Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.12.15.
Lázadás az Európai Néppártban a Fidesz ellen – ezzel a címmel számol be a konzervatív bécsi Die Presse arról, hogy Othmar Karas, az osztrák néppárti európai parlamenti képviselőcsoport vezetője Deutsch Tamás kizárását követeli a frakcióból, miután a magyar politikus a jogállamisági viták során Gestapo-hasonlattal élt Manfred Weber frakcióvezetővel kapcsolatban. Az osztrák lap úgy tapasztalja, hogy a jelek szerint „túlcsordult a pohár”, és egyre többen hajlanak Deutsch kizárására. Szerdán tartanak frakcióülést, akkor döntenek a Webert diktatórikus államrendőrségi módszerekkel vádoló fideszes EP-képviselő frakciótagságáról.
Katasztrófa a brüsszeli alku
Egy másik osztrák lap, a liberális Der Standard Lendvai Pál kommentárját közli a múlt heti EU-csúcson született kompromisszumról, „Az illúziók vége” címmel. A veterán publicista szerint a Brüsszelben megkötött alku katasztrófát jelent azoknak a lengyeleknek és magyaroknak, akik évek óta azt remélik, hogy az Európai Unió segít nekik helyreállítani a jogállamot.
Az EU csúcsvezetői ritkán tapasztalható összhangban, csaknem euforikus hangulatban ünnepeltek, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mérföldkőről beszélt, Charles Michel, a tagállami vezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke pedig nagyszerű eredményről – idézi fel Lendvai a találkozó eredményeit méltató kijelentéseket, és hozzáteszi: néhány lap szerint Angela Merkel számára is nagy siker volt, hogy elhárították a jogállamisági mechanizmussal szembeni magyar és lengyel vétófenyegetést. A Der Standard kommentátora elismeri, hogy a járvány által előidézett gazdasági válságra tekintettel valóban sikernek tekinthető az összesen 1,8 billió eurós EU-költségvetés és helyreállítási alap elfogadása, valamint a 2030-ra vonatkozó klímacélkitűzések szigorítása. Az is sikernek tekinthető, hogy a 27-ek egységet mutattak a britekkel folytatott Brexit-vitában.
A jogállamiság helyreállításában reménykedő lengyelek és magyarok szempontjából azonban katasztrófa volt az alkukötés, mert a felvizezett mechanizmus alkalmazása évekkel eltolódik – vélekedik Lendvai Pál. Felhívja a figyelmet arra, hogy csak az Európai Bíróság megerősítése után lehet majd megvonni az uniós támogatási pénzeket, ráadásul minden egyes esetben csak akkor, ha a visszaélést bizonyították, és a helyi igazságszolgáltatás mégsem torolta meg a cselekményt.
Merkel dobott mentőövet Orbánnak
Lendvai utal Vásárhelyi Mária véleményére, miszerint Merkel elvtelen kompromisszumot kötött a magyarok háta mögött a diktátorral, és valójában mentőövet dobott neki, hiszen a 2022-es országgyűlési választások előtt bizonyosan nem indul eljárás Magyarország ellen. Ha tehát Orbán emberei az elkövetkező években kevésbé feltűnő módon fognak lopni, akkor gátlástalanul tovább működhetnek. Ameddig az EU tőkével táplálja az Orbán-rendszert, az ellenzék a túlélésre is képtelen lesz, nemhogy sikeres küzdelmet tudjon folytatni a diktatúrával szemben.
Felhívja a figyelmet a Der Standard szerzője Soros György véleményére is, aki a lehető legrosszabbnak tartja a megszületett kompromisszumot, mert Merkel ahelyett, hogy színvallásra kényszerítette volna Orbánt, engedett a magyarok és a lengyelek zsarolásának. Így Magyarország 19 milliárd euróhoz juthat a helyreállítási alapból, valamint évente 2,7 milliárdhoz az uniós költségvetésből, ami a hazai össztermék magasabb százalékának felel meg, mint bármely másik tagországban. A cinikus és dörzsölt budapesti pókerjátékos és a hozzá hasonló varsói partnerei már most győztesnek nyilvánították magukat, bár talán ezt túl korán tették – írja Lendvai. Szerinte a most ünnepelt hamis kompromisszummal nem csak a lengyelek és a magyarok, hanem a bolgárok és a románok számára is vége annak az illúziónak, hogy az EU nem csupán közös piac, hanem értékközösségként is sikeresen működhet.
A menekültügy is megakadt az Unió torkán
A német Frankfurter Allgemeine Zeitung arról közöl áttekintést, hogy a rotációs EU-elnökség átvételekor, fél évvel ezelőtt nagy ambíciókkal indult, de végül vajmi keveset ért el az új európai menekültügyi és migrációs politika elfogadtatása terén Horst Seehofer német belügyminiszter. A cikk szerint a téma a koronavírus-válságnak esett áldozatul. Az intézkedéscsomagról szóló javaslat csak szeptember végén került a többi tagország szakminisztere elé, és akkor már ismét dúlt a járvány. Seehofer államtitkára, Stephan Mayer a frankfurti lapnak nyilatkozva elismerte, hogy még jelentősek a nézeteltérések annak megítélésében, miként nyilvánuljon meg konkrétan a tagállamok közti szolidaritás, amikor meg kell segíteni a túlságosan nagy migrációs nyomásnak kitett tagországot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.