2020. február 9., vasárnap

KRITIKUS TÖMEG A NAT ELLEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.02.08.


Szakmai szervezetek mellett már egy pécsi tantestület és tíz egyetem 47 tanára is nyíltan felvállalta: elfogadhatatlan számukra az új Nemzeti alaptanterv.

Egy hét leforgása alatt számos szakmai szervezet fogalmazta meg véleményét az új, módosított Nemzeti alaptantervről (NAT), amit a kormány felkérésére, nevüket nem vállaló szakemberek dolgoztak ki a legnagyobb titokban, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül. A január 31-én, késő éjszaka nyilvánossá tett alaptantervet valamennyien elfogadhatatlannak, nemzet-, diák- és tanárellenesnek titulálták. 


A Történelemtanárok Egylete, a Magyartanárok Egyesülete, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) mellett a Szépírók Társasága és a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia is tiltakozását fejezte ki. Még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar szerint is „kockázatos” a módosított NAT bevezetése. Több tucat egyetemi oktató pedig a dokumentum irodalomtanításra vonatkozó részeit nevezte felháborítónak. A több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform szerint a módosított NAT alkalmatlan a közoktatás tartalmi szabályozására. 

Alapproblémának tartják – a szakmai egyeztetés hiányán túl –, hogy a dokumentum túl sok kötelező tananyagot ír elő, ami nemcsak a rendelkezésre álló időkeretet haladja túl, hanem a tanulók túlterheltségét is növeli. A szabályozás túlságosan merev, nem teszi lehetővé, hogy az iskolák a helyi igényekhez alkalmazkodjanak. Emellett ideológiailag egyoldalú, a keresztény-konzervatív világnézetet sulykolják benne. Nem az egész nemzet alaptanterve, mert a tanulók kétharmadát kirekeszti: nem vonatkozik a szakképző iskolákra és csak részben alkalmazható a technikumokra. Kevés a bevezetésre szánt idő is: az új NAT már idén szeptembertől életbe lépne, felmenő rendszerben, miközben nem ismertek a kerettantervek, nincsenek új tankönyvek, a tanárokat sem lehet ennyi idő alatt felkészíteni. Az iskolák szintjén eddig csak a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban indult nyilvános tiltakozás. A középiskola magyar nyelv és irodalom tanári munkaközösségének levelét 31-en írták alá az ötven fős tantestületből.

 „Úgy gondoljuk, nem lehetünk kiszolgálói annak a NAT-nak, mely egyeztetés, érdemi vita nélkül, tartalmát és szerzőit a szakma előtt titokban tartva született. Ebben az országban a mi felelősségünk sem kisebb, mint a politikusoké. Nem kívánunk végrehajtói lenni a politika és az ideológia által vezérelt oktatáspolitikának, amely még tovább ront a közoktatás helyzetén” – írták, a módosított NAT visszavonását kérve...

SZÉLSŐJOBBOLDALI ÉS ANTIFASISZTA TÜNTETÉSEK VOLTAK BUDAPESTEN

KLUBRÁDIÓ /  A LÉNYEG
Szerző: PÁLINKÁS JÁNOS
2020.02.08.


Szélsőjobboldali szervezetek tartottak kitörés napi megemlékezést, amire előre készültek az ellentüntetők és a rendőrség is. A Városmajorban tartották az úgynevezett Becsület napja nevű megemlékezésüket. A rendőrség eredetileg nem engedélyezte a rendezvényt, de a bíróság hatályon kívül helyezte a tiltó határozatot. Délután kettőre körülbelül 200-300 ember gyűlt össze a Városmajori Jézus szíve templomnál, hogy aztán átsétáljanak az I. világháborús emlékműhöz, ahol koszorúzással, beszédekkel és zenekarokkal emlékeztek meg az 1945 februári kitörésről. A megemlékezés helyszínén fél háromra már körülbelül 500-an lehettek. 

A szélsőjobboldali csoportok megemlékezésével párhuzamosan a Városmajor másik részére antifasiszták is meghirdettek egy ellentüntetést. Körülbelül 300-400 ember gyűlt össze, uniós és magyar zászlókkal, dobokkal.

A megemlékezések egyébként több helyszínen voltak és több politikus is beszédet tartott. Karácsony Gergely főpolgármester a Kapisztrán téren azt mondta, a traumákat fel kell dolgozni, és nem szabad hagyni, hogy azokat bárki politikai haszonszerzés céljából használja.

Közben közös kiállítással emlékezik Budapest 1945-ös ostromára az I., a II. és a XII. kerület önkormányzata. A szombaton megnyílt, és keddig látható tárlat öt helyszínén nyolcvan fényképen mutatják be Budapest ostromának napjait. Hosszú hetek közös gondolkodása után jöhetett létre ez a kiállítás amire V. Naszályi Márta, az I kerület polgármestere nagyon büszke. Azt reméli - mondta -. hogy végre a társadalom képes lesz együtt gondolkodni a múltról.

Akik ma hősies tettként ünneplik a kitörést, azok nem tudják, hogy miről beszélnek - ezt mondta Örsi Gergely, a II kerület polgármestere, aki szerint ez a kiállítás is segít feldolgozni a feldolgozhatatlant.

A hegyvidéken élőknek a mai napig az ostrom maghatározó esemény az életükben - mondta Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, akinek azért is tetszik ez a kiállítás, mert átélhetővé, személyessé a múltat, azt ami megtörtént.

"Budapest ostromában körülbelül 120 ezer katona és közel 40 ezer civil vesztette életét. Emlékük ápolása közös érdekünk, az áldozatokra emlékezni magától értetődő kegyeleti gesztus. 75 évvel később, a túlélőknek és a leszármazottaknak egy fontos dolguk van: emlékezni és figyelmeztetni" - írták a budai kerületek abban a közleményben, amelyben elhatárolódtak a szélsőjobboldali megemlékezéstől.

FŐRABBI A NEONÁCI DEMONSTRÁCIÓN: „LÁTNI AKARTAM ŐKET!”

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.02.08.


Alig hittünk a szemünknek. Holokauszttúlélő hitközségi vezető is ellátogatott a városmajori szélsőjobboldali rendezvényre.

A Városmajorban, a kordonon belüli területen neonáci, újnyilas és hasonszőrű csoportok várták szombat kora délután, hogy kezdetét vegye az úgynevezett becsület napja alkalmából meghirdetett demonstráció. A főként fekete ruhába öltözött résztvevők mellett legnagyobb meglepetésünkre a nagy tekintélyű főrabbi, Kardos Péter is megjelent. 

A főrabbi lapunknak nyilatkozva felidézte: „A nagymamámat a nyilasok, Kun páterék gyilkolták meg. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1945 februárjában pontosan itt, a Városmajorban találtuk meg a holttestét. Haslövéssel végeztek vele. 8 éves voltam akkor.” 

A nagymamát a család abban a hiszemben helyezte el az Alma utcai zsidó szeretetotthonban, hogy ott biztonságban lesz. Az otthonban élőket azonban ugyanúgy kíméletlenül lemészárolták a nyilasok, ahogyan a közeli kórház védekezésre képtelen lakóit is. A vérengzés januárban történt, a temetetlen holttestek hetekig feküdtek a városmajori parkban. 

Kardos Péternek nem állt szándékában az antifasiszta ellentüntetőkhöz csatlakozni, és a szélsőjobboldali rendezvénynek se ment volna a közelébe, ha nem éppen a Városmajor a helyszín. 

Annak idején a nyilasok pusztítottak a környéken, most pedig – mondta – „ezek masíroznak itt. Látni akartam őket!”...

A CSEND GYÖNGYÖSPATÁN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.02.09.


Mint valami diadalmi jelentést, a grund megszerzett zászlaját, úgy lobogtatta alávalóságát Horváth László, Gyöngyöspata térségének fideszes képviselője. Egyben persze vádiratnak is szánta a rajtuk kívül állók számára azt a gyalázatot, hogy a gyöngyöspataiak közül mindössze heten csatlakoztak ahhoz a petícióhoz, amely arról szól, hogy szolidaritásukat fejezik ki a kártérítési perben sérelmet szenvedettekkel, s azokkal, akik értük buzgólkodnak. Horváth László, fideszes képviselő kiszámolta a duci kis ujjain, hogy ez 99.7 százalék, majdnem annyi, mint amivel Orbán Viktor Mihály pártelnöki választást szokott nyerni.

Még azok sem csatlakoztak, akik sérelmet szenvedtek, hatvankét roma tanuló – illetve a családjuk – kapott soha ki nem fizetendő kártérítést, és még ők sem szolidarítottak saját magukkal, csak heten, nem mint a gonoszok, hanem, mint a merészek. Horváth László, fideszes képviselő ezzel a gesztussal magasba emelte kezének középső ujját, bemutatta mintegy, és hozzátette: bekaphatjátok, liberális köcsögök. Ezzel ért fel a szíves közlése, és mindenki tehetetlen vele szemben, mert a maga mocskos módján épp igaza is van, mert aki nem akar megmenekülni, azt nem lehet megmenteni. Csak épp föltehető, hogyan jutottunk el idáig.

Azt hiszem, Móricz novella vagy regény, de még az is lehet, hogy valami romantikus francia irodalmi alkotás ér véget így – kedvem és időm sincs utánanyálazni –, hogy „és szemei zölden világítottak bele a reménytelenségbe”. Így búcsúzik hősétől az író, s valljuk meg, ez nem rózsaszínű lányregény, s tán éppen ezért juttatta eszembe Gyöngyöspatát, a romákat, de voltaképp magunkat és az egész országot is. Föl lehetne tenni a kérdést, el lehetne mélázni rajta, hogy vajon miért nem írják alá a romák az értük szóló felhívást, s elsőként gondolhatunk arra is, tán félnek, ha ez kitudódik, elvész a segély, a közmunka, a választási krumpli, vagy ilyenek...