Szerző: Amerikai Népszava
2020.01.29.
2020. január 29., szerda
ORBÁN HIÁBA TETT SZÁJZÁRAT MAGÁRA, A NÉPPÁRT BÉNA FOGLYA MARAD
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.01.29.
Orbán az elmúlt hetekben meglehetősen visszafogott volt önmagához képest, ami összefügghet a Néppárt közeledő döntésével a Fidesz tagságáról. Ez azt mutatja, hogy a nagy pávatáncos gyáva, nem mer kilépni a Néppártból, és nem meri veszélyeztetni azt sem, hogy kizárják. Ezért szájzárat tett magára, nehogy egy rossz időben rossz helyen elhangzó nyilatkozattal kirúgassa magát mégis a Néppártból. Az jót tenne a világnak, ha a demokratikus pártok és a fasiszták elválnának egymástól, és nem lehetne egy fasiszta diktatúrát demokráciának álcázni, de a Néppártban többségben vannak azok, akik a pávatáncosból béna kacsát csinálnának, és megtartanák a Néppárt foglyaként...
Szerző: Amerikai Népszava
2020.01.29.
A FORINT GYENGÜLÉSE ELSŐSORBAN AZ ÁLLAMPOLGÁROKAT SÚJTJA!
HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.01.29.
„A forint gyengülése a kormány, a jegybank, és a multik érdekeit szolgálja. Az egész elszenvedője pedig az átlagpolgár, aki a piacon drágábban vásárol, a vagyona pedig folyamatosan leértékelődik” – nyilatkozta portálunknak Mellár Tamás közgazdász, független parlamenti képviselő. Mellár szerint a leértékelődő forint politikájának igen nagy veszélye is lehet, mert ha a piac kezd a tartós gyengülésre spekulálni, akkor drámai gyorsasággal elértéktelenedhet a nemzeti valuta. A gyengülő forintról kérdeztük Mellár Tamást.
A bankok elemzőit folyamatosan izgalomban tartja a forint gyengülése, már 340 forintos euró árfolyamot is vizionálnak. Nincs olyan érzése, hogy a forint árfolyamának rontása a politika tudatos döntése?
Természetesen a forint nem azért gyengül, mert a nemzeti bank nem tudná megvédeni a nemzeti valutát, hanem mert nem is akarja. A forint leértékelődése kifejezetten kormányzati szándék, mert ez felel meg a követni kívánt gazdaságpolitikának. Ugyanis a romló forint árfolyama ösztönzi az exportot, miközben visszafogja az importot...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.01.29.
A bankok elemzőit folyamatosan izgalomban tartja a forint gyengülése, már 340 forintos euró árfolyamot is vizionálnak. Nincs olyan érzése, hogy a forint árfolyamának rontása a politika tudatos döntése?
Természetesen a forint nem azért gyengül, mert a nemzeti bank nem tudná megvédeni a nemzeti valutát, hanem mert nem is akarja. A forint leértékelődése kifejezetten kormányzati szándék, mert ez felel meg a követni kívánt gazdaságpolitikának. Ugyanis a romló forint árfolyama ösztönzi az exportot, miközben visszafogja az importot...
ITT OLVASHATÓ
KÉRDŐJELES HŐSÖK – A BUDAPESTEN HARCOLÓ NÉMET TISZTEK ÉLETRAJZAI
ÁTLÁTSZÓ / SZAKIRODALOM
Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2020.01.29.
“Egy háborúban nem idealizálható hősök szoktak részt venni, hanem esendő emberek. Van, aki tényleg hősies cselekedeteket hajt végre, de közben bűncselekményeket is elkövet, mások leírhatók a katonai professzionalizmus kategóriáival, és vannak, akik nem csinálnak semmi lényegeset, mégis kitüntetést szereznek.” – többek közt ezekkel a mondatokkal vezeti be Ungváry Krisztián történész legújabb kötetét, melyet érdemes elolvasnia mindenkinek, aki érdeklődik a II. világháború története iránt, és érdeklik az “apró betűs” egyéni sorsok, az arcok a nagybetűs Történelem mögött.
Az 1944-45-ben Budapesten harcoló német tisztek pályafutását, tetteit összefoglaló életrajzi szócikkeket bevezető tanulmány előzi meg, amiben Budapest ostromának politikai, tudományos és sajtóbeli megítélésének változásairól is szó esik. A rendszerváltásig hivatalosan, illetve nyilvánosan csak felszabadulásként lehetett említeni Budapest szovjet csapatok általi elfoglalását, s ez a szemlélet kezdett változni 1989-90 után. Igaz, a történettudománynak (bizonyos témák publikálhatatlansága, cenzúrázása miatt) jelentős adósságot kellett letörlesztenie. Ilyen volt a szovjet hadsereg civil lakossággal szembeni atrocitásai (fosztogatás, nemi erőszak, gyilkosságok), valamint a hadifoglyokkal való bánásmód...
Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2020.01.29.
Az 1944-45-ben Budapesten harcoló német tisztek pályafutását, tetteit összefoglaló életrajzi szócikkeket bevezető tanulmány előzi meg, amiben Budapest ostromának politikai, tudományos és sajtóbeli megítélésének változásairól is szó esik. A rendszerváltásig hivatalosan, illetve nyilvánosan csak felszabadulásként lehetett említeni Budapest szovjet csapatok általi elfoglalását, s ez a szemlélet kezdett változni 1989-90 után. Igaz, a történettudománynak (bizonyos témák publikálhatatlansága, cenzúrázása miatt) jelentős adósságot kellett letörlesztenie. Ilyen volt a szovjet hadsereg civil lakossággal szembeni atrocitásai (fosztogatás, nemi erőszak, gyilkosságok), valamint a hadifoglyokkal való bánásmód...
EGY VILÁGJÁRVÁNY KÜSZÖBÉN ÁLLUNK, EZ MOST MÁR TÉNY
HVG ONLINE
Szerzők: BALLA ISTVÁN, VÁNDOR ÉVA
2020.01.29.
Állati forrásból, feltehetően denevérektől ered a világszerte pánikot okozó új koronavírus, de még véletlenül sem jó ötlet emiatt kiirtani őket. A koronavírusokkal foglalkozó magyar szakértő szerint az olyan mutációk, amelyek a mostanihoz hasonló helyzethez elvezetnek, extrém ritkák. Viszont a gazdaváltást mi, emberek tettük lehetővé.
Határozottan jobban reagált a világ az új koronavírus megjelenésére, mint a korábbi járványokra – állítja Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a denevérek koronavírusaival foglalkozó magyarországi kutatócsoport tagja, akinek ebben a minőségében rálátása van a jelenleg zajló folyamatokra. A felkészülést jelzi szerinte, hogy napokon belül ismert és elérhető volt a vírus genomjának adata, ennek hatására gyakorlatilag napokon belül elkészült az első diagnosztikai teszt, amelyet világszerte elérhetővé is tettek.
„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egész sor eljárásrendet és technikai javaslatcsomagot dolgozott ki a járvány kezeléséhez. Világszerte számos kutatói hálózat jött létre korábban, éppen az ilyen helyzetek kezelésére és váltottak éles üzemmódba. Megismertük a vírus receptorhasználatát, több műhelyben is elindult a vakcinafejlesztés, klinikai tüneteit hetek alatt megismertük, evolúciós változásait gyakorlatilag betegről betegre követhetjük. Folyamatos kockázatelemzés és adatközlés zajlik több tudományos műhelyből is világszerte” – ad bepillantást a háttérben zajló folyamatokba a szakember, aki szerint minden fegyver a kezünkben van, kérdés, hogy jól használjuk-e...
Szerzők: BALLA ISTVÁN, VÁNDOR ÉVA
2020.01.29.
Határozottan jobban reagált a világ az új koronavírus megjelenésére, mint a korábbi járványokra – állítja Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a denevérek koronavírusaival foglalkozó magyarországi kutatócsoport tagja, akinek ebben a minőségében rálátása van a jelenleg zajló folyamatokra. A felkészülést jelzi szerinte, hogy napokon belül ismert és elérhető volt a vírus genomjának adata, ennek hatására gyakorlatilag napokon belül elkészült az első diagnosztikai teszt, amelyet világszerte elérhetővé is tettek.
„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egész sor eljárásrendet és technikai javaslatcsomagot dolgozott ki a járvány kezeléséhez. Világszerte számos kutatói hálózat jött létre korábban, éppen az ilyen helyzetek kezelésére és váltottak éles üzemmódba. Megismertük a vírus receptorhasználatát, több műhelyben is elindult a vakcinafejlesztés, klinikai tüneteit hetek alatt megismertük, evolúciós változásait gyakorlatilag betegről betegre követhetjük. Folyamatos kockázatelemzés és adatközlés zajlik több tudományos műhelyből is világszerte” – ad bepillantást a háttérben zajló folyamatokba a szakember, aki szerint minden fegyver a kezünkben van, kérdés, hogy jól használjuk-e...
KILÉPÉS TÁVOZÁS NÉLKÜL – MI FOG VÁLTOZNI A JANUÁR 31-EI BREXIT UTÁN?
MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.01.29.
Az elmúlt három és fél évben a brit belügyek és a világpolitika felett obskurus témaként lebegő brexit előzményeiről, a népszavazásról, a brexitviták közvetlen hatásairól, sőt talán még az Egyesült Királyság és az Európai Unió válásának vélt és valós hosszú távú következményeiről is többet tud az állampolgárok többsége, mint arról, hogy mégis mi fog történni január 31-én, a brexit immáron tényleges bekövetkeztének napján. Aligha ez lesz ugyanakkor a nap, amikor a szétválnak a szigetország és az Unió útjai. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy miért nem, és miben lesz mégis más a január 31-ei nap, mint a többi.
Noha a britek útja a kilépés felé a decemberi, az eddig is kormányzó konzervatívoknak immáron kényelmes parlamenti többséget hozó választás óta minden korábbinál simábbnak tűnik, az már most látszik, hogy bizony sok víz fog lefolyni a Temzén addig, amíg a tényleges brexit megtörténik.
A január 31-es kilépési dátumra – amelyen lényegében az Egyesült Királyság az EU-s jogalkotásból és politikai intézményrendszerből száll ki – az EU még október végén bólintott rá, és bár a kilépési procedúra a brit belpolitikai viták miatt már addigra is rétestészta hosszúságúra (három és fél évesre) nyúltak, a pénteki kilépésnek már egyik fél sem vetett gátat.
Nulladik lépésként arra viszont még mindenképpen szükség volt, hogy Boris Johnson brexitjavaslatából hatályos törvény is legyen. A kormánypárt ezt három hete könnyedén áttolta az alsóházon, és bár a lordok kisebb módosításra visszapasszolták az előterjesztést, komolyan ez sem akadályozta a 80 fős tory többség akaratát a parlamentben. Végül aztán múlt csütörtök este emelkedett törvényerőre a Withdrawal Agreement, miután a parlament által elfogadott egyezményt II. Erzsébet királynő is jóváhagyta.
Nézzük tehát, mi fog történni pénteken, miután az Egyesült Királyság a maga részéről törvényben rögzítette saját EU-tagsága megszűnésének feltételeit, amivel felhatalmazza a kormányt a további tárgyalásokra az Unióval.
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.01.29.
Noha a britek útja a kilépés felé a decemberi, az eddig is kormányzó konzervatívoknak immáron kényelmes parlamenti többséget hozó választás óta minden korábbinál simábbnak tűnik, az már most látszik, hogy bizony sok víz fog lefolyni a Temzén addig, amíg a tényleges brexit megtörténik.
A január 31-es kilépési dátumra – amelyen lényegében az Egyesült Királyság az EU-s jogalkotásból és politikai intézményrendszerből száll ki – az EU még október végén bólintott rá, és bár a kilépési procedúra a brit belpolitikai viták miatt már addigra is rétestészta hosszúságúra (három és fél évesre) nyúltak, a pénteki kilépésnek már egyik fél sem vetett gátat.
Nulladik lépésként arra viszont még mindenképpen szükség volt, hogy Boris Johnson brexitjavaslatából hatályos törvény is legyen. A kormánypárt ezt három hete könnyedén áttolta az alsóházon, és bár a lordok kisebb módosításra visszapasszolták az előterjesztést, komolyan ez sem akadályozta a 80 fős tory többség akaratát a parlamentben. Végül aztán múlt csütörtök este emelkedett törvényerőre a Withdrawal Agreement, miután a parlament által elfogadott egyezményt II. Erzsébet királynő is jóváhagyta.
Nézzük tehát, mi fog történni pénteken, miután az Egyesült Királyság a maga részéről törvényben rögzítette saját EU-tagsága megszűnésének feltételeit, amivel felhatalmazza a kormányt a további tárgyalásokra az Unióval.
- Formálisan nem lesz többé uniós tag az ország.
- Megszűnik a brit képviselők mandátuma az Európai Parlamentben, és nem lesznek többé egyesült királyságbeli tagjai az EU politikai intézményeinek.
- Elkezdődik az úgynevezett átmeneti időszak, amely 2020. december 31-éig tart – valójában ezzel veszi csak igazán kezdetét a brexit tárgyalások folyamata.
A fentieken kívül igazán konkrét látszata nem igazán lesz annak, hogy a britek ezen a szent napon hagyják el az Európai Uniót. Londonban olyan szimbolikus aktusok emlékeztethetnének még a nagy eseményre, mint hogy Boris Johnson beszédet mond a kilépés alkalmából. Szóba került az is, hogy a miniszterelnök közösségi finanszírozás segítségével tenné lehetővé a felújítás alatt álló londoni parlament toronyharangjának, a Big Bennek a megszólaltatását, erről a nem kevéssé provokatív gesztusról azonban végül lemondott a kormányfő. Cserébe éjfélkor egy visszaszámlálást vetítenek majd a Downing Street 10. falára...
A fentieken kívül igazán konkrét látszata nem igazán lesz annak, hogy a britek ezen a szent napon hagyják el az Európai Uniót. Londonban olyan szimbolikus aktusok emlékeztethetnének még a nagy eseményre, mint hogy Boris Johnson beszédet mond a kilépés alkalmából. Szóba került az is, hogy a miniszterelnök közösségi finanszírozás segítségével tenné lehetővé a felújítás alatt álló londoni parlament toronyharangjának, a Big Bennek a megszólaltatását, erről a nem kevéssé provokatív gesztusról azonban végül lemondott a kormányfő. Cserébe éjfélkor egy visszaszámlálást vetítenek majd a Downing Street 10. falára...
KÖNNYÍTÉS HELYETT MEGNEHEZÍTI A GYÁSZOLÓK HELYZETÉT KÁSLER MINISZTÉRIUMA
24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2020.01.29.
Felesleges adminisztratív kört futtatna a kormány a hozzátartozójukat elvesztő családokkal. Gyaníthatóan azért, mert elfelejtettek törvényt módosítani. A Magyar Orvosi Kamara hiába jelezte a problémát, Kásler Miklósék egyelőre hallgatnak.
Újabb, felesleges adminisztratív kitérővel bonyolódhat a hozzátartozójukat elvesztő családok helyzete, ha az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) március 1-jéig nem rendezi a hamvasztás szabályainak megváltoztatásával kialakult törvényi bizonytalanságokat. A problémákat a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egy hete jelezte a tárca egészségügyi államtitkárságának, onnan azonban egyelőre semmilyen visszajelzést nem kaptak — tudta meg a 24.hu.
Decemberben egy kormányrendelettel módosították a hamvasztás szabályait. A március 1-jén hatályba lévő intézkedés eredményeként a jövőben nem a kormányhivatal tisztiorvosa, hanem a háziorvos ad engedélyt az elhunytak hamvasztására. A módosítás indoklása szerint a beteget legjobban a háziorvos ismeri, ráadásul a hozzátartozóknak így kisebb adminisztrációs utat kell végigjárniuk a temetés előtt. A boncolás és a hamvasztás kérdését nem lehet külön kezelni: az elhunytat csak akkor lehet elhamvasztani, ha a halál okát már egyértelműen meghatározták, hiszen a test elhamvasztása után már semmilyen utólagos vizsgálatra nincs mód. Ennek bűncselekményeknél van különös jelentősége.
Jelenleg ha valaki otthonában, például súlyos betegség következtében hal meg, a hozzátartozók az orvos után a temetkezési vállalkozót értesítik, aki elszállítja a holttestet. Amennyiben a család nem a koporsós temetést választja, fel kell keresni a tisztiorvost, aki — az elhunyt egészségügyi dokumentumait és a halál körülményeit mérlegelve — nyilatkozik arról, szükséges-e a kórboncolás, vagy annak mellőzésével is elvégezhető-e a hamvasztás. Ha kórboncolására nem kerül sor, a holttest elhamvaszthatóságát a fővárosi és a megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási, illetve kerületi hivatal engedélyezi.
Március 1-je után a tisztiorvos kikerülne az eljárásból, a kórboncolás mellőzésével járó hamvasztást már a háziorvosok engedélyezik, ami a jelenlegi törvények szerint számos kérdést vet fel.
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2020.01.29.
Újabb, felesleges adminisztratív kitérővel bonyolódhat a hozzátartozójukat elvesztő családok helyzete, ha az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) március 1-jéig nem rendezi a hamvasztás szabályainak megváltoztatásával kialakult törvényi bizonytalanságokat. A problémákat a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egy hete jelezte a tárca egészségügyi államtitkárságának, onnan azonban egyelőre semmilyen visszajelzést nem kaptak — tudta meg a 24.hu.
Decemberben egy kormányrendelettel módosították a hamvasztás szabályait. A március 1-jén hatályba lévő intézkedés eredményeként a jövőben nem a kormányhivatal tisztiorvosa, hanem a háziorvos ad engedélyt az elhunytak hamvasztására. A módosítás indoklása szerint a beteget legjobban a háziorvos ismeri, ráadásul a hozzátartozóknak így kisebb adminisztrációs utat kell végigjárniuk a temetés előtt. A boncolás és a hamvasztás kérdését nem lehet külön kezelni: az elhunytat csak akkor lehet elhamvasztani, ha a halál okát már egyértelműen meghatározták, hiszen a test elhamvasztása után már semmilyen utólagos vizsgálatra nincs mód. Ennek bűncselekményeknél van különös jelentősége.
Jelenleg ha valaki otthonában, például súlyos betegség következtében hal meg, a hozzátartozók az orvos után a temetkezési vállalkozót értesítik, aki elszállítja a holttestet. Amennyiben a család nem a koporsós temetést választja, fel kell keresni a tisztiorvost, aki — az elhunyt egészségügyi dokumentumait és a halál körülményeit mérlegelve — nyilatkozik arról, szükséges-e a kórboncolás, vagy annak mellőzésével is elvégezhető-e a hamvasztás. Ha kórboncolására nem kerül sor, a holttest elhamvaszthatóságát a fővárosi és a megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási, illetve kerületi hivatal engedélyezi.
Március 1-je után a tisztiorvos kikerülne az eljárásból, a kórboncolás mellőzésével járó hamvasztást már a háziorvosok engedélyezik, ami a jelenlegi törvények szerint számos kérdést vet fel.
- Mivel az egészségügyi törvényt nem módosították a kormányhatározattal összhangban, előbbi szerint még mindig csak a tisztiorvos adhat engedélyt a hamvasztásra a kórboncolás mellőzésére, így a gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a hozzátartozók a tisztiorvosi dokumentummal visszamennek a háziorvoshoz, aki ezután engedélyezi a hamvasztást. Tehát nemhogy kimarad az engedélyeztetésből a tisztiorvosi szint, hanem egy újabb lépcsőfokkal nehezedik az eljárás. Ugyanakkor, ha a hamvasztóüzem nem ellenőrzi a tisztiorvosi engedélyt, csak a háziorvosi engedélyre hamvaszt, akkor a kormányhivatal megkerülhető.
- A tisztiorvosi kontroll megszüntetése egyszersmint azt is jelentheti, hogy ha a háziorvos nem ismer fel egy balesetet, bűncselekményt, esetleg a betegellátás során szakmai hibát követ el, a holttest elhamvasztásának engedélyezésével minden erre utaló nyom megsemmisülhet. Hogy ez mennyire érvényes felvetés, azt jól mutatja a brit Harold Shipman ámokfutása: a háziorvost 2001-ben 15 ember haláláért ítélték el. Shipman több mint két évtizedes háziorvosi praxisa során legalább 200 embert mérgezett meg, leginkább azért, hogy örökösükként jelentős vagyonra tegyen szert. Bár a halál doktoraként emlegetett Shipman akár százak halálát is okozhatta, többségében éppen a hamvasztások miatt mindössze 15 esetben tudták bizonyítani a bűnösségét.
- A kormányhatározat nem tér ki arra az eshetőségre, ha valaki kórházban hunyt el. A jelenlegi szabályozás szerint a kórboncolás mellőzését az intézmény orvosigazgatója vagy patológus engedélyezheti, ugyanakkor a hamvasztásra nincs jogszabályi utalás. E szerint úgy tűnik, hogy ilyen esetben is be kellene iktatni a háziorvost, ha a hozzátartozók a hamvasztásos temetkezés mellett döntenek...
EGY TÖRTÉNELEMHAMISÍTÓ NÁCI IS VOLT AZ AUSCHWITZ-I MEGEMLÉKEZÉSEN - ORBÁN JELENLÉTÉVEL MEGGYALÁZTA A HOLOKAUSZT 75. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT ESEMÉNYT, SZERENCSÉRE SCHMIDT MÁRIÁT NEM VITTE MAGÁVAL
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.01.29.
Arcpirító, hogy Orbán Viktor minden szó és kritikus megjegyzés nélkül részt vehetett Auschwitzban a haláltábor felszámolásának 75. évfordulóján. Orbán Viktor egyik főideológusa az a Schmidt Mária, aki már évtizedek óta folytat koncepciózus történelemhamisító tevékenysége részeként holokausztrelativizálást és a holokauszt révén antiszemita propagandát. Orbán vállaltan annak a horthysta “keresztény-nemzeti” Magyarországnak a szellemi örököse, amely az auschwitz-i haláltáborba deportálta a vidéki magyarországi zsidóságot, mintegy 435 ezer embert. Orbán ebben soha nem ismerte el a magyar állam felelősségét. A rendszer hivatásos propagandája szerint Magyarország nem tett meg mindent “zsidó polgártársai” megmentése érdekében. A valóság az, hogy Magyarország mindent megtett elpusztításuk érdekében.
A Szabadság-téri náci emlékmű az antiszemita Orbán-rendszer történelemhamisító jelképe. Üzenete az, hogy az ártatlan magyar kereszténység nem tehet semmiről, mert a német náci sas szállta meg a magyar angyalt, és az tehet mindenről. Ez szemenszedett hazugság. A “keresztény Magyarország” nyíltan antiszemita ország volt, fő ideológusai az antiszemita Prohászka Ottokár püspök és a katolikus sajtópápa, Bangha Béla páter voltak. Ez utóbbi penetráns antiszemita könyvét a közelmúltban jelentették meg újra Budapesten. A 70. évfordulós megemlékezések botrányba fulladtak az antiszemita tartalmú Sorsok Háza projekt miatt. Ennek kitalálója, Schmidt Mária már évtizedekkel ezelőtt kísérletet tett az auschwitz-i magyar kiállítás antiszemita átértelmezésére és a tények meghamisítására. Ez a Terror Háza kiállításával sikerült is...
Szerző: Amerikai Népszava
2020.01.29.
A Szabadság-téri náci emlékmű az antiszemita Orbán-rendszer történelemhamisító jelképe. Üzenete az, hogy az ártatlan magyar kereszténység nem tehet semmiről, mert a német náci sas szállta meg a magyar angyalt, és az tehet mindenről. Ez szemenszedett hazugság. A “keresztény Magyarország” nyíltan antiszemita ország volt, fő ideológusai az antiszemita Prohászka Ottokár püspök és a katolikus sajtópápa, Bangha Béla páter voltak. Ez utóbbi penetráns antiszemita könyvét a közelmúltban jelentették meg újra Budapesten. A 70. évfordulós megemlékezések botrányba fulladtak az antiszemita tartalmú Sorsok Háza projekt miatt. Ennek kitalálója, Schmidt Mária már évtizedekkel ezelőtt kísérletet tett az auschwitz-i magyar kiállítás antiszemita átértelmezésére és a tények meghamisítására. Ez a Terror Háza kiállításával sikerült is...
TISZTIFŐORVOS: MEGFONTOLANDÓ A SZÁJMASZK VISELÉSE - A GYENGE FORINTNÁL NAGYOBB KÁRT OKOZHAT A MAGYAR GAZDASÁGBAN A KORONAVÍRUS?
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.01.29.
Az emberi erőforrások minisztere bejelentette: a koronavírussal esetleg fertőzött betegek elkülönítésére a budapesti Szent László kórházat jelölte ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntő ülésén is téma volt a koronavírus.
Sokan legyintgettek az utóbbi egy hétben a koronavírusról terjedő hírek hallatán, mondván: sokszor keltették már a járványokkal kapcsolatban a hisztit. Valahogy úgy tűnik azonban, hogy a mostani esetben sokáig inkább mintha kicsinyítették volna a veszélyeket. Talán ezt a kínai rendszer maga is indokolhatta. Hszi Csin-ping kínai elnök az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójával találkozva az MTI tudósítása szerint kijelentette, Kína le fogja győzni az új koronavírus-járványt.
A SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) vírussal azonos családba tartozó koronavírus (nCoV-2019) influenzához hasonló tüneteket okoz, és súlyos légzőszervi panaszokkal járhat. Az eddig tapasztalatok alapján tüdőgyulladás majdnem minden ötödik betegnél lép fel, a halálozási arány 3 százalék alatti.
Említést tett arról is, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetése, a Politbüro Állandó Bizottsága szombaton, a kínai holdújév első napján rendkívüli ülést tartott, ami - mutatott rá Hszi - önmagában is jelzi, mennyire nagy jelentőséget tulajdonít a helyzetnek a Kínát irányító párt. Kínában egyébként a fertőzöttek száma hétfő estig elérte a 4535-öt, a halálos áldozatok száma pedig 106.
A WHO mindenesetre hétfőn mérsékeltről magas szintűre módosította a tüdőgyulladással járó új koronavírus nemzetközi veszélyességét. Ideiglenesen beszüntette a határátkelést a Kínával szomszédos három orosz régió, az orosz turistairodák pedig leállították a kínai csoportok fogadását – közölték kedden orosz hírügynökségek...
Szerző: Az Én Pénzem
2020.01.29.
Sokan legyintgettek az utóbbi egy hétben a koronavírusról terjedő hírek hallatán, mondván: sokszor keltették már a járványokkal kapcsolatban a hisztit. Valahogy úgy tűnik azonban, hogy a mostani esetben sokáig inkább mintha kicsinyítették volna a veszélyeket. Talán ezt a kínai rendszer maga is indokolhatta. Hszi Csin-ping kínai elnök az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójával találkozva az MTI tudósítása szerint kijelentette, Kína le fogja győzni az új koronavírus-járványt.
A SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) vírussal azonos családba tartozó koronavírus (nCoV-2019) influenzához hasonló tüneteket okoz, és súlyos légzőszervi panaszokkal járhat. Az eddig tapasztalatok alapján tüdőgyulladás majdnem minden ötödik betegnél lép fel, a halálozási arány 3 százalék alatti.
Említést tett arról is, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetése, a Politbüro Állandó Bizottsága szombaton, a kínai holdújév első napján rendkívüli ülést tartott, ami - mutatott rá Hszi - önmagában is jelzi, mennyire nagy jelentőséget tulajdonít a helyzetnek a Kínát irányító párt. Kínában egyébként a fertőzöttek száma hétfő estig elérte a 4535-öt, a halálos áldozatok száma pedig 106.
A WHO mindenesetre hétfőn mérsékeltről magas szintűre módosította a tüdőgyulladással járó új koronavírus nemzetközi veszélyességét. Ideiglenesen beszüntette a határátkelést a Kínával szomszédos három orosz régió, az orosz turistairodák pedig leállították a kínai csoportok fogadását – közölték kedden orosz hírügynökségek...
EGY POKOLI FÉLÉV TÖRTÉNETE
HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.01.29.
Zsuzsanna és családja egy éve költözött Svájcba, ahol egy nap borzasztó hírt kaptak. Története sokkal több, mint leírás arról, milyen tapasztalatokat szerez egy család a svájci gyermekkórházakban.
„2019 legelején költöztünk ki négy gyermekünkkel Svájcba, Zug kantonba. Négyéves kislányunkat júniusban rosszindulatú májdaganattal diagnosztizálták. Ritka fajta, kisgyermekkori betegség, ami az ő esetében egy életmentő műtéttel kezdődött, majd hét hónap folytonos kórházi tartózkodással folytatódott.
Ugyanis a műtétből majdnem három hónap kellett, hogy valamelyest felépüljön, mindeközben rettentő sok és erős kemoterápiás kezelést kapott, plusz két tüdőműtéten is átesett.
Mivel a kemo nem hozta meg a várt hatást, májtranszplantációra volt szükség, aminek a svájci központja Genf. Ott is eltöltöttünk mostanáig körülbelül hat hetet. Azután újabb felépülés és posztkemo következett, ami a mai napig tart.
Röviden summázva ez pokolian nehéz elmúlt fél évünk története. Legnagyobb bánatunkra igazán nagy tapasztalattal bírunk a Zürichi Gyerekkórházzal (Zürich Kinderspital) és a Genfi Gyermekmájközponttal (L’ Hospital des Enfant) kapcsolatosan.
Ennek az időszaknak nagy részét a zürichi kórház onkológiai részlegén töltöttük, de megismertünk három szint sebészetet, két intenzív osztályt és számtalan műtőt az altató orvosaival. Ugyanezt Genfben is. Szóval elég sok osztállyal, orvossal, nővérrel kerültünk kapcsolatba.
Gyors, szervezett, felkészült
Általánosságban elmondható, hogy itt minden gyorsan, szervezetten, jól felkészülten történik. Semmilyen vizsgálatra (CT, MRI, röntgen) nem vártunk 1-2 napnál többet, de sokszor aznapra megszervezték.
Az eredmények is mindig hamar a kezünkben vannak. Az orvosaink nemzetközi orvoscsoporttal együttműködve dolgoznak és mindig tájékoztatnak minket mindenről.
Ez úgy történik, hogy akár napi szinten bejönnek hozzánk, leülünk, beszélgetünk, kérdezünk, válaszolnak. Nyugodtak, ráérnek – vagy legalábbis úgy csinálnak.
Olykor egy fél óra, óra elteltével bocsánatunkat kérve kéredzkednek el tőlünk. Tudják, hogy mi sokat kérdezünk, mindent tudni szeretnénk. Elfogadják és eszerint látnak el információval minket...
Szerző: Határátkelő
2020.01.29.
„2019 legelején költöztünk ki négy gyermekünkkel Svájcba, Zug kantonba. Négyéves kislányunkat júniusban rosszindulatú májdaganattal diagnosztizálták. Ritka fajta, kisgyermekkori betegség, ami az ő esetében egy életmentő műtéttel kezdődött, majd hét hónap folytonos kórházi tartózkodással folytatódott.
Ugyanis a műtétből majdnem három hónap kellett, hogy valamelyest felépüljön, mindeközben rettentő sok és erős kemoterápiás kezelést kapott, plusz két tüdőműtéten is átesett.
Mivel a kemo nem hozta meg a várt hatást, májtranszplantációra volt szükség, aminek a svájci központja Genf. Ott is eltöltöttünk mostanáig körülbelül hat hetet. Azután újabb felépülés és posztkemo következett, ami a mai napig tart.
Röviden summázva ez pokolian nehéz elmúlt fél évünk története. Legnagyobb bánatunkra igazán nagy tapasztalattal bírunk a Zürichi Gyerekkórházzal (Zürich Kinderspital) és a Genfi Gyermekmájközponttal (L’ Hospital des Enfant) kapcsolatosan.
Ennek az időszaknak nagy részét a zürichi kórház onkológiai részlegén töltöttük, de megismertünk három szint sebészetet, két intenzív osztályt és számtalan műtőt az altató orvosaival. Ugyanezt Genfben is. Szóval elég sok osztállyal, orvossal, nővérrel kerültünk kapcsolatba.
Gyors, szervezett, felkészült
Általánosságban elmondható, hogy itt minden gyorsan, szervezetten, jól felkészülten történik. Semmilyen vizsgálatra (CT, MRI, röntgen) nem vártunk 1-2 napnál többet, de sokszor aznapra megszervezték.
Az eredmények is mindig hamar a kezünkben vannak. Az orvosaink nemzetközi orvoscsoporttal együttműködve dolgoznak és mindig tájékoztatnak minket mindenről.
Ez úgy történik, hogy akár napi szinten bejönnek hozzánk, leülünk, beszélgetünk, kérdezünk, válaszolnak. Nyugodtak, ráérnek – vagy legalábbis úgy csinálnak.
Olykor egy fél óra, óra elteltével bocsánatunkat kérve kéredzkednek el tőlünk. Tudják, hogy mi sokat kérdezünk, mindent tudni szeretnénk. Elfogadják és eszerint látnak el információval minket...
TALPALATNYI FÖLD
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: CSILLAG ISTVÁN
2020.01.24.
A rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnöknek, Antall Józsefnek tulajdonítják azt az elhíresült mondást, hogy „alámerülünk és kibekkeljük”. Ez a mindenfajta diktatúra túlélésére javasolható recept azonban azokat az akasztások utáni boldog kádári békeidőket idézi, amikor Kádár megváltoztatta Rákosi mondását: „Aki nincs velünk, az ellenünk van!” Helyette Kádár apánk kijelentette, hogy „aki nincs ellenünk az velünk van!”
Éppen emiatt a kibekkelés csak a puha diktatúrákban lehet eredményes stratégia, mert ezekben elnézik – ha egyébként meg tud élni, mert nincs szem előtt, ezért lehet munkája, nincs értékes lakása, ezért visszahúzódhat oda, nincs más szemet szúró tulajdonsága, ezért futni hagyják –, ha valaki nem lelkesen, ütemesen tapsol, hogy csak minden második május elsejei felvonuláson, akarom mondani, polgári körös, civil fórumos rendezvényen vesz részt. A mai illiberális, keresztyén demokráciában, ahol egyszerűbb a jelszó, mint bármelyik előző diktatúrában volt, mert „aki nincs velünk, az nincs!”, kevés helye van a kibekkelésnek, még kevesebb az alámerülésnek.
A kibekkelés, pontosabban az alámerülés ugyanis helyigényes, de talán még inkább kapcsolatigényes. Ha önként felajánlja eddig szerzett javait – valamilyen újsütetű ősiségi törvény szellemének és betűjének megfelelően – a (Kubatov-) listáról kihúzott személy, ami jól jelzi, hogy ő már nincs, akkor talán meghúzhatja magát Veszprémben, mint Simicska, vagy valahol Zemplénben, mint Spéder, ám az egyszerű, köznapi embereknek aligha van felajánlanivalójuk, amit Orbán elfogadhat. Az alámerüléshez legalább egy talpalatnyi föld kell, ahol a kibekkelés idejére szükséges gödröt megássa az ember, és képes a gödröt rövidesen ellepő keresztyén demokratikus, illiberális szaftból legalább egy nádszálat kidugni az ütemesen szükséges levegővételhez.
Az illiberális, keresztyén demokrácia nem hagy kétséget afelől, hogy a tanári íróasztaltól az óvónői öltözőszekrényekig, a diákok erkölcstan- és katekizmusórájától a szülők által vásárolandó, zöld-fehér vagy fehérvári futballcsapat meccseinek látogatására szolgáló bérletéig, a futballmeccsek javasolt látogatásától, az újszülöttek győztesre kereszteléséig mindenhol jelen van, és kézzelfoghatóvá teszi a fülkeforradalmat megelőző időszakkal való szembenállását. Akinek van talpalatnyi helye a falkagyűléseken, annak adatik, akinek nincs, attól elvetetik. Egyszerű ez, mint a Harry Potter sötét nagyurának országlása és parancsa. Ahogy a sötét nagyurat kifejezetten zavarja egy kölyök szembenállása, az illiberális és keresztyén demokrácia vezérét éppúgy zavarja, hogy tavaly október óta van néhány települése az országnak, ahol nem kell alámerülni, ahol nem kell a kibekkelésre készülni. Régi középkori mondás, hogy „városi levegő szabaddá tesz”. Ez igazolódott tavaly ősz óta hazánkban is, noha ennek a mondásnak az igazsága őszig csak az államhatárt átlépve igazolódott.
Az illiberális, keresztyén demokrácia kibekkelésének Antall József által még nem ismert módja a külföldre menekülés, amikor is az unokák Skype- vagy Viber-unokák lesznek, akikkel az itthon maradt nagyszülő ezeken az átviteltechnikai találmányokon keresztül vesz levegőt, miközben itthon alámerülve már orráig ér az illiberális demokrácia szaftja. Az itthon maradt alámerülő szülők közül sokan hiszik, hogy egyszer viszontlátják majd itthon a külföldön a rendszert kibekkelő rokonaikat, gyerekeiket, de ez éppannyira megalapozott remény, mint amikor a Volt egyszer egy vadnyugat utolsó jelenetében Claudia Cardinale megkérdezi a harmonikást: látlak még egyszer? A válasz egyszerű, határozott és tömör: egyszer...
Szerző: CSILLAG ISTVÁN
2020.01.24.
Éppen emiatt a kibekkelés csak a puha diktatúrákban lehet eredményes stratégia, mert ezekben elnézik – ha egyébként meg tud élni, mert nincs szem előtt, ezért lehet munkája, nincs értékes lakása, ezért visszahúzódhat oda, nincs más szemet szúró tulajdonsága, ezért futni hagyják –, ha valaki nem lelkesen, ütemesen tapsol, hogy csak minden második május elsejei felvonuláson, akarom mondani, polgári körös, civil fórumos rendezvényen vesz részt. A mai illiberális, keresztyén demokráciában, ahol egyszerűbb a jelszó, mint bármelyik előző diktatúrában volt, mert „aki nincs velünk, az nincs!”, kevés helye van a kibekkelésnek, még kevesebb az alámerülésnek.
A kibekkelés, pontosabban az alámerülés ugyanis helyigényes, de talán még inkább kapcsolatigényes. Ha önként felajánlja eddig szerzett javait – valamilyen újsütetű ősiségi törvény szellemének és betűjének megfelelően – a (Kubatov-) listáról kihúzott személy, ami jól jelzi, hogy ő már nincs, akkor talán meghúzhatja magát Veszprémben, mint Simicska, vagy valahol Zemplénben, mint Spéder, ám az egyszerű, köznapi embereknek aligha van felajánlanivalójuk, amit Orbán elfogadhat. Az alámerüléshez legalább egy talpalatnyi föld kell, ahol a kibekkelés idejére szükséges gödröt megássa az ember, és képes a gödröt rövidesen ellepő keresztyén demokratikus, illiberális szaftból legalább egy nádszálat kidugni az ütemesen szükséges levegővételhez.
Az illiberális, keresztyén demokrácia nem hagy kétséget afelől, hogy a tanári íróasztaltól az óvónői öltözőszekrényekig, a diákok erkölcstan- és katekizmusórájától a szülők által vásárolandó, zöld-fehér vagy fehérvári futballcsapat meccseinek látogatására szolgáló bérletéig, a futballmeccsek javasolt látogatásától, az újszülöttek győztesre kereszteléséig mindenhol jelen van, és kézzelfoghatóvá teszi a fülkeforradalmat megelőző időszakkal való szembenállását. Akinek van talpalatnyi helye a falkagyűléseken, annak adatik, akinek nincs, attól elvetetik. Egyszerű ez, mint a Harry Potter sötét nagyurának országlása és parancsa. Ahogy a sötét nagyurat kifejezetten zavarja egy kölyök szembenállása, az illiberális és keresztyén demokrácia vezérét éppúgy zavarja, hogy tavaly október óta van néhány települése az országnak, ahol nem kell alámerülni, ahol nem kell a kibekkelésre készülni. Régi középkori mondás, hogy „városi levegő szabaddá tesz”. Ez igazolódott tavaly ősz óta hazánkban is, noha ennek a mondásnak az igazsága őszig csak az államhatárt átlépve igazolódott.
Az illiberális, keresztyén demokrácia kibekkelésének Antall József által még nem ismert módja a külföldre menekülés, amikor is az unokák Skype- vagy Viber-unokák lesznek, akikkel az itthon maradt nagyszülő ezeken az átviteltechnikai találmányokon keresztül vesz levegőt, miközben itthon alámerülve már orráig ér az illiberális demokrácia szaftja. Az itthon maradt alámerülő szülők közül sokan hiszik, hogy egyszer viszontlátják majd itthon a külföldön a rendszert kibekkelő rokonaikat, gyerekeiket, de ez éppannyira megalapozott remény, mint amikor a Volt egyszer egy vadnyugat utolsó jelenetében Claudia Cardinale megkérdezi a harmonikást: látlak még egyszer? A válasz egyszerű, határozott és tömör: egyszer...
RÁADÁS: BOB, AZ UTCAMACSKA - FILM (2016)
YOUTUBE
Rendező: Roger Spottiswoode
2016.
Egy igaz történet alapján készült film.
Hogyan talált rá a remény egy férfira és
macskájára a nagyváros utcáin...
Amikor James Bowen egy sérült, vörhenyes
szőrű, kóbor macskát talált egy folyosón,
még fogalma sem volt arról, hogy az élete
mennyire meg fog változni. James egyik
napról a másikra élt London utcáin, és
biztosan tudta, hogy amire végképp nincs
szüksége, az egy háziállat.
Mégsem tudott ellenállni a meghökkentően
intelligens kandúrnak, akit befogadott, és
gyorsan el is keresztelt Bobnak. Gondos ápolásának köszönhetően Bob lassan visszanyerte az egészségét, James pedig készült útjára engedni az állatot - úgy hitte, soha többé nem látják viszont egymást. Bobnak azonban más elképzelései voltak.
Ők ketten hamarosan elválaszthatatlanok lettek, s komikus - alkalmanként kockázatos - kalandjaik fokozatosan átalakították az életüket. Így segítettek egymásnak abban, hogy zaklatott múltjuk sebei lassan begyógyulhassanak.
A Bob, az utcamacska megható és felemelő történet, ami megérint mindenkit, aki csak elolvassa.
James Bowen utcai zenész Londonban. 2007 tavaszán talált rá Bobra, a macskára, s azóta is elválaszthatatlanok.
"Londont mindig is jelentős méretű városi macskakolónia jellemezte - ezek az állatok az utcán élnek, maradékokat esznek, és csak idegenek jóindulatában bízhatnak. Öt-hatszáz évvel ezelőtt annyira elszaporodtak bizonyos negyedekben, hogy a Cityben a Gresham Streetet, a Clerkenwell Greent és a Drury Lane-t egyszerűen csak a "macskák utcájának" nevezték. A kóbor macska a nagyváros hordaléka, nap mint nap meg kell küzdenie a túlélésért. Több olyan jószág is van köztük, mint a vörös kandúr: megviselt állatok, akik megjárták a hadak útját. Talán azt érezhette meg, hogy én is nagyon hasonló helyzetben voltam..."
Rendező: Roger Spottiswoode
2016.
Hogyan talált rá a remény egy férfira és
macskájára a nagyváros utcáin...
Amikor James Bowen egy sérült, vörhenyes
szőrű, kóbor macskát talált egy folyosón,
még fogalma sem volt arról, hogy az élete
mennyire meg fog változni. James egyik
napról a másikra élt London utcáin, és
biztosan tudta, hogy amire végképp nincs
szüksége, az egy háziállat.
Mégsem tudott ellenállni a meghökkentően
intelligens kandúrnak, akit befogadott, és
gyorsan el is keresztelt Bobnak. Gondos ápolásának köszönhetően Bob lassan visszanyerte az egészségét, James pedig készült útjára engedni az állatot - úgy hitte, soha többé nem látják viszont egymást. Bobnak azonban más elképzelései voltak.
Ők ketten hamarosan elválaszthatatlanok lettek, s komikus - alkalmanként kockázatos - kalandjaik fokozatosan átalakították az életüket. Így segítettek egymásnak abban, hogy zaklatott múltjuk sebei lassan begyógyulhassanak.
A Bob, az utcamacska megható és felemelő történet, ami megérint mindenkit, aki csak elolvassa.
James Bowen utcai zenész Londonban. 2007 tavaszán talált rá Bobra, a macskára, s azóta is elválaszthatatlanok.
"Londont mindig is jelentős méretű városi macskakolónia jellemezte - ezek az állatok az utcán élnek, maradékokat esznek, és csak idegenek jóindulatában bízhatnak. Öt-hatszáz évvel ezelőtt annyira elszaporodtak bizonyos negyedekben, hogy a Cityben a Gresham Streetet, a Clerkenwell Greent és a Drury Lane-t egyszerűen csak a "macskák utcájának" nevezték. A kóbor macska a nagyváros hordaléka, nap mint nap meg kell küzdenie a túlélésért. Több olyan jószág is van köztük, mint a vörös kandúr: megviselt állatok, akik megjárták a hadak útját. Talán azt érezhette meg, hogy én is nagyon hasonló helyzetben voltam..."
BIRODALMI ERŐKÖZPONTOK – PARTI NAGY LAJOS AZ IRODALMI MUPPET SHOW-RÓL
168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.01.29.
Nemrég jelent meg Félszép címmel a Kossuth-díjas költő, író tárcagyűjteménye, amely az 1994 és 2018 között publikált, kötetben meg nem jelent magán- és közérzeti írásait adja közre. Tárcákat, karcolatokat, „félszép” írásokat, ezért is a cím. Beszélgettünk még fotográfiákról, „melléírásokról” és a hatalom militáns retorikájáról, a vezértől a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójáig. Az író úgy véli, a kultúrharcnak nevezett politikai leszámolás szintet váltott nálunk.
- Decemberben jelent meg Azok a hatvanas, hetvenes évek címmel a három éve elhunyt Szalay Zoltán fotóalbuma. A képeihez ön írt „melléírásokat”. Írói szerepét is mellérendeltnek érezte?
- Nem, de azért a könyv elsősorban Zoltáné, aki nagyszerű fotográfus volt, személyesen is ismertem őt. Lényegében miatta, az ő emlékére vállaltam el a feladatot. Képaláírásoknál ezek többek, innen jött az ötlet, a képmelléírás. Ez elég pontos, hisz némelyik megáll önállóan, némelyik nem. Szeretem az ilyen munkát – műfajok párbeszédét. Nagyszerű, ikonikus fotók, sokuk bemásolódott a személyes emlékeim közé. Munka közben a monitoron belenagyítottam a képekbe: vajon mi rejlik a felszín mögött, a korszak mélyén? Izgalmas játék volt, kicsit mint egy nyomozás, és persze mindenféle emlékeket is felidézett bennem. Minden fotó időutazás, az is, amelyik fél órával ezelőtt készült, hisz a megismételhetetlen pillanatot rögzíti. A láthatóvá tett idő képe számomra mindig költői, hiszen távolról nézhetünk rá a nehéz, fájdalmas dolgokra is. Elemelkedünk tőlük. Ez a líraiság jellemzi Szalay Zoltán képeit is, amelyeket a fekete-fehér tónusok még titokzatosabbá tesznek.
- Ha visszagondol a Kádár-korszak hatvanas-hetvenes éveire, van bármi, amit szívesen visszahozna a jelenbe?
- Sokkal nagyobb volt a szociális és tanügyi biztonság, az egészségügyi ellátás mindenkinek elérhető volt. Ezt visszahoznám. A hozzáférhető olcsó kultúrát is, még akkor is, ha az olcsóság kamu volt: lényegében politikai döntés volt, hogy az állam – ahogy a kenyér árát is – a könyvét is mesterségesen alacsonyan tartotta. Ezt persze nem lehetett sokáig dotálni, ugyanakkor minden államnak, a jelenleginek is kutyakötelessége lenne valamiféle piackiegyenlítő szerepet vállalni, és nem a saját klientúrának kényre-kedvre osztogatni a közpénzt.
- Magán- és közérzeti írásait gyűjtötte össze a szintén nemrég megjelent Félszép című kötetében, amely 1994 és 2018 közötti tárcáiból válogat. Ez is szembenézés a múlttal, leltározás: honnan hová jutottunk.
- Amikor befejeztem a legutóbbi verseskötetemet, a Létbüfét, kérdéssé vált: merre tovább? S noha voltak új terveim, úgy éreztem, meg kéne előbb néznem, milyen is a félszépek terjedelmes szövegegyüttese, hogyan viselkednek az alkalom múltán ezek az alkalmi írások. Szóval mivel is telt 25 évnyi munkaidőm nem kis része, miközben a nagyobb részben megírtam vagy tíz könyvet? A kilencvenes évek eleje óta írok tárcákat, először a Magyar Naplónál, azokból meg is jelent ’93-ban egy kötetnyi, a Se dobok, se trombiták. Utána a Beszélőnek írtam rendszeresen, majd az Ésnek, a Népszabadságnak, a 168 Órának, a Figyelőnek, a Vasárnapi Híreknek. Engem is megdöbbentett a mennyiség: ez egy ötszáz oldalas könyv. S van a gépemben még majdnem ennyi, irodalomról, fotóról, képzőművészetről, ez is megjelenik jövőre. Az egészet képtelenség lett volna egy kötetben kiadni. Volt tehát hol itt, hol ott egy lapfelület, kétezer karaktertől akár tízezerig, és azzal töltöttem ki, amivel akartam, soha senki ebbe bele nem szólt, nem is vállaltam volna, ha nem kapok szabad kezet. Tettem a dolgom a munkám mellett, írtam magánérzetről és közérzetről, amit alig is lehet elválasztani.
- Az egyik 2010-es írásában olvastam: „Azt hiszem, a kulturális, ezen belül az irodalmi intézményrendszerünknek vacak tíz éve lesz. Egyfelől pénzhiány, másfelől az úgynevezett nemzeti projektekre, úgynevezett nemzeti zsebekbe dugdosott orbitális pénzek jellemezik majd.” Nem gondolt arra, hogy közéleti jósdát nyisson?
- Nem kellett ehhez olyan nagy jóstehetség. Ez a könyv arról is szól, hogy ami az országban most van, nem villámcsapás-szerűen alakult ki. Látszott ez már 2010-ben is, az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor. Legfeljebb akkor még sokan nem akartunk hinni a szemünknek, később meg azt hittük, úgyis hamar megbuknak. Azóta két választást is megnyertek a fideszes urak...
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.01.29.
- Decemberben jelent meg Azok a hatvanas, hetvenes évek címmel a három éve elhunyt Szalay Zoltán fotóalbuma. A képeihez ön írt „melléírásokat”. Írói szerepét is mellérendeltnek érezte?
- Nem, de azért a könyv elsősorban Zoltáné, aki nagyszerű fotográfus volt, személyesen is ismertem őt. Lényegében miatta, az ő emlékére vállaltam el a feladatot. Képaláírásoknál ezek többek, innen jött az ötlet, a képmelléírás. Ez elég pontos, hisz némelyik megáll önállóan, némelyik nem. Szeretem az ilyen munkát – műfajok párbeszédét. Nagyszerű, ikonikus fotók, sokuk bemásolódott a személyes emlékeim közé. Munka közben a monitoron belenagyítottam a képekbe: vajon mi rejlik a felszín mögött, a korszak mélyén? Izgalmas játék volt, kicsit mint egy nyomozás, és persze mindenféle emlékeket is felidézett bennem. Minden fotó időutazás, az is, amelyik fél órával ezelőtt készült, hisz a megismételhetetlen pillanatot rögzíti. A láthatóvá tett idő képe számomra mindig költői, hiszen távolról nézhetünk rá a nehéz, fájdalmas dolgokra is. Elemelkedünk tőlük. Ez a líraiság jellemzi Szalay Zoltán képeit is, amelyeket a fekete-fehér tónusok még titokzatosabbá tesznek.
- Ha visszagondol a Kádár-korszak hatvanas-hetvenes éveire, van bármi, amit szívesen visszahozna a jelenbe?
- Sokkal nagyobb volt a szociális és tanügyi biztonság, az egészségügyi ellátás mindenkinek elérhető volt. Ezt visszahoznám. A hozzáférhető olcsó kultúrát is, még akkor is, ha az olcsóság kamu volt: lényegében politikai döntés volt, hogy az állam – ahogy a kenyér árát is – a könyvét is mesterségesen alacsonyan tartotta. Ezt persze nem lehetett sokáig dotálni, ugyanakkor minden államnak, a jelenleginek is kutyakötelessége lenne valamiféle piackiegyenlítő szerepet vállalni, és nem a saját klientúrának kényre-kedvre osztogatni a közpénzt.
- Magán- és közérzeti írásait gyűjtötte össze a szintén nemrég megjelent Félszép című kötetében, amely 1994 és 2018 közötti tárcáiból válogat. Ez is szembenézés a múlttal, leltározás: honnan hová jutottunk.
- Amikor befejeztem a legutóbbi verseskötetemet, a Létbüfét, kérdéssé vált: merre tovább? S noha voltak új terveim, úgy éreztem, meg kéne előbb néznem, milyen is a félszépek terjedelmes szövegegyüttese, hogyan viselkednek az alkalom múltán ezek az alkalmi írások. Szóval mivel is telt 25 évnyi munkaidőm nem kis része, miközben a nagyobb részben megírtam vagy tíz könyvet? A kilencvenes évek eleje óta írok tárcákat, először a Magyar Naplónál, azokból meg is jelent ’93-ban egy kötetnyi, a Se dobok, se trombiták. Utána a Beszélőnek írtam rendszeresen, majd az Ésnek, a Népszabadságnak, a 168 Órának, a Figyelőnek, a Vasárnapi Híreknek. Engem is megdöbbentett a mennyiség: ez egy ötszáz oldalas könyv. S van a gépemben még majdnem ennyi, irodalomról, fotóról, képzőművészetről, ez is megjelenik jövőre. Az egészet képtelenség lett volna egy kötetben kiadni. Volt tehát hol itt, hol ott egy lapfelület, kétezer karaktertől akár tízezerig, és azzal töltöttem ki, amivel akartam, soha senki ebbe bele nem szólt, nem is vállaltam volna, ha nem kapok szabad kezet. Tettem a dolgom a munkám mellett, írtam magánérzetről és közérzetről, amit alig is lehet elválasztani.
- Az egyik 2010-es írásában olvastam: „Azt hiszem, a kulturális, ezen belül az irodalmi intézményrendszerünknek vacak tíz éve lesz. Egyfelől pénzhiány, másfelől az úgynevezett nemzeti projektekre, úgynevezett nemzeti zsebekbe dugdosott orbitális pénzek jellemezik majd.” Nem gondolt arra, hogy közéleti jósdát nyisson?
- Nem kellett ehhez olyan nagy jóstehetség. Ez a könyv arról is szól, hogy ami az országban most van, nem villámcsapás-szerűen alakult ki. Látszott ez már 2010-ben is, az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor. Legfeljebb akkor még sokan nem akartunk hinni a szemünknek, később meg azt hittük, úgyis hamar megbuknak. Azóta két választást is megnyertek a fideszes urak...
LÖVÉSEK A MAGYAR HATÁRON - EZ KIHALLATSZOTT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.01.29.
Magyarországon szinte lehetetlen menedékkérelmet beadni, mint ahogy az is, hogy a hatalom megeméssze az osztrák humort. Nemzetközi lapszemle.
A nemzetközi média részletesen beszámol a tegnapi határincidensről, amelynek során mintegy hatvanan próbáltak illegális módon bejutni magyar területre a szerbiai Horgosnál. A tudósítások kiemelik, hogy magyar részről figyelmeztető lövéseket is leadtak. A Reuters úgy tudja, hogy az erőszakos áttörési kísérletben irakiak, szíriaiak, afgánok és marokkóiak vettek részt. A londoni székhelyű hírügynökség helyzetképe szerint a szerb kormány által működtetett átmeneti szállásokon mintegy hatezer migráns tartózkodik. Az AP amerikai hírügynökség tudósítása kitér arra, hogy az elmúlt években a magyar hatóságok olyan korlátozó menekültjogi szabályokat léptettek életbe, amelyek csaknem teljesen lehetetlenné teszik menedékkérelem benyújtását. Orbán Viktor kormányának politikája – olvasható a francia AFP hírügynökség beszámolójában – visszatérő bírálatokat vált ki az Európai Unió, illetve nemzetközi szervezetek részéről. A dpa német hírügynökség szerint bár a szerb és a horvát határon létesített magyar kerítés miatt a menekültek alternatív útvonalakat keresnek, Magyarország felé sem szűntek meg az átjutási próbálkozások, ugyanis a korábbi évtizedek délszláv háborúi során jelentős embercsempész-infrastruktúra épült ki a térségben.
Narancsautomata
A bécsi Die Presse internetes kiadása ismerteti az APA osztrák hírügynökség terjedelmes beszámolóját arról, hogy Magyarországon nagy hullámokat vert az ORF osztrák köztévé azon műsora, amelyben Peter Klien éles és szatirikus hangon bírálta a magyar közhatalom által teremtett médiaviszonyokat, és amelyet magyar nyelvű felirattal a YouTube-on is hozzáférhetővé tettek. A Die Presse cikkét a videóklip azon részéből való kép illusztrálja, amelyen egy narancsautomata látható. A kísérő szöveg szerint Magyarországon az egyetlen független sajtó a szállodai reggelinél található, és az van ráírva, hogy Press, vagyis nyomja meg. Az APA áttekintése szerint nem csupán a Pestisracok.hu, hanem Kovács Zoltán kormányzati kommunikátor is tett utalást Soros Györgyre az ORF-műsor kapcsán. Erre válaszul a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű nemzetközi újságíró szervezet osztrák szekciójának az elnöke, Rubina Möhring nyilatkozatban utasította vissza az ellenségeskedő, üres vádaskodást, a tényfeltáró újságírást lejáratni próbáló kijelentéseket.
Lengyelország is erősködik
Věra Jourovának, az uniós értékek és az átláthatóság ügyében illetékes európai bizottsági alelnöknek a tegnapi varsói tárgyalásai nem hoztak megoldást az EU és Lengyelország között kibontakozó, egyre mélyebb válságra, amelynek az oka az igazságszolgáltatás reformjának nevezett lengyel jogszabályváltoztatások sorozata. Sem a brüsszeli Bizottság, sem a varsói kormány nem mutatja engedékenység jelét – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása.
A megbeszélések után Jourová azt mondta, nem tapasztalt semmilyen kompromisszumkészséget. Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter, a radikális változtatások egyik erőteljes szorgalmazója megerősítette a Politico szerint, hogy nem lesz visszatérés a bírák kinevezésének a régi modelljéhez, mert az káros volt, és nem töltötte be funkcióját. A régi rendszerben maguk az igazságszolgáltatásban dolgozók ellenőrizték az új bírák kiválasztására jogosult testületet, az új rendszerben viszont a parlament, amelyben a Jog és Igazságosság elnevezésű kormányzó pártnak van többsége. Az Európai Bizottság álláspontja szerint az új rendszer nem garantálja a bírák függetlenségét a politikai nyomásgyakorlástól. A lengyel legfelső bíróság a múlt héten úgy ítélte meg, hogy az új testület által történő bírókinevezés jogellenes. A kormány erre azzal válaszlépéssel élt, hogy törvény fogadtatott el, miszerint büntetendő cselekménynek számít a bírói kinevezési rendszer aláásása és a kormány jogi reformlépéseinek a megkérdőjelezése a bírák részéről. Az Európai Bizottság arra kérte a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságot, hogy rendelje el e törvény alkalmazásának a felfüggesztését. Eközben az Európai Uniótól egyébként teljesen független Európa Tanács – amely az emberi jogok védelmével, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásával foglalkozó összeurópai szervezet – tegnap határozatban bírálta a lengyel igazságszolgáltatási reformot, és úgynevezett monitoring eljárás alá helyezte az országot. Megjegyzem, hogy ilyen vizsgálati eljárást még Magyarországgal szemben sem indítottak, legalábbis hivatalosan nem, amikor évekkel ezelőtt napirenden volt ez a téma. A monitoring eljárás kezdeményezése nem kapta meg a szükséges többséget, bár az Európa Tanácsnak akkor sikerült feltalálnia a fából vaskarikát, és kimondta, hogy figyelemmel kísérik majd a magyar fejleményeket, nem lesz-e később szükség monitoring eljárásra. Ezzel a kitérővel csak azt kívántam érzékeltetni, hogy a lengyel bírókiválasztás ügye a jelek szerint túlmegy az eddigi konfliktustémákon, Varsó és Európa viszálya mindinkább elmérgesedik.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.01.29.
A nemzetközi média részletesen beszámol a tegnapi határincidensről, amelynek során mintegy hatvanan próbáltak illegális módon bejutni magyar területre a szerbiai Horgosnál. A tudósítások kiemelik, hogy magyar részről figyelmeztető lövéseket is leadtak. A Reuters úgy tudja, hogy az erőszakos áttörési kísérletben irakiak, szíriaiak, afgánok és marokkóiak vettek részt. A londoni székhelyű hírügynökség helyzetképe szerint a szerb kormány által működtetett átmeneti szállásokon mintegy hatezer migráns tartózkodik. Az AP amerikai hírügynökség tudósítása kitér arra, hogy az elmúlt években a magyar hatóságok olyan korlátozó menekültjogi szabályokat léptettek életbe, amelyek csaknem teljesen lehetetlenné teszik menedékkérelem benyújtását. Orbán Viktor kormányának politikája – olvasható a francia AFP hírügynökség beszámolójában – visszatérő bírálatokat vált ki az Európai Unió, illetve nemzetközi szervezetek részéről. A dpa német hírügynökség szerint bár a szerb és a horvát határon létesített magyar kerítés miatt a menekültek alternatív útvonalakat keresnek, Magyarország felé sem szűntek meg az átjutási próbálkozások, ugyanis a korábbi évtizedek délszláv háborúi során jelentős embercsempész-infrastruktúra épült ki a térségben.
Narancsautomata
A bécsi Die Presse internetes kiadása ismerteti az APA osztrák hírügynökség terjedelmes beszámolóját arról, hogy Magyarországon nagy hullámokat vert az ORF osztrák köztévé azon műsora, amelyben Peter Klien éles és szatirikus hangon bírálta a magyar közhatalom által teremtett médiaviszonyokat, és amelyet magyar nyelvű felirattal a YouTube-on is hozzáférhetővé tettek. A Die Presse cikkét a videóklip azon részéből való kép illusztrálja, amelyen egy narancsautomata látható. A kísérő szöveg szerint Magyarországon az egyetlen független sajtó a szállodai reggelinél található, és az van ráírva, hogy Press, vagyis nyomja meg. Az APA áttekintése szerint nem csupán a Pestisracok.hu, hanem Kovács Zoltán kormányzati kommunikátor is tett utalást Soros Györgyre az ORF-műsor kapcsán. Erre válaszul a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű nemzetközi újságíró szervezet osztrák szekciójának az elnöke, Rubina Möhring nyilatkozatban utasította vissza az ellenségeskedő, üres vádaskodást, a tényfeltáró újságírást lejáratni próbáló kijelentéseket.
Lengyelország is erősködik
Věra Jourovának, az uniós értékek és az átláthatóság ügyében illetékes európai bizottsági alelnöknek a tegnapi varsói tárgyalásai nem hoztak megoldást az EU és Lengyelország között kibontakozó, egyre mélyebb válságra, amelynek az oka az igazságszolgáltatás reformjának nevezett lengyel jogszabályváltoztatások sorozata. Sem a brüsszeli Bizottság, sem a varsói kormány nem mutatja engedékenység jelét – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása.
A megbeszélések után Jourová azt mondta, nem tapasztalt semmilyen kompromisszumkészséget. Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter, a radikális változtatások egyik erőteljes szorgalmazója megerősítette a Politico szerint, hogy nem lesz visszatérés a bírák kinevezésének a régi modelljéhez, mert az káros volt, és nem töltötte be funkcióját. A régi rendszerben maguk az igazságszolgáltatásban dolgozók ellenőrizték az új bírák kiválasztására jogosult testületet, az új rendszerben viszont a parlament, amelyben a Jog és Igazságosság elnevezésű kormányzó pártnak van többsége. Az Európai Bizottság álláspontja szerint az új rendszer nem garantálja a bírák függetlenségét a politikai nyomásgyakorlástól. A lengyel legfelső bíróság a múlt héten úgy ítélte meg, hogy az új testület által történő bírókinevezés jogellenes. A kormány erre azzal válaszlépéssel élt, hogy törvény fogadtatott el, miszerint büntetendő cselekménynek számít a bírói kinevezési rendszer aláásása és a kormány jogi reformlépéseinek a megkérdőjelezése a bírák részéről. Az Európai Bizottság arra kérte a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságot, hogy rendelje el e törvény alkalmazásának a felfüggesztését. Eközben az Európai Uniótól egyébként teljesen független Európa Tanács – amely az emberi jogok védelmével, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásával foglalkozó összeurópai szervezet – tegnap határozatban bírálta a lengyel igazságszolgáltatási reformot, és úgynevezett monitoring eljárás alá helyezte az országot. Megjegyzem, hogy ilyen vizsgálati eljárást még Magyarországgal szemben sem indítottak, legalábbis hivatalosan nem, amikor évekkel ezelőtt napirenden volt ez a téma. A monitoring eljárás kezdeményezése nem kapta meg a szükséges többséget, bár az Európa Tanácsnak akkor sikerült feltalálnia a fából vaskarikát, és kimondta, hogy figyelemmel kísérik majd a magyar fejleményeket, nem lesz-e később szükség monitoring eljárásra. Ezzel a kitérővel csak azt kívántam érzékeltetni, hogy a lengyel bírókiválasztás ügye a jelek szerint túlmegy az eddigi konfliktustémákon, Varsó és Európa viszálya mindinkább elmérgesedik.
SZABAD SZEMMEL: KÉT NAP MÚLVA BREXIT ÉS MAGYARORSZÁG IS MEGÉRZI MAJD A BRITEK HIÁNYÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.29.
New York Times/Yahoo/Reuters
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.29.
Magyarországnak is számot kell vetnie azzal, hogy a két nap múlva esedékes brit kilépés teljesen felforgatja az erőviszonyokat az EU-n belül, mivel távozik az egyik legnagyobb regionális katonai hatalom, illetve nettó befizető. London volt az Oroszország elleni szankciók egyik legfőbb támogatója, túl azon, hogy szoros kapcsolatokat szorgalmazott az USA-val. Moszkva kapcsán a többi héja, így Svédország, Lengyelország és a 3 balti köztársaság pozíciója meggyengül a magyarokkal, olaszokkal és ciprusiakkal szemben, akik szívesen magasabb szintre emelnék a gazdasági együttműködést az oroszokkal. Hiányozni fog Európának a brit titkosszolgálatok munkája, ezért az unió azon lesz, hogy a biztonság és a védelem területén ne változzon semmi a Londonnal fennálló viszonyban. Viszont Párizs egyedül marad nagyhatalomként a szervezeten belül, és Macron az európai védelmi kapacitás kiépítése mellett van. Az ő helyzete azért is felértékelődik, mert Merkel kifelé tart a politikából. Az elnök reformokat akar, az integráció elmélyítése mellett kardoskodik, ami ellentéthez vezet a keleti tagokkal. Utóbbiak ezen a területen (is) szövetségesüknek tartották az euroszkeptikus Londont. Az új tagok az alacsonyabb áraikkal igyekeznek versenyképesek maradni és nem kívánnak több hatáskört átadni Brüsszelnek. Támogatják a nyugat-balkáni bővítést, amit Macron nemrégiben megtorpedózott. A NATO-t védőbástyának tekintik a Kremllel szemben, a francia államfő viszont agyhalottnak minősítette a védelmi szövetséget. Kelet-nyugati ellentétek várhatóak a következő EU-költségvetés kapcsán is, mert a tehetős államok nem óhajtanak többet beadni a közösbe, a volt szocialista országok viszont ragaszkodnak a támogatások eddigi szintjéhez. Alkupozíciójuk viszont már csak azért is gyengül, mert a kiesik mögülük a legfőbb támasz az euróövezet törekvéseivel szemben.
NZZ
NZZ
Az eurózóna államaival ellentétben Magyarországon és Lengyelországban drágul az élet. Az infláció erőteljesen meglódult és ez elégedetlenséget vált ki az emberek körében. A jegybankok azonban nem kívánnak lépni. A magyaroknál egy év alatt 4 százalékkal mentek fel az árak, még a szlovákok állnak a legjobban a térségben, a maguk 2,8 százalékával. A lengyeleknél ront a helyzeten, hogy a napi szükséglet kielégítésére szolgáló cikkek ára az átlagos rátánál sokkal jobban megugrott. Vonatkozik ez az élelmiszerekre, a fodrászokra, a helyi közlekedésre, valamint az iparosok szolgáltatásaira is. A jelenség részben arra vezethető vissza a Visegrádi Csoportban, hogy a jó gazdasági állapotok, valamint a fokozódó munkaerőhiány miatt igencsak meglódultak a bérek. Magyarországon egy év alatt több mint 10 százalékkal lettek magasabbak a nominális keresetek. De úgy néz ki, hogy az emelkedő jövedelmek csak gerjesztik az inflációt.
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy a britek egyre inkább elvesztik hitüket a demokrácia iránt, hiszen a parlament előbb arra kényszerítette a polgárokat, hogy népszavazáson mondjanak véleményt az uniós tagság fenntartásának vagy megszüntetésének végletekig leegyszerűsített kérdésében, majd a következő 3 és fél év azzal telt el a Westminsterben, hogy végrehajtsák-e az emberek döntését, és ha igen miként. De azért így is meglepő, amit a legfrissebb felmérés hozott ki, hogy ti. a lakosság többsége elégedetlen a jogállammal. Amúgy ez a jelenség a világ legnagyobb demokráciáiban is felbukkan. Ez persze nem okvetlenül jelenti azt, hogy a népek lemondanak a demokratikus értékekről. De jelezheti, hogy elegük van abból, ahogyan a politikai rendszer működik. Ám ez már önmagában véve is aggasztó, mert az ilyen országokban nagyobb támogatottságra számíthatnak a populista kormányok, amelyek megkerülik a jogállami normákat. Lásd Oroszországot, Venezuelát, Belaruszt. Ezt úgyis meg lehet ragadni, hogy az erős elégedetlenség előbb-utóbb politikai instabilitáshoz, korrupcióhoz és társadalmi viszályhoz vezet. Sokak szemében a liberális demokrácia nem képes kezelni a hatalmi ágak megosztásának segítségével az egyre nagyobb kihívásokat, a válságok, a globalizáció következményeit. Ebből azután az lett, hogy fokozódik az érdeklődés az Orbán Viktor által meghirdetett illiberális demokrácia iránt. Ő arra használta fel a kétharmadot, hogy eltörölje a fékeket és ellensúlyokat, meggyengítse a végrehajtó hatalom korlátait, beleértve a szabad sajtót. A mostani helyzetben az is növeli a demokráciára nehezedő nyomást, hogy a közösségi média ráerősít a megosztottságra. Sokkal körülményesebb kompromisszumra jutni, összeegyeztetni az eltérő érdekeket, miközben fenn kell tartani az alapvető szabadság- és emberi jogokat. Túl sok politikus számára sokkal kézenfekvőbb egyszerűbb megoldások hirdetésével megnyerni a híveket, semmint hogy tisztességesen beleállnának a komoly politikai döntések előtti egyeztetésekbe. Boris Johnsonnak is itt kellene kezdenie a munkát, ha helyre akarja állítani a bizalmat a demokrácia iránt.
Politico
Politico
Eredménytelenül zárult a Bizottság jogállamért felelős alelnökének varsói látogatása. Jourová azzal szállt fel a repülőgépre, hogy nem tapasztalt semmi olyasmit a lengyel kormány részéről, ami a kompromisszum irányába mutatna. Így várhatóan csak fokozódik a viszály a két fél között a lengyel bíróságok radikális reformja kapcsán. Annál is inkább, mert a lengyel igazságügyi tárca vezetője úgy nyilatkozott, hogy semmiképpen sem térnek vissza bírák kinevezésének korábbi rendszeréhez, mert szerinte az a modell ártalmas volt és nem működött. Az új szisztémában nem szakmai testület, hanem a PiS ellenőrzése alatt álló törvényhozás szabja meg, melyik bíró léphet feljebb a ranglétrán. Ám Brüsszel szerint ily módon politikai nyomásnak van kitéve a hatalmi ág függetlensége. A lengyel fél ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a most bevezetett gyakorlat más országokban is létezik, pl. a németeknél, ám szakértők szerint nem lehet egy lapon említeni a kettőt. Közben az Európa Tanács megfigyelési eljárás alá helyezte Lengyelországot. A Strasbourgban elfogadott határozat kimondja, hogy a végrehajtó hatalom próbálja ellenőrzése alá vonni a jogrendet, ám ily módon szembemegy a jogállam alapelveivel.
Süddeutsche Zeitung
Süddeutsche Zeitung
A német politikusoknak tanácsos pótórát venniük, mert az alkalomhoz illő szép beszédeket mondtak a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján, csak éppen a Zsidó Világkongresszus egyik új tanulmánya szerint a németek negyede antiszemita nézeteket vall. Azon kívül minden ötödik, 30 évnél fiatalabb német azt sem tudja, mi az az Auschwitz. Szóval, valami nincs rendben. A politika sokáig nem vett tudományt a zsidóellenesség megerősödéséről, de a zsidó közösség tagjai már évek óta szembesülnek a mind nagyobb gyűlölettel. Az nagyon jó, hogy a kormány kemény fellépést ígér, de arra is szükség van, hogy határozottan nemet mondjanak mindazoknak, akik el akarják torzítani a történelmet. És teljesen mindegy, hogy ez esetben jobboldali-populista körökről, vagy nemzeti-soviniszta hatalmakról van-e szó. Berlin természetesen nem szabhat meg semmit Orbán Viktornak, aki igyekszik átírni a múltat, és ugyanez a helyzet lengyel kollégájával, miután ő két éve a zsidókat is felelőssé tette a népirtásért. De azért nem kellene átölelni a magyar politikust, ahogyan azt a CSU tette. Ha pedig komoly a fogadkozás, hogy ti. „Soha többé”, akkor a CDU a thüringiai választási sokk után nem beszélhet arról, hogy összefog az AfD völkisch-rasszista szárnyával. Az egykori lágerlakók szervezetei, pl. Dachauban és Ravensbrückben fellépnek mindazok ellen, akik meg akarják hamisítani az európai történelmet. Ám ezek az erők nem sok támogatást kapnak a német parlamentben, pedig a liberális demokrácia ellenségeivel szemben harcolnak. A jobbratolódás és az antiszemitizmus azonban nem csupán a nagypolitika számára, hanem helyi szinten is össztársadalmi gond. Az rendben, hogy felülvizsgálják a tanterveket, de nem ártana, ha a tanárok, rendőrök, sőt az igazságszolgáltatás dolgozói is továbbképzésben részesülnének. Ezen felül a politikára szintén ráférne egy kis korrepetálás.
FAZ
FAZ
A lap úgy látja, hogy méltó emléket állított a holokauszt áldozatainak Berlinben a Német Történeti Múzeum azzal, hogy bemutatja a magyar származású, akkor 14 éves Sheindi Ehrenwald 1944-ben Magyarországon és Auschwitzban írott titkos naplóját. Merthogy az elsárgult lapok a személyes sorson keresztül hozzák közel a futószalagon végrehajtott tömeggyilkosságot. A tárlatot, amely jövő nyárig tekinthető meg, olyan tárgyak, fényképek egészítik ki, amelyek jobban megértetik a népirtás módszerét, a gettókat, a szállítási útvonalakat, a kiválogatást a rámpán. De akadnak köztük olyanok, amelyek az élet jelének számítottak: pl. az auschwitzi női táborban készült rajzok. A Yad Vashem Intézet kölcsönadta az SS-őrök fotóiból készült „Auschwitz-albumot”. Egyik-másik képen Sheindi Ehrenwald rokonai láthatóak. De a kiállítás kitér az elhúzódó kártérítésre is. Így a tárlóban megtekinthető 1951-ből a Jüdische Allgemeine lap karikatúrája, amely gonosz, „Ki nevet a végén”-társasjátéknak ábrázolja, hogy a kormányok nemigen mozdultak meg, mármint hogy fizessenek az áldozatoknak. Sheidi Ehrenwald, aki Jeruzsálemben él, csak 1998 kapott pénzt egy ilyen alapból. (Ötezer dollárt attól a német cégtől, amelynek hadiüzemében a háború vége felé dolgozott Sziléziában, és amely önkéntes alapon szánta rá magát a jóvátételre – a szerk. megj.)
KÖD A KÖBÖN
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.01.29.
Tegnap reggel még sötéttel, a köd leple alatt megtámadták sokat szenvedett hazánkat. Migráncsok voltak több tízen, mint arról beszámolt a jól tartott és jól irányított sajtó. Két hullámban rohanták le a határt, ami szervezettséget, előre kiterveltséget mutat. – Soros. Ismerjük mi a ködöt. Abban minden megnő, az árnyak elnyúlnak, a fények koszorúban derengenek, minden nedves, minden nehéz, és a hangok oly erősek és tiszták, akárha dolby surround békebeli Videoton hangfalakból kikúszva. Így jöttek a migráncsok miután átrágtak kerítést, és kigombolták mind a sliccüket.
A jól tartott, jól irányított sajtó mutatta a ködöt, felállított félsorompót, embert azonban egyet sem. Kissé később rövidgatyás, pólós migráncsokat, ugyanilyen öltözetű sajtómunkásokat prezentált, érezni lehetett a képen a naptej illatát, hallatszott a strand visítása, ahogyan a gyerekek száguldanak a véget érni soha nem is akaró csúszdán, miközben a migráncsokat mutatták. Kissé még később videó is került, már megint ködös-nyálkás, amelyen ismeretlen pacák voltak láthatók, migráncs csakúgy lehetett mind, mint határ menti könyvelő vagy traktorista, közmunkás akár.
Nyolcvanegy éve Gliwice rádióadóját is ilyen bizonytalan identitású alakok támadták meg, akkor is kész volt a válasz. Most is kapcsolták egyből a komoly férfiakat, biztonságpolitikai tanácsadót (hajdan gátőr Orbánnal), belügyminisztert (egykor rendőr, kidobóember és olajszakértő), meg még egyet, mert a három mesebeli szám. Elemezték a kialakult válsághelyzetet, hogy ők megmondták, előre tudták a tízezreket, ami momentán több tíz, viszont egy sincs sehol. A televízió pedig még azt is megmutatta, ahogy más migráncsok nézik az okostelón a kormány hőstettéről vetített beszámolót...
Szerző: Rezeda
2020.01.29.
A jól tartott, jól irányított sajtó mutatta a ködöt, felállított félsorompót, embert azonban egyet sem. Kissé később rövidgatyás, pólós migráncsokat, ugyanilyen öltözetű sajtómunkásokat prezentált, érezni lehetett a képen a naptej illatát, hallatszott a strand visítása, ahogyan a gyerekek száguldanak a véget érni soha nem is akaró csúszdán, miközben a migráncsokat mutatták. Kissé még később videó is került, már megint ködös-nyálkás, amelyen ismeretlen pacák voltak láthatók, migráncs csakúgy lehetett mind, mint határ menti könyvelő vagy traktorista, közmunkás akár.
Nyolcvanegy éve Gliwice rádióadóját is ilyen bizonytalan identitású alakok támadták meg, akkor is kész volt a válasz. Most is kapcsolták egyből a komoly férfiakat, biztonságpolitikai tanácsadót (hajdan gátőr Orbánnal), belügyminisztert (egykor rendőr, kidobóember és olajszakértő), meg még egyet, mert a három mesebeli szám. Elemezték a kialakult válsághelyzetet, hogy ők megmondták, előre tudták a tízezreket, ami momentán több tíz, viszont egy sincs sehol. A televízió pedig még azt is megmutatta, ahogy más migráncsok nézik az okostelón a kormány hőstettéről vetített beszámolót...
ORBÁNÉK BRÜSSZELLEL FIZETTETNÉK KI A CSALÁDTÁMOGATÁST
24.HU
Szerzők: VITÉZ F. IBOLYA, PETŐ PÉTER
2020.01.29.
A kormány Brüsszelből érkező támogatásokból finanszírozná családpolitikai programját, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a turisztikai területen tartja rajta a szemét – olvasható ki a lapunk birtokába került kormányzati dokumentumból. A decemberi alapverzió az Innovációs és Technológiai Minisztériumban készült, forrásaink szerint az elképzelések folyton változnak, ám a szöveg és az informátorainkkal folytatott beszélgetések kirajzolják, milyen logika alapján költené el a kormány a következő költségvetési ciklusban Magyarországra érkező támogatásokat.
Magyarországnak jóval kevesebb forrás jut a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban, mint a 2014-2020-as időszakban – ennyi mondható jelenleg biztosan, a pontos támogatási összeg ugyanis nem tudható, mivel az EU költségvetését még nem fogadták el, várhatóan február végén szavaznak róla a tagállamok. A Bruxinfo információja szerint a bizottsági javaslat 24, a finn elnökségé pedig 27 százalékkal nyesné meg a magyar felzárkóztatási forrásokat. Durván a negyedével kevesebb támogatást kaphat tehát Magyarország, ami nagyjából 5,7-6,5 milliárd eurós érvágás. A legtöbb uniós forrást menedzselő és
a támogatás felhasználását, a fejlesztéseket koordináló Innovációs és Technológiai Minisztérium előterjesztése mindenesetre összesen 6890 milliárd forinttal kalkulál (amiben már benne van a 15 százalékos önrész is).
A lapunk birtokába került minisztériumi dokumentum még decemberben készült, informátoraink szerint azóta is zajlik a vita a koncepcióról. Az előterjesztésben rögzítik: a pénz zömét a kormány korábbi döntésének megfelelően vállalkozás-, illetve infrastruktúrafejlesztésre szánták, e két cél vinné el a pénz 33, illetve 43 százalékát, a többi 24 százalék pedig „humán beavatkozásokra” jutna...
Szerzők: VITÉZ F. IBOLYA, PETŐ PÉTER
2020.01.29.
Magyarországnak jóval kevesebb forrás jut a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban, mint a 2014-2020-as időszakban – ennyi mondható jelenleg biztosan, a pontos támogatási összeg ugyanis nem tudható, mivel az EU költségvetését még nem fogadták el, várhatóan február végén szavaznak róla a tagállamok. A Bruxinfo információja szerint a bizottsági javaslat 24, a finn elnökségé pedig 27 százalékkal nyesné meg a magyar felzárkóztatási forrásokat. Durván a negyedével kevesebb támogatást kaphat tehát Magyarország, ami nagyjából 5,7-6,5 milliárd eurós érvágás. A legtöbb uniós forrást menedzselő és
a támogatás felhasználását, a fejlesztéseket koordináló Innovációs és Technológiai Minisztérium előterjesztése mindenesetre összesen 6890 milliárd forinttal kalkulál (amiben már benne van a 15 százalékos önrész is).
A lapunk birtokába került minisztériumi dokumentum még decemberben készült, informátoraink szerint azóta is zajlik a vita a koncepcióról. Az előterjesztésben rögzítik: a pénz zömét a kormány korábbi döntésének megfelelően vállalkozás-, illetve infrastruktúrafejlesztésre szánták, e két cél vinné el a pénz 33, illetve 43 százalékát, a többi 24 százalék pedig „humán beavatkozásokra” jutna...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)