KÉPREGÉNYBEN IS NAGYOT ÜT ORWELL FŐ MŰVE, AZ 1984

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2020.12.12.

Ha van olyan szelete a klasszikus geek-témáknak, ami tökéletesen hidegen hagy, az pont a képregény. A Batman nekem már örökre csak filmen marad meg, Superman soha nem is érdekelt, a Pókember kalandjait utoljára akkor tartottam élvezhetőnek, amikor egy 286-os gépen futó, eredetileg Amigára fejlesztett játékban egy programhiba miatt valahogy átugrottam az első pályáról a sokadikra. Orwellt sem szeretem különösebben, számomra már nem volt tiltott, úgyhogy ettől a romantikától megfosztva egyszerűen csak olyan szájbarágósnak éreztem, mint a Szomszédok végén a tanulságot. Megint emelkedett a párizsi ára? Ez már csak így megy, aranyoskám, tetszik tudni, a háború: béke, a szabadság: szolgaság, a tudatlanság: erő.

Innen szép nyerni, ahogy mondani szokás. A disztópiákat viszont szeretem, szívem mélyén mindig is realista voltam, így elolvastam (végignéztem? Akárhogy is mondja ezt szaknyelv) ezt az Orwell-átiratot is. Ez az 1984 első képregényes feldolgozása, a vizuális megoldások a brazil Fido Nesti munkáját dicsérik.

A lusiadák után itt az 1984

Nesti nem ma kezdte az ipart, ismert grafikus, publikált a New Yorkerben, illusztrációkat és borítóterveket készített a brazil Companhia das Letras kiadónak, néhány évvel ezelőtt pedig egy szintén nehezen képregényesíthető darabot, a portugál barokk hőskölteményt, A lusiadákat dolgozta fel ebben a formátumban. A könyv végén található rövid életrajz szerint az 1984-et épp 1984-ben olvasta, mostanra lett belőle képregény...

ITT OLVASHATÓ