Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.12.27.
Az 1. rész itt, a 2. rész itt olvasható.
Sorozatunkban a napi hírek tükrében felvillantjuk Orbán Viktor kormányzásának eseményeit. Azokat a döntéseket, amelyek megalapozták a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett kormányzás politikáját, s alapvetően meghatározták az ország lakóinak mindennapjait. Egyébként Orbán értékelése szerint az elmúlt tíz év olyan sikertörténet, amely az elmúlt száz év legsikeresebb fejezete is egyben. A miniszterelnök kiegyensúlyozott fejlődést lát, gazdasági eredményeket, amelynek előnyei a legszegényebb rétegekhez is eljutottak. Ezzel szemben a kritikusok a demokrácia leépítését, a közszolgáltatások színvonalának drámai romlását, a korrupció elszabadulását látják. A második Orbán kormány tíz évvel ezelőtt, 2010. május 29-én alakult. Portálunk heti rendszerességgel felidézi ennek a tíz évnek a történéseit – ahogyan ma látjuk.
A hatalomra kerülő Fidesz 2010 nyarán az akkori frakcióvezető, Lázár János javaslatára elfogadta a „pofátlan végkielégítéseket” sújtó adót. A jogszabály ugyan csak az év második felében, október 1-jén lépett életbe, de a 98 százalékos adót január 1-jétől (öt évre!) visszamenőleges hatállyal vetették ki. A jogszabály alapján elvontak minden, állami forrásból származó jogviszony megszűnéséből származó végkielégítés 2 millió feletti részét.
Lázár a beterjesztéskor azt mondta, hogy nem a demokrácia, hanem a pofátlan végkielégítések vannak veszélyben. A visszamenőleges hatályú törvényhozás, illetve a jog- és vagyonbiztonság megsértése miatt, azonban a jogszabályt az Alkotmánybíróság egyhangú döntéssel megsemmisítette. A Fidesz frakcióvezetője ezek után „megteremtve a döntés alkotmányos alapját” olyan javaslatot tett a törvényhozásnak, amely az ügyben elvonta az Alkotmánybíróság hatáskörét. A 98 százalékos különadót egyszerűen kivette a taláros testület ítélkezésének hatálya alól...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.