SZEGÉNY SZÁJEREK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.12.04.

Nagy volt az öröm tegnap minálunk, a fatornyos kis városomban, merthogy megérkeztek a temetőbe a hűtőkonténerek. Muszáj volt nekik, előtte a kórházban a proszektúrán halomban álltak a hullák ugyanis. Egymás hegyén hátán. Mert nem vagyunk szokva ahhoz, hogy hullunk, mint ősszel a legyek, hogy mindenki csak a teremtőjéhez igyekszik látni kívánván őtet, a bozontos szakállát neki. Ilyen Gyalog galoppos feeling volt, amely filmalkotásban, mint emlékezhetünk, kordéra gyűjtötték a málladozó testeket, mint valami kapcarongyokat, visszük a hullákat, hozzátok a halottakat kántálással. Az élet maradéktalanul szép ugyanis.

Odaállították ezt a hűtőkonténert a temető közepére, akárha dekadens rotterdami kikötő volna a holtak birodalma, ám a temető szépsége így odalett, nagyipari külsőt kapott, ahol nehéz elképzelni a sírok közt az anyókát, aki halkan sírogat. Olyan ez a konténerhűtő mint a konténerkórház, külseje, funkciója is hasonló, kajla életek állomása. Lehet a végső mindkettő, vagy csak közbeeső a de profundisig. Mindebből kitetszik, ebből a nézőpontból az, hogy Szájer József a Rotterdamhoz hasonlatosan dekadens Brüsszel egy lakásában milyen férfiak karja közt élvez el, teljességgel másodlagos. Hogy ez valahol más kuckajában van az életnek, és csak az ínyenceket érdekli igazán...

ITT OLVASHATÓ