MÁR A MAGYAR VÁLASZTÁSOK ELŐTT ÉLESEDHET A JOGÁLLAMISÁGI MEGÁLLAPODÁS – VÉLI AZ EB ALELNÖKE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.12.11.

Évek helyett inkább hónapok múlva élesedhet a jogállami mechanizmusról kötött uniós megállapodás – véli Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke. Ha pedig egy tagállam szankciókkal néz szembe, akkor azok megindításához nem szükséges az Európai Tanács egyhangú állásfoglalása. Közben a magyar kormányzat a jogállamisági mechanizmusról folytatott viták győztesének hirdeti magát, ami nem tanúskodik sem jószándékról, sem arról, hogy értené Európát. Most nem az jelenti a veszélyt az EU számára, hogy Magyarország kilép, hanem az, hogy benn marad az unióban. Külföldi lapszemle.

Az Európai Bizottság cseh alelnöke, Vera Jourová arra számít, hogy gyorsan megszületik az Európai Bíróság állásfoglalása, és életbe lehet léptetni azt a megállapodást, amely jogállamisági feltételektől teszi függővé az uniós támogatások kifizetését a tagállamok számára. „Inkább hónapokról, nem évekről van szó” – idézi a Reuters Vera Jourovát, az EU központi végrehajtó testületének az európai értékek tiszteletben tartásáért felelős alelnökét. Vagyis többektől eltérően, Jourová úgy látja, valószínű, nem kell 2022-ig vagy még tovább várni a jogállamisági mechanizmus élesedésére, ami pedig azt jelenti, az már jóval a következő magyar országgyűlési választás előtt megtörténhet.

Mint az a hírekből már ismert, csütörtök este az uniós csúcstalálkozón megállapodás született az Európai Unió következő többéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált helyreállítási alapról, miután Varsó és Budapest elállt a jogállamisági mechanizmussal szembeni vétófenyegetéstől. Orbán Viktor – Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján – kitért arra is, hogy az alkut el kell még fogadniuk a nemzeti parlamenteknek. Tudósításában ezzel kapcsolatban a Reuters azt a kijelentést idézi a magyar miniszterelnöktől, hogy ez a ratifikáció még nehezen leküzdhető akadályt képez – one more difficult obstacle –, míg az MTI úgy fogalmaz, hogy most a nemzeti parlamentek feladata az elfogadás.

Nem kell egyhangú állásfoglalás

A Politico amerikai hírportál kiadása európai kiadásának a megfogalmazása szerint „legalább hónapokat, talán hosszabb időt” jelent majd az, hogy a jogállamisági mechanizmust nem fogják alkalmazni az Európai Bíróság állásfoglalásáig.

Az is belekerült a most elfogadott szövegbe, hogy ha egy tagállam szankciókkal néz szembe a jogállamisági mechanizmus alapján, akkor a tagállami vezetők testülete – az Európai Tanács – közös álláspont kialakítására fog törekedni, azt a magyar és lengyel óhajt azonban elutasították, hogy minden szankció csak az Európai Tanács egyhangú állásfoglalása alapján legyen elrendelhető – írja a Politico, uniós tisztségviselők tájékoztatása alapján.

Hülyének tekinti a többieket, nem érti Európát

Végül is akkor ki győzött? – teszi fel a témában most leggyakrabban elhangzó kérdést Klaus-Dieter Frankenberger, a Frankfurter Allgemeine Zeitung külpolitikai felelős szerkesztője. A kommentár szerint Magyarország győztesnek hirdeti magát, de ez nem tanúskodik sem jószándékról, sem arról, hogy értené Európát.

A tekintélyes, konzervatív német lap úgy látja: a szövetségi kormány kompromisszumra törekedett, amit nem volt könnyű elérni, ám nem is bizonyult lehetetlennek, de ami mindenképpen azon a feltételezésen alapul, hogy az érintettek jószándékkal állnak az unióhoz és a partnerekhez.

A kiegészítő nyilatkozat ügyében született megállapodás nyomán a magyar külügyminiszter győztesnek nyilvánította országát, mint amely harcolt, ahogyan a lengyelek is. Ez talán romantikusan hangzik, de ha valaki győztesekről beszél az EU-n belül – ami azt feltételezi, hogy vesztesek is vannak –, ez azt jelzi, hogy az illető nem értette meg az uniót, csak a saját javát nézi, illetve hülyének tekinti a többieket. Ezeknek a többieknek a polgárai azonban feltehetik a kérdést, miért is kellene táplálniuk az olyan országokat, amelyeknek a kormányai gonoszként festik le az uniót, és groteszk ellenségképeket alkotnak – figyelmeztet a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az a veszélyes, ha benn maradnak

Még a megállapodás megszületése előtt jelent meg a Guardian című brit lap internetes oldalán Timothy Garton Ashnek, Kelet-Közép-Európa kiváló ismerőjének az írása, amelyben a szerző úgy foglal állást: nem szabad engedni, hogy a budapesti és varsói populisták eredményesen zsarolhassák az EU-t.

Amit Orbán és Morawiecki most művel az uniós partnerekkel, ahhoz képest Margaret Thatcher gyöngéd eurofilnek tűnik – fogalmaz a neves történész. Felidézi, hogy Thatcher azt kiabálta, „vissza akarom kapni a pénzemet”, de Nagy-Britannia legalább az európai büdzsé nettó befizetője volt. És amikor Thatcher megkapta a visszatérítést, attól fogva az európai integráció előmozdítója volt.

Magyarország és Lengyelország ezzel szemben hatalmas kedvezményezettje a költségvetésnek, mégsem akarja elfogadni a jogállami minimálkövetelményeket, és lényegében azt mondja a német és holland adófizetőknek: nem engedjük meg, hogy átutaljátok a COVID által különösen sújtott Olaszországnak és Spanyolországnak az égetően szükséges támogatást, hacsak nem költhetjük el egy csomó pénzeteket minden jelentősebb korlátozás nélkül. Timothy Garton Ash meglehetősen sarkos következtetést von le a magyar és a lengyel kormányzat magatartásából: szerinte most nem az jelenti a veszélyt az EU számára, hogy ez a két ország követheti Nagy-Britanniát, és kilép az ajtón, hanem az, hogy benn marad, teljes jogú klubtagként, és közben továbbra is megsértheti annak legfontosabb szabályait.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ