MŰEMLÉKILEG VÉDETT TUDATLANSÁG – AMIT AZ ISKOLA NEM TANÍT MEG, SENKI SEM TESZI MEG HELYETTE

168 ÓRA
Szerző: SOMFAI PÉTER
2020.12.07.

A múlt század közepe óta szinte évtizedenként átalakultak az oktatási koncepciók, de mindegyik indoklásában ott szerepelt: változások kellenek, hogy az iskola megfeleljen a társadalom gazdasági és szakmai kihívásainak. 1984-ben a Gazsó Ferenc nevével fémjelzett reform ebben a szellemben az iskolák működésének szabadságát helyezte az előtérbe, 1993-ban a tantervi döntéseket az iskolákra bízták, 2003-ban a Nemzeti alaptanterv (NAT) az oktatási rendszer prioritásait és eszközrendszerét korrigálta. 2011-ben egy máig tartó paradigmaváltás indult el azzal, hogy a köznevelési törvény 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát. Útkereszteződéshez érkeztünk – fogalmazták meg a Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaság online konferenciájának vitaindítójában: másfajta munkaerőt kíván a gazdasági versenyképesség, mint amilyet a hazai iskolarendszer jelenleg kitermel.

Az oktatási szakemberek és a közgazdászok abban egyetértenek, hogy az elmúlt évtizedek sűrű és sokszor ellentmondásos irányváltásai nem szolgálták sem az oktatási rendszer átgondolt fejlesztését, sem a gazdaság versenyképességének igényeit. Az OECD által végzett PISA-felmérések, illetve a PIAAC néven futó felnőttkori kompetenciavizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy azoknak a magyar fiataloknak, akik korán kikerülnek az iskolarendszerből, alacsony a szövegértési és a problémamegoldó képességük, a világban végbemenő változások pedig gyorsan erodálják még a tanult ismereteiket is. – Ez pedig zsákutcába vezet – véli Pitti Zoltán közgazdász, aki az online konferencia vitaindítójában arról is beszélt, hogy nem annyira a felmérések pillanatnyi eredménye az elgondolkodtató, sokkal inkább az, mit mutat a magyarok kompetenciafejlődési dinamikája. – Egy ország gazdasága ugyanis akkor tud fejlődési pályára állni, ha az iskolában tanultak a gyakorlatban is alkalmazhatók, illetve felnőttkorban is lépést tudnak tartani a változás igényeivel, vagyis az emberek képesek egy életen át tanulni. Ezzel szemben az iskolából 16 éves korukban kikerülők 10 százaléka az általános iskola nyolc osztályát sem végzi el, további 10 százalék pedig megreked az általános iskolai végzettségnél. Nekik nehézséget okoz az írás, az olvasás és a számolás is, ami a szakképzésben is akadályt jelent. Mi lesz akkor velük a digitalizáció korszakában? Ami a korai iskolaelhagyás miatti ismerethiányok későbbi pótlását illeti, az sem megnyugtató, nálunk a felnőttoktatásban az aktív korosztály 5,3 százaléka vesz csak részt, s ez rendkívül alacsony...

ITT OLVASHATÓ