SPIRÓ GYÖRGY: AMÍG ’56 BE VOLT TILTVA, A LELKEKBEN ELEVEN MARADT

168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.12.25.

A kortárs magyarok közül sokan emlékezhetnek arra, miként érintették őket a kor (az ötvenes évek) félelmetes történetei. A Mindszenty- vagy a Rajk-per, Nagy Imre kivégzése, a kezdődő Kádár-kor megrázó élményei. Lehet-e dokumentumokból, vizsgálati és periratokból, levelekből, jegyzőkönyvekből a pártelit nyelvén átszűrt királydrámát írni? Az író szerint igen. A forrásokat rendszerbe illesztve, a színpad logikája szerint megszerkesztve, előttünk áll a kép a véres belvilágról, amelybe nem volt "Spiró György: Sajnálatos események"módunk belelátni. Hősei főtitkárok, különböző rendű és rangú káderek, ávósok, cselszövők és fogdmegek. Egyszerre ragadozók és áldozatok. A központi alak Kádár János, a párt áldozata, Rajk és Nagy Imre gyilkosa. A két darab (Főtitkárok, Sajnálatos események) mesteri tömörítvény. Ma már távol vagyunk a kortól, elég távol ahhoz, hogy a történetet horrornak, kriminek, abszurdnak lássuk. Életre kelthetők-e az egykori pártelit szellemalakjai? Spiró György új könyvéről (Sajnálatos események, Scolar, 2020) a szerzővel beszélgettünk.

Jorge Luis Borges meséli: emlékszik a napra, a helyre, a percre, amikor Kennedy meggyilkolásának híre elérte. Pontosan tudja, hol volt, mit csinált, mire gondolt. A kortárs magyarok közül sokan ugyanígy élték meg Nagy Imre kivégzését. Ön, mint írja, egy Dohány utcai lakás nappalijában délelőtt tízkor hallotta a rádióban a hírt. Maradt még a történetben feltárandó titok?

Esetleg néhány apró részlet. Mára már szinte mindent felkutattak, dokumentáltak, kitárgyaltak. Megvan a legtöbb peranyag, ezekből dolgoztam.

Csak a lelkeket béklyózzák titkok. Ma is makacsul tartják magukat a népi őslegendák.

A legendák tartósak, akár van bennük igazság, akár nincs. Nem szívesen beszélnek a forradalmakról, mert az emlékek mindig kínosak. Ha győznek, a születő új hatalom villámgyorsan korrumpálódik, ha leverik, következik a rémes megtorlás, amit aztán a túlélés érdekében jobb nem emlegetni. Ötvenhatot évtizedekig letagadták, így lett „októberi sajnálatos események”, és amíg be volt tiltva, a lelkekben eleven maradt. Azzal, hogy hivatalossá tették, kiüresítették. A francia forradalomról nagyon sokáig nem írtak szépirodalmi művet, a francia írók Stendhal és Flaubert nemzedékéig hallgattak. Negyvenöt évvel a forradalom után Georg Büchner írta róla az első remek drámát (Danton halála). A jelentős történelmi munkák ellenére 1848–49 sincs még teljes mélységében ábrázolva a magyar szépirodalomban, pedig megérné...

ITT OLVASHATÓ

A 168 ÓRA ÜNNEPI SZÁMÁNAK AJÁNLÓJA