SOROS GYÖRGY KISMISKA HOZZÁJUK KÉPEST – ŐK MOZGATJÁK A SZÁLAKAT AZ EU-BAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2020.12.21.

Bár Orbán Viktor nap mint nap úgy tesz, mintha Soros György rángatná dróton az EU-t, a milliárdos kishal csupán mondjuk a vegyszergyártók lobbijához képest. A céges kijáróemberek még az európai parlamenti képviselők asszisztenseire is figyelnek, uniós üzlet és politika pedig néha szinte teljesen összemosódik. Megnéztük, kik befolyásolják az uniós döntéshozatalt és mennyit költenek erre.

A brüsszeli Maison de Luxemburg minden hivalkodástól mentes, elegáns étterem egysaroknyira az Európai Parlament épületétől. A hozzáértők szerint figyelemreméltóak a ház halspecialitásai, de az EU-s mikrokozmosz az éttermet nem csak ezért tartja számon. A Maison du Luxembourg – több más, az európai negyedben található intézménnyel egyetemben – az uniós lobbizás egyik kitüntetett színhelye. Multinacionális cégek, érdekképviseletek, nemzetközi ügyvédi irodák, nemkormányzati szervezetek szívesen adnak itt randevút uniós döntéshozóknak – ehhez megfelelő környezetet biztosítanak az étterem által reklámozott diszkrét különtermek. Mindez nagyon EU-s és nagyon brüsszeli módon zajlik: a kifinomultság találkozik a kíméletlen érdekérvényesítéssel.

Az elmúlt időben Magyarországon főleg Soros György lobbitevékenysége miatt esett szó a különféle uniós intézmények befolyásolásáról. „Van egy ember, aki ráadásul még a hazánk fia is, egy amerikai spekuláns, és azon dolgozik Brüsszelben, hogy ott ártson a magyaroknak, ahol csak tud” – nyilatkozta például múlt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök szokásos heti rádióinterjújában.

Hamarosan látni fogjuk, a magyar-amerikai befektető-filantróphoz köthető szervezetek miként igyekeznek elérni céljaikat, de azt már előre elárulhatjuk:

az állami médiában és a politikai kommunikációban emlegetett, mindent átfogó nagy összeesküvés nem létezik.

Az ágazati érdekérvényesítés kifinomult eszközeit, az elkötött roppant pénzeket és a befolyásszerzés technikáit megismerve a megfigyelő szinte azt kívánja, bárcsak egy központból mozgatnák a szálakat. Sokkal áttekinthetőbb lenne a szinte áthatolhatatlan lobbidzsungel.

Egy multicégek vizsgálatára szakosodott civilszervezet Lobby Planet Bruxelles címmel megjelent 2017-es tanulmánya szerint az EU 25 ezer lobbistát regisztrált. (Csak egy részük dolgozik azonban az Európai Unió fővárosában.) Legfontosabb céljuk, hogy a törvénykezdeményező Európai Bizottság, a társjogalkotó Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa (a nemzeti kormányok képviselőiből álló testület) munkáját befolyásolják. A tét óriási: a Brüsszelben születő döntések 450 millió uniós polgár életét alakítják, legyen szó mezőgazdaságról, utazásról, közlekedésről, energiáról és még számtalan egyéb területről.

Mivel az Európai Unió demokratikus államok közössége, jogos elvárás, hogy az érintetteknek legyen beleszólásuk a róluk szóló szabályok meghozatalába. Magyar vonatkozású példa az Európai Parlament Minority Safepackről szóló múlt heti európai parlamenti szavazás. A döntést intenzív magyar lobbimunka előzte meg, amelynek során a képviselőket az őshonos kisebbségek érdekét szolgáló csomag hasznosságáról győzködték...

ITT OLVASHATÓ