EXKLUZÍV RIPORT ISZTAMBULBÓL: CSAK EGYVALAMI ÁLLHAT AZ ÚJ MENEKÜLTVÁLSÁG ÚTJÁBA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VALLÓ ANDOR
2020.03.04.

Itt az újabb menekültválság? 2020 lesz az új 2015, miután Erdoğan megnyitotta a határokat? A Keletiből utazni akarók etnikai összetétele megint olyan lesz, mint egy átlagos német pályaudvaré? És egyáltalán: mi történik Szíriában és miért megint Európát szívatja a török elnök? A nyugtalanító kérdésekre riporterünk Isztambulból válaszol.

Február 28-ig a halandó európai újságolvasó úgy tudta, hogy az EU és Törökország között még 2016-ban köttetett migrációs megállapodás ha nem is teljesen, de nagyjából jegelte a szír menekültválságot, és a 2015-öshöz hasonló helyzet – amikor százával, ezrével indultak meg csoportok Németország felé – nem nagyon állhat elő. Aztán február 28-án reggel robbant a hír a nemzetközi sajtóban: Törökország felfüggeszti az uniós dealt. „Határozottan és azonnal úgy döntöttünk, hogy nem akadályozzuk a szír irreguláris migránsok Európába jutását, sem szárazföldön, sem tengeren” – mondta egy név nélkül nyilatkozó török kormányzati forrás a Reuters hírügynökségnek.

A tét nem kicsi: több millió menekült tartózkodik Törökországban és nyilvánvaló, hogy köztük tömegek vannak, akik nem tekintik végállomásnak Erdoğan hazáját. A Válasz Online-nál kerestük a lehetőséget, hogy a lehető legközelebb menjünk a bontakozó válság kiindulópontjához. Riporterünk ezért Isztambulból jelentkezik, hogy mintát vegyen a közhangulatból, és hogy ne csak a hírekből, hanem a helyszínről is tájékoztatni tudjuk olvasóinkat a konfliktus gyökereiről és a megoldási lehetőségekről. (Biztonsági okból a riportot álnéven közöljük.)...

ITT OLVASHATÓ

DEMETERKE, SZILÁRDOCSKA, TEREPJÁRÓKA

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.03.05.

20 milliós terepjáróval jár Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Nem volna ebben semmi különös, már a régi dakoták is megmondták, hogy van annak, aki el nem issza. Tegyük hozzá: nem a saját fizetéséből kellett összekuporgatnia hősünknek a luxusjárgányra valót, a Volkswagen nevű cég nagylelkű felajánlásaként ülhet bele ebbe az autóba. Nem az övé tehát a húszmilliós városi terepjáró, hanem a Petőfi Irodalmi Múzeumé, ezért van rajta a felirat: a Volkswagen a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatója.

És Demeter Szilárdé, tegyük hozzá. Merthogy, nem a múzeum összes dolgozóját támogatja ugyanis a VW, hanem Demeter Szilárd az, akinek a képességei kivívták a cég elismerését. Mindegy persze, így is cáfolva lett az a széles körben elterjedt vélemény, miszerint a multik csak ugatják a kultúrát, egyedül a pénzre mennek, magasról tesznek az irodalomra, különösen, ha az költészet formájában ölt testet.

Itt van hát az élő cáfolat, a VW, amely annak ellenére nem sajnál egy húszmilliós autót a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójától, hogy a cég köztudottan a belvárosban van, annak is a legközepén, közel minden tömegközlekedéshez. Tudni kell viszont, hogy Demeter Szilárd, aki Erdélyből migrált Magyarországra, nem kivagyiságból használja a nagy értékű terepjárót. A Petőfi Irodalmi Múzeum ugyanis nem önmagában létezik, hanem tagszervezetei is vannak, ezek némelyike 300 kilométernyire van Budapest belvárosától, ezeket kell időnként meglátogatnia a főigazgatónak. Tegye a szívére a kezét az, aki elvárja tőle, hogy egy húszmilliónál kevesebbe kerülő csotrogányba kényszerüljön...

ITT OLVASHATÓ

6 MILLIÁRD VESZTESÉGET HOZOTT MÉSZÁROSÉK GYÁRA, AMIBEN 60 MILLIÁRD KÖZPÉNZT ÉGETNEK

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2020.03.05.

Mintha a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc mamutcégei inkább vinnék a pénzt, mint hoznák: nemrég írtuk meg, hogy a Mátrai Erőmű Zrt.-től 6 milliárdos veszteséggel búcsúztak, most pedig Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb izocukor előállítója, a Kall Ingredients Kft. jelentett hasonlóan gyászos eredményt. A tiszapüspöki cég Mészáros cégbirodalmának egyik legnagyobb darabja, március elején adta le a mérlegét, amiben a szeptember 30-ával záruló pénzügyi évben 73,6 millió euró, azaz 25 milliárd forint árbevételt és 17,481 millió euró, durván 5,9 milliárd forint veszteséget mutattak ki. Ezzel az alapítása óta összesen már 7,5 milliárd forint mínusznál jár.

A Mátrai Erőmű veszteséghegyei alól a magyar állam már kimenekítette Mészárosékat, hiszen részvényeiket a tulajdonostárs MVM Magyar Villamosművek Zrt. kivásárolta. A Szolnok melletti izocukorgyárban is tulajdonostárs a magyar állam, de egyelőre csak a veszteség közös a két befektetésben.

A Kall Ingredients nem verte nagydobra a veszteséget, magyarázatáról nem esik szó a mérleg szöveges kiegészítésében sem, helyette a napokban bejelentette cégvezetése, hogy több mint 3 milliárd forintos újabb fejlesztésről döntöttek.

A Tiszapüspöki iparterületén található gyár évi félmillió tonna GMO-mentes magyar kukoricát dolgoz fel, a tájékoztatás szerint főtermékei jelenleg a különböző folyékony kukoricaszirupok, valamint az élelmiszer- és gyógyszeripari minőségű alkoholok. A jövőben ezek mellett kukoricakeményítőt termelnek, ehhez kell a beharangozott fejlesztés, egy szárítóberendezés és a hozzá tartozó infrastruktúra. A beruházás összértéke meghaladja a 9 millió eurót, és a fejlesztés a tervek szerint 2022 elején fejeződik be.

Az izocukorgyárat a kezdettől kiemelten kezeli a kormányzat, számolatlanul öntik bele a milliárdokat. Mint korábbi cikkünkben összegeztük, közel 60 milliárd forinthoz jutott már a cég állami hitel, vissza nem térítendő támogatás, illetve tőkeemelés révén. Az állami stafírung fedezeteként a Magyar Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásból az olvasható ki, hogy az Eximbank és az MKB 107 millió eurós, az MKB és az állami MFB 25 millió eurós, a külgazdasági tárca pedig 11,1 milliárd forintos jelzálogot jegyeztetett be.

Az állami szerepvállalás összességében alighanem már meghaladja a 60 milliárdot, tavaly ugyanis a kormány bankja, pontosabban egyik leánycége, az MFB Invest Zrt. 5,6 milliárd forinttal beszállt a Kall Ingredientsbe. Akkoriban azt közölték, hogy ezért cserébe az állami cég 17 százalékos részt szerez az izocukorgyárban, a mostani mérlegbeszámolóból viszont az derül ki, hogy ennél kevesebb az állami tulajdonrész, csupán 13 százalék. A részvények 87 százalékát Mészárosék Opus Global Nyrt.-je jegyzi...

ITT OLVASHATÓ

TOVÁBB NŐ A SZAKADÉK: AZ ORSZÁG EGYIK FELÉBEN EGYRE TÖBB A MUNKANÉLKÜLI

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MAGYAR HANG
2020.03.05. 

Habár országosan 3,8 százalékról 3,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta 2019. I-III. negyedévében az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva, a valóságban csak az ország egyik felét érintette a javulás.

Kilenc megyében ugyanis nőtt a munkanélküliség, vagyis mélyül a szakadék a fejlettebb és a kevésbé fejlett megyék között – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék címet viselő kiadványának adataiból.

Ha a dolgok mögé nézünk, kiderül, hogy az országos tendenciával ellentétben Baranya megyében, Bács-Kiskunban, Békés, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest és Tolna megyében az országos tendenciával ellentétben nőtt a munkanélküliség. Mivel Heves és Pest megyét leszámítva olyan megyékről van szó, amelyekben eddig sem volt alacsony a munkanélküliségi ráta, egyértelműen kijelenthetjük, hogy nőtt a szakadék az egyes megyék között...

ITT OLVASHATÓ

NEM ORBÁN VIKTOR FOGJA A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNYT MEGÁLLÍTANI

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2020.03.05.

„3+1 feladata van a kormánynak a koronavírus elleni küzdelemben: a megfelelő tájékoztatás, a vírus terjedésének a megakadályozása, valamint az egészségügy megfelelő felkészítése; a +1 a pénz előteremtése minderre” ¬– állítja Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter. Furcsának tartja, hogy nálunk rendészeti kérdésként tálalják az ügyet, az pedig, hogy Orbán Viktor jelentette be az első bizonyított megbetegedéseket csak arra jó, hogy azt sugallja: ő, a nemzet atyjaként megvéd minket. Habár a lakosság tájékoztatása későn indult; összességében vannak felkészült szakembereink, akik tudják, hogy mit kell tenniük; az egészségügy felkészítése és a szükséges forrásokkal való ellátása nehezebb kérdés –mondja. „Ám egy biztos, nem politikai szempontok mentén – például ellenségkeresésre – kellene kihasználni a járványt” – szögezte le, hozzátéve: „feltételezem, hogy a napi politikai szemponton azért a kormányzat felül tud majd helyezkedni”

- Némi kulisszatitokként: az eredeti beszélgetésünket követően jelentették be az első magyarországi megerősített koronavírus-fertőzéseket. A bejelentés körülményei csak ráerősítettek arra, amit korábban mondott, nevezetesen, hogy miközben másutt egészségügyi kérdésként kezelik a járványt, addig Magyarországon rendészeti kérdésként. Például nem a szakminiszter kommunikál az Operatív Törzs nevében, hanem egy vezérezredes, Lakatos Tibor, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője. A bejelentést a megbetegedésekről Orbán Viktor miniszterelnök Facebook oldalán tette meg, csak annak nyilvánosságra hozatala után tartott rendkívüli sajtótájékoztatót az Operatív Törzs. Ez mit üzen Ön szerint?

- Finoman szólva is ez eléggé furcsa. A világon mindenütt, de az Európai Unióban egyértelműen elsősorban a szakma, élén az egészségügyért felelős miniszterrel és a tiszti főorvossal adnak lakossági tájékoztatókat. Az utóbbi néha kiáll, illetve megnyilvánul, de például Kásler Miklóstól ilyet ezidáig legalábbis nem láttam. Az operatív törzs szóvivője, aki kommunikálja a testület mondandóját egy magas rangú rendőr, igaz, legalább néha megjelenik mellette egy igazi szakember, Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa vagy a tisztifőorvos. De zömében egyenruhások kommunikálnak. Ezzel azt sugallják, hogy az ügy rendészeti kérdés nem pedig szakmai...

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB FELMÉRÉS BIZONYÍTJA, HOGY SZÜKSÉG LENNE MAGYARORSZÁGON BÉRLAKÁSPROGRAMRA

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS BLANKA
2020.03.05.

Ahogy arról a Mércén már sokszor írtunk, Magyarországon komoly lakhatási válság állt be: az albérletárak egyre drágulnak, miközben Budapesten a háztartások nagy százaléka erőn felül költ lakhatásra, tavaly év végén pedig az is kiderült a nemzetközi összehasonlításokból, hogy rendkívüli mértékben fokozódott itthon a lakásszegénység.

A lakhatási problémák jelenlétére – és azok kezeletlenségére – erősít most rá a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület kutatása is, amely során 1227 embert kérdeztek meg a bérlakások hazai helyzetéről, és arról, hogy milyen bérlakást szeretnének.

„Az elmúlt években a jövedelmeket meghaladóan nőttek az ingatlanárak és a bérleti díjak. Jelenleg sem a drága piaci, sem a többségében rossz minőségű szociális bérlakásokból nincs elegendő, a kettő között pedig nincsen kínálat. Felvetődik, hogy Magyarországon is kerüljön bevezetésre egy bérlakásépítési, bérlakásüzemeltetési rendszer, amely választ ad ezekre a kihívásokra” – írják közleményükben.

A szervezet szerint jó lenne az osztrák mintát követni, ahol közhasznú építőtársaságok (GBV) építenek a piacinál olcsóbb, jó minőségű bérlakásokat a középréteg számára. Az építőtársaságok viszont csak akkor kapják meg a projekthez az állami kedvezményeket, ha bizonyítják, hogy valóban van kereslet a tervezett bérlakásokra. Ezzel a felméréssel a TLE most azt szerette volna megmutatni, hogy minderre itthon is lenne igény...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN NYELVBOTLÁSA: NEM “LABORUNK”, HANEM “RABOLUNK”

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2020.03.04.

Orbán Viktor a prágai V4 találkozó sajtótájékoztatóján beszélt a koronavírusról. A magyar ember elégedetten pillanthatott asszonyára, nem kellett csalódnia. Orbántól megtudhatta, hogy erről már előre tudtak, mert nemcsak az emberek és az áruk, hanem a vírusok is átlépik a határokat. Ezért felkészültek. Majd beszélt erről, és minden szóra csak büszke lehet a magyar ember. Aztán az M1 Híradó felvétele szerint, amelynek vágatlan felvételét a 444.hu oldalán hallgathat meg bárki, Orbán elszólta magát.

Azt akarta mondani, hogy van egy nemzetközileg akkreditált laborunk”, de a laborunk helyett azt mondta, hogy “rabolunk”. Ilyen freud-i elszólás nincs minden napon, örömmel hallja a magyar ember, hogy Orbán Viktor tudatalattijából előjött az, amit ő, a lánya, a veje, az apja, a testvére, a strómanja, az oligarchái, az egész Orbán-maffia művel az országban. Egy szóval összefoglalta: “rabolunk”. Pontosan így van, rabolnak, méghozzá nagy tételben, százmilliárdos tételekben. Orbán Viktor jó magyar ember, ami a szívén, az a száján, és az ő szívében ez van: a rablás.

Nagyon érdeke, hogy Orbán sajtótájékoztatójáról felkerült a Facebook oldalára egy hosszabb, szerkesztett verzió, amelyben gondosan kivágták ezt a nyelvbotlást. A vágott szöveg 0,23 után hallható...

ITT OLVASHATÓ

KIPERELNI

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.03.05.

Amikor négy évvel ezelőtt a Kubatov Gáborhoz köthető, felelősségre máig nem vont kopasz fiatalemberek megakadályozták Nyakó István szocialista politikust, hogy állampolgári jogaival éljen, vagyis, beadjon egy népszavazási kezdeményezést, volt rá esély, hogy az érkeztető gomb lesz az év szava. Gyengébbek kedvéért: ez az a gomb, amelynek megnyomása dokumentálja, hogy valaki megérkezett a Nemzeti Választási Irodába.

Ha most vasárnap kellene az év szavára szavazni, én a kiperelni szóra voksolnék.

Változik a nyelv. Vannak szavak, amelyek valaha divatosak voltak, de ma már nem jelentenek semmit, vagy mást jelentenek, mint korábban. Más szavakkal épp az ellenkezője történik: a semmiből kerülnek elő, divatossá, vagy/és fontossá lesznek. Ilyen szónak számít ma az, hogy kiperelni...

ITT OLVASHATÓ

MIND MEGHALUNK AZ INTENZÍV-TERÁPIÁS ÁGYAK HIÁNYÁBAN, VAGY VAN MEGOLDÁS?

RÖNTGEN BLOG

Szerző: KUNETZ ZSOMBOR

2020.03.05.

A helyzet az, hogy ami tudott és várható volt, az be is következett, megjelent a koronavírus Magyarországon is, ami önmagában még nem lenne egyenlő a nemzethalállal. Mégis, a megelőzésre és kezelésre fordított energiák más olyan egészségügyi ellátásoktól is elvehetik a forrásokat, amelyek eddig is döcögve működtek.

Így végül könnyen két szék között a földre eshet az egyszeri nem koronavírusos beteg is. 

A jó hír az, hogy lassan úgy néz ki, hogy az EMMI kivételével az állami szervek is kezdenek magukhoz térni, felpörögni és adekvátan reagálni. Azonban sajnos mind az egészségügy helyzete, mind a hazai népesség általános egészségügyi állapota aggodalomra adnak okot, valamint az a tény, hogy koronavírus fertőzés esetén viszonylag magas, 10-17 százalékra teszik azon betegek száma, akik intenzív terápiás ellátást igényelnek.

És ez lesz a leggyengébb láncszem a hazai ellátásban.

Ugyanis Budapesten és Pest megyében hárommillió ember ellátására 340 körüli felnőtt intenzív-terápiás ágy van, tegnap ebből az ágyszámból - információim szerint - 25 volt szabad. Azonban még néhány olyan intenzív-terápiás ágy is bevonható az ellátásába, amely azokhoz az intézményekhez tartozik, ahol speciális ellátásokat nyújtanak és ezekre a helyekre, ennek megfelelően csak magából az intézményből kerülnek be betegek. Ilyen például az Országos Onkológiai Intézet, vagy a GOKI.

Ezen intézmények vélhetően szabad intenzív-terápiás ágyainak a száma (50 százalékos foglaltság esetén) további 20-25 szabad ágyat eredményezhet, komoly probléma esetén. Persze erős fenntartásokkal, hiszen egy amúgy is kritikus állapotú kardiológiai vagy onkológiai beteg mellé nehéz lesz koronavírusos beteget fektetni a többi beteg veszélyeztetése nélkül...

ITT OLVASHATÓ

„KÉRÉSE, ATTÓL TARTOK, MEGALAPOZATLAN” – LÁNYI ANDRÁS NAT-ÜGYI VÁLASZA A PÉNZÜGYMINISZTERNEK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2020.03.04.

A pénzügyi ismereteket rendszeresen oktatni kell, a jövőben a Nemzeti alaptanterv (NAT) részévé kell tenni – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Budapesten. A kijelentés megihlette Lányi Andrást. A filozófus billentyűt ragadott és rögvest válaszolt a pénzügyminiszternek. „Valóban azt szeretné, Miniszter úr, ha számtanórán az általános iskolások kiszámítanák számtantanáruk tényleges órabérét? Vagy azt, hogy az európai átlag pedagógusbérnek hány százaléka a magyar pedagógus nettó jövedelme?” Szarkazmusmérőt bekapcsolni!

Tisztelt Miniszter Úr!

Ön a Nemzeti Alaptantervből a pénzügyi ismereteket hiányolja, és azt szeretné, ha ezekről már az általános iskolában szó esne. Kérése, attól tartok, megalapozatlan. A magyar állampolgárok túlnyomó többségének úgyszólván nincsenek pénzügyei. Nem az ismereteik elégtelenek hozzá, hanem a jövedelmük. Az uzsorakamattal kifosztott romák, Miniszter úr, nem csak a kamatos kamat természetével nincsenek tisztában, hanem azzal sem, miből adnak enni másnap a gyereküknek. Aztán: felesleges minden banki ügyfelet levizsgáztatni a deviza-árfolyamok mozgásának titokzatos törvényszerűségeiből, amikor elég volna, ha a devizaalapú hitelt kínáló banktisztviselők ismernék az erkölcsi törvényt, amely elítéli a csalást: felebarátunk tudatos megtévesztését. (Az etikát azonban éppen az új NAT törölte a középiskolák tanrendjéből.) Ahhoz se kellenek, higgye el, speciális pénzügyi ismeretek, hogy a magamfajta nyugdíjas ki tudja számítani az élelmiszerboltban, mi mindent nem engedhet meg magának többé...

ITT OLVASHATÓ

(TA)KARÓVAL, NEM VIRÁGGAL

HVG ONLINE
Szerző: NÉMETH RÓBERT
2020.03.05.

„Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény.” Hát akkor mi?

Nem most kezdődtek a viták az új Nemzeti alaptantervről, sőt már egy ideje áll a bál a magyar diákok iskolai életét meghatározó állami dokumentummal kapcsolatban (és jellemző, hogy vita is csak a kormányrendelet megjelenése után alakulhatott ki, ugyan is a NAT teljesen titokban készült). Több intézmény, pedagógusszervezet, pedagógusok (köztük liberális elhajlással nehezen vádolható egyházi iskolák tanárai) is megszólaltak már az új az NAT nyilvánosságra hozatala óta, jelezték kifogásaikat annak tartalmával, szellemiségével kapcsolatban, nehezményezték, hogy annak kidolgozását nem előzte meg valódi szakmai egyeztetés, párbeszéd, és hogy valójában azt sem lehet tudni, kik, milyen szakmai kör dolgozták ki azt. Számos cikkünk született az elmúlt időszakban a NAT-ról és az arra érkezett reakciókról.

Bár szignifikáns mennyiségű kritikus véleményt hallhattunk az elmúlt hetekben, azt azért nem mondhatni, hogy háborog az egész szakma, mert, ha az összes intézményt és az összes pedagógus számát vesszük alapul, és azt összevetjük a kritikus hangok számával, akkor nem kapunk őrületesen magas arányt. Ám egyrészt a kritikát megfogalmazók mellett nem nagyon találkozunk olyan releváns véleményekkel, amelyek szívből és melegen üdvözlik az új pedagógusszakmai alapdokumentumot, másfelől pedig az elmúlt évek központosító, állami pórázra rántó, rendpárti intézkedései után ez a félcsend is üvöltően beszédes.

Most azonban újabb adag olaj fröccsent a parázsra...

ITT OLVASHATÓ

A MESÉK TANÍTANAK MEG MINKET AZ ÉLETRE - INTERJÚ ROBERTO BENIGNI OSCAR-DÍJAS RENDEZŐVEL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CSÁKVÁRI GÉZA
2020.03.05.

Ő maga Pinokkió – állítja saját életéről az Oscar-díjas Roberto Benigni. A színész-rendezővel a Berlinálén készült exkluzív interjúnk. Beszéltünk az el nem készült Pinocchio filmjei mellett a saját 2002-es rendezéséről, és a legfrissebb apropóról: ő alakítja Gepettót Matteo Garrone legújabb mozgóképes adaptációjában.

Meglepően visszafogta magát Gepetto szerepében. Nehéz volt elnyomni az őrületig pörgő Benigni stílust?

 Én úgy látom magam, hogy sosem pörgök az őrületig. Gazdag szóáradattal beszélek, igen, mert ez maga a gyönyör és a csoda, ahogy William Blake is megmondta. Az élet maga a buja termékenység. De, hogy válaszoljak is a kérdésre: Matteo Garrone úr színészként kért fel, így azt tettem, amit ő kért. Persze mondtam én neki, hogy ha én rendezném a filmet, akkor sokkal több geget engednék meg magamnak. Aztán meggyőzött, hogy ő egy szeretettel teli apát szeretne, visszafogottan. Sosem játszottam még ilyen realista módon. Bár, érdekes, hogy Az élet szépben is egy apát alakítottam, de ő félig Pinokkió, félig Gepetto volt, mert nagyon sokat hazudott a fiának. Szóval, elfogadtam Garrone úr kérését, hogy csakis a szeretetet nagyítsam fel és legyek elképesztően szegény. Ehhez visszanyúltam a saját gyerekkoromhoz. Az én apám is rettenetesen szegény volt és ugyanúgy ács volt, mint Gepetto. Szóval én Pinocchióként nőttem fel...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉG KÉK, A FŰ ZÖLD, A FIDESZ ISMÉT HAZUDIK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.03.05.

Ugyan már betöltöttem harmincadik életévemet, mégis magamat a fiatalok közé számítom. Már csak ezért is bátorkodom megszólalni Rácz Zsófia-témában. A 22 évesen, diploma nélkül államtitkár helyettessé kinevezett lány ügye már annak kirobbanásakor is tökéletesen bemutatta a Fidesz teljes agyhalálát a fiatalok kapcsán. Novák Katalinnak ugyanis az a nagyszerű gondolata támadt, hogy miért ne nevezzenek ki egy tapasztalat nélküli, jóformán tinédzser lányt, hogy majd ő képviselje a magyar fiatalok érdekeit. A nagyszerű terv azonban már a bejelentés napján csődöt mondott, olyannyira, hogy még a saját szavazóik között is voltak olyanok is, akik nem helyeselték Rácz kinevezését. A fiatalok pedig elég egyértelműen kifejezték, hogy nem tartanak igényt az új helyettes államtitkárra.

Noha lehet, hogy Facebook oldalán és a róla szóló cikkek alatt rokonai, barátai és diáktársai kiálltak mellette – hogy milyen egy nagyszerű ember ez a Zsófia – csak hát a valóság akkor is szembejön, ha az ember megpróbálja ez elől elzárni magát. Kinevezését követően ugyanis az Index úgy gondolta, hogy megpróbálja szóra bírni, hiszen a Mandinernek is adott egy nagyszerű interjút, akkor biztosan van mondanivalója az ország legolvasottabb online portálja számára is. Tévedtek. Mert ugyan megpróbálták két, elviekben sajtónyilvános eseményen is elcsípni a fiatal lányt, de az eseményt egyszer lemondta, máskor pedig inkább nem válaszolt egyetlen kérdésre sem.

Erről – vagyis, hogy egy közszolga nem válaszol újságírói kérdésekre és nem tart sajtónyilvános beszélgetéseket – az Index egy cikkben megemlékezett, amit a frissen kinevezett helyettes államtitkár egyszerűen álhírnek nevezett. Bejegyzésében elszórt egy pár emojit és LOL-t, de ezzel maximum magát tette nevetségessé, nem a fiatalokat szólította meg. De elég a közösségi médiában lévő jelenlétét elemezni ahhoz, hogy meglássuk, mennyire fogalma nincs a mai fiatalokról. Kezdjük ott, hogy Facebook oldalának neve: Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár. Na most, melyik fiatalért felelős? Mert beszédei nem nyilvánosak, arról csak utólag számol be – az Index észrevétele szerint- és ott is csak fideszes potentátokkal és vélhetően a hozzájuk tartozó kopaszokkal jelenik meg...

ITT OLVASHATÓ

HÁNYAN IS HALNAK MEG NÁLUNK EGY INFLUENZASZEZONBAN?

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.03.05.

A nagy koronavírus-para közben ne feledkezzünk meg arról, hogy influenzajárvány van Magyarországon, és csak a múlt héten közel 40 ezren fordultak orvoshoz emiatt. Arra voltunk kíváncsiak, hányan halnak meg egy évben influenza miatt, és kiderült: erre nem is olyan egyszerű válaszolni. Wéber András, a KSH munkatársa egy tanulmányban azt vizsgálta: mi lehet az oka annak, hogy az év első negyedévében mindig jóval több ember hal meg, mint máskor. Ez az influenzajárványok klasszikus időszaka, és ha a járvány sok embert ér el, több ezerrrel is megemelkedik a halálozások száma.

- Már kilenc megyében rendeltek el látogatási tilalmat.

- Egy hét alatt megháromszorozódott a fertőzöttek száma

- Egyre több a nem látogatható kórház. Eszkalálódik a járvány, újabb kórházkapukat csuktak be a látogatók előtt.

- Már 20 európai országban tombol a járvány. Magyarországon a múlt héten 87 ezren fordultak orvoshoz a jellegzetes tünetekkel.

- Kiugróan sokan haltak meg januárban. Egy hónap alatt annyival lettünk kevesebben, mintha eltűnt volna Etyek teljes lakossága.

Ne ijedjen meg! Ezek a mondatok nem a koronavírusról szólnak, és nem is mostaniak. 2015 januárjában és februárjában jelentek meg az Indexen. Akkor is egy országról országra terjedő járvány érte el Magyarországot: az influenza.

Megszoktuk, hogy az év első felében szinte menetrendszerűen jelentkezik az influenzajárvány Magyarországon. Jelenleg is influenzajárvány van Magyarországon. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint a múlt héten 38 900-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, emellett ki tudja hányan hevernek otthon vagy járnak be így is dolgozni. Sokan beoltatják magukat, de minden év elején minden fórumon figyelmeztetik is az embereket a hatóságok, hogy rendesen mossanak kezet, kerüljék a tömött tömegközlekedést, a krónikus betegek és az idősek pedig különösen legyenek óvatosak...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN TEGYÜK TÖNKRE A KÖRNYEZETÜNKET?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.03.05.

Mellbevágó látvány: lepukkant épületek, hotelek – közben ellenpontként a nagyon kedves helyiek. Ez fogadta Vikit és Danit a malajziai Sandakanban. Az ott töltött napok során kiderült, miként képes az ember rohamléptekben tönkretenni a környezetét.

„Kuchingot elhagyva Sandakanba repültünk. A reptérről Grabbel mentünk a belvárosba. Nem nagyon értjük, miért ez a kiindulópontja a Kelet-Borneóra érkezőknek: a Sepilok orángután - és maláj medve - farmon kívül semmi érdekes nincs a közelben, és még azok is eléggé „állatkert-szagúak”.

A kuchingi kínai negyed után mellbevágó volt a látvány: a lepukkantság erőteljesen jellemző erre a városra, de a hotelokra is. A főtér, és a kínai negyed szépek. Érdekes megfigyelni, hogy mennyire jófejek és rendesek egyébként a borneói kínaiak, ellentétben a világban utazgató társaikkal...

ITT OLVASHATÓ

EZT MŰVELTE A BABAVÁRÓ HITEL: ROHAMTEMPÓBAN ADÓSODIK EL A MAGYAR

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.03.05.

Bár a január az eddigi leggyengébb hónapnak bizonyult a babaváró hitel történetében, immár a lakosság banki hiteltartozásának a több mint 7%-a van ebben a hitelben. Összességében viszont erős volt a január a lakossági és a vállalati hitelezésben is – mutatják az MNB tegnap közzétett adatai. Még a lakáshitelek kihelyezésének a növekedése is felgyorsult, a kezdeti hozamemelkedés pedig egyelőre csak minimálisan érződött az új hitelek kamatában.

Erős volt a január a lakossági hitelezésben: a lakáshitelek új kihelyezése 25%-kal, a személyi kölcsönöké 20%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A babaváró hitel azonban a leggyengébb hónapját produkálta 49,9 milliárd forinttal. Július elejétől január végéig összesen 521 milliárd (az MNB tegnapi közlése alapján február végéig pedig 566 milliárd) forint talált gazdára a fiatal házasok által felvehető újfajta hiteltípus formájában...

ITT OLVASHATÓ

MEGROHANTÁK A WEBSHOPOKAT A KORONAVÍRUSTÓL RETTEGŐK - ÓRIÁSI ÁRKÜLÖNBSÉGGEL ÉS HOSSZÚ VÁRAKOZÁSSAL RENDELHETŐ A CSALÁDI VÉSZTARTALÉK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.05.

Akad olyan webshop, ahol a rendelt élelmiszerekhez legkorábban majdnem két hét múlva lehet hozzájutni, de a várakozási idő szinte mindenütt megnőtt. Közben van, ahol konzervet óriási akcióval lehet rendelni, míg másutt száműzték a választékból az ilyen terméket.

Amint a koronavírus járvány Olaszországba ért, Európába is megérkezett az ijedség. Milánóban kifosztották a boltokat, és nálunk is beindult a családi vésztartalék halmozása. A sajtóban (többnyire azért csak riogatásként) jelentek meg üres polcokról, egymást tipró vevőkről képek, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) pedig nyugtatgatott. Úgy tűnik azonban, a roham eljutott a webshopokhoz is. Tartani lehet attól, hogy most, amikor már hivatalosan is vannak fertőzöttek az országban, ez még fokozódhat.

Az Auchanban egy nemrégiben végrehajtott változtatás után 3 féle idősáv választását teszik lehetővé. A szállítás akkor a legolcsóbb, ha a megrendelő hajlandó akár egész nap várni a cuccokra. A választott napon email értesítést küldenek arról, hogy melyik időszakban fog érkezni a rendelés, így végső soron nem kell egész nap otthon lenni, de csak a szállítás napján derül ki, mikor jön a futár. A közepes árkategóriában 5 órás, a legdrágábban pedig 2 órás az idősáv. Tegnap az első olyan választható szállítási nap, amikor mindhárom kategóriában több opciót is lehetett választani március 16-a, hétfő volt. A díj pedig 999, 699, illetve 499 forint. Nem árt tudni, hogy ha viszont a rendelés nem éri el a 7500 forintot, akkor az áruház 2990 forintos díjat számít fel.

A Tesco a szerdai rendelést legkorábban március 9-i, hétfői szállítással vállalta 900-1200 forint közötti díjért. A Spartól és a Grobytól is legkorábban erre a napra lehetett (igen korlátozott) időpontot szerezni. Kizárólag a CBA webshopjában lehetett a korábban megszokott rend szerint, szinte azonnal hozzájutni a cuccokhoz 400-600 forintos szállítási díj mellett...

ITT OLVASHATÓ

A SZÉLSŐJOBB ELŐRETÖRÉSE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: LADÁNYI JÁNOS
2020.02.28.

Az elmúlt három-négy évben – tehát történelmileg igen rövid idő alatt – világszerte gyors és meglehetősen radikális politikai változások zajlottak le. A tömeghisztériát okozó menekültválság, Trump elnökké választása, a Brexit, a kínai belpolitika megmerevedése, Putyin radikalizálódása, a kelet-közép-európai államok többségének jobbra tolódása, a szélsőjobb előretörése Olasz- és Franciaországban, a baloldal visszaszorulása Németországban, a szélsőségesek felülkerekedése Indiában, a közel-keleti helyzet teljesen átláthatatlanná és kiterjedt háborús konfliktus kirobbanásával fenyegetővé válása mind azt jelzik, hogy a politikai trendek gyökeresen megváltoztak. A Magyarországon történtek mintegy belesimulnak ebbe a sorozatba, legfeljebb azt lehet mondani, hogy Orbán előbb ráérzett a közelgő változásokra, most pedig igyekszik túlteljesíteni az „illiberális” leckét.

Ebben az írásban azt tárgyalom, hogy a fent jelzett radikális politikai átalakulások – melyekhez hasonló nem először játszódik le a történelemben – milyen technológiai, demográfiai, társadalomszerkezeti, munkaerőpiaci változásokkal függnek össze. Azt igyekszem megvilágítani, hogy a különböző társadalmi szereplők strukturális helyzetének megváltozása milyen politikai átalakulásokat idéz elő.

Abból indulok ki, hogy mind az etnikum, mind pedig a szociális helyzet szerinti csoportok társadalmi konstrukciók eredményei. Ezek a konstrukciók azonban sokkal inkább jellemzőek megalkotóikra, végül is az adott társadalomra, mint a besoroltakra. A különböző etnikai és szociális csoportok egy-egy olyan kontinuumban helyezhetők el, amelyek az egyik póluson a genetikainak tekintettnek – tehát születéstől fogva adottnak és megváltoztathatatlannak, teljesen merevnek és kizárólagosnak – vélt csoportosítástól, a másik póluson elhelyezhető – szabadon választhatónak, flexibilisnek és többes választásokat is lehetővé tevőnek tartott – kategorizálás között húzódnak. A képzeletbeli szociális és etnikai tengelyeken elhelyezhető eseteknek elvileg végtelen számú kombinációja képzelhető el. E kombinációk konkrét megvalósulásai azonban nem alkotnak egyirányú és egyenes vonalú történelmi fejlődési láncolatot. Legfontosabb állításom az, hogy gyors és radikális társadalmi-gazdasági változások – például gyökeres technológiaváltások, drámai és a munkaerőpiac megbillenésével járó demográfiai átalakulások, nagy birodalmak összeomlása – időszakában a társadalmi status quo felbomlása gyakran azzal jár, hogy az elbizonytalanodott egyének identitásukat az említett kontinuumnak kevésbé a szabadon választható, flexibilis és többes választásokat is lehetővé tevő végén, hanem inkább a születéstől adottnak, merevnek és megváltoztathatatlannak hitt pólusán – mint amilyen például a faj, a nemzet, a nemzetiség, a család vagy a vallás, illetve ezek valamilyen kombinációi – elhelyezhető csoportokban vélik megtalálni. Mindez általában radikális politikai változásokkal jár együtt. A létbiztonságukban megingott egyének rendszerint valamilyen vezér mögé tömörülnek, szavazatukat gyakran erőszak árán is biztonságot ígérő pártokra adják...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

MASSZÍVAN VESZTESÉGES AZ ÉPÍTKEZÉS KÖZBEN NÉGYSZERESÉRE DRÁGULT SZILVÁSVÁRADI LOVASKÖZPONT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.03.05.

Csaknem 7 milliárdot költött az építkezésre a kormány, és évente közel 50 millió forintba kerül a szilvásváradi lovasközpont és szellemstadion fenntartása. Viszont az intézmény a saját, éves szinten 18 millió forintos bevételeiből csak a villanyszámlát tudná kifizetni.

A Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont a magyar lovassport történetének legnagyobb beruházása, a Kincsem Nemzeti Lovasprogram keretében valósult meg, összesen 6,8 milliárd forintból. A kivitelező a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. volt az Euro Campus Kft.-vel közösen.

Az alapkő 2014. márciusi letételekor Fazekas Sándor akkori vidékfejlesztési miniszter 1,65 milliárd összköltségről beszélt, ám a 2014 decemberében kiírt közbeszerzésben az Állami Ménesgazdaság már nettó 4,6 milliárd forintra becsülte a beruházás költségét. 2015 októberében viszont ennél jóval drágábban, nettó 6,2 milliárd forint értékben szerződtek a kivitelezőkkel, és mire a két cég elkészült a Bükk lábánál zajló építkezéssel, a projekt még tovább, a Fazekas által belengetett eredeti költségek bő négyszeresére drágult...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL – IGAZSÁGÜGYI EU-BIZTOS: AZ EB NEM VESZI TUDOMÁSUL, HOGY EGYES TAGÁLLAMOKBAN LÁBBAL TIPORJÁK A DEMOKRATIKUS SZABÁLYOKAT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.05.

FAZ 

Az új Bizottság nem kívánja tudomásul venni, hogy egyes tagállamokban lábbal tiporják a demokratikus szabályokat – közölte az igazságügyi biztos. Reynders szerint a testület már most is igen határozottan lép fel a súlyos jogsértések ellen, minden lehetséges eszközt igénybe vesz, ideértve, hogy az Európai Bírósághoz fordul. Egyébként pedig szeptemberben előterjeszti jelentését, mármint hogy miként áll a jogállam az egyes tagországokban. A pénzügyi válság tapasztalatai alapján úgy gondolja, hogy egyáltalán nem formaságról van szó, a kollektív nyomásgyakorlás meghozhatja az eredményét. Olyan területeket mérnek majd fel, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni harc, a sajtó sokszínűsége és az alkotmányba beépített fékek és ellensúlyok rendszere. Ennél a pontnál a biztos rámutatott, hogy Magyarország és Lengyelország ellen azért indult eljárás a 7-es paragrafus alapján, mert a két ország módszeresen megszegi normákat. Egyébként pedig a készülő jelentés azt is tartalmazza majd, miként lehetne javítani az állapotokon. A nagyobb nyomaték kedvéért tervezik, hogy meggyőzik az embereket és a vállalkozókat: nekik is érdekük, hogy ne legyenek alapvető jogállami hiányosságok. De persze ha ekkora jogsértések vannak, akkor ott csupán egyetlen intézmény mondhat hitelesen véleményt: az Európai Bíróság. Viszont Reynders bízik abban is, hogy a jövőben a demokratikus kritériumok betartásától teszik függővé a brüsszeli anyagi támogatásokat. Azt viszont nem tartja tragikusnak, hogy az Európai Tanács elnöke gyengítené e szankció elrendelésének lehetőségét, mert azért így is mennének előre a dolgok, és legalább nem állnának egyhelyben.

Freedom House 

Fenntartja a véleményét a Freedom House, mármint hogy az Orbán-rezsim alatt Magyarország immár csak részben szabad. A lehetséges 100 pontból csupán a 70-et kapott. A nemzetközi civil szervezet legújabb demokrácia jelentése szerint a kormány továbbra is kemény politikát folytat a menedékkérőkkel szemben, ideértve, hogy többször megtagadta olyanoknak az étkeztetését, akiket a tranzitövezetekben őriztek. A helyzetképhez hozzátartozik, hogy ellenzéki erők, illetve újságírók már alig-alig képesek érdemben ellenállást kifejteni vagy bírálatot gyakorolni a hatalommal szemben. A Fidesz 10 éve uralja a politikát, az ellenzék szétaprózódott, és egyre több akadállyal, illetve korlátozással kell(ene) megküzdenie. Így mind nehezebb a dolga, ha meg akarja nyerni a választásokat, ideértve, hogy nemigen tud megjelenni a sajtóban, lejárató kampányok zajlanak ellene, miközben a kormánypárt állami eszközöket is mozgósítani tud. De ettől még az ellenzék feltűnően jól szerepelt az októberi helyi választáson. Orbán Viktor jelentős befolyást gyakorol a törvényhozás munkájára. Változatlanul nagy gond a korrupció, méghozzá a hatalom legfelső szintjein. És ezeket az eseteket nem vizsgálják ki kellőképpen. De hát a Fidesz kézben tartja a Számvevőszéket, mint ahogy több más intézményt is, amelyeknek feladata elvileg az ellenőrzés és nyomozás. A sajtó mozgáslehetőségét politikai szempontok alapját szabták meg, a médiát fokozottan uralják a kormánybarát orgánumok. Az idegengyűlölő hivatalos kampányok megtették hatásukat: igen magas azoknak az aránya, akik ellenségesen tekintenek a muzulmánokra. A kormány továbbra is igyekszik szoros fennhatósága alá vonni az iskolákat és egyetemeket. Most pedig már jó pár tudományos intézmény függetlensége is veszélybe kerül. A közeli sajtó együtt indít támadásokat a kiszemelt célpontok ellen, akiket sokszor csak Soros-ügynöknek neveznek. Előbb a CEU került célkeresztbe, majd az MTA is. De nyomás nehezedett olyan civilekre is, akik szembementek a kormány irányvonalával. Szintén aggasztó az igazságszolgáltatás autonómiájának állapota. A börtönök túlzsúfoltak, elégtelen az egészségügyi ellátás, rosszak a higiéniás viszonyok. A menekültek jogait rutinszerűen sértik meg. A roma kisebbség tagjait sűrűn éri hátrányos megkülönböztetés, kirekesztés, erőszak, gyakran sorsuk a szegénység. Továbbra is tapasztalni iskolai szegregációt.

FAZ 

A Néppárthoz intézett memorandumról szólva a konzervatív újság azt írja, hogy Orbán Viktor támad, ahelyett, hogy visszavonulna. Persze neki jól jön, hogy a kerítés kiállta a próbát, és Szlovéniában, illetve Szlovákiában is olyan kormány alakul, amely alighanem egy követ fúj vele a migráció kérdésében. Ilyen háttér előtt különösen fontos a kezdeményezés, tehát, hogy az EPP nyisson jobbra, miután egyelőre érvényben maradt a Fidesz jogainak felfüggesztése. Ettől persze a magyar képviselők részt vesznek a frakció munkájában, hiszen szükség van a szavazataikra. Ellenfelei, mindenekelőtt Tusk, valószínűleg eltemethetik reményeiket. Mármint hogy Orbán magától kilép és így megoldódik az egész probléma. Ehelyett offenzívát indít. Nagyjából ugyanazt fogalmazta meg a kereszténydemokratáknak teendőként, mint amivel oly nagy sikert aratott csaknem egy hónapja egy római egy konzervatív konferencián. Fő mondandója, hogy a jobboldali-nemzeti erők harca a nemzeti önrendelkezésért, az ugyanaz, mint ami Reagan és II. János Pál alatt folyt a kommunista iga ellen. A globalizált baloldal, „rózsaszín rendőrállam” formájában visszatér az önkényuralom. Ráadásul a Néppárt eltávolodott nemzeti-konzervatív alapjaitól, így sokan nemigen tudják megkülönböztetni a liberálisoktól, zöldektől és szociktól. A pártcsalád e világnézeti zűrzavar folytán vesztette el többségét. Mondani sem kell, hogy ez az egész kimondatlanul is Merkelnek, illetve a CDU-nak is szólt. Szerinte a megoldást csak az jelentheti, hogy a jobboldalon kell keresni a koalíciós partnereket, nem pedig a baloldalon.

Der Standard 

Az Amnesty International magyarországi programigazgatója megerősítette, hogy a magyar állami média módszeresen bojkottál bizonyos civil szervezeteket. Demeter Áron arra reagált, hogy a Politico pár napja a munkatársak belső levelezése alapján megírta: a Human Rights Watch-ról és más NGO-ról nem készülhet semmiféle anyag az MTVA-nál. Az AI legutóbb négy hónapja szerepelt egy MTI-hírben. (A Népszava akkor jelentette először, hogy létezik ez a bizonyos embargólista.) Demeter úgy véli, hogy ez a gyakorlat súlyos csapást jelent a sajtó- és szólásszabadságra, gátolja, hogy olyan értesülések is elérjék a közönséget, ami történetesen nem hivatalos forrásból származnak. De hát a média nagy részét a kormány irányítja, ezért gyakorlatilag visszhang nélkül marad, amikor pl. az Amnesty International arra figyelmeztet, hogy veszélyben van a bíróságok önállósága. Az ellenzéki orgánumok ugyanis csupán kevés embert érnek el...

ITT OLVASHATÓ

FÖLDEKET VETT, UTAT ÉPÍTETT, NAGYON NYOMUL PAKSON AZ ORBÁN-ROKONOK ÜZLETTÁRSA

444.HU
Szerző: SZABÓ ANDRÁS
2020.03.05.

Tavaly novemberben Paks vezetése büszkén jelentette be, hogy elkészült a bicikliút, ami a várost a Dunakömlőd nevű településrésszel köti össze. Az ünnepélyes átadón még Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős miniszter, a térség parlamenti képviselője is megjelent.

A megnyitón ugyan nem került szóba, de a mindössze 2,5 kilométeres út az eredetileg becsülthöz képest 300 millióval többe, összesen 779 millió forintba került.

A fideszes vezetésű paksi önkormányzat egy Sebestyén Roland nevű vállalkozót és partnerét bízta meg a bicikliút megépítésével. Sebestyén országosan nem ismert ember, de üzletelt Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak a szűkebb rokonságával. A Real-Rent nevű cége és egy Amalfi Hungária nevű másik, szintén hozzá kötődő vállalkozás pedig jelentős építőipari megrendeléseket kapott Pakson. Összesítésünk szerint a két cég - jellemzően egyedül, két esetben pedig konzorciumi partnerrel közösen - 2,1 milliárd forint értékben szerzett megbízásokat Pakson az elmúlt két és fél évben.

A megbízások értékén kívül egyéb okok miatt is figyelemreméltók Sebestyén üzleti sikerei. A paksi munkákat például minden esetben olyan pályázatokon nyerte el a Real-Rent és az Amalfi Hungária, amelyeknél az önkormányzat döntötte el, hogy milyen más cégeket hív meg a közbeszerzésekre. A versenytársak nagy része több pályázatnál is kötődött Sebestyénékhez valamilyen módon.

A vállalkozó belevágott egy másik, nagyobb projektbe is Pakson. Az egyik cége földeket vásárolt fel a településen, amelyeket az önkormányzat később jóval magasabb áron akart megvenni Sebestyénéktől. Az üzlet végül az utolsó pillanatban akadt meg...

ITT OLVASHATÓ

TIBORCZ ISTVÁN VOLT ÜZLETTÁRSA 300 MILLIÓ FORINT KÖZPÉNZT IGÉNYELT, HOGY ELHELYEZZE FESTMÉNYGYŰJTEMÉNYÉT

24.HU
Szerző: HORVÁTH VSABA LÁSZLÓ
2020.03.05.

Paár Attila, a huszonkilencedik leggazdagabb magyar vállalkozó azért kér vissza nem térítendő támogatást, hogy kiállíthassa a magán festménygyűjteményét Győrben. A 43 milliárd forint becsült vagyonnal rendelkező üzletember cége ugyanazon a titkos közpénzcsapon át juthat pénzhez a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, mint Tasnádi László volt III/II-es tiszt vagy Zoób Kati divattervező.

Tiborcz István korábbi üzlettársa, Paár Attila, a 29. leggazdagabb magyar vállalkozó 300 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelt a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), hogy létrehozzon egy művészeti galériát, ahol a festménygyűjteményét állítaná ki – tudta meg a 24.hu.

A 43 milliárd forint becsült vagyonnal rendelkező győri üzletember cége, a WHB Vagyonkezelő Kft. tavaly nyáron nyújtott be támogatási kérelmet az MTÜ-höz, hogy a Kisfaludy Turisztikai Program forrásaiból pénzt kérjen egy „kortárs galéria és multifunkciós tér” kialakítására. Ezt Győr belvárosában, a Király utcában valósítanák meg, ahol a társaság 2018 második felében szerzett meg egy felújításra szoruló műemléképületet (ez látható kiemelt képünkön).

A birtokunkba került tervek szerint a sétálóutcák gyűrűjében található ingatlanban három szinten hoznák létre a kiállítást, helyt adva Paár Attila gyűjteményének, ami Cziráky Lajos és Tóvári Tóth István győri kötődésű művészek festményeiből áll. A vállalkozó korábban a Kisalföldnek adott interjúban beszélt a festmények iránti szenvedélyéről, és arról, hogy tervei közt szerepel egy állandó tárlat létrehozása. A 100 leggazdagabb magyart felvonultató kiadványban tavaly már konkrét elképzeléseit is vázolta a majdani galériáról, ám azt egyik alkalommal sem említette, hogy ezt részben állami támogatásból kívánja megvalósítani.

Pedig a kortárs galéria létrehozásának összköltségére 1,2 milliárd forintot számoltak, aminek a negyedét közpénzből fedeznék.

A galéria előzetes megvalósíthatósági tanulmányából kiderül, hogy az épület átalakításának engedélyezési eljárása lezárult, a felújításra pedig jogerős építési engedéllyel rendelkeznek. Azonban a társaság tájékoztatása szerint egyelőre nem nyerték el az igényelt támogatást...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR NARANCS LEGFRISSEBB SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: Magyar Narancs

2020.03.05.

Interjú
„Nem tartozunk magyarázattal”
Gyurcsány Ferenc az átálló polgármesterekről és a budapesti kultúrharcról

Nincs hódító politikája a DK-nak a párt elnöke szerint, bár a belépési hullámot ő is tapasztalja. Gyurcsány Ferencet a budapesti színházügyről, a lehetséges választási együttműködésről és a kormány új kommunikációs csapdáiról is kérdeztük.

Kis János: A szolidaritás parancsa

A CEU-ról – egy furcsa cikk nyomán

Az orbáni autokrácia évei, Thomas Mann-nal szólva, „erkölcsi szempontból jó idők”. Nem mintha okvetlenül könnyű lenne a jót választani, de hogy mi a jó és mi a rossz, az könnyen eldönthető.

Diószegi-Szőcs Máté: A világ közepén

A történelem-alaptanterv furcsaságairól

Bármit mond is az emberminiszter, az új Nemzeti alaptanterv körül óriási vita zajlik, és széles az elégedetlenség. A következőkben megpróbálom kizárólag szakmai szempontból elemezni a NAT történelem és állampolgári ismeretek tantárgyról szóló részét.

Vajda Mihály: Miért végezték ki Szókratészt?

Szókratész, az idegen

Újabb lehetőség. Talán azért, mármint hogy azért végezték ki, mert valami idegenséget éreztek áradni a személyéből. Hogyan? Szókratész idegen Athénban? Ez butaság. Alapjában talán tényleg butaság, de mégis volt benne valami, ami az átlagos athéni polgárt irritálta.

A szerk.
Babák takarodója

Nyilván van az úgy, hogy az ember fejében ott ül egy bajszos ellencenzor, és azt óbégatja, hogy mondjad ezt, mondjad azt, csináld ezt, csináld amazt, vedd elő nekik, rakd ki eléjük – csupa megveszekedett rosszaságot.

A szerk.
Külsősök

Folytatódik Karácsony Gergely kampánybeli „alkalmatlanozása”, csak más eszközökkel: újabban a választási programját kérik számon rajta – az ám, kik is? Nem, nem hardcore fideszes pártpolitikusok vagy a propagandagyár verőlegényei, még csak nem is az emberarcú fideszizmus kijelölt figurái.

POLITIKA

Szlovénia, záróra után
Házi Orbán

Kedden, lapzártánk napján szavaz bizalmat a szlovén parlament Janez Janša új kormányának. Hogyan csempészte vissza magát Orbán többszörösen bukott barátja a hatalomba, és mi következik ebből?

Interjú
„Megállás nélkül megy a buli”

Zdeněk Hřib, Prága kalózpárti polgármestere

A Kalózpárt jelöltjeként bő másfél éve vezeti a cseh fővárost, s polgármesterként két autoriter államnak is kesztyűt dobott. Populista kormányokról, intelligens városokról, uniós pénzekről és a visegrádi összefogásról beszéltünk.

Exportált orbánizmus 3.: Erdély
Tudják maguktól

Embereket és pénzt nem kímélve Orbán Viktor a határon túli magyarokat is saját céljaira használja fel az itthon már bevált recept szerint: milliók a megbízható embereknek, aki viszont nem áll be a sorba, az kiszorul.

A kórházak adósságai és a beszállítók
Nyomás alatt

Csaknem 70 milliárd forint volt a kórházak adóssága a múlt év végén. Mivel a „szokásos” év végi konszolidáció elmaradt, a kórházi beszállítók a pénzükre várnak – a kormány viszont azt kéri tőlük, hogy engedjenek el 20 százalékot, cserébe majd „gondolnak rájuk” a központosított közbeszerzésnél.

Péterfalvi Attila nyolc éve az adatvédelmi hatóság élén
Csak csendben, csak halkan

Bár a Péterfalvi Attila vezette NAIH jobban működik, mint sok más állami szerv, a kényes ügyekben a kormányzat meghosszabbított kezeként szolgál.

KULTÚRA

Interjú
„Jóformán megnémultam”

Beck Zoltán zenész, romológus

Tárcanovellákat ír, monomusicalt játszik, és az idén húszéves 30Y jubileumi turnéjára készül. Beck Zoltánnal kései indulásáról, sorsfordító torokműtétjéről, terebélyesedő irodalmi munkásságáról és a gyöngyöspatai botrányról is beszélgettünk.

Színház
Incesztus és fétis

Sartre: A legyek

Az Örkény Színház Asbóth utcai stúdiójának ajtaja most a hírhedt berlini technóklubba, a Berghainba vezet. A biztonsági őrök beengedik a fehér ruhás, ártatlan idegent, Oresztészt. Sötét fények, masszív szexualitás, euforikus hangulat.

Kiállítás
Exit

Pál Zsuzsanna Rebeka: Krémes

Nem valószínű, hogy a Liget Galéria az idei kiállításain csupa olyan művészt mutat be, aki majd’ tíz éve kimaradt a művészeti élet körforgásából, azaz nem volt egyéni kiállítása, és nem szerepelt csoportos tárlaton sem.

Rádió
Ugródeszka

Labdarúgás az Inforádióban

Az Inforádió még létezik, ami elnézve az utóbbi idők magyar rádiós piacának változásait, nem magától értetődő.

ÉLET + MÓD

Mit kezd híres múzeumával az új szentendrei városvezetés?
Befelé fordulva
Jelentősen csökkentette a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum támogatását a civil vezetésű önkormányzat, s nem is szeretné megtartani az intézményt, inkább átadnák az államnak. Bár sokan elismerik az eddigi múzeumvezetés érdemeit, az önkormányzat inkább a helyi művészeknek adna teret, és jóval kevésbé ambiciózus programot valósítana meg.

Koronavírus kontra tudomány
Kérdőjelek sűrűjében

A világszerte járványszerűen terjedő koronavírus-megbetegedés természetével, terjedésével, jövőbeli sorsával kapcsolatban sok a bizonytalanság, de az mégis biztos, hogy előbb-utóbb nálunk is felbukkan majd.

Interjú
„Ha ez egyszer beindul”

Síklaki István szociálpszichológus a kollektív pánikról

A tömeges pánikreakciókat megállítani nem lehet, de korlátozásukra van lehetőség. Az ELTE egyetemi docensével a koronavírus-járvány fogadtatásáról beszélgettünk.

BLOG

Film
Fejben járás

Gianni Di Gregorio: Világpolgárok

Más addigra befejezi pályafutását, mire a filmes világba korábban csak néhány, főleg vígjátéki forgatókönyvvel (plusz az Európa-díjas Gomorra) belekóstoló színházi ember, Gianni Di Gregorio első filmjét, ötvenhét évesen, elkészítette.

Interjú
„Az egyetlen világutazó”

Gianni Di Gregorio filmrendező, színész

Új filmje, a Világpolgárok megjelenésünk napján kerül Pesten a mozikba. A helyben utazó nyugdíjasokról szóló komédia alkotójával öregségről, helyhez kötöttségről és szolidaritásról beszélgettünk telefonon.

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ-ÁLLAM KEVESEBBET KÖLTÖTT SPORTRA, DE ÍGY IS LAZÁN EURÓPA-BAJNOK LETT

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.03.05.

Az állami kiadások alapján az Európai Unió családjában Magyarország az a tag, akinek a legfontosabb a sport és a vallás, az oktatás és a szociális szempontok úgy közepesen érdeklik, az egészségügy és a környezetvédelem meg nagyjából semennyire sem.

Nagyon távol áll a legtöbb uniós országtól (az uniós átlagtól pedig különösen) az, ahogy a Fidesz irányította magyar állam elosztja a kiadásokat – erről tanúskodnak az Eurostat által összegyűjtött legfrissebb, 2018-as adatok. A tagországok költségvetéseiben ugyanis minden kiadást fel kell címkézni aszerint, hogy milyen állami funkcióra (például egészségügy, oktatás, sport) megy el. Az éves költségvetések teljesülésének feldolgozása nagy munka, ezért több mint egy év, mire az adatokat nyilvánosságra hozzák.

A tagállamok költéseit számszerűen nyilván nincs sok értelme összehasonlítani, hiszen vannak kisebb országok és nagyobb országok. Gazdaságuk méretének arányában (vagyis GDP-arányosan) összehasonlítva a tagállamok költéseit az alábbi főbb megállapításokat tehetjük a magyar állammal kapcsolatban:

- A magyar állam költött a legtöbbet saját magára,
- Messze a magyar állam költött a legtöbbet sportra,
- Vallási célú kiadásokban első helyezett,
- Rendvédelmi célú kiadásokat illetően dobogós,
- Oktatási célú kiadásokban a középmezőnyben végzett, az uniós átlagot meghaladó kiadási szinttel,
- Társadalombiztosítási kiadásokban a középmezőny végét sikerült megcsípni,
- Egészségügyi kiadásokban sereghajtó,
- Környezetvédelmi kiadásokban (beleértve a hulladékgazdálkodást) sereghajtó,
- Katonai kiadásokban sereghajtó (ez azóta szinte biztosan változott)....

ITT OLVASHATÓ