyi termékek, hanem a tartós élelmiszerek iránti kereslet is megugrott az utóbbi hetekben. A drogériák és a hipermarketek forgalma február utolsó hetében a Nielsen adatai szerint 25 százalékkal nőtt, leginkább a cukor, a liszt, a konzervek iránt futott fel a kereslet...

ITT OLVASHATÓ

DOKTOR SEMJÉN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.03.12.

Ha a vírus miatt minden közösségi ténykedést lefújnak és megtiltanak, akkor tartsunk több misét a templomokban. – Így véli doktor Semjén miniszterelnök-helyettes, akinek a címe azt mutatja, ha a kedves vezetővel valami történnék – elvinné őtet a rézfaszú bagoly-, akkor rá lenne bízva az ország sorsa. Nem irigylem magunkat, de őt sem. Nehéz lehet két neuronnal leélni az életet, amelyek közül az egyik azt mondja, Isten, a másik pedig azt, puska, és ezzel készen is van doktor Semjén egész elcseszett élete.

Ha járvány fenyeget, akkor sokszor kell sok embert egymás mellé zsúfolni, vélekedik doktor Semjén, de ez sem elég. Az állam, míg mindenféle színházakat, meccseket, koncerteket, mindent betilt és leállít, az egyházak felé még csak ajánlást sem tesz, rájuk bízza, mit művelnek a hívekkel, aztán ez jön ki belőle, hogy megdögölesztik őket. Mondhatnám, az ő bajuk, mindenki abba pusztul bele, amibe akar, de a miséről boltba mennek a népek, metróra, villamosra, és viszik magukkal a dögvészt.

Ezen túl azon sem ártana révedezni pöttyet, hogy az egyházak – mármint az Orbánnak kedvesek – miért rendelkeznek annyi előjoggal, hogy kívül és felül állnak mindenen, rájuk más erkölcsi (pedofília), anyagi (adómentesség), és ezek szerint egészségügyi előírások és törvények vonatkoznak. Államok ők az államban, romlások a trágyában, minta nem lett volna pár száz éve felvilágosodás, de erről már rengeteget meséltem, és minek. Összegzésül elég Voltaire-re emlékeznünk: Ecrasez les infâmes!

Nem magyarítom, mert doktor Semjén beszarik. Ezen kívül a miniszterelnök-helyettes mellékesen megemlítette azt is, odahatnak a köztévére, hogy ezekben a vészterhes időkben fontolják meg a szentmisék, istentiszteletek megfelelő közvetítését, ami azt jelenti, hogy a csapból is a szerencsétlen Krisztus folyjék. Tehát összegezve: legyen több mise a templomokban és azt mutassák a tévében. Ez jut a járványról doktor Semjén eszébe, tényleg mindmeghalunk...

ITT OLVASHATÓ

AZ INGYENHITELTŐL A VÍRUSUTALVÁNYIG – ÍGY VÉDHETI A KORMÁNY A GAZDASÁGOT

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.03.12.

Lehetetlen megmondani, mi vár a gazdaságra a koronavírus miatt, Varga Mihály szerint benne van a pakliban a recesszió is, bár az nem valószínű. Nem hagyományos gazdasági válságról van szó, gazdasági eszközökkel megoldani nem lehet, csak átvészelni. Ehhez a kormánynak ezermilliárd forintos mozgástere van, és a jegybank kezében is vannak eszközök.

Orbán Viktor miniszterelnök előszeretettel beszél egy ideje gazdaságvédelmi akciótervekről, amelyek eddig se védelmi, se akció-, se tervek nem voltak, hanem leginkább gazdaságélénkítő lépések (például adócsökkentések és -egyszerűsítések). Az élet azonban úgy hozta, hogy a világ jelentős részével együtt a magyar gazdaságnak tényleg védelmi akciótervre lett szüksége. A koronavírus ugyanis gazdasági válságot indított el – a vírustól mint külső tényezőtől pedig valóban meg kell védeni a gazdaságot, legalább addig, amíg elmúlnak a járvány hatásai.

És mivel a koronavírus nem gazdasági vagy pénzpiaci jelenség, az ilyen válságok hagyományos kezelési módjai csak korlátozott mértékben lehetnek hatékonyak. Nem véletlen, hogy Donald Trump saját pártjának törvényhozói sem sorakoztak fel az amerikai elnök által javasolt adócsökkentések mögé – hisz vajmi keveset ér az adócsökkentés annak a gyárnak, amelyik nem tud termelni, mert a kínai beszállító nem szállít, és ha tudna termelni sem tudná eladni a termékét, mert a lakosság otthon ül karanténban ahelyett, hogy vásárolna. Bár azért mind az amerikai, mind a brit alapkamat-csökkentés segített stabilizálni a piacokat, legalábbis ideiglenesen, és a világ az Európai Központi Bank csütörtöki ülésétől is minimum megváltást vár, főleg az után, hogy Christine Lagarde elnök arról beszélt, a 2008-ashoz hasonló piaci összeomlást sem tart kizártnak...

ITT OLVASHATÓ

DÉZSI CSABA ANDRÁS: A MUNKA ÉRTÉKET TEREMT, A TINGLI-TANGLIZÁS SZÉGYEN

SZEMLÉLEK ÉRTÉKMAGAZIN
Szerző: GÉGÉNY ISTVÁN
2020.03.11.

Immár Győr polgármestereként kértük számon a sablonosnak nem nevezhető politikuson jelöltként tett kampányígéreteit, de szóba került a sport és a koronavírus is.

– Néhány hónapja beszélgettünk, de az elmúlt hetekben annyi érdekesség történt a győri közéletben, hogy bőven akadnak sokakat érintő újabb témáink. Mielőtt belekezdenénk a feldobott labdák lecsapásába: hogy érzi magát immár polgármesterként, ráadásul a médiában igencsak gyakran szereplő városvezetőként?

– Valóban úgy tűnik, hogy nagyon aktív időszakomat élem, ha a sajtómegjelenéseket nézzük, de saját nézőpontomból inkább a pihenőidőszakomat töltöm. Számomra ugyanis ez a munka rendkívül megtisztelő és bizonyos értelemben szórakoztató is, miközben messze nem olyan megterhelő, mint az eddig éjjel-nappal végzett orvosi tevékenység. Ha majd a polgármesteri munkám újra kiegészül az orvoslással, akkor be fog állni a számomra megszokott terhelési szint, de most sok új információ ér, sok új feladat áll előttem, nagyon szeretem az ilyen helyzetet. Ahogy egyre jobban ásom bele magamat Győr életébe, folyamatosan kerülnek elő olyan tennivalók, amik újszerű megközelítéseket igényelnek. Úgy tűnik, hogy mindez a sajtó számára érdekes, de szerintem az emberek is érdekesnek tartják, ami most Győrben történik.

– Kaptam egy olyan kritikát a múltkori interjúnkat követően, hogy nem voltam eléggé belemenős, merthogy nem kérdeztem rá azokra a bizonyos gyomlálnivalókra – holott tele volt az a beszélgetésünk konkrétumokkal. Most aztán az egész ország láthatja, hogy beindult a gyomirtás, az egyik ilyen lépés az NB2-ben szereplő felnőtt férfi futballcsapatot érinti, akik tevékenységét nem támogatja a továbbiakban a győri városvezetés. Tanácsadója, Petrov Iván egyenesen úgy fogalmazott, hogy az érintett tevékenység nem tartozik az élsport fogalomkörébe. Azt azért említsük meg, hogy a szakember tudja, miről beszél, hiszen ő Jakabos Zsuzsanna olimpikonunk edzője, egyben férje is.

– Nézőpont kérdése, hogy mit tartunk élsportnak. Én ezt a problémát a munka oldaláról közelítem meg – amint korábban említettem, a munka rendkívül fontos számomra. Annak pedig egyetlen titka van: csinálni kell. Számomra a munka nem kényszer, hiszen abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy azt csinálom, amit szeretek. Nem ezt látom viszont a Győri ETO felnőtt futballistáinál. Lelketlen, eredménytelen, küzdelem nélküli játékot látok, holott a versenysport meggyőződésem szerint a küzdelemről szól. Orvosként emellett

kiemelten fontosnak tartom a tömegsportot, az egészségünket megőrző mozgást, ám ez egészen más, mint az élsport. Azoknak a felnőtt embereknek a tevékenysége, akik a futballpályán mozognak Győr színeiben az ETO csapatában az utóbbi időben, nem nevezhető munkának. Ha annak nevezném, az sértené azokat az embereket, akik munkával keresik meg a kenyerüket naponta a városban.

Meggyőződésem, hogy sok ember kiteszi a szívét-lelkét a munkahelyén azért, hogy Győr hírnevét gyarapítsa, naponta bemennek a gyárakba, hogy megtermeljék azokat az értékeket, amelyeket nem csupán a várost, hanem az egész országot gazdagítják. Győrben rengeteg értékteremtő ember dolgozik: pedagógusok, művészek, esztergályosok, orvosok, sportolók is, és még hosszan sorolhatnám a szakmákat. Ehhez viszonyítva az ETO felnőtt focisták tevékenységére konkrétan a tingli-tangli kifejezést tudnám alkalmazni...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG, KOMFORTZÓNA

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.03.12.

Legújabb sikerszavunk a komfortzóna. Egy-két évvel ezelőtt még senki sem hallott róla, de legalábbis, nem nagyon használták. Most meg, valamire való publicista meg sem lehet nélküle. A komfortzóna az, ahonnan ki szokás lépni, amit el kell hagyni.

Pedig, a komfortzóna jó hely. Épp ezért vagyunk benne, de néha adódhatnak olyan körülmények, hogy meg kell válnunk tőle. Ahhoz, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújtsunk valamiben, lefussunk például annyi kilométert, mint amennyit még soha, átússzunk egy széles tó túloldalára, vagyis, valami olyan területre tévedjünk, ahol korábban még nem jártunk.

Legutóbb Orbán Viktor használta a nagy nyilvánosság előtt a komfortzóna kifejezést, a koronavírus következményeivel kapcsolatban. Hogy számos vállalkozás, sőt egész ágazatok összeomolhatnak, ezért sokaknak el kell hagyniuk a komfortzónájukat...

ITT OLVASHATÓ

FAIX CSABA: NEMCSAK A KÜLFÖLDIEKNEK KELL MEGMUTATNI, MILYEN KLASSZ DOLGOK TÖRTÉNNEK BUDAPESTEN

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: CSENDES-ERDEI EMESE
2020.03.12.

A Budapesti Városarculati cég vezetője az új Budapest-koncepcióról.

Faix Csabát nemrég nevezték ki a Budapesti Városarculati Kft. és a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ élére, amelynek többek között az lesz a feladata, hogy újragondolja a budapesti turizmus koncepcióját. Faix tervei között szerepel a belváros tehermentesítése és a kocsmatúráknál sokkal magasabb minőséget képviselő programok népszerűsítése.

Magyar Narancs: Mit jelent most Budapest mint márka?

Faix CSaba: Szerintem több mindent egyszerre, és pont azt szeretném, hogy amennyire lehet, ezeket rendezzük egy gondolatiság alá. Ehhez a legfontosabb az lenne, hogy ne én határozzam meg egy íróasztal mögül, hanem mindannyian, akik itt élünk, üljünk le és beszéljük meg. Ez a munka fog most elkezdődni, és az elkövetkezendő hat-nyolc hónapban azt szeretném megvalósítani, hogy mindazok, akik ezt a várost alkotják – kulturális intézményben dolgozók, itt élő külföldiek, helyi lakosok, vállalkozók, egyetemisták, politikusok – szedjük össze, hogy mit gondolunk erről a városról. Lényegében ez lesz az egyik fő feladata a Városarculati Kft.-nek. Itt nem problémákat akarunk beazonosítani, hanem kiemelni a városból a jó dolgokat, ami miatt büszkék lehetünk Budapestre. Mint már említettem Budapest mindenkinek mást jelent, valaki azt szereti, hogy a bulinegyedben tud mulatni, más meg azt szereti, hogy el tud menni a Müpába, ahol világsztárokat hallgathat meg.

NN: De jelenleg mit kommunikál magáról a város? Miért jönnek ide a legtöbben?

FCS: Elég világos, hogy Budapest az elmúlt években elsősorban a diszkont légitársaságoknak, leegyszerűsítve a bulituristáknak köszönhette azt, hogy ilyen ütemben tudta növelni az idelátogatók számát. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak ők jelentek meg a városban, de elsősorban nekik köszönhetően van most egy nagy bumm. Ezen kívül nagyon sok turistát jelentenek a buszos utak, illetve egyre meghatározóbb szerephez jutnak a szállodahajók is. Amiről azt gondolom, hogy fejlesztésre szorul, az a konferenciaturizmus, vagyis a konferenciákra, üzleti utakra, expókra ideérkezők. Egy olyan szegmensről beszélünk, amiben még van növekedési potenciál. Ez a típusú turizmus azért is támogatandó, mert az itt lakók életét kevésbé zavarja, mint mondjuk a bulituristák jelenléte...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: MAGYARORSZÁG KIEMELT SEGÍTSÉGET KAP AZ EU-TÓL A KORONAVÍRUS MIATT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.12.



Financial Times 

Jelen állás szerint Magyarország és Lengyelország kaphatja a legtöbb pénzt a Bizottság által összedobott 25 milliárdos koronavírus-alapból. Brüsszel két napja, a 27 állam- és kormányfő háromórás videókonferenciája után határozta el, hogy segít a bajban, ideértve a kisvállalkozásokat, de az országokat is. Így azoknak a mostani helyzetben immár nem kell vasfegyelemmel betartaniuk a költségvetési korlátokat. Ugyanakkor a tagállamok elhatározták, hogy közösen igyekeznek megtalálni a választ a fertőzésre, ám mint egy magas rangú diplomata megfogalmazta: továbbra is dominálnak a nemzeti próbálkozások. Az egyoldalú intézkedések felvetik azt a félelmet, hogy veszélybe kerül az egész egységes piac működése. Az EU igyekszik revolverezni a kormányokat, főként az ügyben, hogy azok ne korlátozzák az olyan, kulcsfontosságú egészségügyi termékek kivitelét, mint a maszk és a lélegeztető gép. De az olaszok Kínától kapnak egy nagyobb szállítmányt, ami azért jól rávilágít az állapotokra. Ami a 25 milliárd eurót illeti, egyelőre igen vázlatos, honnan jön össze a pénz. Az biztosnak látszik, hogy ebbe beleértendő az a 7,5 milliárd is, amelyet már kifizettek a szerkezeti alapokból, hogy támogassák a kormányok küzdelmét a vírus ellen.

Economist 

Nagyot változott Európa öt év alatt: 2015-ben a Bizottság még nem győzte ostorozni Orbán Viktort a kerítés miatt, ma viszont az EU abban bízik, hogy kellő brutalitással távol tudja tartani a menekülteket. Pontosan ezért támogatja a kemény görög fellépést. Annak idején két nézett ütközött: az egyik az emberiesség nevében a Willkommenskulturt szorgalmazta. A másik oldalon a keményvonalasok sorakoztak fel, akik részben gyakorlati megfontolásokból – nem lehet ennyi embert egyszerre befogadni -, illetve politikai szempontokat mérlegelve – a választók meg fogják torolni a nagyarányú beáramlást – úgy gondolták: határozott intézkedésekre van szükség a határon. Mára eldőlt, hogy utóbbi álláspont kerekedett fölül. Az európai migrációs politika fő jellemzője napjainkban a durvaság a külső védvonalakon. És nem véletlenül. Aki netán bejut Görögországba, arra rettenetes állapotok várnak a táborokban. Ha pedig valaki elvergődik Horvátországig, könnyen megtapasztalja, hogy megverik a horvát rendőrök, akiket még azzal is vádolnak, hogy kirabolják az áldozatokat, mielőtt visszatoloncolják őket Boszniába. Az elrettentés fontosabb az elvnél, időnként még a jognál is. A jelszó az, hogy senki sem szabad az utánzásra bátorítani, mármint hogy mások is keljenek útra. Ami egykor a nacionalista szélsőség véleménye volt, azt mára elfogadták a kormányok. De azért az erkölcs időnként még kidugja a fejét a földből. Az európai vezetők szívesen fügefalevél mögé rejtik a szégyenüket, például azzal, hogy gyerekeket akarnak átvenni görög táborokból. Jogilag persze a menekültstátusznak semmi köze az erényhez. A legtöbb illetékes azonban üdvözli a kemény hozzáállást. A többi közt arra hivatkozva, hogy egy újabb válság felhozná a szélsőjobbos pártokat. Ily módon a kormányok boldogan megtesznek mindent a menedékkérők féken tartására, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy pontosan az általuk megvetett vetélytársakat majmolják. Más kérdés, mi van akkor, ha a görögök nem tudják feltartóztatni a tömegeket. Hát, akkor csúnya dolgok történhetnek, de már a mostani helyzet is aláássa Európa igényét az erkölcsi vezető szerepére. Ennyit azonban a jelek szerint hajlandóak áldozni az uniós vezetők, hogy elkerüljék a válság megismétlődését. 

Die Welt 

A német kormánytól kikért újabb dokumentumok megerősítik a lapnak azt a véleményét, hogy Merkel jogsértő módon nyitotta meg a határokat öt éve a menedékkérők előtt. Az biztos, hogy a kancellár a döntő éjszakán, 2015. szeptember 4-én, a koalíciós partner szociáldemokraták két vezetőjével, valamint a tüdőgyulladással ágyban fekvő belügyminiszterrel, de Maiziére-rel beszélt, mielőtt eldöntötte, hogy beengedi a Magyarországról érkező menedékkérőket, és senkit sem utasítanak el. Ugyanakkor a CSU akkori vezére, Seehofer hiába próbálta elérni, amit utána nehezen bocsátott meg a kormányfőnek. Ez egészen addig tartott, amíg át nem vette a belügyi tárca vezetését Berlinben. De a görög helyzet folytán ma is időszerű a kérdés, hogy átvegyen-e közvetlenül menekülteket Németország, és adott esetben milyen határellenőrzést vezessen be. A hatalom azt állítja, hogy annak idején nem szegett jogot, de a bizonyítékkal azóta is adós. Ez azután jól jön az AfD-nek. Viszont az új jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy de Maiziére nem értett egyet a sorompók felhúzásával, amikor a Balpárt az embertelen budapesti állapotok miatt éppen ezt követelte a Belpolitikai Bizottságban. Az események pontos lefolyását azonban nehéz feltárni, mert minél élesebbre fordult a helyzet, annál kevésbé dokumentálták a vitákat, illetve a döntéseket. Merkel akkortájt arra hivatkozott, hogy nem lehet a határokat 3300 kilométer hosszan lezárni, még egy ilyen hosszú kerítés sem sokat segítene. A rendőrfőnök viszont – mint most kiderült – elegendőnek tartotta volna, ha az osztrák határt ellenőrzik, amihez lett is volna elég ember. Ráadásul mind a belügyi, mind az igazságügyi tárca arra a véleményre jutott, hogy válság esetén vissza lehet utasítani menedékkérőket. De a végén az lett, amit a kormány akart. 2016 elejére azután enyhült a nyomás külső határokon, aminek oka részben a rossz időjárás, részben az, hogy egy sor ország jelezte: köszöni, most már elég. A magyarok addigra már rég megépítették a kerítést. Majd kb. 10 hónap múlva megszületett a megállapodás Ankarával. 

The Times 

A populizmus újra kitermelte az örökös elnökök lehetőségét, ám az olyan erős emberek, mint Putyin és Erdogan, akik saját hatalmuk érdekében kedvük szerint változtatgatják a törvényeket, úgy végzik, hogy korrupt és paranoid rendszereket irányítanak. Pedig a Berlini fal leomlásával már úgy nézett ki, hogy az ilyen figurák eltűnnek a színről. Ám 30 év elteltével visszatérőben vannak. A populista vezetők nem szeretik, hogy alkotmányos korlátok szabják meg, hány évig lehetnek hatalmon, ezért reagálnak a tömegek spontán felhívására. Így volt ez Törökországban, Kínában, Zimbabwéban, de könnyen előfordulhat Nagy-Britanniában, sőt az USA-ban is. Az erős ember, aki a nemzet akaratát testesíti meg – és a nép hangja, Isten hangja -, továbbá aki egyre inkább ellenőrzése alá vonja a sajtót, fokozatosan kiszorítja, illetve felforgatja a független intézményeket. Hűbéri birtokká alakítja át azokat. Ezt mindig a stabilitás, a biztonság, a nemzeti érdek vagy a polgárok nevében teszi. De Hszi, Erdogan, Putyin sorsa sem lesz különb, mint Francoé, Titoé és Brezsnyevé: szklerotikus, korrupt, végelgyengülésben szenvedő és őrült rendszerüket személyes orvosok és titkos szolgák tartják életben. Mert az ilyen emberek éveken át kivédhetik a vereséget, de a végén csak ott tornyosul a kérdés: ki jön utánuk? Nos, általában a vízözön. ...

ITT OLVASHATÓ

..

NEM VITATOM EL SENKINEK A MAGYARSÁGÁT — HOGYAN IS TEHETNÉM, HISZEN NEM TŐLEM KAPTA!

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2020.03.11.

Identitás. Egyre gyakrabban használt szó, főképp a széljobbról hallatszó erőszakos sürgetés formájában. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint azonosság, ami a szocializáció során alakul ki. A Wikipédia is hasonlóan fogalmaz, hozzátéve, hogy ez az önazonosság, énkép nagyon fontos a személynek.

Na most. A magam földhözragadt módján ezt a dolgot amolyan gyökérfélének képzelem, ami megtart és táplál. Ez eddig akár a széljobbnak is elfogadható.

Hanem a széljobb az identitást olyan karógyökérnek képzeli, ahol egyetlen főág szív föl minden tápanyagot, a többi maximum cérnavékonyságú, fölösleges szálacskaként működik. Nekem meg inkább a fa gyökérzete szolgál például, ami tudvalévőleg azonos méretű a felszínen látszó lombbal, és e gyökérzet minden porcikája képes akár új fát is teremteni. (A répák mellékgyökerei erre nem képesek.)

Így úgy gondolom, az identitásunk sem egyetlen, mindentfaló répából táplálkozik. Sokfélék a kötődéseink, amik akár az idővel is változhatnak. Ebben meg még a véletlennek (sorsnak?) is szerepe van. Az első mindjárt, hogy embernek születtünk, nem fűnek, csótánynak, madárnak. A második, hogy – főemlősök lévén – hímnek, avagy nősténynek: ez a társadalmi szerepünk (későbbi életünk) miatt fontos. (Ennek kutatásával foglalkozna szegény gender, amitől a répagyökerűek tök idegbe esnek.)

Identitásunk harmadik gyökere életünk tágasabb, földrésznyi színtere – pl. Európa, ami szerintem nem annyira a „keresztény” alapokból táplálkozik, inkább a klasszikus, görög-latin gondolatokból.

S csak ezután jön a nem is túlságosan régi, a közbeszédben 1789 óta létező nemzeti identitás. Tök röhej, hogy pont a nemzetthyek kárhoztatják a felvilágosodást, aminek a létüket köszönhetik.

Amikor én azt mondom: elsősorban embernek születtem, másodsorban nőnek, harmadsorban európainak, negyedsorban magyarnak, ez nem rangsor. Mind a négy gyökér erősen köt az emberségemhez, a nőségemhez, európai mivoltomhoz, magyarságomhoz. Sőt a szolidaritásban hívő baloldalhoz.

De nem vitatom el senkinek a magyarságát. Hogyan is tehetném, hiszen nem tőlem kapta!? Még az olyan gyakorló futóbolondokét sem, mint az a szegény propagandista, aki egy másik népcsoporthoz való tartozásával bizonygatja, hogy jobb magyar, mint más. Azzal még nincs baj, hogy egy népcsoporthoz tartozik: a magyarság pont olyan színes, sokféle, mint a legtöbb európai nemzet. Magyarként élünk itt tirpákok, jászok, kunok, palócok, vendek. Ami összetartja a nemzetet, az a közös nyelv – és ami a felsorolt népcsoportokra jellemző: nincs saját nyelvük, magyarul beszélnek. A székelyek is. Van persze eltérés, árnyalat – de ez gazdagítja mindannyiunk közös nyelvét. Gyerekkoromban, a zalai nagyszüleimnél az emberek dorgóban jártak, és vellával hányták a baglyára a szómát. A pesti aszfalton meg a jampik csurgliztak. De, hogy ettől „jobb magyar” lett volna bármelyik a másiknál?

...

ITT OLVASHATÓ

FALUS FERENC SZERINT A KORONAVÍRUS SOKÁIG VELÜNK MARAD, DE ETTŐL NEM KELL MEGIJEDNI

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2020.03.11.

Falus Ferenc szerint a koronavírus-járványban a legnagyobb gond az intenzív osztályi kapacitás, ami itt azt jelenti, hogy elkülönítetten, légzési osztályokon tudnak-e ápolni betegeket úgy, hogy ne terjedjen a fertőzés. A volt tisztifőorvos úgy véli, nemcsak egy-másfél hónapra kell készülni a vírus esetében, de aki elkapja, annak 80 százaléka minden gond nélkül átvészeli, és épp emiatt a halálozási arány is a töredéke lesz annak, amiről most olvashatunk.

Fertőtlenítés, intenzív ellátás

Falus Ferenc volt országos tisztifőorvost elsőként egy hallgatónk tapasztalatai alapján arról kérdeztük, van-e értelme, ha nagy bevásárlóközpontokban a cég kitesz fertőtlenítőt, és a vásárlók akár kötelezően fertőtlenítik a kezüket? Közölte: ez mindenképpen jó és nagyon fontos, hogy minél többször mossunk vagy fertőtlenítsünk kezet. Ennél azonban nagyobb gond, hogy fertőtlenítőszer-hiány van, akik ilyet gyártanak, azoknak kapacitás- és alapanyag-problémáik is vannak, tehát kicsit későn kezdtek el az országban a készletek feltöltésével foglalkozni.

Kiemelte: ebben a járványban a legnagyobb gond az intenzív osztályi kapacitás, ami itt azt jelenti, hogy elkülönítetten, erre a célra szervezett légzési intenzív osztályokon tudnak-e ápolni betegeket úgy, hogy más betegeket és egymást ne fertőzzék meg, és ehhez tudnak-e hozzáértő személyzetet biztosítani. Ez lesz a szűk keresztmetszet a következő hónapokban – közölte. A fővárosban körülbelül 600 intenzív ágy van, ha ennek a felét (300-at) fel lehet szabadítani a koronavírusos betegek tüdőgyulladásának kezelésére, az szerinte előbb-utóbb megtelik, és új kapacitásokat kell szervezni. Mi lesz, ha 4-500, vagy több beteg lesz? - kérdeztük. Falus Ferenc szerint lehet további ágyakat szervezni, lélegeztetőgépeket szerezni, és Kínában reményteli gyógyszerkísérleteket folytatnak.

De a legfontosabb – hangsúlyozta – a személyes védekezés, főleg a veszélyeztetett emberek esetében. Ők azok, akinek több betegségük van, idősek, legyengült immunrendszerűek (például transzplantáltak). Falus Ferenc szerint nem szabad abban a hitben ringatni magunkat, hogy néhány hónapról van szó, inkább egy-másfél évről...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MIT JELENT A VESZÉLYHELYZET? ÉS A VILÁGJÁRVÁNY? MI TÖRTÉNIK AZ EGYETEMEKEN? KORONAVÍRUS ÖSSZEFOGLALÓ SZERDÁN

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2020.03.11.

A magyar kormány a mai napon, az operatív törzs ajánlásának megfelelően bejelentette a veszélyhelyzetet az országban. A WHO napközben pandemicnek, azaz világjárványnak nyilvánította a koronavírust, amivel Angela Merkel szerint a németek 60-70 százaléka megfertőződhet, Greta Thunberg online folytatja tovább a klímaváltozás elleni tüntetéseket a kialakult egészségügyi vészhelyzet mérséklődéséig. De mit is jelentenek mindezek számunkra? Koronavírus összefoglalónk március 11-én, szerdán...

ITT OLVASHATÓ