„ÖNVESZÉLYES HÓBORTOK” – VÉTÓVITÁBAN A VÁLASZ ONLINE-NAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KISS KÁROLY
2020.12.08.

Azt, hogy egy filozófiai áramlatból következő divatos, de önveszélyes hóbortnak a magyarok többsége (de legalább fele) nem hódol, miközben a történelmi értékeket, melyekre az európai kultúra és civilizáció épül, teljes mellszélességgel vallja, én semmiképpen sem tekinteném az uniós tagságot érintő sorsdöntő kérdésnek – véli Kiss Károly. A közgazdász-társadalomkutató lapunk vétóügyi cikkére válaszul jut a miénkkel a leglényegesebb pontokon ellentétes következtetésekre. Minthogy a Válasz Online híve az értelmes vitának, közöljük az írást – a viszonválasz jogát fenntartva.

A beígért magyar vétó kapcsán e lap hasábjain Stumpf András részletesen kifejtette többek között azt, milyen hátrányunk származik abból, ha nem igazodunk az uniós elvárásokhoz, ha nem tartjuk be az EU normáit. A témát megítélésem szerint érdemes szélesebb összefüggésbe is helyezni. Alábbiakban tehát azt tárgyalom, melyek azok az értékek, normák, amelyek az európai identitás alapjait képezik. Végül pedig azt, vajon mi, magyarok megfelelünk-e azoknak.

Miután kihúnytak Róma fényei, a kontinensre a kora középkor sötét évszázadai borultak. A pompa, a ragyogás átköltözött Bizáncba, a nyugat-római birodalom helyén frank és germán királyságok alakultak. A hanyatlás oly’ mértékű volt, hogy a görög filozófia csak az arabok révén jutott el a középkori Európába. A kontinens politikai újjáéledése a Merovingokkal, a Karolingokkal majd Nagy Károly császárrá koronázásával kezdődött el 800-ban. A kereszténység már ezt megelőzően is jelen volt, fényei a milánói ediktum óta elfogadott, majd Theodóziusz császártól kezdve államvallásként a kolostorokban és szerzetesrendekben pislákoltak. E sötét és tunya kontinenst az individualizáció, a racionális gondolkodás és a szekularizáció tette a világ urává. Az individualizáció pedig a kereszténységnek köszönhető. Annak, hogy a kereszténység istene – minden más vallásétól eltérően – emberi formát öltött, megtestesült Jézus Krisztusban, és hogy ez a vallás minden ember isten előtti egyenlőségét hirdette. A racionális gondolkodás nyomán kezdődött el később a műszaki fejlődés, majd az ipari forradalom, a szekularizáció pedig – állam és egyház szétválasztása a reformáció után – további előnyökhöz juttatta az európai kultúrát, megteremtette a felvilágosodás alapjait. Mindehhez hozzávehetjük az 1100-as években megalakuló első egyetemeket is, amelyek szintén az európai kultúra és civilizáció kialakulásának fontos elemei voltak...

ITT OLVASHATÓ