SZABAD SZEMMEL: MERKEL SZERINT NINCS "HÁTSÓ AJTÓS" MEGOLDÁS, ÉS BRÜSSZELBEN MÁR HUXITRÓL IS BESZÉLNEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.12.01.

Lapértesülések szerint Portugália, az EU következő soros elnökeként a magyarok és a lengyelek mellé állt a jogállami vitában.

Bloomberg

A német kancellár most készíti elő a terepet, miután közeledik a végső összecsapás a magyar és a lengyel vezetéssel. Mint ismeretes, mindkettő azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza a következő hétéves költségvetést, valamint a segélyalapot, ha a többiek ragaszkodnak a jogállami mechanizmus bevezetéséhez. Ilyen súlyos viszályba még nem bonyolódott a két kormány, amióta csak belépett a szervezetbe. A két miniszterelnök négy napon belül már másodszor találkozott és Varsóban az este azt megint csak azt hangsúlyozták, hogy nem mennek bele az árukapcsolásba. Orbán és Morawiecki egyaránt ragaszkodik a megállapodás megváltoztatásához, noha a többi tag szerint arról nem lehet szó. Mindenesetre a lengyel szóvivő azt közölte, hogy Budapest és Varsó egyaránt nyitott az új javaslatokra és meg van győződve arról, hogy lehetséges az egyezség, ám annak összhangban kell állnia az EU-alapszerződésével. Maga a két politikus nem állt a sajtó elé. Ugyanakkor Merkel és több más európai vezető is fokozza a nyomást, hogy a magyar és a lengyel fél engedjen álláspontjából. Ám egyelőre a kancellár sem látja, hogy közel járnának a megoldáshoz. Kompromisszumot sürgetett, de cáfolta a két renitens kormánynak azt az állítását, hogy a jogállami feltételt utólag, jogellenesen csapták hozzá a nyári csúcson született határozathoz. Úgy nyilatkozott, hogy a demokratikus normák az európai terv alapját képezik. És egyszerűen nem igaz, hogy ezek a kikötéseket a hátsó ajtón keresztül kapcsolták össze a büdzsével. Szemtanúk szerint a német nagykövet azt mondta tegnap Brüsszelben az állandó képviselők ülésén, hogy vagy meglesz a döntés szerdára, vagy a legmagasabb szinten kell foglalkozni a kérdéssel, 9 nap múlva, amikor összejönnek az állam- és kormányfők. A német pénzügyminiszter is úgy látja, hogy ez az ügy a nagyfőnökökre marad. Magyarország és Lengyelország jó ideje semmibe veszi a többiek számára fontos jogállami elveket, és Brüsszel hiába próbálta meggyőzni őket. Ez változott meg azzal, hogy a jövőben az uniós támogatásokat csak olyan kormányoknak utalnák, amelyek tiszteletben tartják pl. a bíróságok függetlenségét. Franciaország a minap azt közölte, hogy súlyos szakadás következhet be, ha Budapest és Varsó nem áll el a vétótól. Ugyanakkor a magyar és a lengyel lakosság jó része támogatja a tagságot. Közben Varsóban üzleti körök, köztük bankok és a munkaadók szövetsége megismételte korábbi tiltakozását. A Morawieckinek küldött levél kiemeli, hogy az ország partnerek és pénz nélkül maradhat, ha ragaszkodik a két pénzügyi terv megtorpedózásához.

Yahoo/AP

A magyar és a lengyel miniszterelnök nagyjából másfél órán át egyeztette Varsóban, hogy milyen stratégiával védjék ki a többiek várható rohamát a jövő csütörtökön esedékes legfelső szintű találkozón, illetve később az Európai Tanács ülésén, miután sürgősen jóvá kellene hagyni a járvány gazdasági következményeinek enyhítésére hivatott 750 milliárd eurós szükségtervet, valamint a következő hosszú távú büdzsét. Német kollégájuk előzőleg kijelentette, hogy nem lesz könnyű kompromisszumra jutni, mert okvetlenül eredményt kell felmutatni, de az nagyon nehéz, ha nem mind a 27 kormány ért egyet. Hozzátette, hogy a politikusokon múlik, tudnak-e mindenki számára elfogadható nevezőt találni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ehhez az összes érdekelt fél részéről engedményre van szükség.

Politico

A Brexit után már a Huxit, vagyis a magyar uniós kilépés sem tabu többé. Ez derül ki abból a nyilatkozatból, amelyet egy brüsszeli diplomata adott, miszerint a jelek szerint a magyar és a lengyel kormány már eldöntötte, hogy hátat fordít a közösségnek és a többi tagállamnak. De ha továbbra is blokkolják a költségvetést, illetve a mentőcsomagot, akkor egyre kevesebbek hiányolnák őket. A szakításhoz azonban az kell, hogy az Európai Néppárt végre dűlőre jusson magával az ügyben, mi a fontosabb neki: hogy megszabaduljon a Fidesztől, vagy az, hogy megmaradjon neki a 12 magyar képviselő támogatása Strasbourgban.

Euractiv

Portugál lapértesülés szerint az ország az unió következő soros elnökeként Magyarország és 

Lengyelország oldalára állt a jogállami vitában. A lisszaboni Publico azt jelentette: a múlt hónapban tartott tanácsülésen António Costa kifogásolta, hogy a demokratikus elvek betartásától tegyék függővé a brüsszeli támogatások folyósítását. Függetlenül attól, hogy a nyilvánosság előtt pont az ellenkezőjét mondja. A portugál Külügyminisztérium azt közölte a sajtó érdeklődésére, hogy a jogállamiság mindig is vörös vonalat jelentett az ország számára és nem is tért el ettől az álláspontjától. Ám mindig is készen állt arra, hogy olyan egyezmény jöjjön létre, amely mindenki számára vállalható. A korábbi lengyel külügyminiszter, Waszczykowski megerősítette, hogy a zárt ajtók mögött lezajlott egyeztetésen a portugálok a magyarok és a lengyelek oldalán léptek fel az ideológiai háborúskodásban. Mint ahogy a másik két visegrádi ország, valamint Szlovénia és Lettország is. Costa nemrégiben azt mondta, hogy külön kell választani azokat az államokat, amelyek a közös értékek mellett törnek lándzsát, illetve azokat, amelyek csupán a gazdasági területre korlátoznák az együttműködést. (Sőt kifejezetten felvetette, hogy többsebességes Európát kellene létrehozni – a szerk.)

Süddeutsche Zeitung

Az EU szolidárisabban, pénzügyileg önállóbban kerülhet ki a koronaválságból, ám ehhez az is kell, hogy a Bizottság elnöke időnként az asztalra csapjon és megvívja a viszályokat. Ezt emeli ki az a kommentár, amely abból az alkalomból jelent meg, hogy von der Leyen napra pontosan egy éve vette át hivatalát. Brüsszelben azonban nemigen tapasztalni ünnepi hangulatot, hiszen Magyarország és Lengyelország éppen keresztbe fekszik. Az eltelt időszakon persze végig húzódnak a krízisek és nem csak a Covid-19 miatt. Hiszen valahol mindig ég a ház, bár a ragály mindennél rosszabb helyzetet idézett elő. Ezzel együtt a német politikus egy bátor húzással tető alá hozta az óriási mentőalapot, amely akkora hatalmat ad a Bizottságnak, hogy arról az elődök csupán álmodhattak. Ám a nagyobb befolyás nem öncél. A pénzzel el kell érni, hogy talpra álljanak az olyan gazdaságok, mint az olasz, mert az egyben erősíteni az összetartást az egész EU-ban. Csakhogy a nagy elképzelés szörnyen félre csúszhat. Például ha a források olyan tervekre mennek el, amelyek nem sok haszonnal járnak, illetve ami még rosszabb: ha kétes csatornákon elfolynak, lásd a tekintélyelvű Orbán Viktor oligarcha barátait. A felzúdulás hatalmas volna többek közt a hollandok részéről, akik egyébként sincsenek meggyőződve a csomag szükségességéről. A hangulat pedig tönkre menne. Hogy ezt elkerüljék, ahhoz von der Leyennek stílust kellene váltania. Nem elég patetikus beszédeket mondani, időnként bele kell menni a nyílt csörtébe a renitens államokkal, helyre kell őket tenni, nyomást kell rájuk gyakorolni. Az meg kifejezetten dühítő, hogy az elnök asszony ilyen elegánsan visszafogott Magyarországgal szemben. Hiszen Orbán és a lengyelek éppen zsarolják az EU-t. Itt az ideje, hogy megállítsák részükről a jogállam lebontását és a koronaalap csak még sürgetőbbé teszi az ügyet. Ragaszkodni kell a szigorú feltételekhez, illetve a pénzek felhasználásának alapos ellenőrzéséhez. Hogy a támogatásokat ne pazarolják el. Ha nem sikerül, annak igen magas volna az ára. De immár nem lehet a fejet a homokba dugni.

Die Presse

Gyakorlatilag felmondta a leckét a bécsi magyar nagykövet, aki vendégkommentárban igyekezett megmagyarázni, miért kénytelen vétózni Magyarország, valamint Lengyelország. Nagy Andor jól kivehetően azt a nyilatkozatot használta sorvezetőnek, amelyek Orbán Viktor a múlt héten a Die Zeitnek adott. Eszerint nem a magyar kormány, hanem Brüsszel zsarol a támogatási eljárással. De ha nem lesz megállapodás az utolsó pillanatban, akkor a két miniszterelnök számára nem marad más választás, minthogy nemet mondjon a két pénzügyi tervezetre, ami amúgy az alapokmány adta joguk. Merthogy a júliusi csúcson egészen másban egyeztek meg, csakhogy az Európai Parlament a német elnökséggel együtt módosított a szövegen. Így került bele az anyagba önkényesen a jogállamisági kitétel. És ezt akarják most eszközül használni, hogy nyomás alá helyezzék Magyarországot, illetve Lengyelországot. Csak azért, mert azok nem akarnak illegális migránsokat befogadni. És éppen a járvány kellős közepén próbálják kész helyzet elé állítani a két vezetést. Ám hogy a bizonytalanul meghatározott jogállamisági elveket összekössék a támogatásokkal, nos, ahhoz az alapszerződést kellene módosítani. Ugyanakkor félő, hogy a mechanizmust politikai fegyverként vetnék be. Miközben a szubvenciók, ideértve a felzárkóztatási alapot, nem tekinthetők adománynak, azokra Magyarország joggal tart igényt. A diplomata úgy értékelte, hogy Magyarország jogállam, de olyan feltételrendszert tud csak támogatni, amely objektív jogi alapokon és nem politikai megfontolásokon nyugszik. A mostani helyzetért a felelősség azokat terheli, akik megengedték, hogy a mentőcsomag alapjául egy ideológiai vita szolgáljon, és akik megsértették a júliusi határozatot. De az még mindig kiút, hogy halasszák el pár hónappal a vitát a jogállamiságról.

Die Zeit

Immár hivatalos, hogy Magyarország forgalomba hozhatja a vírus ellen kidolgozott orosz szert, ha odáig jut a tesztelés folyamata. A brüsszeli szóvivő azzal indokolta a döntést, hogy alapesetben nem lehet megkerülni az Európai Gyógyszerhivatalt, de szükség esetén – saját szakállukra – másként is határozhatnak az egyes kormányok. Ám csakis saját országukban adhatják be a készítményt és a felelősséget ők viselik érte. A 27-e közül idáig egyedül a magyar fél jelezte, hogy az orosz vakcinát is be akarja dobni a járvány feltartóztatására. Ezért kész nagyobb mennyiséget behozni, illetve beszállna akár a gyártásba is. Amúgy a tagállamok a Bizottságot bízták meg az ellenanyag beszerzésével és elosztásával, de a Szputnyik V aligha számíthat sikerre. Mert ugyan az oroszok szerint az esetek 95 százalékában hatékonynak bizonyult, ám az illetékes uniós hatóság további tesztadatokra tart igény, mielőtt megadná a zöld jelzést a forgalmazáshoz. Korábban Brüsszel ugyan nem nevezte néven a magyar kormányt, de jelezte, hogy a közös stratégiával ellentétes volna, ha bármelyik tagállam uniós jóváhagyás nélkül venne máshonnan orvosságot a vírus ellen.

ITT OLVASHATÓ