NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.12.
Guardian
A lap csak üdvözölni tudná, hogy Magyarországon ingyenessé teszi a mesterséges megtermékenyítést célzó kezeléseket, ha a döntés nem bigott rasszizmusból született volna. Ám a jobboldali, nacionalista Orbán Viktor a „nagy lakosságcsere” névre keresztelt összeesküvés elmélet megszállottja. Azt hiszi, hogy egyesek el akarják törölni a fehér embereket a föld színéről. Már jó ideje azt hirdeti, hogy a természetes szaporodással kell megoldani a demográfiai gondokat, nem pedig bevándorlással. Ennek érdekében nemrégiben állami ellenőrzés alá vonta az érintett klinikákat.
Egyre csökken a lélekszám Magyarországon, ezért Orbán Viktor beindítja a bébi gyártást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben a kormány állja az alkalmanként átszámítva 1500 eurós számlát az ilyen beavatkozások után. A társadalombiztosítással rendelkező magyar nők számára az első öt próbálkozás ingyenes lesz. A jövő hónaptól az érintett hat megtermékenyítő központban állami támogatással fogannak a gyerekek a kémcsőben. Merthogy a miniszterelnök migránsok helyett keresztény, magyar gyerekekre vágyik, hogy ne essen vissza a lakosság száma. Ezt már évek óta lehet hallani az ötszörös apától. A múlt ősszel odáig ment, hogy nyilvánosan hirdette a szélsőjobb által terjesztett „nagy lakosságcsere” elméletét, aminek a lényege az, hogy bizonyos erők bevándorlókkal akarják kiszorítani a keresztény népeket Európából. A családtámogatási programon és az ingyenes megtermékenyítésen kívül a magzatelhajtások megnehezítése is azt szolgálja, hogy több utód jöjjön a világra. A bírálók azonban nincsenek meggyőződve arról, hogy mindez célra vezet, hiszen évente jó 30 ezer fővel lesz kisebb az országban élő népesség száma, részben a természetes elhalálozás, részben a fiatalok elvándorlása folytán. Magyarország aközé a 10 állam közé tartozik, ahol a leggyorsabban fogy a lakosság.
A legnagyobb taps a magyar és a török képviselőket fogadta Varsóban, ahol egész Európából érkezett bírák vettek részt a lengyel igazságszolgáltatás reformja ellen rendezett csendes tüntetésen, hogy kimutassák szolidaritásukat a lengyel kollégákkal. A megkülönböztetett rokonszenv oka az volt, hogy az utóbbi években Magyarországon és Törökországban is korlátozták a 3. hatalmi ág függetlenségét. A vendégek közül sokan talárban csatlakoztak a 15 ezres menethez, amely lengyel és EU-s zászlók alatt tiltakozott, miután a legújabb törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a populista kormány bírákat bocsásson el, illetve büntessen meg. Az ellenzők szerint a legsúlyosabb csapás készül az ország demokratikus alapjai ellen, amióta csak - 5 éve - megnyerte a választásokat a PiS. Attól is tartanak, hogy a jogszabály elvezethet lengyel uniós tagság felmondásához is, hiszen a bírákat akkor is felelősségre vonhatják, ha alkalmazzák a közösségi jogot. A kormánypárt már ellenőrzése alá vonta az Alkotmánybíróságot, az ügyészségeket és a bírák kinevezése ügyében illetékes testületet. Arra hivatkozik, hogy az igazságszolgáltatás tele van a szocialista időkből visszamaradt káderekkel, ezért nem működik normálisan. Azon kívül szerinte itt egy előjogokat élvező kasztról van szó, amely időnként még korrupt is.
A vezércikk arra figyelmeztet a készülő lengyel igazságszolgáltatási reform kapcsán, hogy Brüsszel szemszögéből az volna rosszabb változat, ha Varsó kijátszaná a szankciókat és bennmaradna az EU-ban, utána pedig a szintén tekintélyelvű Magyarországgal összefogva kölcsönösen fedeznék egymást, hogy elkerüljék a büntetést. Vagyis most nagy próbatétel elé került az új Bizottság, amelynek ellenlépésként össze kell kötnie a brüsszeli támogatásokat a jogállam betartásával. Itt Közép-Európa nem tudna egykönnyen keresztbe tenni, miközben az uniós alapok nagy haszonélvezője. Lengyelország ellen már jogállami eljárás van folyamatban és egyes vélemények szerint a PiS végső célja az, hogy kiléptesse a lengyeleket az unióból. Mellesleg a vitatott tervezet értelmében a jövőben nem érvényesülne a közösségi jog elsőbbsége. Ebben a helyzetben az amerikai Kongresszus megtehetné, mi több, meg is kellene tennie, hogy csak akkor járul hozzá a kétoldalú a katonai együttműködéshez, ha Kaczynski nem szegi meg a demokratikus normákat. A részleteket kibontva az elemzés rámutat, hogy a lengyel kormány újabb lépést tesz az igazságszolgáltatás autonómiájának felszámolására. A jobboldali-populista Jog és Igazságosság immár öt éve módszeresen próbálkozik a fékek és ellensúlyok kiiktatásával, főleg a bíróságok kapcsán. Esetenként az EU közbenjárására visszavonulót fúj, de az októberi választási győzelem birtokában most újból nekifut, hogy véget vessen a bírák függetlenségének. Az alsóház által sebtében elfogadott törvény „szájkosár” névre hallgat, mivel az pénzbírságot, sőt, állásvesztést irányoz elő azoknak a bíráknak az esetében, akik kritizálni merészelik a hatalom eljárását az igazságszolgáltatással szemben, vagy bizonyos, közelebbről nem taglalt politikai tevékenységet folytatnak. De fő célja, hogy érvénytelenítse a Legfelsőbb Bíróság döntését, miszerint jogsértő azoknak a bíráknak a kinevezése, akik a kormány által e célból létrehozott testületnek köszönhetik mandátumukat.
A Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke megerősítette, hogy fel kellett számolniuk budapesti irodájukat, mert Orbán Viktor nyíltan azzal fenyegetett, hogy a titkosszolgálatot veti be az intézmény ellen. Így lépni kellett, már csak a munkatársak érdekében is, arról nem beszélve, hogy a képviselet döntött az éves támogatások 45 %-ának elosztásáról, mégpedig nem csupán a térségben. Az pedig nem kerülhetett veszélybe. Patrick Gaspard azonban megismételte, hogy továbbra is segítenek bizonyos civil szervezeteket, így azokat, amelyek a hajléktalanokat karolják fel, hiszen Magyarországon immár bűncselekménynek számít a szegénység. Ezen felül azoknak is adnak pénzt, amelyek a hatalom körmére néznek korrupciós ügyekben. Mindazonáltal a szakember jelenleg igencsak derűlátó a demokrácia alakulását illetően, nem úgy, mint amikor szervezetét öt éve kipaterolták Oroszországból, majd lassan két éve a CEU az illiberális Orbán-kormány közbelépése folytán nagyrészt kénytelen volt távozni Budapestről. Azt mondja, a polgárok mindenütt mozgolódnak a korrupció ellen, illetve a tisztességes igazságszolgáltatás mellett, még tekintélyelvű rendszerekben is. Lásd Hong Kongot, de példaként említi Örményországot és Romániát is. Ezen belül a fiatalság élenjáró szerepet tölt be a klímavédelmi mozgalmakban. Itt és most akar változásokat, megfelelő türelmetlenséggel szervezi meg magát a világhálón. A beszélgetésből kiderül, hogy az alapítványok évente 900 millió és egy milliárd dollár közti összeget fordítanak demokratikus célokra, ez nagyjából annyi, amennyit a francia költségvetés előirányoz sportra, az ifjúságra és a közösségi élet céljaira. Ez egyben el is árulja, hogy túlzottak a vélemények Soros György befolyása kapcsán, még akkor is, ha a szélsőjobb szerint a befektető célja bizonyos rezsimek megdöntése. A pénzt azonban mindig helyi szervezetek kapják. Így macedóniai romák és rohingyák Ázsiában. Az elnök elismeréssel szólt arról, hogy Macron kiállt az illiberalizmus ellen és elutasítja azt a nemzeti-keresztény nyelvezetet, amit pl. Salvini is alkalmaz. De azért pár éve a terrortámadások után Franciaországban is bűntettnek nyilvánították a migránsok iránt tanúsított szolidaritást. Az interjúalany arra is kitért, hogy a világ túlbecsüli Putyin nemzetközi szerepét, függetlenül attól, hogy az orosz elnök káoszt idézett elő nyugaton, pl. amikor befolyásolta a legutóbbi amerikai elnökválasztás kimenetelét. Viszont alul értékelik Kína fontosságát. Utóbbi összefügg azzal, hogy az Egyesült Államok kivonul a demokrácia védelméből, és ez lehetővé teszi egy ilyen harcias hatalom terjeszkedését. De az elnyomás másutt is erősödik, miután bizonyos rezsimek elutasítják a nyílt társadalmat, így Kínán kívül az USÁ-ban, Oroszországban és a Fülöp-szigeteken.
