SZEXUALITÁS ÉS POLITIKA - MÉSZÖLY MIKLÓS KÉT 1956 UTÁNI NOVELLÁJÁRÓL

ÉLET ÉS IRODALOM / FEUILLETON
Szerző: SZOLLÁTH DÁVID
2020.11.27.

A magyar prózában Mészöly halála után lett újra jelentős törekvés az emlékezetkritika. Az ezredforduló utáni többé-kevésbé újrealista történelmi próza visszamenőleg felértékelheti a Mészöly-életműnek ezt a történelem- és társadalomérzékeny, kevéssé számon tartott vonulatát. Egyúttal fogékonyabbá teheti a mai olvasót azokra a helyzetekre, amikor a történelemtudomány vagy az emlékiratirodalom mellett, helyett a fikció vállalja magára az emlékezet visszaperlésének szerepkörét. Erre olyan időszakokban kerül sor, amikor elkülönülnek egymástól az államilag támogatott, propagandában, tananyagban terjesztett alternatív történelmek és az autentikusabbnak érzékelt közösségi múltfelfogások.

A Teréz krónikája rendhagyó műve a korai Mészöly-prózának. Épp azért, mert a Sötét jelek (1957) és a Jelentés öt egérről (1967) kötetek darabjai közül poétikailag talán ez a legkevésbé rendhagyó elbeszélés. Egy nő élettörténetét mondja el fegyelmezett krónikastílusban. Az apa nélkül felnőtt Teréz hányatott sorsú, háborút átvészelt, az egyik Trianon után elcsatolt országrészből áttelepült fiatal nő, pártaktíva, aki beleszeret a rendszerellenesnek minősülő, az egyetemről kitett Péterbe. A fiatal pár szegény, Péter nehezen kap munkát rossz káderlapja miatt, Teréz ráadásul egyre súlyosbodó betegséggel küszködik. Amikor Péter – aki végül kocsikísérő lesz – munkája miatt nem tud mellette lenni, egy, a szerzetesrendek feloszlatása miatt elárvult apáca, Berta nővér költözik hozzá, hogy ápolja. Teréz tragikus véget érő története a „realista humanizmus” iskolapéldája lehetne, marxista kritikusok dicséretét is kiérdemelte. Elbeszélésmódja konvencionális, viszont politikai jelhasználatának kreativitása igen figyelemreméltó. Például felhasználja az „osztálykülönbség-romantika” a korban oly gyakori toposzát. A szocialista realizmus sematizmusában hamar elkoptatott történetklisének voltak színvonalasabb megformálásai is. Ezek közé tartozik Déry Felelete, itt a fiatal kommunista Nagy Júlia feltett szándéka, hogy meggyőzi szerelmét, a korosodó, cinikus „polgári maradvány” Farkas Zénó professzort a proletárjövő nagyszerűségéről, vagy Galgóczi Erzsébet Kőnél keményebb című novellája, amelyben a kommunista „népi káder” lány voltaképp nem is annyira a tanárába, hanem annak tiltottgyümölcs-zamatú, burzsoá műveltségébe szeret bele. Egy feltételezett ellenzéki nézőpontból olvasva a Teréz krónikáját, akár zavarba ejtő is lehet, hogy Mészölynél a szerelmespár osztályidegen fele, Péter nincs fölényben Terézzel szemben, sőt vitáikban ő a dogmatikus és a türelmetlen, míg Teréz elfogadóbb, szelídebb...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/48. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/48. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)