ORBÁN HÉTVÉGI STADIONJÁRÓL IS SZÓ VOLT AZ OSZTRÁK KÖZTÉVÉ MAGYAR MÉDIAHELYZETRŐL SZÓLÓ MŰSORÁBAN, AMIT MOST MAGYAR FELIRATTAL IS MEGNÉZHET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2020.01.24.

  16 percen át foglalkoztak a témával a 
  Gute Nacht Österreichben.

  A magyar média helyzete volt az egyik fő 
  témája csütörtökön az osztrák 
  közszolgálati tévé 1-es csatornáján a Gute 
  Nacht Österreich című esti talkshow-ban - 
  vette észre az Átlátszó. A 16 perces 
  blokkban Ferenc Józseftől Heinrich 
  Pecináig is eljutottak, közben szót ejtettek 
  a miniszterelnök sajtóbirodalmáról és 
  hétvégi stadionjáról és felidézték azt is, 
  hogy a Magyar Honvédség kezelésében 
  álló kormánygépekkel "titokban és 
  magáncélból repültek Las Vegasba"...

ITT NÉZHETŐ MEG

TOVÁBBRA IS TITKOLJÁK A FELCSÚTI TAO-ADATOKAT, DE A KISVASÚT TÉNYLEG TOVÁBBMEGY BICSKÉIG

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.01.24.

444: Ilyen nincs: a végrehajtó sajnos nem tudta megnyitni a felcsúti alapítvány számláit tartalmazó pendrive-ot, ezért visszaküldte Felcsútra

A DK már rég megnyerte a pert a felcsúti focialapítvány ellen, így annak már ki kellett volna adnia, hogy mire költötte a támogatásokat. A bíróság végrehajtót is küldött az alapítványhoz, de hiába, az eddigi trükközések után újabb fura akadály jött közbe. Az első végrehajtó 1,5 után összeférhetetlenséget jelentett és visszaadta az ügyet anélkül, hogy megszerzett volna bármilyen adatot, a második végrehajtó pedig most azt állítja, hogy nem tudta megnyitni az adatokat tartalmazó pendrive-ot. Örkény-novella, NER-verzió, 2020.

G7: Már modellezik a felcsúti kisvasút meghosszabbítását Bicskéig, csak éppen nem kisvasút lesz

Tizenegymillió forintért rendelte meg a MÁV a Bicske és a Felcsút Puskás Akadémia állomások közötti „vasútvonal forgalmi illetve erősáramú szimulációs modelljének” elkészítését, valamint ennek eredményeiről egy tanulmányterv összeállítását. Ez elég egyértelműen villamosított vasútvonal tervezésére és kiépítésére utal, vagyis nem a kisvasutat hosszabbítják meg, hanem rendes nagyvasútként fog folytatódni.

Index: Borkai a rendőrségen árulta el, hogy a Fidesz vezetése már egy évvel korábban tudott a szexvideóról

Kubatovék a választás előtt egy évvel úgy vélték, ha a kínos videó nyilvánosságra is kerül az önkormányzati választási kampány során, az nem árthat a Fidesznek. Állítólag Orbán Viktor miniszterelnök is azt gondolta, hogy ez Borkai magánügye, ezért nem engedték el a kezét a kampány előtt. A leleplező videót többször is eladhatták a készítők és megrendelők, de az biztos, hogy egy diósdi férfi tízmillió forintot kapott érte. A pénzt Borkaiék dobták neki össze, az ügyletet Rákosfalvy Zoltán egyik ügyvéd partnere papírozta le. Most pedig beadták a rendőrségre a zsarolóval kötött szerződést.

Hvg.hu: Indonézia és Magyarország ötszázmillió dolláros közös befektetési alapot hoz létre

Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, hogy rengeteg indonéziai biznisz várható a jövőben a tehetséges és szerencsés magyar cégeknek. Az eddigi sikerek: magyar cég dolgozza ki az elektronikus útdíj bevezetését Indonéziában, és a a Fővárosi Vízművek 36 millió dollárért hajtott végre “nagyon komoly víztisztítási beruházásokat”. A jövőbeni lehetőségek: három közkórházat szerelnek fel magyar gyártású onkológiai gyógyászati eszközökkel, és előrehaladott tárgyalások zajlanak három katonai kórház magyar vállalatok általi modernizációjáról is, illetve további hatalmas infrastrukturális beruházások lesznek.

Magyar Hang: Több mint kétmilliárdért kívánhatott boldog karácsonyt a magyar kormány

Nekünk. A mi pénzünkből. Köszönjük. A részletek: A Kantar Média által figyelt sajtótermékekben (tehát még ez sem a teljes lista!) 2019 decemberében a „Boldog Karácsonyt” nyomtatott hirdetés 484 alkalommal jelent meg, listaáron 1,2 milliárd forintért. Nem aprózták el: a Magyar Hírlap december 10., 12., 13.-i számaiban, tehát ugyanabban a lapban háromszor kívántak boldog karácsonyt, a Népszava pedig december 12-én, csütörtökön és másnap, pénteken egyaránt 4-4 teljes újságoldalon hozta a kormány karácsonyi jókívánságát az összesen 20 oldalas lapban. A Kantar Média által figyelt tévécsatornákon 569-szer ment ez a reklám, ami listaáron 960 millió forintos költséget jelent.

ITT OLVASHATÓ

„SOROS VISSZAVÁG ORBÁNNAK” - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.01.24.

Soros György - hírügynökségi beszámolók szerint – egymilliárd dollárt adományoz egyetemeket összekötő hálózat létrehozására. A BBC szerint az üzletember ezzel mintegy visszavág Orbán Viktornak, akit a svájci Davosban tartott beszédében Hszi Csin-ping kínai elnök mellett diktátornak nevezett. Soros élesen bírálta a szerinte végletekig önimádó Donald Trumpot is. A Politico is Trumpról ír, mégpedig arról, hogy az amerikai elnök feltételeket szab a Brexit közben lévő briteknek. Lapszemle.

Soros György - nemzetközi hírügynökségi beszámolók szerint – egymilliárd dollárt adományoz egyetemeket összekötő hálózat létrehozására, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a demokrácia ügyét, képzési támogatásban részesítse az üldöztetésnek kitett közösségeket. A magyar származású amerikai üzletember, aki az általa létrehozott Nyílt Társadalom Alapítvány révén évtizedek óta a világ legismertebb közcélú adakozójának számít, a svájci Davosban e héten zajló, Világgazdasági Fórumnak nevezett tanácskozássorozat helyszínén újságírókkal folytatott beszélgetést tegnap este, és ott tette az egymilliárdos bejelentést. A Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózatának elnevezett új projektet úgy jellemezte, hogy az élete legfontosabb vállalkozása.

Az AP amerikai hírügynökség tudósítása, amely a New York Times honlapjára is felkerült, kitér arra, hogy Soros diktátornak minősítette Hszi Csin-ping kínai elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt egyaránt. Élesen bírálta Donald Trump amerikai elnököt: hamis és a végletekig önimádó embernek nevezte, aki – mint hozzátette – tagadja a klímaváltozás tényét.

A 89 éves Soros György az egyetemi hálózat tervéről azt mondta, hogy még szeretné megélni annak megvalósulását. A hálózat a CEU, tehát a Közép-európai Egyetem, valamint a New York-i Bard College köré szerveződik majd, és szerte a világban keres felsőoktatási intézmény partnereket és támogatókat, személyes, illetve online kapcsolattartás érdekében. A hálózatépítés tartalmi célja – mint fogalmazott - annak erősítése, hogy „ebben az intoleráns világban a diákok kritikusabb szemmel tekintsék a dolgokat”.

A dpa német hírügynökség beszámolója megemlíti, hogy Soros György – saját közlése szerint – az elmúlt három évtizedben több mint 32 milliárd dollárt fordított oktatási, illetve társadalmi célkitűzések támogatására.

Világpolitikai kérdésekről szólva Soros úgy vélekedett, hogy jelenleg a nacionalista tendenciák, valamint a kínai-amerikai hatalmi versengés fejleményei jelentik a legnagyobb veszélyt a békére és a szabadságra nézve. Az előző évet úgy jellemezte, hogy az Egyesült Államok, Kína és a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország továbbra is leendő, illetve tényleges diktátorok markában volt, és tovább növekedett az autoriter vezetők száma...

ITT OLVASHATÓ

MEGVAN AZ ÉVI HATSZÁZ MILLIÁRDOS PLUSZFORRÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYRE

HÍRKLIKK
Szerző:N VADÁSZ ZSUZSA
2020.01.24.

Folyamatos téma a közéletben az egészségügy helyzete. Politikusok, orvosok, szakértők nyilvánulnak meg, tíz- és százmilliárd forintokkal dobálózva. A budapesti szuperkórháztól kezdve, az egészségügyi béremelésig bezáróan, nap mint nap hallhatunk véleményeket a szükséges fejlesztésekről, a bérrendezésről – mindezek finanszírozási igényéről. De mi lehet az igazság? Az egészségüggyel hosszú ideje foglalkozó, „kívülálló” szakembert, Pősze Lajost kérdeztük az ágazat elkövetkező három-négy évben várható forrásigényéről. Pősze már 2010-ben, az Országgyűlés gazdasági bizottságának jobbikos alelnökeként, elsőként nyújtott be javaslatot az egészségügyi dolgozók rendkívüli, jelentős béremeléséről. A kormánypárti többség ezt persze leszavazta.

Folyamatosak a viták a magyar közéletben az egészségügyről, arról, hogyan, milyen feltételekkel lehetne orvosolni az ágazat krónikus betegségeit. A bérszínvonal – és részben az annak folyományaként tapasztalható szakember-elvándorlás – az egyik örökzöld téma, amiről a napokban ismét fellángolt a vita. Ön szerint mennyi lenne az annyi?

A cél – és ebben egyetértek a Magyar Orvosi Kamara által készített és nyilvánosságra hozott koncepcióval –, hogy meg kell duplázni az orvosok és a szakápolók, továbbá a kisegítő személyzet bérét. Hozzáteszem, az is csak arra lesz elegendő, hogy az elvándorlás jelentősen csökkenjen. Arra még nem, hogy az orvosok egy munkahelyen próbálják megkeresni a megélhetőségüket. Számoljunk! Jelenleg ez a bértömeg éves szinten 500 milliárd forint, azaz ehhez kellene ugyanennyi plusz forrás. Megjegyzendő azonban, hogy ennek a pluszpénznek mintegy a fele (azaz 250 milliárd) visszakerül az államhoz a munkáltatót és a munkavállalót terhelő különféle adók és járulékok formájában. Hogy egy példán vezessem ezt le: egy idei egyszeri béremelés esetén, csak 250 milliárdot kellene biztosítani erre az évre, ám persze ez az összeg innentől már a jövőben minden esztendőben megjelenik a költségvetés kiadási sorain. Ha három évet nézünk, akkor 750 milliárd, ha négyet, akkor pedig ezer milliárd tehát a béremelés forrásigénye. Az összeg attól is függ, hogy milyen ütemezésben – egy lépcsőben, több lépcsőben, stb. – hajtják végre az emelést...

ITT OLVASHATÓ

IGAZSÁGOSZTÁS NINCS – INDUL A PARTIZÁN FILMKLUB

MÉRCE
Szerző: SIPOS BALÁZS
2020.01.24.

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapja (január 27.) apropójából a Partizán Filmklub vetítést rendez január 25-én, szombaton, 17:00 órai kezdettel a Baross utcai Patyolat Próbaüzemben. A Soá (Shoah, 1985) rendezője, Claude Lanzmann utolsó jelentősebb alkotása, Az utolsó igaztalan (Le Dernier des injustes, 2013, 210 perc) lesz megtekinthető. A világhírű francia alkotó negyven éven át foglalkozott az európai zsidók meggyilkolása eseménysorának mozgóképes feldolgozásával. Az utolsó igaztalan ennek a kutatásnak a betetőzése.

A holokauszt kiterjedt archívumának műalkotások a sarokkövei. Ezek a művek, noha ritkán szolgáltak vadonatúj adatokkal vagy tényekkel (nem lévén történettudományos munkák), alkották meg a holokausztot mint kultúrtörténeti eseményt, amennyiben újfajta viszonyulási módot kínáltak a múlthoz, addig ismeretlen emlékezés- vagy gyásztechnikára tanítottak bennünket...

ITT OLVASHATÓ

A ROSZATOMMAL ERŐSÖDIK AZ OROSZ JELENLÉT BUDAPESTEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.01.24.

Csurka István is megnyalhatná a tíz ujját: nem tankkal, hanem bankkal jönnek vissza az oroszok, és most már a Roszatom nevű állami atomenergetikai céggel is. Nyílt titok, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) az orosz titkosszolgálat fedőcége, ezért tiltakozik Amerika és a nyugati szövetségesek a Budapestre költözése ellen. A magyar titkosszolgálatok is elismerték, hogy nem tudják garantálni a védelmet a banki munkatársaknak álcázott orosz kémekkel szemben, akik Orbán és Putyin megállapodása alapján diplomáciai mentességet kapnak, mint a nagykövetségeken dolgozó hírszerzők. Esetükben azonban nincsenek betartandó szabályok, szabadon mozoghatnak Budapestről az Európai Unió területén.

Magyarország nemcsak az EU intézményeiben Putyin ötödik hadoszlopa, trójai falova (kinek hogyan tetszik), hanem a modern hidegháború legfontosabb fegyverneme, a titkosszolgálat fizikailag is az EU területére költözik Orbánnak köszönhetően. Az orosz megszállás másik fontos jele, hogy Prágából Budapestre helyezi regionális központját az orosz állami atomenergetikai óriás, a Roszatom, amelyről nem kell mondani, szintén az orosz titkosszolgálat egyik hordozó “rakétája”. A magyar adófizetők előtt ismeretlen, mi történt akkor, amikor Orbán 2014-ben váratlanul, egyik napról a másikra Moszkvába utazott (mint akit Moszkvába rendeltek), ahol Putyin kész tények elé állította, és Orbán önhatalmúlag, minden szakmai egyeztetés, parlamenti jóváhagyás nélkül megegyezett Putyinnal abban, hogy a Paks 2 beruházást irdatlan pénzért a Roszatom végzi...

ITT OLVASHATÓ

KÍNA ÖT NAP ALATT ÉPÍT KÓRHÁZAT A 26 HALÁLOS ÁLDOZATOT SZEDŐ KORONAVÍRUS FERTŐZÖTTJEINEK

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2020.01.24.

A Kínában tomboló koronavírus-fertőzések gócpontjában, Vuhan városában öt nap alatt építenek fel egy ezer férőhelyes kórházat, ahol a fertőzött betegeket ápolják majd. A kórházat egy helyi munkásoknak szánt üdülőközpont építőanyagainak felhasználásával építik, a gépek csütörtök este jelentek meg a helyszínen, pénteken pedig már több mint száz munkás dolgozott a villámépítkezésen. A kórház átadását hétfőre tervezik.

Az eddigi beszámolók alapján Kínában több mint 800 embert fertőzött meg a vírus, a halálos áldozatok száma pedig már 26-ra ugrott, közülük 24-en a közép-kínai Hupej tartományban éltek – egy férfi a Peking közelében található Hopej tartományban, míg egy másik az orosz határhoz közeli Hejlungcsiangban halt bele a fertőzésbe.

A kínai kormány körülbelül 33 millió lakos mozgásterét korlátozta, ebben benne van két nagyváros, a 11 millió lakosú Vuhan és a 7 milliós Huanggang korábban nem látott mértékű karantén alá vonása. A Vuhan városából induló repülőjáratokat határozatlan időre felfüggesztették. Mindezt Kína egyik legforgalmasabb utazási szezonjában, a január 25-i kínai újév előtt.

A vírus Kína határain túl is terjeszkedik: eddig Thaiföldön 5, Dél-Koreában és Japánban 2-2, míg az Egyesült Államokban és Nepálban egy-egy embernél állapították meg az újkeletű fertőzést. Más országokban is vizsgálnak olyanokat, akiknél a vírusra jellemző tünetek jelentkeztek: Ausztráliában legalább 6, míg Nagy-Britanniában 14 embert vizsgáltak ki, és Texasban is feltűnt egy újabb gyanús eset – ezek közül öt brit állampolgár kapott negatív teszteredményt, a többiekére még várni kell...

ITT OLVASHATÓ

„A KORMÁNY IMÁDJA AZ ÉPÍTKEZÉSEKET, MERT ABBÓL LEHET A LEGTÖBBET LOPNI"

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.01.24.

Karácsony Gergely főpolgármester csütörtöki nyilatkozatában kijelentette: minden kompromisszumra kész, hogy a generációkon átívelő népszerűségű Természettudományi Múzeum a fővárosban maradhasson a titokban meghozott kormányhatározattal szemben, amely az „Orczy téri ludovikások” miatt, likvidálná Debrecenbe az intézményt. Bár a főváros szempontjából sokkal praktikusabbnak tűnne, ha a Ludovika költözne Debrecenbe, de ez sajnos nem merült fel eddig.

Még 2012-ben indult meg a Belső-Ferencváros és az Orczy-kert kisajátítása Orbán Viktor nagy álmának, egy kormányutánpótlás kinevelését biztosító egyetem megteremtésének víziójával. Meg is született a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), hétköznapi nevén a „janicsárképző”. Már ekkor felmerült a múzeum eltakarítása, de a felvetést követő erős közfelháborodás láttán, elálltak a további ötleteléstől.

Kezdetekben csak a hosszú évek óta kihasználatlan és impozáns, volt ludovikás épület reorganizációjáról volt szó, de annyira megjött az étvágy és az igény a janicsárképzésre, hogy már az Orczy-kertet, a kapcsolódó épületrészeket (volt Bárka Színház, Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium) is a kisajátítás réme fenyegetett, ami nagy részben – lásd budai Várnegyed esete – be is következett. A gimnázium tervezett lenyúlását azonban akkora közfelháborodás kísérte 2015-ben, hogy ettől – egyelőre – elállt a kormány...

ITT OLVASHATÓ

SEMMI SEM LETT EDDIG AZ EMBERSÉGES LAKHATÁSBÓL, AMIT A FOGYATÉKOSOK SZÁMÁRA ÍGÉRT A KORMÁNY

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2020.01.24.

Egyelőre semmi nem körvonalazódik a kormány terveiből abból az ígéretből, amely szerint 2023 tízezer fogyatékos embernek nyújtanának lakhatást, emberibb, kislakásos körülmények között az eddig létező tömegintézményi férőhelyek helyett.

A TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője, Környei Kristóf azonban arra hívta fel a figyelmet, a már futó projektek alapján a korábban ígért 10 ezer kislakásos férőhelyből eddig csupán mindössze 300 jött létre a kormányzati tervek alapján.

A TASZ projektje által készített részletes, és most publikált elemzés azt is feltárja, a kormány még 2011-ben készített átfogó stratégiát a fogyatékkal élő emberek szociális ellátórendszerének reformjára, eszerint 2041-ig kellene 101 intézményt és összesen 12 ezer férőhelyet kitagolni a rendszerből. 2012 és 2016 között összesen viszont csupán 672 tömeges, intézményes férőhely szűnt meg, 6 intézményből, ez az összes érintettnek csupán körülbelül 3%-a volt.

Az eredmények tükrében a startégia 2017-ben módosult, ekkor a határévet 2036-re hozták előre, a szociális- és családügyi államtitkár pedig ekkor arról beszélt, 2023-ig tízezer, intézetben fogyatékkal élő ember „kapna esélyt az önálló- és teljesebb életre.” Ráadásul az azóta a kormányból kikerült Czibere Károly által vezetett államtitkárság ekkor az EU felé is vállalta a tízezres létszámot és 2023-as évet.

Csakúgy tehát, mint 2012 és 2016 között, a megváltozott szociális államtitkársági startégia eredményei is ugyanúgy rendkívül szerények maradtak.

A TASZ most kiadott nyilatkozatában Környei hangsúlyozta:

„A fogyatékos embereknek legfőképpen ahhoz lenne joguk, hogy a közösség teljes jogú tagjaként éljenek, és ne a világ szeme elől eldugva várják az idő múlását. Kiszolgáltatottságukat növeli, hogy sokan közülük nem ismerik a ‘kinti’ életet, azt gondolják, hogy normális az a sokszor elhanyagoló, bántalmazó légkör, amiben élnek.”

Ehhez hozzátették, a jelenlegi, elavult intézeti, tömeges lakhatást biztosító struktúra azért is rossz, mert súlyos munkaerőhiánnyal is küzd az ágazat, „a fizikailag és lelkileg túlterhelt dolgozók nem tudják ennyi ember személyes igényeit, vágyait figyelembe venni”, ráadásul az intézmények fizikai állapota, felkészültsége sem teszi őket alkalmassá a bentlakók megfelelő kezelésére...

ITT OLVASHATÓ

BORZASZTÓ NEHÉZSÉGEKKEL NÉZNEK SZEMBE A MAGYAR FIATALOK, ÉS ERRŐL A KORMÁNY IS TEHET

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.01.24.

Egyre több magyar fiatalnak lett munkája a világgazdasági válság után, amiben döntő szerepet játszott a gazdasági fellendülés. Azonban a tankötelezettségi korhatár csökkentése és a szakképzési reform érdemben negatív hatást gyakorolt a fiatalok helyzetére. Ráadásul a közfoglalkoztatás is rossz hatással van a fiatalok munkavállalási lehetőségeire hosszú távon. Akik nem dolgoznak Magyarországon vagy kedvezőtlen helyzetben vannak, könnyen a külföldi munkavállalást választhatják. A friss Munkaerőpiaci Tükör tanulmánykötet segítségével mutatjuk be a fiatalok munkavállalási lehetőségeit.

Segített a fellendülés

A fiatalok foglalkoztatása és munkanélkülisége nagyrészt kedvezően alakult az elmúlt években, míg az iskolázottsági mutatók inkább romlottak, különösen az Európai Unióban megfigyelt trendekhez képest, derült ki a friss Munkaerőpiaci Tükör 2018 című tanulmánykötetből.

A 15–29 évesek foglalkoztatási rátája a válság idején nagymértékben csökkent: mélyen az uniós átlag alatt, a visegrádi országok között a legalacsonyabb volt. Az elmúlt években megfigyelt gyors növekedéssel 2016-ra ez a lemaradás lényegében eltűnt. Ezek a tendenciák mindkét nemre jellemzők, de a férfiak esetében a válság alatti csökkenés és az azt követő emelkedés is erőteljesebb volt, állapítja meg tanulmányában Csillag Márton, Scharle Ágota, Molnár Tamás és Tóth Endre. Ebben a kínálati oldali változások is szerepet játszhattak: erre utal, hogy a 2012 utáni emelkedés gyorsabb volt, mint a 30–34 évesek csoportjában. A munkanélküliség is követte a gazdasági ciklus alakulását, azaz a válság előtt lassan nőtt, a válság idején megugrott, majd a fellendülés során gyorsan csökkent. A visegrádi országok (és az uniós átlag) között itt nem látunk nagy különbségeket, kivéve a cseh adatot, amely valamelyest kedvezőbben alakult, mint a régió többi országában...

ITT OLVASHATÓ

FORINT: CSAK LEFELE VEZET AZ ÚT - AZ INFLÁCIÓ ÉS AZ ÁRFOLYAM EGYÜTT NYIRBÁLJA A MAGYAROK PÉNZÉT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.01.24.

Miközben a forint újabb történelmi mélypontjára esett, a cseh korona hétéves csúcsát érte el. A régióban a legrosszabbul teljesítő deviza a forint, ami aligha véletlen. A magyarok egyre gyengébb fizetőeszközük mellett a megugró inflációt is megszenvedhetik.

Tegnap elérte a 337,57 forintos árfolyamot az euró a nemzetközi devizapiacokon, ezzel megdöntve a tavaly október végi 337,26 forintos csúcsot. A piacot valójában nem érte meglepetésként a magyar deviza újabb gyengülése. Mint akkor mi is megírtuk, például Horváth István, a Sberbank szakértője már szeptemberben kifejtette: több éves távlatban lassú gyengülésre számít, az euró akár 340-350 forintot is érhet majd. Most a Portfólió hivatkozott a Société Generale elemzőjére, aki idén a 350 forintos jegyzést is elképzelhetőnek tartja.

A forint árfolyama hosszú ideje lényegében folyamatosan morzsolódik le. Ez nagyon jól látszik a nemrégiben a pénzváltók és a bankok ajánlott árfolyamait összehasonlító cikkünkben levő grafikonon. A mostani esést a szakértők elsősorban az MNB laza monetáris politikájával, az alacsonyan tartott kamatokkal magyarázzák. Ezen még az is csak átmenetileg tudott változtatni, hogy a jegybank a hétfői devizaswap tenderen egyetlen ajánlatot sem fogadott el, pedig akkor rövid időre valóban hozott egy kis erősödést.

Összességében január 1-je óta tegnap estig a forint 2,1 százalékot esett, most is ellentétes utat járva be, mint a térség többi devizája. Az idén eddig ugyanis a cseh korona majdnem egy teljes százalékot erősödött, hétéves csúcsot állítva be. A többi deviza árfolyama alig változott: a lengyel zloty 0,3 százalékkal, a román lei pedig 0,09 százalékkal drágább, mint év elején, míg a horvát Kuna 0,06 százalékkal, lényegében jelentéktelen mértékben gyengült...

ITT OLVASHATÓ

AMIKOR MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLNAK BELE AZ ÉLETEDBE

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.01.24.

Miért így csinálod, miért nem úgy? Miért oda mentél dolgozni, milyen körülmények között laksz és egyáltalán: mikor jössz már haza? Ezek a kérdések sok határátkelő számára ismerősek lehetnek. Vannak-e jó válaszok?

A kérdéseket persze nem csak a határátkelők, hanem az otthon élők is sokszor megkapják, ám a külföldi magyaroknak annyiban talán más a helyzetük, hogy az otthon maradottak sokszor nincsenek teljesen tisztában a körülményekkel, szigorú véleményük ennek ellenére van.

Legutóbbi beszélgetésünk előtt a Los Angelesben élő Tamás vetette fel a témát, akinek elsősorban kiköltözése elején volt olyan tapasztalata, hogy „mindig voltak olyanok, akik nagyon finoman, óvatosan, de megpróbálták megmondani”, hogy mit kellene csinálnia.

Persze ezzel ő sem volt egyedül, sokan tapasztalták és tapasztalják meg. „Méghozzá úgy, hogy szinte semmit nem tudnak a helyzetedről, ami teljesen egyedi és nem lehet úgy kezelni, mint egy más szituációt. Emiatt konfliktusba kerülsz az emberekkel, ami kellemetlen tud lenni” – vélte Tamás.

Akadnak problémák a már kint élőktől kapott tanácsokkal is, melyek sokszor nem arra szolgálnak Tamás szerint, hogy segítsék az új életed beindulását, sokszor inkább „a víz alatt akarnak még tartani”.

Tamás stratégiája az, hogy ha megoldható, akkor egyszerűen nem beszél pénzről: „Egyébként is érdemes az embereket arra kondicionálni, hogy tulajdonképpen nincs semmi köze ahhoz, hogy én mennyit keresek.”

...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/4. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.01.24.

Kovács Zoltán: Minek ez?

Talán helyesebb volna tévékritikát írni a főpolgármester kedd esti, köztelevíziós interjújáról, de hát amit láttunk, az legföljebb annyiban volt interjú, hogy a stúdióban két ember ült egymással szemben, és beszéltek. A riporternek előre összeírt kérdései voltak, ami lehet akár hasznos is, de az már nem jó, hogy ha a fene fenét eszik is, kegyetlenül felolvassa az összeset, akár beleillik a beszélgetés folyamába, akár nem. Az interjú alapfeltétele mégiscsak az, hogy van egy érdeklődő ember (ez a riporter), és van egy másik, amelyikre kíváncsi, mert annak ismeretei, információi és az újabb szóhasználat szerint úgynevezett víziói vannak (ő lenne az alany), és ezeket szeretné megismerni a riporter. Ha bármelyik elem hiányzik, nem lesz interjú. Mint ahogy most sem lett, és ez szomorú. Ezek a fiatal emberek, mint a műsorvezető, Mészáros Kata, úgy gondolják, hogy amit ők művelnek, vagy velük műveltetnek, az az újságírás. Az a televíziózás. Ez azonban még akkor sem az, ha Mészáros Kata szilárdan meg van győződve arról, hogy amit csinál, az komoly szakmai teljesítmény.

Ahogy látom, a szerkesztők ezen az esten azzal a szándékkal küldték harci ketrecbe a riportert, hogy nyírja ki Karácsonyt, ha törik, ha szakad. A riporter fel is vette a boxert, csak hát ilyen újságírói feladat nem létezik. Ha egy műsorvezető riporter nem azzal a szándékkal ül le vendégével, hogy a lehető legtöbb információt húzza ki belőle, hanem hogy járassa le, akkor abból az lesz, amit kedd este láthattunk. A riporter nem attól kemény, hogy hülye kérdéseket mer föltenni az alanynak, hanem hogyha olyan információkat és tényeket szed ki belőle, amelyeket az nem akart elmondani...

Bócz Endre: Visszapillantás

Csillag István: Talpalatnyi föld

Gadó Gábor: Nem romantikus hely

Váncsa István: Körletrend

Tóth-Czifra András: A lehetőségek művészete

Január 15-én Vlagyimir Putyin megtartotta éves beszámolóját az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlése, azaz a közvetlenül választott Állami Dumából és a főként a régiókat képviselő Föderációs Tanácsból álló parlament előtt. A beszéd úgy indult, mint általában: Putyin a gazdaság állapotáról, a következő évekre tervezett szociális programokról beszélt, nem fukarkodva a részletes statisztikai adatokkal (Putyin nyilvános szerepléseinek évek óta lényeges eleme az elnök memóriájának csillogtatása). A hallgatóság egy része eközben szokás szerint csak színlelte az érdeklődést: az első sorban helyet foglaló Dmitrij Medvegyev miniszterelnök talán el is bóbiskolt. Nem kellett azonban sok időnek eltelnie, hogy mindenki felriadjon a teremben. Putyin ugyanis az orosz közjogi rendszer olyan gyökeres átalakítására tett javaslatot, amely alapjaiban változtathatja meg az oroszországi politika működését. De nem biztos, hogy meg is fogja. És a cél valószínűleg éppen ez a bizonytalanság...

Turbucz Péter: A bebörtönzött színházigazgató
Palágyi Lajos

Kardos András: Szembesülés és katarzis

Ungváry Krisztián: A nemzeti büszkeségről és a történelmi tényekről

Benedek Szabolcs: Három póló
Vámos Miklós 70 éves

Odze György: A Palota

Kuszálik Péter: Berta aggályai

Molnár Erzsébet: Hóesésben

Deák Dániel: Bálvány

Két köszönőlevél

Révész Béla szíves közreműködésével jutott birtokunkba az OSZ kézirattárában elfekvő levél, amit Rákosi Mátyásnak írt 59. születésnapjára Péter Gábor. Ritkán olvasható nyálas, hízelgő, szervilis szöveg. Hogy nem egyedi, annak érzékeltetésére közöljük a bírói kar huszonnégy tekintélyes tagjának tavaly ősszel Handó Tündéhez írt levelét, voltaképpen minden kommentár nélkül.

V I S S Z H A N G

Halmai Gábor: Viszonválasz
Neoliberalizmus – ok, nem bűnbak

Simonovits András: Áttűnés?

Rubicsek Sándor: Kiegészítések

P Á R A T L A N

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

pá-ti-: LÉ(T)KÉRDÉS

(avar): MÉGIS KINEK A BÉKÉJE?

Bakos András: MINDENKI PIRONKODIK

-hágé-: SZAVAZÁS

jos: VÁGJÁK A CENTIT

Lévai Júlia: MEGNYUGTATÓ

-y -n: BIBLIAI

A. G. úr: (KLAST)ROM

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/4. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.01.24.

I N T E R J Ú

Fóti Tamás: A pénz fütyül ademokráciára

Beszélgetés Stephen Holmesszal, a New York University professzorával

F E U I L L E T O N

Halász László: Csodagyerektőlcsodafelnőttig

K R I T I K A

Csehy Zoltán: Vaktérképek Firenzéje

Gergely Ágnes: Még egyszer Firenzébe. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2019, 56 oldal, 2800 Ft

Harminchárom vers: mágikus szám, egyes számítások szerint Dávid ennyi évig uralkodott Jeruzsálemben, a Genezisben állítólag harmincháromszor említik az Urat, ez Krisztus megfeszítésének éve, a dantei háromosztatú kozmoszleírás költői mértékegysége. Gergely Ágnes dantei száma az infernális földi világ költői térképészetére látszik utalni. Első versem című szövege egy tizenkét éves kori, kegyetlen strófával indul, mely a traumaköltészet tartományait nyitja meg: a puskatussal fejbe vágott férfi képe meghatározó allegóriává növi ki magát („minden férfit hozzá mérek / minden folyót a vérhez”): a legkisebb jel is ehhez az ősélményhez viszonyítva telítődik jelentéssel. Nincs mesevilág vagy gyermeki idill, csak a létkörnyezet „kiütései”, ahogy az agresszió puskatusa le-lesújt, s ahogy a „kifosztásban” megmaradt én, a túlélő emlékezni képes, illetve ahogy kénytelen gondoskodni mások emlékeiről is...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Csepeli György: Ex libris

Forgács D. Péter: A bürokrácia szociológiája
Christopher R. Browning: Átlagemberek
Veszprémy László Bernát: Gyilkos irodák
Müller Rolf, Takács Tibor, Tulipán Éva (szerk.): Terror, 1918-19

Isztray Simon: Don Quijote szót kér

Albert Camus: Előadások és be­szé­dek. Üzenet a száműzött ma­gyar íróknak 1937–1958. For­dí­tot­ta Kamocsay Ildikó. Jelenkor Ki­adó, Budapest, 2019, 372 oldal, 3699 Ft

Miben hitt Camus, aki elutasította a marxizmus történelembe vetett hitét, kritikával illette a forradalom mint megváltás eszméjét, és nem álltatta magát a világ kegyetlen valóságát illetően? „Egyesek egy nemzetbe, mások meg egy emberbe vetik reményüket. Én viszont azt hiszem, hogy magányos emberek milliói ébresztik, éltetik, s tartják fenn ezt a reményt, akiknek a tettei folytonosan nemet mondanak a határokra…, hogy futólag felragyogtassák a mindig fenyegetett igazságot, melyet ki-ki a maga szenvedéseiből és örömeiből alkot meg, mindenki számára.”

Tamás Ábel: Für das Leben

Molnár Gábor Tamás: Visszacsatolások. Irodalomértelmezés és reflexivitás. Új Alföld Könyvek 002. Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2019, 322 oldal, 2000 Ft

De mégis, miért vetemedik egy kortárs irodalomtudós arra, hogy legújabb könyvének néhány lapján egy politikus textuális abúzusát elemezze? Milyen kérdések vezetnek idáig, és milyen horizontok libegnek innen elénk?

A kontextus: az irodalomértelmezés ősi kérdése. MGT könyve arról szól, hogy a mostanság felvetődött (vagy újra aktuálissá vált) számos, az irodalomértelmezést érő kritika fényében egyfelől hogyan lehet visszatekinteni az irodalomértelmezésről szóló elméleti hagyományra (aka az irodalmi hermeneutika történetére), másfelől hogyan lehet friss életet lehelni az irodalmi interpretáció gyakorlatába?

Hanzelik Gábor: Szokatlan szempontok
Władysław Panas: A ragyogás könyve. A kabbala Bruno Schulz prózájában. Fordította Pálfalvi Lajos és Vas Viktória. Typotex Kiadó, Budapest, 2019, 248 oldal. 3500 Ft

Panas Bruno Schulz soha meg nem írt regényével foglalkozik, de ad egy kis időt, hogy kiderüljön, valójában tényleg a Messiás lesz a tanulmány tétje, és nem a Fahajas boltok vagy a Szanatórium a Homokórához szokatlan elemzése. Szokatlan elemzésről beszélünk, mert Panas Schulz életművét nem mint rigorózus értelemben vett irodalmi, kulturális vagy társadalmi jelenséget értelmezi, hanem mint kvázi kabbalista misztikát. Az egyébként nem sok értelmet hordozó kvázi használata itt legalább jogos, mert a szöveg egésze nem tesz ennyire sarkalatos állítást a lengyel származású zsidó szerzőről, de valamennyire mégis megragadja, hogy Panas milyen szempontokat érvényesít a szövegek és rajzok vizsgálatánál...

Károlyi Csaba: Az 1441-es kisbolygó

Az ÉS könyve januárban – Láng Zsolt: Bolyai. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 457 oldal, 4499 Ft

A regénynek tárgya, de nem témája Bolyai János élettörténete. A Bolyai leginkább arról szól, hogyan volna lehetséges (ha lehetséges volna) a Világtan, azaz inkább: hogyan volna elképzelhető a Világtan elveinek átfordítása a Regényesztétikába. Mégpedig úgy, hogy a privát élettől a csillagokig befogjuk az egészet. („Csillagporból vagyunk” – így szól az utolsó mondat a 457. oldalon.)

„A valóságon túli térből látszik igazán, hogy a nemlét is lét. És akkor kit érdekel a halál?” (238.) Ezzel foglalkoznak ennek a hihetetlenül gazdag, sűrű szövésű regénynek a legborzongatóbb mondatai. Az utolsó oldalak fantasztikus beszéde! És János nagy dilemmái. („Ha pusztán azt tekintjük igaznak, ami létezik, mit kezdjünk a nullával? (...) Ha édesapám nem létezik, hogyan van itt mégis?” – 300.) Hát, ennyi.

János persze meghal, Éva ellenben azt kéri a végén: „Ne legyen halál”. Minden attól függ, milyen térben gondolkodunk. A paprikás krumpli (189., 450.) ugyanúgy fontos, mint a csillagpor.

Nagyon világos és mégis nagyon titokzatos regény a Bolyai. Jó benne ellakni, nézelődni...

Csengery Kristóf: Tükröződések

(Beatrice Rana: Ravel, Stravinsky. Warner Classics)

A régiekhez méltó mai legkiválóbbak ligájában játszik Beatrice Rana is, aki 1993-ban született, és kilencévesen már Bach f-moll zongoraversenyét szólaltatta meg a nyilvánosság előtt. Magyarországon még nem járt, két első lemeze közül a Chopin-prelűdöket tartalmazó debütáló CD (2012) és a Schumann–Ravel–Bartók-műsorú második (2013) engem elkerült, a Prokofjev 2. és Csajkovszkij 1. zongoraversenyét tartalmazó harmadik korongot (2016) megismerve azonban nem volt kétséges számomra, hogy rendkívüli művészről van szó, s ezt az érzésemet erősítette meg a művésznő Goldberg-variációk-felvétele is (2017), amely bátran odaállítható a mű összes eddigi jelentős tolmácsolása mellé...

Sinkó István: Szikár groteszk
(Király Gábor kiállítása a Godot Galériában 2020. február 1-ig látható.)

kiállítás szociográfiai leletként tárja fel e táj lakóinak mindennapjait, az ólnál, a kertben történt egyszerű eseményeket, a nőket – vagy annak látszó lényeket – és férfiakat – elvadult arcú személyeket. Az anyag és tárgy szerves egységbe olvad, már szinte a durva vászon kerül a kép középpontjába, a ráfestett alakok staffázsokká válnak Király ecsetje alatt...

György Péter: Üres képek

(Szabó Dezső: Üres képek, Vintage, megtekinthető február 28-ig.)

Az ebben a kontextusban kiállítható művek mérete – ritka kivételektől eltekintve – éppúgy szabályozott, mint azok tematikája, az alkotók művészetről, a művész szerepéről való nézetei. Kiváló művészek, a szó széles értelmében vett konceptuális alkotók, mindannyian perfekcionisták, akik jobbára tudomást sem vesznek arról – Szabó Dezső konzekvens munkásságát nem feledve –, hogy a digitális fotográfia új kontextusai beláthatatlan mértékben változtatták meg a reprodukálható képek halmazát, azok használati módját, számos, eddig nem ismert etikai/esztétikai kérdést teremtvén azzal, hogy most aztán tényleg bárki híres és hírhedt, alkotó és áldozat lehet egyszerre, a szerepek közti távolságok megszűntek, megváltozott a belépési küszöbök szabályrendszere...

Báron György: Sporthambi

(Nino bárkája. Magyar tévéfilm. Rendező: Miklauzic Bence.)

A színészek láthatóan lubickolnak a szerepükben, a film pehelysúlya nem kis mértékben az ő vállukon nyugszik. Kellemes meglepetés a Tourette-szindrómás szépség szerepében Gera Marina, aki meggyőzőbb, hitelesebb, mint volt az Örök tél magyarított Zsivágó-históriájában. A Nino bárkája igazi ásza mellette az érző szívű marha vendéglőst megformáló Znamenák István: nagy alakítás egy kicsi, szerény filmben...

Papp Lídia: Győri édes

(Sylvester Lévay–Michael Kunze: Elisabeth, Győri Nemzeti Színház)

Persze egy musical esetében nem kellene pluszpontként kiemelni, hogy a színészek mind profin tudnak énekelni, ahogy azt sem, ha a színház nézőterének csaknem minden pontjáról nyaknyújtogatás nélkül látjuk a színpadképet. Magyar viszonylatban azonban kuriózumnak számít, és úgy látszik, Győrbe kell menni, hogy mindkettő egyszerre teljesüljön...

Molnár Zsófia: Aranykalitka

(Lót – Szodomában kövérebb a fű, Örkény Színház, január 9.)

Menni vagy maradni? Megvendégelni az idegent, vagy kiszolgáltatni? Belesimulni a rendszerbe vagy sem? Elfogadni a helyzetet, vagy lázadni ellene? Hűség, hit, remény, szeretet? Minden szájból kemény mondatok hangzanak el többek közt ezekről – Térey alaposan átgondolta és kihegyezte a témát, amellyel Kovalik évekkel ezelőtt megkínálta (Ari-Nagy Barbara dramaturg és Nádasdy Ádám irodalmi konzultáns pedig posztumusz finom kézzel, tisztelettel dolgozott az írott anyagon)...

Fáy Miklós: Körömcipő

(Gautier Capuçon és Yuja Wang hangversenye – Zeneakadémia, január 16.)

Amúgy nincs semmi baj, vagy legalábbis, ami Yuja Wangot illeti, vele tényleg nincs baj, peregnek a hangok, játssza, amit kell, aztán kibotorkál az őrülten magas sarkú cipőben, visszabotorkál. Akkor már nagyobb a gond a szintén világsztár minősítésű Gautier Capuçonnal, aki hamis, és egyre hamisabb. A Franck A-dúr szonáta második tétele után még Wang is leüt egy-két hangot, mintha jelezni akarná, hogy hangolásra szorul a cselló, de Capuçon nem hangol, inkább nyekeregtet...

Grecsó Krisztián: Like a Child

(Like a Child, Lévai Balázs filmje, M2)

A Like a Child a lehetetlenre vállalkozik, nem akar bálványt építeni, nem akarja isteníteni azt az embert, akit úgy vesztettek el kollégái, szerettei, rajongói, hogy nem tudnak rá máshogy emlékezni. Szánt szándékkal mítoszt rombolni, az értelmetlen halál árnyékban, veszélyes üzem, pátosz nélkül szólni olyasmiről, amit anélkül még annyira sem lehet elviselni, mint azzal, nos, szép rendezői kihívás...

Rákai Zsuzsanna: Demitizálás

(Benjamin Beilman, Marek Janowski, Budapesti Fesztiválzenekar – Művészetek Palotája, 2020. január 20.)

Noha a darab recepciójától jószerével elválaszthatatlanná vált a komponista egy levele, amelyben a zeneszerző az alkotói folyamat alatt átélt pszichés küzdelmeit vetíti rá a szimfóniára, (…) Janowskit a jelek szerint kevéssé foglalkoztatta ennek a biográfiai részletnek az igazolása. Úgy vezényelte végig a művet, mint akinek eszébe sem jut, hogy a sötétségből a fénybe tartó folyamat megformálása érdekében, amelynek jegyében sokszor feszült, nyugtalan, tompa alaphangulatot társítanak a szimfónia első három tételéhez, kétségbe vonja azok lendületének és líraiságának valódiságát. Helyette sugárzóan fényes és eleven interpretációval lepte meg a Fesztiválzenekar közönségét, olyan előadással, amely ékesszólóan tanúskodott arról, hogy egy mű kétségbevonhatatlan életvidámsága és energiája ezerszer többet ér a kanonizált prekoncepcióknál.

I R O D A L O M

Élő Csenge Enikő: Karám

Élő Csenge Enikő: Helyetted neked

Élő Csenge Enikő: Szársomlyó

Szilágyi Ákos: szelfikék

Szív Ernő: Árvaság
A gyermekkor még nem múlt el.

Emi, azt hiszem, tizenkét éves volt. Apai nagyapámat elnyelte a második világháború. Nem jött haza, a gyerekek reszketve, imádkozva várták, sütötte arcukat a petróleumlámpa fénye. Maradt nagyapám után, kit csak fényképen láttam, és aki mindig a középpontban volt, két gyerek, apám és a nővére. Nagyanyám férjhez ment újra, érkezett új ember a házhoz, egy erős gazda, a családi legendárium szerint, visszafogott és lefojtott elszólások szerint nem nagyon állhatta a gyerekeket. Óvatos elszólások szerint történt más is. Emi. Elképzelek egy tizenéves kislányt. Talán már nő. Talán még nem az. Szőke, mint a búza, vastag szálú haj. Kerek parasztarc, a vászonszoknya alá kap a forró füzesgyarmati szél, ahol ők éltek. Át tud szaladni a torzsákon mezítláb, zúg a darázs utána, tehénszarba lépni, átnyomódik a lábujjak között a puha. Füzesgyarmat fölött éppúgy habzik az ég, mint Törökszentmiklós határában. Elképzelem ezt a tizenkét éves kislányt, aki kiválasztja a kötelet, néz valami szék után, ne billegjen, keres gerendába vert kampót maga fölött, addig keresi, míg meg nem fájdul a nyaka...

Balázs Attila: Három szerb történet

Váratlan fordulat

Patak vizéből ivott a bárány, amikor a farkas hátulról megközelítette. Vadul förmedt rá a bestia a gyámoltalan kicsi jószágra.

– Nem megmondtam, hogy ne itt igyál?! Szépen figyelmeztettelek, legalább ötször, hogy amoda menj, lejjebb. Nem értesz a mondott szóból? Itt összekavarászod a vizemet, aztán én hogyan igyak belőle?

– Neeem kavarászom – bégetett a bárány –, csak így lefetyelek egy picit a színéről.

– Mi az, hogy nem kavarod – hergelte magát tovább a farkas –, most akkor én hazudnék? Látom, mi történik! Elég volt ebből, ezt tovább nem tolerálhatom. Mindjárt megeszlek.

­­– Ne egyél meg, kérlek – fogta könyörgőre emez.

– Nincs pardon – keménykedett amaz.

Akkor hirtelen felcsillant a bárány szeme.

– Jó, megehetsz, de elébb mutatok valamit, rendben?

Marton-Ady Edina: Büdösbogár

Mindennap, amikor Zsuzsika nem tette be a fülébe az apró műszert, üvöltve visszhangzott a körfolyosón minden információ. Innen tudták meg pár éve, hogy meghalt a sánta Józsi bácsi a földszinten, hogy a legfelsőn lakó, nemrégiben beköltözött fiú bizonyosan homokos, mert rózsaszín inget vett fel a szürke zakóhoz, és hogy Zsuzsika férje, az örökké pókerfejjel mászkáló doktor úr nem igazán kedveli a feleségét. Ildikó fájdalma is Zsuzsika károgó varjúhangján verődött vissza a sárga, málló vakolatú falakról, s Ildikó, miközben a nagyothalló asszony résnyire szűkült szemébe nézett, azon gondolkodott, vajon hányan bújnak meg a függönyök mögött, vagy fagynak le az ajtóban, indulásra készen, kilincsre tett kézzel, hogy bele ne lépjenek a kellemetlen, kínos szituációba. Mindenki tudta, hogy tavaly ősszel, egy esős délutánon a férje szinte átpréselte magát a résnyire nyitott bejárati ajtón, hogy fürge léptekkel leszaladjon a lépcsőn, átvágjon a kukáktól bűzös, félhomályos előtéren, majd beszálljon az utcán várakozó rózsaszín, Barbi‑2 rendszámú autóba...T

Kovács Bálint: Réka

Csak azt láttam, hogy valaki a földön fekszik, de volt valami furcsa a képben, valami nem helyénvaló, ezért álltam meg mégis, miután már egy, remélem, alig észrevehetően túlnyújtottat léptem, pont, mint előttem is mindenki, és próbáltam én is azt a nem létező, mégis nagyon érdekes dolgot nézni az utca túloldalán, amit ők, és ami csak azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy pont az ellenkező irányban volt, mint az a szerencsétlen. De nem, nem tudtam továbbmenni, valami megállított, talán valahogy úgy csavarodott a test, talán hallhattam valamit, mindenesetre utánam nyúlt egy csáp, és visszarántott. Leguggoltam, szólongattam, csináltam, amit bárki csinált volna, rázogattam, mentőt hívtam, magam felé fordítottam, hogy lássam, lélegzik-e, és amikor megéreztem, hogy igen, kinyitotta a szemét és rám nézett, és nagy nehezen szétválasztotta az ajkait, hogy mondjon valamit. A kezembe vettem az arcát, és akkor történt.

ITT OLVASHATÓ

AZ ORBÁNI HATALOM KÉPTELEN A KONSZOLIDÁCIÓRA – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.01.23.

A TARTALOMBÓL:

– Schiffer András: Az orbáni hatalom képtelen a konszolidációra – Azt mondani, hogy egy jogerős ítéletet nem hajtunk végre, nem egyszerűen példátlan, de bűncselekmény gyanúját is felveti – mondta lapunknak az ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. Beszélgettünk Pokorni Zoltánról és az emlékezetpolitikai vitákról, a bíróságok elleni hangolásról és arról is, mi jöhet 2022-ben. Interjú!

– „Ha majd viszik az amerikai katonák koporsóit” – Eljött a Hezbollah ideje. A síita szervezet áll bosszút az iráni tábornok haláláért?

– Kerpel-Fronius Gábor: Nem fogok visszariadni – Nem az a fontos, hogy a Fidesz- vagy az MSZP-kormányhoz kötődik-e egy ügy, hanem az, hogy történt-e korrupció – mondja a momentumos főpolgármester-helyettes. Interjú!

– A hálapénz hálójában – Az orvosi kamara javaslata egységbe kovácsolta a reprezentatívnak nevezett szakszervezetet és a kormányt

– Tavasszal újra fertőzhet a sertéspestis – A betegség miatt eddig hazánkban több mint hatezer házisertést és majdnem 80 ezer vaddisznót lőttek ki

– Naperőművet építenének a Pilisben – Hét önkormányzat összefogásával korszerűsítenék a térségi közlekedést

– Fogy a levegő Kétpó fura ura körül? – Továbbra is rács mögött maradnak a fideszes Boldog István körüli figurák

– Megdöbbentő bérkülönbségek a megyék között – Bár felzárkózásról és javuló életszínvonalról beszélnek, egyre nagyobb a szakadék Kelet- és Nyugat-Magyarország között

– A jó magaviselet csupán túlélési ösztön a börtönökben? A feltételes szabadságra bocsátás szabályozásának tervezett változtatását járjuk körül

– Két évet jósoltak neki, most nagykamasz – Dani végre megkaphatja az állapotromlást megállító kezelést, de sok sorstársának ez még mindig nem adatik meg

– Zavarásmentesség – A fővárosi Budaligeten foltos szalamandrák élnek, ez a tény annak idején a természetvédelmi szakembereket is meglepte, akik azt hitték, a faj már rég nem található meg errefelé. Élőhelyüket most építkezés fenyegeti

– Az elnök, akinek mindenkiről vannak adatai – A hatalmi átmenet előkészítésének első lépéseként lemondott az orosz kormány. A népszerűtlen Dmitrij Medvegyev utódjának első számú feladata, hogy e folyamatnak a gazdaság élénkítésével, a szociális biztonság erősítésével és a modernizáció gyorsításával ágyazzon meg

– Versenyfutás a líbiai olajért – A moszkvai próbálkozás után a berlini csúcstalálkozó sem hozott áttörést a líbiai polgárháborúban

– „Irán megkarcolhatja Amerikát, de Amerika elpusztíthatja Iránt” – Mi történik az infrastruktúra szempontjából is egyre fontosabbnak számító kibertérben? A Pentagon egyik vezető tanácsadóját, a Bush-korszak nemzetvédelmi és kiberbiztonsági ügyekben illetékes helyettes államtitkárát, Steven Buccit kérdeztük

– Rév Marcell: Minden generációt nyúztak valamivel – Az Eufória című sorozat mellett Enyedi Ildikó új filmjében is dolgozó operatőrt Gothár Péter ügyéről és a mai fiatalokról is kérdeztük

– A mesterséges ember nem intelligens, de legalább szép – A CES-en mutatta be a Samsung a Neon névre hallgató, de a sajtó és a látogatók által csak mesterséges ember néven emlegetett projektjét

– Így szemeteljünk helyesen! – Milyen hulladékgyűjtőbe, mit tegyünk?

– Reménytelenül a trianoni zsákutcában – Próbálkozások az elmúlt száz évből, hogy a sebre miként lehetne gyógyírt találni

– Léstyánolaj puliszkacsipsszel – Megérkezett a gasztroforradalom Romániába, és nekünk, magyaroknak külön öröm, hogy Bukarest mellett Erdély fővárosa, Kolozsvár az egyik bázisa a kulináris műhelyeknek

– A sikertől is lehet félni – A férfi kézilabda-válogatott tagjait felszabadította, hogy nem támasztottak velük szemben elvárásokat

Publicisztika:

– Szerető Szabolcs: Kívül tágasabb?
– Gulyás Balázs: Orbán, Habony és a keményen keccsölő kisember
– Torkos Matild: A jogállamnak befellegzett
– Dévényi István: Cigányokat a bűvészcilinderből
– Kész Zoltán: A szabadság szeretete – jobbról, balról
– Pápay György: A magyar politika megújulásra való képtelensége
– Lengyel Attila: Az oktatás, a szentlélek és a C-vitamin
– Lukács Csaba: Lám, mit művelnek az ifjú szerbek! – Helyzet-Kép
– Kőbányai János: Jövőtlenség a pályán Az NKA sors(talanság)a
– Híd Jenő rajzol: Minden relatív
– Pethő Tibor: Ha már káromoljuk
– Gazda Albert: Az angol konyha
– Szerető Szabolcs: Klubcsapat a rendszeren kívül – Szotyola
– Puzsér Róbert: Megáll az idő
– Marabu: Malacmese

Tárca:

– Szálinger Balázs: Alduna
– Szenczi Tóth Károly: Tizedes a piacon

Kritika:

– Ha elmúlik a zene, elmúlik az élet – Isteni kéz. Rendező: László Barna
– A stílus maga a rendszer – Sólyom László: Documenta (I. Polgári jog; II. Alkotmányjog, III. Közélet)
– Öt „évad” a pokolban – B. Szabó János: Erdély tragédiája 1657–1662
– Ezen iszontató fészket – Krakkót látni – és megírni. Krakkó magyar szemmel. Szerk.: Petneki Áron
– Emberi drámák a high-tech árnyékában – Nefelejcs. Rendező: Sun Hee Engelstoft
– Útiterv egy globális civilizációhoz – Zhouying Jin: Az emberiség jövője

ITT OLVASHATÓ

KIDERÍTETTÜK, HOVA ÉS MENNYIÉRT REPÜLT ÁDER ÉS PINTÉR A "NEM KORMÁNYGÉPEKKEL"

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: OROSZI BABETT
2020.01.24.

A Magyar Honvédség tavaly év végén tömbösítve küldte meg a hvg.hu-nak, hogy az állami vezetők közül kik és hova utaztak a honvédségi repülőgépekkel, ezért egyesével kikértük az adatokat a minisztériumoktól illetve a Köztársasági Elnöki Hivataltól. A Miniszterelnökség nem tudja, Orbán hova repült, a külügy húzza az időt, az Áder Jánosra és Pintér Sándorra vonatkozó adatokat viszont megkaptuk.

Dubaj, Abu-Dhabi, Panamaváros, Sharm el Sheikh, és a Zöld-foki köztársasághoz tartozó Praia – néhány célállomás abból a 80-ból, ahová állami vezetők utaztak a honvédségi repülőgépekkel 2018 júliusa óta. Ezt onnan tudjuk, hogy a Magyar Honvédség még tavaly részben válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a birtokukban lévő légi járművek közül a két Airbus A319 és a két Dassault Falcon 7X mikor és hova szállított állami vezetőket, kik voltak ezek a vezetők, hány fős volt a küldöttség, és mindez mennyibe került...

ITT OLVASHATÓ

FORDULAT: NEM LESZ PART MENTI MOBILGÁT A RÓMAIN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZALAI ANNA
2020.01.24.

Új gyalogos híd, két méteres fal a Nánási-Királyok útján, újrafazonírozott pavilonok a sétányon – egyebek mellett ezek szerepelnek a városháza elképzeléseiben...

...A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme évtizedek óta megoldatlan kérdés. A folyamatosan meg-megálló, majd újrainduló tervezési folyamat 2012 óta tart és egyre inkább politikai háborúvá vált. Először az ott élők tiltakozása söpörte el a pünkösdfürdői földgát meghosszabbítását a parton. Majd Demszky Gábor hiába kért pénzt az uniótól a védmű építésére. A Tarlós István vezette főváros megkapta és kijelölte a parti nyomvonalat, de a heves lakossági tiltakozás megállította. A vitának a 2013-as rekordárvíz vetett véget, amikor jócskán megemelték a mértékadó árvízszintet, így a régi terv már nem kaphatott engedélyt. A 2017-ben bemutatott új tervek a parti és a Nánási-Királyok úti nyomvonalat is összevetette. Ebben is szerepelt a berlini falhoz hasonlatos tömör kerítés. A legnagyobb félelmet a fakivágás váltotta ki: a parti védmű miatt becslések szerint 600-1500 fát kellene kivágni. A belső nyomvonalon jóval kevesebbet. A gátépítés árát 2013-ban 8 milliárdra becsülték, ám azóta ez 18-25 milliárdra kúszott fel, de a közműkiváltások miatt akár 50 milliárdra is emelkedhetnek a költségek. A sétány arculatának kialakítása a Főkert Zrt. feladata lett volna.

ITT OLVASHATÓ

BORKAI A RENDŐRSÉGEN ÁRULTA EL, HOGY A FIDESZ VEZETÉSE MÁR EGY ÉVVEL KORÁBBAN TUDOTT A SZEXVIDEÓRÓL - EGY ZSAROLÁS ANATÓMIÁJA

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2020.01.24.

- Bő egy évvel az önkormányzati választás előtt a Fidesz vezérkara már tudott a Borkai-videó létezéséről.

- Kubatovék a választás előtt egy évvel úgy vélték, ha a kínos videó nyilvánosságra is kerül az önkormányzati választási kampány során, az nem árthat a Fidesznek.

- Közben egy Kubatov Gáborhoz köthető társaság próbálta kideríteni, kiknél lehet az eredeti felvétel.

- A videót többször is eladhatták, de az biztos, hogy egy diósdi férfi tízmillió forintot kapott érte. A pénzt Borkaiék dobták neki össze, az ügyletet Rákosfalvy Zoltán egyik ügyvéd partnere papírozta le.

- A Borkai Zsolt bukásához vezető zsarolási történet eddig ismeretlen háttere és részletei.

Ha tudni nem is, sejteni azért sejtette Borkai Zsolt, hogy egy évvel az önkormányzati választás előtt, 2018 őszén miért akar vele egy biztonságos helyen találkozni Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója. Kubatov kérését, hogy a győri polgármester keressen a városban egy „megbízható, biztonságos helyet”, Molnár Ágnes tolmácsolta neki. Ha valamit akartak Pestről, azt általában a Sopronban élő Molnáron keresztül üzenték meg, aki országgyűlési képviselő, és a Fidesz regionális igazgatójaként közvetlenül az országos pártigazgató, Kubatov alatt áll a hierarchiában.

A polgármester a városházától negyedórányi autóútra lévő Gyirmótra, a 83-as út mentén, az Aranyhal étterembe beszélte meg a találkozót. Egy olyan időpontra, amikor tudta, az étterem még üres lesz, így anélkül találkozhat Kubatovval, hogy annak híre menne a városban, ahol amúgy nem sok mindent lehet titokban tartani. A találkozó nem tartott tovább 3-4 percnél, és inkább a pártigazgató beszélt.

Kubatov a fideszes vezetésű város ekkor még teljhatalmú urának számító Borkai tudomására hozta, hogy van egy videó, amin ő és városszerte ismert barátai láthatók, amint egy hajón szexelnek. Kubatov arról is beszélt, hogy az önkormányzati választási kampányban valószínűleg előkerül majd a felvétel...

ITT OLVASHATÓ

ÁLOM AZ EURÓPAI MINIMÁLBÉR?

KLUBRÁDIÓ / SZOLIDARITÁS.HU
Szerző: TÖRTEI TAKÁCS KRISZTA
2020.01.22.

Egyelőre több a kétely, a kérdés, mint a válasz az uniós minimálbérrel kapcsolatban. Úgy tűnik a felvetésnek csupán politikai háttere van, nem gazdasági.

A minimálbérről, a garantált bérminimumról, a kétszámjegyű béremelés további lehetőségeiről beszéltek szakszervezeti vezetők a Szolidaritás.hu legutóbbi műsorában. Nevezetesen: Mészáros Melinda a Liga Szakszervezetek, Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetsége és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A műsorból most az európai minimálbérről szóló részt emeljük ki (a teljes adást meghallgathatja az archívumból).

A minimálbér meghatározása nem uniós, hanem nemzeti hatáskör. Ennek ellenére egyre többször kerül elő, leginkább politikai célzattal, főként a baloldal mozgósítására – hangzott el a műsorban. A tagállamok különböző gazdasági berendezkedése és fejlettsége miatt nehéz is lenne egy konkrét összeget megjelölni. A minimálbért többnyire az átlagkereset 60 százalékában szokás meghatározni, ez nálunk 620 euró, azaz 199 ezer forint lenne. Azonban ez nem ilyen egyszerű, mert még az sem világos, hogy melyik átlagkeresetről van szó, esetleg a mediánbérhez kössék, vagy a létminimumhoz. A különböző szakszervezeti szövetségek véleménye már ebben is eltérő.

Célszerűnek látszik, ha több szinten történik megállapodás. Van a munkahelyi, majd az ágazati szint, és ezekre építhető egy országos minimálbér megállapítása. Azon is lehet vitatkozni, hogy ez csupán ajánlás legyen, vagy kötelező érvényű, tehát direktíva.

Egyébként bizonyos irányt ad a Szociális Charta, amelynek 4. cikkelye a tisztességes bérekről szól, ám azt a magyar Országgyűlés még nem ratifikálta. Az első lépés tehát az lehetne, hogy a chartát minden egyes tagállam fogadja el.

Hogy mennyire bonyolult a kérdés, azt az is jelzi, hogy például Ausztriában tartományi szintű minimálbér is van. Bizonyos szakszervezetek ezt Magyarországon nem tartják jónak, mert miért kapjon ugyanazért a munkáért más bért egy salgótarjáni dolgozó, mint egy győri? Ám hiába nem teszik, a területi különbségeket a piac már kialakította, itthon már rég nem a külföldi foglalkoztatókkal kell csatázni, hanem a határon belüliekkel.

ITT HALLGATHATÓ MEG

A POSZTSZOVJET ÜZLETI MODELL FELÉ TART A MAGYAR FOCI

QUBIT
Szerző: GOALIEATH
2020.01.23.

Egyre több jel utal arra, hogy üzletileg nem Kelet-Közép-Európához, és nem is a Balkánhoz közelít a magyar futball. Minimális jegybevétel, gyakran nem piaci alapú szponzoráció, kettészakadó bajnoki erőviszonyok, a tudatos átigazolási politika hiánya – ezek sokszor Kazahsztánra vagy Azerbajdzsánra emlékeztetnek, sőt nem ritkán a fehérorosz focival is felfedezhetők hasonlóságok. Közben a régió országai egész más utat járnak be. 

A napokban jelent meg az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) éves üzleti jelentése, melyben a tagállamok első osztályú klubjainak gazdálkodását vizsgálja. Most a 2018-as üzleti év adatait elemezte a nemzetközi szervezet. A magyar klubok esetében ezek a számok többnyire már ismertek, hiszen a tavaly júniusi céges beszámolókból a fő számokat kibányászhattuk. Részben emiatt most inkább a nemzetközi összehasonlításra koncentrálunk, próbálunk néhány hasonlóságra vagy különbségre rávilágítani, és bemutatni, milyen modell alapján működnek jelenleg az NB1 klubjai.

Természetesen nem Nyugat-Európához, a Premier League, a Bundesliga vagy a La Liga csapataihoz érdemes hasonlítani a magyar klubokat, hiszen ahogy tudásban vagy eredményességben, úgy üzleti teljesítményben is hatalmas a szakadék. Így elsősorban a régiós országok jelenthetnek viszonyítási alapot...

ITT OLVASHATÓ