Szerző: HaFr
2020.03.08.
2020. március 10., kedd
MEDDIG IS JUTOTTUNK TÍZ ÉV ALATT A CÉGÉRES GAZEMBEREK ÉS GYAKORLÓ ELMEBETEGEK KORMÁNYZÁSÁVAL?
1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
Sok-sok grafit lehetne még beidézni, de itt van hat olyan, ami nagyjából eligazít a lényeget illetően ezzel a rövid kommentárral: mikor mentek már el a búsba? (Szomorú, de a munkajövedelmeink és a termelékenység szintje kb. megfelelnek egymásnak, mindkettő az EU-átlag 40%-a körül, azaz nem keresünk kevesebbet, mint amit "ki-/megérdemlünk". A termelékenységünk mindössze 10%-ot nőtt tíz év alatt, ami a legalacsonyabb a régióban. Gyenge néphez gyenge kormány és viszont. Köszönet PZ-nak.)...
Szerző: HaFr
ITT A PRÓBATÉTEL IDEJE A MAGYAR JEGYBANK SZÁMÁRA
G7.HU
Szerző: ZSOLDOS ISTVÁN
2020.03.10.
A magyar gazdaságpolitikának, úgy tűnik, sikerült megoldania az alacsony infláció problémáját. Azonban ez azt is jelenti, hogy mostantól sokkal nehezebb terepen kell mozognia, és a korábbiaknál sokkal kevésbé vonzó opciók közül választania. A rövid távú bizonytalanságok a koronavírus miatt nem írják felül ezt a helyzetet.
Szuper laza hozzáállás
A 2010-es évek az alacsony infláció, alacsony kamatok, emelkedő eszközárak (ingatlan, részvények stb.) évtizede volt, a világ legnagyobb részén és Magyarországon is. A gazdaságpolitikusok sokszor azzal a problémával küzdöttek, hogy hogyan lehet emelni az inflációt a megcélzott szintre (ami általában 2 százalék körül van, Magyarországon 3 százalék), közben segítve a növekedést is.
A magyar gazdaságpolitika a térségben (és az egész világon is) az egyik leglazább volt az utóbbi években. Az MNB az utóbbi évek emelkedő inflációja és gyorsuló növekedése mellett a nominális kamatokat nulla körül tartotta, ezáltal implicite fokozatosan lazítva a monetáris politikán. A közép-európai térség többi országában a jegybankok fokozatosan emelték a kamatokat az utóbbi években. A forinteszközökre (állampapírra) fizetett kamat rövid (éven belüli) lejáratra nulla körül van továbbra is, bár az utóbbi hónapokban kissé emelkedett. Eközben például Csehországban ez az érték inkább 1,5 százalék körül alakul, és az inflációs cél is 2 százalék a magyar 3 százalék helyett, tehát a várható reálkamatokban a különbség még nagyobb.
A magyar fiskális politika a formális követelményeket betartotta, tehát még a 2018-as választási évben sem érte el a deficit a 3 százalékot, ami az EU-s határ. Ugyanakkor a régióhoz képest a deficit nagyobb maradt: a legtöbb térségbeli ország – Románia kivételével – nulla közeli vagy leginkább többletes költségvetést produkál a jó növekedés hatására, vagyis nem költik el a gyors növekedésből adódó összes többletbevételt...
Szerző: ZSOLDOS ISTVÁN
2020.03.10.
Szuper laza hozzáállás
A 2010-es évek az alacsony infláció, alacsony kamatok, emelkedő eszközárak (ingatlan, részvények stb.) évtizede volt, a világ legnagyobb részén és Magyarországon is. A gazdaságpolitikusok sokszor azzal a problémával küzdöttek, hogy hogyan lehet emelni az inflációt a megcélzott szintre (ami általában 2 százalék körül van, Magyarországon 3 százalék), közben segítve a növekedést is.
A magyar gazdaságpolitika a térségben (és az egész világon is) az egyik leglazább volt az utóbbi években. Az MNB az utóbbi évek emelkedő inflációja és gyorsuló növekedése mellett a nominális kamatokat nulla körül tartotta, ezáltal implicite fokozatosan lazítva a monetáris politikán. A közép-európai térség többi országában a jegybankok fokozatosan emelték a kamatokat az utóbbi években. A forinteszközökre (állampapírra) fizetett kamat rövid (éven belüli) lejáratra nulla körül van továbbra is, bár az utóbbi hónapokban kissé emelkedett. Eközben például Csehországban ez az érték inkább 1,5 százalék körül alakul, és az inflációs cél is 2 százalék a magyar 3 százalék helyett, tehát a várható reálkamatokban a különbség még nagyobb.
A magyar fiskális politika a formális követelményeket betartotta, tehát még a 2018-as választási évben sem érte el a deficit a 3 százalékot, ami az EU-s határ. Ugyanakkor a régióhoz képest a deficit nagyobb maradt: a legtöbb térségbeli ország – Románia kivételével – nulla közeli vagy leginkább többletes költségvetést produkál a jó növekedés hatására, vagyis nem költik el a gyors növekedésből adódó összes többletbevételt...
A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY A NER EDDIGI LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA LEHET
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.03.10.
Harc a globális felmelegedés és a világméretű járványok ellen. Két olyan küzdelem, melyek csak a világ kormányainak összefogásával, az emberek felelősségtudatának és szociális érzékenységének erősödésével kezelhető. Ezektől azonban úgy félnek az autokrata vezetők, mint ördög a tömjénfüsttől, ezért – amíg tehetik – megpróbálják bagatellizálni ezen kihívások jelentőségét. Napjaink fejleményei azonban arra utalnak, hogy az idő nem a diktatúráknak dolgozik, demagógiával ugyanis nem lehet legyőzni az emberiség nagy, közös ellenségeit.
A koronavírus-járvány kezelése sokban függ az adott országok politikai berendezkedésétől, illetve erős kontúrokkal megrajzolja a társadalom demokrácia-felfogását. Kína például az egypártrendszerekre jellemző sunnyogó kommunikációjával valószínűleg sokat rontott a helyzeten, hiszen, ha időben tájékoztatta volna a világot koronavírus megjelenéséről, illetve valódi veszélyeiről, a megelőző intézkedések hatékonyabbak lettek volna.
Ugyanez elmondható Iránról is, ahol szintén zsonglőrködnek az adatokkal, és valójában fogalmunk sincs arról, tulajdonképpen milyen a helyzet a perzsa államban. Az igazán demonstratív példa azonban Észak-Korea, ahol még a vírus megjelenését is tagadják, holott valószínűleg ezrek haltak már meg a járvány miatt. A transzparens európai országokban lejátszódó folyamatok mutatják meg igazán a titkolózás, torzítás veszélyeit, hiszen a spanyol és olasz gócpontokban lejátszódó események rámutatnak arra, hogy milyen gyorsan változhat a helyzet. A veszély nagyságát tehát a demokráciák adatai alapján ítélhetjük csak meg...
Szerző: SZEKA
2020.03.10.
A koronavírus-járvány kezelése sokban függ az adott országok politikai berendezkedésétől, illetve erős kontúrokkal megrajzolja a társadalom demokrácia-felfogását. Kína például az egypártrendszerekre jellemző sunnyogó kommunikációjával valószínűleg sokat rontott a helyzeten, hiszen, ha időben tájékoztatta volna a világot koronavírus megjelenéséről, illetve valódi veszélyeiről, a megelőző intézkedések hatékonyabbak lettek volna.
Ugyanez elmondható Iránról is, ahol szintén zsonglőrködnek az adatokkal, és valójában fogalmunk sincs arról, tulajdonképpen milyen a helyzet a perzsa államban. Az igazán demonstratív példa azonban Észak-Korea, ahol még a vírus megjelenését is tagadják, holott valószínűleg ezrek haltak már meg a járvány miatt. A transzparens európai országokban lejátszódó folyamatok mutatják meg igazán a titkolózás, torzítás veszélyeit, hiszen a spanyol és olasz gócpontokban lejátszódó események rámutatnak arra, hogy milyen gyorsan változhat a helyzet. A veszély nagyságát tehát a demokráciák adatai alapján ítélhetjük csak meg...
MEGSZAVAZTA A FIDESZ, HOGY A KIEMELT KORMÁNYZATI BERUHÁZÁSOK ÉPÍTKEZÉSEI INGYEN HASZNÁLHASSÁK A KÖZTEREKET
MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.03.10.
Kedden az országgyűlés kormánypárti többsége 133 igen szavazattal, 54 nem ellenében és két tartózkodás mellett elfogadta az épített környezetről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében díjtalanná tette a több mint 50 százalékban közpénzből finanszírozott, kiemelt közérdekű beruházások közterület-használatát az építkezéshez szükséges időre -írja az MTI.
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.03.10.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden, adófizetői pénzből finanszírozott és a kormány által jelentősnek vélt beruházásnál a kivitelezők ingyen és korlátlan időre lefoglalhatják az építkezéshez szükséges plusz közterületeket.
A törvényjavaslat – amelyet „Lex Baranyiként” is emlegetnek – egyik benyújtója, Kocsis Máté korábban azzal érvelt a módosítás mellett, hogy Baranyi Krisztina polgármester „megsarcolja” Ferencvárosban a Károli Gáspár Református Egyetem Ráday utcai kollégiumának tavaly januári leégése utáni újjáépítését, mert az önkormányzat nem volt hajlandó elengedni a közterület-használati díjat a porral, zajjal, fakivágással és frissen felújított közterületek lezárásával járó – egyébként összesen 5 milliárd forintból zajló – építkezés területfoglalásért. Ráadásul Kocsis 100 millió forintról beszélt, míg Baranyi szerint kedvezményes ajánlatról, csak 30 millió forintról van szó.
A ferencvárosi polgármester szerint azonban a Fidesz csak ürügyként használta a református kollégium esetét, amely egyáltalán nem kiemeleten közérdekű beruházás.
Szerinte a közterület-használati díj alóli mentességgel valójában a Szíjj László-féle Duna Aszfalt malmára akarják hajtani a vizet. A Duna Aszfalt Kft. ugyanis Baranyi szerint teljes (összesen 150 millió forintnyi) díjelengedést kért a déli összekötő vasúti híd építésének idejére, az önkormányzat azonban ezt szintén nem tette meg, mivel hatalmas bevételkiesést jelentete a kerületnek. Arról nem is beszélve, hogy az építési költségekbe mindig beleszámolják a közterület-használati díjat is, tehát annak elengedésével ez a pénz is a kivitelező cégnél landol...
A törvényjavaslat – amelyet „Lex Baranyiként” is emlegetnek – egyik benyújtója, Kocsis Máté korábban azzal érvelt a módosítás mellett, hogy Baranyi Krisztina polgármester „megsarcolja” Ferencvárosban a Károli Gáspár Református Egyetem Ráday utcai kollégiumának tavaly januári leégése utáni újjáépítését, mert az önkormányzat nem volt hajlandó elengedni a közterület-használati díjat a porral, zajjal, fakivágással és frissen felújított közterületek lezárásával járó – egyébként összesen 5 milliárd forintból zajló – építkezés területfoglalásért. Ráadásul Kocsis 100 millió forintról beszélt, míg Baranyi szerint kedvezményes ajánlatról, csak 30 millió forintról van szó.
A ferencvárosi polgármester szerint azonban a Fidesz csak ürügyként használta a református kollégium esetét, amely egyáltalán nem kiemeleten közérdekű beruházás.
Szerinte a közterület-használati díj alóli mentességgel valójában a Szíjj László-féle Duna Aszfalt malmára akarják hajtani a vizet. A Duna Aszfalt Kft. ugyanis Baranyi szerint teljes (összesen 150 millió forintnyi) díjelengedést kért a déli összekötő vasúti híd építésének idejére, az önkormányzat azonban ezt szintén nem tette meg, mivel hatalmas bevételkiesést jelentete a kerületnek. Arról nem is beszélve, hogy az építési költségekbe mindig beleszámolják a közterület-használati díjat is, tehát annak elengedésével ez a pénz is a kivitelező cégnél landol...
A POKOL A TÖBBI EMBER
MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: LAKNER DÁVID
2020.03.10.
Zavarba ejtő film készült a Festett madárból, legalább annyira, mint az eredeti regény volt. Jerzy Kosinski 1965-ös könyve kapcsán szintén sokan feltették a kérdést: a XX. század borzalmainak bemutatása során mennyi explicitás szükséges ahhoz, hogy érzékeltessük a rettenetet, és mikortól válik az egész öncélúvá?
A lengyel származású író könyvének hőse egy „talán cigány, talán zsidó” kisfiú: származásának kérdése többször is előkerül, de nem ő beszél róla, csak a körülötte lévő felnőttek mondják épp rá, amit feltételeznek. Ennek a fiúnak a megpróbáltatásait figyeljük a II. világháború idején, a regény szerint a lengyel vidéken. Ott bóklászik, kerül egyik embertől a másikhoz, akik hol – ha csekély mértékben is, de – gondoskodnak róla, máskor dolgoztatják, eszközként használják, sőt, még szexuálisan is kihasználják.
A megpróbáltatások alatt pedig valódi, tőről metszett, szadista kegyetlenségekre gondoljunk, amik sokszor nem is a többnyire némán szenvedő fiút érik, hanem a környezetében valakit. Például a férfiakkal kacérkodó nőt, akire a féltékeny asszonysereg rátámad, végül pedig alulról még egy üveget is belerugdosnak.
Vagy egy férfit, akiről az adott ház ura úgy gondolja, elszeretheti nőjét. Fogja hát magát, megragadja a srácot, és gyakorlatilag helyből kitépi a szemgolyóit. Az áldozatnak sikerül elmenekülnie, később pedig a kissrác bukkan rá, és nyújtja át vigasztalásul a földről felszedett testi maradványokat...
Szerző: LAKNER DÁVID
2020.03.10.
A lengyel származású író könyvének hőse egy „talán cigány, talán zsidó” kisfiú: származásának kérdése többször is előkerül, de nem ő beszél róla, csak a körülötte lévő felnőttek mondják épp rá, amit feltételeznek. Ennek a fiúnak a megpróbáltatásait figyeljük a II. világháború idején, a regény szerint a lengyel vidéken. Ott bóklászik, kerül egyik embertől a másikhoz, akik hol – ha csekély mértékben is, de – gondoskodnak róla, máskor dolgoztatják, eszközként használják, sőt, még szexuálisan is kihasználják.
A megpróbáltatások alatt pedig valódi, tőről metszett, szadista kegyetlenségekre gondoljunk, amik sokszor nem is a többnyire némán szenvedő fiút érik, hanem a környezetében valakit. Például a férfiakkal kacérkodó nőt, akire a féltékeny asszonysereg rátámad, végül pedig alulról még egy üveget is belerugdosnak.
Vagy egy férfit, akiről az adott ház ura úgy gondolja, elszeretheti nőjét. Fogja hát magát, megragadja a srácot, és gyakorlatilag helyből kitépi a szemgolyóit. Az áldozatnak sikerül elmenekülnie, később pedig a kissrác bukkan rá, és nyújtja át vigasztalásul a földről felszedett testi maradványokat...
AKKOR A LEGGYENGÉBB AZ EGÉSZSÉGÜGYI KORMÁNYZAT, AMIKOR A LEGNAGYOBB SZÜKSÉG LENNE RÁ
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.03.10.
Furcsa dolog történik idehaza a koronavírussal: rendőrezredes tart tájékoztatót, főhadiszállás a Belügyminisztériumban, a potenciális fertőzötteket rendőrök keresik. Hol a járványügyi hatóság? Hol az egészségügyért felelős államtitkár? Egy jól szervezett egészségügyet nem lehet egyenruhásokkal pótolni. Működési zavarok a vírus felfedezésének első hetében. Elemzés
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.03.10.
A PROPAGANDA OTT TART, MINTHA A KORONAVÍRUS NÁLUNK CSAK A RENDETLENKEDŐ IRÁNI DIÁKOK MIATT LENNE PROBLÉMA
444.HU
Szerző: haszanz
2020.03.10.
Idejönnek, fertőznek, nem tartják be a szabályokat, nem működnek együtt, székeket dobálnak. Ezek a Magyarországon tanuló iráni diákok, akikről nagyon részletes tájékoztatást adnak már napok óta az elvileg a hazai koronavírus elleni védekezésről szóló sajtótájékoztatón.
A hivatalos statisztika is azt sugallja, hogy a koronavírus nálunk lényegében iráni betegség.
És nagyon simán húzzák át a kormány migránsellenes kommunikációját a koronavírusra azzal, hogy veszélyeztetik a magyarokat.
Miközben itt szó sincs menekültekről/migránosokról. Ezek olyan hallgatók, akik vagy egy kisebb vagyon fizetnek ki a magyar egyetemnek, vagy a magyar kormány által felkínált ösztöndíjprogramban vesznek részt.
Az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján - amit valamilyen különleges oknál fogva nem egészségügyi szakember szokott levezényelni, hanem egy rendőr, aki maga is hosszan beszél a randalírozó irániakról - még az idegenrendészettől is felszólalt egy meghívott rendőr tábornok, hogy elmondja: kitoloncolhatják azokat a külföldieket, akik ellenszegülnek a közegészségügyi hatóság rendelkezéseinek.
Arról viszont egyetlen szó sem hangzik el, hogy az a csoda, ha a karanténban nem fertőződnek meg azok az irániak, akik tünetmentesek, de szoros kapcsolatban voltak a koronás irániakkal. Őket két hétig tartják megfigyelés alatt.
Szerző: haszanz
2020.03.10.
A hivatalos statisztika is azt sugallja, hogy a koronavírus nálunk lényegében iráni betegség.
És nagyon simán húzzák át a kormány migránsellenes kommunikációját a koronavírusra azzal, hogy veszélyeztetik a magyarokat.
Miközben itt szó sincs menekültekről/migránosokról. Ezek olyan hallgatók, akik vagy egy kisebb vagyon fizetnek ki a magyar egyetemnek, vagy a magyar kormány által felkínált ösztöndíjprogramban vesznek részt.
Az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján - amit valamilyen különleges oknál fogva nem egészségügyi szakember szokott levezényelni, hanem egy rendőr, aki maga is hosszan beszél a randalírozó irániakról - még az idegenrendészettől is felszólalt egy meghívott rendőr tábornok, hogy elmondja: kitoloncolhatják azokat a külföldieket, akik ellenszegülnek a közegészségügyi hatóság rendelkezéseinek.
Arról viszont egyetlen szó sem hangzik el, hogy az a csoda, ha a karanténban nem fertőződnek meg azok az irániak, akik tünetmentesek, de szoros kapcsolatban voltak a koronás irániakkal. Őket két hétig tartják megfigyelés alatt.
A hvg beszélt a karanténban lévő irániakkal. A beszámolójukból az derült ki, hogy a kifejezetten a gyanús fertőző betegek számára kialakított Dél-Pesti Centrumkórházban helyhiány miatt nem egyedül vannak elkülönítve, hanem 3-6 ágyas szobákban vannak összezárva. Információhiányra és arra panaszkodtak, hogy nem kapnak elég szappant, fertőtlenítőt és vécépapírt. (A vécépapír hiányát egy teszteredményre váró magyar beteg is megerősítette nekünk.)...
KORONAVÍRUS: MI ÉS MENNYIRE MÚLIK A HATÓSÁGOKON?
ÁTLÁTSZÓ / ÍGY ÍRNÁNK MI
Szerző: SEPSI TIBOR
2020.03.10.
A koronavírussal kapcsolatos viták pánikkeltéstől mentes részéhez tennénk hozzá az eddigi terjedés adatai és az egyes államok arra adott különböző válaszainak a hatásait elemezve négy, a sajtóbeszámolókban többé vagy kevésbé elsikkadt szempontot.
1. A vírus már szinte mindenütt ott lehet, így egyre kisebb a jelentősége egy-egy igazolt eset hátterének
Egyre több a jele annak, hogy a vírus a fejlett világ számos pontján hónapok óta szabadon, a hatóságok által ismert fertőzési láncokon kívül is terjed. Erre utalnak a vírus különböző mutációinak genetikai elemzései, másrészt pedig az is, hogy immár nem csak az ismerten fertőzött területekkel közvetlen közlekedési kapcsolatban álló területeken észlelnek nagyobb számú fertőzést. Folyamatosan nő azoknak a betegeknek a száma is, akiknél nem tudják egyértelműen visszavezetni Kínára (illetve az elmúlt hetekben már Olaszországra, Iránra, Dél-Koreára) a forrást. Hogy ezt világjárványnak nevezi-e a járványügy, az szinte mindegy, de ahogy a nálunk jelenleg ismert három importból a forrás egynél Irán, egynél Olaszország, egynél meg valószínűleg Franciaország, úgy fel kell készülni bárhonnan érkező, sőt, egy ideje már az országban lappangó vírusokra is.
Mivel számos fertőzött tünetmentes vagy nagyon enyhe tünetekkel ússza meg a betegséget, eddig is magas látenciával számoltak a szakértők. A mostani helyzet ennél abban jelent többet és mást, hogy immár nem csak az összes tényleges fertőzött száma bizonytalan a járvány által már súlyosabban érintetett országokban és régiókban, hanem abból sem lehet kiindulni, hogy ahol egyelőre a hivatalos adatok nem mutatnak magas fertőzöttséget, ott az valóban nem is áll fenn. Ez a jelenség egyébként egyszerre jó és rossz: ha a tényleges halálozási arány így végül alacsonyabb lesz a járvány végére, akkor az eddigi feltételezésekhez képest inkább igazuk lehet azoknak, akik szerint “ez is csak olyan, mint egy erősebb influenza”, viszont így természetesen a vírus terjedésének korlátozására számos eszköz, így például a beutazási korlátozások alkalmazása már nem vagy jóval kevésbé lesz alkalmas. Emellett számítani kell az esetszám gyors megugrására is: február 20-án az olaszok például még csak három fertőzöttről, míg tegnap, mindössze 18 nappal később már 9172 fertőzöttről és 463 halottról tudtak.
A halálozási arányra vonatkozó számok egyébként nemcsak azért számítanak egyelőre csak durva becsléseknek, mert a járvány még folyamatban van, hanem azért is, mert az egyes államok adatközlései számos okból összevethetetlenek. Nem csak az összes fertőzött száma múlik azon, hogy tesztek milliói állnak-e rendelkezésre vagy egy sem (mint több afrikai országban), hanem még a halálozási adatokat is nagyban befolyásolja, hogy minden, a COVID-19-cel fertőzött, de más betegség miatt is kezelt beteget a vírus halálozásához számolnak-e vagy egyet sem. Éppen ezért az egyes országok adatai egymással csak korlátozottan összevethetők, így következtetni elsősorban egy adott ország adatainak időbeli alakulásából lehet...
Szerző: SEPSI TIBOR
2020.03.10.
1. A vírus már szinte mindenütt ott lehet, így egyre kisebb a jelentősége egy-egy igazolt eset hátterének
Egyre több a jele annak, hogy a vírus a fejlett világ számos pontján hónapok óta szabadon, a hatóságok által ismert fertőzési láncokon kívül is terjed. Erre utalnak a vírus különböző mutációinak genetikai elemzései, másrészt pedig az is, hogy immár nem csak az ismerten fertőzött területekkel közvetlen közlekedési kapcsolatban álló területeken észlelnek nagyobb számú fertőzést. Folyamatosan nő azoknak a betegeknek a száma is, akiknél nem tudják egyértelműen visszavezetni Kínára (illetve az elmúlt hetekben már Olaszországra, Iránra, Dél-Koreára) a forrást. Hogy ezt világjárványnak nevezi-e a járványügy, az szinte mindegy, de ahogy a nálunk jelenleg ismert három importból a forrás egynél Irán, egynél Olaszország, egynél meg valószínűleg Franciaország, úgy fel kell készülni bárhonnan érkező, sőt, egy ideje már az országban lappangó vírusokra is.
Mivel számos fertőzött tünetmentes vagy nagyon enyhe tünetekkel ússza meg a betegséget, eddig is magas látenciával számoltak a szakértők. A mostani helyzet ennél abban jelent többet és mást, hogy immár nem csak az összes tényleges fertőzött száma bizonytalan a járvány által már súlyosabban érintetett országokban és régiókban, hanem abból sem lehet kiindulni, hogy ahol egyelőre a hivatalos adatok nem mutatnak magas fertőzöttséget, ott az valóban nem is áll fenn. Ez a jelenség egyébként egyszerre jó és rossz: ha a tényleges halálozási arány így végül alacsonyabb lesz a járvány végére, akkor az eddigi feltételezésekhez képest inkább igazuk lehet azoknak, akik szerint “ez is csak olyan, mint egy erősebb influenza”, viszont így természetesen a vírus terjedésének korlátozására számos eszköz, így például a beutazási korlátozások alkalmazása már nem vagy jóval kevésbé lesz alkalmas. Emellett számítani kell az esetszám gyors megugrására is: február 20-án az olaszok például még csak három fertőzöttről, míg tegnap, mindössze 18 nappal később már 9172 fertőzöttről és 463 halottról tudtak.
A halálozási arányra vonatkozó számok egyébként nemcsak azért számítanak egyelőre csak durva becsléseknek, mert a járvány még folyamatban van, hanem azért is, mert az egyes államok adatközlései számos okból összevethetetlenek. Nem csak az összes fertőzött száma múlik azon, hogy tesztek milliói állnak-e rendelkezésre vagy egy sem (mint több afrikai országban), hanem még a halálozási adatokat is nagyban befolyásolja, hogy minden, a COVID-19-cel fertőzött, de más betegség miatt is kezelt beteget a vírus halálozásához számolnak-e vagy egyet sem. Éppen ezért az egyes országok adatai egymással csak korlátozottan összevethetők, így következtetni elsősorban egy adott ország adatainak időbeli alakulásából lehet...
AZ INFLÁCIÓKÖVETŐ NYUGDÍJEMELÉS AZ ÉVSZÁZAD ÁTVERÉSE
HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.03.10.
A Fidesz 2011 óta folyamatosan meglopja a nyugdíjasokat azzal, hogy a nyugdíjemelést csak az inflációhoz köti és nem veszi figyelembe a bérek emelkedését. Ugyanakkor szándékosan, sunyi módon nyerészkedik is a nyugdíjasokon, amikor rendszeresen alultervezi az inflációt és erre hivatkozva, év elején csak kisebb nyugdíjemelést ad. Emiatt pedig a nyugdíjasok tíz hónapon keresztül hiteleznek a kormánynak – írja közleményében Korózs Lajos.
A népjóléti bizottság szocialista elnöke szerint, Orbán Viktor üzenete egyértelmű: akinek megalázóan kevés nyugdíjból kell megélnie, az a jövőben sem számíthat másra. Ezt tudja garantálni neki a Fidesz.
Az Orbán-kormány ugyanis a 2,8 százalékos emeléssel megalázza a nyugdíjasokat, mivel előre tudni lehetett, hogy ennél sokkal magasabb lesz az infláció. Ez a nyugdíjemelés egyáltalán nem fedezi az élelmiszerek hét százalékos átlagos drágulását, köztük például a sertéshús árának majdnem 30 százalékos emelkedését – mutat rá a közlemény...
Szerző: Hírklikk
2020.03.10.
A népjóléti bizottság szocialista elnöke szerint, Orbán Viktor üzenete egyértelmű: akinek megalázóan kevés nyugdíjból kell megélnie, az a jövőben sem számíthat másra. Ezt tudja garantálni neki a Fidesz.
Az Orbán-kormány ugyanis a 2,8 százalékos emeléssel megalázza a nyugdíjasokat, mivel előre tudni lehetett, hogy ennél sokkal magasabb lesz az infláció. Ez a nyugdíjemelés egyáltalán nem fedezi az élelmiszerek hét százalékos átlagos drágulását, köztük például a sertéshús árának majdnem 30 százalékos emelkedését – mutat rá a közlemény...
PLATON ÉS A NER
KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: SZUKITS REZSŐ
2020.03.10.
...A demokrácia nem futballstadion, nem várbaköltözés, és nem a „magyar tőkésosztály megteremtése”, a demokrácia az egyszerre, egy helyen lévő, egymásnak gyakran ellentmondó érdekek harmóniája, ahogy a zene is hangok harmóniája. Mély és magas, hegedű és üstdob, lágy fuvola, és érces cimbalom. Hangkavalkád, ami harmónia hiányában zaj, a magányosan pedig fülzúgás.
A diktatúra - az érdekek harmóniája nélküli társadalom - rendnek tűnő káosz, háború, melynek halálba rántó örvényeibe a diktátor bárkit tetszése szerint letaszít, vagy felemel, és amely örvény végül őt is magába zárja. Harsog a diktátori hang, hangja monokróm.
Zúg a fülem. Demokráciát akarok. Szeretnék újra búgócsiga lenni, aki nem tudja ki pörgette meg, de arra táncol, amerre jólesik! Harmóniát zengő hangszerek zenéjére táncolnék Veletek. Veletek, együtt és szabadon.
Utóirat: Nem bánom, ha tánc közben valaki a lábamra lép.
ITT OLVASHATÓ
Szerző: SZUKITS REZSŐ
2020.03.10.
A diktatúra - az érdekek harmóniája nélküli társadalom - rendnek tűnő káosz, háború, melynek halálba rántó örvényeibe a diktátor bárkit tetszése szerint letaszít, vagy felemel, és amely örvény végül őt is magába zárja. Harsog a diktátori hang, hangja monokróm.
Zúg a fülem. Demokráciát akarok. Szeretnék újra búgócsiga lenni, aki nem tudja ki pörgette meg, de arra táncol, amerre jólesik! Harmóniát zengő hangszerek zenéjére táncolnék Veletek. Veletek, együtt és szabadon.
Utóirat: Nem bánom, ha tánc közben valaki a lábamra lép.
ITT OLVASHATÓ
KARANTÉNKÓRHÁZ LEHET A KÚTVÖLGYI TORONYÉPÜLETE
24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF, BENKE ÁGNES
2020.03.10.
A 24.hu információja szerint Pintér Sándor belügyminiszter, az Operatív Törzs egyik vezetője a kormányülésen tett javaslatot arra, hogy a koronavírus miatt várhatóan felmerülő kapacitásigények kielégítése érdekében a Kútvölgyi Klinikai Tömb toronyépületében is alakítsanak ki újabb karanténkórházat.
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a napokban be is jelentette, hogy a Szent László kórházban kialakított karantén bővítésére készítik elő az épületet. A döntésről azonban a múlt héten még a Kútvölgyiben sem kapott senki semmilyen információt, ezért megdöbbenést váltott ki, amikor váratlanul építőmunkások jelentek meg a kórházban.
Forrásaink szerint a több mint száz emberből álló csapat rohamtempóban kezdett bele a torony felső szintjenek renoválásába. A szűk határidő miatt a cégek szokatlan módon hétvégén és éjszaka is dolgoztak...
Szerző: SPIRK JÓZSEF, BENKE ÁGNES
2020.03.10.
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a napokban be is jelentette, hogy a Szent László kórházban kialakított karantén bővítésére készítik elő az épületet. A döntésről azonban a múlt héten még a Kútvölgyiben sem kapott senki semmilyen információt, ezért megdöbbenést váltott ki, amikor váratlanul építőmunkások jelentek meg a kórházban.
Forrásaink szerint a több mint száz emberből álló csapat rohamtempóban kezdett bele a torony felső szintjenek renoválásába. A szűk határidő miatt a cégek szokatlan módon hétvégén és éjszaka is dolgoztak...
MODERN JOBBÁGYOK
KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Singing Jungle
2020.02.10.
Olvastam egy kommentet, amely szerint vannak annál fontosabb dolgok, minthogy tisztességes beszéddel érveljünk. Kinek, mi a fontos, ugye. Jelenleg a világnak a víruskérdés fontos. Nekünk, Magyaroknak a saját bajunk, de ezt is übereli a Koronavírus. Szószban vagyunk. Vagy mondjam őszintén? Egy hatalmas fostengerben úszkálunk, és a még egyben lévő szardarabokat válogatjuk, hogy melyik büdösebb. Csak azt nem tudom, miért. Tapasztalatom szerint az olvasók tökéletesen tisztában vannak a problémákkal. Mindig tudnak kiegészítést fűzni egy-egy cikkhez, hogy ez is baj, az is baj. Ezen kívül még olvashattuk itt Horn Anna gondolatait is a „Tulajdonképpen mi bajod?” c. cikksorozatban. Mindezek után látom, hogy sokan felteszik a kérdést: „miért hagyjuk?”. Talán nem kérdezni kellene. Hanem válaszolni.
Néhányszor már kifejtettem, hogy az emberek nagy része inkább mást küldene előre, hogy megnézze, azzal az illetővel mi történik. Általában nagy baj éri azt, aki a többiek támogatásának tudatában előáll (Sándor Mária), amikor meg nyakán a baj és hátranéz, kiderül, hogy egyedül van. A többiek elmentek lapítani. Rosszabb esetben indulás helyett csak a vádaskodás kezdődik, hogy „Te mit tettél?”. Mindenki félt ezt-azt. Néhányszor azt is elmondtam, hogy ebben a nagy féltésben nem csak a saját életünket, hanem a gyermekeink, unokáink jövőjét is elszúrjuk. A legutolsó ilyen témájú írásom óta bebizonyosodott, hogy igen, efelé haladunk. Ez az ország már nem csak a büntetlenül elsíbolható milliárdok országa, hanem a törvényesített törvénytelenségeké is. Számomra ez az egész kezd a középkorra hasonlítani. Annyi különbséggel, hogy technikailag fejlettebbek vagyunk. Modern jobbágyok lettünk...
Szerző: Singing Jungle
2020.02.10.
Néhányszor már kifejtettem, hogy az emberek nagy része inkább mást küldene előre, hogy megnézze, azzal az illetővel mi történik. Általában nagy baj éri azt, aki a többiek támogatásának tudatában előáll (Sándor Mária), amikor meg nyakán a baj és hátranéz, kiderül, hogy egyedül van. A többiek elmentek lapítani. Rosszabb esetben indulás helyett csak a vádaskodás kezdődik, hogy „Te mit tettél?”. Mindenki félt ezt-azt. Néhányszor azt is elmondtam, hogy ebben a nagy féltésben nem csak a saját életünket, hanem a gyermekeink, unokáink jövőjét is elszúrjuk. A legutolsó ilyen témájú írásom óta bebizonyosodott, hogy igen, efelé haladunk. Ez az ország már nem csak a büntetlenül elsíbolható milliárdok országa, hanem a törvényesített törvénytelenségeké is. Számomra ez az egész kezd a középkorra hasonlítani. Annyi különbséggel, hogy technikailag fejlettebbek vagyunk. Modern jobbágyok lettünk...
"KI VOLT AZ AZ ŐRÜLT, AKI KITALÁLTA, HOGY HAZA KELL HÍVNI OLASZORSZÁGBÓL A MAGYAROKAT?"
HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.03.10.
Kint élő vagy kint ragadt olvasóink szerint nincs még pánik a koronavírus miatt Olaszországban, de csak a következő napokban dől majd el, hogy sikerült-e felfogatni az emberekkel, mekkora a baj, illetve képes-e mindenki a saját – főként idős – hozzátartozói érdekében hozni annyi áldozatot, hogy otthon marad, nem lófrál és betartja a szigorú átmeneti szabályokat.
Megdöbbenve fogadták a római magyar nagykövetség felhívását – hogy mindenki hagyja el Olaszországot – azok az Olaszországban tartózkodó magyarok, akik szerkesztőségünk kérésére jelentkeztek és számoltak be a kinti helyzetről kedd délelőtt. Kint tanuló vagy dolgozó olvasóink – itthoni családtagjaik aggodalma ellenére – saját maguk ugyanis éppen azért nem akarnak hazajönni, mert belátták, hogy az egyik leginkább fertőzött országból érkezve potenciális vírushordózóként veszélyt (a lappangási időszakban a fertőzöttek többnyire nem is tudják magukról, hogy azok), a hazatérés utáni (jó esetben önkéntes) karanténnal pedig kellemetlenséget okoznának az itthoniaknak.
Mondjuk, van, ahonnan az ország hétfő esti lezárása óta már nem is nagyon lenne mivel hazatérni: az Észak-Olaszországi Bolognában tanuló Fruzsina például kíváncsiságból megnézte a buszjáratokat: a közvetlen Budapestre tartókat ugyan az észak-olasz légi járatokhoz hasonlóan már hétfőn törölték, de bécsi vagy prágai átszállással még haza tudott volna jönni, kedden viszont már egyetlen járat sem indult a környező országokba sem...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: hvg.hu
2020.03.10.
Megdöbbenve fogadták a római magyar nagykövetség felhívását – hogy mindenki hagyja el Olaszországot – azok az Olaszországban tartózkodó magyarok, akik szerkesztőségünk kérésére jelentkeztek és számoltak be a kinti helyzetről kedd délelőtt. Kint tanuló vagy dolgozó olvasóink – itthoni családtagjaik aggodalma ellenére – saját maguk ugyanis éppen azért nem akarnak hazajönni, mert belátták, hogy az egyik leginkább fertőzött országból érkezve potenciális vírushordózóként veszélyt (a lappangási időszakban a fertőzöttek többnyire nem is tudják magukról, hogy azok), a hazatérés utáni (jó esetben önkéntes) karanténnal pedig kellemetlenséget okoznának az itthoniaknak.
Mondjuk, van, ahonnan az ország hétfő esti lezárása óta már nem is nagyon lenne mivel hazatérni: az Észak-Olaszországi Bolognában tanuló Fruzsina például kíváncsiságból megnézte a buszjáratokat: a közvetlen Budapestre tartókat ugyan az észak-olasz légi járatokhoz hasonlóan már hétfőn törölték, de bécsi vagy prágai átszállással még haza tudott volna jönni, kedden viszont már egyetlen járat sem indult a környező országokba sem...
ITT OLVASHATÓ
EGY DOLGOT BIZTOSAN NEM LENNE SZABAD TENNI: REGGELTŐL ESTIG HAZUDNI
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.03.10.
Indokolt optimizmusban gazdag, de indokolatlan illúziókergetéstől lehetőleg mentes jó reggelt kívánok, hétfő után kedden! Is. Mivel tegnap reggel nagyon vicces voltam (nem!), most megpróbálok uralkodni magamon, és a helyzet komolyságához illően csak a feltétlenül szükéges mértékben kínröhögni azon, hogy valamiért mára sem lett jobb hely a világ. Aminek egyik legfontosabb magyarázata, hogy az eszelősen hülyék és az erkölcsileg árvízkárosultak kedves mamája folyamatosan áldott állapotban van, a világ elbutulása pedig megállíthatatlannak tűnik.
Úgy láttam, hogy rendkívül izgalmas, bár össznépi ökölbeszorulásra távolról sem alkalmas kérdés mostanában, hogy Rogán Bűnöző Antal volt neje – akinek a sikeres üzletasszonyi szoknyája a válás okán már nem alkalmas arra, hogy mögé bújva és rá (mármint a szoknyára meg a viselője gyári tehetségére) hivatkozva le lehessen hazudni a csillagokat az égről megmagyarázhatatlan rongyrázás ügyében – 21 vagy 35 vagy 65 milliónyi ékszert aggat magára, amikor kilép az utcára, mert valamilyen nyilvános jelenése van neki. Ez tényleg egy fontos és lényeges kérdés, ez is a tíz éve hátradőlve röhögnek rajtunk témakörnek egy parányi szelete, csak ne jöjjenek a migránsok, mert mindmeghalunk.
Parányi ahhoz képest például, hogy amint az apósa bezöldült, és rádöbbent, hogy a klímaváltozás nem is annyira hiszti, mint amennyire Schmidt Mária nem érti, hogy mi a fene az a klímasemlegesség, azaz kitalálta, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosa mostantól mindig is a Fidesz volt, Tiborcz István vállalkozó haverjai már közel 6 milliárd forint közpénzt nyertek napelemparkok telepítésére: ingyenes kölcsön és tőkeinjekció formájában. Az egyik nagy nyertese ennek az üzletnek – ami azt körvonalazza, hogy a naperőmű lesz az új dohánybolt – bizonyos Sájer Gábor, aki tök véletlenül az egykor nevezett Tiborcz István tulajdonában lévő Elios Zrt. volt vezérigazgatója. Csak hogy ezredszer is világos legyen, a NER-en belül nem lehet egykönnyen az út szélén maradni...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.03.10.
Úgy láttam, hogy rendkívül izgalmas, bár össznépi ökölbeszorulásra távolról sem alkalmas kérdés mostanában, hogy Rogán Bűnöző Antal volt neje – akinek a sikeres üzletasszonyi szoknyája a válás okán már nem alkalmas arra, hogy mögé bújva és rá (mármint a szoknyára meg a viselője gyári tehetségére) hivatkozva le lehessen hazudni a csillagokat az égről megmagyarázhatatlan rongyrázás ügyében – 21 vagy 35 vagy 65 milliónyi ékszert aggat magára, amikor kilép az utcára, mert valamilyen nyilvános jelenése van neki. Ez tényleg egy fontos és lényeges kérdés, ez is a tíz éve hátradőlve röhögnek rajtunk témakörnek egy parányi szelete, csak ne jöjjenek a migránsok, mert mindmeghalunk.
Parányi ahhoz képest például, hogy amint az apósa bezöldült, és rádöbbent, hogy a klímaváltozás nem is annyira hiszti, mint amennyire Schmidt Mária nem érti, hogy mi a fene az a klímasemlegesség, azaz kitalálta, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosa mostantól mindig is a Fidesz volt, Tiborcz István vállalkozó haverjai már közel 6 milliárd forint közpénzt nyertek napelemparkok telepítésére: ingyenes kölcsön és tőkeinjekció formájában. Az egyik nagy nyertese ennek az üzletnek – ami azt körvonalazza, hogy a naperőmű lesz az új dohánybolt – bizonyos Sájer Gábor, aki tök véletlenül az egykor nevezett Tiborcz István tulajdonában lévő Elios Zrt. volt vezérigazgatója. Csak hogy ezredszer is világos legyen, a NER-en belül nem lehet egykönnyen az út szélén maradni...
NEM ÉRTEM, MIÉRT KÖLTÖZNEK HAZA
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.03.10.
Azt mondják, a nemzetközi statisztika szerint minden tíz határátkelőből négy hazaköltözik. Nos, a mai poszt szerzője, Péter szinte biztosan nem lesz közöttük, hiszen, mint írja, nem is nagyon érti, miért döntenek egyesek a Magyarországra (vissza)költözés mellett.
„Nem értem az embereket.
Habár csodálom, de nem értem őket.
Az utóbbi időben egyre több cikket olvasok itt olyanoktól, akik vissza-, hazaköltöztek Magyarországra. Habár ez nem mondhatni földöntúli dolognak, egyszerűen nem értem őket. Úgy érzem így tizenhárom év után, hogy én erre képtelen lennék.
Az elmúlt öt évben mondjuk gyakran járok haza, szüleimet és barátaimat látogatni és minden egyes alkalommal, csak erősödik bennem az érzés, hogy anno igenis jó döntést hoztam és ez már nem az, ahova én visszavágyom.
Természetesen vannak családi tényezők is; nem fiatal és/ vagy már nem teljesen egészséges családtagok/ szülők/ rokonság,- az ember próbál a lehetőségeihez mérten minél több időt eltölteni velük.
Mindemellett, valaki, aki nem mosogatni ment ki – elnézést, nem lebecsülendő dolog semmilyen becsületes pénzkereseti forma, de igenis nagy különbség van segédmunkából vagy sok éven át tanult szakmából történő megélhetés között-, hanem szakmájában elért komoly dolgokat és utána látszólag egyszer csak hazamegy, nem értem...
Szerző: Határátkelő
2020.03.10.
„Nem értem az embereket.
Habár csodálom, de nem értem őket.
Az utóbbi időben egyre több cikket olvasok itt olyanoktól, akik vissza-, hazaköltöztek Magyarországra. Habár ez nem mondhatni földöntúli dolognak, egyszerűen nem értem őket. Úgy érzem így tizenhárom év után, hogy én erre képtelen lennék.
Az elmúlt öt évben mondjuk gyakran járok haza, szüleimet és barátaimat látogatni és minden egyes alkalommal, csak erősödik bennem az érzés, hogy anno igenis jó döntést hoztam és ez már nem az, ahova én visszavágyom.
Természetesen vannak családi tényezők is; nem fiatal és/ vagy már nem teljesen egészséges családtagok/ szülők/ rokonság,- az ember próbál a lehetőségeihez mérten minél több időt eltölteni velük.
Mindemellett, valaki, aki nem mosogatni ment ki – elnézést, nem lebecsülendő dolog semmilyen becsületes pénzkereseti forma, de igenis nagy különbség van segédmunkából vagy sok éven át tanult szakmából történő megélhetés között-, hanem szakmájában elért komoly dolgokat és utána látszólag egyszer csak hazamegy, nem értem...
OLAJAT ÖNTÖTTEK A VÍRUS OKOZTA PÁNIKRA - A SZÜLINAPI PARTIT MÁR A MEDVE URALTA
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.10.
Miközben akad, aki szerint a járvány az olajszükséglet példa nélküli pusztulását hozza el, az olajkitermelők elképesztő módon éppen most kezdtek árháborúba. Külső sokkal néz szembe a világ, aminek megszelídítéséhez – állítja egy közgazdász – „alig maradt lőszer”.
A hétfői piacnyitásra tovább gyorsult az olajárak zuhanása, miután Szaud-Arábia bejelentette, hogy csökkentette hivatalos áprilisi eladási árait, és termelésének mintegy 10 millió hordóra fokozását tervezi. Az északi tengeri Brent ára 25 százalékkal egészen 31,02 dollárig esett, az amerikai WTI elérte a 27,34 dollárt, majd némi korrekció után a koraesti órákban a Brenttel 36 dollár, a WTI-vel 33 dollár körüli áron folyt a kereskedés. Mindkét utóbbi szám 19 százalékos áresést jelent.
Mint mi is megírtuk, múlt héten kudarcba fulladt az olajtermelő országok bécsi értekezlete, mert Oroszország elutasította az OPEC által javasolt és különösen Szaud-Arábia által szorgalmazott újabb termeléscsökkentést. A korábbi megállapodás március végi lejárta után pedig érvénytelenné válnak az eddig vállalt korlátozások is...
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.10.
A hétfői piacnyitásra tovább gyorsult az olajárak zuhanása, miután Szaud-Arábia bejelentette, hogy csökkentette hivatalos áprilisi eladási árait, és termelésének mintegy 10 millió hordóra fokozását tervezi. Az északi tengeri Brent ára 25 százalékkal egészen 31,02 dollárig esett, az amerikai WTI elérte a 27,34 dollárt, majd némi korrekció után a koraesti órákban a Brenttel 36 dollár, a WTI-vel 33 dollár körüli áron folyt a kereskedés. Mindkét utóbbi szám 19 százalékos áresést jelent.
Mint mi is megírtuk, múlt héten kudarcba fulladt az olajtermelő országok bécsi értekezlete, mert Oroszország elutasította az OPEC által javasolt és különösen Szaud-Arábia által szorgalmazott újabb termeléscsökkentést. A korábbi megállapodás március végi lejárta után pedig érvénytelenné válnak az eddig vállalt korlátozások is...
EGY BOTCSINÁLTA TANKÖNYVÍRÓ EMLÉKEIBŐL
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MARKÓ BÉLA
2020.03.06.
Wass Albertet szíve joga olvasni bárkinek, végül is olvastattak errefelé annyi mindent velünk az elmúlt száz évben szélsőjobb vagy szélsőbal ideológiával beoltott kultúrpolitikusok, gyerekkoromban elfogyasztottam én is töméntelen szovjet irodalmat és magyar vagy román proletkultos regényeket garmadával. De úgy látszik, a jó pap tényleg holtig tanul, ugyanis egy hosszú-hosszú pillanatig elhittem, hogy ezen már túl vagyunk, és most gyógyíthatatlan naivságomban meg kellene kérdeznem újsütetű irodalompolitikusainktól, köztük néhány Magyarországra elszármazott földimtől is: mégis mi lenne, ha Wass, netán Nyírő szobrai helyett Bánffy Miklóst, Kós Károlyt, Dsida Jenőt, Áprily Lajost, Tamási Áront, Kuncz Aladárt, Karácsony Benőt, Berde Máriát örökítenénk meg minél többször a Kárpát-medencében – legalább a tankönyvekben –, ha már annyira édes nekünk az Édes Erdély? Mert hát, ismétlem, mindennél jobban szerettünk volna hajdan egy összmagyar értékközösséget irodalomban, művészetben. Most pedig azon töprengek: lehet, hogy még várnunk kellene egy kicsit?
Különös feladatra vállalkoztam ezelőtt negyven esztendővel, huszonkilenc évesen. Irodalomtörténésznek való munka volt, és bár viszonylag frissen, 1974-ben végeztem a kolozsvári bölcsészkaron, magyar–francia tanári diplomám még nem jogosított fel arra, hogy irodalomtudósnak tekintsem magam. Ráadásul tanítani is csak két évet tanítottam általános iskolában, nem magyart, hanem franciát, és 1980‑ban már szerkesztőként dolgoztam Marosvásárhelyen egy irodalmi folyóiratnál. Huszonévesen viszont még jól áll a hályogkovácsi vakmerőség az embernek, és amikor megkeresett a román tankönyvkiadó egyik magyar szerkesztője, hogy megírnám-e a középiskolák tizenkettedik osztálya számára a magyar irodalom tankönyvet, egy-két napi vacillálás után igent mondtam. Tűzoltásról volt szó, azelőtt nem sokkal átszervezték a román oktatási rendszert, és bár az általános iskola továbbra is nyolcosztályos maradt, a kötelező oktatást kiterjesztették tíz osztályra. Ennek megfelelően a kilencedik és tizedik osztályban már tanították az egész magyar irodalmat, majd tizenegyedikben és tizenkettedikben ismét, más tankönyvekből, de nagyrészt ugyanazokkal a szerzőkkel, az irodalomtörténeti kronológiát egyfajta műfajelmélettel vegyítve, amiből nyilván olyan furcsaságok lettek, hogy például Babitsot én a lírához, Kosztolányit a prózához soroltam ugyan, de próbáltam egész életművüket bemutatni. Az új felosztásban az enyém tulajdonképpen félévi anyag volt (Huszadik századi magyar irodalom), és a szó szoros értelmében egy fedél alatt jelent meg egy másik tankönyvvel (Romániai magyar irodalom), amelynek szerzője a nálam jóval idősebb marosvásárhelyi főiskolai tanár, Izsák József volt. Ugye milyen bonyolult? Az én (fél)könyvemben József Attila. Az ő (fél)könyvében Dsida Jenő. Az én (fél)könyvemben Krúdy Gyula, az ő (fél)könyvében Karácsony Benő. De legyünk őszinték, azóta is ilyen bonyolult az életünk, külön ország, külön iskolarendszer, külön tanterv, egyetlen magyar irodalom. Ehhez kell igazodni valami módon. Elfogadni a különlétet, és tiltakozni, ha valaki külön értékrendet, egyfajta rezervátumszemléletet próbál Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken vagy másutt érvényesíteni.
De nyilván nem ez volt a legnagyobb dilemma számomra, amikor végül is igennel válaszoltam a felkérésre. Ennél sokkal nehezebb volt szembenézni az ideológiai kényszerekkel abban a Ceaușescu-diktatúrában, amely a hatvanas évek végének, a hetvenes évek legelejének valamivel elviselhetőbb kultúrpolitikája után vadabbnál vadabb ötletekkel korlátozta a szólásszabadságot, megvetette az írókat, de félt is tőlük, és emellett minden nyelvi és kulturális különbözőséget fel akart számolni. Ilyen körülmények között őrültségnek tűnhetett, mégis belementem a tankönyvírásba. Többnyire cinkos egyetértésben a könyv szerkesztőjével, Rózsa Máriával meg a lektori munkát vállaló Gálfalvi Zsolt irodalomkritikussal, sikerült rugalmasan értelmeznem a tantervet, és ebben később segített a szintén magyar szakos Murvai László is, az oktatási minisztérium kisebbségi osztályának munkatársa. A diktatúrák előbb-utóbb kikényszerítik az ilyen cinkosságot, csak az a kérdés, hogy mikor: előbb-e vagy utóbb. 1980-ban már túl voltunk ezen, különböző korú, meggyőződésű és ízlésű értelmiségiek ugyanarra az oldalra álltak, ha volt bennük tisztesség. Lassan torkig vagyok már sok mai „emlékírónk” hencegésével, és készséggel elismerem, hogy abban a rendszerben mindannyian kötöttünk kisebb-nagyobb kompromisszumokat. Csakhogy mintha jobban tudtuk volna, mi a különbség kompromisszum és megalkuvás között, mint mostani lelkes bírálóink egyike-másika. Mert hát nekem is szembe kellett néznem azzal, hogy meddig mehetek el, kit és mit lehet betenni, kit és mit kell kihagyni egy ilyen tankönyvből. Szembenéztem akkor, és aztán évek múlva ismét, de erről később. Egyelőre idemásolok néhány részletet egy levélből, amelyet többszöri egyeztetésünk után, még a munka megkezdése előtt írtam a szerkesztőnek. A keltezés: 1981. január 10. Ebből a levélből sok minden kiderül az erdélyi irodalomoktatás akkori állapotáról, de a legelkeserítőbb az, hogy egy régmúlt rendszer tankönyvét forgatva, a szerzői–szerkesztői munka céduláit rakosgatva óhatatlanul fel kell tennem a kérdést: jobban állunk-e vagy éppenséggel rosszabbul politikai alkalmazkodásban? Íme:
Szerző: MARKÓ BÉLA
2020.03.06.
Különös feladatra vállalkoztam ezelőtt negyven esztendővel, huszonkilenc évesen. Irodalomtörténésznek való munka volt, és bár viszonylag frissen, 1974-ben végeztem a kolozsvári bölcsészkaron, magyar–francia tanári diplomám még nem jogosított fel arra, hogy irodalomtudósnak tekintsem magam. Ráadásul tanítani is csak két évet tanítottam általános iskolában, nem magyart, hanem franciát, és 1980‑ban már szerkesztőként dolgoztam Marosvásárhelyen egy irodalmi folyóiratnál. Huszonévesen viszont még jól áll a hályogkovácsi vakmerőség az embernek, és amikor megkeresett a román tankönyvkiadó egyik magyar szerkesztője, hogy megírnám-e a középiskolák tizenkettedik osztálya számára a magyar irodalom tankönyvet, egy-két napi vacillálás után igent mondtam. Tűzoltásról volt szó, azelőtt nem sokkal átszervezték a román oktatási rendszert, és bár az általános iskola továbbra is nyolcosztályos maradt, a kötelező oktatást kiterjesztették tíz osztályra. Ennek megfelelően a kilencedik és tizedik osztályban már tanították az egész magyar irodalmat, majd tizenegyedikben és tizenkettedikben ismét, más tankönyvekből, de nagyrészt ugyanazokkal a szerzőkkel, az irodalomtörténeti kronológiát egyfajta műfajelmélettel vegyítve, amiből nyilván olyan furcsaságok lettek, hogy például Babitsot én a lírához, Kosztolányit a prózához soroltam ugyan, de próbáltam egész életművüket bemutatni. Az új felosztásban az enyém tulajdonképpen félévi anyag volt (Huszadik századi magyar irodalom), és a szó szoros értelmében egy fedél alatt jelent meg egy másik tankönyvvel (Romániai magyar irodalom), amelynek szerzője a nálam jóval idősebb marosvásárhelyi főiskolai tanár, Izsák József volt. Ugye milyen bonyolult? Az én (fél)könyvemben József Attila. Az ő (fél)könyvében Dsida Jenő. Az én (fél)könyvemben Krúdy Gyula, az ő (fél)könyvében Karácsony Benő. De legyünk őszinték, azóta is ilyen bonyolult az életünk, külön ország, külön iskolarendszer, külön tanterv, egyetlen magyar irodalom. Ehhez kell igazodni valami módon. Elfogadni a különlétet, és tiltakozni, ha valaki külön értékrendet, egyfajta rezervátumszemléletet próbál Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken vagy másutt érvényesíteni.
De nyilván nem ez volt a legnagyobb dilemma számomra, amikor végül is igennel válaszoltam a felkérésre. Ennél sokkal nehezebb volt szembenézni az ideológiai kényszerekkel abban a Ceaușescu-diktatúrában, amely a hatvanas évek végének, a hetvenes évek legelejének valamivel elviselhetőbb kultúrpolitikája után vadabbnál vadabb ötletekkel korlátozta a szólásszabadságot, megvetette az írókat, de félt is tőlük, és emellett minden nyelvi és kulturális különbözőséget fel akart számolni. Ilyen körülmények között őrültségnek tűnhetett, mégis belementem a tankönyvírásba. Többnyire cinkos egyetértésben a könyv szerkesztőjével, Rózsa Máriával meg a lektori munkát vállaló Gálfalvi Zsolt irodalomkritikussal, sikerült rugalmasan értelmeznem a tantervet, és ebben később segített a szintén magyar szakos Murvai László is, az oktatási minisztérium kisebbségi osztályának munkatársa. A diktatúrák előbb-utóbb kikényszerítik az ilyen cinkosságot, csak az a kérdés, hogy mikor: előbb-e vagy utóbb. 1980-ban már túl voltunk ezen, különböző korú, meggyőződésű és ízlésű értelmiségiek ugyanarra az oldalra álltak, ha volt bennük tisztesség. Lassan torkig vagyok már sok mai „emlékírónk” hencegésével, és készséggel elismerem, hogy abban a rendszerben mindannyian kötöttünk kisebb-nagyobb kompromisszumokat. Csakhogy mintha jobban tudtuk volna, mi a különbség kompromisszum és megalkuvás között, mint mostani lelkes bírálóink egyike-másika. Mert hát nekem is szembe kellett néznem azzal, hogy meddig mehetek el, kit és mit lehet betenni, kit és mit kell kihagyni egy ilyen tankönyvből. Szembenéztem akkor, és aztán évek múlva ismét, de erről később. Egyelőre idemásolok néhány részletet egy levélből, amelyet többszöri egyeztetésünk után, még a munka megkezdése előtt írtam a szerkesztőnek. A keltezés: 1981. január 10. Ebből a levélből sok minden kiderül az erdélyi irodalomoktatás akkori állapotáról, de a legelkeserítőbb az, hogy egy régmúlt rendszer tankönyvét forgatva, a szerzői–szerkesztői munka céduláit rakosgatva óhatatlanul fel kell tennem a kérdést: jobban állunk-e vagy éppenséggel rosszabbul politikai alkalmazkodásban? Íme:
KEZD KIÜRÜLNI A BULINEGYED, A CSÚCSÉTTERMEK FORGALMA ZUHAN A JÁRVÁNY MIATT BUDAPESTEN
G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.03.10.
A budai Várnegyedben működő Alabárdos Étterem az egyik legismertebb és legsikeresebb budapesti vendéglátóhely, a koronavírus miatt azonban olyan szinten visszaesett a forgalma, amelyet nem bírna el hosszútávon. „Gyakorlatilag a megmaradásunk forog veszélyben” – mondta az étterem tulajdonosa, Andrusch Péter.
Az ázsiai turisták kiesése miatt már januárban 20 százalékkal csökkent a forgalmuk az előző évhez képest. Február már 40 százalékos volt a visszaesés, márciusban pedig 60 százalékos mínusszal számol Andrusch. „Katasztrofális a helyzet, a jól fizető kereslet eltűnt, megszűnt” – mondta az üzletember.
A koronavírus miatt Európa-szerte elhalasztják a jelentős nemzetközi vásárokat és konferenciákat, valamint számos vállalat megtiltotta munkatársainak a nemzetközi utazásokat. Ebből kifolyólag a turizmust legérzékenyebben az üzleti utak elmaradása érinti. Magyarországon az elmúlt egy-két hétben vált igazán érezhetővé a turizmus csökkenése, így a jelenség friss, de a múlt héten már több budapesti szállásadó azt mondta, hogy brutálisan beszakad a márciusi forgalom.
Az utazók elmaradása a vendéglátóhelyeket is érzékenyen érinti,
leginkább – a szálláshelyekhez hasonlóan – azokat az éttermeket, ahol főleg üzleti utazók fordulnak meg. Ilyen az Alabárdos is, ahol a turistákat megelőzve a legtöbb vendég a céges szegmensből érkezik. Ilyen céges vacsorákra akkor kerül például sor, amikor egy magyar céget meglátogatnak a külföldi partnerei, és a cégvezetőkkel közösen elmennek vacsorázni egy olyan elegánsabb helyre, mint az Alabárdos...
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.03.10.
Az ázsiai turisták kiesése miatt már januárban 20 százalékkal csökkent a forgalmuk az előző évhez képest. Február már 40 százalékos volt a visszaesés, márciusban pedig 60 százalékos mínusszal számol Andrusch. „Katasztrofális a helyzet, a jól fizető kereslet eltűnt, megszűnt” – mondta az üzletember.
A koronavírus miatt Európa-szerte elhalasztják a jelentős nemzetközi vásárokat és konferenciákat, valamint számos vállalat megtiltotta munkatársainak a nemzetközi utazásokat. Ebből kifolyólag a turizmust legérzékenyebben az üzleti utak elmaradása érinti. Magyarországon az elmúlt egy-két hétben vált igazán érezhetővé a turizmus csökkenése, így a jelenség friss, de a múlt héten már több budapesti szállásadó azt mondta, hogy brutálisan beszakad a márciusi forgalom.
Az utazók elmaradása a vendéglátóhelyeket is érzékenyen érinti,
leginkább – a szálláshelyekhez hasonlóan – azokat az éttermeket, ahol főleg üzleti utazók fordulnak meg. Ilyen az Alabárdos is, ahol a turistákat megelőzve a legtöbb vendég a céges szegmensből érkezik. Ilyen céges vacsorákra akkor kerül például sor, amikor egy magyar céget meglátogatnak a külföldi partnerei, és a cégvezetőkkel közösen elmennek vacsorázni egy olyan elegánsabb helyre, mint az Alabárdos...
SENKI NEM TUDJA, MI FOG TÖRTÉNNI, AMIKOR A KORONAVÍRUS BESZABADUL A MENEKÜLTTÁBOROKBA
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.03.10.
Egyre kevésbé lehet reménykedni abban, hogy a Kínából elindult koronavírusból nem lesz hamarosan világjárvány: a COVID-19 névre keresztelt vírus mostanra az összes kontinensen felbukkant, és nem sok jelét látni annak, hogy meg lehetne állítani.
Azt is látni, hogy a vírus eddig elsősorban olyan országokban jelent meg, ahol jobban vagy kevésbé jobban, de működő egészségügy van (az iráni példa talán a kivétel), és a WHO meg a járványügyi szakértők igazi félelme éppen az, hogy mi lesz akkor, ha a koronavírus megérkezik a világ azon részére is, ahol még ilyen minőségű szolgáltatások sincsenek.
A napokban az ENSZ podcast-műsorának volt vendége Paul B Spiegel, a Johns Hopkins University közegészségügyi központjának vezetője, és a téma éppen az volt, hogy mit lehet majd tenni, ha a koronavírus megérkezik a világ legsérülékenyebb emberei közé. Abban Spiegel sem hisz, hogy már el lehetne kerülni, hogy világjárvány legyen a koronavírusból, és mint fogalmazott, kutatócsapatával ők most elsősorban a menekültekért aggódnak.
A világban ma rengeteg ember él, akinek háborúk, polgárháborúk vagy népirtás és etnikai tisztogatások miatt el kellett menekülnie az otthonából, és jellemzően egy szomszédos országban találtak átmeneti menedéket.
Spiegel szerint a legaggasztóbb helyzet Ázsiában alakulhat ki: Mianmarban 2017-ben kezdődtek etnikai tisztogatások a rohingyákkal szemben, ami miatt jelenleg 600-700 ezer rohingya élhet a szomszédos Banglades menekülttáboraiban Cox’s Bazar környékén...
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.03.10.
Azt is látni, hogy a vírus eddig elsősorban olyan országokban jelent meg, ahol jobban vagy kevésbé jobban, de működő egészségügy van (az iráni példa talán a kivétel), és a WHO meg a járványügyi szakértők igazi félelme éppen az, hogy mi lesz akkor, ha a koronavírus megérkezik a világ azon részére is, ahol még ilyen minőségű szolgáltatások sincsenek.
A napokban az ENSZ podcast-műsorának volt vendége Paul B Spiegel, a Johns Hopkins University közegészségügyi központjának vezetője, és a téma éppen az volt, hogy mit lehet majd tenni, ha a koronavírus megérkezik a világ legsérülékenyebb emberei közé. Abban Spiegel sem hisz, hogy már el lehetne kerülni, hogy világjárvány legyen a koronavírusból, és mint fogalmazott, kutatócsapatával ők most elsősorban a menekültekért aggódnak.
A világban ma rengeteg ember él, akinek háborúk, polgárháborúk vagy népirtás és etnikai tisztogatások miatt el kellett menekülnie az otthonából, és jellemzően egy szomszédos országban találtak átmeneti menedéket.
Spiegel szerint a legaggasztóbb helyzet Ázsiában alakulhat ki: Mianmarban 2017-ben kezdődtek etnikai tisztogatások a rohingyákkal szemben, ami miatt jelenleg 600-700 ezer rohingya élhet a szomszédos Banglades menekülttáboraiban Cox’s Bazar környékén...
A KORMÁNY TOVÁBBRA IS 150 MILLIÁRDÉRT AKAR HAZUDNI
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.03.10.
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.03.10.
Eredménytelen kísérletet tettek az ellenzéki pártok arra, hogy rábírják a magyar kormányt – először kényszerítést akartam írni, de tudjuk: ehhez nincs elég erejük – arra, hogy a propagandára szánt 150 milliárd forintot fordítsák inkább a koronavírus elleni harcra. Tudom persze, hogy az ilyen ötleteket is könnyű lesöpörni azzal, hogy ez is csak kampányfogás, ami járvány idején különösen visszataszító, és nyilván van is az állításban némi igazság, de csakis azért, mert ez a kormány pontosan ebbe az utcába kényszeríti be ellenfeleit. Ebbe, még akkor is, ha Orbán Viktor nyilatkozatában éppen azt hangsúlyozta: mindent elkövetnek, hogy a fertőzés ne terjedjen, illetve a szükséges ellátás, vagy szűrés meg legyen szervezve, és gyorsan hozzátette: pénz nem számít.
Apró kis mondat ez, látszólag mellékes, de valójában nagyon is leleplező. Elárulja a magyar miniszterelnökről azt, miként is gondolkodik a közös kasszáról; legkevésbé közösként, sokkal inkább, mintha a sajátja volna. Nem akarom a kormányfő jogát elvitatni attól, hogy legyen szabad mozgása, de talán nem az a legfontosabb lehetőség számára, hogy akkor nyúljon bele a pénztárcánkba, amikor akar, és annyit vegyen ki belőle, amennyit akar. Tudom: Orbán itt csak annyit akart jelezni, hogy a védekezésnek nem lehetnek pénzbeli akadályai, de ennél fontosabb lenne, ha azt éreztetné hitelesen: az ország – a kormány - felkészül a járvány kezelésére, megakadályozására az egészségügyben és azon túl is minden rábízott területen.
Az első közlés óta – „a pénz nem akadály” – tudjuk azt is, hogy a kabinet nyolcmilliárd forintot különített el a rendkívüli helyzet kezelésére, amelyről fogalmunk sincs, hogy sok, vagy kevés, elég, vagy több is az elégnél, netán pontosan annyi, ami szükséges. Szerintem Orbán sem tudja, mint ahogy senki a környezetében, hiszen azt sem tudjuk, nem látjuk, milyen vesztesei lesznek a koronavírusnak a közvetlenül megfertőzötteken kívül...
Apró kis mondat ez, látszólag mellékes, de valójában nagyon is leleplező. Elárulja a magyar miniszterelnökről azt, miként is gondolkodik a közös kasszáról; legkevésbé közösként, sokkal inkább, mintha a sajátja volna. Nem akarom a kormányfő jogát elvitatni attól, hogy legyen szabad mozgása, de talán nem az a legfontosabb lehetőség számára, hogy akkor nyúljon bele a pénztárcánkba, amikor akar, és annyit vegyen ki belőle, amennyit akar. Tudom: Orbán itt csak annyit akart jelezni, hogy a védekezésnek nem lehetnek pénzbeli akadályai, de ennél fontosabb lenne, ha azt éreztetné hitelesen: az ország – a kormány - felkészül a járvány kezelésére, megakadályozására az egészségügyben és azon túl is minden rábízott területen.
Az első közlés óta – „a pénz nem akadály” – tudjuk azt is, hogy a kabinet nyolcmilliárd forintot különített el a rendkívüli helyzet kezelésére, amelyről fogalmunk sincs, hogy sok, vagy kevés, elég, vagy több is az elégnél, netán pontosan annyi, ami szükséges. Szerintem Orbán sem tudja, mint ahogy senki a környezetében, hiszen azt sem tudjuk, nem látjuk, milyen vesztesei lesznek a koronavírusnak a közvetlenül megfertőzötteken kívül...
MIRE SZÁMÍTHATUNK, HA MEGFERTŐZŐDÜNK AZ ÚJ KORONAVÍRUSSAL?
INDEX
Szerző: MOLNÁR CSABA
2020.03.09.
Az új koronavírus-fertőzés az esetek 80 százalékában legfeljebb szokásos megfázásnak, náthának tűnik, köhögéssel, orrfolyással, esetleg lázzal jár – ha egyáltalán okoz bármiféle észrevehető tünetet. A fertőzöttek 20 százalékánál alakulnak ki súlyos tünetek, amelyek legfőképpen a tüdőt érintik – tipikusan tüdőgyulladás alakul ki.
A fertőzöttek 6 százaléka kerül kritikus állapotba, légzési nehézségeik lesznek, egyes szervrendszereik működése is súlyosan károsodhat, illetve az opportunista bakteriális fertőzés következtében szepszis is jelentkezhet náluk. Azért kell nagyon vigyázni a betegséggel, mert az enyhe lefolyású betegségből az életveszélyt jelentő súlyos tünetekbe való átmenet rendkívül hirtelen is végbemehet – mondta el a Bloombergnek Bruce Aylward, az Egészségügyi Világszervezet főigazgató-helyettese.
A kezdetben enyhe-közepes tüneteket mutató emberek 10-15 százalékánál később súlyos tünetek jelennek meg, míg 15-20 százalékuk állapota kritikussá válik. A 60 évesnél idősebb, krónikus betegséggel küzdő (diabéteszes, magas vérnyomású, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő) betegeknél jóval magasabb a tünetek súlyosbodásának veszélye.
A fertőzés cseppfertőzéssel terjed főként. Először az orr és a felső légutak nyálkahártyájának hámsejtjeit támadja meg. Akkor maradnak enyhék a tünetek, ha az immunrendszer már itt el tud bánni vele, és a fertőzés nem jut el a tüdőig. Ha lejut a tüdőbe, akkor ott gyulladást vált ki, amelynek oka részben a vírus gyulladáskeltő hatása, részben pedig a szervezet immunrendszerének túlzott és már káros hatású reakciója.
Amikor a vírus, illetve a túlzott immunreakció hatására károsodik a légutak felső felületét borító sejtek ellenálló képessége, azok a baktériumok, amelyek természetes módon is jelen vannak légutaink felső részében, de normál esetben szinten tudjuk tartani őket, és nem okoznak problémát – illetve az antibiotikum-rezisztens baktériumok –, megtámadják a tüdőt.
Ha a gyulladás elpusztítja a tüdő regenerációjában, illetve a légcserében szerepet játszó sejtjeit, akkor a szervezet nem jut elég oxigénhez, ami minden más szervrendszert is károsít. A fertőzöttek néhány százaléka egy idő után átjut azon a ponton, amely után a károsodások végül halállal végződnek....
Szerző: MOLNÁR CSABA
2020.03.09.
A fertőzöttek 6 százaléka kerül kritikus állapotba, légzési nehézségeik lesznek, egyes szervrendszereik működése is súlyosan károsodhat, illetve az opportunista bakteriális fertőzés következtében szepszis is jelentkezhet náluk. Azért kell nagyon vigyázni a betegséggel, mert az enyhe lefolyású betegségből az életveszélyt jelentő súlyos tünetekbe való átmenet rendkívül hirtelen is végbemehet – mondta el a Bloombergnek Bruce Aylward, az Egészségügyi Világszervezet főigazgató-helyettese.
A kezdetben enyhe-közepes tüneteket mutató emberek 10-15 százalékánál később súlyos tünetek jelennek meg, míg 15-20 százalékuk állapota kritikussá válik. A 60 évesnél idősebb, krónikus betegséggel küzdő (diabéteszes, magas vérnyomású, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő) betegeknél jóval magasabb a tünetek súlyosbodásának veszélye.
A fertőzés cseppfertőzéssel terjed főként. Először az orr és a felső légutak nyálkahártyájának hámsejtjeit támadja meg. Akkor maradnak enyhék a tünetek, ha az immunrendszer már itt el tud bánni vele, és a fertőzés nem jut el a tüdőig. Ha lejut a tüdőbe, akkor ott gyulladást vált ki, amelynek oka részben a vírus gyulladáskeltő hatása, részben pedig a szervezet immunrendszerének túlzott és már káros hatású reakciója.
Amikor a vírus, illetve a túlzott immunreakció hatására károsodik a légutak felső felületét borító sejtek ellenálló képessége, azok a baktériumok, amelyek természetes módon is jelen vannak légutaink felső részében, de normál esetben szinten tudjuk tartani őket, és nem okoznak problémát – illetve az antibiotikum-rezisztens baktériumok –, megtámadják a tüdőt.
Ha a gyulladás elpusztítja a tüdő regenerációjában, illetve a légcserében szerepet játszó sejtjeit, akkor a szervezet nem jut elég oxigénhez, ami minden más szervrendszert is károsít. A fertőzöttek néhány százaléka egy idő után átjut azon a ponton, amely után a károsodások végül halállal végződnek....
SZABAD SZEMMEL: EURÓPA MEGADTA MAGÁT AZ ORBÁNI POLITIKÁNAK ÉS EZZEL A SAJÁT SÍRJÁT ÁSSA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.10.
EUobserver
Az unió valószínűleg új megállapodást köt Törökországgal a menekültek ügyében, de ez nem menti meg sem az EU-t, sem az európai demokráciákat, hogy szembenézzen ezzel az alapvető kérdéssel, már ha életben akarnak maradni. Ezt fejti ki a berlini Democratization Policy Council nevű elemző intézet egyik vezető munkatársa, hozzátéve, hogy a görög határőrök jelenleg azt csinálják, amit magyar társaik 5 évvel ezelőtt: könnygázt lőnek ki az érkező tömegekre a szögesdrót mögül. Vagyis a jelek szerint nagyon igaz, amit Marx mondott, hogy a történelem ismétli önmagát: először tragédiaként, utána pedig bohózatként. 2015-ben is az unió volt felelős a válságért, igazából akkor sem fenyegették a menedékkérők. A baj onnan indult, hogy a világ nem adott elég pénzt a szír menekültek ellátására, így milliók indultak meg. Brüsszel ezúttal nem hozott nyilvánosságra semmiféle tervet, hogy támogatja a török földön lévő szír földönfutók élelmezését és elszállásolását, noha hamarosan lejár a korábbi szerződés. Ráadásul a nemzetközi jog értelmében egyetlen állam sem akadályozhatja meg, hogy menedékkérők lépjenek a területére. A görögök most épp az ellenkezőjét csinálják. A Genfi Egyezmény értelmében nincs olyan, hogy illegális migráció. Ily módon félrevezető, amikor az EU a külső határok védelméről papol, mert az annyit jelent, hogy nem engedi be a menekülteket. Amikor pedig a magyar és a görög kormány felfüggeszti a kérelmek feldolgozását, akkor még a saját nemzeti jogát is megszegi. Úgy néz ki, hogy jelenleg tabu ésszerű vitát folytatni a kérdésről Európában. Brüsszel a jelek szerint attól fél, hogy szétesik a szervezet, ha egyáltalán megtárgyalják a kérdést. De az EU jogi egységként már 2015-ben összeomlott, amikor több visegrádi állam is bejelentette, hogy nem hajtja végre a kötelező kvótadöntést. Utána jöttek a „nemzeti megoldások”. Még a jóakaratú kormányok is megadták magukat a hazai populistáknak. Ez azonban recept a további kudarcokhoz, illetve a demagógok megerősítésére. A kontinens megadta magát az orbáni „Európa erőd”-politikának. Öt éve Merkel nyomást gyakorolt Junckerre, hogy az függessze fel a szerződésszegési eljárást, amelyet a Bizottság kezdeményezett, miután Magyarország jogellenesen megváltoztatatta saját menedéktörvényeit. És amikor von der Leyen most odaáll a görögök mellé, pajzsként méltatja őket, akkor még jobban aláássa a közös értékeket és jogot. Ami csak azért lehetséges, mert a teljes európai elit feladta az uniós menedékszabályozást. Ám ez igencsak jól jön az erősödő populisták és szélsőjobbosoknak. A reakciósok úgy tesznek, mintha ők alkotnák a többséget, a liberális demokratikus többség pedig defenzívába szorul. Ily módon az EU meggyengül az egyre több illiberális rezsimmel szemben, amelyeket a magyar miniszterelnök vezet. Ezáltal azonban az egész szervezet megrendül a világpolitika tényezőjeként, nem képes szembeszállni Trumppal, aki megveti a liberális világrendet és bontja le a nyugati demokráciát.
Bloomberg
Lengyelország az Európai Bírósággal is ujjat húz az igazságszolgáltatás reformja ügyében: bár a luxemburgi testület pár napon belül szankciót rendelhet el, Varsó azt közölte, hogy még az sem érdekli. A pert a Bizottság kezdeményezte, mert úgy ítéli meg, hogy a bírák számára bevezetett új fegyelmi rendszer aláássa a hatalmi ág függetlenségét. A lengyel kormány viszont arra használja az összecsapást, hogy erősítse a PiS hazai bázisát a májusi elnökválasztás előtt. Hírek szerint Morawiecki miniszterelnök egyenesen azt közölte, hogy tesz arra, mit mond a legfelső uniós ítélőszék. A hatalom arra hivatkozik, hogy ilyen változtatásokat már más tagállamok is életbe léptettek, de egyébként is belügyről van szó. A kormány abból indul ki, hogy Brüsszel nem lesz képes érdemben beleszólni az átalakításba és ennek van is alapja, hiszen hiábavalónak bizonyult minden fenyegetés pénzbüntetés kiszabására, vagy a szavazati jog korlátozására. A lengyeleket védi a kilátásba helyezett magyar vétó. Mindenesetre a jogállami aggályok miatt Norvégia a múlt héten leállította 74 millió dollár folyósítását, amelyet a lengyel igazságszolgáltatásnak szánt. Az ország ugyanakkor már lassan odáig jut, hogy kiválik az uniós jogrendszerből, ami azt jelenti, hogy a többi tagállam nem veszi figyelembe a lengyel bíróságok ítéleteit. EU-diplomaták szerint Varsó öngyilkos politikát folytat.
Le Monde
A szlovákok nemet mondtak a választáson a korrupciónak, vagyis erős változást akarnak, de ez még nem jelenti azt, hogy búcsút intenek a populizmusnak. Pedig első pillantásra igencsak látványos a szavazás eredménye, hiszen hatalmas részvétel mellett kiűzték a hatalomból a baloldali demagóg Smert. Annak vezetője, Fico minden lelkifurdalás nélkül átvette a hatalmon lévő magyar és lengyel nacionalisták véleményét a migránsokkal szemben, vagy amikor újságírók ellen kellett kirohanni. A lakosság nagy részét megdöbbentette a korrupció szintje, ezért úgy határozott, hogy meg kell tisztítani az államot, mégpedig a legfelső polcokon. Ezért Igor Matovicot futtatta be, aki fő céljának tekintette a Fico elleni küzdelmet. Olga Gyárfásová, a pozsonyi egyetem Európa-tanszékének vezetője úgy mutatja be a politikust, mint aki tisztakezűként lépett fel, és akinek sikerült meglovagolnia a köz haragját az elittel szemben. Az OLANO, az Egyszerű Emberek Mozgalma konzervatív olyan kérdésekben, mint az abortusz vagy a menekültek befogadása. Soraiban olyanok is bekerültek a parlamentbe, akik bigottan vallásosak. A leendő koalíciónak elvileg tagja lenne Kiska volt államfő pártja, ám annak nemigen akaródzik összeállni az erősen jobbos „Család vagyunk”-kal, amely Le Pen szövetségese. Matovic mindenesetre kétharmadban gondolkodik, ám egy ekkora többség nem kockázat nélkül való egy olyan térségben, ahol egyre gyakrabban sértik meg a jogállamot. Ráadásul egy olyan ember kezében, aki az instabilitásáról ismert. Ugyanakkor az ellenzékben a Smer mellett ott lesznek a fasizmussal kokettáló szélsőjobbosok és ez robbanó elegyet képezhet, ha kudarcot vall a formálódó koalíció. Közben a liberális tábor erősen megosztott. Az újságíró gyilkosság miatt kirobbant tüntetések, illetve Caputová megválasztása láttán azt lehetett hinni, hogy a kis Szlovákia lesz a gyenge láncszem a visegrádi csoportban, és majd megtöri nacionalista és reakciós hullámot a régióban. Ám a mostani választás azt bizonyította, hogy az országnak ugyan elege van a maffiából, ám a populista kísértésnek még nem vetett véget.
Reuters
Közép-Európában kifogyóban van az olcsó munkaerő, ezért a helyét robotok veszik át. Így például egy kőszárhegyi műanyagfeldolgozóban már jóformán nincsenek is munkások, mindent a gépek csinálnak. Az emelkedő bérek láttán a gyárosoknak persze nemigen van más választásuk, mint hogy automatizálják a termelési folyamatot, ha versenyképesek akarnak maradni. László Zoltán szakszervezeti vezető azt mondja, hogy a berendezések mellett előretör a mesterséges intelligencia, és nem csupán az autóiparban, hanem az acél- és gépgyártásban is. Emiatt egyre több ember válik feleslegessé. A magyaroknál tavaly 23 ezren vesztették el állásukat, pedig a gazdaság csaknem 5 százalékkal bővült. Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban az utóbbi időben egy év alatt 10 százalékkal mentek fel a bérek, ami sokkal magasabb emelkedés, mint nyugaton. Szakértők szerint azonban csak a magyar gazdaságban a következő évtizedben 200 ezer állást lehet kiváltani automatizálással, ami az összhelyek 5 százléka. A Randstad fejvadász cég egyik szakértője azt mondja, Nyugat-Magyarországon nem pótolják a távozó munkaerőt, keleten pedig eleve automata gyártósorokkal tervezik az üzemeket, hogy ne legyenek annyira kiszolgáltatva a munkaerőpiacnak. De pl. az Allianz már az adatfeldolgozást is a berendezésekre bízza, hogy ellensúlyozza a mind magasabb kereseteket. A Nemzetközi Robot Szövetség főtitkára azonban arra figyelmeztet, hogy a kérdés nem fekete-fehér. A következő években ugyan egyre magasabb lesz a térségben az automatizálás szintje, egyes szakmák képviselői pedig el fognak tűnni, ám ez nem befolyásolja majd túlzott mértékben a globális foglalkoztatást. Mert a gépek segítenek fenntartani a versenyképességet, de ettől a világ más részein megmaradnak az olcsó munkaerővel dolgozó üzemek.
ITT OLVASHATÓ
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.10.
Az unió valószínűleg új megállapodást köt Törökországgal a menekültek ügyében, de ez nem menti meg sem az EU-t, sem az európai demokráciákat, hogy szembenézzen ezzel az alapvető kérdéssel, már ha életben akarnak maradni. Ezt fejti ki a berlini Democratization Policy Council nevű elemző intézet egyik vezető munkatársa, hozzátéve, hogy a görög határőrök jelenleg azt csinálják, amit magyar társaik 5 évvel ezelőtt: könnygázt lőnek ki az érkező tömegekre a szögesdrót mögül. Vagyis a jelek szerint nagyon igaz, amit Marx mondott, hogy a történelem ismétli önmagát: először tragédiaként, utána pedig bohózatként. 2015-ben is az unió volt felelős a válságért, igazából akkor sem fenyegették a menedékkérők. A baj onnan indult, hogy a világ nem adott elég pénzt a szír menekültek ellátására, így milliók indultak meg. Brüsszel ezúttal nem hozott nyilvánosságra semmiféle tervet, hogy támogatja a török földön lévő szír földönfutók élelmezését és elszállásolását, noha hamarosan lejár a korábbi szerződés. Ráadásul a nemzetközi jog értelmében egyetlen állam sem akadályozhatja meg, hogy menedékkérők lépjenek a területére. A görögök most épp az ellenkezőjét csinálják. A Genfi Egyezmény értelmében nincs olyan, hogy illegális migráció. Ily módon félrevezető, amikor az EU a külső határok védelméről papol, mert az annyit jelent, hogy nem engedi be a menekülteket. Amikor pedig a magyar és a görög kormány felfüggeszti a kérelmek feldolgozását, akkor még a saját nemzeti jogát is megszegi. Úgy néz ki, hogy jelenleg tabu ésszerű vitát folytatni a kérdésről Európában. Brüsszel a jelek szerint attól fél, hogy szétesik a szervezet, ha egyáltalán megtárgyalják a kérdést. De az EU jogi egységként már 2015-ben összeomlott, amikor több visegrádi állam is bejelentette, hogy nem hajtja végre a kötelező kvótadöntést. Utána jöttek a „nemzeti megoldások”. Még a jóakaratú kormányok is megadták magukat a hazai populistáknak. Ez azonban recept a további kudarcokhoz, illetve a demagógok megerősítésére. A kontinens megadta magát az orbáni „Európa erőd”-politikának. Öt éve Merkel nyomást gyakorolt Junckerre, hogy az függessze fel a szerződésszegési eljárást, amelyet a Bizottság kezdeményezett, miután Magyarország jogellenesen megváltoztatatta saját menedéktörvényeit. És amikor von der Leyen most odaáll a görögök mellé, pajzsként méltatja őket, akkor még jobban aláássa a közös értékeket és jogot. Ami csak azért lehetséges, mert a teljes európai elit feladta az uniós menedékszabályozást. Ám ez igencsak jól jön az erősödő populisták és szélsőjobbosoknak. A reakciósok úgy tesznek, mintha ők alkotnák a többséget, a liberális demokratikus többség pedig defenzívába szorul. Ily módon az EU meggyengül az egyre több illiberális rezsimmel szemben, amelyeket a magyar miniszterelnök vezet. Ezáltal azonban az egész szervezet megrendül a világpolitika tényezőjeként, nem képes szembeszállni Trumppal, aki megveti a liberális világrendet és bontja le a nyugati demokráciát.
Bloomberg
Lengyelország az Európai Bírósággal is ujjat húz az igazságszolgáltatás reformja ügyében: bár a luxemburgi testület pár napon belül szankciót rendelhet el, Varsó azt közölte, hogy még az sem érdekli. A pert a Bizottság kezdeményezte, mert úgy ítéli meg, hogy a bírák számára bevezetett új fegyelmi rendszer aláássa a hatalmi ág függetlenségét. A lengyel kormány viszont arra használja az összecsapást, hogy erősítse a PiS hazai bázisát a májusi elnökválasztás előtt. Hírek szerint Morawiecki miniszterelnök egyenesen azt közölte, hogy tesz arra, mit mond a legfelső uniós ítélőszék. A hatalom arra hivatkozik, hogy ilyen változtatásokat már más tagállamok is életbe léptettek, de egyébként is belügyről van szó. A kormány abból indul ki, hogy Brüsszel nem lesz képes érdemben beleszólni az átalakításba és ennek van is alapja, hiszen hiábavalónak bizonyult minden fenyegetés pénzbüntetés kiszabására, vagy a szavazati jog korlátozására. A lengyeleket védi a kilátásba helyezett magyar vétó. Mindenesetre a jogállami aggályok miatt Norvégia a múlt héten leállította 74 millió dollár folyósítását, amelyet a lengyel igazságszolgáltatásnak szánt. Az ország ugyanakkor már lassan odáig jut, hogy kiválik az uniós jogrendszerből, ami azt jelenti, hogy a többi tagállam nem veszi figyelembe a lengyel bíróságok ítéleteit. EU-diplomaták szerint Varsó öngyilkos politikát folytat.
Le Monde
A szlovákok nemet mondtak a választáson a korrupciónak, vagyis erős változást akarnak, de ez még nem jelenti azt, hogy búcsút intenek a populizmusnak. Pedig első pillantásra igencsak látványos a szavazás eredménye, hiszen hatalmas részvétel mellett kiűzték a hatalomból a baloldali demagóg Smert. Annak vezetője, Fico minden lelkifurdalás nélkül átvette a hatalmon lévő magyar és lengyel nacionalisták véleményét a migránsokkal szemben, vagy amikor újságírók ellen kellett kirohanni. A lakosság nagy részét megdöbbentette a korrupció szintje, ezért úgy határozott, hogy meg kell tisztítani az államot, mégpedig a legfelső polcokon. Ezért Igor Matovicot futtatta be, aki fő céljának tekintette a Fico elleni küzdelmet. Olga Gyárfásová, a pozsonyi egyetem Európa-tanszékének vezetője úgy mutatja be a politikust, mint aki tisztakezűként lépett fel, és akinek sikerült meglovagolnia a köz haragját az elittel szemben. Az OLANO, az Egyszerű Emberek Mozgalma konzervatív olyan kérdésekben, mint az abortusz vagy a menekültek befogadása. Soraiban olyanok is bekerültek a parlamentbe, akik bigottan vallásosak. A leendő koalíciónak elvileg tagja lenne Kiska volt államfő pártja, ám annak nemigen akaródzik összeállni az erősen jobbos „Család vagyunk”-kal, amely Le Pen szövetségese. Matovic mindenesetre kétharmadban gondolkodik, ám egy ekkora többség nem kockázat nélkül való egy olyan térségben, ahol egyre gyakrabban sértik meg a jogállamot. Ráadásul egy olyan ember kezében, aki az instabilitásáról ismert. Ugyanakkor az ellenzékben a Smer mellett ott lesznek a fasizmussal kokettáló szélsőjobbosok és ez robbanó elegyet képezhet, ha kudarcot vall a formálódó koalíció. Közben a liberális tábor erősen megosztott. Az újságíró gyilkosság miatt kirobbant tüntetések, illetve Caputová megválasztása láttán azt lehetett hinni, hogy a kis Szlovákia lesz a gyenge láncszem a visegrádi csoportban, és majd megtöri nacionalista és reakciós hullámot a régióban. Ám a mostani választás azt bizonyította, hogy az országnak ugyan elege van a maffiából, ám a populista kísértésnek még nem vetett véget.
Reuters
Közép-Európában kifogyóban van az olcsó munkaerő, ezért a helyét robotok veszik át. Így például egy kőszárhegyi műanyagfeldolgozóban már jóformán nincsenek is munkások, mindent a gépek csinálnak. Az emelkedő bérek láttán a gyárosoknak persze nemigen van más választásuk, mint hogy automatizálják a termelési folyamatot, ha versenyképesek akarnak maradni. László Zoltán szakszervezeti vezető azt mondja, hogy a berendezések mellett előretör a mesterséges intelligencia, és nem csupán az autóiparban, hanem az acél- és gépgyártásban is. Emiatt egyre több ember válik feleslegessé. A magyaroknál tavaly 23 ezren vesztették el állásukat, pedig a gazdaság csaknem 5 százalékkal bővült. Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban az utóbbi időben egy év alatt 10 százalékkal mentek fel a bérek, ami sokkal magasabb emelkedés, mint nyugaton. Szakértők szerint azonban csak a magyar gazdaságban a következő évtizedben 200 ezer állást lehet kiváltani automatizálással, ami az összhelyek 5 százléka. A Randstad fejvadász cég egyik szakértője azt mondja, Nyugat-Magyarországon nem pótolják a távozó munkaerőt, keleten pedig eleve automata gyártósorokkal tervezik az üzemeket, hogy ne legyenek annyira kiszolgáltatva a munkaerőpiacnak. De pl. az Allianz már az adatfeldolgozást is a berendezésekre bízza, hogy ellensúlyozza a mind magasabb kereseteket. A Nemzetközi Robot Szövetség főtitkára azonban arra figyelmeztet, hogy a kérdés nem fekete-fehér. A következő években ugyan egyre magasabb lesz a térségben az automatizálás szintje, egyes szakmák képviselői pedig el fognak tűnni, ám ez nem befolyásolja majd túlzott mértékben a globális foglalkoztatást. Mert a gépek segítenek fenntartani a versenyképességet, de ettől a világ más részein megmaradnak az olcsó munkaerővel dolgozó üzemek.
ITT OLVASHATÓ
MOST MÁR MEGDÖGLÜNK
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.03.10.
Vácon két jámbor fegyverrajongó majdnem porig rombolt egy tízemeletes házat, amikor gránátot melegítettek a tűzhelyen. Röpültek a válaszfalak, tört az ablak, és végül több mint százan nem tölthették otthon az éjszakát, mert nem lehetett tudni, összeomlik-e az épület. Hogy miért sütötték meg a harci eszközt, azt senki meg nem fejti, lehet, hogy tojásgránát volt, és rántottát készítettek. A fegyverbuzi veszélyes állatfajta, ha mellette még hülye is, ez a vége. Kormányunk viszont most készül hazafiasan lőtérré változtatni az egész országot, meg fogunk dögleni mindannyian.
Ezek a váciak, akiknek el kellett hagyniuk az otthonaikat, nem a szabad ég alatt töltötték az éjszakát, mert a társadalom gondoskodik bajba jutott tagjairól, ha arra méltónak tartja őket, nem kerül sokba és nem tart sokáig. Akinek magyarok rombolják le a nappaliját a megsütött gránátjukkal, kapnak fedelet, akinek az egész országát bombázza szarrá Putyin, Erdogan és mindenféle csatlósaik, azok minden erkölcsi aggály nélkül pusztulhatnak a tengerbe, éhezhetnek a kerítés mögött, mert az irgalom ezek szerint nem egyetemes kategória, hanem csak a kiválasztottaknak jár.
Ennél még egy tigris is erkölcsösebb, az oroszlánkölyköt szoptató kutyába pedig több együttérzés szorult, mint az üldözött keresztényekbe. Ez abból is megmutatkozik, hogy kies városomban a belváros rohadtul keresztény képviselőjét zavarták a hajléktalanok, ezért leszereltette a padokat, hogy ne legyen hol ücsörögniük. Nos, ettől még ott vannak, csak most álldogálva hajléktalanok, és épp a templom előtt ácsorognak, ahová a decens keresztények járnak, akiket a padokon zavartak. Most azonban ők azzal vannak elfoglalva,
hogy eltüntessék a szenteltvizet, mert attól is el lehet pusztulni.
Keresztényeink féltik a nyüves életüket, lefóliázzák a gyóntatószék rácsát, nem fognak kezet istentisztelet után, Krisztus testét sem dugiszálja a szájukba a plébános, és közös pohárból iszogatva sem dicsérik az urat. Mert kiderült, hogy a tízparancsolat szart sem ér, és Kásler is hiába adott milliókat az evolúció tagadására, amikor a vírus az orra előtt mutálódik, bizonyítva, hogy kinek van igaza. Einsteinnek vagy a kétezer évvel ezelőtt deliráló kecskepásztoroknak, amire teológia épül, hogy képtelen logikai csavarokkal igazolják a lázas vízióikat, s ha már nincs érv, akkor azt mondják: csak...
Szerző: Rezeda
2020.03.10.
Ezek a váciak, akiknek el kellett hagyniuk az otthonaikat, nem a szabad ég alatt töltötték az éjszakát, mert a társadalom gondoskodik bajba jutott tagjairól, ha arra méltónak tartja őket, nem kerül sokba és nem tart sokáig. Akinek magyarok rombolják le a nappaliját a megsütött gránátjukkal, kapnak fedelet, akinek az egész országát bombázza szarrá Putyin, Erdogan és mindenféle csatlósaik, azok minden erkölcsi aggály nélkül pusztulhatnak a tengerbe, éhezhetnek a kerítés mögött, mert az irgalom ezek szerint nem egyetemes kategória, hanem csak a kiválasztottaknak jár.
Ennél még egy tigris is erkölcsösebb, az oroszlánkölyköt szoptató kutyába pedig több együttérzés szorult, mint az üldözött keresztényekbe. Ez abból is megmutatkozik, hogy kies városomban a belváros rohadtul keresztény képviselőjét zavarták a hajléktalanok, ezért leszereltette a padokat, hogy ne legyen hol ücsörögniük. Nos, ettől még ott vannak, csak most álldogálva hajléktalanok, és épp a templom előtt ácsorognak, ahová a decens keresztények járnak, akiket a padokon zavartak. Most azonban ők azzal vannak elfoglalva,
hogy eltüntessék a szenteltvizet, mert attól is el lehet pusztulni.
Keresztényeink féltik a nyüves életüket, lefóliázzák a gyóntatószék rácsát, nem fognak kezet istentisztelet után, Krisztus testét sem dugiszálja a szájukba a plébános, és közös pohárból iszogatva sem dicsérik az urat. Mert kiderült, hogy a tízparancsolat szart sem ér, és Kásler is hiába adott milliókat az evolúció tagadására, amikor a vírus az orra előtt mutálódik, bizonyítva, hogy kinek van igaza. Einsteinnek vagy a kétezer évvel ezelőtt deliráló kecskepásztoroknak, amire teológia épül, hogy képtelen logikai csavarokkal igazolják a lázas vízióikat, s ha már nincs érv, akkor azt mondják: csak...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)