KINEK VAN HITELE? – A KOMMUNIKÁCIÓ NINCS ÖSSZHANGBAN A VALÓSÁGGAL

168 ÓRA
Szerző: SEBES GYÖRGY
2020.12.06.

Magyarország legutóbbi hitelfelvétele középpontba állította azt a kérdést, hogy kinek milyen hitele van. Magyarországot a jelek szerint stabilnak tekintik a nemzetközi pénzpiacokon, és ennek jelentős a hozadéka is. Amit viszont a miniszterelnök ehhez a pénzügyi tranzakcióhoz hozzátett, az megkérdőjelezheti szavainak hitelességét. Két szakértővel beszélgettünk erről.

A mesterségesen kettészakított országban a jelek szerint a valóságnak is két szintje van. Az egyik a gazdaság, a költségvetés mindenkori igénye. Ezen az oldalon vitathatatlan tény, hogy hitelekre szükség van. Ezzel szemben áll a kommunikáció, amelyet viszont a pillanatnyi érdekek vezérelnek. Vagyis az, hogy a miniszterelnök mindig a maga szája íze szerint interpretálja a valóságot. Röviden összegezve így magyarázták a lapunk által megkérdezett szakértők Orbán Viktor bejelentését arról, hogy Magyarország nemrég felvett 2,5 milliárd euró (mintegy 800-900 milliárd forint) hitelt a nemzetközi piacokon.

Érdemes egy kissé elidőzni azon a szövegkörnyezeten is, amelyben ez a közlés elhangzott, hiszen jól jellemzi a helyzetet. A kormányfőt – az interjúnak álcázott – szokásos péntek reggeli rádiószózatában az uniós költségvetés kilátásba helyezett magyar és lengyel vétójáról kérdezték. Orbán Viktor pedig immár hagyományosan elsorolta, hogy a brüsszeli bürokrácia – nem függetlenül Soros György intencióitól – miképpen igyekszik büntetni ezt a két államot. Majd rátért arra, hogy az Európai Unió vezetői közösen akarnak felvenni hitelt harminc évre, ami – szerinte – „nem egy diadalmenet”. Jobb is lenne kimaradni belőle, de ezt nem akarja, mert nem lehet magukra hagyni a bajban lévő államokat. Itt következett az, hogy ma Magyarország erős lábakon áll, stabil a megítélése a nemzetközi piacokon, ezért tudott újabb hitelhez jutni az unió nélkül is...

ITT OLVASHATÓ