A FOGYATÉKOS NŐK LÁTHATATLANOK A MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁSBAN

MÉRCE
Szerző: FÖLDESI ERZSÉBET
2020.12.10.

Sajnálatos módon a fogyatékos nők a hazai jogi szabályozásban láthatatlanok. Mind az Alaptörvény, mind az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvényünk a diszkriminációs okok közé illesztette a nemet és a fogyatékosságot, és megkövetelik a férfiak és nők egyenlőségét. Azonban a többszörös hátrányos megkülönböztetés, amely a fogyatékos nőket éri, nincs definiálva egyetlen jogszabályban sem.

Ez azt jelenti, hogy ha a fogyatékos nőt mind fogyatékossága, mind pedig neme alapján hátrányos megkülönböztetés éri, akkor választania kell, hogy mely alapon nyújtja be a panaszát.

A 2015-2025-ös időszakot magában foglaló Országos Fogyatékosságügyi Program (OFP) külön beavatkozási területként szól a fogyatékos nőkről a többszörösen veszélyeztetett csoportok között, mely szerint „Programokat szükséges indítani a fogyatékos nők jelenlegi társadalmi helyzetének feltérképezése, a lehetséges kirekesztődés okainak feltárása érdekében, melyek alapján hátránykezelő stratégia és komplex szolgáltatások kidolgozására kerülhet sor”.

A Program nem rögzíti ugyanakkor, hogy a fogyatékos emberek életkörülményeinek javítását célzó, jövőbeni intézkedéseket kötelező gender szemlélettel kialakítani. Mivel a gender szempontja nem jelenik meg kötelező horizontális elemként, ez csak ad hoc módon jelentkezik a Program végrehajtására tett intézkedések kialakításánál, ha egyáltalán. A Program félidejéhez érkezett, a fogyatékos nők helyzetének teljeskörű felmérésére azonban még nem került sor. Bízom benne, hogy a Program második felébe nemcsak a felmérés fér majd bele, hanem valódi intézkedések megtétele is.

Az Országos Fogyatékosügyi Tanács feladatai közé tartozik az OFP végrehajtásának nyomon követése is. A fogyatékos nők képviseletében senki nem vesz részt a Tanács munkájában abból a célból, hogy a Tanács munkáját és intézkedéseit gender szempontok alapján figyelje.

A fogyatékos emberek országos szervezeteinél sem minden esetben valósul meg az, hogy fogyatékos nők részt vesznek a szervezet elnökségében, akár szavazati joggal rendelkező elnökségi tagkén vagy annak elnökeként.

Úgy vélem, a fogyatékos nőket, saját élettapasztalatukat, senki nem tudja helyettesíteni. A döntéshozó testületekben való részvételük nélkül félő, hogy a fogyatékos személyek számára javasolt intézkedések gender szempontjai nem lettek és nem lesznek megfelelően figyelembe véve.

Fontos tehát, hogy amíg a fogyatékos nők mind a fogyatékos emberek szervezeteinél, mind pedig az országos és helyi szakpolitikában nem jutnak meghatározó szerephez a döntéshozatalnál, annak befolyásolásánál, addig nem kerülhetnek megfogalmazásra gender szempontú fogyatékosságügyi intézkedések. Enélkül pedig nem lehetséges a fogyatékos nők jogainak biztosítása.

A másik oldalról, ugyanilyen fontos, hogy a nők szervezeteivel szorosan együttműködjenek a fogyatékos emberek szervezetei. A nők elleni erőszak, az élethez való jog és hasonló kérdések terén együtt dolgozva sokkal többet érhetünk el...

ITT OLVASHATÓ