Szerző: BALVÁNY GYÖRGY
2020.12.26.
A daganatos gyerekek száma emelkedik, s bár a gyógyulási esélyek jók, mintegy húsz százalékukat elveszítjük. Benyó Gábor gyermekonkológusnak olyan helyzetek töltik ki a mindennapjait, amikről többségünk tudni sem szeretne. Interjú.
Mikor megérkeztünk, kiszaladt egy pólóban, és megkért, hogy várjunk. Azzal indokolta, hogy most ment el egy házaspár, akinek tegnap halt meg itt a gyereke.
Nehéz beszélgetés volt. Szükségem volt legalább negyedórára, hogy átálljak.
Sok ilyen van?
Mivel ez egy hospice-ház, gyakran előfordul, működésünk óta több mint 100 gyermek hunyt el a kísérésünk mellett. Volt már olyan is, hogy pár hónap alatt halt meg itt négy gyerek. Az az időszak megviselt mindannyiunkat, pedig az életvégi ellátás a munkánk része.
Évtizedekig dolgozott a Bókay Gyermekklinikán, majd a László kórházban onkológusként, hematológusként. Hetedik éve a Tábitha Ház orvos-igazgatója. Olyan történetek töltik ki a mindennapjait, amikről az átlagember tudni sem szeretne. Miért döntött úgy, hogy gyermekonkológus lesz?
Már medikusként tudtam, hogy gyerekgyógyászattal akarok foglalkozni. Arra is rájöttem, hogy van affinitásom a krónikus betegek iránt, ezért vese- és dialízisosztályon, aztán diabéteszesekkel és asztmásokkal dolgoztam, s közben megszerettem, hogy kapcsolatba kerülök a családokkal. A diploma megszerzése után egyből a klinikára kerültem, az ott töltött közel húsz év pedig nagyon jó iskola volt, ott tanultam meg az univerzális szemléletet, amit ma palliatív orvosként hasznosítani tudok. Tulassay Tivadar professzor és Bókay János, a klinika névadójának leszármazottja – ők voltak a mestereim...
Nehéz beszélgetés volt. Szükségem volt legalább negyedórára, hogy átálljak.
Sok ilyen van?
Mivel ez egy hospice-ház, gyakran előfordul, működésünk óta több mint 100 gyermek hunyt el a kísérésünk mellett. Volt már olyan is, hogy pár hónap alatt halt meg itt négy gyerek. Az az időszak megviselt mindannyiunkat, pedig az életvégi ellátás a munkánk része.
Évtizedekig dolgozott a Bókay Gyermekklinikán, majd a László kórházban onkológusként, hematológusként. Hetedik éve a Tábitha Ház orvos-igazgatója. Olyan történetek töltik ki a mindennapjait, amikről az átlagember tudni sem szeretne. Miért döntött úgy, hogy gyermekonkológus lesz?
Már medikusként tudtam, hogy gyerekgyógyászattal akarok foglalkozni. Arra is rájöttem, hogy van affinitásom a krónikus betegek iránt, ezért vese- és dialízisosztályon, aztán diabéteszesekkel és asztmásokkal dolgoztam, s közben megszerettem, hogy kapcsolatba kerülök a családokkal. A diploma megszerzése után egyből a klinikára kerültem, az ott töltött közel húsz év pedig nagyon jó iskola volt, ott tanultam meg az univerzális szemléletet, amit ma palliatív orvosként hasznosítani tudok. Tulassay Tivadar professzor és Bókay János, a klinika névadójának leszármazottja – ők voltak a mestereim...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.