A NÉMETEK SZEREPE AZ ORBÁN-REZSIM EDDIGI STABILITÁSÁBAN

1000 LEÜTÉS
Szerző: HaFr
2020.12.04.

A mindenkori német kormányok a XX. század második harmadától leginkább "lojális hátországként" kezelik Magyarországot, amelynek geopolitikai, gazdasági és valamennyi -- történelmi megalapozottságú -- kulturális jelentősége van számukra. Magyarország a közép-európai német túlsúly és ezen keresztül a kontinentális nagyhatalmi státus egyik biztosítéka, a legfőbb értékünk e felfogás szerint az ország politikai lojalitása, a kényelmes logisztikai pozícióban lévő munkaerőpiaca és az állam rendje (társadalmi békéje). Orbán az utóbbi kettőt garantálja a németek számára, miközben az előbbiben "tamáskodik", az orosz és a kínai érdekszféra felé történt nyitással kihívást is intéz ellene.

Orbán minapi kijelentése, hogy a németek többet nyernek Magyarország EU-tagságán, mint amennyibe ez kerül nekik, megközelítően igaz. Nem tudom itt pontosan kiszámolni, mennyi az annyi, de a gyakorlat elég világos. A németek -- éppen a gazdaságuk mérete, versenyképessége és a tőkeexportjuk okán -- valóban "az egységes piacnak nevezett európai gazdasági rendszer nettó haszonélvezői." Ugyan nincs közvetlen kapcsolat az EU-befizetéseik és "az egységes piacon megtermelt profitjuk" között, aminek Orbán szerint "egy részét adják vissza a többi tagállamnak az Európai Unió költségvetésén keresztül, aminek nagyobbik része [viszont] ismét náluk szokott kikötni", de a német államrezon nagyjából így működik. A közös devizán, a tőke, az áruk és a munkaerő szabad áramlásán, de a politikai intézményrendszeren belüli formális és informális hatalmukon keresztül is a németek az elsődleges irányítói és egyszersmind hasznonélvezői az EU-nak. Az EU a német gazdaságot erősíti a leginkább (a többi nemzetgazdasághoz mérten) ahhoz képest, amilyen a helyzet vámhatárok között, de akárcsak egy tisztán gazdasági tömörülésben lenne (politikai erő nélkül)...

ITT OLVASHATÓ