KISZÁMOLTUK, TÖBBET KELL-E DOLGOZNI EGY LAKÁSÉRT, MINT 2009-BEN

HVG
Szerzők: NYUSZTAY MÁTÉ, SZTOJCSEV IVÁN
2020.12.15.

2009-ben az átlagos négyzetméterárakkal számolva még 83 havi átlagfizetésből jött ki egy 60 négyzetméteres lakás, 2019-re ez 89 hónapra nőtt. Bár az ország legnagyobb részén javult a helyzet, Budapesten közel két évvel kell többet dolgozni egy ilyen elképzelt lakásért. Az ország legszegényebb egyötödének helyzete romlott hatalmasat.

A Központi Statisztikai Hivatal évről évre közzéteszi az előző évről szóló ingatlanadattárát, ezúttal a 2019-es számokat mutatták be – itt utcáról utcára követhetőek a lakásárak, legalábbis azokban az utcákban, ahol legalább 3 tranzakció volt. Ha egy kistelepülésen nem volt ilyen utca, de három ingatlant azért eladtak ott, akkor a falu egészéről adnak adatot. Mi arra kerestük a választ:

"ha az elmúlt tíz évben szinte folyamatosan nőttek a bérek, és nagyot drágultak a lakások, hogyan változtak ezek egymáshoz képest? Egyszerűbben: többet kell-e dolgozni egy ugyanakkora lakásért?"

A KSH négyzetméterenkénti árakat ad meg, azt nem teszi hozzá, hogy konkrétan mekkora lakásokról van szó. Mi a könnyebb értelmezhetőség kedvéért az egy négyzetméterre megkapott adatokat felszoroztuk 60-nal, és azt mondjuk, hogy egy fiktív, 60 négyzetméteres ingatlan áráról van szó, így egy kicsit feladunk a precízségből, cserébe sokkal átláthatóbb számokat kapunk. Így azt kapjuk: az elképzelt lakásunk nagyjából 7 év és 5 hónap átlagfizetéséből jön ki, fél évvel hosszabb idő béréből, mint 2009-ben...

ITT OLVASHATÓ