2020. február 29., szombat

MAGYARORSZÁG AZ UNIÓS ÁTLAGNÁL JÓVAL KISEBB ARÁNYBAN KÖLT A KÖRNYEZETVÉDELEMRE

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2020.02.28.


Az EU-s kormányok kiadásai átlagosan a bruttó hazai termék, a GDP 46,7 százalékára rúgnak; ez az arány 2012 óta stabilan csökken, akkor még 49,7 százalék volt. Magyarországon éppen az uniós átlaggal egyező, 46,7 százalékos volt a ráfordítás 2018-ban, derül ki azokból a GDP-ráfordításokra vonatkozó adatokból, amelyeket csütörtökön tett közzé az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A hivatal a tagállamok által kötelezően szolgáltatott adatokból dolgozik. 

A teljes uniót nézve látható, hogy a GDP legnagyobb részét – átlagosan 19,2 százalékot – a szociális támogatásokra fordították a kormányok 2018-ban, utána az egészségügy (7 százalék), a közszolgáltatások (6 százalék), majd az oktatás következik (4,6 százalék), de majdnem azzal azonos hányad (4,2 százalék) jut a gazdaság támogatására. A közrendre és közbiztonságra, a védelemre, valamint a kultúra, az egyházak és rekreáció egy kategóriába vett támogatására 1 és 2 százalék közötti ráfordítás jut a teljes GDP-ből. A környezetvédelemre, valamint a lakhatási és közösségi szolgáltatásokra annál is kevesebb...

BOGDÁN LÁSZLÓ: A CIGÁNYOK NEM AKARNAK EGY TÁL PÖRKÖLTES EMBEREK LENNI!

CIVILHETES.NET
Szerző: Civilhetes
2020.02.29.


Zsúfolásig megtelt pénteken a Siófoki Könyvtár emeleti nagyterme, ahol a Siófoki Civil Akadémiának vendége Bogdán László cserdi cigány származású polgármestere volt.

A város polgármestere és Völgyi Lajos képviselő kérdezték, ő pedig készséggel, a tőle megszokott nyíltsággal és őszinteséggel válaszolt.

Volt szó a faluja fel-, helyesebben kiemelkedéséről, a közpénzeket elherdáló mai magyar cigány politikai elitről, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzatok képmutató rendszeréről, arról, hogy a magyar vezető politikusok miként silányították le a cigányság jelentős résztét egyszerű "egy tál pörköltes" szavazóbázissá és a rövidesen induló, újabb néphülyítő nemzeti konzultációról is.

A Cserdi "csoda" titka a sok munka, a falu közössége és a polgármester egymásra találása. Közösen jutottak el oda, hogy országos példa lehettek, megmutatták, a cigány emberek képesek kitörni a szegénységből, előbbre jutni, ha nyitott szívvel közelednek hozzájuk, és bíznak bennük, esélyt és lehetőséget kapnak...

MIÉRT KÉNE KIVÉTELEZNI AZ EGYHÁZI BERUHÁZÁSOKKAL, HA A PÜSPÖK SZERINT IS 150%-OS A TÚLÁRAZÁS?

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2020.02.29.


Most az egyház is közbeszereztet, lesz néhány projekt, amit lehet, hogy nem fogunk megcsinálni, mert nem vagyok hajlandó olyan közbeszerezést aláírni, amiben a vállalkozó beárazza a tégla darabját 2000 forintra, én itt átmegyek a barkácsboltba és 800 forintért veszem. Mitől ezerkétszáz forinttal több? Nem írom alá. Legfeljebb nem épül meg. Ez is korrupció. Többet akar érte, mint ami jár.”

Az idézet Bogárdi Szabó Istvántól, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki református egyházkerületének püspökétől származik. Egy Balog Zoltánnal tartott közös vitán mondta ezt még 2018-ban.

De miért érdekes ez most?

BOZÓKI: ORBÁNT A HARC ÉLTETI, DE KÁDÁR JÁNOS LETT BELŐLE (PODCAST)

HVG.HU / FÜLKE
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2020.02.29.


Tíz éves a Nemzeti Együttműködés Rendszere, amit a CEU politológus professzorával, Bozóki Andrással beszéltünk át, aki először fogalmazta meg, hogy a rendszer nem más, mint kívülről korlátozott hibrid rezsim. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.

Bozóki András – Hegedűs Dániellel együtt – 2017-ben megalkotta az Orbán-rezsim egyik első rendszertipológiáját, a Politikatudományi Szemlében megjelent tanulmányban a rendszert kívülről korlátozott hibrid rendszerként írták le. Véleményük szerint az Orbán-rezsim “egyedi jellege abból a paradox helyzetből vezethető le, hogy a magyar hibrid rendszer a demokratikus berendezkedésű tagállamokból álló Európai Unió része (...) az EU 'rezsimfenntartó' és 'rezsimkorlátozó' funkciókat egyaránt ellát, ezért Magyarország uralmi formája jelenleg 'kívülről korlátozott hibrid rendszernek' tekinthető."

Adásunkban szó lesz arról, hogy ma megáll-e még ez a rendszerleirat.

De szóba kerül az is, hogy:
- Bozóki a Mozgó Világ folyóiratban korábban leírta, mi a hasonlóság és mi a különbség 
- Horthy Miklósban, Kádár Jánosban és Orbán Viktorban,
- bukással, kormányváltással vagy forradalommal ér-e véget az Orbán-rendszer, illetve
- konszolidálódik vagy keményedik-e a rezsim.

KORONAVÍRUS

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.02.29.


Rettenetesen nehéz dolog helyesen reagálni egy tömeghisztériára, nem könnyű megtalálni az arany középutat a rettegés és a kötelező óvatosság között.
Nyakunkon a vírus, ezúttal a koronavírus, ami nem egy új találmány, vagy negyven típusa ismert, több fajtájával együtt élünk - emberek és az állatvilág egyaránt.
Az együttélés során ezekkel szemben kialakult bizonyos immunitás - megfertőződünk ugyan, de a szervezet képes felvenni a harcot a betegséggel, és le is győzi azt.
Sajnos a vírusok időnként megváltoztatják tulajdonságaikat, megjelenési formájukat, és évek, évtizedek, esetleg évszázadok telhetnek el, amikorra természetes úton kialakul ezek ellen is az immunitás.
Hogy aztán egy ilyen vírus mit művel a szervezetben, azt rengeteg körülménytől függ, elsősorban mégis az egyén általános állapotától.
Egy legyengült szervezet természetesen kisebb eséllyel veszi fel a harcot a külső támadással szemben, mint amelyik jó általános állapotban van. Ezért aztán természetesen már megint a gazdagok járnak jól, akik a hétköznapok során megkapják a létfenntartásukhoz szükséges minőségi ételt, italt, ruhát, megfelelően temperált életteret.
A leromlott szervezet könnyebben fertőződik, ezért is tarolnak egyes járványok a nyomortelepeken és a világ fejletlenebb területein.
Ezért hullanak a nyuggerek, ezért vannak fokozott veszélyben a szegények, a hajléktalanok, az egyéb betegségekben szenvedők...

Magyarországon persze ez sem így van, itt a fő veszély nem a koronavírus, hanem a migránsok, akik mind-mind a mi mi kétezer kétszáz kilométeres határunkon felállított százhetvenöt kilométer hosszú drótkerítésünkön át akarnak átmászni ebbe a földi paradicsomba, ahol élünk.
Szeretett kormányfőnk felhúzta a sorscsapások (árvíz, önkormányzati választás, stb...) ellen rendszeresített felemás gumicsizmáját, majd nyilatkozatot tett, mely szerint a kormány felkészült a vírus támadására, erősen megnövelve ezzel a pánikot.
A felkészülés abból áll, hogy a kormány zárolta az arcvédő maszkokat és a kézfertőtlenítő készleteket, megteremtve ezzel a lehetőségét annak, hogy adott esetben némi maszk-osztogatással a nemzet megmentőjének szerepében tetszeleghessen.
A készletezés negatív hatásai ellen pedig a közismert gangeszi székely furfang került bevetésre, mely szerint a maszk egyirányú utca, megvéd mindenkit tőled, mígellenben a téged az Orbán-Kásler duó véd meg.
Személyes védelmedet csak az szolgálja, hogy maszkod a füleid megerősíti, ezért aztán később akár infúziós palackot is akaszthatsz rá.
Nincs az az emberi nyomorúság, melyből ezek hasznot ne tudnának húzni, ezért - vélhetőleg - most a börtönök népe a Lokál feszabdalásával kiváltott egészségügyi papírból és befőttes-gumiból készít hi-tech maszkokat, melyeket majd egy "közeli" megrendelő fog értékesíteni a gyógyszer-nagykereskedőknek - kis pénz is pénz, ugye...
Emellett a háziorvosokat kötelezték arra, hogy nyúljanak a zsebükbe és lássák el minden betegüket - ezer-kétezer embert maszkkal, az öregebbeknek nylonzacskót is húzhatnak a fejére, gyorsítva ezzel mindenféle természetes folyamatokat....

AZ IGAZ SZAVAK FENNMARADNAK ÉS KICSÍRÁZNAK AZ EMBEREK GONDOLKOZÁSÁBANBÚCSÚ ERŐS FERENCTŐL 2.

MÉRCE
Szerző: Vendégszerzők
2020.02.29.


Február 9-én elhunyt Erős Ferenc szociálpszichológus, egyetemi professzor, az MTA doktora, a hazai pszichológiai közélet egyik motorja, központi szervező egyénisége, több generáció számára meghatározó pedagógus, szellemi, szakmai mester, partner, barát. Kollégái, munkatársai és tanítványai visszaemlékezéseinek második részét adjuk közre:...

A PÁRTTAGKÖNYV AGGÓDIK

KOLOZSVÁRI SZALONA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Egar
2020.02.29.


Most jött el a világnak az ő vége, amikor koszorús párttagkönyvünk elkezdett aggódni. Mert Törökország nem tartja vissza tovább a menekülteket (Ner-kompatibilisül: migránsokat), Zsolt mester meg is saccolta, mennyien fognak megindulni és hová, pluszban a koronavírustól is meg van ő ijedve. Mert a görögök nem fogják megállítani az inváziót, mert eddig sem voltak rá képesek, látta Zsolti. Ezután plánehogy nem lesznek rá képesek, jönnek a migránsok, a koronavírus és most azonnal csináljon valamit az Európai Unió. Ja, természetesen Orbán Viktor ezt előre megmondta, de akkor is csináljon valamit az Unió.

Ez annyira tipikus NER-huszár viselkedés, hogy bátran szobrot lehetne faragni belőle. A jajveszékből kimaradt az az aprócska tény, hogy Orbán Viktor két kebelbarátja és példaképe – Putyin és Erdogan – milyen mértékben tehető felelőssé azért, hogy a menekültek egyáltalán menekülni kényszerültek a hazájukból. Emlékeim szerint a napfényes oldalon elég hangosan röhögött mindenki, amikor néhányan jelezték: annyira azért nem jófej Erdogan, hogy feltétlenül földig hajolva kell kinyalni az ő bájos popóját, miután azok a menekültek, akiket ő nagyvonalúan – és persze jó pénzért – ott tart a táborokban, oda sem kerültek volna, ha nem bombázzák ki őket az otthonaikból például a nagyvonalú vendéglátóik.

Putyin – a másik csodált cimbora, Orbán erős barátja – a másik szarkeverő ebben az ügyben. És igen, joggal fosik az ötösszámú pártkönyv, ez a két szemétláda simán háborút zúdíthat a világra. Ez eddig is tudható volt. Akkor is, amikor Orbán dagadó kebellel (és egyéb szervekkel) lezáratta a fél fővárost azért, hogy a török diktátor innen zsarolhassa és fenyegethesse az Európai Uniót és akkor is, amikor Putyin haverja ölében kuporogva szolgáltatta ki Magyarországot az orosz diktátor érdekeinek. Mert ez történt, drága kicsi rajongók...

AZ EMBER NEM BÚJHAT EL A HIVATÁSA MÖGÉ – INTERJÚ KLAUS MARIA BRANDAUERREL

KLUBRÁDIÓ / CAFÉ PÉNTEK
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2020.02.28.


A Magyar Filmszemle alkalmából Budapestre látogatott a neves színész, Klaus Maria Brandauer, aki Szabó István - a szemlén bemutatott - Zárójelentésének főszereplője. Váradi Júliának sikerült is vele interjút készítenie.

- Brandauer úr, nagy öröm, hogy itt Budapesten újra találkozhatok Önnel. Újságirói pályafutásom egyik nagy élménye volt, amikor a Hanussen film sikere után valamikor a nyolcvanas évek közepén egy hosszú és rendkívül érdekes beszélgetést folytattunk a filmről és arról a korról, amelyet a "trilógiában" Szabó István megjelenített, utána pedig meghívott a Burgtheaterbe, ahol életem egyik legkitűnőbb Hamlet előadásának címszerepét játszotta. Bizonyára emlékszik arra a Hamletre, amelyet Hans Holmann rendezett.

- Hogyne emlékeznék. Számomra is az egyik legemlékezetesebb és legérdekesebb módon megrendezett Hamlet volt. Holmann volt az életem első rendezője, amikor Bécsbe kerültem. Jól emlékszem, hogy amikor az első színpadra lépésemet megdicsérte, egy kis papírfecnire azt írtam neki, hogyha valaha sikerül odáig jutnom, hogy Hamletet játszhassak, akkor annak ő lesz a rendezője. Hát így is lett. És valóban mélyen elgondolkodtató rendezés volt, nem véletlen talán, hogy több mint 100 előadást ért meg, mindig telt házzal. A nyolcvanas évek közepétől 91-ig, 92-ig játszottuk a Burgtheaterben. Örülök, hogy magának is tetszett, és annak is örülök, hogy ezzel nem volt egyedül.

- Azt sem felejtem el, hogy a Landtmann Caféban hosszú időt szánt rám, illetve arra az interjúra, amelyet Szabó Hanussen című filmjéről készítettünk, és az volt a benyomásom, hogy az a történelmi periódus, amelyet a három nagy Szabó-film feldolgozott és amelyeknek főszereplője volt, különösen fontos volt az Ön számára. Volt valamilyen személyes kapcsolata a háború előtti időszakban történtekkel?

- Amikor Szabó Istvánnal a Mephistót forgattuk, még egyikünk sem gondolta, hogy ebből trilógia lesz. Ha tudtuk volna, talán kronológiai sorrendben készülnek a filmek, először a Redl ezredes, aztán a Hanussen, végül a Mephisto. Ez lett volna a történelmi időknek megfelelő sorrend. De hát ezt nem tudtuk. Szabó bizonyára eleve fontosnak tartotta, hogy alaposan tanulmányozza a fasizmus kialakulásának hátterét. Egyébként ki ne szeretne színészként egy-egy, illetve több ilyen jelentős történelmi szerepet eljátszani? Ugye a Hanussen, egy prófétát, egy olyan jövőbe látó embert testesít meg, aki előre látja, hogy mi fog következni. Engem azonban nem elsősorban ez érdekelt abban a figurában, és persze tudomásom szerint Istvánt sem, hanem sokkal inkább az, hogy valaki, aki persze a jövőt nem jósolhatja meg, olyan bennfentes információkkal rendelkezik, amelyek ezáltal különös sorsot biztosítanak neki. Hanussen ugye egyik első beavatottként, közeli kapcsolatban lévén a náci vezetők bandájával, hamarabb látta másoknál, hogy kik fogják felgyújtani a Reichstagot és még más hasonló bűntettről hamarabb értesült. És ami ugyancsak fontos jellemzője volt a főszereplőnek, hogy rendkívül erős hübrisz vezérelte, amely mindennél fontosabbá tette számára a sikert. Nem átallott a tűzzel is játszani a siker érdekében. Aki pedig a tűzzel játszik, az megégeti magát...

"HA NEM VIGYÁZUNK MAGUNKRA, NINCS AKI A HELYÜNKRE ÁLLJON"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2020.02.29.


Semmi értelme annak, hogy a hatóság helyett a háziorvosok végezzék a koronavírus-gyanús páciensek házi vizsgálatát – derül ki Cserni István verőcei háziorvos szavaiból.

Hogyan készül a koronavírus-járványra egy háziorvos? 

Inkább az a kérdés, hogy kell-e készülnünk nekünk, háziorvosoknak? Egyáltalán a mi feladatunk-e a koronavírus-gyanús, illetve a már megbetegedett páciensek ellátása? Valószínűleg nem. Már csak azért sem, mert nem tudunk mit kezdeni a problémával. Ha egy beteg gyanús, mert olyan területről érkezett, ahol már ott a járvány, olyan emberrel találkozott, aki már megbetegedett, és még lázas is, akkor el kell különíteni a területileg illetékes kórház fertőző osztályán. Egyébként, amit én itt magam meg tudtam tenni, megtettem: vettem a rendelőbe egy légfertőtlenítőt, zárt rendszerű, fizikai szűrővel ellátott, speciális lámpát, ami egy óra alatt képes csíramentesíteni a várótermet. Emellett alkoholos kézfertőtlenítőt, szájmaszkokat helyeztem ki az előtérbe. Az utóbbit a köhögőseknek szoktam ajánlani, a maszk arra ugyanis jó, hogy csökkentse a levegőbe kerülő kórokozók számát. 

A járványügyi hatóság minapi útmutatása szerint háziorvost kell hívnia annak, aki arra gyanakszik, hogy koronavírussal fertőződhetett, a doktornak pedig ki kell mennie hozzá. 

Miért menjünk ki? Mihez tudok én ott kezdeni? Ha nem szorul azonnali, sürgős orvosi vizsgálatra, nem háziorvosra van szüksége. Szerdán kaptunk egy nyolcoldalas állásfoglalást, benne volt az is, hogy aki gyanús, mert járványos területről érkezett, plusz lázas, annak a területileg illetékes infektológiai osztályra kell kerülnie, és őt a kórházban el kell különíteni. Tehát ez a szabály. Semmi jelentősége annak, hogy háziorvosként előtte látom vagy sem, a vége ugyanaz, mennie kell. 

És, ha más baja van? 

Csakhogy én azt akkor sem tudom eldönteni, ha odamegyek. Speciális vizsgálattal lehet igazolni, hogy ő influenzás, nátha-, vagy egyéb vírussal fertőződött-e. Alapesetben is több száz vírussal találkozhat bárki, de egy háziorvosi vizittel ezek között nem lehet különbséget tenni. Ha pedig valakire ráillik a koronavírus-gyanú, akkor nem gondolkodunk, hogy ez most az, vagy nem az, hanem olyanként kezeljük. Azaz el kell különíteni, speciális kórházi körülmények között. Az, hogy a háziorvos menjen házhoz, jól hangzik, csak semmi értelme. Volt olyan hely az országban, ahol a helyi járványügyi hatóságtól a háziorvosok meg a betegek olyan tanácsot is kaptak, hogy koronavírus fertőzés gyanúja esetén menjenek be a rendelőbe. Ez is nagyon rossz ötlet. Ha a váróban kinn várakoznak húszan, és egy fertőző velük tölt fél órát, az senkinek nem jó. Nekem sem, mert nem maszkban és egyszer használatos köpenyben fogadom a betegeket. Például ha én találkozom egy gyanús beteggel, akkor helyezzem magam két hét karanténba? Ki fog itt dolgozni utána? Mi van, ha csak utólag derül ki, hogy a beteg volt olyan szituációban, vagy olyan helyen, amitől gyanús esetnek minősül, ám amikor bejön lázasan, nem feltétlenül azzal kezdte, merre utazgatott legutóbb? Mi történik akkor, ha a vizsgálat után egy héttel derül ki, hogy neki koronavírus-fertőzése van, én meg közben hét nap alatt megvizsgáltam száz beteget, belenéztem torkukba, meghallgattam a szívüket, tüdejüket? Ezeket a kérdéseket feltettük a tisztifőorvos asszonynak is, jó lenne, mielőbb válaszokat kapni. Ezért is gondolom azt, hogy nem feltétlenül nekünk kellene kimenni a gyanús esetekhez: vigyáznunk kell magunkra, mert kevesen vagyunk, ha kiesünk, akkor nincs senki, aki az alapellátásban a helyünkbe lépnek...

„SOKAN AZT HISZIK, HOGY NÉMETORSZÁGBAN MINDEN JÓL MŰKÖDIK”

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.02.29.


Németországról a legtöbb emberben egy rendezett, törvénykövető kép él, ahol tisztességesen bánnak a munkavállalóval. Ami persze alapvetően így is van, de nem feltétlenül és nem mindig, különösen akkor, ha az ember tájékozatlan és kiszolgáltatott. Így aztán azokat a határátkelőket, akik felkészületlenül érkeznek és például túlságosan bíznak az állam óvó szerepében, csúnya meglepetések érhetik.


Rajtuk próbál meg segíteni a Fair Mobility, amely szerte Németországban azt tűzte ki célul, hogy lehetőleg anyanyelven segítse a hozzá forduló határátkelőket.

A programot 80 százalékban a német Munkaügyi Minisztérium támogatja, a többit a német szakszervezeti szövetség adja, mert megértették, hogy a közép-kelet-európai országok csatlakozása után nagyon sokan érkeztek Németországba dolgozni, és ők nagyon gyakran sokkal rosszabb körülmények között dolgoztak, mint a helyiek.

Sepsi Szabolcs csapatvezetővel Dortmundban a tapasztalataikról beszélgettem. Azt mondta, bizonyos ágazatokban rendszerszintűek a visszaélések. Leggyakrabban a túlórákat nem fizetik ki a cégek, de az is rendszeresen előfordul, hogy betegség esetén azonnal felmondanak.

A leginkább érintett területek a logisztikai ágazatok (raktározás, szállítmányozás), de a húsipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági munkák, a takarítás, a háziápolás is ide tartozik.

Egészen extrém esetek is előfordulnak, nem ritka, hogy akár hónapokig nem fizetnek ki embereket, akik így nagyon nehéz helyzetbe kerülnek. Ráadásul sok esetben a munkaadó biztosítja a szállást is, ahonnan szintén kiteszi őket – mondta Sepsi Szabolcs.

A bajba jutottaknak ilyenkor a Fair Mobility segít az embereknek az ügyintézésben, fizetési felszólításokat írni, esetleg a bírósághoz fordulni.

A súlyosabb esetekben alapítványokon és egyéb szervezeteken keresztül pénzügyi segítséget is megpróbálnak nyújtani, hogy a bajban lévő embereknek legyen annyi forrásuk, hogy akár még néhány hétig az országban maradhassanak, érvényesítve a jogaikat.

„Az egyéni esetek szintjén ez szélmalomharcnak tűnhet, már csak azért is, mert a német munkajog eléggé szabados, azaz mindenkinek saját magának kell érvényesíteni a jogait, a büntetések viszont nagyon alacsonyak. Ezért a szakszervezetek inkább próbálnak politikai munkát végezni, ennek eredménye volt 2014-ben a minimálbér bevezetése” – mesélte Sepsi Szabolcs.

A Fair Mobility csapatvezetője szerint komoly problémát jelent, hogy nagyon sokan azt hiszik, Németországban minden jól működik, ezért nem elég tájékozottak, vagy azt hiszik, hogy ha nem fizeti ki őket a munkaadó, akkor majd az állam tesz valamit.

„Márpedig ez Németországban nem így van, itt az állam meglehetősen kivonja magát ezekből a kérdésekből. A rendszer alapvetően arra alapoz, hogy az emberek szakszervezetekbe szerveződnek és kiállnak a saját jogaikért. Azaz a rendszer inkább a német munkavállalót látja és nem azokat, akik csak rövid ideje vannak itt” – hívta fel a figyelmet Sepsi Szabolcs. (Akivel a a Friedrich-Ebert-Stiftungnak köszönhetően tudtam beszélgetni.)...

EGY POLITIKAI MUTÁCIÓ KIBONTAKOZÁSA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: UNGVÁRY MIHÁLY
2020.02.28.


Legutóbb megint kiverte a biztosítékot a demokratákban a Petőfi Irodalmi Múzeum „száztíz százalékosan” Orbán-hű vezetőjének nyilatkozata arról, hogy „az úgynevezett exportra termelő írók nem magyar írók. Csak magyarul írnak, mert nem tudnak más nyelven írni.” Mintha az ilyen kirekesztés nem kezdődött volna el már nagyon régen. Orbán első hatalomra kerülése előtt, 1998-ban az „Ellenzéki nyilatkozatban” közölte, hogy „ellenfeleink idegenszerűek”. Hatalmának átmeneti elvesztésekor, 2002‑ben pedig a Várban tartott beszédében, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”. Keveseknek volt ebből világos, hogy mindezzel kijelölte azt a politikai és szellemi keretet, amelyet rákényszerít Magyarországra. Hiszen ezek „csak szavak”. Hát most itt van, ami belőlük következik.

Amikor 2010-ben a rendszer a maga pompájában fokozatosan kibontakozott, kevesen érzékelték, hogy a klasszikus fasizmus demokratikus álarcban megjelenő, át- és újraformázott, közkeletűen populistának nevezett, mutáns megjelenési változatának eleven, történelmi tanúi (Ungváry Rudolf: A fasisztoid mutáció a mai Magyarországon, 2014). Ahogy F. Finchelstein „A fasizmustól a populizmusig a történelemben” (Univ. of Calif. Press, 2017.) című könyvében fogalmazott: „A populizmus a háború után jött létre a fasizmus új formájaként, és a demokrácia tekintélyuralmi fajtája. A populizmusból csak a fasizmus megsemmisülése után lett először politikai rendszer. Ez olyan fordulópont volt a történelemben, mint Mussolini és a hitleri rendszer hatalomra jutása.”

Kétségtelen, hogy a mutáns fasisztoid rendszer fogalma túl elvont, de hát a fogalmak már csak ilyenek, elvontak. Egyébként is hat még az önámító klapancia: a fasizmus-nemzetiszocializmus teljesen egyedi, szinguláris valami a történelemben, tehát eleve meg sem ismétlődhet. Kétségtelen, hol van már a tavalyi hó. Másrészt semmi sem lehet ugyanolyan, mint valami más. A második világháborúban elszenvedett katasztrofális vereségéből okulva a fasizmus mutálódva támadt fel, és így felismerhetetlenné vált mind a bal‑, mind a jobboldali, mind a konzervatív, mind a liberális demokraták többségének politikai immunrendszere számára. Az egyre elmélyülő felismerések alapján azonban a fasiszta diktatúra csak egy speciális, klasszikus fajtája volt a modern szélsőjobboldali tömegdiktatúrának. Ahogy Finchelstein írja, a klasszikus fasiszta diktatúra tapasztalata kulcsszerepet játszott a populista rendszerek létrejöttében. „A diktatúra a modern populizmus számára az egyik alap, de a populizmus mégse diktatúra. [...]” Ez a paradoxon azzal magyarázható, hogy sikerült olyan „fasizmust” létrehozni, amely nem látszódik diktatúrának. Ezáltal keletkezett a fából vaskarika, a demokrácia tekintélyelvű, Orbán által illiberálisnak nevezett, fasisztoid formája.

Azt a lehetőséget, hogy a liberális demokráciából létrejöhet a diktatúra, lassan már közel kétszáz éve, az amerikai tömegdemokrácia tapasztalatai alapján Alexis de Tocque­ville felismerte Az amerikai demokrácia című könyvében (1835, 1840, I. és II. köt.). A modern tömegdemokrácia és a belőle kitermelődő diktatúra összefüggésével a legutóbbi években Salamon János politikai filozófus is foglalkozott. Szerinte a demokrácia szükségszerűen vezet zsarnokságra (Egy mondat a demokráciáról, ÉS, 2012/18., máj. 4.). És egy autoriter rendszer a lényegét tekintve mindig zsarnokság, hiába nevezik populista vagy illiberális demokráciának.

Azokban a gyanútlan korai időkben, amikor az euroatlanti liberális demokráciák még éppen csak bontakoztak, Tocqueville a fű alatti, rejtőzködő demokratikus zsarnokságot a Többség zsarnoksága fejezetben nagyon árnyaltan jellemezte, de még elképzelni se tudta azokat az aljas technikákat, amelyekkel a fasisztoid jelleget láthatatlanítani lehet: kezdve a legképtelenebb hazugságoktól, az agyba-főbe „tömegtájékoztatott” választók politikai járatlanságával való nyílt visszaélésen át az állam demokratikus intézményeinek teljes megszállásáig és az állandó ellenségképzésig. Egykor a „zsidók”, ma az éppen kijelölt idegenszerűek – a filozófusoktól az „exportra termelő”, magyarul író, de nem magyar írókig. És hát „a liberális [, aki] nem más, mint diplomás kommunista”. De lehet akár egyetlen ember is a főgonosz, mint éppen Soros György. Nem kellenek ide a „zsidók”, megoldható ez másként is. Azért a háttérben még ők is ott vannak, a folytonosság fenntartására, és azok kedvéért, akik csak ebből értenek.

A politikai mainstream máig egyszerűen intézi el magának a dolgot. Hogyan is lehetne az orbáni rendszer, netán a populizmus „fasizmus”? Hiszen a vak is látja, hogy nem lövik a zsidókat a Dunába! Kétségtelen. Lévén, hogy az orbáni rendszer, vele az euroatlanti világban csírázó többi populista rendszer alakváltoztatott, új- és átformált változatai a fasizmusnak. Le Pentől Salvinin, Trumpon át a lengyel Kaczyńskiig. Nincs szükség lövetésre. Megvan a tömegtámogatás így is, és a teljes hatalom biztosítható a nyílt erőszak nélkül is. A rendszer választások útján szinte leválthatatlan. Erre van kitalálva...


SOKK, LINCSHANGULAT, HERGELÉS – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.02.27.


A TARTALOMBÓL:

Sokk, lincshangulat, hergelés – Volt oktatási miniszterek a múltba révedő Natról, a beszélő szerszámmá tett fiatalokról, az iskolák teljes kontrolljáról és Orbán Viktor Farkas Flóriánnal közös fotójáról. Páros interjú Pálinkás Józseffel és Magyar Bálinttal

A fideszesek a börtönnel játszanak – Hadházy Ákos szerint minél erősebb és erőszakosabb egy kormány, annál erősebb és erőszakosabb nyomásgyakorlás kell. Interjú
HIRDETÉS

Több sebből vérzik a „börtönbiznisz” sztori – Bizonytalan ígéreteket tesz a bűncselekmények áldozatainak a kormány, és maga is elismeri: javítania kell a börtönkörülményeken

Császárok országa – Egyre inkább a„praktikus” szempontok érvényesülnek a szülészeteken

Megszüntetnék a Nemzeti alaptantervet – Mennyi legyen a pedagógusok fizetése? Elkerülhető-e a szegregáció? Az ellenzéki pártok válaszolnak – Árnyékkormány, 2. rész, kókuszban az oktatás

Zárt körű családi biznisz lett a vasútépítés Mészároséknál – Több mint két éve nem nyert senki más rajtuk kívül megbízást

Négy rúgás, és már nyitva is a lakás – Fordulat a Hős utcában: a bíróság szerint jogtalan a kisajátítás alapja, az állam nem semmizheti ki a polgárait. Riport

Mintha elengednék Paksot – Orbán Viktor ma már nem viccelődik, hanem látszólag az éghajlatváltozás elleni harc élére állt

Fordult a kocka: magyarok a szalag mellett Romániában – Külföldre mennek, vagy a foglalkoztatási szürke zónában tűnnek el a kieső közmunkások

Fukarak és a korruptak vitatkoznak az EU-s pénzről – Hogyan lett szövetséges Orbán és az EP többségét adó négy párt?

A demokratikus szocialistának áll a világ? Nagyon úgy fest, az Egyesült Államok következő elnöke egy hetvenes éveit taposó férfi lesz

A Majdan sötét titkai – A Majdan hőssé emelt, „égi százak” elnevezéssel ismertté vált áldozatait az utóbbi évek ideológiai alapkövévé tette az ukrán hatalom

A Fidesz is beszáll a horvátországi pártcsatározásba? Ki vegye át a horvát kormánypárt vezetését?

Megmentheti Netanjahut Trump „béketerve”? Lassan egy éve tart az izraeli politikai válság

Valódi kérdések, valódi válaszok – A Magyar Hang nemzeti konzultációja

Soros György „kifosztási” kísérletei hazánk ellen – A félmúlt homálya

Acélseprűs liberáldemokrata – Hogyan lett a közbeszédben a Horthy-fasizmusból előbb korlátozott tekintélyuralmi parlamentarizmus, aztán pedig fasizmus és demokrácia egyszerre?

Tényleg spontán módon született az élet? – Kevés olyan titokzatos esemény van bolygónk történetében, mint az élet születése. Boldogkői Zsolt molekuláris biológust, az MTA doktorát kérdeztük

– „A reneszánsz 2.0 korszakában élünk” – Képes Gábort irigylésre méltóan sokféle érdeklődés és rendkívül szerteágazó tudás jellemzi, ráadásul személyében a tudomány és a bölcsészet ritkán látott harmóniában fér meg egymással. Interjú

Ahol nem szeretnek, hopp, már ott sem vagyok – Az idén 77 éves Esztergályos Cecíliát kérdeztük klasszikus hetvenes–nyolcvanas évekbeli filmjeiről, a Família Kft.-ről és a Gothár Péter körüli botrányról is. Interjú

„Titkos” koktélbárok Budapesten – Eldugott bárok, fülledt hangulat, elképesztően kreatív italok és sok külföldi – felfedeztük Budapest egy rejtett arcát

– Lótrágya és napelem: mitől lesz zöld egy sportesemény?

Publicisztika:

Dévényi István: Sokszor egy perc néma csend
Gulyás Balázs: Tutyimutyizmus színházilag
Szerető Szabolcs: Identitáshisztéria, avagy a politika halála
Torkos Matild: Eltemetett alaptörvény
Márki-Zay Péter: Legyen előválasztás
Pápay György: A parlament árnyékában
Lányi András: Nekik nyolc
Tompos Ádám: A maszk alatt – Helyzet-Kép Takács Kitti fotójával
Lakner Dávid: Csukás István (1936–2020)
Híd Jenő rajzol: Nem az iskolának tanulunk
Benedek Szabolcs: Háztáji
Wekerle Szabolcs: Biznisz és zuhancs – Újbeszél
Gazda Albert: A dubaji herceg
Farkas Melinda: A válogatott a magyaroké! – Szotyola
Puzsér Róbert: Bernie for President!
Marabu: Zöldülgetés

Kritika:

– A szó elszáll – Stefano Massini: Az átnevelhetetlen. Katona József Színház
– A sötétség hercege meg az ő új prímása – Ozzy Osbourne: Ordinary Man
– Rég túl a megfontolásokon – Tóth Erzsébet: A macskám Pasolinit olvas
– Itt fogunk élni – Bereményi Géza: Magyar Copperfield
– Szalmaszállal kinyitni egy ajtót – Peter Handke: A kapus félelme tizenegyesnél



BESZÉLNI EGYMÁSSAL – A 168 ÓRA 2020. FEBRUÁR 27-I SZÁMÁBAK AJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2020.02.27.


A József Attila-díjas író, költő, szerkesztő elsősorban családregényeivel, prózai műveivel vált ismertté. Pedig a pályáját verseskötetekkel kezdte, és huszonkét év után most újra a líra felé fordult. Márciusban jelenik meg Grecsó Krisztián Magamról többet című könyve új verseivel.

Forró a Föld a talpunk alatt

A Kárpát-medence különleges adottsága, hogy alatta vékonyabb a földkéreg, s a feltörő víz melegebb, mint sok más európai térségben. A környéken talán csak Törökországban jobbak a geotermikus adottságok, az ottani kis-ázsiai térségben 250 Celsius-foknál is melegebb forrásokat tartanak számon, amelyek közvetlenül is alkalmasak áramfejlesztésre, az erőművek gőzturbináinak meghajtására. A hazai fúrásokból az Alföldön és Zalában akár 150-200 Celsius-fokos vizet nyerhetünk ki, másutt valamivel hidegebb a kutak hozama, de ez is több hasznosítási lehetőséget tartogat. Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, Magyarország nagyhatalomnak számíthatna….

Központosított várandóság

Gyereket várnak. Mármint a kormány népességpolitikai illetékesei. Nem is akármennyit. Pontosan négyezret. És nem is akárkiktől. A Ratkó-unokáktól. Azoktól, akiknél korábban valami miatt elmaradt a baby boom. És ez a valami az, amiről sem akkor, sem most, amikor a meddőségi központok államosításáról döntöttek, nem vettek tudomást. Félő, hogy nagy árat fizetnek az ingyenes lombikbébiprogramban részt vevők és az így született gyerekek. Ám ez pénzben aligha mérhető.

Mikroműanyag: a vízből a tányérra


Percenként világszerte kétmillió egyszer használatos műanyag zacskót dobunk ki, évente 480 milliárd műanyag palackos italt iszunk meg, naponta pedig elhasználunk félmillió szívószálat. Buborékfóliából annyi fogy évente, hogy tízszer körbe tudnánk vele keríteni a Földet. Az óriási mértékű műanyaghulladék következtében vált a mikroműanyag globális környezeti problémává, ami nemcsak az állatvilágot, hanem az emberiséget is erőteljesen érinti.

Matolcsy bezöldül

A környezetkímélő autók és alkatrészeik gyártásában éllovasnak tekintett amerikai Tesla Gigafactory első európai gyárát Berlin mellett úgy kívánja megépíteni, hogy – szemérmes kifejezéssel – megtisztítja a 92 hektáros területet a fáktól. Ez magyarul annyit tesz, hogy egy községnyi területen kiirtja az erdőt. Az ez ellen hevesen tiltakozó környezetvédők keresetét a bíróság jogerősen elutasította, mert elfogadták a konszernnek azt az ígéretét, hogy a tarvágásnak áldozatul esett fák háromszorosát ültetik majd el Németországban.

Erős rés vagyunk a NATO bástyájában

Németh Szilárd, a HM miniszterhelyettese február 8-án a Magyar Nemzetben reagált arra az interjúra, amelyet Kovács Gyula nyugalmazott alezredessel azért készítettünk, mert kérdéseinkre korábban nem kaptunk választ azok eredeti címzettjétől: Németh Szilárdtól. A miniszterhelyettes, aki egyébként könyvtár–tanítói szakon szerzett képesítést a Tanítóképző Főiskolán, személyében támadta, felületesnek és hozzá nem értőnek nevezte a pécsi tüzérdandár volt parancsnokhelyettesét, a Hadtudományi Társaság szakértőjét. Hasábjaink változatlanul nyitva állnak Németh Szilárd előtt is, ezúttal Kovács Gyula álláspontját közöljük…

Busójáráson az eurokraták

Az Európai Bizottság szerint a vidéknek kulcsszerepe van az unió további fejlődésében – céljuk az, hogy a megtartóerejét növeljék, a fiatalok helyben maradjanak. Az elvándorlás Magyarországon is komoly probléma, így az itteni EU-képviselet is országjárásra indult, hogy megismertesse a fiatalokkal azokat az EU által biztosított lehetőségeket, amelyeket igénybe vehetnek, ha esetleg helyben akarnak maradni.

DK-s szál a Voldemort-aktákban

Szőkéné Kopping Rita, a Demokratikus Koalíció kecskeméti elnöke, a város önkormányzati képviselője és tanácsnoka nem jelezte, hogy 2015-ben a bíróság öt évre eltiltotta a cégvezetéstől. Az ügyészség most azt is vizsgálja, az elmúlt években jogosan vette-e fel az önkormányzati cégekben felügyelő-bizottsági tagsági tevékenységéért a juttatásait, mert a jogszabály szerint az eltiltás hatálya alatt ezt a pozíciót sem tölthette volna be. Szőkéné szociális szövetkezeti szálai a fideszes Mengyi Rolandig érnek.

Rác fürdő: kincs, ami nincs

Éppen tizenöt éve indult a fővárosi Rác fürdő és hotel fejlesztése. A tervek szerint az idén kellett volna a projekt utolsó hitelrészletét visszafizetni a már tíz éve működő komplexum bevételeiből. A fürdő-hotelt azonban soha nem adták át, pancsolás és relaxáció helyett 2010 óta perek, felszámolások, vagyonvesztés és ismételt pusztulás emészti a Tabánban emelt pazar épületeket.

Legalább megpróbálták

Ahogy a nagymamám szokta mondani, ha győzni akarsz, legalább meg kell próbálnod” – magyarázta a bizonyítványt Charles Michel, az uniós országok legfőbb vezetőit összefogó Európai Tanács belga elnöke – volt kormányfő –, miután teljes kudarccal végződött a középtávú uniós keretköltségvetésnek szentelt EU-csúcs. Sok idő már nincs, hiszen a tét a 2021 és 2027 közötti időszak EU-büdzséje.

Bizalom kérdése

Az elmúlt évtizedben érezhetően konzervatívabb lett az izraeli társadalom, mégpedig részben a palesztin kérdés miatt – mondta lapunknak adott nyilatkozatában Yacov Hadas-Handelsman, Izrael Állam nemrég kinevezett budapesti nagykövete. Csak a bizalomhiányt táplálja az, ha az egyik fél minden ajánlatra mindig nemet mond – hangsúlyozta. A nagykövet fejleszteni akarja Magyarországgal a gazdasági együttműködést, egyebek közt az autóiparban, de azt is szeretné előmozdítani, hogy több magyar turista látogasson Izraelbe.

Lengyel mutogatós

Lengyelország ráfordult az elnökválasztási kampányra – az első fordulót május 10-én tartják. Alig több mint másfél esztendő leforgása alatt immáron negyedszer kell fontos döntést hozniuk a lengyeleknek: 2018 októberében önkormányzati, tavaly májusban európai parlamenti, majd október 13-án parlamenti választások voltak.

Magyarországon az elit csődöt mondott

A közelmúltban jelent meg Kelet-Közép-Európa kiemelkedő amerikai kutatója, John Conelly több mint ezeroldalas nagymonográfiája a térség történetéről, benne nemzeti mozgalmak és a nacionalizmus megjelenési formáiról. A From Peoples into Nations: A History of Eastern Europe (Népekből nemzetek: Kelet-Európa története) című könyvet a Berkeley Egyetem intézetvezető professzora a múlt héten a CEU budapesti campusán mutatta be. Előadásából kiderült, hogy a nacionalizmus 19. századi formáját ő haladó eszmének tartja, hiszen annak idején a nemzeti liberalizmus formájában a jogegyenlőségért, a társadalom közös jólétéért szállt síkra. Az amerikai történész – akinek kutatási területei közé tartozik Kelet-Közép-Európa mellett a katolikus egyház története is – egyenesen bizarr dolognak tartja, hogy az etnikai nacionalizmus talaján álló magyar kormány a kereszténységre hivatkozik. John Conelly professzor budapesti előadása után nyilatkozott a 168 Órának.

Nehéz pályák

Nagyon fontos elméleti kérdésre kereste a választ – a Duna TV-ben és a Duna Worldön látható – A Dal című program egyik műsorvezetője valamelyik válogatóban. Felvetését érdemes pontosan idézni: „Valóban a részletekben rejlik egy sláger mivolta?” A megszólított, Vincze Lilla erre mondott valamit, de az most a legkevésbé sem érdekes. Hiszen ebben az esetben is tanúi lehettünk annak, mennyire nehéz pálya a műsorvezetés. Fehérvári Gábor Alfréd, azaz Freddie egy korábbi tehetségkutatón feltűnt énekes, akiről valami rejtélyes okból azt gondolják a ma már csak nevében közszolgálati tévében, hogy alkalmas erre a pályára (is). Más adásokban is szerepel, ráadásul immár harmadszor érte az a megtiszteltetés, hogy a dalválogatót vezesse. Pedig szegény ebben a funkcióban eléggé színtelen, s láthatóan még a lámpalázat sem sikerült leküzdenie.

Piacon a kultúra

Piac tetején van az Újpesti Rendezvénytér, ami nekem iszonyúan tetszik. Nem mondom, hogy nem röhögök, amikor először meglátom, de aztán másodjára, harmadjára már a lehető legtermészetesebb.

Ahogyan él

Balla Zsófiának két nagyszerű kötete is megjelent tavaly a Kalligram Kiadónál. A darázs fészkében esszéket, prózai írásokat, avagy az alcím szerint „értekező lírát” olvashatunk, köztük a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián elmondott székfoglalóját. Az élet két fele pedig költői életművét, az 1965 és 2019 között írt verseit tartalmazza. A számos díjjal kitüntetett költő lírája sötét fénnyel ragyog, de ismeri a játékosság, sőt a humor színeit is.

A taxis, a postás és a prosti

A szakember szerint a taxisok klasszikus áldozattípusok. Váratlanul támadnak rájuk, a tettes általában félreeső helyeket mond be úti célként, mert ott könnyebb véghezvinni a bűncselekményt. Egy tavalyi budapesti támadás áldozata azzal mentette meg a saját életét, hogy beletaposott a gázba. Van azonban, hogy gyilkosság a vége.

Friss életmű, friss gyász

Lackfi János írása Csukás István halálára

MEGMUTATTÁK A HONVÉDSÉGI LUXUSREPÜLŐKET, ÉS FŰ ALATT OSZTJÁK A TURISZTIKAI TÁMOGATÁSOKAT

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.02.28.


Index: Kényelmes bőrfotelek és díszes faborítás látható a Magyar Honvédségnek vásárolt repülőn

Kihelyezett ülést tartott az országgyűlés honvédelmi bizottsága Kecskeméten, a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisán, ahol kiállították a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programban beszerzett katonai járműveket és fegyvereket. A bemutatott járművek között volt a honvédségnek megvásárolt Airbus A319-es gép és a Dassault Falcon 7X repülőgép is. Ahogy már eddig is sejteni lehetett, a Falcon 7X business jet fedélzetén luxus várja az utasokat.

24.hu: Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség

Egyedi döntésekre hivatkozva oszt akár több százmillió forintos támogatásokat a Guller Zoltán vezette Magyar Turisztikai Ügynökség. A vissza nem térítendő támogatások megszerzését célzó kérelmek közös jellemzője, hogy azokat nem nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívásra nyújtották be. Ilyen „egyedi pályázat” útján nyert több mint 800 millió forintot Zoób Kati divattervező, míg Balatonboglár fideszes önkormányzata több mint egymilliárd forint támogatást igényelt. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg.

444: Az MVM repiköltéseiből pontosan látszik, hogy szivattyúznak ki milliárdokat egy állami cégből

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közadatigényléssel kérte ki a monopol helyzetben lévő állami áramcég kommunikációs és promóciós szerződéseinek listáját az elmúlt két évből. Az Szélnek küldött táblázatok szerint az MVM 2018-ban és 2019-ben összesen 9,4 milliárd forintot költött ezekre a célokra. A pénzek jelentős része kormányközeli médiumoknál és reklámcégeknél landoltak, például 500 millió forintot költöttek egy korcsolyázós eseményre a kormány propagandakampányait intéző Balásy Gyula egyik cégén keresztül.

Blikk: Fia barátnőjétől bérelt lakást a fideszes képviselő – Borsos összeg a külkerületi otthonért

Fenyvesi Zoltán tapolcai fideszes országgyűlési képviselő a fia barátnőjének, későbbi feleségének 46 négyzetméteres külkerületi panellakását bérelte magának közpénzből. Az Országgyűlés Hivatala 2018 augusztusától 2019. szeptember végéig bérelt egy fővárosi ingatlant Fenyvesinek havonta 200 ezer forintért. A 14 hónap alatt a hivatal 2,8 millió forintot fizetett ki a rezsit is tartalmazó bérleti díjra a tulajdonosnak, a képviselő menyének.

Hvg.hu: Jogerősen elítélték az Országos Roma Önkormányzat elnökét

Helyben hagyta a Debreceni Ítélőtábla az első fokon eljáró törvényszék tavaly októberi döntését, amelyben vesztegetés bűntette miatt egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét. A bíróság szerint az ORÖ a 2018-as országgyűlési választásokat megelőzően az állami költségvetésből 81 millió forintos kampánycélú támogatást kapott, Balogh pedig egy 3,5 millió forint összegű számlát kért egy cégtől egy fiktív eseményről. Az ORÖ elnöke a férfinak azt mondta, hogy a számlán feltüntetett összeget az önkormányzat átutalná a kft.-nek, amiből megtarthat 600 ezer forintot, a többit azonban vissza kell adnia. A férfi nem fogadta el az ajánlatot, a beszélgetésről hangfelvételt készített.

SZÁZMILLIÓT KÖLT ÜZLETI ÜLŐHELYEKRE A KÖZMÉDIA A FRADI-STADIONBAN

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.02.28.



Komolyabb sportesemény jogainak megvásárlása nélkül is simán elköltött egymilliárd forintot 2019-ben különböző sportközvetítésekhez köthető szerződések keretében a közmédia. A legtöbb pénz egyedi eseményekre vagy valamilyen technikai dologra – például vonalköltségre, illetve a szerződéses kommentátorok fizetésére – ment el, de akad néhány érdekesebb tétel is a listán.
Drága a sport

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) több hónapnyi szünet után a közelmúltban frissítette az 5 millió forintos értéket meghaladó szerződései listáját, a 2019-es megállapodások többségével. A szerződéseket szokás szerint nem kereshető, szkennelt pdf fájlokban töltötték fel, egészen pontosan kettőben, vélhetően azért, mert a 150 oldalnyi felsorolás egyben már sok lett volna.

Az állami média, amióta elindította a saját sportcsatornáját, hagyományosan ilyen tartalmakra költi a legtöbb pénzt, éves szinten sok-sok milliárd forintot. Korábban már írtunk róla, hogy 2018 végén

az MTVA 15 legnagyobb értékű szerződéséből 13 valamilyen sportközvetítésre vonatkozott, és csak ezek összértéke szinte hajszál pontosan 70 milliárd forintra rúgott.

Jelenleg évente csak az erősen túlárazott magyar labdarúgó-bajnokság 3,8 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek, de a Bajnokok Ligája (BL) és a Forma-1 is minden esztendőben milliárdos tétel, ahogy az olimpia, illetve a foci-vb és Eb is, amikor megrendezik...


SZABAD SZEMMEL: NEM JAVÍT A MAGYAR DEMOKRÁCIA ÁLLAPOTÁN, HA A FIDESZ AZ EPP TAGJA MARADHAT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.02.29.


Politico 

Orbán Viktor soron következő húzása az, hogy most a bíróságokat akarja legyűrni, ám hogy próbálja megakadályozni az iskolai elkülönítések ügyében megítélt kártérítéseket, az rávilágít, miért kell az EU-nak harcolnia Magyarország erős embere ellen. Így látja a helyzetet a Nyílt Társadalom Alapítványok roma programjának vezetője. Zeljko Jovanovic kiemeli, hogy a miniszterelnök még magasabb szintre emeli a hadjáratot az ország fölötti teljes ellenőrzés megszerzéséért. Gyöngyöspata kapcsán messze többről van szó, mint a romák sorsáról. A Fideszt megrémítette az ellenzék sikere az önkormányzati választásokon és most aggódik, mert elvesztheti a hatalmat. A politikus idáig beérte azzal, hogy kitalált külső ellenségek, az unió, Soros, a migránsok ellen tüzelt, hogy erősítse befolyását. Most azonban a saját lakosság egyik csoportjából gyárt céltáblát. A romaellenes rasszizmusra játszik rá. De majd kiderül, a rezsim meddig megy el, hogy fenntartsa uralmát. Orbán gyakorlatilag azt mondja, hogy ha illegális vagy törvénysértő cselekmények áldozatai nyernek a bíróságon, onnantól kezdve a kormány dönti el, jogos-e a kompenzáció, és ha igen, akkor az milyen formában járjon. Márpedig ha precedens keletkezik, hogy le lehet nyomni az igazságszolgáltatást, akkor megvédik a rezsim barátait, a másik oldalnak viszont nincsenek jogai. 10 év elteltével a magyarok egyre elégedetlenebbek, erre válaszul nyúl a Fidesz a Jobbik korábbi forgatókönyvéhez, amikor a romák kipécézésével próbál erőt mutatni. A szélsőjobb bátorította a hat roma meggyilkolását, ennek ellenére sem változott a hozzáállás a kisebbséggel szemben. A gyűlöletnek azonban nincs helye Európában. Angela Merkel nemrégiben kiállt a rasszizmus ellen, ám tettei másról árulkodnak. A CDU és a Néppárt továbbira is együttműködik Orbánnal, és rábólint, hogy az unió egy olyan rendszert finanszírozzon, amely ugyanazzal a méreggel játszik, mint ami a hanaui tömeggyilkossághoz vezetett. Vagyis a német elit gyakorlatilag engedi a tekintélyelvű magyar gyűlöletkampányt. Merkelnek és Ursula von der Leyennek egyértelművé kell tennie, hogy az általuk szorgalmazott európai életmód nem az, amit Orbán vagy Salvini szeretne. Továbbá az EPP-nek ki kell közösítenie a Fideszt. Ha a párt a legnagyobb frakció tagja maradhat, az nem javít a magyar demokrácia állapotán. Azon felül az EU nem adhat pénzt a magyar rezsim korrupt és rasszista gépezetének. A magyar kormánypárt felrúg minden ellensúlyt és tudjuk, ez hová vezet. Akiknek ez módjukban áll Európában, azoknak segíteniük kell, hogy Magyarország ismét valódi demokrácia legyen.

Orbán Viktor készül a harcra az igazságszolgáltatás ügyében az EU-val: hamarosan indul a nemzeti konzultáció, hogy felderítse az emberek „igazságérzetét”. A kormány levelét a jövő hónapban megküldik minden háztartásnak, hogy az emberek elmondhassák, mit is gondolnak a bíróságokról. A korábbi 9 hasonló akció során egyértelműen manipulatív módon a brüsszeli bürokrácia, a migráció vagy az egyes számú közellenségnek megtett Soros volt a téma. A bírálók ezúttal attól félnek, hogy a hatalom összpontosított támadást intéz a bírák függetlensége ellen. A már ismert populista pátosszal nyakon öntve ugyanis ezúttal ellentétbe állítják a jogállamot és „az emberek igazságérzetét”, á la Orbán. A kormányfő már az év eleje óta felsorakoztatta a nehéztüzérséget. Az első célpont a raboknak fizetendő kártérítés volt. Főkolomposként megint csak a Soros-hálózatot tüntették fel. Ám az EU-val újabb viszályt válthat ki, hogy leállították a jogerősen megítélt összeget kifizetését. A konzultáció nyilvánvalóan arra is jó, hogy Orbán felvértezze magát erre az eshetőségre is. Majd következtek a gyöngyöspatai iskolai szegregáció áldozataiként a romák, ám Orbán itt a rasszizmus felé nyitott.

„Ami Magyarországon a kultúrában van, az egyszerűen őrületes. Az ember kiesik a cipőjéből, ha azt olvassa, hogy a Nemzeti Kulturális Tanács feladata az egységes kormányzati stratégia kidolgozása a kulturális ágazatok irányítására”. Így nyilatkozott az elsőszámú osztrák színház, a Burgtheater új igazgatója, hozzátéve, hogy itt Ausztria keleti szomszédjáról, az EU egyik tagjáról van szó. Martin Kusej, aki a szlovén kisebbség képviselője, rámutatott, hogy még ha nem is fenyeget közvetlenül a fasizmus vagy diktatúra, Európában ismét döbbenetesek az állapotok. Merthogy ott lappang a félelem: ismét megtörténhet. És bizony, afelé haladunk, amikor a véleményéért támadhatnak bárkit. Mint a direktor elmondta, ilyen körülmények között a színháznak az a dolga, hogy folyamatosan résen legyen, bizonyos jelenségekre időben rámutasson. Mert a dolgok gyorsan változhatnak, akkor pedig ajánlatos tudni, miként kell reagálni. Ám mindeközben a politika azt sugallja az embereknek, hogy csak nyugodtan maradjanak otthon a karosszékben, az is elég, ha a közösségi hálón kapcsolódnak be az eseményekbe. Vagyis ígérget, de egyúttal eltompítja a tömegeket...

TULAJDONKÉPPEN MI A BAJOD? (ELSŐ ÉS MÁSODIK RÉSZ)

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.02.27 ÉS 28.



Ezt kérdezte tőlem a napokban egy Magyarországon élő jó barátom, akivel régebben sokat jelentettünk egymás számára. Igen, nyugodtan lehet a „jó dologra” is gondolni, emellett az együtt töltött éveket motorozás, lakókocsizás, nagy kirándulások és lelkizések jellemezték. Felnőtt fejjel, mindketten túl lévén néhány élethelyzetbeli krízisen, jól megértettük egymást. Két dolog maradt változatlan: ma is tiszteljük egymást, tartjuk a kapcsolatot. Ez az egyik. A másik az, hogy régen is teljesen ellentétes nézeteket vallottunk „oldalilag”. Ő a mai napig azt állítja, nem ért egyet semelyik magyar politikai párttal, mindenhol látja a hibákat, de szavazni kitartóan a Fideszre szavaz, mert „azért csináltak jó dolgokat is.” Én másokra szoktam szavazni, de nem lett kerítés közöttünk amiatt, ki kire szavaz – ami olyan sok magyar és magyar közé épült, hogy nézni is rossz. Megkaptam – a munkám kapcsán –, hogy rászabadítom a fekete afrikaiakat Európára, de a barátom épeszű, tájékozódó ember, így néhány információ és olvasnivaló után „tűzszünetet” kötöttünk a témában. Nem változott meg a véleménye a migráns-kérdésben, mert szerinte veszélyesek a szíriai nincstelenek vagy a hozzájuk hasonlók, de elfogadta, hogy például nem lehet embereket a tengerbe veszni hagyni, nem lehet éheztetni okmányokkal érkező menedékkérőket, nem lehet kiskorú, szülők nélkül kóborló gyerekeket kitenni annak, hogy 14 évesen drogárusokká váljanak – iskoláztatás helyett....


Kicsit előreszaladtam az időben azzal a BBC-interjúval, amelyet az első részben említettem, ennek több oka van. A legfontosabb az, hogy az egyik megszólaló, Semjén vadász Zsolt álkeresztény ma ME-helyettesről is szó kell essék akkor, amikor a bajaimat felsorolom. Zsolt úr 2010 óta tolja a FIDESZ kormány szekerét, különböző bársonyszékekből, a megszólalásai és cselekedetei nálam rendszerint kiverik az összes maradék biztosítékot. Legyen szó menekültekről, a Notre Dame-ról vagy a rabszolgatörvényről. Ez utóbbiról ezt tudta nyilatkozni a BBC-nek egy évvel ezelőtt:

"Az emberek akarták a túlóra-törvényt. Ezért született meg. Több pénzt akarnak keresni."

Hát persze, és lehetőleg ne is fizessék ki ezt a több pénzt három évig. Ha akkor még meg lesz az adott cég, annak nyilvántartásai, no meg a fizetési hajlandóság.

De keresztényileg a félremagyarázások, csúsztatások és hazugságok már csak így működnek. Határtalan cinizmussal és pofátlansággal nyakon öntve. Mert még a 2018 decemberi tüntetésekről is felvilágosította a BBC tudósítóját félőszentsége, megkérdezve, hány kék zászlót látott a riporter a tiltakozó tömegben? (Gondolom, az Unió zászlójáról lehet szó.) Ugyan kérem, csupa ellenzéki párt és aktivista volt látható a résztvevők között, azemberek egyáltalán nincsenek felháborodva, nincs is semmi panaszuk. Ez egy teljesen jelentéktelen törvénymódosítás. (?!) Minden mögött, természetesen Soros György áll.

Ez is a nagy bajaim közé tartozik – a sorosozás, már követni sem tudom, hány éve, de ma is tart. Ha az erkölcsi hulladékságát ennek a dolognak nem ismerné valaki, akkor elmondom, hogy Soros-ösztöndíjon tanultak sokan a mai magyar kormány és FIDESZ vezetői közül, külföldön. Mekkora bunkó parasztnak kell lenni ahhoz, hogy valaki lejáratni és megalázni próbálja azt az embert, aki sok évvel ezelőtt segítő kezet nyújtott nekik? Mekkora ostoba gúnárnak kell lenni ahhoz, hogy valakik hosszú évek óta lovagoljanak azon, miért és hogyan akarja tönkre tenni Soros György Magyarországot – azzal az egyszerű eszközzel élve, hogy utálni kell az illetőt? Pont akkorának, mint amit látunk.

Ami még hallható az interjúban, például a „nem akarok válaszolni” (mert félek, a következményektől), vagy a körösladányi Henkel cég biztonsági őre, akinek a BBC munkatársai engedélyét kérték ahhoz, hogy a gyárból kilépő munkásokkal beszéljenek – szintén abba a kategóriába tartozik, amit nem tudok elfogadni. Sajtó- és véleményszabadság, Az, FIDESZ-módra...


ORBÁN, MINT EUFEMIZMUS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.02.29.


„Orbáni értékeket vallanak magukénak a szavazók” – mondja egy pártszimpátia mérés következtetése, amitől én fölhorkantam, akár egy versenyló. Sánta versenyló, de versenyló, mert felidéződött bennem miniszterügynök elvtárs köpcös alakja, trottyos gatyája, kappanhangja, s amit azzal mond. Illetve véreres szemei, ajkainak kényszeres nyalogatása, oldalra billentett feje, a keze a zsebében: csináltam belőle egy egyenletet, de nem jött ki belőle semmiféle érték.

Orbán Viktor Mihálynak ilyen kellékei és készségei nincsenek. Hiába próbálta ez a pártszimpátia mérés belemagyarázni, hogy a szavazók, mint Orbán, szeretik a rendet, családot és a hintalovat, a vallást és a szenteltvizet. A szavazók lehet, imádottjuk viszont nem, s nem elsősorban azért, mert érzelmekre – mint akármely gonosztevő – képtelen, hanem, mert neki kialakult és kiforrott értékrendje nincs. Nem is volt, nem is lesz soha, s így akármit is az ő értékének tartani még eufemizmusnak is túlzás, de legyünk nagyvonalúak.

Ez az egész szituáció arra emlékeztetett erősen, amikor Sheldon a személyiségén esett változások fölött kesergett, és Leonard lehűtötte a bánatát és egyben lelkesedését, mondván, Sheldon, neked nincsen személyiséged, neked kedvenc sorozataid vannak. Hasonképp vagyunk mi Orbán Viktor Mihállyal, akiben értékeket nem lehet felfedezni. Két állandó található benne, a futball imádata és a hatalom végtelen akarása. Ez utóbbi nem a nietzschei spirituális, hanem orbáni tajparaszt értelemben...