HOGY KERÜL KRISZTUS A MAGYAR ISKOLÁKBA?

QUBIT
Szerző: GALAMBOS ATTILA
2020.12.22.

Kásler Miklós, az ország oktatásügyért felelős minisztere karácsonyi köszöntőjében krisztusi parancsok szellemében tevékenykedő tanárokról és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránk szellemében létrejövő iskolarendszerről beszélt. Hogy micsoda?

...A magyarországi iskolákban 2011-ben vezették be a kötelező erkölcstan- és hitoktatást. A vonatkozó törvény szerint ha az oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet tartja fent, a pedagógiai programja (ami minden iskolának egyedi lehetett, ma már csak 30 százalékban térhet el a nemzeti alaptantervtől, a NAT-tól) tartalmazhatja a vallási és világnézeti elköteleződésnek megfelelő ismereteket. Amennyiben állami oktatási intézményről van szó, a szülők választhatnak erkölcstan, illetve hit- és erkölcstanórák között. A hitoktatást egyházi jogi személy által delegált hitoktatóknak kell végezniük, ami azt jelenti, hogy a hitoktatást csak a nagyobb egyházak tudják végezni (mondjuk hinduizmust vagy buddhizmust nem lehet tanulni hivatalosan hittanórán).

Az államilag kezdeményezett hitoktatás mellett (eddig) ötlet szinten felmerült az is, hogy a tanítóképzés nagyobb részben kerülhessen egyházi kézbe. Ez ellen a koncepció ellen a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közösen tiltakozott, mondván: a pedagógusképzés egyházi átszervezése veszélyezteti a képzés világnézeti semlegességet. Ezekből a példákból érezni lehet, hogy milyen viszont épít ki a kormányzat a közoktatással, és így egyre érthetőbbé válik a kásleri narratíva is.

A tanár szerepe és a krisztusi parancsolatok

Nem teljesen világos, mit ért Kásler krisztusi parancsolatok alatt – talán a szeretetre és földi léten túlmutató célokra utal. A pedagógusok munkáját azonban nem a krisztusi parancsolatok határozzák meg, hiszen a tanárok nagyon magasan képzett szakemberek, akiknek munkáját jogszabályok, az oktatási intézmények, szakmai szempontok és hosszú éveken át főiskolai és egyetemi szinten elsajátított, illetve időről időre kötelezően fejlesztett metódusok keretezik. Munkájuk során témáknak, tantárgyaknak és korosztályoknak megfelelő módon kell fejleszteniük kulcskompetenciákat, írni, olvasni, számolni kell tanítaniuk a tanítványaikat, problémamegoldásra, kritikai gondolkodásra, együttműködésre kell ösztönözniük őket; a rájuk bízott tanulókat fel kell készíteniük a meglehetősen nehéz vizsgahelyzetekre, és ha lehet, egy-két idegen nyelvvel is meg kell ismertetniük őket. Mindennek hátterében olyan tudományos diszciplínák állnak, mint a didaktika, a neveléstudomány, a pszichológia, a fejlődéslélektan, a szaktantárgyak tudástartalmai és a különböző pedagógia módszerek a frontális tanulásszervezéstől a kooperatív technikákon át a projektoktatásig. A tanároknak felsőfokú képzésük során ezek elsajátításából vizsgákat kell tenniük. „Krisztusi parancsok az oktatásban” nevű tantárgy azonban nincs a tanárképzésben.

A pedagógiai munkának nem lehet alapja a vallásos elköteleződés, ahogy a hit, a vallásos elköteleződés nem is zárhat ki senkit a pedagógiai pályáról. Tanár bárki lehet, vallástól függetlenül. Persze gondolhatjuk azt, hogy a krisztusi parancsolatok univerzális értékűek, és egy ateista, animista, buddhista, krisnás, muszlim vagy tudományhívő is élhet ezek szerint indirekt módon, Kásler azonban kifejezetten a keresztény tanításokra utal levelében. Ezek szerint a miniszter fejében egy olyan oktatási struktúra konstruálódott, amelyben minden pedagógus a krisztusi parancsolatok szerint működik...

ITT OLVASHATÓ