TÍZ ÉV UTÁN HANGNEMET KÉNE VÁLTANIA ORBÁNNAK, DE EZ ALIGHA SIKERÜL MAJD NEKI

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.01.10.

Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatója első ránézésre rengeteg mindenről szólt, ám lényegében semmi újdonságot nem tartalmazott. Sokan új elemként értelmezik, hogy a miniszterelnök elismerte pártja vereségét az októberi önkormányzati választáson, ám ez körülbelül olyan gesztus volt, mint amikor az oroszlán elismeri, hogy meglőtték, amit már mindenki tudott, hiszen már napok óta vércsíkot húzott maga után. Ettől függetlenül érdemes egy kicsit elmerengeni azon, vajon Orbán elismerte-e már magában azt, hogy lényegi strukturális reformok nélkül elfecséreltek 10 évet, amit már nehéz lesz kommunikációs handabandával leplezni.

Bizonyára Orbán Viktor is érzi, hogy vízválasztó lehet pártja számára az idei esztendő. Eldől például, hogy kitessékelik-e az Európai Néppárt kapuján, illetve, milyen eredménnyel jár az az uniós vizsgálat, mely a 7-es cikkely élesítése alapján indult Magyarország ellen. Az is fontos lehet a kormány számára, mennyire tudja szétaprózni az ellenzéki erőket, illetve egyben tartani saját táborát. Bár néhány időközi választáson kívül (például Győr, Dunaújváros) nem lesznek komolyabb politikai felmérők 2020-ban, azért ne higgyük, hogy a Fidesz majd nem törekszik megrendült renoméját visszaállítani a következő hónapokban.

A kormánypárt azonban máris időzavarban van, amit nem csak az jelez, hogy Orbán három hónapos csúszással ismerte el a Fidesz vereségét az önkormányzati választáson, hanem az is, hogy egyelőre nincs olyan produktuma a kormánynak, melyre építhetné a kommunikációját. Az unásig ismert migránsozással, soroszással a környezetvédelmi problémák bagatellizálásával ugyanis már nem lehet előhozakodni a 2022-es parlamenti választásokon, az úgynevezett családvédelmi akcióterv pedig egy olyan hosszú távú projekt, mely még nem hoz látványos eredményeket két év múlva.

Ami igazán hiányzik most a Fidesz arzenáljából, az egy tudatosan végigvitt, átgondolt, ugyanakkor eredményeket már produkáló reform, amelyet az Orbán-kabinet az utóbbi három ciklusban vagy annak jelentős részében vitt véghez. A reform azonban veszélyes műfaj a politikában, elszántság és kitartás kell hozzá, ugyanakkor komoly politikai kockázattal jár, amit semmiképpen nem akart felvállalni Orbán az utóbbi évtizedben. Tanácsadóival együtt úgy gondolták, hogy menekültekkel riogatni, az ellenzéki pártokat megosztani, a jogállamot meggyengíteni, a házi oligarchákat pénzzel kitömni sokkal egyszerűbb dolog, mint egy bizonytalan kimenetelű egészségügyi, államháztartási, esetleg oktatási átalakításba kezdeni...

ITT OLVASHATÓ

JOGUNK VAN DÜHÖSNEK LENNI – SCHILLING ÁRPÁD ÉS SÁROSDI LILLA AZ ÖNKÉNTES EMIGRÁCIÓJUKRÓL

24.HU
Szerző: CSERI PÉTER
2020.01.10.

Lelkiismeret-furdalása van Schilling Árpád rendezőnek, mert ereje teljében lévő emberként tavaly a családjával együtt annak ellenére emigrált, hogy rengeteg tennivalója akadna idehaza. Felesége, Sárosdi Lilla színésznő viszont nem érez bűntudatot az őt évtizedekkel korábban szexuálisan zaklató Marton László néhány hónappal ezelőtti halála miatt. A kétgyermekes művész házaspár jelenleg a Lyontól nem messze lévő francia kisvárosban, Die-ben él. Az ünnepek alatt hazalátogatott a család, akkor találkoztunk velük.

Miféle emigráció ez? A közösségi médiában olyan rendszerességgel reflektál a hazai közéletre, mintha nem egy francia kisvárosban, hanem, mondjuk, Rétságon élne.

Schilling Árpád: Nem ez volt a terv.

Hanem?

Sárosdi Lilla: Amikor kiköltöztünk, azt ígérte, hogy lezárja a Facebook-oldalát, aztán mégsem tette meg.

Schilling Árpád: Ami késik, nem múlik. A közösségi médiát nem a személyes kapcsolataim ápolására használom, hanem kizárólag a közélettel kapcsolatos gondolataim-érzéseim kifejezésére, illetve fontos ügyek, például adakozások propagálására. Tavaly arra gondoltam, hogy le kell zárnom valamilyen szinten a korábbi életemet ahhoz, hogy teljes lélekkel készen álljak egy újra. De aztán kiderült, hogya múlthoz és a kezdődő jövőhöz való viszony sokkal bonyolultabb. Például nem lehet csak úgy legyinteni arra, ami Magyarországon történik, és az események alakulása némi lelkiismeret-furdalást kelt bennem.

Miért is?

Schilling Árpád: Mert folyamatosan azt érzem, hogy tenni kellene valamit. Erőm teljében vagyok, rengeteg a társadalmi probléma, én meg elvonulok. Nem egyszerű dolog ez. A teljes szakításhoz kizárólagos önzés vagy kegyetlen cinizmus kellene, de ezek hiányoznak belőlem.

Sárosdi Lilla: Akkor én önzőbb vagyok nálad, mert nekem könnyen ment az új élet felépítése. Mondjuk, a lelkiismeret-furdalás elől olykor én sem tudok elmenekülni...

ITT OLVASHATÓ

LOPTIKAI CSALÓDÁSOK

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: PANDULA DEZSŐ
2020.01.10.

Csak nézek, mint anno az egykorvolt – és semmi hasonlóval nem pótolt – Vidámpark szintén régvolt Elvarázsolt Kastélyában: mi a franckarika van itt, ebben a Magyar Fényköztársaságban, a bőségszarus jólét, a nagyot- és semmitmondás hazájában?!… Ahol tömegeket ragad el a nihilbe a szellemi vákuum… Ahol rosszabbul félünk, mint négy éve… Ahol rendszeresen előrehozott áremeléseket tartanak mindenütt… Ahol hiába van társadalmi kontroll, ha mégsincs… Ahol nem álszent képmutatásnak, hanem „ügyes húzásnak” minősült, hogy a Miniszterelnökség a „Magyarország jobban teljesít” jelmondatot – miután „társadalmi célú hirdetményként” 150 millió adóforintért már futtatta – 200-200 ezer forintért eladta a Fidesznek és frakciójának „használatra…” Ahol az egyszerűsített adózás tízéves ígéretét 58 féle adónem megléte kérdőjelezi meg…

Olvastam a kormány valamelyik tótumfaktumának a nyilatkozatát, mely szerint nem igaz, hogy alacsonyak a nyugdíjak! Csak azért tűnnek annak, mert annyira nagyon magasak a bérek! Tetszenek érteni: szimpla optikai csalódásról van szó, csalfa látszatról. 

Képzelődmény az emberemlékezet óta 28.500 Ft-os nyugdíjminimum, meg sem történnek a pénztáraknál aprójukat számolgató szépkorúak! Minden teljesen szuper, tessenek folytatni a közlekedést!

Fantáziám menten működésbe lépett, de mielőtt ennek bizonyítékát adnám, a magas fizetések apropóján hadd adózzak egy percnyi léha csönddel az átlagkereset-számításait rendszeresen közzétevő, jajdefüggetlen KSH feledékenysége előtt. Az hagyján, hogy az általuk októberben 365 100 Ft-ra taksált bruttó átlagjövedelemmel vélhetőleg kissé elszámították magukat, és ilyetén talán jobb lenne ha nem hergelnék ilyen kimutatásokkal a bérből-fizetésből élők millióit. Ehelyett – a hosszú szünet után – újfent elkezdhetnék vizsgálni-újragondolni-publikálni a megélhetési minimumra vonatkozó méréseiket. Méghozzá úgy, ahogy a szociológiai tankönyvekben meg vagyon írva: a lakáshoz jutás költségeit is hozzácsapva a kalkulációkhoz. A KSH sokéves mulasztása adtán idézzük a Policy Agenda tavaly júniusban megjelentetett kimutatását. Eszerint „egy négyfős családnak az alapvető szükségletek beszerzésére havi 275 ezer forint kellett 2018-ban, egy egyfős háztartás 95 ezerrel, egy nyugdíjas legalább 85 ezer forinttal számolhatott”. Frissebb, a fentebbi szakmai elvárásnak is megfelelő adatok hiányában ezeken muszáj elmeregjünk, tudva azt, hogy ez az összeg csupán azt mutatja, hogy mekkora jövedelemre kell szert tegyen egy háztartás ahhoz, hogy biztosíthassa tagjainak a szerény életvitellel kapcsolatos szükségleteiknek kielégítését. Ez tehát nem azonos a szegénységi küszöbbel, hanem olyan jövedelem, amely egyes – az alapvető szükségleteken túli – igények kielégítését is lehetővé teszi. Az EU-ban a napi 2400 kalória elfogyasztásához valamint az alapvető művelődéshez, szórakozáshoz, oktatáshoz szükséges költségeknek benne kell lenniük a létminimum-számítási értékeket generáló fogyasztói kosárban. Aki tehát a fenti mutatókat nem tudja jövedelmileg abszolválni, az bizony szegénynek minősül európai szemszögből.

Hadd lássuk akkor, példálózólag: a tünde magyar délibáb mily látszatokat produkál. Itt van mindjárvást ez a mi miniszterelnökünk, a világhírű, mi több: az Új Világverő. (A korábbi az Mátyás volt, az Igazságos.) Aki életünket kockáztatva megvédi a hálátlan Eurépát, vagy mit… Aki törököt fogott – de nem ereszti. Aki keblén kígyókat melenget, a golyóálló mellénye akolmelegében. Aki, tudjuk jól, soha nem hazudott az embereknek. Aki viszonylagosan talán szegényebb a templom egerénél is. Amikor ugyanis Vona Gábor az országházban azt találta kérdezni tőle: “Mészáros Lőrinc az ön strómanja vagy nem?”, odáig ment, hogy áperté kijelentette: “Sosem voltam vagyonos ember, nem is vagyok, nem is leszek.” Ezek a színtiszta igazságok, minden ennek ellentmondó tény csak csaló látszat, csalfa tünemény, illó kámfor. Vagy netán-tán loptikai csalódás...

ITT OLVASHATÓ

LÖLÖ SZÉP ÚJ ESZTENDŐJE

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.01.10.

Jó reggelt! Ahogy ígértem, máris itt a péntek. Tegnap reggel nálunk koripálya volt, az időjósok szerint ezzel nagyjából vége is a télnek. Hiszem, ha látom. Mindenesetre a téli jázmin ezerrel virágzik, bár ebben semmi különös nincs, ilyenkor szokott. A hóvirágok várják az alkalmat, hogy kibontsák a szirmaikat, de rajtam még nem vett erőt az optimizmus, mert a naptár szerint még a tél fele hátra van. Pfúj.

Orbán Viktor azonban megtartotta évi egy darab fix sajtótájékoztatóját. Szokásosan cinikus szarelkenés volt, egyetlen valódi kérdésre nem válaszolt. Igaz, hogy nem is kapott túl sok ilyet. Fekete-Győr András, momentumos politikusnak is megvolt a véleménye Orbán szerepléséről, ami nem különösebben érdekel, azonban eszembe jutott, hogy szerdán belenéztem valami műsorba, melyben Feket-Győr arról beszélt, hogy amikor ő fél évig dolgozott Berlinben – talán a Bundestagban -, akkor mi volt. Nekem meg az jutott eszembe, hogy megint itt egy ifjú titán, aki jóformán az iskolapadból ült át a politikába. Azóta is abból él. Valódi munkahelye mindössze négy hónapig volt, amikor a General Electricnél dolgozott követelésrendezőként. A véleményem semmit nem változott: senkit nem engednék a politika közelébe, nem tartanék el senkit közpénzen, akinek nincs legalább tíz évnyi munkatapasztalata a versenyszférában. Aki soha nem dolgozott piaci körülmények között, az nem igazán szembesült soha a valósággal. Semmi élettapasztalata. Az évek múltával csak még messzebb kerül a valóságtól. Kit tud így képviselni és főleg hogyan? Éppen úgy elszakad a realitásoktól, ahogy ezt a jelenlegi kormánynál is látjuk. Nem jó ez így. Szerintem.

Van azért jó hír is. Mészáros Lölö az idén sem szenved szükséget...

ITT OLVASHATÓ

A TÖKÉLETES ELLENSÉG – CSAK MAGÁRA VETHET A FIDESZ, AMIÉRT EZ LETT BELŐLE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁCS TIBOR
2020.01.10.

A tavalyi önkormányzati választást egyre többen a potenciális vég kezdetének látják a Fideszben és holdudvarában is – a Válasz Online hetente jelentkező podcastja, a HetiVálasz is ezzel foglalkozott csütörtökön, de további cikkeket is tervezünk a témában. Ezek részeként most rendszeres vendégszerzőnk írását közöljük. Kovács Tibor arra jut: a centrális erőtér sírját maga a Fidesz ásta meg, ám az új helyzet új lehetőségeket is nyitott, amelyek elvileg még nagyobb nyereséggel kecsegtethetik Orbán Viktort. Csakhogy erősen kétséges, képes lesz-e a párt élni a lehetőséggel. Annak DNS-ében ugyanis egészen más kód dolgozik. Elemzés.

A tavalyi önkormányzati választásokkal lezárult egy korszak a magyar politikában. A Fidesz áldott állapota, amikor nem kellett az ellenzékkel számolnia, véget ért, egyben az ellenzék kényelmes, felelősségmentes élete is. Az eredmény látszólag a Fidesz holdudvarában okozott nagyobb zavarodottságot, ami az eltelt idővel mintha csak tovább nőne. A kezdeti „győztünk” kommunikáció után egyre másra jelennek meg a „vesztettünk”-vélemények. Először még csak Bayer Zsolt és beszélgetőpartnerei, valamint Pilhál György törtek ki „értelmiségi nyavalygásban”, a napokban pedig a félreállított Lázár János is beállt az „így nem mehet tovább”-táborba. Abban minden megszólalóval egyet lehet érteni, hogy változásokra van szükség, ám véleményem szerint cseppet sem egyértelmű, hogy az új helyzet melyik oldalra jelent nagyobb veszélyt.

A Fidesz valóban szenvedett kellemetlennek mondható veszteségeket, csakhogy: hatalma minimálisan sem rendült meg. A magyar politika irányának meghatározása, beleértve az ellenzék sorsát, továbbra is az ő kezében van, még akkor is, ha eddig használt eszközei kifáradóban vannak, egyes esetekben pedig kimondottan kontraproduktívak. A verhetetlenség mítosza, amelyet a véleményformálók építettek a Fidesz köré, ledőlt. (A választás előtt az egyik elemző már azt állította: olyan tökéletes a Fidesz rendszere, hogy Orbán akár egy évre is elmehetne nyaralni, azt sem éreznék meg. Ugyanez az elemző három hónap elteltével már Orbán közelgő bukásáról beszél.)

Igen ám, de az ellenzék azóta sem tűnt alkalmasabbnak, nem látunk markáns új vezetőt, új programot, erőt. Ami történt, olyan, mintha két év kihagyás után, edzés nélkül a korábbi világranglista 200. helyezettje hirtelen szoros meccset játszana a listavezetővel.

Győzelmeit tehát nem képességeinek vagy kampányának köszönheti, hanem annak, hogy a Fidesz politikája egy táborba kergette az ellenzéki pártok szavazóit és őket magukat is. Győzelmeikkel látszólag lehetőségek nyíltak az ellenzéki politizálás előtt, de ennél jóval nagyobb veszélyek is megjelentek a fragmentált, vezető és egységes politika nélküli ellenzéki térfélen.

A Fidesz ellenben elvesztette ugyan eszköztára egy részét, de olyan lehetőségek nyíltak előtte, amelyekkel még inkább képes lehetne hatalmát megszilárdítani és legitimálni...

ITT OLVASHATÓ

EDDIG ISMERETLEN BEFEKTETŐK UGROTTAK RÁ MAGYARORSZÁGRA

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2020.01.10.

Új befektetők jelentek meg az elmúlt hónapokban a magyar dollárkötvények piacán, mások viszont jelentősen csökkentették kitettségüket. Érdekesség a tajvani szereplők megjelenése, két befektetési cég is komoly tételben vásárolt a 2041-ben lejáró magyar papírokból.

Volt egy kis átrendeződés a magyar piacon

Utoljára tavaly márciusban foglalkoztunk a magyar dollárkötvények legnagyobb tulajdonosaival, amikor azt mondtuk, hogy az utóbbi évek árfolyamemelkedése miatt most nagyot kaszálnak azok, akik jókor bíztak Magyarországban. Most a Reuters adatai alapján ismét megnéztük, milyen átrendeződés ment végbe a magyar devizás papírok piacán, kik adtak el nagyobb tételben és kik az új szereplők.

Tíz hónapja az volt a következtetésünk, hogy hat nagy szereplő volt a magyar piacon, akiknek az állománya elérte a 100 millió dollárt: a BlackRock, a Vanguard, a Prudential, a JP Morgan, a Goldman Sachs és a Manulife.

Természetesen rengeteg kisebb szereplő is van néhány millió dolláros tételekkel. Most ismét megvizsgáltuk a pozíciókat, az egyszerűség kedvéért csak a 10 millió dollár feletti tulajdonosokat vettük figyelembe minden dollárkötvény esetében.

Az egy éve azonosított hat legnagyobb tulajdonos közül négyen most is az élmezőnyben vannak, a Prudential viszont jelentős tételben adott el magyar papírokat, a tavaly még közel félmilliárd dolláros pozíciójukból több mint 400 millió eltűnt. A Goldman Sachs pedig a közel 100 millió dolláros pozícióját építette le teljesen.

FONTOS VÁLTOZÁS AZ IS, HOGY A BLACKROCKOT LETASZÍTOTTA A TRÓNRÓL A VANGUARD MIUTÁN ELŐBBI CÉG TÖBB MINT 350 MILLIÓ DOLLÁRRAL CSÖKKENTETTE KITETTSÉGÉT, A VANGUARD ESETÉBEN VISZONT CSAK MINIMÁLIS CSÖKKENÉS VOLT.

Már a fentiekből látszik, hogy volt jónéhány korábbi nagytulajdonos, akik jelentős állományt építettek le, vagyis magyar dollárkötvényeket adtak el.

Ez több dologgal is magyarázható:

ITT OLVASHATÓ

BAJBAN AZ ERDÉSZETEK: DRÁGÁN NEM KELL A SZEGÉNYEK TÜZELŐANYAGA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SOPRONI H. LAJOS
2020.01.10. 

Márpedig drága a tűzifa, 2019-ben rekordszintre nőtt az ára. De más baj is van az erdészeteknél.

Bajba kerültek a fakereskedők, mert alig tudják eladni a tűzifát. A várt fordulatot a fűtési szezon sem hozta meg. Az erdészeti termékek drágák, ezért jelentősen visszaesett a vásárlási igény. Nehéz évet zár a huszonkét állami erdőgazdaság is, mert mindegyiknél jelentős a felhalmozott árukészlet fából. A mennyisége egy-két helyen eléri a százezer köbmétert – mondta egy névtelenséget kérő bennfentes, aki szerint a feltételezhető veszteség több társaságnál is elérheti a 150-200 millió forintot, ám bíznak abban, hogy az állami segítség most sem marad el. 

- Lehetett már erre számítani – állítja egy sokat látott és tapasztalt erdész, aki jól emlékszik arra, hogy körülbelül húsz éve egy köbméter válogatott tűzifa 2400, a fakitermelési díj 1050 forint volt. Azóta azonban sokat változott a tüzelőanyag ára, 2016 és 2018 között köbmétere nettó 15 000 és 18 500 forint között mozgott, aztán lett magasabb is, a termelési díj pedig legfeljebb a 3700 forintot érte el. Tehát amíg az ár majdnem a nyolcszorosára, addig a díj csupán a három és félszeresére nőtt. 

Hasonló nehézségekkel az ezredforduló előtti évben küszködött az ágazat – jegyezte meg forrásunk. Akkor a drága fa miatt az életben maradásukért küzdöttek az erdőgazdaságok, mert elkövették azt a nagy hibát, hogy akkor is árat emeltek, amikor sok helyen megteremtették a gázfűtés lehetőségét, és aki tehette, áttért erre, hisz jobban megérte, meg kényelmesebb is volt. Aztán a bajba jutott cégeket megmentették azzal, hogy az erőművek a jelentős mennyiségű felesleget felvásárolták, és így tíz éven át olcsóbban jutottak hozzá a fűtőanyaghoz. Az erdőgazdaságok döntéshozói meg a fogukat szívták, mert amikor a fa ára a gázéval együtt elkezdett emelkedni, az előnytelen szerződésből alig bírtak kiszállni. Rendezett viszonyok csak 2008 után alakultak ki a piacon, és attól kezdve megint érdemes volt fával kereskedni...

ITT OLVASHATÓ

30 ÉVIG TITKOS, HOGY MIÉRT JÁRTAK A HONVÉDSÉG REPÜLŐI NYARALÓHELYEKEN ÉS ADÓPARADICSOMOKBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.01.10.

December közepén hoztuk nyilvánosságra a honvédségi repülők összes eddigi útját, amelyek között népszerű üdülővárosok is vannak. Cikkünk nyomán Harangozó Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő megkérdezte a honvédelmi minisztert, hogy hol miért jártak a HM repülőgépei, de Benkő Tibor azt közölte vele, hogy ezek az adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évig nem nyilvánosak. Vajon miért jártak a honvédségi repülők Dubajban, a Kanári-szigeketeken, Las Vegasban és Máltán? Az Átlátszó megkeresésére 1 hónap alatt sem válaszolt a minisztérium.

2018. február elején a Magyar Honvédség két Airbus A319-es repülőgépet vásárolt, amelyek a 604-es és 605-ös katonai lajstromjelet kapták. Majd 2018. augusztus elején a Magyar Honvédség vásárolt egy Dassault Falcon 7X típusú business jetet is, ami a 606-os lajstromot kapta. Néhány hónappal később viszont az azóta bezárt Zoom.hu kiderítette, hogy a honvédség valójában két business jetet vett: a második Falcon a HA-LKX polgári lajstromjelet kapta, és a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik cége volt a tulajdonosa.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szilveszterkor a titokban tartott business jettel ment Brazíliába az új, szélsőjobboldali brazil elnök beiktatására, és 2019-ben a repülő megkapta a 607-es katonai lajstromjelet. A miniszterelnök 2018-ban többször utazott hivatalos látogatásra a 604-es és 605-ös, elvileg katonai csapatszállítónak vett repülőgépekkel is, amelyek mellett több alkalommal büszkén pózolt utazásai során.

2019 tavaszán a honvédségi gépeket eltüntették a legismertebb repülőfigyelő oldalakról, ezért azóta nem lehetett tudni és az interneten követni, mikor merre jár a két Airbus és a két Falcon. Ezzel párhuzamosan Orbán Facebook-oldalán is ritkábban jelentek meg olyan fotók, amelyeken a HM valamelyik repülőgépe szerepelt.

2019 december közepén azonban az Átlátszó a tényfeltáró újságírói kutakodást támogató Investigative Dashboard segítségével megszerezte és nyilvánosságra hozta a repülési adatok állami cenzúráját elutasító ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat a honvédségi repülőgépek útjairól. Ahogy akkor megírtuk, a két Airbus és két Falcon által meglátogatott helyszínek között olyan helyszínek is szerepelnek, mint Dubaj, a Kanári-szigetek, Las Vegas, Málta, és Panama...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR POSTA HALOTTJA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.01.10.

Kelebián egy postavezető végső elkeseredésében véget vetett az életének. A búcsúlevelet maga után hagyó férfi nem látott más kiutat és azt is egyérteművé tette, hogy egyetlen felelőse van a halálának, a Magyar Posta. Ezt vélhetően azért tartotta fontosnak leírni, mert egy hasonló esetben, amikor egy veszprémi tűzoltó százados szintén az öngyilkosságba menekült a lehetetlen munkakörülmények miatt, a bulvárlapok elkezdték rebesgetni, hogy jóval több állt annak hátterében, mintsem csak és kizárólag a lehetetlen munkakörülmények. Ezzel az akkori tűzoltó halála úgymond értelmetlenné vált, noha a sajtó megpróbált utánajárni az okoknak, lényeges változás mégsem történt. A tűzoltók helyzete nem javult, hiszen akinek szólt a segélykiáltás, az nem volt hajlandó azt meghallgatni.

A kelebiai postás tragédiája is a rendszer tarthatatlan állapotára hívja fel a figyelmet, amely emberek ezreinek életét teszi pokollá országszerte. A férfi megpróbálta minden fórumon felhívni a figyelmet a problémákra, azonban a vezetőséget ez nem érdekelte. Ők a juttatásaikkal, a szolgálati autóval és telefonnal boldogok, nem érdeklik őket azok a kisemberek, akik megteremtik az alapját annak, hogy egyáltalán nyereséget termeljen ez a haldokló cég. Ahelyett azonban, hogy ezen emberek munkáját elismernék, saját magukat jutalmazzák. Jellemző ez persze az egész országra, ahol minden esetben a kisember dolgozik meg azért, hogy a szakmához egyébként sokszor nem is értő vezetők arassák le végül a babérokat. Őket nem érdeklik a számok mögött rejlő emberi sorsok, csak is a cégből kivehető prémiumok és juttatások, amikből finanszírozni lehet a külföldi nyaralást, vagy az új autót.

A kelebiai tragédia nem volt váratlan, talán inkább csak meglepő. Kevesen vannak ugyanis olyan elhivatottak a szakmájuk iránt, hogy annak jobbátétele érdekében akár a saját életüket is képesek feláldozni. Mert itt nem más történt, mint az, hogy Kumich László postamester mártirhalált halt. Fel akarta hívni az emberek figyelmét arra, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan és komoly változtatásokra van szükség ahhoz, hogy újra működőképes legyen. Hónapok, évek óta beszélnek arról a szakmabeliek, hogy a rendszer nem működik. A magyarok is évről-évre válnak szemtanúivá annak, hogy a levelek és csomagok nem érkeznek meg időben, vagy egyáltalán. Egyszerűen olyan kevés postás maradt egy-egy településen, hogy képtelenség azt elvárni, hogy a rendszer gördülékenyen működjön.

Az alacsony fizetések és az egyre nagyobb stressz – ma már szinte porszivóügynökökként kénytelenek dolgozni a postahivatalok dolgozói – érthető módon nem vonzza a pályára a végzett fiatalokat, sőt már az idősebb generáció tagjai is sorra hagyják ott a pályát és néznek valami más után. Csak a mai napon Battonyán 5 postásból 4 mondott fel és az ötödik is tervezi már a váltást. Az egyik egykori dolgozó szerint ugyan a körzetüket bővítették, a fizetés azonban nem változott, továbbra is 130 000 forint. Ebből a pénzből mégis mit csináljon ma valaki Magyarországon? Ha nincs saját ingatlanja, sokszor a bérleti díj és a rezsi többe kerül, mint a teljes fizetése. Ma már nem csak Budapesten drága az élet, de a legtöbb nagyobb településen is, arról nem is beszélve, hogy a kenyér, tej, hús, vagy zöldségek ára országos szinten emelkedett meg a nyugati szintre.

A postásokkal ugyanaz történik, mint a tűzoltókkal, a mentősökkel, az ápolókkal, vagy a tanárokkal...

ITT OLVASHATÓ

GYILKOS HARCOT FOLYTATNAK A BIZTOSÍTOK ÉS A TECH STARTUPOK A KELET-EURÓPAI MAGÁNEGÉSZSÉGÜGY ADATAIÉRT

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.01.09.

A magánegészségügyi szektor kelet-európai növekedése a techcégek és a biztosítók őrült versenyét eredményezte, ami a Reuters riportja szerint az aranylázhoz hasonlítható. Annyi különbséggel, hogy itt nem az aranyért, hanem a magánkórházak pácienseinek adataiért folyik gyilkos verseny. Az elmúlt években több kelet-európai EU-tagállamban, például Magyarországon, Lengyelországban és Romániában is a magánegészségügyi szolgáltatások iránti kereslet növekedését okozta a nyugat-európai szintet rendre meghaladó gazdasági- és bérnövekedés. Közben az egészségügyi rendszerek alulfinanszírozottak, ami miatt általános az orvoshiány vagy a több hónapos várólisták.

A legnagyobb biztosítók, a PZU, a Generali vagy a Vienna Insurance Group (VIG) egyik legnagyobb projektje az elmúlt időszakban ezért az ebben rejlő üzleti lehetőségek kiaknázása volt. Az itteni magánegészségügyi piac ugyanis még nem olyan telített, mint a nyugat-európai. A cégek ezért techstartupokkal együttműködve, az anonimizált egészségügyi adatok szoftveres feldolgozása segítségével igyekeznek rájönni, hogy mik a felfutóban lévő kelet-európai piac leginkább jövedelmező részei, hogyan érdemes a piaci kockázatot értékelni és árazni.

Maciej Malenda, a PZU-val és az Allianzzal együttműködő Infermedica nevű lengyel egészségügyi startup munkatársa szerint

az egészségügyi adatok felértékelődése a pénzügyi adatok 10-15 évvel ezelőtti boomjához hasonlítható, ami alaposan felforgatta a pénzügyi szektort...

ITT OLVASHATÓ

RÁREPÜLTEK A SZÁLLODÁSOK AZ ÁLLAMI MILLIÁRDOKRA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: PAPP ZSOLT
2020.01.10.

Egyenként több milliárdot igényelve egy hét alatt alaposan túljegyezték a szállodafejlesztési pályázati keretet. A tűztől távolabb állók lemaradtak.

Alig nyolc munkanap után felfüggesztette Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. égisze alatt működő Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. azt a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázatot, amit nagy szállodák felújítására és fejlesztésére írtak ki. A cég közleménye szerint a 20 milliárd forintos keretet többszörösen túljegyezték – vagyis legalább 40, de akár 50-60 milliárd forintos igény is érkezett a közpénzre. A pályázatot december 20-án nyitotta meg a MTÜ projektcége – vagyis a ünnepek miatt mindössze nyolc munkanap alatt bombázták meg a magyar szállodás cégek beadványaikkal az állami pályázatkezelőt. 

A hatalmas érdeklődés nem véletlen, ugyanis a kiírás szerint akár 70 százalékos támogatási intenzitás elérhető – vagyis egy komplett szálloda felépíthető majdnem csak állami pénzből, főleg ha sikerült kicsit túlárazni a projekteket. A programról a várható kiírásról korábban is lehetett tudni, ugyanakkor meglepő annak nyolc munkanapon belüli felfüggesztése, hiszen a kiíró eredetileg azzal számolt, hogy március 31-ig fogadja a pályázatokat. A kírásban az is szerepel, hogy azon pályázónak, akinek kérdése van a kiírással kapcsolatban 15, esetleg harminc naptári napon belül válaszolnak. Vagyis nem kellően tájékozott (nem bennfentes) pályázónak esélye sem lett volna kérdéseket feltenni a pályázattal kapcsolatban, mert azt a túljelentkezés miatt le is zárták gyakorlatilag 15 (naptári) napos határidő lejárta után azonnal. 

Korábban a Napi.hu írta meg, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségbe tartozó Hunguest Hotels épp a pályázatból akarja felújítani szállodáit. „A Hunguest Hotels változatlanul tervez a Kisfaludy-pályázattal. Minden szállodánk tekintetében figyelembe vesszük a pályázatokon történő részvételi és az azok által megnyíló fejlesztési lehetőségeket" – közölték épp a pályázat felfüggesztésének napján. A Népszava megkérdezte a Magyar Turisztikai Ügynökséget, hogy hány pályázó és mennyivel jegyezte túl néhány munkanap alatt a húszmilliárdos keretet, ám lapzártánkig nem érkezett válasz. A pályázni csak konkrét üzleti pénzügyi tervekkel lehetett, vagyis ezt kellett elvileg nyolc munkanap alatt összedobni a pályázóknak...

ITT OLVASHATÓ

MEGDUPLÁZTÁK NYUGDÍJPÉNZÜKET A MARADÓK - JÓL JÁRTAK, AKIK NEM DŐLTEK BE A KORMÁNY ZSAROLÁSÁNAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.01.10.

Jól jártak azok a magánnyugdíjpénztári tagok, akik nem engedtek a kormány zsarolásának, és 9 évvel ezelőtt a maradás mellett döntöttek. A tagok döntő többsége 9 év alatt közel megduplázta a nyugdíj-megtakarítását. Miközben az infláció ez idő alatt mindössze 21 százalék volt – számolta ki az Azénpénzem.hu.

Átlagosan 1,8-1,9 millió forintra hízott a megtakarítása annak a magánnyugdíjpénztári tagnak, akinek 2010 decemberében 1 millió forint volt a számláján – számolta ki az Azénpénzem.hu a pénztárak év végi (2019. december 31-i) árfolyamadatai alapján. Ebből az infláció 211 ezer forintot (21,16%) tett ki, vagyis egy átlagos tag 1 millió forintja közel 600 ezer-700 ezer forint reálhozamot hozott.

Bár a 2018-as hozamok nem alakultak jól, a 2019-ben elértek szépen kompenzálták a tagokat. A legtöbb részvényt tartó növekedési portfólióban 12,7-14,4 százalék között fialt a pénz (lásd a cikk végén a táblázatot!), míg a kiegyensúlyozott portfóliók 8,32-10,23 százalék között hoztak. A gyakorlatilag csak állampapírokat tartó klasszikus portfóliók 2,25-5,24 százalék között gyarapodtak. Bár a 2019. decemberi inflációt még nem hozta nyilvánosságra a KSH, a novemberi 3,4 százalékkal számolva azt láthatjuk, hogy a négy pénztár összesen 12 portfóliójából az MKB és a Budapest Klasszikusa nem tudott lépést tartani az inflációval...

ITT OLVASHATÓ

IRÁNBAN IS REMEKÜL MŰKÖDIK A „NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE”

HVG ONLINE
Szerző: LENGYEL MIKLÓS
2020.01.10.

A Forradalmi Gárdának csak használnak az amerikai szankciók és Szulejmáni meggyilkolása – gazdaságilag is.

Kászim Szulejmáni tábornokkal mint terroristavezérrel végeztek az amerikaiak, de az iráni Forradalmi Gárda külföldi erőinek parancsnoka kulcsfigura volt a hatalmi gépezetben. Iránt ugyanis egyre inkább a Forradalmi Gárda irányítja azt követően, hogy Donald Trump felrúgta az atomalkut. A Forradalmi Gárda pedig nemcsak a fegyveres erőket irányítja, de a gazdaságot is.

"A bankok elvben privát részvénytársaságok, de egyáltalán nem ritka, hogy a részvényesek nevében az igazgatótanácsban ott ül három tábornok" – nyilatkozta a német–iráni kereskedelmi kamara elnöke a Deutsche Wellének. Rámutat arra is, hogy az iszlamista rendszerben nemigen lehet tudni, hogy mi állami és mi privát, de az biztos, hogy dúsgazdag tábornokok és vallási vezetők vannak döntési pozícióban. A bankok jó részét olyan befektetési társaságok birtokolják, melyek állami vállalkozások. A bankok azután olyan cégeket finanszíroznak, melyekről szintén nem lehet tudni, mennyire magán- vagy állami cégek, a döntéshozók mindenesetre a Forradalmi Gárda tábornokai.

Behzad Nabavi, az iráni parlament egykori alelnöke megírta, hogy a Forradalmi Gárda milyen módon uralja Irán egész gazdaságát: melyik az a négy nagy, amely uralja a gazdaság 60%-át. A reformista politikust beperelte a gárda, mely esküszik arra, hogy csak a gazdaság 2%-át birtokolja a négy nagy. Kik ők?

- A Próféta pecsétje – a szép nevű cég mögött Irán legnagyobb építőipari vállalkozása rejtőzik. Egyáltalán nem meglepő módon övék az állami megrendelések jó része.

- Khomeini ajatollah végakaratának végrehajtói – ez egy pénzügyi konglomerátum, mely ellenőrzi az Irán számára fontos olajipart és a politikai hatalom számára elengedhetetlen telekommunikációs rendszert.

- Az Elnyomottak alapítványa – ezt Khomeini ajatollah utasítására hozták létre az iszlamista forradalmat követően. Ebbe az alapba kerültek a külföldiek és a régi rendszer vezető gárdájának elkobzott javai. Ők foglalkoznak a szociális problémákkal, melyek egyre jobban fojtogatják Iránban már a középosztályt is.

- Végül a Reza imám szentélye nevű pénzügyi társaság, mely több mint 50 vállalkozást birtokol a legkülönfélébb ágazatokban Iránban...

ITT OLVASHATÓ

VIETNÁMI KÁVÉKALAND

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.01.10.

Folytatódnak Viki és Dani kalandjai, akik maguk mögött hagyták Thaiföldet, hogy Vietnámban folytassák útjukat. Mint írták, útjuk kezdete óta teljes lendülettel keresgélik az állukat, ám a Vietnámban tapasztalt ellentétekre még így sem nagyon találnak szavakat.

„A vízesés-mániánkat kielégítendő, megnéztük a Dalat-tól 30km-re található zuhogó elefánt-vízesést, és a mellette lévő buddhista templomot (Chua Linh Án) az 54 m magas Buddha-szoborral.

A szoborba fel lehet menni, gyönyörű a kilátás. A vízesés ereje elementáris, hatalmas robajjal zúdul le, mögé is be lehet menni, ebben hasonlít a Niagarára. De a víz saras, büdös és rengeteg szemetet visz le magával. Itt ez a hagyomány, elhajítják a szemetet, ami régen banánlevél volt, most műanyag.

El szerettünk volna menni az ország állítólag legszebb vízeséséhez (Pongour) is, de olyan zergeverte utakon vitt a navigáció, hogy a cél előtt 10 km-rel visszafordultunk.

Hazafelé azért útbaejtettünk egy harmadikat (Prenn), ahova már nem kellett belépőt fizetni, mert már öt óra volt. Ezek a belépők 500-1000 Ft körüliek, jóval alacsonyabbak, mint a Thaiföldön fizetendő, akár 4000 Ft-ok...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/2. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 
Szerző: ÉS
2020.01.10.

P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Ki az ablakon

Kovács kormányszóvivő a Twitteren lelkesen újságolta a kormányhírt, hogy „Magyarország megelőzte Lengyelországot az egy főre jutó GDP‑ben, ha az EU átlagához viszonyított százalékot nézzük, elérve az EU‑átlag 71 százalékát”. (A beírás angol nyelvű; a fordítás az enyém.) A rövid szöveg a felszínen két információt tartalmaz: hazánk megelőzte Lengyelországot az egy főre jutó GDP tekintetében, és ez az összeg most már az uniós átlag 71 százaléka.

Ha egy kicsit elemezni kezdjük, rögtön felötlik a kérdés, miért kell hangsúlyozni, hogy az EU‑átlag a viszonyítási alap. Megelőztük, hurrá, akármennyi az átlag. Fölösleges a mondat egyharmada. Továbblépve az is eszünkbe jut, hogy előtte viszont éveken át Lengyelország előzött meg minket, csak azzal Kovács szóvivő nem büszkélkedett. Kimaradt tehát a megfogalmazásból, hogy e mutatót nézve újra megelőzzük a sokkal mélyebbről induló Lengyelországot. Hogy mennyivel? Négy teljes ezrelékkel. Magyarországon a GDP/fő az uniós átlag 70,7 százaléka (ezt már lehet felfelé kerekíteni), Lengyelországban 70,3 százalék...

Bauer Tamás: A „nemzeti összetartozás” ideológiája és politikája

Dobrovits Mihály: A Szolejmani-merényletről

Kovács Zoltán: Kopik

Kenesei István: Közepes évünk lesz

Szüdi János: Az ítéletvégrehajtó

György Péter: Religio Academici
Hommage à Kerényi Károly és Szilágyi János György

Molnár Erzsébet: Hideg napok

Gáspárik Attila: Lássunk tisztán – Székely Jánosról

Varga György: Közelebb Európához – mégis oly távol

Szép új világ köszöntött a magyarországi (tudományos) kutatókra és fejlesztőkre 2018‑ban. S hogy nem alaptalan ez a megállapítás, arra bizonyítékul szolgál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019 októberében napvilágot látott jelentése a kutatás‑fejlesztés (k+f) 2018. évi állapotáról. Tény, hogy a k+f tevékenységet befolyásoló/meghatározó emberi és anyagi tényezők, erőforrások egyaránt bővültek, növekedtek. A k+f helyek száma (3500) 2017‑hez viszonyítva 12 százalékkal növekedett 2018‑ban. A kutatók, fejlesztők és a segédszemélyzet létszáma összesen 9 százalékkal nőtt, és meghaladta a 66 ezer főt. A teljes munkaidős munkavállalóra átszámított létszám megközelítette a 46 ezer főt, ez 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a kutatók‑fejlesztők számított létszáma 28,4 ezerről 31,4 ezerre nőtt. Az egy k+f helyre jutó átlagos számított létszám – 13 fő – azonban nem változott...

Gadó Gábor: Jó hírünket védve

V I S S Z H A N G

Haskó László: Unokáink is ünnepelni fogják

Bóna Miklós: Bukottak?

Nagy György: A tények logikája

Takács Géza: Nyakukban nemzeti sál

Csillag István–Mihályi Péter: A bűnbak

Váradi András: 70 + 1 év + még egy einstand

P Á R A T L A N

átkai: KATONADALOK

BGy: A ROMLÁS SZÓVIRÁGAI

Aha: HANGULATJAVÍTÓ

Márton János: OLVASSUNK MÁRAIT!

Msz: A VÁNDOR

-kunc-: BESZÉL NÉHA

Szilasi György: LEGYŐZNI

E. A.: NEMZET A MAGASBAN

pá-ti-: PÁ, KIS ARANYOM!

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/2. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.01.10.

I N T E R J Ú

Fóti Tamás: Szép új Magyarország
Beszélgetés Kovács János Mátyással, az ELTE tanárával, a Bécsi Egyetem kutatójával

F E U I L L E T O N

Standeisky Éva: Lovak és madarak 

 

K R I T I K A

Hermann Veronika: Régi dicsőségünk éji homálya

Filep Tamás Gusztáv (szerk.): Ün­nep és felejtés – Emlékezet, iden­ti­tás, politika. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2019, 278 oldal, 3000 Ft

A bevezető szövegek után négy tematikus egységbe rendeződik a korpusz, az Eseményértelmezés, az Emlékfogalmazás, a Megtalált hagyomány és a Nemzetképek fejezetcímekből pedig a tanulmányok jellegére és megközelítésére is következtethetünk. Miközben az egyes írások nagyon változatos témákat dolgoznak fel – ahogyan erre később még kitérek –, hasonló szakirodalmi mezőt mozgatnak. Ezek közül is a legfontosabbak az Anthony D. Smith nevével összekapcsolódó etnoszimbolista megközelítés, Rogers Brubaker „etnikus vállalkozók” fogalma, Benedict Anderson ismert tanulmánya a nemzet elképzelt közösségéről, Reinhart Kosellecknek a múlt relativitásáról szóló elmélete, Pierre Nora francia történész emlékezetpolitikai írásai, a magyar mezőnyből pedig kiemelkedik Gyáni Gábor neve, akinek Az elveszíthető múlt című kötete a tanulmányok fontos hivatkozási pontjaként van jelen...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Jeszenszky Géza: Ex libris

Veszprémy László Bernát: Gyilkos irodák
„Törvényes” megszállás
Kunt Gergely: Kipontozva
Stark Tamás: „...akkor aszt mondták kicsi robot”

Bengi László: Régimódi korszerűség

Szajbély Mihály: Csáth Géza élete és munkái. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2019, 558 oldal, 4999 Ft

Szajbély Mihály új, pontosabban jelentősen újraírt és kibővített Csáth-monográfiája, amely pont harminc évvel követte a korábbi kis kötetet, régimódi műfaj és korszerű megszólalás, írói életrajz és irodalmi olvasás, szakmai éleslátás és szélesebb közönséghez szólás kettős szorításában próbál egyensúlyra lelni. Az mégis némi hiányérzetet kelt, hogy Csáth fordulatos utóélete, fogadtatásának érdekfeszítő története inkább csak futólag jelenik meg a monográfiában. Érthetően útját állhatta ennek a terjedelem kötöttsége, mint ahogy az is, hogy a könyvnek vállaltan nem volt célja a Csáth Gézával foglalkozó, szerencsére immár elég bőséges szakirodalommal való részletező számvetés...

Szendi Nóra: „Csak történik”

Mucha Dorka: Puncs. 21. Század Kiadó, Budapest, 2019, 160 oldal, 2990 Ft

Úgy tűnik, a hitelességnél és a következetességnél fontosabb a hatáskeltés. Az elbeszélő a regény felütésében a kapcsolat majdnem teljes történetére visszatekintve leszögezi, hogy nem szerelmi viszonyról lesz szó. Ehhez híven végig lefitymálón nyilatkozik a tanáráról és bármiről, amit együtt csinálnak, mígnem a finálé felé haladva fájdalmasan beleszeret a férfibe. Mintha a szerző, észbe kapva, hogy nincs igazi feszültség és (akár negatív irányú) karakterfejlődés, csak végtelen sivárság és nihil, a kötet végére biggyesztett volna némi szerelmi drámázást, anélkül hogy visszaolvasta volna az elejét.

Keresztes Balázs: A tudás pompás ingatagsága

Umberto Eco: Óriások vállán. Fordította Barna Imre, Sajó Tamás. Kossuth Kiadó, Budapest, 2019, 352 oldal, 6990 Ft

A laza szerkesztési elv tehát nem csak az ismeretterjesztő regiszter és a posztumusz alkalmi kötet műfajának sajátosságaiban keresendő: a könyvet (és reprezentatív jellegéből adódóan: az életművet) olvasva felsejlik Eco vonzódása mindenhez, ami szabálytalan, furcsa és rendkívüli. A szépségről írva automatikusan annak ellentétét is szóba hozza, majd külön fejezetet is szentel a rútnak, és külön kiemeli annak szükségszerűségét, az abszolúttal szemben pedig elsősorban a relatív felé húz. Szintén beszédes, ahogy szemiotikus énjét is az olyan anomáliák foglalkoztatják leginkább, mint a paradoxon, a titok és a hazugság, vagy ahogy kultúrtörténészként kiemelt figyelmet fordít az olyan témákra, mint a miszticizmus, az alkímia vagy az összeesküvéselmélet.

Váncsa István: Budi, tető nélkül

Tódor János: Menekültek, csicskák, közmunkások. Nemzeti konzultáció hét tételben. Dodeskaden Kiadó, Budapest, 2019, 285 oldal, 2650 Ft

A Menekültek, csicskák, közmunkások című riportkötet (és Tódor munkássága általában) arra döbbenti rá az olvasót, hogy valójában Isten tenyerén ül, mert hiszen mit csinál éppen most? Olvas, ami a valaha volt értelmiségi létforma múlt századbeli luxusa. Esetünkben olyan könyvet olvas, amiért előzőleg több mint két és félezer forintot kiadott. Megtehette, ám ez a legkevésbé se magától értetődő, hiszen Isten tenyerén helyet kapni a vak véletlen műve csupán. Ráadásul az a bizonyos tenyér hártyavékony, töredezett, ma még rajta vagyunk, de holnap már a keresztény-nemzeti alvilág bugyraiban, melyeket Tódor amolyan turáni Danteként folyamatosan látogat, amennyire és amíg megengedik.

Körösztös Gergő: A leírás apropói

Szijj Ferenc: Igazi nevek. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2019, 139 oldal 2699 Ft

Szijj a kötet végén megjegyzi, hogy a szövegek és a megidézett műalkotások nem egymás illusztrációi, és valóban elkerüli ezt a leegyszerűsítő viszonyt. Ehelyett minden esetben konkrét és egyedi kapcsolatot teremt adott szöveg és a hozzá adott mű, művész, vagy téma között. A Távolképek című vers alapmotívuma ég és föld viszonyának „nehézkedése” / ”szorítása” és egyszerűsége, a táj 1.0 emberek nélkül. Eme banalitás szétírása odáig jut, hogy „a hólepte föld és az ég egy és ugyanaz, és csak a csupasz / fák tüskerajza választja el őket”, az erről készült képet pedig „meg / is lehetne fordítani, ha a fényképész nem tiltakozna”. Ezt a képet Pecsics Mária készítette, Cultura című fotósorozatához. Pőre szántóföldeket ábrázol, némelyik téli képen pedig valóban eltűnik a határ a két közeg között. Szijj nem pusztán metaforizálja ezt, hanem új attribútumokat és lehetőségeket épít a fotókkal közös motívumra, és ez olyan termékenynek bizonyul, hogy a fotó értelmezéséhez gyakorlati ötletei is támadnak.

Benczi Boglárka: Gallum Nigrum

Kiss Judit Ágnes: Bűbájoskönyv. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2019, 288 oldal, 3999 Ft

A könyv finom női bölcsességek tára, mondókák, hiedelmek, ráolvasások gyűjteménye. Megtudjuk, hogy mire jó a fekete kakas, és hogyan lehet befolyásolni azt, hogy mennyit tojjanak a tyúkok. Megismerjük a lidérceket, és képet kapunk a modern boszorkányokról is. Érdekesek a különböző hiedelmekről szóló részek, a Luca székéhez kapcsolódó babonák és azok a hiedelmek, amelyek a boszorkánysághoz féligazságokként rögzültek. Egyfajta hagyományőrzés, amit a szerző elénk tár, de úgy, hogy saját családjaink történeteit hozzátéve majd ezeket mi is továbbadhassuk. A táj, ahol felnőttünk, talán ma már urbanizálódott, talán ma már nem tudunk saját kertet művelni, de mindig megkereshetjük a módját annak, hogy közelebb kerüljünk a gyökereinkhez.

Mélyi József: Banán a boltban

(Szabó Ádám Museum Shop című kiállítása január 31-ig látható az Inda Galériában.)

A múzeumi gyűjtemény és a múzeumshop között azonban igencsak kemény a határ. Amikor pedig egy művész valamennyi művét átlépteti ezen a vonalon, akkor – legyen ez bármennyire ironikus vagy önironikus – az nemcsak az intézménykritika felől nézhető, hanem egyben kétségbeesett gesztus is. Ha jobban belegondolunk, egy jelentős szakmai – művészi és oktatói – múlttal és jelennel rendelkező, középkorú művész számára a mai Magyarországon gyakorlatilag alig nyílik út, hogy művei az elkövetkező években múzeumi gyűjteményekbe jussanak.

Wagner István: A sokarcú A. R. Penck

(A. R. Penck: „Ich aber komme aus Dresden”, Albertinum Dresden, megtekinthető január 12-ig.)

Penck páros, hármas vagy négyes alkotócsoportokban két évtizeden át készített húsz keskenyfilmjéből 2008. március végén került a magyar érdeklődők elé válogatás a Műcsarnok lipcsei undergroundról rendezett előadás- és vetítéssorozatában, a Balázs Béla Stúdió szervezésében. Ő jobbára az ötletet adta vagy hangját kölcsönözte narrátorként, és csak ritkán lépett fel kisebb-nagyobb szerepekben.

László Melinda: Egy élő gyűjtemény

(Élő Gyűjtemény, Magyar Nemzeti Galéria, 2020. január 26-ig.)

Egy gyűjtemény élővé tétele új nézőpontok általi kibillentés révén generátora lehet egy meghatározó revelációnak. A létezés és a mű valósága, az egyéni és globális, a forma és a tartalom, a régi és az új, a régi-új tartalmai, a műtárgy és múzeumi lét, a folytonosság, folytathatóság gondolatkörei fogalmazódnak meg ezáltal az emberben. Tapasztalásainak megélése komoly alakító tényező, érték, így a jelenlét és a kapcsolódás megléte vagy milyensége jelentős, s egyben egy különleges bizonyítvány mindannyiunkról.

Báron György: A nagy Sátántangó-tekerés

(A huszonöt éves Sátántangó. Tarr Béla filmje.)

A Sátántangó, amelyet a szakértők minden idők félszáz legjobb mozgóképe közé szavaztak, ma alighanem élőbb, mint a bemutatója idején volt. Súlya, jelentősége egyre nő az időben, s ez csak nagyon kevés filmről mondható el. Premierje óta negyedszázad telt el, s rajongóinak száma folyamatosan gyarapodik, egy-egy mozivetítése ma is ínyenc esemény, melyre újabb és újabb generációk ülnek be, San Franciscótól Szöulig és Torontótól Amszterdamig.
Molnár Zsófia: Tetemre hívás

(Bánk bán, Katona József Színház, Kamra, december 20.)

De tegyük is félre rögtön az előadás-tapasztalatokon alapuló előítéletet (amelyet, jegyezzük meg, Vidnyánszky Attila 2017-es rendezése a Nemzetiben abszolút pozitív irányba lökött), mert Tarnóczi a Kamrában nem a kötelező kűrt futja, neki saját koreográfiája van, amely mindamellett tiszteletről, fejlett elemzőkészségről és finom humorérzékről árulkodik...

Fáy Miklós: Nincs kit megölni

Úgy 1970-ig egyértelmű volt a helyzet: Beethoven a legnagyobb. Legfeljebb az a kérdés, hogy ő a legnagyobb zeneszerző, vagy ő a legnagyobb géniusz a földiek között. Újító és megőrző, egy halom zenei műfaj elindítója, egy még nagyobb halomnak a csúcsra járatója, mert szimfóniát, zongoraszonátát, vonósnégyest, hegedűszonátát soha senki, sem azelőtt, sem azóta. Aztán eljött az 1970-es év, a bicentenárium, és utána mintha átbuktunk volna a csúcson, hirtelen kiderült, hogy másoknak is helye van a dobogó tetején. Sőt, mintha neki magának nem volna helye a dobogó tetején, mert van két felfoghatatlanabb alkotó is, Mozart és Bach...

Grecsó Krisztián: A három nővér Ibizán

(Szilveszteri szüret: Áder János beszéde, M1; Áder Ibizán, Bödőcs Tibor youtube csatornája; Kulka János köszöntője, RTL Klub)

Ilyen hálával tartozik Áder János Bödőcs Tibornak. Aki Körmendi zsenialitásához és szoros olvasatához méltón érti a kor szavát, a saját szerepét és Áder János teljesítményét. Az már a sors gonoszsága, hogy egy szilveszteri beszéd, még ha olyan feszes is, mint a köztársaság mostanában soros elnökéé szokott lenni, nem lehet csehovi magasság. De Bödőcs Tibor Áder Ibizán című humoreszkje után éppen olyan lelket vidámító képtelenség volt a szilveszteri beszédet nézni, mint Csehovot játszani a magyar színházakban – a legendás jelenetet követő években. És ha érzett is a mai néző némi kulturális romlást, abban mégiscsak volt valami lélekemelő, hogy hasonló prizmák még léteznek: hogy a jó humor képes tökéletesen átszínezni valamit, ami magában elviselhetetlen, hogy az igazi tréfa távcsövén át nézve még léteznek távlatok, ahonnan nézve nem számít korszakosnak, ami ma annak mutatja magát...

Rákai Zsuzsanna: Rendezett keretben

(Borbély László – FUGA Budapesti Építészeti Központ, január 5.)

Persze nehéz a kottahasználat mellett érvelni egy koncertprodukció esetében, mert nagyon is személyfüggő, hogy valaki biztonságosan a kezében érzi-e a műveket, amíg nem tudja azokat emlékezetből végigjátszani, nem beszélve arról, hogy emellett is akadhat számtalan indoka a kotta nélküli előadásnak. De akárhogy is, ebben az esetben csakugyan megzavarta a befogadás élményét az egyre gyakrabban jelentkező memóriazavar. Ha csak néhány rövid, pillanatnyi figyelemkihagyásról lett volna szó, akkor az ilyesmit említeni sem volna érdemes, a probléma azonban határozottan befolyásolta a tételek logikáját és hatását.

I R O D A L O M

Kiss Tibor Noé: Én nem kuncogtam
A férjem a szája szélét rágta, Domján a tévé oldalát döngette, a szovjetek pedig egymás után lőtték a gólokat. Az utolsónál egymásnak futottak a játékosok, úgy borultak fel, mint a kuglibábuk, ami nagyon vicces volt, Domjánné kuncogott is közben, de a férje és a férjem úgy nézett rá, mint a véres rongyra. Én nem kuncogtam, mégis úgy éreztem magam, mintha én is kuncogtam volna, bűnösnek éreztem magam Domjánné kuncogása miatt is, pedig rám nem nézett úgy senki, mint a véres rongyra, legalábbis úgy emlékszem, hogy nem. Már a városban járunk, és a férjem még mindig nem szólalt meg, ami nem jelent jót. Ilyenkor úgy érzem, hogy még az is jobb lenne, ha gúnyolna amiatt, hogy összekeverem a bal kezemet a jobb kezemmel, hogy nem tudom rendesen beállítani az autórádiót, mert mindig serceg. A férjem nem szólal meg, csak néz maga elé, és a szája szélét rágja. A kislányomra gondolok, a legjobb lenne ott feküdni mellette, hallgatni a szuszogását, simogatni a haját, hozzábújni a forró, törékeny testéhez...

Géczi János: Nagyjából hat

A falvakban pusztán férfiakkal futunk össze, mások ostáblát játszva üldögélnek az apró boltok előtt vagy a teaházak teraszán, és életre-halálra dominóznak, olykor az útpadkához állított széken, fa alá emelt agyagpadon pöfékelnek, szúrós szeműek és hajlott hátúak. Az öregeknek sosincs foguk. Mintha asszonyirtóval permetezték volna le a síkság falvait.

Pápká szidja a léhűtőket, ő bizony keményen dolgozik. Én mások ügyét alakítom. Én fullajtár vagyok, ha kell. Én paprikajancsi. Én diótörőként vigyorgok bárkire.

Én ölök. Egy-egy jól szemügyre vehető, távoli sziklát választok ki, minél barnábbat, az a megfelelő, ha messzebbről keresem, a messziségben találok rá, s minél barnább. Nem szükséges, hogy magas legyen, az se, hogy széles, nem szükséges alak szerint választani, bármilyen lehet a formája, mammutfog, tojás, piramis, kizárólag a színe a fontos. Türelmesen várok, hogy a közelébe érjünk. Lőtávolságba. Ha kiválasztom, célkeresztbe fogom, ügyelek, hogy a szememmel fogva tartsam. Nem kell ahhoz egyéb, mint pislogás nélkül, kigúvadó szemmel figyelni. Ha lecsukódik az ember szeme, annyi idő éppen elég ahhoz, hogy megugorjon avagy a földre hasaljon a zsákmány...

Varsányi Gyula: Interjú, 2019

Aha. És maga virtuálisan akar velem interjút készíteni.

Dehogy. Én a valóságban akarok önnel interjút készíteni. Mondjuk, találkozzunk egy kávézóban, amelyik önnek megfelel.

És aztán?

Aztán én kérdezek, ön válaszol, és mindezt leírom. Ahogy szokás.

És mi lesz azzal, amit leír?

Elteszem.

Elteszi? És akkor hogyan jut el az olvasókhoz?

Kántor Zsolt: Kati

A szállodában sem ment le róla a nyomás. A fürdőszoba kádja megöregedett. A lefolyónál olyan volt, mint a farmer a trafikos nő fenekén. Törülköző. Nézegeti a vízcseppeket a lábszárán. Minek felitatni azt, ami olyan helyes? Jól néznek ki, igaza van Virginiának. A vízcseppek versenyt futnak. Majd a fogasról lerántotta a köpenyét. Belebújt a szövetbe. Most múltnak gondolta a ruhát. Amibe visszamászunk, amikor menni akarunk valahová. Nincs idő fölvarrni a lefittyent gombokat. Csak konstatáljuk a renyheségét a cérnának. Majd elfelejtjük, amikor hazaérkezve levesszük. S egyszer csak: eltűnik a gomb...

Rubin Eszter: Apátlan világban ébredni

A tejhabosító. Reggel képtelen voltam kávét főzni, mert a tejhabosító apámat jelentette. Ugyanilyen szerkezettel habosította a tejet a balatoni házban. Forróság ígéretét hordozó langyos nyári reggeleken, az aligai ház konyhájában, ahol már hajnal óta folyt az élet, marhapörköltet főzött, előtte nagy bögre kávét ivott, fekete kenyérre kente a francia vajat, házi lekvárral és sajttal ette, saját termesztésű ökörszív paradicsomot szeletelve hozzá, amelynek csodájára jártak a faluban. Reggeli előtt jógázott, s azelőtt a pirkadat már kint találta a veteményesben.

A tejhabosító. A mozdulat, ahogy a tejhabosítóba ujjnyi tejet töltök, megnyomom a gombot, és nézem, amint a tej átlényegül. Forog, levegővel telik meg, és csúcsokat vet. A férjem kávéjára öntöm a habot. Ezzel a mozdulattal én is átlényegülök. Apámmá válok. Én vagyok ő...

Csuday Csaba: Triptichon

Weiner Sennyei Tibor: Istenes vers

ITT OLVASHATÓ

HATALMAS ÖSSZEG ÁRAMOLHAT A 3. GYEREKET BEVÁLLALÓKHOZ, HA A HÁROMGYEREKES ANYÁK ADÓMENTESSÉGET KAPNÁNAK

24.HU
Szerző: 24.hu
2020.01.10.

Orbán Viktor kormányfő az évente egyszeri, tegnap tartott Orbáninfón belengette, hogy fontolóra vették, hogy kiterjesszék az idén a 4 gyerekes anyákra bevezetett, élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességet a 3 gyerekes anyákra is. Ha így lesz, azzal sok tízmillió forint plusz pénz ütné a markát azoknak a szülőknek, akiknek két gyerekük van, de a kormányzati lépés hatására bevállalják a harmadik gyereket is.

A Portfolio számszerűsítette is, hogy mennyi lehet ez a plusz pénz. Kilenc nagyobb, gyermekhez kapcsolódó állami támogatási forma van most. (Pl. csok az új lakásra, használt lakásra, jelzáloghitel-elengedés, babaváró hitel, csok-hitel, újautó-vásárlási kedvezmény, diákhitel-elengedés, családi adó- és járulékkedvezmény, ilyen lenne a 3 gyerekes nők szja-kedvezménye, családi pótlék.) Megnézte a portál, hogy ezekből mekkora összegre tarthat igényt az a család, ahol most két gyerek van, és mekkora összegre az a család, ahol megszületik a harmadik gyerek is.

A különbözet óriási: 51 millió forint vissza nem térítendő támogatás áramolhatna a harmadik gyereket bevállaló szülőkhöz (a számítás feltételezésében levő 19 év időtartam alatt összesen), és ezen felül még 15 millió forint kamattámogatott hitelhez is juthatnának pluszban.

A különbség legnagyobb részben a nők adómentességének és az adó- és járulékkedvezménynek (amit az apa is igénybe vehet) köszönhető. De e teljes lista és a számok a Portfolio táblázatában megnézhetők.

ITT OLVASHATÓ

NÉGY HÓNAPJA FALAZ A SZÉKESFEHÉRVÁRI JÁRÁSI KORMÁNYHIVATAL AZ ORBÁN-CSALÁDNAK ARRÓL, MI ÉPÜL A MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ HATVANPUSZTAI MAJORSÁGBAN

444.HU
Szerző: Tbg
2020.01.10.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő még szeptemberben tett fel közérdeklődésre számot tartó kérdéseket afelől, mégis mi épül a hatvanpusztai majorságban, amelyet a miniszterelnök és családja használ, bár a területet Mészáros Lőrinc bérli.

A valamikor a Habsburgok által birtokolt területet Orbán Viktor apjának, Orbán Győzőnek ingatlanos cége vásárolta meg 2011-ben, majd Mészáros Lőrinchez került, de valójában az Orbán-család használja, és fejleszti.

Tekintve, hogy az épületegyüttes műemlék, Hadházy közérdekű adatigénylést tett, miután júliusban drónfelvételek alapján meggyőződött arról, valami nagyszabású építkezés kezdődött a területen. Ám választ négy hónapja nem kap - holott a szabályozás szerint erre 15 napon belül sort kellett volna keríteni, ezért felkereste személyesen is a kormányhivatalt, ahol Petrás Józseffel, a hivatal egyik főosztályvezetőjével beszélgetett, a diskurzusról videót is készített...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR BEJELENTETTE, HOGY A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN SEM LESZ TÉNYEZŐ AZ EGÉSZSÉGÜGY, MAJD MEGNEVEZTE A FELELŐSÖKET IS

RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.01.10.

Tegnap Orbán Viktor sajtótájékoztatóján az egészségügyről is beszélt, sokat beszélt. Jó hírként közölte, hogy az elkövetkező 2-3 évben az ápolók fizetése talán utolérheti majd az üzletláncokban dolgozó árufeltöltők bérszintjét is. 

Lelkesen bejelentette azt is, hogy azokban a kórházakban, ahol az elmúlt három évben nem volt felújítás, otttatarozni kell a várótermeket és a kórtermeket, szociális helyiségeket. Erre forrást külön nem ad,hanem az EMMI miniszterét arra kéri, hogy a fejlesztési pénzeket erre a célra csoportosítsa át. Sőt azt is nyilvánvalóvá tette, hogy amíg ez nem történik meg, addig másfajta fejlesztéseket nem tud támogatni. Hogy világos legyen, ez azt jelenti, hogy addig míg az összes állami és egyházi tulajdonú kórház és ezek fekvőbeteg-intézményei (ezek száma telephelyekkel együtt több száz) nincsenek kiglancolva, addig nincs újabb CT, MR, sem PET CT, de daganatos kezeléseknél használt gyógyszerek sem, nem beszélve egyéb fejlesztésekről, így a szuperkórházról sem.Lesz viszont meddőségi kezelés ingyen, már a jövő hónaptól.

Ez ugyanis prioritást élvez, mégpedig olyannyira, hogy az összes állami finanszírozású meddőség kezelésével foglalkozó intézmény felvásárlása után a meddőség kezelésében használatos gyógyszerek ingyenesek lesznek az arra rászoruló párok számára. A bökkenő az az, hogy ez valószínűleg csak az állami ellátásában érhető majd el ingyen, ezzel megszüntetve a magánellátást ebben a szektorban. Hiszen ki fizetne ki több millió forintot, amikor ez ingyenesen elérhetővé válik? Így a meddőséggel foglalkozó magánintézmények gyorsan tönkre fognak menni, elsorvadnak. Ezt alá is támasztotta a miniszterelnök ezekkel a szavakkal „kivontuk a piaci versenyből ezeket a kezeléseket”, valamint „az állam a jövőben nem fog engedélyt adni magánszolgáltatóknak meddőségi központok létrehozására”, és volt még szó homályos bioetikai szempontokról is. (A Medicalonline cikke szerint.)

Végsősoron ez az államosított humánreprodukciós program a segítség helyett sokkal többet fog ártani azoknak, akik meddőséggel küzdenek.Hiszen verseny nélkül a beteg visszakerül az állami, korrupció övezte, borzasztóan alacsony színvonalú, hálapénz-vezérelt egészségügybe. Mert a hálapénz rendszere is egészen biztosan fenn fog maradni, hiszen az ápolók béremelésével szemben az orvosokról nem esett szó. A festés előrébb való, míg a pénzügyi tisztulás még várhat...

ITT OLVASHATÓ